Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)
1963-03-30 / 89. szám, szombat
TUDÓSÍTÁS A FÜLÖP-SZIGETEK RŐL | JUGOSZLÁVIÁI TUDÓSÍTÁSUNK Szovjet segítséggel igazgatója. — A modernizáľtís meľyet ugyancsak szovjet első részének megvalósítása szakemberek dolgoztak ki. jelentősen éreztetni jogja ha- Már meg is kezdődött az épl, . ,..,• . . • i «. • tását a termelési eredmények- tése. A szükséges berendeRIOaerniláiiáK 3 Z@n(Cdl KOnOKOmDiniIOt ben, az egész terv kivitelezé- zéseket a Szovjetunió szállítse pedig többszörösére növe- ja. A „Zselezara Zenica" ju- a gyár igazgatósága nagyra li az acél, az öntöttvas és a A jugoszláv és a szovjet goszláv vasmű dolgozói becsült és elfogadott. hengereltáru gyártását. szakemberek szoros együttminden helyet elfoglaltak a A modernizálás után 3,5- IJj asonló nagy elismerés- működésben folytatják szákombinát tanácstermében, szeresére növekszik a gyár 4 1 sel fogadták a lukavaci mos energetikai, kép- és koamikor Grigorjan leningrádi termelési kapacitása, ugyan- Borisz Kidrícs kokszolóipari hóipari s egyéb ipari létesítmérnök ismerLette a terveket, akkor 20 százalékkal csök- kombinát új kokszolókemen- menyek műszaki tervének kihogyan fogják szovjet szak- ken a munkások száma. Ter- ce-blokkjának építési tervét, dolgozását. B. laraszov emberek segítségével moder- mészetesen a termelési ön- ajMMm nizálni a zenicai kohókom- költségek is kisebbek lesz- r * " - - ' - \ I-^'^IINIÍMÍ binát első részlegét. Az üzem nek. Vjl, ^ 4 • „ w Ä. kibővítésén már nyugat-eu- Ha ma valaki bejárja az % * t rópai cégek is dolgoztak, ám üzem zajos részlegeit, elbe- * lüi á az eredmények nem elégítet- szélget a mérnökökkel és a ték ki a jugoszláv kohászo- legjobb dolgozókkal, az izzó kat, akiknek legfőbb érdekük vas formálóival, mindenütt a termelés gyors növelése. meleg szavakat és elismerést Az utóbbi időben jugoszláv hall a szovjet népről, a szov—szovjet szerződés alapján jet szakemberekről akik szíszovjet szakemberekre bízták vesen megosztják tudásukat a zenicai kohókombinát át- és tapasztalataikat jugoszláv alakítási tervének kidolgozá- barátaikkal, sát és megvalósítását. A le- — A jugoszláv szakemberek ningrádi Gipromez munkatár- nagyra becsülik a Zselezara sai sokat időztek a kombinát- Zenica korszerűsítést és bőví ban, helyszínen tanulmányoz- tési tervét, amelyet szovjet ták a viszonyokat, meghall- szakemberek dolgoztak ki gatták a szakemberek és a Érdekes és nagyon gazdasá munkások véleményét és íme gos terv — mondotta Rade — elkészült a terv, melyet Bosics elvtárs, a kombinát Szplit, Jugoszlávia fontos kikötője az Adriai-tengeren. KUBAI KÉPRIPORT Cj felhőkarcolók Havanna TVT ilyen a mai Kuba arca? Havanna mérhetetlen körvonalai, háztömbóriásai? A kubaiak, az egyenruhába öltözött, géppisztollyal felszerelt miliclonáriusok, az emberek szívélyessége az idegenekkel szemben — ez Kuba? Vagy a forradalmat dicsőítő lakosok ezreinek elragadó tüntetései tükrözik a mai Kuba arcát? Mindez csak egy része Kubának. ® A múlt súlya alatt... Kuba népe jelenleg nehéz harcban veti le félgyarmati múltját. Egyik maradványa az írástudatlanság. Következményeit nehezen képzelhetjük el. Ez a kultúra mélypontját, a tudomány elmaradottságát és a szakemberek fájdalmas hiányát jelentette. Ma #nár más emberek állanak az új gépek mellett. Nem kezelik azokat még hiba nélkül, gyárán üzemzavar áll elő... A kubaiak azonban megértik, hogy egyetlen útjuk a szocializmus, még akkor is, ha a múlt terhe, az USA diktálta gazdasági zárlat és az állandó inváziős fenyegetés meg is nehezíti ennek elérését. • Felébred a közösségi érdek tudata Kuba életében mélyenszántó szociális változás jut kifejezésre. Olyan folyamat ez, amely az embereknek új mentalitást ad. A mai Kuba tanul, dolgozik. Erre több példa mutat. Vasárnaponként a kubai nőszövetség több ezer tagja Palma Soriano és Santiago de Cuba városokból a „Juan Matos" nevű palmai népi gazdaságban aratja a gyapotot. Vilma Espin, a szövetség elnöknője ls részt vesz a munkában. Pinar del Rio tartományban 3500 munkás önkéntesen vállalta a rizsaratást. Az utolsó mozgósítás óta minden vasárnap a munkások tízezrei díjtalanul segédkeznek a termés betakarításánál. Az asszonyok és az ifjúság serege heteken át a mezőkön foglalatoskodik. Oj szellem mutatkozik meg, amely csak a szabad Kubában képzelhető el. ® Meghonosodik a munkaverseny Santiago de Cuba frissítőitalokat gyártó üzemében új munkanormát állítottak fel. Nyolc óra alatt 59 200 palackot töltöttek meg, tehát 1000el többet, mint a csúcsnorma megkíván. A „Nico Lopez" havannai kőolajfinomító munkásai voltak az elsők az országban, akik az évi termelési tervet 45 nappal előbb teljesítették. Követőkre találtak a gyárakban, műhelyekben, népi gazdaságokon és az állami kereskedelemben ls. A sajtó naponta ad hírt az újabb termelés! sikerekről. A tisztelettáblán legutóbb Santiago de Cuba dohánymunkásai, Cienfuegos vasutikocsi-javitótengerparti negyedében. (ČTK — TASZSZ felv. j műhelyének dolgozói, Las Villás tartomány bőrmunkásai és a havannai csokoládégyár dolgozóinak nevei díszelegtek, leiszavuk: többet és jobbat termelni! © Tanulnak a tömegek Orienteban a Nemzeti Földmunkás Szakszervezet tartományi tanácsa 92 000 munkás elhelyezését készítette elő a cukornádaratás Idejére és vágóbrigádokat szervezett. „Legyen ez az aratás az eddigieknél legnagyobb arányú és jelentse szocialista forradalmunk újabb sikerét" — mondotta Armando Acosta parancsnok, a „Luis Enrique de la Paz" népi gazdaság gyűlésén. A súlypont a munka megszervezésén nyugszik, a kormány és a szakszervezet ennek a kérdésnek nagy figyelmet szentel. Pinar del Rio tartomány különböző kiképző központjában a mezőgazdasági és állattenyésztési technika tanítására 66 népi tanácsot alakítottak. A kiképzőtanfolyamra 14 500 munkás jelentkezett. ® A testvéri segítség erőt ad Legutóbb hat szovjet hajó futott be Havanna kikötőjébe. Az ipar és mezőgazdaság számára szolgáló technikai berendezéseket, teherautókat és élelmiszert hoztak. A „Baltlka" nevű hajón 389 kubai főiskolai hallgató érkezett viszsza hazájába szovjetunióbeli kiképzés után. 344 technikust az iparügyi minisztérium mindjárt alkalmazott, 45 pedig mint szakértő a közlekedésügyi minisztériumban nyert elhelyezést. Megérkezésük után a diákok egyhangúlag kijelentették: „A szovjet elvtársak testvérekként kezeltek bennünket. Önzetlen segítségüket sohasem felejtsük el. Elsajátítottuk az új technikát és ezt hazánk szocialista építésének szolgálatába állítjuk. Megerősödött bennünk a szocialista táborhoz való tartozás érzete." „Szociális egyenlőség nem létezik kulturális egyenlőség nélkül" — jelentette ki Jósé Marti, kubai szabadsághős. Ugyanezen jelszó alatt ült össze Havannában Kuba első kulturális kongresszusa. A kormány a kongresszus javaslata alapján elhatározta, hogy további 5000 középiskolásnak nyújt ösztöndíjat, akik technika! pályára vagy az orvosi tudomány elsajátítására készülnek. © A jövő a szocializmus Kuba dolgozik és tanul. A szigetország a szocializmushoz vezető út kezdetén áll. Azonban példát mutat LatinAmerika népeinek. Bebizonyította, hogy hála a kubai nép elszántságának és a szocialista országok segítségének, az USA nyomása ellenére is megtalálta a boldoguláshoz vezető utat. HERMANN BURKHARDT A szabad Kuba dolgozik és tanul MIÉRT? getlenségtől megmámorosodva eleinte nem ellenezték azt a szerepet, amelyet „védnökeik" szándékoztak játszani. Még akkor is reménykedek, hogy végül győzni fog az amerikai mintájú demokrácia, melynek imádatára tanították őket, amikor bebörtönözték a hukbalahap vezetőit és rehabilitálták a volt kollaboránsokat. A hidegháborús front megteremtésén fáradozó Washingtonnak esze ágában sem volt felszámolni délkelet-ázsiai bázisát. Elfogadták a Bell-törvényt, melynek az volt a célja, hogy a Fülöp-szigetek gazdaságát harminc évre az Egyesült Államok gazdaságához kösse. A kormány teljesen Washingtontól függött, nem tehetett mást, mint beleegyezett a Bell-törvénybe. Ezzel utat nyitott az amerikai áru ellenőrizetlen beözönlése előtt, ami néhány év alatt bomlást okozott az ország gazdasági életében. Az amerikaiak ezen felül még az „egyenjogúságot" is kicsikarták: a Fülöp-szigetiekkel „egyenjogúan" aknázhatták ki az ország természeti kincseit. Az Egyesült Államok; külügyminisztériuma ma már azt is megszabja, kivel barátkozzék és kivel legyen ellenséges viszonyban az ország. Kizárt dolog, hogy jó viszonyban lehessen a Kínai Népköztársasággal, vagy a Szovjetunióval. Kubában veszélyes vetélytársat kell látnia, nem pedig amerikai járom alól felszabadult országot. A Fülöp-szigetiek nem kereskedhetnek kommunista országokkal, s ez nagyon megfelel a piac urainak. Egy cseppet sem izgatja őket, hogy a FüJELLEGZETES FÜLÖP-SZIGETI HALÁSZTELEP Különös jelkép: Macapagal túszai elsősorban a hukbalahap mozgalomhoz tartozó hazafiak, akik a Fort Mac Kinley erődbörtönben sínylődnek ... A börtön pedig annak az amerikai elnöknek emlékét hirdeti, aki egykor kijelentette: „ ... a Fülöpszigetek lakói hálával fognak emlékezni arra a napra, amikor Isten Manilánál győzelemre vezette az amerikai fegyvereket." HANS CROSBY HALASAK? UGYAN löp-szlgeteken van a világ legalacsonyabb külkereskedelmi indexe: mindössze évi 40 dollár jut egy emberre. A gyarmati rendszer és a hidegháború következményeit leginkább a munkások és a parasztok sínylik meg. Ezért lettek szervezeteik a háború után a reakció céltábláivá. A Munkaszövetség szervezeteinek szétverése és a hukbalahap mozgalom elnyomása után ez a „veszély" is elmúlt. A hivatalos szakszervezeti tevékenységet a kommunizmus elleni harc egyik formájának tartják. A „megszelídített" szakszervezetek biztosítják a társadalom veszélyes rétegének ellenőrzését és a kívánt keretek között tartását. A Fülöp-szigetek legnagyobb szakszervezete a Szakszervezeti Kongresszus tagja a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének és az Egyesült Államok bőkezű támogatását élvezi. A szakszervezeti emberek is az Egyesült Államokban kapnak „kiképzést",... Amerikai lovag Garcia volt köztársasági elnök álnacionalista jelszava: „mindenekelőtt a Fülöp-szigetiek" megijesztette az amerikai beruházókat ős üzletembereket. Korunk lovagjává, a korrupció sárkányának megölésére elszánt szent Györggyé nyilvánították Diosdado Macapagalt, a Liberális Párt tagját, a jelenlegi elnököt, aki elnyerte a mindig amerikabarát katolikus egyház támogatását. A Macapagal elnökké választását keresztül vivő egyházi párt, a „Nagy Szövetség" saját emberét, Emmanuel Pelaezt ültette az alelnöki székbe. Macapagal nem aratott döntő győzelmet a választásokon, mert a nacionalistáknak az alsóházban jelentős többséget, a szenátusban pedig egy szótöbbséget sikerült biztosítaniuk. Az új elnök már 21 nappal a hivatalba lépése után megszüntette a valutaműveletek ellenőrzését, aminek következtében leértékelték a pesot. (1 dollár: 2 peso helyett, 1 dollár: 3,5 peso-ra zuhant az árfolyam.) Ez természetesen maga után vonta az amerikai katonai építkezések költségeinek csökkenését, arról nem is szólván, hogy könynyebbé vált az amerikai beruházások viszautalása és a külföldi társaságok profitkivitele. Ez egyben nagy csapás a fiatal hazai iparra, mely a valuta ellenőrzés megszüntetésével teljesen védtelenné vált. Macapagal abba is beleegyezett, hogy a SEATO keretében veszélyes helyeken állomásozzanak a hilöp-szigeti csapatok, például Dél-Vietnamban. Székfoglalójában azt is bejelentette, hogy „hadat üzen a hukoknak", mire 300 millió dollár kölcsönt kapott az amerikai és a nemzetközi bankoktól. A liberálisok, akiknek a nyála is összefolyt annak láttán, hogyan harácsolnak a nacionalisták, most féktelenül örülnek. A. hódítók és a „felszabadítók ellen hősies harcokat Vívott hukbalahap függetlenségi mozgalom részvevőit most halálbüntetéssel vagy életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtják, bár lázadásért a törvény szerint a legnagyobb büntetés tizenkét évi fegyház. A függetlenségi harcosok közül sokan már többet ültek börtönben, mint az 1945 után elítélt háborús bűnösök. H atvan évvel ezelőtt, amikor az amerikai csapatok felszabadították a Fülöpszigeteket a spanyol uralom alól, William Mec Kinley, az Egyesült ÁllamoV. elnöke ezt Irta alkonzulának, William Howard Taftnak: „Hiszem, hogy a Fülöp-szigetek lakói hálával fognak emlékezni arra a napra, amikor Isten Manilánál győzelemre vezette az amerikai fegyvereket." A politikai függetlenség még nem vált valósággá, amikor újra háború tört ki: Japán, az Egyesült Államok imperialista vetélytársa meghódította a Fülöp-szigeteket. A nép erős ellenállást fejtett ki. A szabadságharcban sokan visszanyerték hitüket és önbizalmukat, s igazi függetlenséget követeltek, a szánalmas bohózat helyett. Hukbalahap A hukbalahap ellenállási mozgalom, mely együttműködött az amerikaiaktól szervezett partizánosztagokkal, lidérces, réme lett a japán megszállóknak. A háború után a hukbalahap mozgalomban egyesültek azok, akik gyökeres reformokra törekedtek. Munkás- és parasztszervezetek alakultak, hogy a demokrácia és a társadalmi igazságosság alapjáira építsék a nemzet életét. Az amerikaiak és szekértolóik (a nagybirtokosok, a zugpolitikusok és az egyház) úgy gondolták, elérkezett az idő, hogy leszámoljanak a radikálisokkal. A háború utáni eseményekben döntő része volt az amerikai csapatok állandó jelenlétének. A Fülöp-szigetiek a harcokban kivívott füg0] SZÖ 522 * 1983- március 21.