Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-09 / 40. szám, szombat

Könyvesházak és könyvtárak 75 MILLIÓS BEFEKTETÉS • 300 EZER OLVASÓ, 900 EZER KÖTET • MAHR KÁROLY PÉLDÁS KÖNYVTAROS • KÖNYVTÁR A TERMELÉS SZOLGÁLATÁBAN Szlovákia legnagyobb tudományos könyvtára, a Komenský Egyetem könyvtára a tudományos kutató munka előbbre vitelében látja fűfel­adatát. Az elkövetkező hétéves terv­ben csaknem 75 milliós befektetéssel a közel 300 000-es olvasótábornak az önműveléshez és a tudományos dol­gozók kutató munkájához még hat­hatósabb segítséget és kedvezőbb fel­tételeket akar biztosítani. Pár évvel ezelőtt az egyetemi könyvtár legfőbb erényének azt tar­tották, hogy a világon is egyedülálló török, arab, görög és latin nyelven Írott kódexek és ösnyomatok vannak birtokában. Egyesek gazdagságát cso­dálták, hisz nem kevesebb, mint 900 ezer kötetet tartalmaz, s ezek száma manapság évente már csaknem 30 ezerrel gyarapszik. A könyvek érté­ke több mint 10 millió korona. A könyvtár főépülete, az olasz épí­tészet XV111. századbeli kamara épü­lete jelenlegi állapotában is kelle­mes benyomást tesz a látogatóra. A könyvtár raktárhelyisége, amely a íöépület egy évszázaddal korábban épített szárnyában kapott helyet, azonban már nagyon ósdi. Ezek az első benyomások és leg­általánosabb értesülések, amelyeket az érdeklődő mindjárt a belépés után szerez a könyvtárról. A kölcsönzőben azonban már azt is tapasztalnia kell, hogy a szolgáltatások és a könyv­használat teljesen díjmentes, a könyv­tár évi költségvetése közel hétmillió korona, s az elkövetkező hétéves terv utolsó esztendejében előreláthatólag már a századik milliót fekteti bele államunk a könyvtári épület további bővítésébe. Az Egyetemi Könyvtár egyelőre 180 tantermi ülőhellyel ren­delkezik, ami napi kétórás látogatási időre összesen 900 olvasónak bizto­sít tanulási lehetőséget. A könyvtár kapacitását a hétéves terv végéig a jelenlegi háromszorosára növelik. Lenin már kereken 50 évvel ezelőtt figyelmeztetett arra, hogy a könyvtá­rak milyenségét nem annyira a bir­tokukban levő kódexek értéke hatá­rozza meg, inkább az, hogy mennyi olvasó kérelmének képesek eleget tenni naponta és az, milyen gyorsan tudják az olvasó óhaját teljesíteni. Az Egyetemi Könyvtár legfiatalabb olvasói is tudják, hogy a gyorsaság tekintetében bizony sok javítani való van még a könyvtár munkájában A jelen pillanatban ugyanis egy-egy könyv kikölcsönzése könyvtári hasz­nálatra 20 percig, kiilső használatra pedig 120 percig tart. De az is meg­történhet, lia elesőbb raktárhelyiség­ből kell a könyvet kikeresni, hogy 12, illetve 18 órát kell várni a kért könyvekre ... A könyvtári épület terv­be vett bővítése természetesen már ennek a hiányosságnak az eltávolítá­sával is számol. Egy űj, az egész épületen körbefutó transzportéi- be­szerelésével a könyvkeresési időt per­cekre fogják lerövidíteni. Az olvasók és tudományos dolgozók igényeinek kielégítését is fokozott mértékben fogják megvalósítani. A jelenleg ren­delkezésükre álló három olvasóterem számát a közeljövőben öttel, illetve hétlel növelik. Az eddigiektói eltérő­en közös olvasótermeket is létesíte­nek. A proletársajtó termékeinek és a munkáslapoknak külön olvasószo­bát biztosítanak és még sok-sok új­donságot vezetnek be. Munkájuk azonban nemcsak a mennyiség, de a minőség tekintetében is javul. Olyan esetekben, amikor több kiadvány ki­keresését kéri valamely tudományos dolgozó, sok lőtás-futás" szükséges, mivel az Egyetemi Könyvtár könyvespolcainak hossza 50 kilométer. Ezért tervezik a könyvkikeresési idő lerövidítését is. . Számtalan olyan esetre emlékeznek a könyvtár dolgozói, amikor egy-egy témához kért irodalmat szinte percek alatt összeszedte Maiir Károly bácsi, a főraktáros, aki a könyvtár megala­kulása óta, 1918-tól végtelen oda­adással és kifogyhatatlan munkasze­retettel végzi a raktárosi teendőket. Ezalatt az idő alatt már csaknem öt­venszer fordult meg a könyvtár könyvállománya két dolgos kezében, miközben a fejében is annak rendje és módja szerint elraktározódott a hatalmas könyvmennyiség. Ma Mahr bácsi az Egyetemi Könyvtár legmeg­bízhatóbb katalógusa és mint Josef Ecker, a könyvtár melodikusa mon­dotta: „élő bibliográfia". Ritkaság egy ilyen kitartó és dol­gos élet, amikor valaki kora ifjúságá­tól 70 éves koráig ily fáradhatatlanul és megszakítás nélkül tud dolgozni egy munkahelyen. Mahr bácsi tehát már hetven éves. Lassan gondolni kell a helyettesítésé­re. De vajon ki áll a helyére a be­csületes munkában megőszült könyv­tárosnak? Egyesek véleménye szerint egy automatikus könyvkereső gépet is próbára tenne ez a munka, hisz a könyvek egynegyede még fel sincs dolgozva ... A könyvtári munka szakszerűségé­nek növelése érdekében az Egyetemi Könyvtár igazgatósága most újításhoz folyamodik. Ez év áprilisától átszer­vezi mondhatnánk, tudományos ala­pokra helyezi a könyvtár munkame­netét. Tizenegy osztályt létesít, a tudományágazatok szerint, amelyek köréből irodalmat gyűjt, s mindegyik élére szakképzett tudományos dolgo­zót állít. így a mezőgazdasággal kap­csolatos osztály élére agrármérnök, az orvostudományi szakosztály élére pedig orvos kerül. Hazánkban egyedülálló kezdeményezésnek számít az Egyetemi Könyvtár dolgozóinak újítása, de világviszonylatban is fi­gyelemre méltó. — Vitatott probléma a könyvtári dolgozók szakképzése. Vannak országok, ahol semmilyen könyvtárosképző iskola sincsen, sőt tagadják ennek szükségességét is ... Hazánkban azonban nágy gondot for­dítanak a könyvtárak dolgozói szak­képzettségének állandó fokozására. A könyvtárosi középiskolákban és a főiskolák könyvtárosi tanszékein szakképzett könyvtárosokat nevelnek. A könyvtárosok ilyenmérvű képzése mellett is hiányosságok mutatkoztak. A tudományok és a tudományos ku­tatómunka mai állapota mellett kép­telenség olyan vezető-könyvtárosokat kiképezni, akik mindegyik tudomány­ágban egyformán elmélyülhetnének. Ezért a brarislavaiak fordítanak egyet a dolgon, s a tudományos képzett­ségű egyéneket avatják inkább bele a könyvtárosi teendőkbe, mintsem megfordítva... A könyvtárosok kép­zése ezért még nem válik szükségte­lenné, hisz a munka oroszlánrésze az új szervezési rendszer mellett is az ő vállukon fog nyugodni. Az átszer­vezéssel csak a könyvtári munka tu­dományos alapokra való helyezését követik. Nagy súlyt helyeznek ezen felül a könyvtári alkalmazottak nyelvi isme­reteinek fejlesztésére, hisz a bratisla­vai Egyetemi Könyvtár a hazai szak­mai és szépirodalmi termékeken kívül a világ csaknem valamennyi fejlet­tebb kultúrnemzetének irodalmi ter­mékeiből is gyűjti a Ifigalapvetőbbe­ket, hazai viszonylatban legkereset­tebbeket. A külföldi folyóiratok szá­zait rendeli a könyvtár s ezek tartal­mát könyvtári szempontból fel is dolgozza: bibliográfiát készít belőle. Érdekes megfigyelni - a bratislavai A Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó „Fényes a tűz lángja" címmel meg­jelentene a szlovák népballadáfcút. A szép kiállítású kötetet Würtz Ádám kifejező metszetei díszítik. Fenti illusztrációnkat a kötetből vettUk. Egyetemi Könyvtár bibliográfiai tevé­kenységét. Röviden így jellemezhet­nénk: Út az ösnyomatok jegyzékétől a CSKP Történetének Bibliográfiájáig. A társadalmi háladás -úttörői, a bé­ke és szocializmus országai a könyv­táraknak aktív szerepet juttatnak. A hazai népkönyvtárak és tudomá­nyos könyvtárak is nem a bibliofil szenvedély államosított intézményei, riem könyvesházak, hanem a kultu­rális és társadalmi haladás hathatós elősegítői... A könyvtár a szellemi értékek kincsesháza. Bölcsőjénél, akárcsak a könyv megszületésénél, az ember természetes türekvése, a gon­dolatok, a mondanivaló megőrzésé­nek, elraktározásának vágya állott. A könyvtárak kitartó gyarapítása már magában véve: is a kultúra és a fejlődés, a haladás igenlése... A könyvtárak és a termelés kap­csolata a termelőintézmények, üze­mek, földművesszövetkezetek könyv­tárai bőn és a népkönyvtárban fűző­dik majd a legszorosabbra, ahol a könyvek segítségét közvetlenül érté­kesitik a termelésben. Szükséges azonban a tudományos könyvtárak és a tudományos, kutatómunka kapcso­latának a megerősítése és továbbfej­lesztése is. Az Egyetemi Könyvtár is azt szeretné, ha a jövőben egyre in­kább az ideológiai munka legidősze­rűbb problémái feldolgozásához nyúj­tana segítséget, miközben a párt XII. kongresszusa határozatának^ értelmé­ben saját munkáját is tudományos • alapokra helyezi. KOBÁK KORNÉL ELEONÓRA GAŠPAROVÄ: GyurkSnak a legjobb barátja Lackó. Most is éppen együtt ül­nek a padlón, ahol Gyurka a legújabb kockáit rakosgatja, mu­togatja. — Építek egy gyönyörű nagy házat, én most építész vagyok, — dicsekszik és munkához lát. Rakja a kockákat, egyiket a má­sikhoz és már kész is a ház. Va­lóban szép. Lackó, aki eddig csak csendesen szemlélte a mun­kát, így szól: — Most én leszek az építész. — Nem, nem, te nem lehetsz építész, mert a kocka az enyéml — kiabál Gyurka. Lackó megsértődött: — Hát tudd meg. hazamegyek és én is építek a kockáimból egy szép házat. Azért is építész le­szekl El is ment. Alighogy becsapó­dott mögötte az ajtó, Gyurka le­rombolta a szép házat. Nem akart már építész lenni. Hisz nincs aki csodálja és irigyeijel M üg yetlenek Meggyőző bizonyíték JANCSI: A . szünidő a legtökélete- S sabb bizonyíték arra, hogy me- ^ légben az anyag kiterjed, hí­ilegben pedig összehúzódik. rANITO: — Hogy érted ezt? [ANCS1: — Hát nem sokkal rö viciebb a téli szünidő mint nyári? ÍUGYESKEDJ LELKIISMERET — Anyukám, hatkor otthon leszek — kiáltotta Ľuboš az ajtó­ban. — Jól van. A feladatot már megírtad? — hangzóit a konyha felől. — Igen, — felelte Lubos, de már kevésbé magabiztosan és a kö­szönése már valahonnan a földszintről hallatszott. — Hová megyünk — üdvözülték barátai. Mirek és Rosztya. — Nekem mindegy — jelentette ki Lubos, aki máskor tele volt ötletekkel. Céltalanul elindultak. Kirakatokat bámultak, sokáig időztek a sportüzlet előtt. Miiek és Rosztya sokat beszélt, az iskola ls szfiba került. Lubos inkább hallgatott. Nehéz a szórakozás, amikor otthon az üres füzet vár rá. Nem telt el egy félóra sem és Lubos azon törte a fejét, hogyan hagyhatná ott barátait. — Gyeriifik a oarkba — ajánlotta és abban bízóit, hogy bará­tainak nein lesz kedve ilyen messze gyalogolni és így magára marad majd. Szerencsétlenségére beleegyeztek. Távolabbi helyet nem talált. Egy hihető kifogást keresett, de semmi se jutóit eszébe. — Fiúk, egészen elfelejtettem, hogy ma délután vendégünk lesz. Szervusztok — köszönt el hirtelen. Mire a fiúk magukhoz tér­tek, már nyoma veszett. — Te már itthon vagy? — csodálkozott anyukája. Lobos már megírta feladatát, olvasott. — Valahogy nem éreztem jól magam, — magyarázta és most az egyszer igazán nem hazudott. F. SEDLÁCEK Akikre büszkék lehetünk A személyvonat kerekei vígan kattogják: Keletre! Keletrel A tülkében gyerekek utaznak. Az ülésen nyitott bőröndök, em­léktárgyakat. fényképeket szed­nek elő óvatosan. — Ez Artek, a táborunk. És itt az egész tábor az ürhajosokkal — meséli az ötödikes Gala Sutenko­vá, Novoszibirszkből. — És itt Nyikolajev Popovics. Valamilyen lány áll mellette. Milyen boldog! Ezt emlékül hoztam. A kijárat felé egy köpönyeges lány indul, kezében bőrönd. Meg­áll és Galka vállán keresztül megnézi a fényképet. — Lányok, liisz ez én vagyok! — Biztos? — Anclrijan Grlgorjevics földi­je vagyok, a mi falunkban szüle­tett. — Milyen? Gyere ülj le és me­sélj rólai — Nem lehet, leszállok". — Milyen szerencsés — sóhaj­totta Galka. — Nyikolajev földi­.szólsz ellhet, Nagya? ^ Jel Mit Nagya Bajgyina nem felelt. § Felmászott' fekhelyére, arcát párnába fúrta. Gondolkozott. § Természetesen nagyszerű lehet — i egy űrhajós a földije ... De miért 5 ne lennék büszke a mi falunk fc dolgozóira, a földművesekre, gé- ^ pészekre, tanítókra? Az egészé K MUyen 1 ™™ csöietes, jó emberek földijeim, fc'zerft keresztölléssBl kivarrhatod J. Pavlova >• ezt a szép nyuszit. M EZT KÍVÁNJUK MINDEN IFJÜ OLVASÓNKNAK Vízszintes: 1. Az K R I L O V Gyurka dsszkadarabokkal, ka­'j; lapáGcsal és szögekkel forgoló- í dik kis' szobájában. Láűikót akarj csinálni. A ládikóba földet tesz J majd, a földbe pedig virágokat y fog ültetni. Saját virágoskertje J lesz. Bizonvl Illesztgeti hát össze a deszká- { kat, veri be a szögeket nagy j( buzgalommal. Bum, bum, készülj ládikó, vi- \ rágok illatoznak majd bennedl Bum, bum visszhangzik a ház( a kopácsolástól. majd hirtelen) elcsitul a zaj. I-Iogy miért? A) szög helyett Gyurka ujját találta 1 el a kalapács. — Jaj, de ügyetlen vagyl — j sírta el magát Gyurka, és mesz­sze hajította a kalapácsot. Nem lesz most már sem ládi­kó, sem pedig virágoskert. Vércse Miklós fordításai A papírsárkány Fenn a magas felhők között A Papírsárkány büszkén röpködött, S megpillantván egy völgyi lepkét: „Alig látlak! Hef, valld be, szerfölött Irígyled te a sárkány reptét!" — kiáltja gőgösen. ,Hogy én irigylem? Ah, szavamra nem! Es bármely nagyra vagy, én néked nem bokázom — Magasan jársz, no de pórázon. Látogatod a végtelent, S ez boldogságot nem jelentl Híg én, ha oda fel nem is megyek, barátom, Amerre kedvem tartja; Ügy táncolok, magam mulatva — €s nem rángathat senki akaratja, Annyi szent!" A két hordó Két Hordfi ment az ftton: Hgyik tele búrral Üresen a másik. Az első zaj nélkül tipeg, gurui, mászik, Rohan sebbel-lobbal, Vágtáivá a másik; Zörög És dübörög Port ver fel, úgy görög ... » Hallván a nagy lármát, gyorsan odábbállnak, Akik arra járnak. De bármi hangos, mitsem ér, Amíg az első — kincset ér. Ki önnön telteit zengi a nagyvilágnak, Abban kevés érték lehel: A nagy ember helyett Beszél maga a tett. Az ily elmék hallgatni vágynak. S némán tiinŕídnek a világ felett. i Idézel első része. 8 Is­kolai tantárgy. 9. Na­gyon öreg. 10. Nős más­salhangzói. 11. Vissza: Kést lilesít 13. Nem tegrrap. 14. Ritka férfi­név. 15. Mássalhangzók kiejtve. 17. Időhatározó. 19. Semmikor. 21. Nem a tiéd. 23. Időmérő (ékezetfelesleg). 24. A/ izmot köti a csonthoz. 26. Vissza: Vezér más­salhangzói. 27. -ba, -he, — szlovákul. 28. Nagy tó Ázsiában. 30. ­Értékes, ritka fafajta első fele. 31. V-vel. evő­eszköz. 33. Csehországi folyó — vissza. 35. Ok­tató, nevelő. Függőleges: 2. \ Női név (ékezetfeles­leg). 3. Majdnem mar. ! 4. Becézett fiúnév. 5. A hírközlés 1 egvik eszköze. 6. Láz móssalhsn^i­| zói. 7. Gyorsan szedi a lábát, ) igyekszik. 9 Idézetünk második 1 része 12. idézetünk harmadik re sze. 18. H-nzonos magfin­' hangzók között. 18. Nem haszon. 20. Sas — szlovákul. 22. Légáram­ír-"­t l * s 6 f w H í ;. y 1 t Ü fo <1 /A r> m U m < m 1V 1t M ff So m W4 m ir u 11 H ** íí tf '9 30 • 31 JA 3i Vf i5 lat. 24 Európai nemzet. -25. -ra, -re, — szlovákul. 28. Az abc első betűje háromszor. -29. Régi súly­mérték. 32. Étlen lét '34. Visz­sza: szibériai folyam (ékezetfe­lesleg ). (Beküldte: Mulnár Béla, tanító, Lucka) Ü] SZÖ 8 * 1963 február 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom