Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-29 / 88. szám, péntek

a jogos követelések teljesítését Ä minap Rožňava új városnegyedéből tizen­nyolc szövetkezeti lakás­tulajdonos levéllel fordult szerkesz­tőségünkhöz. Kifogásolják az egy év­vel ezelőtt átvett lakások építési fo­gyatékosságait, a megállapított -hibák eltávolításának halogatását. „Segítse­nek bíráló írásukkal becsületesebb munkára ösztökélni az építőipar dol­gozóit. Azt szeretnénk elérni, hogy a drága pénzen épült lakásokban na­gyobb örömünk teljen ..." Az új lakótelepen felkerestük a szö­vetkezeti lakástulajdonosokat. Szét­néztünk a házakban. A szobák par­kettjei között ujjnyi vastagságú ré­sek tátongnak. Az ajtók rosszul zá­ródnak, nincsenek rendesen beépítve. Az ablakpárkányok megrepedtek, a beépített éléskamra-szekrények ke­retei mozognak. Hogy ne essenek szét, faékekkel támasztották őket alá. A falakról hull a vakolat. A mel­lékhelyiségekben rossz a szellőztetés. A konyhát, a mellékhelyiségeket el­választó lemezfalak a felületes mun­kát tükrözik. A szögletekben tenyér­nyi réssk láthatók. Ezeken keresztül hatol a kellemetlen szag a konyhába. Egy-egy lakásban több mint tíz olyan hibát fedeztünk fel, ami körültekin­tőbb — mondjuk meg nyíltan —, becsületesebb munkával elkerülhető lett volna. A többi lakásban is hasonló a hely­zet. A hanyagul végzett építkezés megkeseríti a lakók életét. A tulajdo­nosok többségben a vasútnál és a bányában dolgoznak. Megtakarított pénzükből több mint 23 ezer koro­nát fizettek egy kétszobás szövetke­zeti lakásért. A beköltözéskor mind­össze négy hibát fedeztek fel, a töb­bit akkor még nem lehetett megál­lapítani. A lakók örömükben a határ­időre elkészített és aránylag csekély hibákkal átadott lakásokért megven­dégelték az építkezés dolgozóit. Alig néhány hónapra rá a megelégedett szövetkezeti tagokból elégedetlen, el­keseredett emberek lettek. A kifakadások özönével illetik a Magasépítő Vállalatot, a Járási Beru­házási Felügyelőséget, a helyi és já­rási nemzett bizottságot. Tegyük hoz­zá, teljesen indokoltan. Sérelmeiket az építővállalat és a járási szervek jól ismerik. De az okok megszünteté­sére, vagyis a hibák eltávolítására eddig alig tettek valamit: „örüljenek, hogy ilyen lakást kap­tak. Másutt rosszabbak.,a..lakások. A fában van a hiba, azért hézagosak az ajtók és a parkettek. Télen épí­tettük a lakásokat, azért hull a va­kolat." Az ilyen és hasonló „kima­gyarázkodások" nem meggyőzőek, de nem is megnyugtatók. Sőt, fokozzák az elégedetlenséget és csökkentik a bizalmat a szövetkezeti lakásépítke­zés iránt. A becsületes munkával szerzett pénzükért a lakók hibamen­tes lakást akarnak. Ehhez joguk van! Igazságuk tudatában fordulnak min­EGY PANASZLEVÉL NYOMÁN kasok árát illeti, meg­állapítottuk, hogy Rož­ňaván csak az elmúlt denhová, ahonnan segítséget remél- évbe n kezdték meg a központi füté­n e„ k- ses lakások építését. A sok kifogá­Mit mond a Járási Beruházási Fel- sol t i emezközfal alkalmazását a ügyeloseg? mellékhelyiségek elválasztásánál már „Azért vagyunk itt — mondja a m eu őz ik. A szövetkezeti lakások ez járási felügyelő -, hogy ellenőrizzük idén már o!c sôbbak. az építkezéseket, ügyeljünk a ter- Az A l. any utcában ez „L" betűvel vek betartására és a munkák minő- )elzett h áztömb minőségi szempont­segere. Az atadásnál védelmezzük a bóI nem olyanj mint a öbbi épület, lakástulajdonosok érdekeit. Az ész- Ezt a beruházási felügyelőség is el­lelt hibakat a lakásszövetkezet ve- i Smer j. A hibák eltávolításának halo­zetosegevel egyetemben állapítottuk ga tás:a azonban még akkor sem ín­meg. Ennek alapján összehívtuk az dokolható. ha azokat a kollaudátás építővállalat dolgozóit és az érdekei­teket. Az értekezleten a járási nem­zeti bizottság építészeti osztályának küldöttje is jelen volt. Az építővál­lalat elismerte a hibákat.- Megálla után állapították meg. Mint bárhol az országban, Rožňa- ván is nagy szükség van új lakások­ra. Ez azonban nem azt jelenti, hogy most már bárhogyan építhetünk. Az podtunk, hogy ezeket 1962. szeptem- építőmunkások becsületbeli köteles­ber 30-ig kijavítják. Egy-egy lakás- s. ég e, hogy harcoljanak a fogyaté­ban ez meg is történt. Egyébként kosságok ellen. Ez vonatkozik az minden úgy maradt, ahogy volt. annyit emlegetett kollaudálási hibák A beruházási felügyelőség figyel- eltávolítására is. A nemzeti bizott­meztette Dittel Lászlót, a lakásszö- ságnak támogatnia kell a szövetke­JildiÚKCt PRAGAI SZÍNHÁZI ESTEK vetkezet elnökét, a javítási határidők be nem tartására. Javasolta, pereljék be a vállalatot. A kártérítési feljelen­tés anyagát előkészítették, de még­sem fordultak a bírósághoz. A szö­zeti lakástulajdonosok jogos köve­telését a vállalattal szemben. Valóban új város az a lakótelep. A sok négy- és hatemeletes épület­ben több mint 2000 ember lakik. To­vábbi háztömbök épülnek, új utcák vetkezet e mulasztását aZzal indo- keletkeznek. Sajnos, az utcarészek sin­kolta, hogy nincs 500 koronája az csenek, rendezve, pedig az első lakók illeték előlegezésére, pedig nyert már öt évvel ezelőtt beköltöztek a há­ügyük lett volna. Február végén zakba. Az emberek életét tavasszal újabb megegyezést kötöttek. Esze- a , sá r- a víztócsák nyáron pedig a „. , „ ? r. . ... , , , ... „„ . sok por szinte elviselhetetlenné te­rint az epitovallalat április 30-, g sz j £ káf évtizedekkel e, elött a t a. rendbehozza a hibakat, ezenkívül az luili m i s lámpással botorkálnak es­aprobb javításokra festéket, meszet ténként az emberek. Az utcák söté­és más anyagot ad a tulajdonosok- tek. A közúti villanyvilágítást még nak. Fel kell azonban tennünk a nem vezették be. A lakótelep utcáit, kérdést: — Miért van szükség az m é8 ne m seperték. Ilyen állapotok ilyen huzavonára? Úgy véljük, jobb semmi esetľe &em v al' anak a lle n}­munkával mindennek elejét lehetett zeti blzott s*S körültekintő munkajá­J< 3 az e m)3erekrol való gondosko­volna venni. dásra. Ami az építkezési formát és a la­MÖZES SÄNDOR 'IHHIIIlllllllllllilHIlllllllilinitlIlllilllllflIlltlIlllllllllllllllllllllllllllilUlfülllll Az elmúlt hetekben a prágai szín­házakban egyik bemutató a másikat követte. Hogy milyen szívesen fogad­ja a közönség az időszerű mondani­valót ötletesen, humorosan, feldolgo­zó vígjátékot, azt a Realista Színház­ban bemutatott Viktor Ruzov Vacsora előtt című darabja bizonyítja. A szov­jet emberek hétköznapjairól, gond­jairól, örömeiről, a társadalmi átala­kulás hatása alatt a családi, érzelmi életbe befurakodó személyi kultuszról szóló szellemes vígjátékot Karel Pa­louš rendezésében kitűnő előadással tolmácsolta a színház egész együtte­se. A Vígszínházban előadott Leonyid Zorin Jóemberek című szatírája nagy karriert befutott szélhámos esetét me­séli el, akinek a „jóemberek" tolják előre szekerét. Moszkvában már öt éve játsszák a darabot, a siker egé­szen bizonyos, hogy nálunk sem ma­rad el. A Nemzeti Színház Gorkij Vassza Zseleznova című darabjának előadása nem felelt meg a várakozásnak. A kapitalizmus mohóságát, kegyetlen erkölcsét boncoló híres dráma a té­ves rendezés, a nem túl szerencsés szereposztás hibájából nem nyújtotta a közönségnek azt a művészi élveze­tet, amelyet a nagy szovjet író min­denkor időszerű mondanivalója meg­érdemelne. jevgenyij Svarc: Lancelot és a Sár­kány című komédiáját az ABC-Szín­ház mutatta be. Ez a darab is, mint az 1958-ban elhunyt szerző több inás színműve, felnőttek részére írt alle­gorikus mesejáték. Az előadás gyenge színvonala miatt a darab sokat vesz­tett értékéből. Nagy sikert aratott a Burian Szín­ház együttesének előadásában Maja­kovszkij híres Zuhany című szatiri­kus vígjátéka. Karel Novák rendező a főszereplő Hja Racekkel és Helena Šimáčkovával idöszerűsítette a dara­bot. A kiváló rendezés, a nagyszerű művészi teljesítmények, az eredeti Majakovszkijnak a mával való stí­lusos, gördülékeny összhangba hozá­sa egyhangú elragadtatást váltott ki a közönségből. Az idény egyik legjobb darabja Karel Capek Harc a szalamandrákkal című regényének színpadi változata Pavel Kohout átdolgozásában. Kohout mesteri eszközökkel szólaltatja meg Capekot, akinek a fasizmus és a ná­cizmus elleni tiltakozást kifejező mondanivalója, a mindent elsöprő há­ború veszélye elleni figyelmeztetés soha nem veszít időszerűségéből. A Karlíni Zeneszínház Bertold Brecht már klasszikusnak mondható Koldusoperáját újította fel. összeha­sonlítva az E. F. Burian rendezésében játszott előadással, nehezen lehet egyetérteni a karlíni művészek és rendezők felfogásával. Hiányzik a da­rabból a breehti légkör, a hangsúlyt inkább a látványosságra helyezik és ezért a színészek teljesítménye setn eléggé meggyőző. Érdekes előadás Terence Rattigan népszerű angol színpadi író A nagy kaland című színműve. A Nagy Sán­dor fénykorát és bukását dramatizáló történelmi tárgyú, de feldolgozásában modern szellemű darabot Václav Hu­deček rendezésében a Kamaraszínház mutatta be. A címszerepet alakító Eduard Cupák és az együttes többi tagjai művészi élvezetet nyújtó estét szereznek a közönségnek. A Vígszínház színpadán bemutatott Armand Salaerou francia szerző Túl­ságosan tisztességes asszony című vígjátéka szórakoztató, mulatságos darab. A szereplők kedvvel játsza­nak, jó hangulatot teremtenek, a könnyű műfaj kedvelőit teljes mérték­ben kielégítik. Vlariislav Vanéura: Josefina című színművét nagy sikerrel mutatta be az S. K. Neumann Színház. A szóki­mondó külvárosi lány egyszerű tör­ténete a kitűnő zene és táncbetétek­kel tarkítva különösen a fiatalságot vonzza. A Smetana Színház három egyfel­vonásos balettje tarka színfolt a szín­házi bemjitatók sorában. Az egy estén előadott Schulhoff: Alvajáró, Prokof­jev: A tékozló fiú és Gershwin: Rhap­sndy in Blue baletteket élvezetes elő­adásban zenei és táncművészeti szem­pontból magas művészi színvonalon tolmácsolták a színház szólistái, ba­lettkara és a kiválóan játszó zene­kar. —va A bardejovi mézeskalács szívek nemcsak hazánkban, hanem a kül­földön is kedveltek. Ott szerepeltek a brüsszeli világkiállításon éppúgy, mint a brnói árumintavásáron, de nem hiányoznak a strálnicei és a chodí ünnepségeken sem. Képünkön Mária Babjáková, Anna Bufová, Anna Viryalová és Anna Petrová a szíveket cukorhubbal díszítik. (R. Berenhaut felvétele) • A moszkvai Lihacsev automobil gyár kultúrpalotájában emlékestet rendeztek Jaroslav Ha šek közelgő 80. születésnapja alkalmából. Márciusban és áprilisban hasonló estek megren­dezésére kerül sor Moszkvában, Le­ningrádban, Küjbisevben, Cselabinszk­ba-n és más városokban, amel^ket szovjetunióbeli tartózkodása során a nagy cseh író meglátogatott. • Nagy sikert arattak fényképé­szeink a Karacsiban (IndiaJ. mag­rendezett nemzetközi diákfényképki­állításon. A kiállított 25 felvétel egy arany, egy bronz érmét és. három díszoklevelet nyert. Miért vált szükségessé az új családjogi törvény kidolgozása? CSALÁD ÉS JOG A házasságban a férfi és a nő egyenlő, mégis különös védelmet nyújtunk a nő­nek • A férfi már nem „a család feje" • Együtt élünk, együtt döntünk • A gyermeknevelés a család legfontosa bb feladata • Töröljük a „törvénytelen gyermek" fogalmát © Módosul az örökbefogadásról szóló rendelkezés • Ami­kor bekövetkezik az elhidegülés ... T izenhárom évvel ezelőtt lépett érvénybe a családjogról szóló első szocialista törvény. 1950 óta, amikor a jogi kétéves terv keretében kidolgozták a még ma is érvényben levő családjogi törvényt, hosszú fej­lődésen mentünk át. Államunk szo­cialista állam lett, s gazdaságunkban bekövetkezett gyökeres változások a társadalmi kapcsolatokban is vissza­tükröződnek. É változások megnyil­vánulnak államunk lakosainak csalá­di-, házas- és magán életében egy­aránt. A család a szocialista társa­dalom alapsejtje, s ezért az új csa­ládjogi törvényjavaslat elsősorban eb­ből a szempontból rendezi a lakos­ság jogi kapcsolatait a család kereté­ben. Mz arra törekszünk, hogy társa­dalmi életünkben a a kommunista erkölcsöt tegyük minden kapcsolat alapjává. A ma érvényben levő családjogi tör­vény nem segíti elég hatékonyan e törekvést. E törvény keletkezése ide­jén államunkban még magántőkés vi­szonyok is léteztek, s ezt figyelembe kellett venni a családon belüli kap­csolatokat rendező normák meghatS­rozásánál. Az eddigi családjogi tör­vény ezért még a polgári felfogás nyomait viseli magán s néhány kér­dést a családtagok vagyoni érdekei­nek szempontjából old meg. Az ed­digi családjogi törvény rendezi pél­dául a házastársak törvényes vagyon­közösségének kérdését, jóllehet e kérdés kizárólag a polgári törvény­könyv hatáskörébe tartozik, mert semmi köze sincs a férfi és a nő, il­letve a többi családtag közötti érzel­mi kapcsolatokhoz. A törvényjavaslat­ban igyekszünk kiküszöbölni a zava­ró elemeket, mégpedig elsősorban az egyének Individualista nyerészkedő érdekeit. Ezek az elemek csupán a polgári családra jellemzők. A családi kapcsolatokat szocialista társadal­munk erkölcsének megfelelő színvo­nalra kell emelnünk. Tudatában vagyunk annak, hogy a házasságon alapuló család társadal­munk alapja. Ezért a törvény alkotói ezt a tényt már a javaslat alapelvei ben leszögezik s ugyanakkor bizto­sítják számára a társadalom védel­mét. Habár hangsúlyozzuk, liogy a házasságban a férfi és a nő egyenlő, mégis különös védelmet nyújtunk a nőnek, legmegtisztelőbb hivatása, az anyaság hivatásának teljesítésében. A társadalom a gyermeknevelésben azonban* 1 nemcsak védelmet nyújt az anyának, hanem sokrétű gondosko dásban, anyagi ellátásban és segít­ségben is részesíti. Az államnak e gondoskodását és segítségét az álla­mi szervek, a társadalmi szervezetek a kulturális népnevelő és egészség ügyi intézmények és az iskolák biz tosítják. Az egészséges jövő nemzedék fel­nevelése társadalmunk létkérdése. Ezért a szülőknek nemcsak jogokat biztosítunk és sokoHalú segítséget nyújtunk, hanem kötelességeket is rovunk rájuk. A szülők kötelessége gyermekeiket a szocialista világnézet szellemében nevelni, — élve társa­dalmunk adta gazdag lehetőségekkel — ösztönözzék őket mind nagyobb műveltség megszerzésére, oltsák be­léjük a munka szeretetét, hogy tuda­tukat és cselekedeteiket a kommu­nista erkölcs elvei hassák át. Ügy kell nevelni a gyermekeket, hogy hűek legyenek a kommunista eszmék­hez, szeressék hazájukat, egyéni ér­dekeiket rendeljék a közösség érde­kei alá, önkéntesen és öntudatosan betartsák a szocialista együttélés sza­bályait, tiszteljék embertársaikat, le­gyenek szerények, becsületesek és ál­dozatkészek. A törvényjavaslat kife­jezetten kimondja, hogy a szülők a társadalom előtt felelősek gyermekeik sokoldalú fejlődéséért s abban a^ esetben, ha e kötelességü­ket elhanyagolják, felelősségre lehet őket vonni különféle szankciók, így büntetőjogi következmények terhe alatt is A törvény a gyermekeknek is köte­lességévé teszi, ha szüleikkel közös háztartásban élnek, hogy képességeik szerint s amennyiben saját jövede­lemmel rendelkeznek, szintén hozzá­járuljanak a család közös szükségle­teinek fedezéséhez. Így a gyermek­fiatal korától megszokja a család iránti felelősséget. A törvényjavaslat ezen a téren abból az elvből Indul ki, hogy a férfi és a riö egyenjogú polgár. Ezért egyforma szülői joggal ruházza fel őket, amit például a bur­zsoá törvénykönyvek nem ismernek. A burzsoá törvénykönyvekben még a feudalizmus idejéből átvett alapelv érvényes, amely szerint a férfi a „család feje", öt illeti minden jog a családról, a gyermekek neveléséről, a család gazdasági kérdéseiről stb. valő döntésben. Nálunk a nő ezen a téren is egyenjogú, férjével együtt határoz a család valamennyi fontos kérdésé­ben, s amennyiben férjével nem tud megegyezni, a bíróság dönt. A törvény már a házasság megkö­tésénél súlyt helyez arra, hogy a há­zasságban a férfi és a nő között tartós jellegű harmonikus kapcsolat alakuljon ki. Ezért a jegyeseknek egyenesen kötelességüké leszi, hogy már a házasság előtt megismerjék egymás jellembeli tulajdonságait, és egészségi állapotát. Az eddigi bíró­sági gyakorlatból ugyanis ismeretes, hogy leggyakrabban olyan házastár­sak között került sor a válásra, akik többé kevésbé megfontolatlanul,-rövid ismeretség után kötöttek házasságot. A családnak teljesítenie keli fő fel­adatát — a gyermekek nevelését, ezért kívánatos, hogy szellemileg és testileg egészséges emberek kössenek házasságot. De nem akadályozhatjuk meg — ez embertelenség volna —, hogy olyan emberek, akiknek nem le­het gyermekük, házasságot kössenek. Fontos azonban, hogy a másik fél er­ről tudoníást szerezzen már a házas­ság megkötése előtt. Számos hozzá­szólás ellenére továbbra is érvényben marad az a rendelkezés, amely sze­rint csak nagykorú személyek köt­hetnek házasságot. A bíróság azon­ban kivételesen engedélyezheti kisko­rúak (16—18 évesek) házasságát. To­vábbra is lehetővé kell tenni a há ­zasságkötést olyan kiskorúak számá­ra, akiknél a házasság megkötését sa-t ját érdekük megköveteli. Hangsú­nyozzuk azonban, hogy kiskorú sze­mély terhessége neiu lesz a jövőben sem olyan fontos ok, amely indokol­ná a kivételes engedély megadását. E kérdés fontosságára való tekintet­tel az eddigi rendelkezésekkel szem­ben kiskorúak házasságkötését csak a bíróság engedélyezheti, hogy ne ke­rüljön sor indokolatlan döntésekre. A törvényjavaslat ugyan hangsú­lyozza, hogy társadalmunk alapsejt­ja a házasságon alapuló család, de tekintette! van a házasságon kívül született gyermekekre is. Ma nem te­szünk különbséget a házasságban vagy házasságon kívül született gyer­mekek jogai között. Töröljük a „tör­vénytelen gyermek" fogalmát s mindi azokat a következményeket, amelyek a burzsoá jogban e fogalommal ösz­szefüggnek. Ezért külön intézkedé­sekkel - igyekszünk apát biztosítani minden gyermek számára, ha más módon nem lehetséges, akkor az apa­ságnak bírósági megállapításával az eddig érvényben levő elvek alapján. Hazánk lakosai közül senkit sem a ka runk megfosztani a gyermekneve­lés örömétől. Ezért a törvényjavas­lat azok számára, akiknek nem lehet gyermekekük, lehetővé tessíi idegen gyermekek örökbefogadását. Ezen a téren is új rendeietek biztosítják az örökbefo­gadott és az örökbefogadó közötti tar­tós köteléket. Ez a kötelék csak ak­kor lehet tartós, ha az örökbe foga­dók az örökbefogadás előtt megisme­rik a gyermeket, s a gyermek mái­annyira fejlett, hogy megállapíthat­ják esetleges egészségben vagv szel­lemi fogyatékosságait. Ezért a tör­vényjavaslat csak egy évnél idősebb Ül SZÓ 4 * 1963. március 29.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom