Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-12 / 71. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVAKIA KOMHUHISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 19B3. március 12. kedd • 30 fillér • XVI. évfolyam, 71. szára. Tanácskoznak a szovjet mezőgazdasági dolgozók Moszkva (CTK) — Március 11­én delelőt kezdődött a Kremlben az Orosz SZSZSZK, a Szovjetunió legnagyobb köztársasága mezőgaz­dasági dolgozóinak értekezlete, amelyen Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs, valamint a Szov­jetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak további ve­zetői is részt vesznek. Az értekezleten jelen vannak a kolhoz és a szovhoz-igazgatóságok vezetői, az igazgatóságok pártbizott­ságainak titkárai, a köztársaság párt­és politikai vezetői, a tudósok, az újítók. Ezeket az igazgatóságokat a Szovjetunióban a mezőgazdaság javítása ércjekében egy évvel ezelőtt létesítették. Számuk az Orosz SZSZSZK-ban ma már 795. A két napig tartó tanácskozáson megtárgyalják a kolhozok és a szov­hozok tartalékainak jobb kihaszná­lását, a tudományos ismeretek érvé­nyesülését, hogy az idén a hétéves terv ötödik esztendejében nagy si­kert érjenek el az állattenyésztés és a növénytermesztés fejlesztésében. A CKD j. Dimitrov üzemének blanskói dolgozói a napokban további turbinákat készítenek elő szállításra ha­zai és külföldi vízierőművek számára. Mojmír Langer szocialista munkabrigádja rövidesen befejezi a bataki {Bulgária) vízierőmű egyik turbinájának szerelését, mely 12 500 lóerős lesjr. (Bican felv. — CTK) Gondoskodjunk a rétekről és legelőkről KISMÉRETŰ BERUHÁZÁS - GAZDAG TAKARMANYTERMÉS • 120 MILLIÓ LITERRE FOKOZHATÓ A TEJTERMELÉS * BIZONYÍTÓ PÉLDÁK • NEM SAJNÁLJÁK A PÉNZT ÉS A FÁRADSÁGOT A francia bányászok szilárd egységben FOLYTATJAK A SZTRÁJKOT Párizs (CTK) — 240 000 francia bányász sztrájkja már 11 napja tart. A sztrájkoló bányászok szilárdan elhatározták, nem engednek a francia kormány nyomásának és fenyegetőzésének s mindaddig folytatják a sztrájkot, míg követelésüket maradéktalanul nem teljesitik. A bányászok törhetetlen elszántsá­ga Franciaország lakosságának sorai­ban teljes megértésre, elismerésre ta­lál, sőt csodálatot kelt. A sztrájkoló bányászok vasárnap a N kedvezőtlen időjárás ellenére számos tüntetésen fejezték ki szilárd elhatározásukat, hogy kitartanak a végső győzelemig. A szénbányakörzetek központjaiban rendezett tüntetéseken a bányászo­kon kívül sok ezer más dolgozó is részt vett. A délnyugat-franciaországi lacqi földgázközpont alkalmazottai az ere­detileg megbeszélt 48 órás sztrájk helyett bizonytalan ideig tartó sztrájkra határozták el magukat. Bér­emelést követelnek és rokonszenvez­lek a bányászsztrájkkal. A lotharin­giai sztrájkoló bányászok a mérle­bachi vasárnapi gyűlésen a GGT, CFTC és az FO szakszervezetek kö­zös javaslatára határozatot fogadtak el, amely szerint a további sztrájk mellett döntöttek. Követelik a par­lament haladéktalan összehívását, hogy tárgyaljon a kormánynak a bá­nyászok követeléseivel szemben el­foglalt álláspontjáról. A bányászok sztrájkjával Francia­ország minden dolgozója Rokonszen­vez. A kereskedők hitelt nyújtanak a bányászoknak a létfenntartási esz­közök vásárlására. A városok utcáin, sőt a templomokban is gyűjtést ren­deztek a bányászok javára. A dél­franciaországi Alésben a pékek hir­detményt ragasztottak ki, amely sze­rint a sztrájkoló bányászoknak in­gyen adnak kenyeret. Külföldről is számos üdvözlő táv­irat érkezik... a sztrájkoló franciaor­szági bányászokhoz. A jugoszláv dolgozók táviratilag fejezték ki szo­lidaritásukat. A nyugatnémet bányá­szok teljes támogatásukról biztosí­tották a sztrájkoló francia bányá­szokat. A rétek és legelők jelentős tarta­lékot jelentenek a hegyvidéki, hegy­aljai és lankás körzetekben ís. A ke­let-szlovákiai kerületben a mezőgaz­dasági földterületeknek 38,4 százalé­ka rét és legelő. Néhány járásban ez az arányszám még nagyobb. Pél­dául a rožňavai járásban az összte­rület 58, a poprádiban 54 százalékát képezik a rétek és legelők. Tapasztalatok bizonyítják, hogy a rétek és legelők terméshozama bizo­nyos agrotechnikai és talajjavítási műveletekkel jelentősen növelhető. Egy-két év alatt hektáronként át­lagosan 5 mázsával lehet növelni a szénatermést, ami — szakembe­rek számításai alapján — lehetővé teszi, hogy 120 millió liter tejjel többet termelhetünk a kelet-szlo­vákiai kerületben. A rét- és legelöjavítás terén alkal­mazót beruházás nagyon kifizetődő. Legyen bár vízlecsapolásról, öntö­zésről, trágyázásról, szántásról, trá­gyaleves gazdaságok létesítéséről szó, mindez a befektetés többszörösen visszatérül a takarmánytermelésben, tej és hús formájában. Az olcsóbb felszíní tálajrendezés is kifizetődő művelet. Ezt bizonyítja a poprádi járás Slovenská Ves-i szö­vetkezetének eredménye, ahol hek­táronként 60—70 mázsa szénát nyer­tek. A legelők feljavítása és gazda­ságos kihasználása terén példamuta­tó és követésre méltó kezdeménye­zést valósítanak meg a rožňavai já­rás plešivecl, honcei, Rožňavská Bystré-i, rakovnicai és kružnai szö­vetkezetei, melyek közös tervet dol­goztak ki a Pelsőci fennsík 700 hek­tárt kitevő legelőinek javítási mun­kálataira és közös legeltetésére. A rétek és legelők haszonhozama növelésének biztosítása terén az el­sőség a poprádi járást illeti, ahol tavaly 4333 hektáron felszíni talaj­javítást, ötezer hektáron trágyázást végeztek. Jelenleg olyan intézkedések megtételére készülnek, hogy a rétekken 40 mázsa jó minőségű szénát, a legelökön pedig 100 má­zsa zöldtakarmányt érhessenek el hektáronként. A Tátra alatti Mengušovce község példája is azt bizonyítja, hogy érde­mes gondoskodni a rétekről és le­gelőkről. Néhány évvel ezelőtt le­csapoltak 80 hektár vizenyős rétet, majd felszántották. Ez a terület a felszántás előtt alig adott hektáron­ként 15 mázsa savanyú szénát. A fel­szántást követő esztendőben ezen a energia 25 ezer háztartás számára A Zemianske Kostolany-i Hőerő­mű dolgozóira nagy feladatok há­rulnak. Mivel a kemény tél követ­keztében a vízi erőművek teljesít­ménye még mindig korlátozott, a hőerőműveknek kell nagyobb meny­nyiségű áramot szolgáltatniuk. A no­vákyi energetikusok erőfeszítése si­kerrel járt. Március első harmadá­ban — terven felül — közel két és félmillió kilovattórát termeltek. Ez kb. 25 ezer háztartás egy hónapi áramfogyasztását fedezf. Az energe­tikusok sikere nem véletlen. Nagy súlyt helyeznek a berendezések karbantartására s ezért zavarmen­tes az erőmű üzemeltetése. A jó karbantartásnak köszönhető az is, hogy az év elejétől több mint 1500 tonna szenet takarítottak meg. Az olvadás nyomában Készüljünk fel az ár- és belvízveszély elhárítására • A patakok és az árkok kitisztításával tegyük mielőbb szabaddá a víz útját • Nincs ok az aggodalomra • Katonáink és az ármentesítő társulatok kitesznek magukért A mindjobban erősödő felmelegedés hatására országszerte meggyorsult a hótakaró olvadása. Az utóbbi napok melege tehát nemcsak a tavasz érkezésének örömét, hanem egyúttal a bel- és talajvizek levezetésének gondját is elhozta. Csallóköz lakossága legfőbb figyelmét a Duna vastag jégpáncéljának olvadására, megindulására összpontosította. A Duna cseh­szlovákiai szakaszán azonban nincs veszély, mert a jég megtört és fo­kozatosan vonul el a folyam árján. — Hol legszükségesebb a beavatko­zás? — tettük fel a kérdést Emil Síp alezredesnek, a nyugat-szlová­kiai kerület árvízvédelmi bizottsága elnökének: — Az enyhe időjárás következtében leginkább a Vág, Garam és az Ipoly folyók vize duzzadt meg. Egyelőre azonban nem fenyeget komolyabb ve­szély, mert e folyók különböző sza­kaszain robbantásokkal semmisítettük meg a jégtorlaszokat. A humennéi Chemkostav dolgozói már sok jelentős üzemet építettek Ke­let-Szlovákiában. A sninai Vihorlat üzem új műhelycsarnokának építésén az idei tél leghidegebb napjaiban is keményen helyt álltak az építők, hogy munkájukat határidőre elvégezzék. (A. MiCák felv. — ČTK) — Több helyről jelentették, hogy a folyók és a patakok nagy terüle­teket árasztottak el vízzel. Van-e alapjuk ezeknek a híreszteléseknek? — Egyelőre csak Senecről és a Dudvág mentéről jeleztek kisebb-na­gyobb árvízveszélyt. Mindezt azonban a megelőző intézkedések elmulasztá­sával magyarázhatjuk. Ha a seneci HNB a lakosok bevonásával kitisztí­totta volna a vízlevezető árkokat, a város peremrészeit nem fenyegetné árvízveszély. — Mi újság a Dudvág alsó szaka­szán? — Itt kicsit komolyabb a helyzet. A Kís-Kárpátokból lezúduló hólé fel­duzzasztottá a szóban forgó és a töb­bi kisebb patak vizét. Katonáink azonban gyorsan beavatkoztak és a jégtorlaszok felrobbantásával szabad utat nyitottak a víz lefolyásának. Ezen a szakaszon ki' kell emelnem a helyi lakosok segítségét, akik nép­hadseregünk tagjaival vállvetve küz­denek, hogy megakadályozzák na­gyobb károk keletkezését. — A gyors olvadással kapcsolatban milyen tapasztalatokat szerzett az ár­vízvédelmi bizottság? — A lakosok és az árvízvédelmi bi­zottság tagjai rendszerint a nagy fo­lyók vízállásában v látják a veszélyt. Ugyanakkor lebecsülik a kisebb vi­zek részéről fenyegető veszélyt. A to­pofčany járás Presefany községében ez a nézet megbosszulta magát. Teg­nap annyira emelkedett a talajvíz, hogy elárasztotta a falu alacsonyab­ban fekvő területeit. Az iskola és sok ház víz alá került. A szakértők véleménye szerint, ha idejében meg-, tették volna a szükséges intézkedése­ket és kinyitották volna a vízlevezető árkokat, jelentős mértékben enyhítet-. ték volna az árvízveszélyt. — Mi a feladatuk az árvízvédelmi bizottságoknak? — Nagyon időszerű kérdés. A Vág, a Garam és az Ipoly mentén, de azo­kon a helyeken is, ahol patakok sze­lik át a községeket, a bizottságok-, nak olyan intézkedéseket kell ten­niük, melyek biztosítják a megduz­zadt folyók, patakok vizének gyors elvonulását. Ezenkívül a lakosság be­vonásával állandó készültséget, figye­lőszolgálatot kell tartani, hogy mini­málisra csökkenthessék az árvízve­szélyt. Az EFSZ-ek vezetőinek ugyan­csak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket. Terepszemlék során tapasztaljuk, hogy a nagy tömegben levonuló hólé igen kimossa, megron­gálja a vetésterületeket, a megrekedt vizek határrészeket változtatnak tengerré. A beavatkozás elmulasztása gazdag vámot vehet dolgozó paraszt­jaink egész évi fáradságos munkájá­nak gyümölcséből. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint további enyhülés várható. Ez pedig azt jelenti, hogy a veszélyez­tetett helyeken, városokban, falvak­ban egyaránt nem várhatják ölbe tett kézzel a tavasz érkezését. A árvízvé­delmi bízottságok zöme igazán hősie­sen helytáll a munkában és a ki­alakult nehezebb feltételek közepette is derekasan teljesíti feladatát. Aggo­dalomra tehát nincs ok, de hogy a veszélyt teijesen elháríthassuk, ebből a társ8't ''mi munkából valameny­nyiünknek ki kell vennünk részün ket. (th) területen a zab 21 mázsás, a zöld­takarmány 260 mázsás hektárhozám­mal fizetett. A második évben 45 mázsa rostlent, 3,6 mázsa lenmagot termett minden hektár, A harmadik évben fűalávetéssel, hüvelyes-ka­lászos keverékkel vetették be ezt a területet. Hektárjáról 300 mázsa zöld­takarmányt gyűjtöttek be. Djrafüvesítés után ez a volt vi­zenyős rét hektáronként átlagosan 50, helyenként 7D mázsa jó minő­ségű szénát terem. Ilyen és hasonló intézkedésekre bőven van lehetőség és szükség a kelet-szlovákiai kerületben. De ezek­re már most kell gondolni. Legalább úgý, mint azt például Slanská Hu­tán teszik, ahol a szövetkezeti tagok nem sajnálják a pénzt és fáradságot. Ebben az évben további 40 hektár rétet hoznak rendbe. Betervezték még egy 50 hektáros trágyaleves gaz­daság kiépítését, s ennek beruházási költségeit 120 ezer korona értékben az idei saját bevételhői fedezik. Saját tapasztalataik bizonyítják, hogy helyesen járnak el. Az egykori 8—9 mázsa hozam helyett tavaly már 35—40 mázsa jó minőségű szé­nát adott minden hektár. Több lett a takarmány, több jutott a tehenek­nek is. Javult a _ tejtermelés, a Slan­ská Hutai szövetkezet már augusz­tusban teljesítette egész évi szerző­déses felvásárlási tervét. Az első két hónap alatt terven felül több mint 3 ezer liter tejet juttattak piacra. Kell-e ezeknél jobb bizonyíték arra, hogy a rétek és a legelők javítására fordított költség kifizetődő befekte­tés?! _ ik. Törlesztik az adósságot A vasárnapi műszakban 165 ezer fonna szén * Több vas­úti kocsira van szükség + Legjobb eredménnyel a no­vákyi bányászok dicsekedhet­nek Vasárnap az ország több bányá­jában rendkívüli műszakot szer­veztek. Ostraván és a kladnói szénkörzetben a brigádosok is nagy segítséegt nyújtottak. Ez le­hetővé tette, hogy a vasárnapi mű­szakban összesen 165 238 tonna szenet fejtettek, vagyis ennyit tör­lesztettek az adósságból. Jól si­került a vasárnapi műszak az ostrava-karvinai és a sokolovi szénkörzetben is. Az utóbbiban 10 ezer tonna szénnel fejtettek töb­bet a tervezettnél. Az eredmény azonban még jobb lehetett volna, ha a bányászok elegendő vasúti kocsit kapnak. Szlovákiában a legjobb eredmé­nyeket a novákyi bányászok érték el. Március első harmadában 2800 tonna szenet fejtettek terven fe­lül, ami azt jelenti, hogy az év elejétől már 30 ezer tonna szenet adtak népgazdaságunknak terven felfii. Sikeresen teljesítik felada­tukat a Cígeľ Bánya dolgozói is. Megjavult a terv teljesítése a Handlovai Nagybányában, a lema­radást azonban még nem hozták be. Az év elejétől 10 ezer tonna szénnel adósok. Annak ellenére, hogy a potori bányákban is bizo­nyos lemaradás mutatkozik, a szlo­vákiai szénbányák az év elejétől 25 ezer tonna szénnel fejtettek ' többül a tervezettnél. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom