Új Szó, 1963. március (16. évfolyam, 60-90.szám)

1963-03-21 / 80. szám, csütörtök

A francia atombomba robbantása óriási felháborodást váltott ki Módosítják az eviani egyezményeket? • Tüntetések a francia követségek előtt • Tunézia kormánya tiltakozik Algír (CTK) — Algírban keddről szerdára virradó éjszaka hatalmas tüntetést rendeztek, melynek részt­vevői erélyesen tiltakoztak a Szaha­rában végrehajtott francia atomrob­bantás ellen. Mintegy 2000 diák vé­gighaladt a város kőrútjain és üte­mesen megismételte a következő jelszavakat: „Az eviani egyezmények felülvizsgálását követeljük!", „El az imperialista agresszióval!", „Semmi­lyen atomklsérleteket a Szaharában!" Až Ugema diákszövetség rendfenn­tartói által irányított tüntetők a fran­cia nagykövetség épülete felé me­neteltek. A FLN politikai bizottsá­gának székháza előtt Khldernek, a FLN titkárénak kíséretében megje­lent Ben Bella miniszterelnök, aki beszédet tartott, s közölte, hogy a kormány a tüntetők jelszavaival azo­El kell szí a dél-afrikai fajgyűlölőket M. T. Fedorenko levele U Thcmthoz New York (CTK) — M. T. Fedo­renko, a Szovjetunió állandó ENSZ képviselője U Thantnak, az ENSZ fő­titkárának március 19-én küldött le­velében bírálta 9 Dél-Afrikai Köz­társaságban érvényesülő fajgyűlölő politikát. A Szovjetunió következetesen sík­raszáll a nemzetek egyenjogúságá­nak, önrendelkezési jogának elve mellett s következetesen ellenez minden faji elnyomást. A szovjet kormány ezért mindig élesen elítél­te és elítéli ma is az embertelen apartheid-politikát, amelyet a dél-af­rikai fajvédők juttatnak érvényre. A Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság ellen megtorló intézkedéseket kellene fo­ganatosítani. A Szovjetunió nem tart fenn a Dél­Afrikai Köztársasággal diplomáciai, illetve konzulőrls, sem pedig keres­kedelmi kapcsolatokat. A szovjet kormány támogatni haj­landó mindazokat az intézkedéseket, amelynek célja a dél-afrikai apart­heid-politika, illetve a fasiszta jelle­gű faji megkülönböztetés megszün­tetése. nos értelmű intézkedéseket fogana­tosított. Március 20-ára egybehívták az al­gériai parlament rendkívüli ülését. A Reuter hírügynökség szerint a par­lament „állítólag" fontolóra veszi az eviani egyezmény katonai cikkelyei­nek felülvizsgálását. E cikkelyek értelmében ugyanis Franciaország­nak öt évre Joga van arra, hogy a Szahara sivatagban létesített atom­lőteret használja. GHANA ERÉLYESEN TILTAKOZIK Accra (CTK) — Ghana fővárosá­ban, Accrában március 18 án több mint 2000 főnyi tömeg tiltakozott az ellen, hogy Franciaország ismét nuk­leáris kísérletet hajtott végre a Sza­-harában. A tüntetők következő fel­iratú transzparensekkel vonultak-fel: „Ki az űjgyarmatosítókkal Afriká­ból!" és „A világnak nem bombák kellenek, hanem élelmiszerek!" A tüntetők tiltakozó jegyzéket ad­tak őt Groussettenak, Franciaország accrai nagykövetének. • MESSZEMENŐ KÖVETELMÉNYEK Belgrád (CTK) — A belgrádi Bor­ba szerint Franciaország ugyan föld alatti atomrobbantást hajtott végre, melynek tompa dörrenése mégis nagy politikai visszhangot keltett. A pári­zsi politikusok utasítást adtak a ve­szélyes gombnyomásra s ezzel na­gyon megrengették az év elejétől már javuló francia—algériai kapcso­latokat. A szaharai atomrobbantás­nak nagyon messzemenőek negatív következményei, mert akkor hajtot­ták végre, amikor az egész békesze­rető emberiség azt óhajtja, hogy az atomhatalmak törekedjenek meg­egyezésre a nukleáris kísérletek megtiltásáról — hangsúlyozza a Borba. • Tunézia külügyminisztériuma nyi­latkozatot tett közzé, mely sjerlnt a tunéziai kormány tiltakozott a fran­cia kormánynál a Szaharában vég­rehajott nukleáris kísérletek ellen. Koppenhágában tegnapelőtt nagy tömeg tiltakozott a francia nagykö­vetség épülete előtt a szaharai atomrobbantások ellen. De Gaulle veszélyezteti a genfi értekezlet sikerét Genf (CTK) — A 18-hatalmi genfi leszerelési értekezlet tegnapi ülésén Haszán, az Egyesült Arab Köztársa­ság küldöttségének vezetője erélye­sen tiltakozott a franciák szaharai atomkísérlete ellen. Hangsúlyozta, ez a kísérlet még sürgősebbé teszi az atomkísérletek betiltásáról szóló egyezmény mielőbbi megkötését. A tiltakozáshoz Karel Kurka, a csehszlovák küldöttség vezetője is csatlakozott s kijelentette: „A fran­cia kormány nemcsak a mi bizottsá­gunk munkáját bojkottálja, hanem közíJmbös az ENSZ közgyűlésnek ar­ra a felhívására is, mely szerint 1963 január 1-től kezdve szüneteltetni kell valamennyi atomkísérletek De Gaulle kormányának ez a viselkedése befo­lyásolhatja a 18-hatalmi bizottság munkájának eredményét. áln JDRISZ líbiai király kinevezte az új kormányt, melynek élén dr Mu­híd Fikini miniszterelnök áll, aki egy­ben a külügyminiszteri tárcát is megkapta. ANDRIJAN NYIKOLAJEV ES PAVEL POPOVICS szovjet űrrepülők március 19-én repülőgépen Brazíliába utaz­tak, ahol a szovjet küldöttséggel együtt megtekintik a Sao Paolóban rendezett nemzetközi bolygóközi és űrhajózási kiállítást. Ütjukat tegnap Guineában megszakították. JOZEF CYRIANKIEVICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke mexikói hivatalos látogatása után március 19-én Varsóba tért vissza. HATVANKÉT kiváló amerikai tudós, jogász, író, politikai, kulturális és közéleti személyiség, köztük a No­bel-díjas Linus Pauling, a közismert tudós és békeharcos — e napokban arra kérte Kennedyt, hogy vessen véget az USA dél-vietnami interven­ciójának s járuljon hozzá egy nem­zetközi értekezlet egybehívásához, amely az ENSZ védnöksége alatt javaslatot dolgozna ki a dél-vietna­mi helyzet békés rendezésére. San José-ban a nemzeti felszabadító mozgalmak ellenfegyverét keresték Fokozottabb elnyomásban egyeztek meg a közép-amerikai elnökök San Jósé (CTK) — Hat közép-amerikai ország elnökei és Kennedy, az USA elnöke, akik e napokban San Jóséban, Costa Rica fővárosában tárgyaltak, március 19-én aa esti órákban közzétették az ún. San José-I nyilatkozatot A kétnapos tárgyalások befejezé­séül tett nyilatkozat jellege megcá­folhatatlanul Kuba-ellenes és konk­rét intézkedéseket irányoz elő a for­radalmi Kuba politikai elszigetelésé­re s a közép-amerikai országokban terjedő forradalmi mozgalom elnyo­mására. Ami a gazdasági kérdéseket Illeti, a nyilatkozat Kennedy általános jel­legű ígéretét tartalmazza, miszerint az USA támogatja a köZép-amerikai „Közös Piac" kialakulását A nyilatkozat értelmében a részt­vevő országok kormánya! „a felfor­gató elemek ellenőrzése" ürügyén légi és tengeri felügyeletet tartanak a Kubába érkező és onnan induló hajók felett. Ezenkívül az Egyesült Államok és a közép-amerikai köztár­saságok belügyminiszterei áprilisban találkozást rendeznek, ahol kidolgoz­zák a közép-amerikai haladó moz­galmak ellen irányuló intézkedések tervét. A nyilatkozat gazdasági problémákkal foglalkozó részéből, amelyet a külügy­miniszterek készítettek elő, kitűnik, hogy az Egyesült Államok a közép­amerikai Közös Piac segítségével gaz­uaságilag még jobban magahoz akarja láncolni a közép-amarikai országokat Ezt hivatott szolgálni az amerikalak „szövetség a haladásért" terve. Az amerikai segítségről csak általánosan beszél a nyilatkozat, habár az értekez­leten ismeretes volt, hogy a közép­amerikai államok 200 millió dollárt igényelne. Több megfigyelő ezzel kap­csolatban figyelmeztet arra, hogy a kö­zép-amerikai országok közös piaca, amelybe az Egyesült Államok köré füg­gelékként tömörülnek az elmaradott agrárállamok, azt a célt szolgálja, hogy az USA fogyasztási cikkei biztos piacot nyerjenek. A vámfalak ledöntése, a pénzunió megteremtése és a többi integrációs intézkedések, amelyekről a nyilatkozatban szö van, mindenekelőtt az észak-amerikai monopóliumoknak hoznak hasznot. A nyilatkozatból kitfinik az Egyesült Államoknak az a szándéka, hogy a „szövetség a haladásért" leple alatt meg akarja fékezni a latin-amerikai népek növekvő Imperialistaeilenes mozgalmának növekedését. A nyilatkozatnak abban a részében, amely megemlíti, hogy „a kommunista tevékenység ellen a legjobb eszköz" a gazdasági fejlődés, az értekezlet részt­vevői akaratlanul ls beismerik, hogy a latin-amerikai népek forradalmi mozgal­ma a gazdaság és szociális helyzet ter­méke. AZ ORVOSTUDOMÁNY NAGY GYŐZELME Lev Landau a teljes gyógyulás útján Akinek az ágyánál 100 orvos állt Moszkva (ŐTK) — Lev Landau, Nobel-díjas kivá­ló szovjet tudós, aki több mint egy évvel ezelőtt gépkocsibaleset következtében súlyos sé­rüléseket szenvedett, most már a teljes fel­gyógyulás fitjön van. A szovjet , orvosok er$a nemcsak általános egész­ségi 4'spota alapján következtetnek, hanem különösen azért, mert • hírneves tudós most már tndoraényos tevé­kenységének problémái iránt is érdeklődik. Nylkola] Grísesenkov professzor véleménye szerint ez az érdeklődés napról napra fokozódik és jelentősen hozzájárul Lev Landau felgyógyulá­sához. Grascsenkov professzor 1 „Természet" című szovjet folyóiratban né­hány újabb részletet is közölt a kiváló fizikus életének megmentéséről. A lapok már eddig ls ír­ták három klinikai halá­larfil, és arról, hogy bá­rom esetben tért ismét vissza az életbe. Gras­csenkov professzor közli, hogy Lev Landau teljes két háaaplg nem nyerte vissza eszméletét és az élet és halál között lebe­gett. Az említett időben bármilyen komplikáció is ­végérvényesen halálát okozhatta volna. A kiváló szovjet fizikus életének megmentésében mintegy 180 orvos — kö­zöttük több közismert külföldi szakorvos — vett részt. A halál fölött aratott győzelemhez nem csekély mértékben já­rult hozzá a szovjet fizi­kusok számottevő cso­portja, — különösen Lev Landau barátai, ta­nítványai és ezenkívül különböző műszaki dol­gozók nagy csoportja is. Valamennyien egyesült erővel elérték kitűzött céljukat. Nemcsak a nagy tudós életét mentették tr^eg, henem fokozatosan üj életre keltik testi és lelki képességeit ls. Az életmentők nemes küzdel­mének első szakasza végét ért. Grascsenko* professzor szerint min­den túlzás nélkül állít­hatja, hogy az orvostudo­mány ez esetben valóban csodatevő volt. A mikor ezeket a sorokat írom, kétszázezer francia bányász mflr több mint két hete sztrájkol. Március elseje óta egy gramm szén sem hagyta el a bányákat. Bárho­gyan is végződik a bányászoknak és a kormánynak ez a konfliktusa, egy dolog bizonyos: a De Gaulle-kormány meggyengülve kerül ki belőle. Mi e konfliktus oka? Mit jelent Franciaország számára? Milyen kö­vetkezményei lesznek? Foglalkozni kell ezekkel a kérdésekkel, mert a bányászok drámája egy kicsit Franciaország drámája is. • Az értéküket vesztett bérekről A bányászoknak közvetlenül a fel­szabadulás után — amelyhez nem kis mértékben ők ls hozzájárultak — a törvény nehéz és veszélyes fog­lalkozásukra való tekintettel igazsá­gos előnyöket biztosított. Egy föld alatt dolgozó bányász bére 132 szá­zalékát tette ki egy párizsi fémmun­kás átlagbérének. Ma a párizsi fém­munkások átlagfizetése 700 frank, egy jól fizetettnek mondott föld alatt dolgozó bányász viszont átlagban 500—600 frankot keres. A bérek 30 százalékot vesztettek értékükből, a munkatermelékenység pedig megkétszereződött. Egy bá­nyász naponta 1925 kg szenet fejt, s ezzel a hivatalos felszó szerint a „termelékenység európai bajnoka" (természetesen a „Kis—Európáé".) • Hogyan jutottak idáig A franciaországi bányászat leg­utóbbi húsz évében lényegében a. frančia munkásosztály története tük­röződik, méghozzá a legmarkán­sabb formájában. A bányászok ügyé­nek a legtöbbet a szakszervezeti sza­kadás ártott, amely az 1947. évi szo­cialista-kommunista ellentétek kirob­banása után következett be. Míg ké­sőbb a legtöbb vállalatban, különö­sen az államosított iparágakban (villanyművek, vasutak), a munká­sok megtalálták az egység felújítá­sához vezető utat, addig a bányá­szok továbbra is egymás ellen hada­koztak. A különböző szakszervezeti szövetségek a bányászatban nem voltak képesek közös akciókra. A francia bányászok sztrájkja és ami mögötte van PÁRIZS! TUDÓSÍTÓNK VALASZOL A BANYASZSZTRÁJK JELENTŐSÉGÉRE ÉS KÖVETKEZMÉNYEIRE VONATKOZÓ KÉRDÉSEKRE Ráadásul az Eurőpai Szén- és Acél­unió a francia szénbányászatot ki­szolgáltatta a német nagytőkének, és ezzel a francia bányákat a rom­lásba döntötte. Franciaország most korlátozni akarja széntermelését. A világpiacot a kőolaj uralja, s ezért Franciaor­szág is 1965-ben már csak 53 millió tonna szenet, 1975-ben pedig 45 mil­lió tonnát fejt majd. Bezárják a tárnákat... Ugyanakkor azonban — mint ezen a télen is — sok idős em­ber a szó szoros értelmében megfa­gyott, mert nem tudott szénhez jut­ni... • Ha nem lesz pénz, nem lesz szén sem A bányászok helyzete egyre rom­lott. Ez végül is az összefogást ered­ményezte, a bányászok egységesen ki­jelentették: elég volt! Még a mérnö­kök is, akiket itt (és többnyire nem ok nélkül), a bányatulajdonosok kép­viselőinek tekintenek, — beszüntették a munkát. 1948 óta ilyen egységes mozgalom nem született. De Gaulle azt hitte, hogy a behl­vási parancsokkal megfélemlítheti a bányászokat. Csakhogy ezekre a ka­tonai behívókra a bányászok ezt vá­laszolták: „Ha nem lesz pénz, nem lesz szén sem." És nem vonultak be. Pofon volt ez a kormánynak, vissz­hangzott is tőle Franciaország. A be­hívási parancsok és a bányászok vá­lasza rájuk lerántotta a leplet De Gaulleról és kinyitotta sok tízezer munkás szemét • A bányászok között A behívók ahelyett, hogy letörték volna a sztrájkot, még meg is erősí­tették azt. Az a néhány bányász is, aki eddig ingadozott, csatlakozott a sztrájkolókhoz. S most a sztrájk tart, méghozzá szilárdan. Az utóbbi napok­ban az Észak— Pas—de—Calais szén­medencében tartózkoätam. — Már tarthatatlan volt a nyo­mor — mondta nekem Bruay-ben a IV. tárna egyik bányásza. — Ennek már egyszer véget kellett vetni. Amikor ott jártam, Lens-ban a 4. és 9. tárnában éppen az utolsó két heti bérüket vették fel a bányászok. Megmutatták borítékjaikat. Desiré Pontus: 217 frank. Georges Cárom: 185 frank. Fernand Douai: 234 frank. Georges Dellgny: 237 frank. Ez az utóbbi figyelmeztet: „Az élet itt ugyanolyan drága, mint Párizsban. 123 frankba kerül 1 kilő cukor, 98 frankba 1 kiló vaj. A vasárnapi kis baromfi 120 frankba kerül, a mar­hahús kilója ugyancsak 120 frank." A nehéz megélhetéssel párosul a szilikózis. — Ha ez a betegség megtámadja az embert, már nincs mentség — mondotta Henin Lietard bányász fe­lesége. — Lens közelében egy ház­csoportot a „bányászözvegyek telepé­nek" neveztek el. Észak— Pas—de—Calais vidékén a szilikózis 10 év alatt 5888 bányászt ölt meg. • A szolidaritás * Senki sem vitathatja el a bányá­szoktői követeléseik jogosultságát. Még a kormány sem! És azok, akik — mint láttuk — 30 százalékkal alacsonyabb értékű béreket kapnak, csupán 11 százalékos emelést kér­nek, hogy a problémát túlságosan el ne mérgesítsék. De a kormány nem enged. Míg az államfő telt állam­kasszával dicsekszik, 2 százaléknál nagyobb béremelést nem engedélyez. A hivatalos propaganda hazugságai ellenére a francia dolgozók a bá­nyászok oldalén állanak. Hatalmas mozgalom támogatja a bányászokat, 1 mégpedig kétféleképpen: pénzzel (200 000 bányászt családostul eltar­tani nem csekélység), és közvetlen segítséggel azoknak, akik szolidari­tási sztrájkokba kezdtek. Ami a pénzbeli segélyt illeti, szin­te csodáknak vagytink a tanúi. Soha nem láttam ilyen egyöntetűséget! Va­lamennyi szakszervezet, valamennyi gyárban és városban, a sportpályák kijáratainál, a kerékpár-pályákon Stb. gyűjtéseket rendez. Művészek, közismert sztárok is hozzájárulnak az adakozáshoz. Egyedülálló eset Franciaország tör­ténetében, hogy az összes munkás negyedórás szolidaritási sztrájkkal támogatta a bányászok ügyét. Az, hogy a szovjet dokkmunkások nem voltalt hajlandók a Franciaországba irányított szénrakomány berakására, nagy segítséget jelentett a sztréjko­lóknak. A vasutas-sztrájk, a villanyművek dolgozóinak sztrájkja, a párizsi bá­nyásztüntetés — mindez úgy látszik nem volt elég, mert a kormány úgy tesz, mintha nem látná a kibontako­zó drámát. Pedig általános jelenség már, hogy De Gaulle rendszerét a „trösztök hatalmának" és a „munká­sok ellenségének" bélyegzik az em­berek. Az egység egyre erősödik. Nemcsak a bányászok hidalták át a szakadások következményeit, henem valamennyi dolgozó. Ez pedig jő Jel. De Gaullenak nem sikerült az ököl jogát érvényesítenie, hiába remélte, hogy a baloldal szétforgácsolódott A fejlemények végkicsengését ma még nem láthatjuk előre. Az azonban bizonyos, hogy reménytkeltő politikai változások tűntek fel a láthatáron. Hogy egy auchell bányász szavaival éljek: „De Gaulle presztízsének befel­legzett." AZ ÜJ SZÖ SZÁMÄRA IRTA PIERRE CAMES BR I % * gé , v. f , * ,, ti ^ M ; - - A - }; '•>- mt A lÉfe. i # % • t > < 5 -' fHH ** •m^M^m Lotharingiai bányászok tüntetése Párizsban. Pierre Oames felvétele. 1983. mfiroins 21. * (jj SZO 3 V

Next

/
Oldalképek
Tartalom