Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-26 / 85. szám, kedd

Világ -proletárjai, egyesül je f ele ! LEGYŐZTEK A TERMESZETET UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONTIBCOTTSAGANAK NAPILAPJA -i ! ^ ' : jgí; -,

: . . • s f ŕ : ? % % • Brati4Mvá, 1963. március 26. kedd 30 fillér • XVI, évfolyam, 85. szám A közszükségleti ipar fejlesztéséről Mint ismeretes, a közszükségleti Ipar tavaly sikeresen teljesítette termelési feladatait. Az Idei terv összeállításával kapcsolatban azonban olyan hírek hallatszottak, hogy az elért eredmények ellenére csökkentik a közszükségleti ipar tervfeladatait, s ezzel párhuzamosan a beruházási építkezések terjedelmét. Nyomban meg kell jegyeznünk, hogy ezek a „feltételezések" indokolatlanok, különösen Szlovákiát illetően. Miről is van szó? — Pártunk XII. kongresszusa behatóan foglalkozott a közszükségleti ipar fejlesztésével, s arra figyelmeztetett, hogy a nyersanyagellátás terén a lehetőségekkel, a reális feltételekkel kell számolnunk. Mint tudjuk, a közszükségleti ipar nagy igényeket támaszt a külkereskedelemmel szemben. Országos viszonylatban például a behozatal 13 százaléka a textilipari nyersanyagok behozatalára esik. Lehetőségeink azonban korlátozottak, különösen a gyapjú, gyapot, bőr és a kaucsuk behozatala terén — ezért az idén sor került az említett nyersanyagok behozatalának csökkentésére. Ezzel azonban szorosan öszszefügg egy másik kérdés is; ugyanis a belkereskedelem nem teljesíti a textilipari gyártmányok eladási tervét. Ennek pedig az a következménye, hogy a készletek felhalmozódtak, s így a belkereskedelemnek csökkentenie kellett igényét a termeléssel szemben. Ez meg maga után vont egv másik problémát: a textilipari üzemekből már ez év első negyedében 1500 dolgozót kellett volna áthelyezni más iparágazatokba. Természetesen erre nem került sor, mert homlokegyenest ellentétbe kerültünk volna a távlati tervvel. Szlovákiában például 1970-ig — a múlt évhez viszonyítva — a közszükségleti ipar termelésének 155 százalékkal kell növekednie. A felvetett problémák megoldásában ismét a Szovjetunió nyújtott segítő kezet. Termelésének egy részét — nyersanyagfedezettel együtt — átadta a ml üzemeinknek, úgyhogy ezen a téren nem csökken a termelési terv. A nyersanyag-behozatallal kapcsolatban két kérdést kell megemlítenünk. Az első a közszükségleti Ipar kemizálása. A vegyiparra ezen a szakaszon nagy feladatok hárulnak. Számos probléma megoldása éppen a vegyipartól függ. így például a textilipar nyersanyag-behozatala lényegében megoldódna, ha a vegyipar gyorsabban fejlesztené a szintetikus műszálak gyártását. Ugyanez vonatkozik a plasztikus anyagok gyártására is. Ezért reális az a követelmény, hogy a műszálak gyártására már a közeljövőben új kapacitásokat építsünk. Ezek lehetővé teszik majd, hogy a hétéves terv folyamán mintegy félmilliárd koronával csökkentsük behozatalunkat a kapitalista országokból. Egyben javulást érnénk el a gyártmányok minőségében, s ami szintén lényeges: a szintetikus műszálak alkalmazása a technológiai eljárások tökéletesítését jelenti. Ez pedig közvetlen hatást gyakorol az új technika fejlesztésére, s ezáltal lényegesen növekedik a munka termelékenysége is. De az a tény sem lebecsülendő, hogy a termelés kemizálása lényegesen csökkenti a beruházási költségeket. A gyapotiparban például legkevesebb 25 százalékkal. A másik dolog, ami segíthetne a behozatali problémák megoldásában, a hulladék gyűjtésének és feldolgozásának kérdése. Ogy véljük, ezen a téren nem használjuk ki eléggé a nyersanyag-forrásokat. Gondolunk Itt elsősorban a textilhulladékra, bőrre, tollra stb. Míg a hulladékgyűjtést a minisztérium irányította, elég kedvező volt a helyzet. (Évi ezer tonna gyarapodást értek el.) Amióta azonban a hulladékgyűjtést a nemzeti bizottságok irányítják, nem elégíti ki a követelményeket. S hogy a gyűjtésnek megvan a maga jelentősége, a következő adatok igazolják: feldolgozó üzemeink számára — a kapitalista országokból — kétezer tonna textilhulladékot kell behoznunk, s kilóját öt paritkoronával fizetjük. Mindezt megtakaríthatnánk, ha a nemzeti bizottságok jobban megszerveznék a hulladékgyűjtést 1 Köztudomású, hogy a beruházási építkezések terén bizonyos korlátozásokra került sor, mert igen sok volt a megkezdett építkezés, s ez az erők és eszközök szétforgácsolására vezetett. Az erre vonatkozó intézkedések — az egyes építkezések ideiglenes leállítása — azt a célt követi, hogy előtérbe helyezzük a népgazdaság további fejlesztése szempontjából legfontosabb építkezések befejezését. A közszükségleti ipar keretében 46 építkezést állítottak le ideiglenesen, azonban az idén 31 új építkezést kezdenek meg, amelyek — a népgazdaság feljesztése szempontjából — fontosabbak. Mindennek ellenére Szlovákiában nem kerül sor a beruházási építkezések korlátozására. Szlovákia közszükségleti iparának előnyös fejlesztését szemléltetik a következő adatok is: tavaly az ország közszükségleti iparának fejlesztésére előirányzott beruházási eszközökből a szlovákiai beruházásokra 22,6 százalékot juttattak, ez idén pedig már 26 százalékot. Ennek megfelelően növekszik a termelés aránya is. Az idén a közszükségleti ipari gyártmányok 16 százalékát Szlovákia szolgáltatja. A beruházásokkal kapcsolatban azonban feltehetünk egy kérdést': Hogyan gondoskodnak a tervezett beruházási építkezésekről? A válasz sok esetben egy szóval megadható: elégtelenül. Vannak gazdasági dolgozók — és nemzeti bizottságok is, — akik, illetve amelyek nem ismernek fáradságot, amikor valamilyen beruházást kell kiharcolniuk, ha azonban megkapják, úgy vélik megtették a magukét, s az építkezés sorsával tovább már nem törődnek. Az ilyen magatartásnak tudható be az is, hogy a zlatnái és az utekáči üveggyár építése már évek óta húzódik. Púchovon és Rybárpolen sem teljesítik a tervszett feladatokat, ami azt jelenti, hogy nem használják ki a tervezett beruházási eszközöket. A XII. pártkongresszus határozatának negyedik pontja leszögezi : „Az elért életszínvonalnak és feltételezett emelésének megfelelően biztosítsuk a közszükségleti ipar arányos fejlődését úgy, hogy a piacon elegendő mennyiségű, kívánt választékú, kiváló minőségű áru legyen." Ennek az iparágnak dolgozóira tehát az a feladat hárul, hogy — a korlátozott nyersanyag-lehetőségek mellett — célszerűen gazdálkodjanak a nyersanyaggal, s a lakosság követelményeinek megfelelően az áruk ter vezett választékának és minőségének betartására törekedjenek. A krasznojarszki vízierőmű, a világ legnagyobb vízierőműve építői hétfőn nagy győzelmet könyvel-; tek el. Reggel 2D0 billenőkocsi, földgyalu, daru és egyéb gépek megkezdték a hatalmas folyam, a Jenyiszej elrekesztését. A művelet a feltételezett 2 nap helyett hat és fél óráig tartott. A szovjet építők a vízműépítés világgyakorlatában első ízben birkóztak meg ilyen bonyolult hidrotechnikai feladattal. Nyikita Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szívélyes üdvözletét és szerencsekívánatait küldte a krasznojarszki vízierőmű építőinek a nagy mnnkagyőzelem alkalmából. A képen: A krasznojarszki vízierőmű látképe a felső gátról. (ČTK — TASZSZ — felvétel) A tavasz parancsa A mezőgazdasági munkák sürgős intézkedést követei nek MÄR IRTUNK RÓLA, HOGY AZ SZNT MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA ÉS A MEZŐGAZDASÁGI SZAKEMBEREK, TEHÁT AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT EMBEREI MÁRCIUS 22-ÉN A MEZŐGAZDASÁG LEGÉGETŐBB PROBLÉMÁIRÓL TANÁCSKOZNAK. EZT A SZAKMAI BESZÉLGETÉST AZ IS SZÜKSÉGSZERŰVÉ TETTE, HOGY AZ IDEI TAVASZ KÖZEL EGY HÖNAPOS KÉSÉSSEL NEHEZÍTI A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK MUNKÁJÁT. Az egyik legsürgősebb és legfontosabb teendőről, a bel- és talajvizek elvezetésének szükségességéről aligha kell részletesen beszélnünk, hiszen ez annyira napjaink feladata, hogy mezőgazdasági dolgozóink természetesnek veszik és a példák szá;sai bizonyítják, hogy a legtöbb szöMai számunkban közöljük ANTONÍN NOVOTNÝ elvtársnak az ostravai kerületi pártaktíván mondott beszédét vetkezetben és állami gazdaságban már eddig is mindent megtettek a károk csökkentésére. Nehéz lenne receptet írni arra, mit tegyenek és hogyan oldják meg a legsürgősebb tavaszi tennivalókat a mezőgazdasági üzemek dolgozói. De talán nem lesz felesleges, ha az SZNT mezőgazdasági bizottsága és az illetékes szakemberek március 22i ülésén hozott javaslataikról, a legsürgősebb feladatokról és intézkedésekről legalább röviden tájékoztatjuk olvasóinkat. Az SZNT mezőgazdasági bizottsága a szakemberekkel karöltve a tavaszi munkák idejére a következő legsürgősebb intézkedéseket javasolja: • A lehető legrövidebb időn belül árkokkal és az öntözőberendezések szivattyúinak bevetésével mielőbb mentesítsük a talajt a bel- és talajvizektől. • Ahol a talaj tisztasága és minősége megengedi kerüljük el a tavaszi szántást, helyette a tárcsázást és a kapálógépekkel valő felszíni talajmüvelést alkalmazzuk. • Különös gondot fordítsunk a gyengén áttelelt őszi kalászosok és az évelők ápolására. Ezen a téren feltétlenül kérjük ki a szakemberek véleményét és tegyünk meg mindent, hogy a növényzet számára biztosítsuk a szükséges tápanyagot. • A talaj tápanyagszükségletének pótlására az istállótrágya helyett a lehetőség szerint műtrágyákat és komposztot alkalmazzunk, hogy a tavasszal frissen b8szántott trágyával ne rontsuk a talajszerkezetet. Különös gonddal készítsük elő a vetőmagvakat. A tavalyi példák bizonyítják, hogy a nem eléggé ellenőrzött vetőmagvak és ültetőanyagok nagy kárt okozhatnak a hektáronként tervezett egyedekben. Tavaly sok helyen nem érett be a kukorica. Ez arra figyelmezteti mezőgazdasági dolgozóinkat, hogy a vetőmag csíraképességének fokozott ellenőrzésére van szükség. Ha a vetőmag csíraképessége nem éri el a kívánt szintet, számolni kell azzal, hogy egy-egy hektárba néhány kilóval több kukoricát kell vetnünk. Hasonlóképpen szükség van a burgonya csíraképességének 'megállapítására. Mezőgazdasági üzemeinknek ezen a téren szorosan együtt kell működniük a kísérleti intézetekkel, a gépállomások és mezőgazdasági laboratóriumok dolgozóival. Nagyon fontos feladat, hogy a talaj táperejének növeléséhez szüksé(Folytatás a 2. oldalon) Az önköltség csökkentése elsőrendű feladat A rožňavai bányászok kezdeményezéséről ® Fillérekből milliók • A mozgalom kampány volt • Meddig lepi por az értékes tapasztalatokat? maradásból az év végéig sokat be lehet hozni. Ezek után hozzáláttak a termelési problémák alapos elemzéséhez. javítottak a munkaszervezésen és egy hónap alatt az átlagtermelésben 3 millió koronával csökkentették a lemaradást. Igyekezetük a további hónapokban sem lankadt, s végül is eredményesen zárták az évet. & Volt... befejeződött... megszűnt... ? § Pártunk XII. kongresszusának előkészületi időszakában Kelet-Szlovákia & számos üzemében értékes, a tervfeladatok eredményes teljesítését, túlfc szárnyalását .szem előtt tartó kezdeményezés született. Ezek közé tarto* zik a Rožňavai Vasércbánya is. A Béke-bánya bányászai célul tűzték, ^ hogy minden tonna kitermelt vasércnél két koronával csökkentik a költ>5 ségeket • A feltárt tartalékok eredménye Tonnánként két korona, ez is valami? — teheti fel a kérdést a beavatatlan. A kezdeményező bányászok viszont tudatában voltak, mit jelent ez. Nem csoda hát, hogy egyik üzemrészleg a másik után jelentette be csatlakozását a mozgalomhoz. A pártszervezetek kezdettől fogva fokozott figyelmet szenteltek a kihasználatlan tartalékok feltárásának. Az üzemek kommunistái kezdeményezően mutattak rá a két koronára és a fillérekre, amelyek — képletesen mondva — ott feküdtek eldobva a munkahelyeken, növelve a termelés költségeit... A kezdeményezésből fakadó első eredmények már szeptemberben jelentkeztek. A rožňavai bánya öt részlegép a bányászok csaknem 200 ezer korona megtakarítást mutattak ki. A termelési költségek csökkentése terén az István-bánya bányászai érték el a legjobb eredményeket, akik minden tonna vasérc kitermelésénél 15 koronát takarítottak meg. Elsőségüket a következő hónapokban is megtartották. Figyelemre méltő eredményeket értek el a rotációs kemencék dolgozói ls, akik az elmúlt év utolsó három hónapjában 130 ezer koronát takarítottak meg. Nem vallottak szégyent a mozgalomba bekapcsolódó Rudňanyi Vasércbánya és a Lubeníki Magnezit Üzem dolgozói sem. Tavaly az utolsó negyedévben több mint egymillió koronát takarítottak meg a termelési költségeken. A vasérctermelés gazdaságosabbá tétele terén különösen a rudňanyi bányászok voltak eredményesek, akik októbertől decemberig 550 ezer koronával csökkentették a költségeket. Hasonló sikereket értek el Nižná Slanán és Svábovcén is. • Fontos és nagy feladatot teljesített a takarékossági mozgalom. Mozgalmat említünk, mert a rožňavai bányászok kezdeményezése üzemük határán túl is visszhangot keltett. Még szeptember elején, amikor az üzem kedvezőtlen gazdasági helyzete felett sok vita folyt, nem bíztak abban, hogy ez jóra fordulhat. A pártszervezet azonban egy tapodtat sem hátrált. Előbb a gazdasági felelősöket, majd az üzem dolgozóinak zömét meggyőzte arról, hogy a 6 millió korona értéket meghaladó le. Sok lenne felsorolni mindazokat az üzemeket, amelyekben a rožňavai bányászok példája nyomán kedvező eredményeket értek el a termelés gazdaságosabbá tétele terén. Egyről azonban megfeledkeztek. Arról, hogy egy takarékossági mozgalom seni minősíthető kampánynak, amely a pártkongresszus előtti időszakban született, volt, a kongresszus után befejeződött és megszűnt. Sajnos, ez a Ijelyzet, ami nagy hiba. A mozgalomról megfeledkeztek még ott is, ahol bölcsője ringott. Itt-ott már csak szakadt plakátok emlékeztetnek a nagyszerű kezdeményezésre ... Bízunk abban, hogy az üzemi pártszervezetek újonnan választott bizottságai megint a kezdeményezés élére állnak, előhúzzák a fiókokból a tavalyi eredményexet, tapasztalatokat, és nemcsak hogy felújítják azt az időszakot, amikor a kiváló mozgalom keretén belül túlteljesítették a termelési feladatokat, hanem a feledésbe ment mozgalmat továbbfejlesztik. Kulik GeDért