Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-10 / 41. szám, vasárnap

A TETTEK EMBERE VOLT 85 éve született Zdenék Nejedlý Február 10-én emlékezünk ha­zánk nagy fia, Zdenék Nejedlý születésének 85. évfordulójára. A sorainkból a közelmúltban el­távozott neves tudós, politikus és műértő munkássága, gazdag éle­te napjaink jelenvalósága; művei mélyen beivódtak szocializmust építő jelenünkbe és a jövőbe egy­aránt. Az évforduló alkalmából VÁCLAV DOB1ÁŠ cikkével emléke zünk Zdenék Nejedlý munkássá gára. Z denék Nejedlý neve ma is élő számunkra, a legismerteb­bek egyike. Ragyogás, bölcsesség és biztonság sugárzik belőle. Melyik emléket idézzük fel, hisz valamennyi közeli és pótolhatatlan? Nemcsak Zdenék Nejedlývel való személyes találkozásokról van szó. Fennmarad a munkája, e monumen­tális mű, az életismeretnek ez az élő forrása. Gyakran ffelmerült a kérdés, ho­gyan volt képes egy ember ennyit elvégezni. S méghozzá olyan ember, aki szüntelenül az emberek körében volt, 1 mindenütt ott volt, ahol tör­tént valami, ahol megindult a jég­zajlás, s mindig az első sorokban küzdött. Szerette az életet, az em­bereket, a munkáját.-Az egyik miatt nem tudott megfeledkezni s nem is feledkezhetett meg a másikról egyetlen egy napra sem. Csak a leg­nagyobbak, az igazi alkotók ilyen egybeforrottak az élettel, s Zdenék Nejedlý közéjük tartozott, a tett embere volt, ragyogó példakép szá­munkra és az utánunk következők számára is. Mi az, anji a legjobban lekötötte őt, mi állott a legközelebb hozzá? Az, aki megalkotta a történelmet, aki a jelent és a jövőt formálja: az emberek, az alkotó, a különböző foglalkozású emberek. Őket védel­mezte kezdettől fogva, őérettük harcolt. A történelem beható isme­rete nála mindig a jelen hatalmas folyamába torkollott, s e szemszög­ből világosan látta a jövő útját a politikában, a tudományban és a művészetben egyaránt. Sohasem volt s nem is lehetett csupán tudós, po­litikus, műértő. Szerteágazó tudása, nagy tehetsége mindig egységes, értékes s emberi szempontból nagy­szerű gazdag egészet képezett, amit egyszóval a kommunizmus embere kifejezés jelöl meg. Hazánkban sok hely a szívéhez nőtt, szerette Prágát, Litomyšlt, a cseh paradicsomot. Szerette e he­lyeket és e szeretetéről nem be­szélt fellengösen —, de ez az ér­zése világosan ott ragyogott min­den szavában. Zdenék Nejedlý — fiatal éveitől kezdve egyetemi tanár — nem oktatgatott, hanem tanított. Az ismeretek kapuját munkájával, életével, emberi tapintatával tárta sarkig. Zdenék Nejecllýve! néhány nap eltöltése Litomyšlben nemcsak a város és az egész vidék történel­mének, nemcsak Bedrich Smetaná­nak felidézését jelentette, hanem mindenekelőtt biztos jelenünk gyö­kereinek meggyőző feltárása volt. Szerette a művészetet, de nemcsak mint szépségének csodálója. A mű­vészi alkotás számára nagy emberi cselekedet volt, az alkotó pedig olyan ember, aki a többieknek a legértékesebbet adja, amit csak ad­hat. Zdenék Nejedlý a legnagyobb mértékben igényes volt a művészi alkotás eme elvi kérdéseiben, az általa így értelmezett és kialakított esztétikában. S valóban e művészi igazság nagy harcosa volt. A kul­túra hazai és világmestereinek leg­nagyobb művei az ő oldalán állot­tak, általuk, az ő gondolataikkal új látókört, korszerű kommunista látó­kört nyitott meg előttünk. E gondo­latokat megsejtette már Ifjúságában, majd megismerte őket a Szovjet­unióban, a szovjet emberek életé­ben. Zdenék Nejedlý és a szovjet emberek, — kölcsönös kapcsolatuk a mélységes tisztelet és a szeretet melegségét rejti magában. Zdenék Nejedlý nagy, gyönyörű életének e kapcsolat egyik legdrágább kincse volt. Z denék Nejedlý bensőségesen szerette hazánkat, népün­ket, ezt az egész viharos áramlatot, kezdve a dicső huszita kortól a szocialista jelenünkig vezető nehéz küzdelmekig. S jelenünket nemcsak szerette, hanem dicsőségesen részt vett megalkotásában is. Értékelték a múltat, meghatározták a jövőt Kechnecen a szövetkezeti párt­szervezet évzáró gyűlésén a kommunistákon kívül meghívott vendégekként részt vettek a HNB képviselői és a legjobb szö­vetkezeti tagok. A kultúrházban meg­rendezett gyűlés ünnepélyes voltát nemcsak az ünneplő ruha felöltése, hanem elsősorban a párt mindennapi munkássága folytán elért eredmé­nyek, a falu életének megváltozása feletti öröm jellemezte. A falu kommunistáinak és párton­kívüli dolgos népének közös igyeke­zete meghozta gyümölcsét. Eredmé­nyekben gazdag esztendőre tekint­hettek vissza, amit mi sem bizonyít jobban, mint az a tény, hogy szövet­kezetük elnyerte a CSKP XII. kong­resszusának üzeme megtisztelő címet. Ez az elismerés közös munkájuk eredménye. Neim a véletlen okozta, hogy árpából 45,5, zabból 38,6, bú­zából 40, szemes kukoricából 48,6 mázsás átlag hektárhozamqt értek el. Az említett eredmények alapján az elmúlt évben 12 százalékkal növeke­dett náluk a növénytermesztés és két százalékkal az állattenyésztés szín­vonala. Nincs olyan termék, amely-: bői a szerződéses eladási tervet nem teljesítették volna, sőt, még terven felül is jutott: gabonaneműkből 62 mázsa, burgonyából 38, cukorrépából • ROBERTO ABBONDANZA pro- • A NAPOKBAN a CSISZ Dedina fesszor, a Perugiai Állami Levéltár- Mládeže-i helyi szervezetének szín­ban az egyik könyv kötésében Gio- játszói Zemnén vendégszerepeltek, vanni Boccaccio saját' kezűleg aláírt Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok levelére bukkant. A dokumentum ér- című vígjátékát mutatták be nagy téke pénzben szinte kifejezhetetlen, sikerrel. (n. a.) Prága Hostivar negyedében épülő új adminisztrációs épület részére az Építészeti Termelési Kutató Intézet új típusú panelt készített. Képünkön a panelek szerelés előtt. (CTK — Tachezy felv.) 155 mázsa, tejből 5200 liter, húsból 149 mázsa, tojásból 42 ezer. Az évzáró taggyűlés az elért ered­ményeket értékelve rámutatott azok­ra a té'nyezőkre ts, amelyek nagy­mértékben és kedvezően befolyásol­ták a termelés sikerét. Egyik leg­alapvetőbb tényező a kommunisták megfelelő elhelyezése a munkacso­portokban. A kechneci kommunisták aktív részvétele bizalmat és lelkese­dést keltett a pártonkívüli szövetke­zeti dolgozók körében ls. Ennek tud­ható be az a figyelemre méltó ered­mény is, melyet a szövetkezeten be­lüli szocialista munkaverseny fejlesz­tése és színvonalának növelése terén elértek. A tanácskozás folyamán kitűnt, hogy az elért eredmények ellenére a kechneci kommunisták egyáltalán nem elégedettek Az eddigieknél még jobb, nagyobb terméseredményekre törekszenek. Ebben az esztendőben tehenenként 2350 liter tej, hektáron­ként 242 kg hús kitermelését terve­zik. Mit tesznek ennek eléréséért? Elő­ször is fokozatosan felszámolják a fertőzött szarvasmarha állományt, ötven hektár rétet fognak öntözni, hogy a napi takarmányadagot a je­lenlegi 2,5 kg-ról 6 kg emelhessék. Gondoskodnak a szántóföldön ter­mesztett évelő takarmányok hozamá­nak növeléséről. A jövőben a gépesítés növelésével 20 százalékkal akarják csökkenteni a termelési költségeket. Kibővítik a komplexbrigádokat s a napokban üzembe helyezik az új négysoros, 174 férőhelyes istállót, ahol gépesítik a fejést, takarmányozást és trágya­kihordást. 500 sertés részére beveze­tik az automatikus hizlalást. Itt meg­takarítanak egy munkaerőt és egy hónappal lerövidítik a hizlalás idejét. Mindezek az intézkedések arra irá­nyulnak, hogy ebben az évben az el­adásra szánt 550 mázsa sertéshúst, 500 mázsa marhahúst, 245 ezer liter tejet, 145 ezer tojást minél előbb piacra futtathassák. A kechneci elvtársak tudatában vannak, milyen feladatok teljesítése vár elsősorban a kommunistákra. S ez a helyes. Csakis így lehet gyümöl­csöztetni az' eddigi tapasztalatokat és biztosítani a még gyorsabb előre­haladást. Bieľ ^ ' köz s®S et az eWyt évek­ben nagyon sokat emle­gették nemcsak a trebišovi járás­ban, hanem annak határain túl is. Sajnos, íiem a dicséret és elismerés hangján. Erre a falu szövetkezete nem szolgált rá. Ez a szövetkezet sok éven át a leg­nagyobb munkaerőhiánnyal küzdött. A szomszédos čiernai vasútállomás évről évre több dolgozót vont el a mezőgazdaságból. A bieli kommunistáknak a napok­ban megtartott • évzáró taggyűléséri sok sző esett a szövetkezet gazdái-: kodásáról mind az elmúlt évet, mind az azt megelőző éveket Illetően. A szövetkezet mellett működő párt­szervezet 26 tagján kívül közel 80, a faluban nyilvántartott kommunista és más vendég vett részt a gyűlésen. Fény derült a szövetkezet eddigi le­maradásának okaira, de szóba kerül-: tek azok a tényezők is, melyek a múlt éven a haladás, a fejlődés út-i jára segítették a szövetkezetet. A vi-: tában felszólaló elvtársak a szorgal-: mas munka eredményeit, a további törekvés és célkitűzések eléréséhez vezető utat elemezték. A felszólalók többsége hangoztatta, hogy a mező­gazdaság fellendítése, gazdálkodásuk színvonalának emelése elsősorban a falu népének ügye. A kommunisták lelkes, önfeláldo­zó munkássága és példamutatása kedvező fordulatot teremtett a szö­vetkezetben. A jobb munkaszervezés a szövetkezeti tagok falun kívül dol­gozó családtagjainak bekapcsolása a mezőgazdasági munkálatokba, a gé­pek jobb kihasználása több kiváló terméseredménnyel járt. A nyári és őszi betakarítás 97 százalékát gépek­kel végezték. Az elismerés hangján emlékeztek meg a bieli kommunisták a trebišovi járási párt- és közigazgatási szervek segítségéről, mert a jó szervezőképes, sokéves tapasztalattal rendelkező Gé­resi István elvtárs személyében a nagyüzemi gazdálkodásban jártas el­nököt küldtek a szövetkezet élére. Ez párosulva a-kommunisták és a falu lakosságának összefogásával, a pártszervezet, a HNB, a szövetkezet vezetőségének kölcsönös megértésé­vel azt eredményezte, hogy a szövet­kezet tnúlt évi mérlegét aktívan zár­ta, 14 koronát fizetett munkaegysé-. génként. A bieli elvtársak nem akarnak (megállni a fejlődés útján. Minden igyekezetük arra irányul, hogy pár­tunk XII. kongresszusának határoza­tait maradéktalanul teljesítsék. Ezek­• riek a "határozatoknak Szellemében olyan konkrét feladatok végrehajtá­sát tűzték ki, amelyek megvalósítá­sával az 1963-as' évben felsorakozhat­nak a legjobb szövetkezetek közé. .3 MÖZES SÁNDOR Újabb tettekre sarkall az élet A Dunajská Streda-i járási párt­bizottság jelenleg főleg arra irányít­ja tevékenységét, hogy a szövetkeze­tek és az állami gazdaságok termé­szeti és termelési feltételeikhez mér­ten reális terveket készítsenek. A tervelőkészítést megelőzően a szö­vetkezetek és az állami gazdaságok vezető dolgozóival megtárgyaltuk a mezőgazdasági üzemek feladatait, nagy súlyt fektettünk arra, hogy a termelési-pénzügyi tervek kidolgozá­sánál vegyék figyelembe azokat a műszaki-szervezési intézkedéseket, amelyek bennünket a járásban kü­lönösképpen érdekelnek. A gyengébben gazdálkodó szövet­kezetek megsegítésére szakemberek­ből és politikai dolgozókból csopor­tokat állítottunk össze, akik a vetés­forgó kialakításától a legelemibb munkamozzanatok rögzítéséig közre­működnek a tervek előkészítésében. A műszaki-szervezési intézkedések mind arra irányulnak, hogy a legha­tékonyabban gazdálkodjunk a termő földdel, kihasználjuk az öntözéses gaz­dálkodás nyújtotta lehetőségeket, és biztosítsuk a szükséges mennyiségű takarmányt. E szempontok figyelem­bevételével felállított terveket aztán a járási pártbizottság, a JNB taná­csának tagjai a helyi, funkcionáriu­sokkal minden mezőgazdasági üzem­ben még egyszer alaposan megtár­gyalják. A tudomány elősegíti a termelést A járási pártbizottság munkája — a sokrétű kérdések megoldása közül — mindenekelőtt az őszi gabonafé­lék termelésére irányul. Ezzel kap­csolatban igen hasznos tanácskozá­sokat folytattunk Špaldoň professzor­ral, a nitrai mezőgazdasági főiskola rektorával. A főiskolának ez a kap­csolata a gyakorlattal igen hasznos­nak bizonyult. Éghajlati viszonyaink közepette különös jelentőséget tulaj­donítunk a nitratáció széles körű alkalmazásának, mely a hektárhoza­mok növekedését eredményezi. A já­rási pártbizottság plénuma mellett fejlett elvtársakból egy öttagú bi­zottságot létesítettünk. A bizottság munkájában részt vesznek a mérnö­kök és Kugler elvtárs, aki egyben a mezőgazdasági titkár teendőit is ellátja. Ez a bizottság rendszeresen ülésezik, legutóbbi összejövetelén Špaldoň elvtárs Is megjelent, aki a meghívott harminc szövetkezet el­nöke és agronómusa részére szakelő­adást tartott a gabonatermesztés új technológiájáról. Az elvtársak ma már teljes mértékben elsajátították és sikeresen érvényesítik az új tech­nológiát. Az őszi gabonafélék a rossz átte­lelés következtében kedvezőtlenül fejlődnek, fel kell készülnünk a fa­gyok okozta foltok bevetésére. Ezért a szükséges vetőmag biztosításával is számolnunk kell. A járási, pártbizottság munkája to­vább a kukoricatermesztés kérdésé­nek megoldására irányul. Ez igen jelentős a takarmányalap megterem­tése szempontjából. Tavaly nem sike­rült a termelési tervet teljesítenünk. Nagy nehézségekkel küzdünk az ál­lattenyésztési termékek szerződéses felvásárlásának biztosításában. Ez ar­ra késztet bennünket, hogy felkészül­tebben fogjunk hozzá a kukoricater­melés kérdésének megoldásához. Legfőbb figyelmünket a kukorica ápolására és a tőszám betartására kell irányítanunk. A kerületi nemzeti bizottságról szerzett értesüléseink szerint elegendő védőszer áll rendel­kezésünkre; rosszabb azonban a hely­zet a gyomírtószerek ellátásában, mert a tartalékok távolról sem fe­dezik a szükségletet. A Földműve­lésügyi Minisztériumon keresztül ép­pen ezért konkrét intézkedéseket kel­lene foganatosítani a vegyszerellátás, főleg a Magyarországról behozott hungazin biztosítására. Az öntözés kérdései A folyó év feladata a járás víz­tartalékainak kihasználásával szem­ben nagy követelményeket támasz­tanak. A KNB előirányzata értelmé­ben járásunkban 10 ezer hektáron kell megvalósítani az öntözést, ám az a nézetünk, hogy ezt az irány­számot lényegesen túl is szárnyalhat­juk. Ezzel kapcsolatban nem hallgat­hatjuk el, hogy bár az öntözéses gazdálkodás igen nagy jelentőségű, nagy nehézségeink merülnek fel a tervezéssel. Tavaly például Plzeňbe kellett segítségért folyamodnunk, hogy a kitűzött terveket teljesíthes­sük. Hasonló a helyzet az anyagellá­tással. A szövetkezetekben a tervek előkészítése már a befejezéshez kö­zeledik, de még nem tudjuk, milyen berendezéseket kapunk az öntözés­hez. Okoc és Michal községek pél­dájára tovább akarjuk bővíteni az öntözéses területeket és ehhez ala­csonynyomású szivattyúkat rendel­tünk. Az elvtársak közül már töb­ben jártak az illetékes üzemben, de mindeddig nem tudjuk, mikor telje­sítik rendeléseinket. Nem azért be­szélek ezekről a kérdésekről, mintha kibúvót keresnénk a feladat teljesí­tése alól. A rendelkezésünkre álló kapacitásokkal is megbirkózunk a feladatokkal, de természetesen ez nagyobb erőfeszítést követel. A tervfeladatok teljesítése továbbá megköveteli, hogy mezőgazdasági üzemeink jól javítsák ki gépeiket és kellőképen előkészítsék az embere­ket. A gépek javításával kapcsolat­ban meg kell említeni, hogy azon szövetkezetek részére, amelyek saját műhelyükben végzik a javításokat, haladéktalanul adják ki a pótalkat­részeket. Helyes lenne, ha a javítás­ban mielőbb érvényesítenénk a sza­kosítást, központosítást, persze nem adminisztratív módszerekkel. Egész sor szövetkezetünkben a saját gépek javítását olcsóbban és jobban végzik el, mint néhány műhelyben. A csehországi kerületek egyik traktorállomásán ezt a kérdést sza­kaszos eljárási módszerrel oldották meg. A mezőgazdasági gépjavítások központosításának ugyanis ez az egyik legmegbízhatóbb eszköze. Az ivartalanítás új módszere A járási pártbizottság az SZLKP KB határozatai alapján különös súlyt fektet a szarvasmarhatenyész­tési és a tejtermelés! feladatok telje­sítésére. Mindnyájunk legfőbb törek­vése, hogy szövetkezeteinkben, az ál­lami gazdaságokban az állatállomány felújítását a legnagyobb hasznot nyújtó tehenektől biztosítsák. Két szövetkezet kivételével eddig min­den mezőgazdasági üzemben elkülö­nítve, egészségileg kifogástalan tej­jel nevelik fel a borjakat. Ez a te­nyésztési módszer igen szép ered­ményekkel járt, mert a borjak szer­vezeti felépítése, testalkatuknak ki­alakulása biztosítékot nyújt ahhoz, hogy az alapállományból 2 ezer li­teren felüli, nagy hasznot nyújtó tehenek váljanak. Járásunk térületén nagy figyelmet szentelünk a sertések Ivartalanításá­nak, és ezt az új módszert a bikák hizlalásánál is egyre sikeresebben alkalmazzák szövetkezeteink. Ezzel az eljárással eredményes kísérlete­ket végeztek a Szovjetunióban, ahol hasonló takarmányozás mellett havi 13 kilogram súlytöbblet. mutatkozott. Az ivartalanítás eddigi módszereivel eltávolítottuk a nemi mirigyeket és megszüntettük az állatak nemzőké­pességét. Az új eljárás a hormon­képződést nem szünteti meg, ám az állatorvosok véleménye szerint mé­gis előnyüsebb, mert kisebb fájda­lommal és könnyebben végrehajtha­tó. Ha Járásunkban sikerül átültetni az ivartalanítás új technológiáját, ak­kor évente legalább 50 vagonnal több húst nyerhetünk. A jutalmazás segítse a termelést A járási pártbizottság nagy jelen­tőséget tulajdonít a szövetkezet ve­zető dolgozói díjazásának is. 'Az ed­digi gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy a szövetkezetesek az elvégzett munkájuk arányában, de a vezetők előre megállapított munkaegységek száma szerint kapják fizetésüket. A jutalmazásnak ez a rendszere ma már nem felel meg a követelmények­nek, nem segíti elő a termelés fej­lesztését. Sok esetben maguk a szö­vetkezetesek javasolnak változtatáso­kat a vezető dolgozók díjazására. Ebből kiindulva a szövetkezeteket három csoportra osztottuk figyelem­bevéve az illető mezőgazdasági üze­mek természeti és gazdasági feltéte­leit. Ezek szerint a vezető dolgozók díjazását 50 százalékban a földterü­let nagyságához, 40—50 százalékban pedig az árútermeléshez kötöttük. Nem gondolom azcfnban, hogy ez a módszer minden mezőgazdasági üzemben egyformán megvalósítható, noha szövetkezeteink többségében eredményesen alkalmazzák a díjazás új elveit. A szövetkezetek évzáró közgyűlé­sein a politikai és a gazdasági kér­dések mellett a vezetőség összeállí­tására is nagy súlyt fektetünk. A múltban a zootechnikust, agronó­must és a brigádvezetőt rendszerint nem választották be a vezetőségbe. Most azonban arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a régi elvektől elté­rően a vezetőségbe a termelésben, -irányításban bevált legjobb szövet­kezetesek kerüljenek, akik hatéko­riyabbafi segíthetnek a gazdálkodás kérdéseinek megoldásában. Az ifjúság nevelésének kérdései Eddig nagyon sok szó hangzott el az ifjúság neveléséről. Ne csodálkoz­zunk azonban, ha a fiatalok idegen­kednek a szakiskoláktól, hiszen leg­többjében nincs elegendő gép. A bor­bélyinas borotvával a kezében sajá­títja el szakmája művészetét, tehát a borbélyműhelyben tanul és nem másutt. A mi Iskoláinkban a tanonc­viszonyban álló diák azonban nem látja azokat a termelőeszközöket, me­lyekkel az életben kapcsolatba kerül. Természetesen a gépek kezelését, ve­zetését sem sajátíthatja el. A járásunkban legalább 8—10 olyan mezőgazdasági üzemet említ­hetnék, melyek e kérdés megoldásá­ban igen sokat segíthetnének. Van elegendő gépük és szakemberekben sem szenvednek hiányt. Helyes lenne, ha ezek a mezőgazdasági üzemek szé­(JJ SZÖ 4 * 1963 február 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom