Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-07 / 38. szám, csütörtök

A becsületükről van szó... JÖ FÉLÓRÁT vesz igénybe, míg az autóbusz a járási székhelyről ieküz di az emelkedőket Dolné Obdokovce felé. Az utazási időt az emberek rendszerint beszélgetéssel, s akadnak olyanok is, akik bóbiskolással töltik el. Szomszédaim — két kucsmás tömzsi parasztember — azonban nem nagyon érdeklődnek egymás ügyesbajos dolgai iránt. Egy-egy hangosabban elejtett kijelentésükből tisztán kivehető, Iiugy falujuk szövetkezetének vezetőségét szapulják. — Nem tudom, hogyan képzelik — nyomja meg a szói az ablak mellett ülő — velünk semmit sem tudatnak, kényük-kedvük szerint intézik el a közös dolgait. Ahogy további eszmecseréjüket figyelem, nem rossz szándékú, inkább az elkeseredés hangja árad belőle. A közös gazdálkodás vezetősége bizonyára hadilábon áll a szövetkezeti demokráciával, mert különben nem bírálná őket a tagság. » • * A SZÖVETKEZET irodájában vígan duruzsol a kályha. Szabó József alelnök, a vékony dongájú Dallos Béla fiatal zootechnikussal a takarmányadagok összeállításán dolgoznak. Rövid szóváltás után nyomban az autóbuszban hallottakra terelem a beszélgetést. — Hát nem is tagadhatjuk — szól elismerőleg az alelnök —, a tagsági gyűlések rendszertelenek. Tavaly mindössze négy alkalommal hívtuk egybe a tagságot, egy-egy ülésen alig harmincötén voltak jelen..., Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja. Utastársaim joggal korholták a vezetőséget a tagsági gyűlések elmúlasztásáért. Közben a szűkreszabott irodahelyiség teljesen benépesült, traktorosok és a telepen dolgozók veszik körül a kályhát, foglalják el a székeket. Köztük van Gyepes Szilveszter takartnányos is, aki bebugyolált fejéről lebontja a fülvédőt, hogy pontosabban hallja, miről beszélgetünk. Feljegyzések nélkül sorolják a jelenlevők a közös gazdálkodást jellemző adatokat Dallos Béla a takarmánykészlet helyzetét ismerteti, mely éppen hogy csak kitart az új termésig. Szabó Ferenc az elmulasztott őszi mélyszántás felett kesereg és azt sem hallgatja el, hogy „munkaerőhiány" miatt Jó félhektáros parcellán a takarmányrépájuk ts kintrekedt. Nem tudom, mit szól majd mindehhez a tagság az évzáró közgyűlésen, de az biztos, súlyos felelősség terheli a vezetőséget a munkaszervezésben elkövetett hibákért és ebből fakadó jövedelemkiesésért, mely munkaegységenként legalább négy koronával csökkenti a tagok bevételeit. — Többször figyelmeztettük a csoportvezetőket — szólal meg Gyepes Szilveszter, "(később derül ki, hogy az ellenőrző bizottság elnöke) — fordítsanak nagyobb gondot a szervezésre, vonják be a családtagokat is a munkába Nálunk nem a termeléssel van baj, hanem a kész termés betakarításával. Ellenőrzés a szövetkezetben » . - <y-, — Jól van, elnök elvtárs, mindent rendben találtain. A traktorok is jól le vannak takarva... AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG tagjai tettvágy tói sarkallt, mozgékony, de tisztségükben kevés tapasztalattal rendelkező parasztemberek a szövetkezet különböző gazdálkodási ágaiban dolgoznak. Legjobb tudásuk szerint mindent elkövettek, hogy óvják a közös vagyont, és ezzel eleget tegyenek a szövetkezet közgyűlésétől kapott megbízatásuknak. Persze, ez nem mindig sikerült. De ezért a vezetőséget is terheli a felelősség. A mélyszántás, a répa betakarításának elmulasztása és a munkaerőhiány mind közös nevezőre hozható, ha kissé mélyebben elemezzük a szövetkezet helyzetét. Már magában az a tény, hogy a fiatalok eltávoztak a faluból és más iparágakban találtak foglalkozást, neim vet jó fényt a község felelős vezetőire sem. — Alig maradt férfi munkaerő a szövetkezetben, csúcsmunkák idején csak az asszonyokra támaszkodhatunk — panaszkodnak az emberek, akik az állatgondozókkal együtt — (150 főt számlál a tagság) alig harmincan dolgoznak naponta a hatszáz hektárt kitevő gazdaságban. NINCS MÉG KÉSŐN, az elkövetett hibák a szövetkezeti demokrácia elmélyítésével rövidesen kiküszöbölhetők. Az emberek sokkal jobban és céltudatosabban kapcsolódnak be a munkába, ha tudják, hogy a vezetőség rendszeresen tájékoztatja őket a gazdaság menetéről, a pénzügyekről és a szövetkezetet érintő sokrétű kérdésekről. A szövetkezeti demokrácia megsértése csak egyik hibája a vezetőségnek, de ez olyan hibája, mellyel teljesen felborította a munkaerőmérleget. Ha az ellenőrző bizottság a gazdálkodásban több ágazatot megvizsgálna és arról mérleget készítene, nagyban elősegítené a szövetkezet ben beállt rendellenességek, leküzdését. A falubelieket régen és most is jó gazdálkodónak ismerik messze környéken. Parasztbecsületük megvédé séről van tehát szó, ez kötelezi mindnyájukat, de elsősorban a falusi párt szervezetet, a helyi nemzeti bizottságot és nem utolsósorban a szövetkezetet, hogy régi hírnevüket ismét visszaszerezzék. Ezért az idei terveikben ne csak a határ természeti adottságaival, hanem az emberek kezdeményezőerejével, fiatalokkal, idősebbekkel egyaránt számoljanak, mert csak így húzhatják ki a kátyúból a közös gazdálkodás 9zekerét SZOMBATH AMBRUS A seneci GTA pezmoki részlegében dolgozik Ivan Vrüek tíztagú kollektívája és Pavel Jakubec nyolctagú kollektívája, amelyek a CSKP Xll. kongres z- szusának brigádja címet viselik. Képünkön Jozef Popluhár j baloldalt), Sámuel Babjak, Pavol Uhlárik, a Vrsek brigád tagjai, ellenőrzik az egyik kombájn javítását. (PPibyl - CTK - felvetelej Hasznos segítő tár s - A nemzeti bizottságok országszerte a polgári bizottságok válasz= tását készítik elo. Értékelik eddig végzett munkájukat, kidolgozzák a E jelölő íveket. Az említettekkel kapcsolatban Halász Lászlónak, a Levi= cei Városi Nemzeti Bizottság dolgozójának tettünk fel néhány kérdést. • A polgári bizottságok milyen munkát végeztek az elmúlt évben? A városi nemzeti bizottság munkáját tíz polgári bizottság segíti elő. Nyolc itt helyben, egy Génében és egy Ladislavov Dvorban tevékenykedik, összesen 136 taggal. Az elmúlt évben végzett munkájuk sokrétű volt. Mint-egy ötven nyilvános gyűlés megszervezéséből vették ki részüket, de ugyanúgy részt vettek a sportstadion társadalmi munkával való építésének megszervezésében is. Körzeteikben mintegy 294 000 korona értékű kötelezettségvállalás született. Ezek a vállalások nem maradtak papíron. A társadalmi munka értéke 356 000 koronát tesz ki. Emellett a polgári ellenőrző bizottság munkáját is nagyban elősegítették. • Milyen segítséget nyújtottak a városi nemzeti bizottság dolgozói és a képviselők a polgári bizottságoknak? A városi nemzeti bizottság osztályvezetői, valamint az elnök és a titkár, mint aktivisták, rendszeresen részt vettek azok ülésein. A plénuinra pedig a polgári bizottságok valamennyi tagját meghívtuk. Ami a képviselőket illeti, az e téren végzett munk^juk^nem kielégítő. Bár a szakbizottságokban aktívan tevékenykednek, a polgári bizottságok munkájából csak 50 százalékig vették ki részüket. Az elkövetkező megbízatási időszakban el akarják érni, hogy a képviselők minden egyes tagja tevékenyen részt vegyen a polgári bizottságok^ munkájában. 9 Az idén milyen feladatok várnak az említett bizottságokra? Elsősorban is bevonjuk őket a lakáskérvények intézésébe, hiszen körzetükben a legjobban ők ismerik, kinek jogos a lakásigénylés, kit kell előnyben részesíteni. Persze, az aktivisták és a képviselők feladata lesz, hogy a helyi érdekek ne kerüljenek előtérbe. A sportstadion csak a nyár derekára készül el, így a társadalmi munka további megszervezése ís az ő feladatuk marad. Aztán a városszépítésben, parkosításban, valamint az utcák portalanításában, javításában nyújthatnak hasznos segítséget. • Mit tettek a választási előkészületek terén? A napokban minden polgári bizottság értékelte eddigi munkáját és előterjesztették javaslataikat. A polgári bizottságokkal egyetemben igyekszünk a jelülőívet úgy összeállítani, hogy az elkövetkező időben a polgári bizottságok az eddiginél is nagyobb segítséget nyújthassanak a városi nemzeti bizottságoknak. N. J. fiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuitiiiiEiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiitMiiiiiiiiiiiiii:<i iiiiiiiiiiiiiiiiiiiif iiiiiifiiiiiHiniiiiiiif iiíitiitf liiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiri üifiiifiiiiiiiiiniiniüt IGAZOLJAK AZ EMBERT Becsületükön nem esik csorba • Jelszavuk: Szocialista módon dolgozni és élni • íratlan törvénnyé válik a munkafegyelem • A tettekkel nem lehet holnapig várni • A kezdeményezés és a szocialista munkaverseny a tervteljesítés lendkereke és az újabb tartalékok tárháza Mátyusföldröl úgy beszélnek, mint az ország egyik legtermékenyebb vidékéről. Ebben nincs is semmi túlzás, ezt az ottani földművelők maguk is tudják. Hiszen ha a növénytermesztésben az országos csúcshozamokat vidékek szerint tartanák nyilván, bizonyára ez a táj vinné el a pálmát. Az ifjúságfalvi több mint 1000 mázsás silókukorica hektárhozam, Sládkovičovo környékén gabonából hektáronként az 50 mázsás termés, a trsticei 80 mázsás szemes kukoricatermés, vagy az átlagosan 500 mázsát is meghaladó cukorrépatermések stb. — mindmegannyi kitűnő bizonyítvány Mátyusföld talajáról és lakóinak hozzáértéséről, szorgalmáról. Persze az éremnek ez csak egyik oldala. Ugyanis: amennyire bő a termés kedvező időjárás esetén, anynyira gyenge olyankor, amikor szárazság látogatja meg a nagyobb részben kavicsos altalajú, sok vizet igénylő vidéket. Gyakran megtörténik, hogy a tavaszi veteményeket szinte kiégeti a föld. A két véglet gondolkodásra késztette és készteti a környék lakosságát. Biztató kezdet A szocialista nagyüzemi mezőgazdaság már sok problémán segítette át Mátyusföld földművelőit is. Legalábbis ezt állítják a Topol'nica—Kajal—Pálovce földműveseiből egyesített szövetkezet tagjai. Szerintük a nagyüzemi gazdálkodásban még a talaj is jobban engedelmeskedik az ember akaratának. De ne maradiunk csupán ennél a megállapításnál, hanem nézzük meg, hogyan akarják kihasználni a termelés növelésének lehetőségeit. A jó kezdet fél siker — tartja a mondás. Az egyesített szövetkezet tagjai ezt úgy értelmezik, hogy a jó kezdetnek a gondos, megfontolt szervezés az alapja. A szervező munka tulajdonképpen ott kezdődött, hogy alaposan áttanulmányozták a XII. pártkongresszuson elhangzott beszédeket és határozatot. Az üzemi pártszervezet és a nemzeti bizottság komoly segítőtársként állt a szövetkezet vezetősége mellett. Szervező munkájuknak szinte alig volt hivatalos formája, hiszen a kommunisták és a helyi nemzeti bizottság tagjai ott dolgoznak a szövetkezetben, s a megbeszélések nagyobb része a munkahelyeken folyt le, a munkáról, a fogyatékosságokról és a lehetőségekről A közelmúltban megtartott évzáró taggyűlésen már tulajdonképpen csak összegezték a megbeszélések, a viták eredményeit, és formába öntötték, mondhatnánk: szentesítették az életképes javaslatokat. Lényegében az fejezi ki leginkább a sok vita mondanivalóját, hogy a szövetkezetesek egyhangúan vállalták: A pártkongresszus és az élenjáró dolgozók felhívásának értelmében mindent megtesznek, hogy bebizonyítsák a munkához valő szocialista viszonyukat, és termelési eredményeik megfeleljenek a parasztbecsület követelményének. Így kezdték az 1963-as évet. Amit ma megtehetsz ... Azt hihetné az ember, hogy az előbb említett nagy lelkesedés megtörik az indulás nehézségein. Erről szó sincs. A szövetkezetesek a távlati fejlesztési tervet nem a sovány esztendők terméséhez, hanem lehetőségeikhez mérik. Az évtizedes tapasztalatokból bátran vonhatták le azt a következtetést, hogy a kongresszus kitűzte feladatokai határidő előtt teljesíthetik. Ez két szempontból is sarkallja őket: a Mátyusföld talaja jobb az országos átlagnál, tehát a jobb termelési eredmények elérésére is nagyobbak a lehetőségek, másrészt elsősorban az ő érdekük a termelési feladatok túlteljesítése, hiszen jövedelmük az árutermelés arányában növekszik. Már az évzáró taggyűlés előtt is sok szó esett arról, hogy az ő községükben a parasztbecsületen nem eshet csorba. A zárszámadáson tehát már nem a hibákról, hanem a lehetőségekről beszéltek többet. Arról, hogyan lehetne többet termelni a mátyusföldi átlagnál is, hogyan használhatják ki a termelési lehetőségeket már az idén. Tudvalevő, hogy az 1963-as év termelési sikerei nagy részben mar a korábbi években végzett munkától függnek. Nos, a vizsgálatok alapján úgy határozott a szövetkezet tagsága, hogy az idén búzából átlagosan 32, árpából 31, szemes kukoricából 46, cukorrépából 360, silókukoricából 450, lucernából pedig 70 mázsát termelnek egy-egy hektáron. Azt tartják, hogy amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Ugyanis a múlt év, az igazán csapadékszegény esztendő talán minden eddiginél kézzelfoghatóbban bebizonyította, hogy a legkedvezőtlenebb időjárás is csak annyival sarcolhatja meg a hektárhozamokat (a kedvező évekhez viszonyítva), amenynyit az ember, a termelő megenged. A technika, a mezőgazdaság gépesítésének jelenlegi fokán ezt már jogosan állíthatjuk. Megsarcolják a földet Hangsúlyoznunk kell, hogy a kitű zött feladatok valóra váltását sok éves tapasztalatok támasztják alá A három falu határában a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás idején évenként változtak a hektárhozamok Egyik faluban a kukorica vált be, a másikban a búza, vagy a cukorrépa. De az soha sem fordult elő, hogy valamennyi mezőgazdasági termékből egyik, vagy másik falu csúcshozamokat ért volna el. Ez nem volt véletlen. Mindig a jobb táperejű és a gondosabban, a szakszerűbben megművelt talaj fizetett többet. Egyik helyen a trágyázás, másutt a jó mélyszántás, az öntözés, vagy a gondos növényápolás segítette hozzá a szövetkezeteseket a jó éredmények eléréséhez. Ezek alapján már nem nehéz levonni a következtetést: meg kell adni a földnek, ami járl A szövetkezet tervében az így ölt formát: az ősziek fejlődését — a későbbre tervezett és szokásos fejtrágyázáson kívül — a téli nitrogénes fejtrágyázással is elősegítik, méghozzá 130 hektáron. Ez a mennyiség a búza vetésterületének megközelítőleg 60 százaléka. Elsősorban ettől és a teljesen gépesített gabonabetakarítástól remélik, hogy az országos átlagban 1970-re tervezett termelési szintet már az idén elérik. Az öntözéstől is sokat várnak. Az Idén főképp a takarmánynövények öntözésére helyezik a fő súlyt, és ez így helyes. Terv szerint (a kertészeten kívül) 140 hektárt fognak öntözni. A szemes kukoricát 50 hektáron, évelő és egyéb takarmányokat 80 hektáron, burgonyát 10 hektáron. A közel ezer hektáros szántóterületből nem sok, de a jelenlegi körülmények között számukra csupán ennyi a reális lehetőség. Ezenkívül természetesen mindent elkövetnek, hogy az. agrotechnikai határidők pontos betartásával, a vetőmag gondos kiválasztásával és a jó növényápolással is megsarcolják a földet. . A tartalékok kihasználását a szükség sürgeti A pál'ovcei fejők — akik a galántai járásban a mezőgazdasági dolgozók közül az elsők között büszkélked hettek a szocialista munkabrigád címmel, — jogosan állítják, hogy a tejtermelés növelésének is sok még a tartaléka. Ezzel természetesen vala mennyi fejőgulyás egyetért. Jelenleg a takarmányalap nagyobb része inkább keményítőértékben gazdag és hiányzik a tejtermeléshez szükséges fehérjetartalom. Hiszen lucernából csak tessék-lássék kapnak a tehenek és azt sem lehet állítani, hogy lucernájuk fehérjeértéke a lehető legnagyobb. Arról már szóltunk, hogy az évelők bizonyos részét öntözik majd. A termelés tehát bizonyára növekedni fog. A takarmányok tápértékét jelentősen növeli majd a betakarításnál tervezett új technológia: Számításuk szerint a légáramlásos szárítással legalább 12—13 százalék emészthető fehérjét őriznek meg az évelőkben, holott a 'korábbi években 8—9 százalék is jó eredménynek számított. Tegyük még hozzá azt is, hogy az idén jelentősen javul a tehénállomány egészségi állapota, a gondozók pedig — igen, Misik Kálmánnal az élen — vállalták, hogy szocialista módon fognak dolgozni. A kommunisták jól látják a dolgokat Az egyesített szövetkezet terve bátor magatartásról tanúskodik. Bátor, de nem lehetetlen a vállalt feladatok teljesítése. Még az sem, hogy az országos átlagban 1970-re tervezett 86 kg sertéshús helyett ők már az idén 108 kg-ot adnak piacra. Ezt az 1000 sertésólnak, az új technológiának köszönhetik. Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy a vállalás elfogadásával a szövetkezetesek már túl vannak a nehezén. Erről szó sincs. Sok olyan vállalásról adhatnánk számot, melyek fiókban felejtett adatok maradtak. A legreálisabb kötelezettségvállalás is csak akkor ér valamit, ha azt következetesen meg is valósítják. A topofnioai, a pál'ovcei és a kajali kommunisták jól tudják ezt. Nem tudnák, nem akarnák elviselni, hogy mind a szerveeésben, mind a mindennapi termelőmunkában, egyszóval a munka bármelyik pontján becsületükön csorba essék. Már vállalásukkor is azt tartották, hogy a dolgozó emberségét tettel igazolják. A cikk összeállításánál közreműködtek: BOROS JÓZSEF, szövetkezeti elnök, KRAJCSOVICS FERDINÁND, a JNB dolgozója, FRANTIŠEK MIZERlK mérnök-agronómus és HARASZTI GYULA, az Új Szó szerkesztője. 0] SZÖ 4 * 1963- február 7,