Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-09 / 40. szám, szombat

\ Ajala|javítás a mezőgazdasági termelés növelésének legnagyobb tartaléka (Folytatás az 1. oldalról) kitűzései alapján 1983-ban Szlovákiában a következő feladatokat kell elvégeznünk: — 11 723 hektár mocsaras területet kell lecsapolni; 13 680 hektáron, vagyis a tavalyinál 60 százalékkal nagyobb területen öntöző berendezéseket kell építeni; — hektáronként 3 köbméter komposztot kell készíteni és 2 köbmétert a szocialista szektorban lévő rétek hektérjára; — a helyi forrásokból 117 000 tonna tiszta égetett mésznek megfelelő meszes anyagot kell kibányászni a savanyú talaj meszezésére; — 190 000 hektár rétet kell gondozni és trágyázni; — 22 000 hektár területen rendbehozni a réteket és legelőket; — 7500 hektár kevés hozamú rétet és legelőt tel kell szántani; 12 000 hektár területen kell a mélyszántást elvégezni. AZ Idén Szlovákiában a lecsapolásra, az öntöző berendezések építésére ős kisebb folyómedren szabályozására 31B 700 000 korona beruházási költséget számítunk, vagyis 8 millió koronával többet, mint tavaly. A vízgazdasági őgazat keretében a folyómedrek szabályozására további 259 millió koronát fordítimk. Az állami terv emiitett beruházási eszközein kivül az Állami Tsrvblzottság a Szlovák Nemzeti Tanács Javaslatára további 219 millió koronát hagyott jóvá talajjavltási munkákra és erdei utak építésére. E feladatok, amelyeket felsoroltam, az egész évre szólnak. Teljesítésük megköveteli, hogy gondoskodjunk minden erő és eszköz idejében való, széleskörű mozgósításáról úgy, hogy az első félévben a tervezett talajjavltási munkáknak legalább 50 százalékát és a komposzkészítés feladatának 80—70 százalékát teljesítsük. Ezután Lénárt elvtárs részletesen beszélt a föld termővé tételének egyes feladatairól és problémáiról, melyekre a mezőgazdasági termelés növelése érdekében erőfeszítésünket összpontosítanunk kell. Az utóbbi években Intenzívebben megkezdtük a folyómedrek szabályozását, főként Kelet-Szlovákiftban, Záhorie vidékén, valamint a Nyitra és a Zsitva árterületén. A kelet-szlovákiai síkságon 73 km hosszú új csatornákat adnak . használatba és gátak emelésével 13 km hosszú folyammedret szabályoznak s ezáltal további 21 870 hektár mezőgazdasági földet csapolnak le. Az Ida-folyó és mellékvizeinek szabályozása csaknem 50 km hosszúságban befejeződik, s így 8500 hektár földet nyernek. A Bodrogközben 38 km hosszú csatornahálózat építését fejezik be, átadják rendeltetésének a Streda nad Bodrogom-i szivattyúállomást, ami további 7000 hektár mezőgazdasági föld megmentését lelenti. Záhorie vidékén 18 km hosszú folyómedret szabályoznak, talajjavítási berendezéseket építenek 70 km hosszúságban, 1760 hektár földet csapolnak le és több mi.nt 300 hektáron építenek öntözőberendezéseket. Hasonlóan szabályoznak néhány más folyót is és lecsapolják árterületüket. A Nyltra és a Zsitva folyók mentén befejezik a már tervezett munkákat. Most arra törekszünk, hogy hamarosan kidolgozzuk és jóváhagyjuk e területen a folyók szabályozásának dokumentációját, hogy a még gát nélküli szakaszokat mielőbb szabályozzuk s ne veszélyeztethessék többé aránylag nagy területen a termést. Szlovákiában az egyik legkevésbé szabályozott folyó az Ipoly Medrének szabályozása a Magyar Népköztársaság szerveível való megegyezéstől függ. Meggyőződésünk, hogy a szocialista országoknak a Kölcsönös Gazdasági SBgítség Tanácsa keretében folyó elmélyülő együttműködésével összhangban a közel)övőben megoldjuk az Ipoly és egész árterülete szabályozásának kérdését is. Természetesen folyóinknak a mezőgazdasági kultúrák öntözésére való jobb kihasználásával egyidejűleg előtérbe kerül a víz tisztaságénak problémája is. Habár a legfelsőbb pártszervek és a kormány nagy erőfeszítést tett e téren, nem látunk javulást. Hisz például a felépített 30 városi és lakótelepi víztisztító állomás közül a múlt évben csak 5 volt üzemben. Az idén Szlovákiában 11723 hektár földet kell lecsapolnunk. Jóllehet az utóbbi évek folyamán jelentős tapasztalatokat szereztünk a talaj rendszeres alagcsövezéses lecsapolásában, még mindig számos fogyatékosság van, amelyeket 1963-ban és a következő években meg kell szüntetnünk. Jozef Lenártnak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének beszámolója Hogy a Jövőben ezek meg ne ismétlődjenek. a kerületi és járási felelős szerveknek az akciók folyamatossága és a beruházások hatékonyságának növelése érdekében meg kell javítaniuk a tervek műszaki ellenőrzését és meg kell szigorltaniok a tervezési dokumentáció jóváhagyását. Amint már mondottam, Szlovákiában a mezőgazdasági termelés jelentős mértékben nemcsak a lecsapolás és a talaj termővé tételének méreteitől függ, hanem elsősorban is az elegendő nedvességtől, főként a vegetációs Időszakban. Szlovákia déli és keleti területei csaknem minden évben aszálytól szenvednek és kiegészítő öntözést követelnek meg. Főként a kukorica- és a répatermő-körzetekben van szükség a vegetációs időszakban a termelés növelése érdekében kiegészítő öntözésre. E körzetekben a legtöbb vizet igénylő termény a kukorica, a cukorrépa és a takarmányfélék. Látható, hogy az öntözés eddigi méretei egyáltalán nem elegendők. Hisz 1983-ban a meglévő öntözőberendezések teljes kihasználásával Szlovákiában csak 80 000 hektárt öntözhetünk tiszta vízzel Ezért tovőbbi nagy területeket kell öntöznünk a helyi lehetőségek szerint. Csaknem valamennyi Járásban van erre lehetőség. Szükséges azonban, hogy a JNB-k a vlzgazdaságl szervekkel együttműködésben kijelöljék az öntözendő területeket és a mezőgazdasági üzemeknek javasolják az öntözés módszerelt. A mezőgazdasági kultúrák öntözésének természetes feltétele a vízforrás. Ezért a járási központok feladata, hogy a beruházási tervek kidolgozásánál, a mezőgazdasági beruházások előkészítésénél elsősorban a víziorrások kiépítését oldják meg, s ne várjanak az egész árterület komplex megoldására. Az idén a hegyi és hegyaljai területeken is kezdeményezőbben kell hozzáfogni « mezőgazdasági termelés belterjességének fokozásához. A közép-szlovákiai kerületben a Banská Bystrlca-i járás mezőgazdasági dolgozóinak kezdeményezésére elterjedt a Banská Bystrica-1 mozgalom, helyes utat mutat arra, hogy Szlovákia hegyi és hegyaljai területein is hogyan lehet emelni a mezőgazdasági termelés színvonalát. E mozgalom a hegyi rétek és legelők komplex feljavítására és felhasználására irányul az igen hatékony trágyáié-öntözés és karám-gazdaságok építésének útján, amelyekben a természetes trágyák mellett gazdaságosabban használják fel az Ipari műtrágyákat is, s helyesen szervezik meg a legeltetést és a takarmány kihasználását. A trágyáié-öntözéses gazdaságok kialakításának oka az, hogy Szlovákia hegyi és hegyaljai kerületeinek egy része a mezőgazdasági termelés szakosítása keretében a szarvasmarhatenyésztés széles bázisa lett. A gyakorlat azt bizonyltja, hogy a hegyvidéki és az alföldi mezőgazdasági üzemek központjai mellett előnyös trágyáié-öntözéses berendezéseket létesíteni. Az idén a megkezdett építkezések befejezése után csaknem 10 000 hektár területen műkődnek majd trágyáié-öntözéses berendezések. A rétjeink és legelőink hozamainak növelésére irányuló komplex intézkedések keretében szükségesnek tartom felhívni a figyelmet a rétek és legelők rendbehozására, ami annyit jelent, hogy három—négy éven át mezőgazdasági termények termesztésével teljesen felújítjuk a legelőket. Ennek célja nemcsak az, hogy felszántsuk az állandó füves területeket, hanem feltétlenül intézkedéseket kell tennünk a talaj fizikai és vegyi tulajdonságainak megjavítására ls. Mintegy 200 000 hektárnyi füves területről van szó. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a föld termővé tételét komplex módon kell megoldani, s nagyobb figyelmet kell szentelni az agrotechnikai intézkedéseknek. Ezek az Intézkedések aránylag rövid Időn belül hozzájárulnak a föld termőképességének gyors növeléséhez. Az agrotechnikai munkáknál teljes mértékben felhasználhatjuk a CSISZ, a tömegszervezetek, a védnökségi üze mek és az egész lakosság segítségét. Szlovákiában évente összesen mintegy 13 millió tonna istállótrágyára van szükség Jelenleg e menynytségnek csak kétharmada van meg, s ezért földjeink termőképessége nem fokozódik, hanem sok helyen csökken. Javulást érhetünk el az istálló trágyával való jobb gazdálkodáson kí vül a megfelelő nyersanyagoknak komposztkészítésre való felhasználá sávaL A komposztkészítés feladatait sem 1961-ben, sem 1962-ben nem teljesí tettük. Ezzel szemben a cseh kerületek mezőgazdasági dolgozói egy hektár földre számítva átlagosan 3 köbméter komposztot készítettek. Eb bői látható, nem helytálló az a kifő gás, hogy nincs elég munkaerő és megfelelő nyersanyag, gép, hogy szállítási nehézségek vannak, stb. A lemaradás oka az, hogy számos mező gazdasági üzem még mindig nem tudatosítja eléggé a talaj humusztar talma növekedésének jelentőségét. A savanyú talaj meszezésének eddigi üteme sem felel meg a szükségletnek. Ezen a téren Is nagyobb erőfeszítésre lesz szükség, hogy teljesítsük az 1963-ra kitűzött feladatokat. A talaj összetétele megkívánja, hogy már az Idén és a következő években Szlovákiában 385 000 hektárt kell évente meszezni, ebből a nyugat-szlovákiai kerületben 75 000, a közép-szlovákiai kerületben 150 000 s a kelet-szlovákiai kerületben 180 000 hektárt. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni a műtrágyafélék felhasználásának komoly fogyatékosságaira is. Tudjuk, milyen nagy tápanyagveszteségek keletkeznek a műtrágya raktározása és helytelen felhasználása miatt, amikor nem veszik tekintetbe a talaj vegyi összetételét, s az egyes növények tápanyag-szükségletét. Nagy tartalékok és lehetőségek rejlenek a homokos talaj helyes kihasználásában és termővé tételében is. Szlovákiában több mint 130 000 hektár ilyen föld van. A homokos talajon még mindig külterjes a gazdálkodás és helytelen irányzatú, ezért alacsony termést érünk el. Egyes mezőgazdasági üzemek tapasztalatai azt mutatják, hogy az adott feltételekből kiindulva a homokos talajon a gazdálkodásnak elsősorban a korai' burgonya, a zöldség termesztésére és szőlők, gyümölcsösök telepítésére kell irányulnia. A talaj komplex termővé tételének szervezése és biztosítása elsősorban a talajjavítási szövetkezetek fő feladata. Jelenleg Szlovákiában 57 talajjavítás! szövetkezet van összesen 1B68 taggal. Ebből 1583 EFSZ, amelyek 1 435 707 hektár mezőgazdasági földön gazdálkodnak. A talajjavítási szövetkezetek az utóbbi években a talajjavítási építkezéseknek összesen 25—27 százalékát végezték el. A tervezett és elvégzett munkák azt mutatják, hogy a talajjavítási szövetkezetek túlnyomórészt új berendezések építésére törekedtek. Kisebb figyelmet szentelnek a már felépített berendezések kihosználásának és karbantartásának. Csak kevés talajjavfvítási szövetkezet gondoskodik következetesen a talajjavítási intézkedések megvalósításáról és a helyi nyersanyagok felhasználásáról. Ugyancsak igen csekély gondot fordítottak az öntözés technikájára és felhasználására. A talajjavítási szövetkezetek eddig nem tudták teljes mértékben érdekeltté tenni tagjalkat abban, hogy részt vegyenek a talaj komplex termővé tétele kérdésének megoldásában. Hogy a talajjavítási szövetkezetek munkája nem kielégítő, annak oka az, hogy új szervezetek, amelyeknek még nincsenek tapasztalataik, nem rendelkeznek megfelelő káderekkel s a vezető dolgozóknak gyakran maguknak kell megtalálniok a feladatok teljesítésének formáit és módszereit. Ez megköveteli, hogy a kerületi és főként a járási nemzeti bizottságok, amelyek teljes mértékben felelősek a talajjavítási szövetkezetek tevékenységének irányításáért és ellenőrzéséért, munkájuknak nagyobb figyelmet szenteljenek és gondoskodjanak e szövetkezetek helyes irányításáról és káderekkel való ellátásáról. Helyes lesz az, ha a nemzeti bizottságok az eddiginél nagyobb mértékben szerveznek tapasztalatcserét a talajjavítási szövetkezetek között, általánosítják és népszerűsítik a legjobb tapasztalatokat és munkamódszereket. A talajról való gondoskodásunk nem volna teljes, ha a jövőben nem ítélnénk ineg az eddiginél sokkal szigorúbban minden olyan esetet, amikor építkezési és más, nem mezőgazdasági célokra vesznek el a szántóföldterületből, mégpedig nemcsak üzemek és lakónegyedek építésénél, kavics- és homokbányák nyitásánál, haneni egyéni családi házak építésénél is. Döntő mértékben a nemzeti bizottságok politikai, szervező és tömegpolitikai munkájától függ a föld termővé tétele feladatainak sikeres teljesítése Ezért szükséges, hogy a nemzeti bizottságok — elsősorban a járási nemzeti bizottságok — a legközelebbi időszakban ellenőrizzék az egyes mezőgazdasági üzemekben kitűzött feladatok teljesítését, valamint azt, hogy e feladatokat belefogialtáK-e a termelési, pénzügyi tervbe, és hogy e feladatok teljesítése biztosítva van-e a tervezés, anyagellátás és munkaerők szempontjából, szükséges egyúttal az Is, hogy segítsége! nyújtsanak az e feladatok teljesítésére Irányuló műszaki-szervezési Intézkedések kidolgozásában. A föld termővé tétele feladatainak teljesítése érdekében szocialista kötelezettségvállalásokat kell szervezni, fejleszteni kell a szocialista inunkaversenyt, rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell a vállalások teljesítését. A KNB-k, JNB-k és HNB-k mezőgazdasági albizottságai havonta rendszeresen ellenőrizzék a föld termővé tétele feladatainak teljesítését, s elsősorban azoknak a mezőgazdasági üzemeknek nyújtsanak segítséget, amelyek e feladatok teljesítésében lemaradtak. A kitűzött feladatok teljesítése megköveteli, hogy idejében és következetesen eleget tegyenek kötelességeiknek a vízgazdasági tervezés! szervezetek, a szállítóvállalatok, elsősorban a kerületi mezőgazdasági talajjavítást vállalatok, a kerületi egyesült építészeti vállalatok, valamint a Doprastav és a Hydrostav. A CSKP XII. kongresszusának határozata rámutatott, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése egész társadalmunk -kulcsfontosságú problémája. Joggal várunk hatékonyabb segítséget főként azoktól a vállalatoktól és szervezetektől, amelyek a mezőgazdaság számára gépi és technológiai berendezéseket, vegyszereket és más szükséges termékeket szállítanak. Meggyőződésünk, hogy a CSKP XII. kongresszusa határozatainak értelmében kötelességüket az idén olyan mértékben és olyan határidőkben fogják teljesíteni, ahogy a mezőgazdasági termelés szükségessé teszi. A föld termővé tétele feladatainak teljesítése során hatékonyabb és konkrét segítséget várunk a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomtól és a védnökségi üzemektől, valamint az összes társadalmi szervezettől. Ezen a téren kezdeményező példával járt elől a Csehszlovák Tűzoltó Szövetség. Szükséges, hogy a többi társadalmi szervezet ls megtalálja az utat és a formát, hogy a CSKP XII. kongresszusának határozata értelmében hogyan nyújthatja a legnagyobb segítséget a niezőgazdasőgi termelés fejlesztésében. Kétségtelenül el kell érni azt, hogy a föld termővé tételét elsősorban maguk a mezőgazdasági dolgozók és a mezőgazdasági szakemberek tekintsék saját ügyüknek. Elvtársaki Az 1963. évi népgazdaságfejlesztési állami terv a múlt évhez viszonyítva Szlovákiában a mezőgazdasági termelés 13,4 százalékos növekedését tételezi fel. A növénytermesztésnek gyorsabban kell növekednie és 21,5 százalékos emelkedést kell elérnie. A kitűzött célok elérése megkívánja, hogy a fő mezőgazdasági terményekből az idén a következő hozamokat érjük el: búzából 22,8 mázsát hektáronként, rozsból 19,5 mázsát, árpából 22,3 mázsát, szemes kukoricából 30,3 mázsát, cukorrépából 275,5 mázsát, burgonyából 120 mázsát hektáronként. Lényegesen növelni kell a széna, az évelő takarmányfélék és a réti takarmány hektárhozamát is. A tavaszi munkák idejében való megkezdése és jó elvégzése megkívánja, hogy jól előkészítsük a gépeket, vetőmagvakat, ültetőanyagokat és műtrágyát. A rendelkezésünkre álló áttekintések szerint e téren még komoly lemaradás van Úgy vélem, helyes lesz, ha a nemzeti bizottságok, tőként mezőgazdasági albizottságaik a legközelebbi napokban alaposan felülvizsgálják, hogyan készültek fel a tavaszi munkákra a szocialista mezőgazdasági üzemek, és segítséget nyújtanak a megállapított fogyatékosságok kiküszöbölésében. Szeretném külön felhívni a figyelmet arra, hogy felül kell vizsgálni a traktorosok és a többi gépesitők felkészültségét. Számos járásban a téli időszakot helyesen a traktorosok és más gépesitők széleskörű oktatására használták fel, de nem mindenütt. Ezért külön-külön felül kell vizsgálni, hogy a szövetkezetekben mi a helyzet a traktorosokat illetően, elegendő traktoros áll-e rendelkezésre a második műszakok számára Is. A CSKP XII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa hangsúlyozta, hogy a növénytermelés fejlesztése keretében fokozott figyelmet kell szentelni a takarmányalapnak. A tavaszi munkák során elsősorban arra kell törekednünk, hogy a magas tápértékű növényfajták vetésterületét bővítsük, vagyis növeljük a szemes és silókukorica, a takarmány ' célokra szolgáló cukorrépa, a takarmányhüvelyesek vetésterületét és gazdag termést érjünk el. A hegyvidéki és hegyaljai körzetekben különös figyelmet kell szentelnünk a rétek és a legelők gondozásának, trágyázásának és a tervezett burgonyatermelés biztosításának. Helyes lesz, ha a szövetkezeteséket és a többi mezőgazdasági dolgozót 50 mázsa szemes kukorica, vagy 500 mázsa zöldkukorica termés elérésére mozgósítjuk, s ha tovább terjesztjük a gazdag burgonyatermésért folyó poprádi mozgalmat, a rétek ős a legelök javítására irányuló Banská Bystrica-i mozgalmat és a nagy gabonatermésért folyó nyitrai mozgalmat. A tavaszi munkák idejében történő Jó elvégzése hagy mértékben a komplexbrigádoktól és csapatoktól függ. El kell érni azt, hogy az élenjáró komplexbrigádok és csapatok tapasztalatai minél jobban elterjedjenek és érvényesüljenek szövetkezeteink és állami gazdaságaink gyakorlati munkájában. A mezőgazdasági termelés fejlesztése terén az idei évre és a további évekre a CSKP XII. kongresszusán kitűzött feladatok igényesek. Engedjék meg, kifejeznem azt a meggyőződésemet, hogy Szlovákia szövetkezetesei és a többi mezőgazdasági dolgozó a nemzeti bizottságok mezőgazdasági szakembereinek, funkcionáriusainak és dolgozóinak segítségével pártszervezeteink vezetőségével felelősségük tudatában látnak hozzá a kitűzött feladatok teljesítéséhez és biztosítják a mezőgazdasági termelés tervezett fejlődését. Ebben a Szlovák Nemzett Tanács, az SZNT képviselői és egész apparátusa is hatékony segítséget nyújt nekik. Ä Szlovák Nemzeti Tanács határozata f Folytatás az 1. oldalról) galoin agitációs és propaganda tervét, és irányítsák a sajtó és a népneveifi intézmények figyelmét erre. 2. A nyugat-szlovákiai kerületi nemzeti bizottságot Bratislavában. valamint a trnavai és a galantai járási nemzeti bizottságot felszólítja. teremtsék meg a Madunice és Sara körzetében nagy terület öntözésére szolgáló öntözőrendszer teljes kihasználásának szervezési, káderbell ás agrotechnikai feltételeit. III. A Szlovák Szakszervezeti Tanácsnak, a kerületi és Járási szakszervezeti tanácsoknak javasolja: a) az állami gazdaságokban, a kerületi mezőgazdasági ta!aj|avltási vállalatokban és tervező intézetekben egyéni és kollektív szocialista munkaverseny szervezését a helyi források kiaknázása, anyagi és pénzmegtakarítás elérése, a költség csökkentése és a talajjavítási munkák minő ségének megjavítása érdekében. b) nagyobb mértékben kell megszer veznl az üzemi dolgozók, a hivatalok dolgozói és más munkahelyek dolgo zól körében a kötelezettségvállalási mozgalmat, a talajjavítást feladatok és a komposztkészítés terén nyújtandó segítség céljából. 2. A CS1SZ Szlovákiai Központi Bizottságának, valamint kerületi és járási bizottságainak — az előző évek tapasztalatai alapján az írjúság nyári tevékenységét irányítsák tárgyaié-öntözéses berendezések építésére, s továbbra ls nyújtsanak hatékony segítséget a hegyi és hegyaljai körzetekben. A Szlovák Nemzeti Tanács meg van győződve róla, hogy a szövetkezeti tagak, az Állami gazdaságok dolgozói és a többi mezőgazdasági dolgozó, a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front szervezetei, foként a CSISZ, a védnökség! üzemek, és a népgazdaság valamennyi ágúnak dolgozói hatékony segítségével a CSKP XII. kongresszusa határozatának értelmében a tavaszi munkákat idejében és jól elvégzik, gondoskodnak a földalap termővé tétele terén tervezett feladatok teliesfsitéséről s így megteremtik a növénytermesztés és az egész mozőgazdasági termelés növelésének feltételeit. ŰI SZÖ 2 * 1963 február 9.