Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-23 / 82. szám, szombat

Angol cégek acélcsőszállításokról tárgyalnak Moszkvában Több nyugatnémet lap vezető he­lyen közli, hogy legújabb értesülé­sek szerint angol cégek máris tár­gyalnak a Szovjetunióval azoknak az acélcsöveknek a szállításáról, ame­lyeknek kivitelét a bonni kormány közfelháborodást keltett embargó­rendeletével megtiltotta. Az egyik nyugatnémet acélcsőgyár szóvivője Düsseldorfban kijelentette; a cégnek biztos értesülései vannak, hogy an­gol vállalatok képviselői tárgyalnak erről Moszkvában. A Frankfurter Rundschau londoni jelentése szerint angol kormánykö­rökben nem voltak hajlandók meg­erősíteni ezt a hírt, kijelentették azon­ban; az angol kereskedelemügyi mi­nisztérium nem lát semmi okot arra, hogy akadályt gördítsen a Szovjet­unióba irányuló csőszállítmányok útjába. Meyers, Észak-Rajna-Vestfália tar­tományi miniszterelnöke nyilatko­zott az embargóval kapcsolatban, és bár maga is a CDU tagja, szembe­helyezkedett a CDU bonni vezetősé­gével. Hangoztatta: meg kell találni a módját annak, hogy a Ruhr-vidéki cégek az embargó ellenére is, leg­alább a már m'egkötött szerződések­ben előírt acélcsőmennyiséget leszál­líthassák. Huszonöt bonni államtitkár közül 15 náci volt Berlin (CTK) — Berlinben a De­mokratikus Németország Nemzeti Frontja épületében Albert Norden professzor nemzetközi sajtóértekezle­tet tartott. Elmondotta, hogy a bonni államban a fasiszták különös előszeretettel vet­ték birtokukba az államtitkári tiszt­séget, mivel a miniszterek jönnek és mennek, de az államtitkárok általá­ban megmaradnak. Az államtitkári „árnyékkormány" irányítója Globke, a bonni kancellári hivatal volt hitle­rista főnöke. Itt kell keresni a ma­gyarázatát annak, hogy a bonni kor­mány 25 államtitkára közül 15 súlyos bűnökkel terhelt hitlerista. A sajtókonferencia újabb adatokkal járult hozzá Globke náci múltjának bizonyításához, terhelő bizonyítékokat szolgáltatott Hopf hadügyi államtit­kárra, dr. Thedieck, dr. Vlalon, dr. Hölzl és dr. Westrick államtitká­rokra vonatkozólag is. Előadása második részében Norden professzor a Nyugat-Berlinben műkö­dő szövetségi közigazgatási bíróság jogászainak náci múltjára mutatott rá. Az amerikai posla botránya a Novaié Vremjóval Az amerikai postaügyi hatóságok március közepén a Novoje Vremja című szovjet külpolitikai folyóirat valamennyi előfizetőjét levélben ér­tesítették, hogy a lap, amely címük­re úton van, kommunista propagan­dát tartalmaz, s Dillon pénzügymi­niszter utasítására csupán abban az esetben kézbesíthetik, ha a címzett zárós határidőn belül levélben érte­síti a postát, hogy a lapot' kézhez kívánja venni. Ha azonban a címzett nem küld ilyen értelmű választ, a küldeményt megsemmisítik. Mint a Novoje Vremja legújabb száma közli, a Minority of One cí­mű amerikai folyóirat szerkesztője gúnyos levélben válaszolt a postá­nak. A Novoje Vremja a levélhez fűzött megjegyzéseiben megállapítja, hogy a világ 90 országában olvasott nyolc nyelvű szovjet folyóirat min­den egyes számának kézbesítését olyan formalitásokkal és óvatossági rendszabályokkal nehezítik meg az Egyesült Államokban, mintha nem is sajtótermékről, hanem legalábbis kézigránátkötegről lenne szó. Fidel Castro megcáfolta a Monde hazugságát Havanna (CTK)- — Fidel Castro, a kubai forradalmi kormány elnöke a Prensa Latina hírügynökség rendel­kezésére bocsátotta azt a nyilatkoza­tot, melyben határozottan rácáfolt a Monde francia lapnak arra a hírére, hogy tudósítójának, Claude Juliennek interjút adott, amelyet a lapban kö­zöltek is. pastro megállapítja: a Mon­de napilap tudósítójának semmilyen in­terjút nem adott. Rámutat azonban arra, hogy ez év januárjában nem hivatalos beszélgetést folytatott Clau­de Julíennel, s ezt a véletlen talál­kozást a reakciós ímperialistabarát elemek eszközként akarják felhasz­nálni a kubai—szovjet megbonthatat­lan barátság csorbítására. Fidel Castro kijelentette: „Felhasz­nálom ezt az alkalmat annak hang­Nagyarányú politikai tüntetések Szöulban Szöul (CTK) — A dél-koreai fővá­ros hírügynökségi tudósítójának köz­lései szerint Szöulban valamint Pu­szan és Kvangdzsu dél-koreai városok­ban március 22-én nagyarányú tün­tetéseket rendeztek a Pak Csong-hi katonai kormány ellen. Az ellenzéki csoportok szervezte tüntetéseken a katonai klikk kormányának felszámo­lását és polgári kormány megalakítá­sát követelik. Ezek a tüntetések a dél-koreai nép legnagyobb politikai akciói a katonai junta uralomra jutá­sa óta. • • súlyozására, hogy a kubai forradalmá­rok mély tisztelettel viseltetnek a Szovjetunió, annak kommunista párt­ja és személyesen Nyikita Hruscsov iránt. Az Ecuadori Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma Guayaquil (CTK) — Guayaquilben az Ecuadori Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága plenáris ülést tar­tott. Az ülés részvevői jóváhagyták a párt Végrehajtó Bizottságának je­lentését, amely elemzi az ország gazdasági és politikai Válságát és megállapítja, hogy Ecuadorban nö­vekszik a tömegek forradalmi aktivi­tása. A plenáris ülés jóváhagyta a kommunista párt programját. A ple­náris ülés részvevői kifejezték egyet­értésüket a Szovjetuniónak a karibi válság idejében elfoglalt álláspont­jával. A Közös Piac földművelésügyi miniszterei nem jutottak dűlőre Brüsszel (CTK) — Amint előre­látható volt, a Közös Piac hat ál­lamának földművelésügyi miniszterei nem állapodtak meg az idei ga­bona árának kérdésében. A nyu­gatnémet küldöttség kijelentette, hogy a bonni kormány három napon belül közli álláspontját. A Közös Piac földművelésügyi miniszterei áp­rilis 1-én és 2-án ismét összeülnek, hogy másodrendű kérdésekről tár­gyaljanak. Az NDK főkonzulátust nyit Jemenben Kairó (CTK) — A MEN hírügynök­ség San'ái tudósítója közli, hogy Je­menben a közeljövőben megkezdi működését a Német Demokratikus Köztársaság főkonzulátusa. nlélhfply Ä magyar országgyűlés megerősítette a kormány Összetételét Kádár János elvtárs elmondta programbeszédét Budapeit (CTK) — Az új magyar országgyűlés csütörtökön megerősí­tette a kormány összetételét, majd Kádár János, az MSZMP KB első tit­kára, kormányelnök értékelte a kor­mány eddigi tevékenységét és kitűz­te fő feladatait. Hangoztatta: A Ma­gyar Népköztársaság kormányának programját és munkájának fő irány­vonalát a Magyar Szocialista Mun­káspárt VIII. kongresszusának hatá­rozatai, a Hazafias Népfront prog­ramnyilatkozatai adják meg, amelyek a szocializmus teljes felépítésére mozgósítják az egész magyar népet. Az eddig 600 millió forint kárt oko­zó kemény tél következményei el­lenére a magyar dolgozók eredmé­nyesen folytatják a második ötéves tervben megjelölt feladatok teljesí­tését és túlteljesítését. A kormány külpolitikájának alap­elveit ismertetve Kádár elvtárs ki­jelentette: „Külpolitikánk lényeges és változatlan vonása, hogy orszá­gunk a legszorosabb szövetségben és együttműködésben halad a Szovjet­unióval, a Varsói Szerződés Szerve­zetében egyesült országokkal, a szocialista világrendszer valamennyi országával, a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom osztagaival.. A Magyar Népköztársaság támogatja a Szovjetunió javaslatait, amelyek a népek biztonságát, békéjét szolgál­ják: az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetésére, a nyugat-berlini kérdés és a német békeszerződés megoldá­sára, az Északatlanti Szövetség és a Varsói Szerződés Szervezetének lllllll lllllll A KAZAH SZSZK Legfelsőbb Taná­csa Gyinmuhamed Kunajevet nevezte ki a köztársaság minisztertanácsának elnökévé. Kunajev az utóbbi időben Kazahsztan Kommunista Pártjának el­ső titkára volt. (CTK) ANDREJ GROMIKO szovjet külügy­miniszter fogadta Kinit, Kongó ügyvi­vőjét, aki átadta megbízólevelét. (CTK) MANAGUA, Nicaragua fővárosának rádióépületébe hat felfegyverzett fia­talember hatolt be és kéhyszerítette a bemondót, olvasson fel egy közép­amerikai forradalomra felhívó közle­ményt A felhívás megállapítja; itt az Ideje, hogy Közép-Amerika nemzetei véget vessenek a bohózatnak, melyet Kennedy elnök most a közép-amerikai köztársaságok képviselőivel rendez. (CTK) MAROKKÓBAN új politikai párt ala­kult: a Nemzeti Front. (CTK) AZ ÉSZAK-KALIMANTANI angol ka­tonai parancsnokság Brunel néhány „stratégiai területén" újbó kihirdet­te a rendkívüli állapotot. (CTK) AZ AMERIKAI légierők március 21­én a Canaveral fokról Titan II. min­tájú rakétát bocsátottak fel. (CTK) EGY KUBAI repülőgép gyorssegélyt nyújtott egy NDK-beli kereskedelmi hajó tengerészének akit megvakulás fenyegetett. A repülőgép a szükséges gyógyszereket a hajó fedélzetére dob­ta, mely 650 mérföldnyi távolságra volt Puerto Ricófól. f CTK) országai közötti megnemtámadási szerződés megkötésére, az általános és teljes leszerelés kiharcolására irá­nyulnak. Kádár elvtárs ezután bejelentette, hogy „a szocialista társadalom alap­jait lerakva, a szocialista társadalom teljes felépítésének időszakába lép­ve, figyelembe véve, hogy rendsze­rünk szilárd, népünk politikai egy­sége erős, a kormány javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak széles körű közkegyelmi rendelet kibocsátására. A kegyelem kiterjed a közelmúlt különböző időszakában elkövetett cselekményekre. Kegyelmet kapnak bizonyos feltételek fennforgása ese­tén a háborús bűnösök is, a szemé­lyi kultusz éveiben a hatalommal visszaélő törvényszegők, az ellen­forradalmi cselekményekben bűnö­sök, és olyanok, akik az elmúlt hat évben követtek el államellenes bűn­cselekményt. Kegyelmet nyernek azok is, akik az ország területét engedély nélkül hagyták el. Végül kiterjed a kegyelem a köztörvényi bűncselekményt elkövetett személyek különböző csoportjaira is. Az Elnöki Tanács a kormány által benyújtott közkegyelmi rendeletet helyesléssel fogadta, támogatta és törvényerőre emelte. A törvényerejű rendeletet kihirdetik és április 4.-ig, Magyarország felszabadulásának nap­jáig végrehajtják. Kádár elvtárs beszéde után Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke be­rekesztette az ülést. Az országgyű­lés hétfő délelőtt folytatja munká­ját, amikor is az 1963. évi költség­vetésre vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalja. Algériai kormányjegyzék a franciákhoz Algír (CTK) — Az algériai kormány március 21-én megkérte Gorse francia nagykövetet, „nyújtson segítséget Franciaország hétfői szaharai atom­fegyver-kisérlete komoly következmé­nyeinek megakadályozására". Khemisti, algériai külügyminiszter Gorsének jegyzéket nyújtott át, amely­ben az algériai kormány kéri a Fran­ciaországgal kötött katonai egyez­mények revízióját, amely magában foglalná az atomfegyver-kísérletek beszüntetését is. Gorse az algériai kormányjegyzék átvétele után kijelentette, hogy repü­lőgépen azonnal Párizsba utazik. A bulgáriai Rusze kikötőben a szeszé­lyes időjárás a Duna alacsony szintje okozta nehézségek ellenére is zavar­talanul folyik a hajóépítés. (Cl'K — BTA felvétele) F ORRPONTON TARTANI A HI­DEGHÁBORÚT — ez az igyeke­zet jellemezte a nyugati hatalmak „jóvoltából" a múlt hét külpolitikai eseményeit. Túlságosan összetorlód­tak azok a törekvések, amelyek kö­zéppontjában az atombomba áll. Már rég nem ismétlődtek annyiszor az „atombomba-robbantás, atom-haderő" kifejezések a világsajtóban, mint a múlt héten. Nézzük, miért? © A sokoldalú­és a francia atomhaderő Merchant amerikai Polaris-ügynök nyugat-európai körútja befejeztével a NATO-tanács párizsi ülésén konkré­tabban körvonalazódott a NATO sok­oldalú atomhaderejének terve. Mer­chant nem hiába jelentette kl, hogy nagy-britanniai látogatása a feltéte­lezettnél eredményesebb volt. Nagy­Britannia ugyanis két kézzel kapott a NATO-atomhaderő tervén, s éppen az angol külügyminiszter volt az, aki Párizsban ezt a tervet a NATO-orszá­goknak javasolta. Nagy-Britannia ugyanis éppen a multilaterális atom­er'ú révén szeretné helyreállítani az utóbbi időben oly csúfosan megté­pázott presztízsét Nyugat-Európában, más szóval: a párizsi réven behozni azt, amit a brüsszeli vámon elvesz­tett. Macmillan már jóval előbb, a nas­saui angol-amerikai tárgyalások so­rán eladta Angliát az USA Poláris­tervének. Most hasznot szeretne húzni ebből. Hogyan? Mindenekelőtt De Gaulle Franciaországát szeretné elszigetelni, amely oly sok borsot tört az orra alá Brüsszelben, s kire­keszttete a Közös Piacból, Anglia meg akarja mutatni a NATO-ban, hogy Franciaország nélkül is képes megvalósítani egy olyan tervet, amelyben — mint reméli — nagyobb befolyásra tesz szert. Ilyen terv ép­pen a sokoldalú atomerő. E terv lé­nyege közismert: a NATÖ-t közös atomfegyverekkel felszerelni, közö­sen kidolgozni a stratégiai atomter­veket, közösen megállapodni milyen célokat pusztítanak el az atombom­bával. Kl az, akinek ilyen távlatok láttán először csillan fel a szeme? i nagyvilágban Természetesen a bonni revansista­klikk. Ez azt jelenti, hogy Nagy-Bri­tannia a maga oldalára akarja csalo­gatni Bonnt, amely mint ismeretes Párizzsal áll nagy szövetségben. Bonnt megnyerni — ez nagy előny Anglia nyugat-európai pozíciója szem­pontjából, Bonnak pedig közelebb hozza az annyira óhajtott atomfegy­vert. Tehát: © két légy egy csapósra. Az angol érdek nyilvánvaló, a bon­ni nem kevésbé. A párizsi tanácsko­zásokon azonban vajmi kevés szó esett a döntés jogáról — ez pedig kulcsfontosságú kérdés. Hiszen akár­mennyire ls egyenjogúak a nyugat­európai „atomklub" tagjai a terve­zésben stb., az atomrakétákat útjuk­ra indító gombon mindnyájan külön­külön ott szeretnék tartani ujjukat. A multilaterális terv azzal számol, hogy a végső döntés joga a NATO főparancsnokságát illeti. Ezen a poszton pedig az amerikaiak kezében van az irányítás. A sokoldalú atom­erő éppen ezért amerikai érdek el­sősorban. A terv tehát a legerőseb­bek — USA, Nagy-Britannia, NSZK­kívánságainak úgy-ahogy megfelel. De Gaulle elszigetelődése az atompo­litikában tehát úgy látszik sikerült. Persze De Gaulle nem hagyta magát és éppen az e kérdésekről folytatott tanácskozások idején tüntetésképpen robbantott egy nagy atombombát a Szaharában, még egyszer felcsillant­ván Bonn előtt a „nagy lehetőséget", mert úgymond „Franciaországra ér­demes fogadni, lám, milyen atom­bombánk van". Mindez persze a mérhetetlenül bonyolult nyugat-európai, atomüzlet­tel folytatott hatalmi harc erősen le­egyszerűsítet sémája csupán. Ezeken a külsőségeken belül rengeteg az 1 igen jelentős részletkérdés. Például: elfogadják-e az angol Viscount típu­sú atombomba-hordozó repülőgépet, mint a NATO atomerejének fő fegy­verét; mennyi és milyen rakétahor­dozó hajót sorolnak ebbe az atom­erőbe; az USA-tól fogja-e vásárolni az NSZK az F-105-ös vadászgépet; s ha megveszi, milyen joga lesz be­vetni a fedélzetén levő atombombát? Szövevényes, bonyolult, néha már­már áttekinthetetlen az érdekeknek, stratégiai, politikai céloknak ez a tömkelege. A lényeg azonban mégis első hallásra kicsendül: vésztjósló cinizmussal állandóan ismétlődik „atomfegyver, atombomba-hordozó, atomerő, atombomba-robbantás..." S ez segíti hozzá a néptömegeket ahhoz a felismeréshez, hogy a halál­üzletet az ő bőrükre kötik. Idejében felismerik? Igen. íme a példa rá: A francia bányászok „Charles add meg a pénzünket, küldd bányába Pompidout" jelszóval kezdték tömeg­sztrájkjukat, s a legutóbbi francia atombomba robbantása után a sztrájk­nak megszületett egy új célja is. Kiszámították ugyanis, hogy a rob­bantás 30 milliárd frankba került, ezért a pénzért pedig az összes bá­nyász bérkövetelését egy egész év­re ki tudnák elégíteni. Tehát: szün­tessék be az atomfegyverkezést, s adják meg a bányászoknak, amit követelnek. Példa ez az imperialista országok munkástömegei számára. Előbb-utóbb mindenütt ráébrednek, hogy „a hidegháborút forrponton" csak a dolgozók pénze árán tarthat­ják, s ez mozgásba hozhatja a nép­tömegeket. © Ahol a diktátoroknak diktáltak San jóséban Kennedy elnök — a hivatalos kifejezéssel élve — „részt vett a közép-amerikai elnökök ta­nácskozásán." A gyakorlatban ez nem volt más, mint az, hogy az USA el­nöke a közép-amerikai diktátorok­nak lényegében lediktálta, mit te­gyenek az Egyesült Államok latin­amerikai uralma meghosszabbítá­sáért, Kuba elszigeteléséért. Az értekezlet zárónyilatkozatában van egy elgondolkoztató pont, mi­szerint az országok belügyminiszterei rövidesen értekezletre jönnek össze, hogy egyeztessék a „kubai kommu­nista eszmék beszivárgása" elleni intézkedéseiket. Ez azt jelenti, hogy az USA nemcsak gazdaságilag (a „Szövetség a haladásért" tervvel) akarja magához láncolni a közép­amerikai államokat, hanem az em­lített országokon belüli forradalmi megnyilvánulások még hatékonyabb elnyomásával az egész latin-ameri­kai nemzeti felszabadító mozgalom letörésére törekszik. Erre az USA-nak nagy szüksége van, Kuba esetében ugyanis tapasztalhatta, hogy egy odaadó diktátor még nem minden, hogy az elnökök fejbólogatása és helyeslése, az USA iránti hűségnyi­latkozatok még nem biztosítják a hatalmat. Hiszen Batista diktátor is odaadó híve volt az USÁ-nak, s Ku­ba ma mégis a szocilista építés felé vette az irányt. Kennedy a „kommunizmust akarja kiszorítani" a nyugati féltekéről. Ez azonban ott születik — Guatemalá­ban, Nicaraguában, a „banán-köztár­saságokban", mindenütt, ahol éppen az amerikai tőke nyomja el a né­pet. Az alapvető ellentmondás áthi­dalhatatlan. Az USA az ellenállást akarja letörni azzal, hogy még szo­rosabbra magához fűzi ezeket az or­szágokat. Pedig éppen ez a fojtogató ölelés az oka a nagy elmaradottság­nak, a lázadásoknak. V. G. 1963. március 23. * ÜJ SZÖ 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom