Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-11 / 70. szám, hétfő

A bratislavai Állami Faipari Kutató Intézetben az ntóbbl időben fokozott fi­gyelmet szentelnek a fahulladékból ké­szülő fehérje tartalmű takarmány kísér­leti gyártásának. A kísérleti laborató­riumban előállított takarmányéiesztO 90—53 százalék fehérjét tartalmaz. Ké­pünkön Edita Hlavová az auto­kíávnál, amelyben a fflrészporból fanu­koroldatot nyernek. (V. Pfibyl — CTK felvétele) (IHini!llll!lllllllllHIIIII!lli!tlMIHIIilli Szóljunk erről is A nőnap urán se feledkezzünk meg asszonyainkról 9 N eg yed­millió orvosi vizsgálat egyetlen év aiatt # Százezer kérvényező Hazánk termelő ágazataiban a dolgozók 45 százaléka nő, egyes szakmákban a női munkaerők száma meghaladja a 60 százalé­kot, sőt az egészségügyben a dol­gozók háromnegyed része nő. A dolgozó nőkről való gondoskodás tulajdonképpen azt jelenti, hogy fokozni kell a dolgozó nők, külOnüsen a terhes nők egészségvédelmét. Az elmúlt évben minden várandós asszony átlagosan hatszor volt orvosi vizsgálaton 6s három ízben látogatta meg őt otthonában a szülésznő.' Gya­korlatilag ma már valamennyi asszony klinikán, vagy kórházban szül. Mindez az elért eredményeken is visszatükrö­ződik: ezer újszülött közül minálunk csak 12 hal meg, ebben a világ leg­fejlettebb államai közé tartozunk. Ezzel szemben azonban az üzemekben még nem szentelnek kellő figyelmet a nők részére feltétlenül szükséges higié­niai és szociális berendezéseknek. Ve­gyük csak például a női kabinok lé­tesítését. Minden olyan üzemben, ahol több mint 50 nő dolgozik, létesíteni kellene higiéniai fülkét. S bár a női fülkék létesítése valóban egyszerű és nem is költséges, mégis nehezen szán­ják rá magukat az üzemek. Nem lehe­tünk elégedettek a nők megelőző orvosi vizsgálatainak helyzetével sem. Az el­múlt évben több mint 100 000 vizsgá­latot végeztek a női szakorvosok és to­vábbi 250 000 harminc éven felüli nőt vizsgáltak meg a kórházakban a rákbe­tegség megelőzése érdekében. Évente fsaknem 18 000 nő köszönheti a rákszű­rő vizsgálatnak egészsége megmentését. Még mindig 100 000-re megy évente azoknak az asszonyoknak a száma, akik a terhesség mesterséges .megszakítását kérik. Sokan közülük talán nem ls tud­ják, hogy milyen ártalmas ez a beavat­kozás és milyen lelki és testi követ­kezményekkel járhat. Ezért csak üdvö­zölhetjük az év elején életbe lépett rendelkezést, amely a terhesség mester­séges megszakítását mindenkor a nő egészsége szempontjából ítéli meg. A nemzetközi nőnap ugyan elmúlt, de ezután se feledkezzünk meg asszo­nyainkról. —dre— Bányász problémák H a VALAKI két esztendővel ezelőtt azt kérdezte a Handloval Nagy­bánya Igazgatójától, hogyan akarják megoldani a munkaerkölcs terén fel­merülő problémákat, a kérdezett elő­ször fürkészve rátekintett az érdek­lődőre, aztán valahogy így válaszolt: — Nálunk? Mlnkaerkölcsl problé­mák? Ha magából a feleletből, csodálko­zó hangvételéből az érdeklődő nem értette volna meg, mire céloz az igazgató, mindent megtudott volna a statisztikai kimutatásokból. Handlo­ván ugyanis fehér holló a munkából kimaradó bányász. — Ez, sajnos, már a múlté, — szól a minap szomorúan az igazgató. — Itt vannak a munkaerkölcsi problé­mákkal foglalkozó jegyzökönyvek, itt vannak a hiányzókról szóló kimutatá­sok, meg aztán — talán Itt tudhatna meg legtöbbet: — Itt vannak a bányá­szok, a csoportvezetők meg ott a ká­véházban, vagy a kantinban a lógósa­kat is megtalálhatja, beszéljen velük, ha kedve tarja. Elfelejtettek munkába menni A kávéházban találkoztam velük, öten voltak, s ahhoz képest, hogy a nap még csak alig arasznyira kapasz­kodott fel az égbolt peremén, túlsá­gosan ls Jó hangulatban voltak a fiúk. — Komáromi gyerek vagy, vagy nem vagy komáromi gyerek? — tette fel közülük az egyik a kérdést egy tizennyolc éves forma bányászegyen­ruhás fiúnak, aki tétovázva válaszolt: — Persze, hogy komáromi vagyok. — Akkor taszajtsd fel ezt a felet. A fiú „feltaszajtotta" a felet, kivö­rösödött az italtól, s a vértanúk el­szántságával lenyelte. Aztán a leghe­vesebben ágáló komáromi kezében megjelent a fizetési szalag. — Pacallevesre sem elég ez, gye­rek — mondott véleményt az egyik. — Ezerháromszáz egy hónapra...? — En mindig megkeresem a két­ezerhatszázat — felelt a fiú. — De... eddig még soha sem lógtam. Ma első ízben... Izé... maradtam Itthon. Mit mond a statisztika? » A pártelnök helyettese ejzel szem­ben a munka- és bérosztály múlt évi statisztikájával érvelt. Érdekes dolgo­kat tudok meg tőle. A bánya dolgozóinak átlagkeresete 1962-ben több mint 2200 korona volt A föld alatt dolgozók azonban ennél jóval többet kerestek, mert Itt 2700— 2800 korona között mozog az átlag. Közben megemlítettem a „komáro­mi gyerektől" ellesett beszélgetést. — Ahá, a komárnólak? Az külön fe­jezet. Soha, még egyetlen évben sem kaptunk ebből a járásból Ilyen rossz munkaerkölcsű brigádosokat, mint most. Legtöbbjük havonta 4—5 műsza­kot is kihagy. Ez természetesen a fi­zetési boríték tartalmán is meglátszik. De nagyobb baj az, hogy ezzel nem­csak maguknak, hanem a bányának ts ártanak. Az a fiatál fiú, akit velük lá­tott, eddig egészen Jól dolgozott. Büntetni, vagy nevelni? idős, topasztalt bányászok, nevelik a fiatalokat A bányászok 90 százalékát még 1961-ben Is az állandó munkások al­kották. Nem volt még egy bánya az országban, ahol ehhez hasonló törzs­gárdával dicsekedhettek volna. 1962­ben azután az ipar hirtelen támadt követelései azt kívánták, hogy a ter­vet ugrásszerűen — 130 ezer tonnával emeljék. Ez a körülmény, valamint a Cigel-Bánya megnyitása, ahová szin­tén ötven Jó szakembert kellett adniuk, szükségessé tette a törzsgárda „felhígítását". Nem mondanánk Iga­zat, ha azt állítanánk, hogy minden járásból olyan* brigádosokat küldtek, mint a komárnói volt. De mivel be­szélgetésünk éppen a nehézségek el­távolításáról szól, ennek a kérdésnek kissé több figyelmet szentelünk. — Rájöttünk — mondta Tomáš Bridzlk, az elsó munkaszakasz veze­tője, — hogy a lógósokkal szemben a szép szó, vagy ti példamutatás töb­bet használ, mint a büntetés. És még többet használnak a lógást megelőző intézkedések. Mi sem volt könnyebb például, mint hatalmi szó­val elrendelni, hogy fizetés napján Handlova területén tilos az Italmérés. Ha csak ennyit tennénk az alkoholiz­mus és a müszakklesések megakadá­lyozására, ez bizony nagyon kevésnek bizonyulna. Mert a magára hagyott bányász, ha mindenáron inni akar, a fizetés után egy vagy két nap múlva is talál arra alkalmat. Azzal tehát, hogy bizonyos napokon* a városban nem mérnek italt, vajmi keveset érünk el. A közösség csodákat művel A legideálisabb helyzet az lenne, ha az állandó bányászok hányada új­ra elérné a régi 90 százalékot. Ezt egy-két esztendő alatt el is érjük, je­lentette ki elég magabiztosan Mátyás Pál, a fluktuációs bizottság tagja, aki sokat foglalkozik a brigádosok prob­lémáival. A szorgalmas brigádosok­nak, akikről' feltételezhető, hogy jó bányászokká válhatnának, családi la­kást is igyekszünk biztosítani. Ily módon már több száz esetben gyara­podott a törzsbányászok kollektívája. De azokról sem vehetjük le a kezün­ket, akik csak egy évre jöttek kö­zénk. Mindjárt az elszállásolásnál — a lakó-kollektívák megválasztásánál kezdődik a nevelőmunka. Nem érnénk el Jő eredményeket a nevelésben, ha ugyanabba a szobába* szállásolnánk el valamennyi műszakkiesésre hajlamos brigádost. Nemegyszer megtörtént már, hogy a legjobb bányászok, öreg, tapasztalt munkások maguk hívták a tévútra té­vedt fiatalt, lakjon velük egy szobá­ban, hogy rendes embert neveljenek belőle. Ezek az idős emberek sok­szor eredményesebben nevelik a fiata­lokat, mintha mindegyik mellé egy­egy pedagógust állítanánk. A társadalmi szervezetek feladata Előfordult, hogy az egyik brigá­dossal nem tudtak mit kezdeni, aki falujában hagyta feleségét és két ap­ró gyermekét. Az egyik CSISZ-funk­cionárius aztán gondolt egy merészet, vonatra ült, és meglátogatta a brigá­dos feleségét. Beszélgetésük közben érdekes dolgok derültek ki. A fiatal asszonyka többek között megkérdez­te a látogatótól, mennyit keres a bá­nyában. — Kettőezerötszáz és háromezer korona közölt. — Magának szerencséje, vagy ló ismeretsége lehet, — válaszolt az asszonyka. — Az én férjem alig ke­resi meg az ezerötszázat. Erre az ifjúmunkás elővette a fér] müszakkimutatását, amelyből kide­rült, hogy az illető a múlt hónapban annak ellenére, hogy két műszakot! kihagyott, megkereste a maga két-; ezerötszáz koronáját. De feleségének, meg a gyerekeknek csak nyolcszá­zat küldött. Az asszonyka a hír hal-, latéra csomagolt és meg sem állt . Handloválg. Férjét most is ott találta a megszokott kompániában, a kocs­mában duhajkodott. A befejszés szin­te happy end-szerű: az asszony még aznap elintézte, hogy a család lakást kapjon és a gyerekekkel együtt oda­költözött Handlovára. Az ifjú fér] meg ; mit tehetett mást, mint változtatott; életmódján. Ma ő a bánya egyik leg­jobb dolgozója. Akfk most keltek szárnyra Külön problémát okoznak azok a ; fiatal bányászok, akik csak nemrég ; kerültek ki a tanoncotthonból. A ta­nulási idó alatt a nevelök szinte min­den lépésüket figyelemmel kisérték, i Tanulmányuk leteltével néha bizony . előfordult, hogy a fiatal bányászok ! helytelenül értelmezték a szabad éle- ' tet, melybe egyik napról a másikra „belecseppentek". Az ily módon felme-; rülő problémákat a legjobb dolgozók, az idős vájárok segítségével oldották meg. Hogy jól oldották meg, arról szintén a statisztika árulkodik a leg­meggyőzőbben: egyre kevesebb azok­nak a száma, akik a tanoncévek le­teltével más foglalkozási ágakba sod­ródnak el. A SZAKSZERVEZETI elnök sze- ; rint a legtöbb munka itt is a tömegszervezetekre vár, hogy ezen a téren is tovább javuljon a helyzet. ; A volt oktatók, nevelők szintén nem feledkeznek meg az életbe kikerült i fiatalokról. Ogy látszik, Handlován; közös ügynek tekintik a jövő bányá­szainak nevelését. TÖTH MIHÁLY m r-5 1 ' Egyik szövetkezetben így — másikban úgy Ivan Stodola érdemes művész \ A kormány az érdemes művész cím­mel tüntette kl éloimfivéért a 75. szü­letésnapját ünneplő dr. Ivan Stodolát, a szlovák drámaírók nesztorát. A Szlovák Nemzeti Tanács Iskola- és művelődésügyi osztálya, valamint a Szlo­vák írószövetség a jubileum alkalmából Bratlsiavában ünnepi estet rendezett. Ai ünnepségen részt vett dr. Matej Lu­£an, az SZNT iskola- és művelődésügyi megbízottja, lan Uher docens, az SZLKP KB osztályvezetője, valamint más kul­turális és politikai személyiségek. MEZŐGAZDASÁGUNK soha nem hallott hozamokról ad számot. Nem egy gazdaságban termesztettek már hektáronként — bár kisebb parcellá­kon — 100 mázsán felül szemes ku­koricát, illetve 900 mázsánál több si­lókukoricát, 60 mázsa búzát, vagy 90 mázsa lucernát stb. A mezőgazdasági termelés nagyüzemi jellegének kibon­takozását még Jobban jellemzik a nagy területeken elért szép átlagho­zamok. Tavaly a szárazság ellenére a Hor­ná Seí-i szövetkezet (levicei járás) búzából átlag 42,25 mázsa termést takarított be egy-egy hektárról, az Ipeľský Sokolec-i szövetkezet pedig 568 mázsa silókukoricát. Természete­sen ebben szerepet játszik a tudomá­nyos kísérletezés, mivel utat mutat a nagy hozamok eléréséhez. Elemzi, mit jelent az őszi kalászosok fajtrá­gyázása, milyen előnnyel jár az ön­tözéses gazdálkodás, hogyan kell sok kukoricát termeszteni és milyen le­hetőségek rejlenek a kukorica vetés­területének bővítésében stb., tehát nyilvánosságra hozza mindazokat a tényezőket, amelyek elősegítik va gaz­daságosabb termelést. Ennek ellenére sem érik el minden gazdaságban a nagy hozamokat, ami aztán az állat­tenyésztésben érezteti hatását. „Magángazdálkodó koromban nem tartottam volna ilyen teheneket" — mondta egy gyengén gazdálkodó szö­vetkezet fejögulyása. Az „ilyen" Jelző­Vei a kishozamú állományt jellemezte, mert hizony az egész Istállóban alig akad tehén, amely négy liternél több tejet adna. Még kellemetlenebb hang­zású adat az, hogy télen ebben a szövetkezetben az egy tehénre eső napi fejésátlag két liter körül mozog. Nem valami biztató eredmény. Az ál­lomány a „rossz"? Ugyanazok a te­henek nyáron, mikor több takarmány­hoz jutnak, háromszor annyi tejet adnak. A hibát a téli takarmányozás fogyatékosságaiban keressük. A kameníni szövetkezetben egy te­hén napi adagja 20 kg silótakarmány (kukorlcakóró, répalevél és szeletke­verék), 5 kg szalma és 10 liter mos­lék. (A moslékot a Stúrovól keményí­tőgyárból hordják és egyszázalékos fehérjetartalma miatt nagy értéket jelent.) Ami a takarmányok fehérje­és keményítő értékét Illeti, megköze­líti a helyes arányt, a tejtermelés azonban mégsem éri el a napi 2,5 li­teres átlaghozamot. De nem is érheti el, mert bár súlyra nézve csaknem kielégítő a takarmányadag, az érték szempontjából alacsony szinten van. Egészen más lenne a helyzet, ha te­jes-vlaszos érésű silókukoricát etet­nének, akkor a moslék is jobban érez­tetné hatását. A kameníniek esetében is bebizonyosodna, hogy a tehenek télen sem „rosszabbak", mint nyáron. Sokat Jelent a fehérjedús moslék adagolása. A Tekovské Lužany-i szö­vetkezet tavaly ősszel 1410 liter tejet adott el naponta. Télen itt sem etet­nek szénát (bár jó lenne), a tehenek fő tápláléka a silótakarmány, akár­csak a kamenlnl szövetkezetben, a tejtermelést az élesztősített moslék itatásával mégis tetemeset) növelni tudták úgy, hogy jelenleg a napi tej­eladás túlhaladja az 1600 litert. Nos, szép eredményt értek el, ám a tejter­melés növelésének fő tényezőjét még­sem az élesztősített moslékban kell keresni. Ez a takarmány a fehérjeér­ték kiegészítőjeként jól értékesíthető, de a döntő szó mindenkor a termesz­tett takarmányalapé marad, éppen ez­ért minden gazdaságban arra kell tö­rekedni, hogy a korszerű módszerek­kel ezt előteremtsék. MENNYIVEL KÖNNYEBB az IpeTský Sokolec-1 szövetkezetesek dolga, ök nemcsak silókukoricából, hanem szé­nafélékből ls bő termést takarítottak be és tartalékra is szert tettek. De meg is van a látszatja. Náluk nem az a kérdés: Hány liter tejet adnak a tehenek? — hanem ez: Milyen takar­mányadagot állítsanak össze, hogy 7 liter legyen a napi átlaghozam? Igen-ök az etetéssel irányítják a tej­hozamot s ezt valóban előrelátói terv­gazdálkodásnak nevezhetjük. BENYUS JÖZSEF Késedelem nélkül Mielőbb át kell venni a tavaszi gabonaneműek és hüvelyesek vetőmagját A Mezőgazdasági Terményfelvá­sárlási Központi Igazgatóság közölte, hogy a mezőgazdasági felvásárlási ős ellátási üzemek raktáraiban készen áll a tavaszi gabonaneműek és hü­velyesek vetőmagja. Egyers járások­ban azonban még nem adják kl a ve­tőmagvakat, mert meg akarják várni, hogyan teleltek át a vetemények. Ez helytelen, mert a rendelkezésre álló tavaszi vetőmag nem.pótvetésre szol­gál, hanem a tervezett búza-vetés­területen keli elvetni. Ezért nem le­het tartogatni és tartalékolni, hanem mielőbb ki kell adni, hogy ne szen­vedjen késést a vetés. Eddig a búzá­nak nem egész 26 százalékát, az ár­pának 58 százalékát, a zabnak 54 százalékát és a hüvelyeseknek 10 szá­zalékát adták ki. • Az Iskola- és Kulturális Ügyi Mi nlsztérlum 1963. június 30-ig meghosszab­bította a főiskolai távtanulásra a je­lentkezések beadásának határidejét. •k A Csehszlovák Légiforgalmi Társaság felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy a Bratislava—Sllaí-i légi vonalon az II—14-es repülőgép már hétfőtől, már­cius 11-től rendes Járatot bonyolít le. A járat Bratlslavából 19 óra 25 perckor indul. A „Hősiesség útjának" nevezték el a Novokuznyeck-Abakan vasútvonalat. A vasútvonal építői a csikorgó szibériai fagyban a tajgán és a hegyekben, va­lamint a sebes folyású Tomi folyón át építették. Most a villanyvezeték szere­lésén dolgoznak. Képünkön a villany­vezeték. szerelése és ellenőrzése látha­tó. (CTK — TASZSZ felvétele) <r £ a A RYBNIKYBEN (znojmói Járás) éli Procházka-házaspár március 9-én ün­nepelte 70. házassági évfordulóját. A helyi nemzeti bizottság a jubiláns házaspárt — akinek 21 ükunokája van — tlnnepl gyűlésen köszöntötte fel és ajándékozta meg> Josef Procházka ez Idén lesz 92 éves, felesége 90 éves, mindketten a mezőgazdaságban dolgoz­tak. MÁRCIUS 18-ÁN lép érvénybe a I Cseszlovák Légiforgalmi Társaság ! nyári belföldi menetrendje. A nyári ; idényben a társaság repülőgépei a ; hazai vonalakon naponta több mint ! 3500 utast, nagy mennyiségű árut és postaküldeményt szállíthatnak. SZÁZ JÁTÉKFILMET készítenek az idén a Szovjetunióban. Megfilmesítik a többi között Leonov Orosz er­dő, Szimonov El ők és holtak és Visnyevszkij Optimista tra­gédia című darabját. Több film ké­szül Lenin életéről is. HARKOVBAN a Szumszká utca 11. számú házán szombaton Július Fučík emléktáblát lepleztek le. Fučík 1930 jú­liusában ebben a házban találkozot a harkovi újságírókkal. BELECKE nyugatnémet város öntö­déjében március 9-én erős robbanás következtében 15 munkás meghalt, 40 személy pedig súlyosan megsérült. KÖZPONTI HŰTŐRENDSZERT dol­goztak ki a taskenti mérnökük a táv­fűtés mintájára a nyári trópusi hőség ; mérséklésére. A lakásokat csövekben áramló hideg vízzel fogják hűteni. HATALMAS TÜZ pusztított a napok­ban Bombay szegénynegyedében. Több mint 5000 ember maradt fedél nélkül. A NYASZAI RENDŐRSÉG kénytelen volt beismerni, hogy nem tud véget vetni a kuruzslók működésének. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a néger kuruzslók leggyakoribb páciensei — fehérek. KIJEVBEN odaítélték a Tarasz Sev­csenko irodalmi és művészeti díjakat. Vlagyimir Szoszjura költő, GrigoriJ Tyu­tyunnyik író és GeorgiJ Majborod ze­neszerző a díj nyertesei. REKORDMAGASSÁGOT ért el a mun­kanélküliség Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. Az Egyesült Álla­mokban 5,4 millió, Kanadában S41 000, Angliában 932 000, Olaszországban 1300 000 a munkanélküliek száma. A PRÁGAI Nemzeti Múzeum 22 da­; rabból álló értékes ásványgyűjte­ményt küldött a budapesti Természet­tudományi Múzeumnak. A küldemény­ben több olyan ritka ásvány van, amely eddig hiányzott a magyar gyűjteményből. JUGOSZLÁVIA lakosságának száma — a jugoszláv statisztikai hivatal adatai szerint — 19 millió. ÜJ SZÖ 2 * 198 3 március ÍL

Next

/
Oldalképek
Tartalom