Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)

1963-02-07 / 38. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljete

k! UJSZO SZLQVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislav

a

, 1963. február 7. csütörtök • 30 fillér * XVI. évfolyam, 38. szám Emberek és gépek Komisz az idei tél. A szövetkezetekben teljesen a házkörüli teendőkre szűkült a ' munka. Nem lehet most a trágyahordáson kívül egyéb határi munkát végezni. Igaz, a benti tennivalóknak is van értelme, célja. Vegyük csak a zárszámadásokat. Mily sok értékes hozzászólás hangzik el a gyűléseken a szenvedélyes viták közben Szava van az állatgondozónak, megjegyzése a kertésznek, hozzászól a beszámolóhoz a gyalogmunkás, a kombájnos. És az a jó zárszámadás, melyen nem csupán az elmúlt esztendő sikereiről beszélnek, hanem jövőbelátóan — nagyon helyesen — boncolgatják a közös gazdaság helyzetét. Ha megvan a segíteniakarás mindenkiben, akkor az idei esztendőtől sem kell tartanunk. Viszont baj van, ha mindenért, ami rossz volt, csak a vezetőséget szapulják, s önbírálat gyanánt egyetlen árva szó sem hangzik el. Az ilyen szövetkezetben valami nincs rendben, ahogy mondani szokás, kilóg a lóláb. Nehezen is boldogul így a közös, hiszen a zárszámadás is csak afféle összejövetellé válhat, ha nincs benne élet. Bírálat, önbírálat nélkül csak olyan, mint a krumpli hús nélkül, vagy a kolbász bors és paprika nélkül. Emberek, szövetkezeti tagok, ifjak és korosabbak csakis az egymás iránti tisztelet, az őszinte bírálat hevében formálódnak. A kovács is könnyebben tudja formálni, alakítani az izzó tűzben hevített vasat. Utunk, a szövetkezetek útja a jobb gazdálkodás, a több mezőgazdasági termék előteremtésének az útja, még nem egészen sima. Sokat kell tennünk, hogy a XII. kongresszus kitűzte feladatot — az ipar színvonalára emelni a mezőgazdaságot — lépésről lépésre megoldjuk. Bár akadnak olyanok, akik erre is könnyen megadják a választ. Sok gépet kapott és kap a mezőgazdaság és könynyűszerrel eleget tehetünk a feladatoknak. Csakhogy a gép az gép, melyhez emberek kellenek, nagy tudású, okos emberek. Szokássá vált már — néhány kivétellel — ha a tavaszi felkészültségről esik sző, általában csak a gépekre gondolunk. Arra, hogy kijavították-e a traktort, a vetőgépet és egyéb munkagépet. Am jóval kevesebbet beszélünk a gépek irányítóiról, a szövetkezeti tagokról. S ha mégis szó esik az emberekről, általában a szövetkezet vezetőségére, az agronómusra, a zootechnikusra, esetleg a csoportvezetőkre gondolunk. Mintha a vezetőség elválasztható lenne a tagságtól. Csoda-e aztán, ha sok esetben azért is a vezetőséget okolják, amiről a tagok is tehetnek. Csoda-e, ha ezek után a tagság jó része közömbössé válik, nem védi a közös vagyonát? Vagy ez nem is igaz? De bizony. Ha ez nincs így, akkor miért tűrik, hogy a szövetkezetek javarészében egész télen át fedél nélkül legyenek az értékes gépek, traktorok, vetőgépek, tárcsák és boronák. (Egyéni gazda korában mindenki tudta, hol az ekének és a vetőgépnek a he lye télen!) Aki nyitott szemmel jár az országban, láthatja, hogy sok helyütt csak most, az utóbbi napok kiadós havazásai után került „fedél alá" a gép. Téved az, aki azt hiszi, hogy igazi eső- és hómentes fészerbe helyezték őket, csupán a hó fedte be a gépeket. Ha a tagság is jobban törődnék a dolgokkal, egész biztosan keve sebb .volna a hanyagság, a rossz, és több volna a jó a szövetkeze tekben. Ezért, ha a tavaszi felkéÄ terv teljesítése az év elejétől rendszerességet kövelel Biztató eredmények a húsfelvásárlásban • A napi tejhozam a fejőgulyások bizonyítványa • A tojáseladásban a szervező munkáé a döntő szó • A lehetőségek kihasználása a terv teljesítésének alapvető fontosságú eszköze • A nemzeti bizottságok szervező munkája sokat segíthet Már egy hete magunk mögött hagytuk január hónapot. A mezőgazdasági termékek felvásárlásánál ez a három dekád tervteljesítésének mérlegét jelenti. Eredmények és fogyatékosságok egyaránt mutat koznak az év első hónapjában. Örvendetes tény például az, hogy húsból a felvásárlási tervet túlteljesítették Fogyatékosság, hogy a tejés a tojáseladásban mezőgazdasági üzemeink nem képesek lépést tartani a feladatokkal. szülésről beszélünk, akkor arra úgy kell gondolnunk, hogy annak sok ága-boga van. S e sok közül az első helyen legyen az ember nevelése, formálása. Értessük meg a szövetkezet minden tagjával, s ez nemcsak a vezetőség feladata, hanem elsősorban az üzemi pártszervezeté, a szövetkezetekben dolgozó kommunistáké ,— hogy nehéz boldogulni, még nehezebb előbbre jutni, ha az új nem válik mindenkinek közkincsévé. Az újat viszont először meg kell ismernie mindenkinek. Nem arról van szó, hogy arról igyekezzünk meggyőzni a tagokat, a traktor milyen jó dolog. Ezt már a falusi iskolásgyermekek is tudják, meg azt is, hogy a kombájnnal könnyebb és olcsóbb az aratás. Viszont arról sokat kell most beszélni, hogyan készüljenek fel a komplexbrigádok a tavaszra. És ne a gépeken legyen a fő hangsúly, hanem az embereken. Mert, ha felkeltjük a sokakban még szunnyadó kezdeményezőképességet, szilárdítjuk a felelősségtudatot, ez is már főnyeremény. Lesz jó, üzemképes, idejében kijavított gép, ha a javítóműhely minden dolgozója átérzi, mily fontos ember ő a szövetkezetben? Lesz! Ragaszkodnak a szövetkezet tagjai ahhoz, hogy nemesített, jól kitisztított, a legjobb termőmagot vesse a közös? Ragaszkodnak, ha tudják, hogy többet terem így a föld és kevesebb lesz az önköltség, több jut nekik is a részesedéskor. Ez is fontos dolog. Sokszor előfordul, ha az ember egy szövetkezetben a mindennapi dolgok iránt érdeklődik, mindenki csak az elnökhöz küldi, azzal a megjegyzéssel: „Nem tudom, nem vagyok vezetőségi tag". Hát hogyan harcoljon az a tag az újért, aki nem is tudja, előnyös-e az, vagy nem. Ebből fakadnak azután olyan dolgok is, mint tavaly cukorrépaszedés idején. Sok helyütt elutasították a gépet, mondván: Megbírjuk, kézzel is elvégezzük a szedést. S mi történt? Eltolódtak a munkák, korán jött a hideg, a répa befagyott a földbe. Pedig a tagok tudhatták volna, hogy sokkal előnyösebb (hogy gyorsabban megy a szedés géppel, azt már tudják) 300 koronás hektáronkénti költséggel a kombájnos betakarítás, mintha 600 koronába kerül a felszedés hektáronként. Azt a kárt meg ki téríti meg, ami a határban maradt répából lett? Az is az ember akaratától függ — bár a természet, az időjárás befolyásolja munkáját — milyen termést takarítunk be az idén, s hogy mennyi egy mázsa búza termelési költsége. Ha okosan gazdálkodnak, akkor elsősorban is nekik lesz hasznuk belőle. Döntsön azonban maga a szövetkezetes — ne csak a vezetőség — és vegye mindenki fontolóra, hogy ne 90 vagy 100 koronába, hanem csak 40 koronába (ilyen is van, kérdezzék meg a šamoríniakat, hogyan csinálták) kerüljön egy mázsa búza termelése. Ember és gép elválaszthatatlanok egymástól. Persze a mezőgazdaságban a szövetkezetekben — bár megszerették ä gépet — még akadnak emberek, akiket az újtól való félelem, idegenkedés még visszatart. Am a falu népének többségében szállást talált az új, öröklakást a haladó technika. Ezeket példaképül állítva a falusi kommunisták küzdjenek az emberformálás minden fegyverével azért, hogy a szövetkezeti tagôk kezdeményezése előtt kinyíljanak az ajtók. Örvendetes tények Az állattenyésztés szakaszán elismeréssel kell adóznunk azoknak, akik időt és fáradságot nem kímélve járultak hozzá ahhoz, hogy országos méretben a húsfelvásáriás tervét 114,4 százalékra teljesítettük A múlt években az év első hónapjaiban egyetlen egyszer sem. sikerült ilyen elismerésre méltó eredményt elérni. Különösen az biztató, hogy a húsfelvásárlásban csaknem egyformán jó eredményekről számolhat be valamennyi kerület. K a j t o r Pál žeľovcei levelezőnk is örömmel jelentette, hogy a lučeneci járás az év első dekádjaiban hosszú évek óta most először teljesítette hiánytalanul a hús-, tej- és tojáslelvásárlási tervet. Sertés és marhahúsból 110 százaléknál állnak, de ennél is többet mond az, hogy az országos átlaghoz viszonyítva a tej- és a tojásfelvásárlásban is szép eredményeket mutathatnak ki Az előbbit 106. az utóbbit 100 százalékra teljesítették. A lemaradás figyelmeztet A lučeneci járás tej- és tojásfelvásárlási eredményei azért érdemelnek különleges figyelmet, mert e két termékből országos méretben mindöszsze 92,1, illetve 93,3 százalékra teljesítették mezőgazdasági üzemeink a felvásárlási tervet. Az egyes kerületek és járások tervteljesítése között nagy a különbség. A kelet-szlovákiai kerület például 108,1 százalékra tett eleget tejfelvásárlási kötelezettségének, utána a közép-szlovákiai kerület következik 99,6 százalékkal. A nyugat-szlovákiai kerület azonban alig 90 százaléknál tart. Van-e lehetőség? Mezőgazdasági üzemeink a tejfelvásárlás fogyatékosságát leggyakrabban a takarmányhiánnyal okolják. Egyes szövetkezetek és állami gazdaságok kiváló eredményei azonban azt bizonyítják, hogy legtöbb esetben az emberekben van a hiba. A Komárnói Állami Gazdasági pálpusztai részlegén például a nyolc fejőgulyás vállalta, hogy 9 literes átlagot ér el tehenenként. Ehhez természetesen arra volt szükség, hogy minden lehetőséget kihasználjanak. Igaz ugyan, hogy a takarmányízesítés és a jobb gondozás több Időt igényel, de kárpótlásul sikerült vállalásukat teljesíteniük — írja B eke Antal levelezőnk. A tojásfelvásárlásban ugyancsak fogyatékosságok mutatkoznak. A felvásárlási tervet mindössze 93,3 százalékra teljesítettük. A kerületek között Itt is nagy a különbség. A cseh országrészek kerületei 109,3 százalékra teljesítették a januári tervet, a szlovákiai kerületek azonban mindössze 63,9 százalékra. Élenjáró mezőgazdasági üzemeink példája bizonyítja, hogy van lehetőség az állattenyésztési termékek felvásárlásának teljesítésére. Elsősorban mezőgazdasági dolgozóinkon múlik a terv teljesítése, de fontos feladat hárul a nemzeti birottságokra is. Az,ő szervező munkájuk mind a termelés, mind a felvásárlás szakaszán sokat segíthet. (ti) TÁBOR ORSZÁGAI BÖt TÉLI MOZAIK Mostanában aligha hallgatja valaki olyan érdeklődéssel a meteorológiai jelentéseket, mint a vasutasok. Nem is csoda, hiszen jó egy hónapja tart már a szokatlanul hideg tél, ami azonban nem mep.ťó körülmény a kék hadsereg tagjainak: a vonatoknak tekintet nélkül, hogy süt-e a nap, vagy méteres hó borítja az országot, célba kell érniük. Szólt a rádió, amikor beléptem a bratislavai főpályaudvar egyik szobájába — a pihenőbe és valamennyi vasutas a hangszórót figyelte. „... megismétlem: Az egész ország területén hóviharok .. : A rádióbemondónak csak ez a félmondata jutott a fülembe, mert nyílt mögöttem az ajtó és elégedetlen hangon megszólalt valaki: — Ilyen kitartó télre se emlékszem, amióta gatyában járok. — Most érkezett, vagy indulni készül valamelyik szerelvénnyel, — érdeklődöm tőle, miután bemutatkoztunk és megtudtam, hogy Mikulás Béresnek hívják az imént érkezettet. — Most érkeztünk, de legszívesebben már indulnánk is tovább, válaszolt Béreš Mikuláš kalauz társa, aki vele egy szerelvényen — vonatkísérői minőségben — most érkezett Nový Bohumínból. Érthető is, hogy legszívesebben már tovább indulnának, mert addig nincs pihenés, amíg el nem érik Zvolent, a hazai állomást. A kék Hadsereg 'közkatonái Ismerősök találkoznak egymással, egyik most érkezik Prágából a gyorssal a másik viszont most készül hazulról, hogy a Kelet-Szlovákiai Vasműig kísérjen egy távolsági tehervonatot. Minden oldalról panaszok hangzanak el a hófúvásokra, meg a nagy hidegre. Borsódzott a hátam, — magyarázza a körülállónak a vonatkísérő, mikor elindultam Novtj Bohumínból. Előtte valámi két-három órával minden állomásról áttörhetetlen hófúvásokat jelentettek. De azért csak elindultunk. Jól tettük, hogy így tettünk, mert a nehéz szakaszt, szinte csodával határos módon leküzdöttük. Igaz, (Folytatás a 2. oldalon) • ACETILÉNT GYÄRTÔ PLAZMATRON Szovjet szakemberek laboratóriumi plazmatront szerkesztettek és próbáltak ki, mellyel acetilént gyártanak netán rés7?cské< hasadásával plazmakiírnye'üi'oen. A metán a plazmakörnyezetben 10 ezred másodperc alatt acetilénné válik. Ezután a plaz mát hirtelen le kell hűteni, mivel a meleg hatására, az acetilén koromra és hidrogénre bomlana. Ez volt a legnehezebb feladat, de a szovjet tudósok ezt is sikeresen megoldották. Az egész laboratóriumi berendezés nem nagy. Maga a plazmát tartalmazó kamra pohár nagyságú. Rövidesen megkezdik az ipari plazmatron gyártását. A plazmatronban földgázt és naftát dolgoznak majd fel. • RÉPA. PARADICSOM ÉS ŐSZIBARACK TIBETBEN A Kínai Népköztársaság tudósat több éven keresztül tanulmányozták a különböző növények termesztésének lehetőségét fibetben. 2250 fajta gabonaneműt és 1100 fajta zöldséget próbáltak ki. A növények többségét elpusztította a fagy, de sikerült olyan fajtákat is kitermelniük, melyek kibírják a rideg éghajlati viszonyokat. Ezentúl rozsot, zabot, lent, kendert, cukorrépát, káposztát, paradicsomot, paprikát, uborkát és más növényfajtákat is termelhetnek a zord időjárási körülmények között. • 2008 LÚERÚS TOLÚHAfÓ A magyar hajóépítők egy űj toló- j hajót próbáltak ki a Dunán. A Szov- ( jetuniónak készített hajó E.^oca I legkorszerűbb vizijármüvei közé tar- j tozik, 2000 lóerő teljesítőképességű, j 20 százalékkal nagyobb gyorsaság- ( gal haladhat, mint az eddig épített l hajók. Teljes megterheléssel órán- J ként 12 km-es gyorsasággal úszik. . J A Kralupy nad Vltavou-i Kaucsuk Üzem hőerőművében rövidesen üzembe helyezik a második kazánt. Képünkön a villanymű berendezésének egyik része látható. (CTK — Tachezy felvétsle)