Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)
1963-03-27 / 86. szám, szerda
Eredmények, gondok a lengyárban A földszintes épületben szerényen meghúzódó igazgatói szobának nincs párnázott ajtaja, nincsenek benne pöffeszkedő fotelek, csillogó villogó üvegszekrények... Egyik sarkában hordó alakú fűrészporkályha árasztja a nyári nap hevével vetekedő meleget. Fűrészporkályha Tanyon? Hol van itt fűrésztelep? SZÉN HELYETT POZDORJA — Nem fűrészpor ég benne — mosolyog Beke Vince elvtárs, a lengyár igazgatója, — hanem pozdorjal — És annyi van, hogy fűteni lehet vele? — Annyi!? Mi vagyunk a falu Ostravájal Pozdoriával fűt a lakosság! Már akinek van fűrészporkályhája ... — És csak fűtésre használható a pozdorja? — Nem. Préselt deszkát is csinálnak belőle, de... tőlünk még nem viszik el. Szavaiból kicsendült, hagy nem bosszantja a dolog túlságosan, hiszen míg a pozdorja rendelkezésükre áll, a gyárnak nem kell tüzelőről gondoskodnia. S különösen az idei télben sokat ls jelentett ez...l — De vajon a népgazdaság számára melyik előnyősebb? KÁRPITOSOK, FIGYELEM! — Ha a népgazdaság érdekéről beszélünk, égetőbb problémát kellene megoldanunk — veti közbe Csémi Lajos • gyártásvezető. — Éspedig? — Nem tudunk mi* kezdeni a kárpitdskóccal. Vagy kétezerötszáz mázsa van raktáron A kárpitosok inkább szénát használnak ... A legjobb szénát! Pedig a kóc sokkal rugalmasabb. tartósabb... Csak egy hibája van, hogy két korona hetven fillérbe kerül kilója A széna pedig egy korona Ezért pusztul el a kóc nálunk. A szövetkezetesek siránkoznak, hogy nincs mit az állatoknak adni... A jő szénát meg a kárpitosok heverőkbe, fotelekbe tömik. A kárpitosoknak Jó, mert olcsó. De hasznára válik-e a társadalomnak? A gyártásvezető után ismét Beke elvtárs veszi át a szót: — A szellőztető berendezéssel is közel egy évtizede bajlódunk. A porszívók erősebbek, mint a befúvó ventilátorok. így aztán olyan huzat van a műhelyben, hogy még az ajtót is művészet kinyitni. Képzelheti, menynyire „használ" ez a dolgozók egészségének .. .1 — A vállalati Igazgatóság tud erről? — De még mennyire! Sokat panaszkodtunk már emiatt. Érthetetlen, hogy a haličl Igazgatóság éveken át a füle botját se mozdítja Hisz az emberek egészségéről van szó! Az emberről, aki társadalmunkban a legdrágább kincs. És egy közönséges szellöztető-berendezést ne lehetne megjavítani? ALL]ÁK A SARAT A tavaszt sejtető napsugarak sártengerré változtatták a gyárudvart. — Most ez a legnagyobb akadály!' — tréfálkozik Beke elvtárs, s jókora gumicsizmában könnyedén átlábol a latyakon. A rostgyártó-részleg voltaképpen a gyár szive. A lent. áztatás és szárítás után, itt két részre bontják: pozdorjára és rostra A rövid rostokat, amelyek a textiliparban nem használhatók, kárpitoskócnak nevezik. A gép zajába és az alig látható, porfelhőbe burkolódzott részlegben nagy a sürgés-forgás. Műszakváltásra készülődnek. Nagy buzgalommal tisztogatják a gépeket, a tartályokat, az egész munkahelyet. Bár a gyár dolgozóit bosszantják, keserítik az imént hallott bajok, nagy többségük mégis odaadással, nagy igyekezettel végzi munkáját. Kézzelfogható blzqnyíték: a gyár 1958-óta minden lényegesebb műszaki fejlesztés nélkül közel kétmillió koronával növelte az évi termelés értékét. S ez egy Ilyen kis üzemben nem csekélység! MUNKASBECSÜLET Beke elvlárs egy hatalmas „piszkavassal" munkálkodó férfira mutat: — Ifjabb Szeder György, Gaganova köve tő ie. , Szeder elvtárs már mondja Is, hogy a két parti között hosszabb ideje nagy volt a teljesítménybeli különbség. Az első parti, amelynek ő volt a vezetője rendszeresen teljesítette a terve 1, de a másik sehogy sem tudott zöldágra vergődni. A roszszabbak azzal magyarázták a helyzetet, hogy minden „jó embert" az első partiba osztottak be, ők pedig...? Szeder elvtárs nem hitte, s azt mondta: én majd megmutatom, J3J ÉS3J . . - - ... . .... Kis gyerek — kis gond? . Micsoda boldogság, amikor hosszú várakozás után végre megérkezik a legnagyobb öröm, az új családtag. Meghitt csodálatos órák varázsa hatja át a szülőket. Csupa napsütés körülöttük minden. De múlnak a hetek, letelik az anyasági szabadság s nem egy fiatal anya arcára borút von a gondolat: Hová teszem a gyermekemet? Nem egy család problémája ez. Vitathatatlan tény, nincs elég bölcsődénk, bár a feiszaA böicsődés gyermekek szüleinek is vannak problémáik. Ilyen pi. a küvetkezfi; a szí/lök kttlün badulás óta ezen a téren is mérliildes biiző műszakban dolgoznak, hová teléptekkel haladtunk előre. 1946-ban gyék a délutáni műszak idejére a hazánk egész területén mindössze 94 gyermekei? Már a kongresszus előtti bölcsőde müködütt, ebből Szlovákiában vita keretében tübben felszólaltak, mindössze négy! Az elmúlt év szeptem- hogy miért nem vezetik be a bulcsőberében már 48 756 gyermeket gondoz- dékben is a második műszakot? tak oz ország 1345 bölcsődéjében. Ezek Mj t j s jelentene ez? Elsősorban azt. közül 269 üzemi bölcsőde. Kevés, na- hogy a bölcsődéket 24 órás, azaz álgyon kevés! Többségük főleg azokhoz | a naó üzemeltetésre kellene berendezni, az ii emekhez tartozik, ahol suk a női hiszen nem lehet a picinyeket — akikdolgozó. Mintha a férfi munkásokkal „„^ e S( B hétkor már ágyban a helyük dolgozó üzemeknek nem lenne éppen _ éjszaka tíz után ébreszteni, öltöztetolyan feladata a bölcsődék építése és n| g s hurcolni a hideg éjszakában. A üzemeltetése. Sok üzemben mindenféle- gyermekek nagy része tehát a bölcsődé képper kiforgatják az erre vonatkozó gén töltené az éjszakát Igen. de hnl? kormányhatározatot, s ha már selio A bölcsődékhez utólag kellene erre a gyan sem tudnak kibújni alóla legfel- célra helyiségeket építeni. Természelejebb pénzzel támogatják a bölcsőde be- S R„ megfelelő személyzetről Is gondosrendezésének megvételét. Csakhogy a kodniuk kellene. Ezenkívül, ahogy az pénz nem minden Többet érne. ha né- anyák az üzemben váltják a műszakot, hány helyiséget szabadítanának fel erre ,-,gy a csecsemők is váltogatnák a böl a célra vagy építőanyaggal, közlckedé- csődéi ,,műszakot" — s erre bizony sl eszközökkel, szakemberekkel segíte- egészségükkel fizetnének rá. nék a bölcsődék építését. Erre nem gon- , vanna k „álunk hetes, sőt éves dóinak? Hogyan lehel az, hogy fonlo- b m* lôdék i s_ ahonnan a gyermekek sabb számukra az üzemi UdUlő, a sport pálya — mintha a gyerekek mellékesek, sőt. szinte feleslegesek lennének?! csak látogatóba járnak haza szüleikhez. Az itt szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a ,,különélés" erősen vészé Ha ezt a helyzetet nem is nevezhet- iyezteti a gyermek és a szülők közötti jiik rózsásnak, az idei évtől nagy javu- érzelmi kapcsolatot. A szakemberek lést várunk. Knšicén jelenleg 1315 gyer- együntetl véleménye, hogy a gyermek mek vái arra bogy bejuthasson a bölcsődébe Bízunk benne, hogy az év véegyéves koráig minél többel legyen együtt szüleivel, a családban. Fontos géig javulni fog a helyzet, meri a kelet- ez azért, mert éppen ebben az idő szlovákiai kerületben az idén 1008 gyermek számára épül bölcsőde. Igy pl. Kosokban fejlődnrk érzései, alakulnak egyén'ségének alapvető vonásai. A he Sicén 40 férőhelyes bölcsődét épít a vas- tes bölcsődék még olyan veszélyt is úti Igazgatóság, a Nálepka kapitány rejtenek magukban — miután az ellátá Kuhngyár košicei üzeme 30 férőhelyes, sért csak minimális összeget kell fia poprád' Vagongyái* 10 férőhelyes böl- zetni — hogy a szülők megszokják a Csődét épil még ez évben. A prešovi gyermektelen házaspárok gondtalan éle golyóscsapágygyárhan nemrég nyitották lét és később a gyermek teherré válik meg a 40 ágyas bölcsődét. A nyugatszlovákiai kerületben 1963 ban 700 gyermek számára épül bölcsőde, 349 gyermek elhelyezéséről az üzemek gondosszámukra. Ezérl ezekben a bölcsődék ben csak egé -in kivételes esetekben helyezünk el gyermekeket. A probléma megoldását abban látjuk, hogy a dol kndnak A közép szlovákiai kerületben gozó anyákat a délelőtti műszakban az idén 664 gyermek elhelyezését old foglalkoztassuk. iák meg. 414 et közülük az üzemek vél- A m i társadalmunk példásan gondos laltak magukra. kodik az anyáról és gyermekéről. A Az év végéig tehál Szlovákiában any- világ azon államai közé tartozunk — és nyi bölcsőde épül, hogy fokozatosan erre büszkék lehetünk — ahol legala további 2370 gyermek elhelyezését biz csonyabb a csecsemő és gyermekhalan hogy a másik partiban ls lehet a tervet teljesíteni! Az eredményre mindenki kíváncsi volt. Alig egy hónap leforgása alatt „csoda" történt: a parti februárban teljesítette a tervet. Szeder elvtárs egyet követel meg embereitől — de azt szigorúan —, hogy teljesítsék a kötelességüket: végezzék becsülettel azt a munkát, amelyért a bért kapják. Nem tűrte az ácsorgókat, a munka könnyebb végét lesőket, hanem úgy szervezte a munkát, hogy mindenkire egyformán jusson. LELKIISMERETESEN A pártszervezet — mint Tóth István elnök mondta — jól működik, üléseiket rendszeresen megtartják, sőt nagyon gyakran gyűlnek egybe rendkívüli tanácskozásra, hogy egyetlen orobléma se kerülje el a figyelmüKet. Amit csinálunk, azt tisztességesen, becsületesen végezzük — jelszó |e gyében dolgozik az FSZM üzemei bi zottsága is. Sárik józsef elnöknek a szocialista munkabrigád elméri versenyző kollektívák megszervezése okozza a legtö' ... gondot. — Egy csoportot, azt hiszem, nemsokára mégis sikerül megalakítanunk — mondjai megfontoltan, — a karbantarlókból. Közülük egy fiatalember, még szívesen a pohár fenekére néz, de a többiek, remélem, hamarosan jobb belátásra bírják. ... INKÁBB HOLNAP EGY TÜZOK Sárik elvtárs szavaiból kiviláglott, hogy a kezdeményezőkészség körül még bajok vannak. A dolgozók helytállnak a munkában, még akkor is, ha a kedvezőtlen körülmények gyakran ke mény próbára teszik őket, de a szocialista munkabrigád címért folyó versenyhez ez nem elég. A szocialista módon élni és dolgozni elv a kiszabott feladatok teljesítésénél. Ezért akarnak olyan kollektívát megszervezni, amely képes erre a „többre", amely példát mutathat a többieknek. — Ami késik, nem múlik — mondja az elnök, — s ha késünk, azért van, mert olyan csoportokat szervezünk, amelyekkel nem vallunk szé gyent. Igaza van. Sokkal célravezetőbb, hatásosabb ez, mint az elhamarkodottság. Az olyan kis gyárban, mint a tanyl üzem, minden „megmozdulást" éber szemmel figyei nemcsak a munkás, hanem a falu is Az elsietett, nem átgondolt munka, ha balul üt kl, többet árthat, mint az elmulasztott tett. NEM „ÜJONC" A fűtőházból a lenfeldolgozás utolsó állomására, a osztályozóba látogattunk. A lenből -Ide már csak a rost jut el; karvastagságú csomókban. Minősége szerin' négy "csoportba' osztályozzák. A lenrostgyártás valamennyi művelete géfiesíthető, csak ez az egy nem. A minőséget a rost színe és puhasága szerint az emberi szem, illetve kéz állapítja meg. Martalics elvtárs mestere ennek a szakmának, csodálatra méltó kézügyes séggel, érzéssel, szakértelemmel végzi munkáját. Aki látja, azonnal kitalálja: nem újonc a gyárban! Szerény munkájáról jutnak eszembe a többiek is, akiket láttam. Űk is így dolgoznak. Es hirtelen rájövök, miért mondta Beke elvtárs az Imént olyan határozottan, hogy: Megbirkózunk a bajokkal, akadályokkal. SZABÓ GÉZA to' tjük. Ám a probléma teljes meguldá sálól még így Is elég messze vagyunk Azonban senki se gondolja, hugy min den prnbléma mi'qs'tínik. amint a gyer dóság Bizton reméljük, ha a szakszerve znlnk az eddiginél még nagyobb gond dal fugnak fnglalkozni a bölcsődék prob léniájával, rövid időn belül ezt a kérmeket felveszik a bölcsődébe. Dehogyis! dést is sikeresen megoldhatjuk. (ska) A gottwaldovt Svit bőrkombinátban készült cipőknek csaknem 60 százalékát a Centrotex külkereskedelmi vállalat útján külföldre, mégpedig a világ 85 országába exportáljuk. A gottwaldovi ctpészek a termelésben egyre több új anyagot alkalmaznak. Képünkön J sef PlluSa egy nőt ctpö talpát préselt. (Nesvadba — CTK felv.) Jíuítdm A Televízió műsoráról Vagy egy hónappal ezelőtt néztük végig a brnói TV-stúdió fiatalok problémáival foglalkozó „Hozzászólhatok ..." című műsorát, amelyik megmutatta, hogyan lehet az élettel felvett közvetlen kapcsolat révén felélénkíteni a legmegszokottabb TVműsort is. Tulajdonképpen e műfaj válságának — az utóbbi években ugyanis zsákutcába jutott — fő oka éppen az, hogy elszakadt az élettől. A jól sikerült műsor folytatását e napokban sugározta a TV. A „Hozzászólhatok ..." sorozat ezúttal a nők egyenjogúságának kérdéseit boncolgatta, valljuk be már jóval kisebb sikerrel. Nem az első eset, hogy egy érdekes ötlet — kiváló műsorszám összeállítását teszi lehetővé, a folytatásokban azonban ellaposodik és rendszerint az átlagon aluli műsorszámok hatását éri el. Valahogy most ez a sors fenyegeti a brnói „Hozzászólhatok" — sorozatot ls. Bár még korai lenne levonni a végső következtetést, ám figyelmeztetni nem korai, hogy e sorozatnak sok fogyatékossága van. Kétségtelenül a műsor javára kell írnunk a nézőkkel folytatott — rögtönzöttnek ható '— beszélgetéseket. Ugyanakkor nem szabad összetéveszteni a közvetlenségre való törekvést a céltudatos rögtönzéssel. Például jó előre át kell gondolni a vitázok megválogatását. A vita irányát sen) lehet egészen a véletlenre és a pillanatnyi ötletekre bízni, mert akkor a beszélgetés a felszínen mozog és mélyebben nem érinti a problémákat. Mindkét ogyatékosság a kívántnál gyakrabban fordult elő ebben a műsorban. Az első részben, amely a családi együttélés kérdéseit érintette, több szellemes megjegyzés hangzott el — bár többségük csak ismétlése volt az esztrádműsorokban bevált hálás helyzeteknek és csattanóknak. A közönséggel folytatott vita Igy nagyon felületesnek hatott. A vitázók — tisztelet a néhány kivételnik —, gyakrabban próbálkoztak banális éltekkel, mint személyes véleményük megforrmilásával. Érdekes volt azonban az estének az a része, amely a nők munkahelyeken felmerülő problémáival foglalkozott. Több nagy üzem funkcionáriusa mondta el itt nyíltan és tárgyilagosan véleményét. Fel is keltették a nézők érdeklődését. De a gondolatvezetést tekintve a sorozat második folytatása nem volt eléggé összefüggő és több helyen célt tévesztett. Az egy hónappal ezelőtt sikeresen megkezdett új soi'ozat sikertelen folytatása, úgy véljük, újabb tünete annak, hogy a televízióbán milyen kevés figyelmet fordítanak az újjal kísérletező műsorok sikere, vagy sikertelensége mélyebb elemzésére. Másképp nem fordulhatott volna elő, hogy a „Hozzászólhatok" brnói alkotói megismélelték a fogyatékosságokat és nem merítették ki az előttük álló lehetőségeket. A televízió-műsor szerkesztése lényegében ott kezdődik, amikor a műsorban valami új jön létre. —rp— Pavel Sukdolák az ifjú csehszlovák grafikusok nemzedékének egyik érdemes képviselője már eddig ls több nemzetközi kitüntetésben részesült. Felvételünkön: Pavel Sukdolák műtermében j— villája kerljébeu. A munkából fakadó örömet fejezik ki Múlt év szeptembere óta az ifjúsági alkotóversenyek szervezése, irányítása és vezetése már nemcsak a CSISZszervezetek ügye, hanem a Központi Szakszervezeti Tanács határozata értelmében a szakszervezetek ügye is. Azóta a CSISZ járási vezetőségei és a járási szakszervezeti tanácsok megtárgyalták az ifjúsági alkotóversenyek problémáit és a járási versenyek biztosítására már közösen tették meg a szükséges politikai-szervezési intézkedéseket. Közösen rendeztek szemináriumokat — műfajok szerint — az egyes csoportok vezetői részére. A jó együttműködés eredményei főleg a Rim. Sobota-i, martini, prešovi és a trnavai járásban már mutatkoznak is. Vannak azonban olyan járások, ahol nem értették meg teljes egészében az együttműködés fontosságát, "azt a nézetet vall|ák: elég ha a szakszervezet csak bizonyos „védnöki" szerepét (ölt be, vagy ha csak anyagilag támogatja a versenyt. Ez helytelen nézet a CSISZ és a szakszervezet részérői. Hiszen a szorosabb együttműködéssel szerelnénk elérni, hogy minél több dolgozót, ipari tanulót kapcsoljunk be a versenybe, hugy az Ifjúsági alkotóverseny ne formális és alkalomszerű, hanem a népművészet állandó és rendszeres megnyilvánulása legyen. Azt szeretnénk, ha minden üzemben. tanintézetben, inlernátusban és községben megalakulna a népművészeti csopnrt, amelyben aktív kulturális munkát végeznének a fiatalok és a felnőtt dolgozók egyaránt. Az ifjúsági alkotőversanysk eddig bevált hagyományos ágazatain — a dal-, zene. esstrádcsoportokon, színjátszó csoportúkon. bábmfívészeten. képzőművészeten. fényképezésen és a filmen — kívül az idén a helyi fellélelek szerint a népi művészeti alkotás újabb formáit is be lehel kapcsolni, fgv például az üzemi és helyi rádió adásainak műsorát, a munkahely vagy iskolákban az osztály csinosításéi. nőt az üzemi, illetve járási újságok szerkeszlőségeivel együttműködve értékelni Inhet a dolgozók és az ifjúság levelező tevékenységét is. A verseny ér'ékelésekor elsősorban a csoport kultúrnolilikai tevékenvséeét és akiivitását, a műsorszámok aktualitását és társadalmi hatását, valamint művészeti szfnvonalát veszik figyelembe. Az ifjúsági alkotóversenyek hely! körei március 15-ig lezajlottak. Ezek legiobbiai a járási versenyeken vesznek részt, amelyekre május végéig kerül sor. A járási bemutatón már azok a csoportok és egyének lépnek fel. amelyeket. Illetve akiket a lárásl versenyek bíráló bizottsága választ ki. A központi bemutatókig még bőven van idő, ám az előkészületek már javában folynak. A központi bemutatók az idén sokban különböznek majd az eddigiektől. Központi bemutatót csak néhány műfajban tartanak és ezek bizonyos problémákkal foglalkoznak. Keresni fogják az egyes szakok további fejlődésének útját. A figyelem középpontjában ezúttal nem a versenyfellépések állnak. A figyelem a bemutató és a tematikus műsor között oszlik meg. A hangversenyeket, eloadásokat ugyanis viták, elméleti előadások, beszélgetések, konferenciák, szemináriumok egészítik ki. Ez lehetővé teszi, hogy az együttesek vezetői országos méretben folytathassanak tapasztalatcserét. Az ifjúsági alkotóversenyek központi bemutatója így nagyobb jelentőségű kultúrpolitikai eseményszámba megy. A központi bemutatok résztvevőit is új módon választják ki. Azok az egyiitte sek és személyek vehetnek részt a központi bemutatón, amelyeknek, Illetve akiknek repertoárja tartalmilag és mflvészi színvonal tekintetében is eszmeileg a legjobban beilleszkedik a bemutató jeliegébe és ezenfelül a legtöbb új, haladó elemet tartalmazza. E szempontok játsszák a döntő szerepet a kerületek és járások javaslatainak megítélésekor.^ A központi bemutatók egész nyáron át tartanak, sőt elhúzódnak az őszi hónapokra is. Június 20—23-a közöli Üstí nad Labemben kerül sor a művészeti agitációs csoportok központi bemutatójára és a szemináriumra, június 27—30-án a már hagyományossá vált prostéjovi Wolker napokra. Chrudimban július 3—7-én a bábosok tartanak bemutatót és értekeznek a bábszínház nevelőhatásának fokozásáról. A központi énekkari bemutatókra Zilinán augusztus 28—29-én kerül sor, Ostraván pedig október 10—13-án tartják a tánczene és társas tánc központi bemutatóját, ahol a szeminárium háromszáz résztvevője az e kürbe tartozó megoldásra váró problémákkal foglalkuzik. Amint látható, hazánkban fontos szerepet tulajdonítunk az ifjúsági alkotóvetsenyeknek, hiszen ez is egyik formája a fiatalok és a dolgozók kommunista nevelésének. Fontos, hogy ezt az elvet szem előtt tartsák a szakszervezetek és a CSISZ-szervezetek is és tehetséges elvtársakat állítsanak az egyes körök élére, olyanokat, akik jó szervezők és szakmar lag érettek a vezetésre és munkájukkal elősegíthetik a körök művészi színvonalának emelését. SKALINA KATALIN 1983. március 27. * tJJ SZÖ 5
