Új Szó, 1963. február (16. évfolyam, 32-59.szám)
1963-02-21 / 52. szám, csütörtök
Tegyük egyenletesebbé az állati termékek felvásárlását Elkerülhető a téli visszaesés • A takarmányról az év folyamán keli gondoskodni • A . jó szervező munkán sok múlik * Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOHMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1963. február 21. csütörtök * 30 fillér * XVI. évfolyam, 52. szám Tavasz várás idején (Tudósítónk jelenti). — Közismert, hogy az állati termékek termelése télen megcsappan. Hogy mi ennek az oka? — jól tudja minden földműves. Azonban ez nem valamiféle megoldatlan rejtély, amit sok mezőgazdasági üzem példája is bizonyít a trebišovi járásban. A téli viszszaesést el lehet, sőt el kell kerülni, mivel a fogyasztás télen vagy nyáron egyforma, vagy talán télen még magasabb. Aztán az évi feladatok hiánytalan teljesítése is megköveteli az időterv betartását, mert az év végi hajrá nem vezet jóra, néha meg nem is sikerül. Végre megemberelte magát az idő. Olvad a hó, efiyhébbek a nappalok, az éjszaki fagyok is csökkennek. Eljött hát a földműves számára a tavaszvárás ideje. Az az időszak, amikor már nyugtalanul várja mindenki, mikor indulhatnak a gépek a határba. Természetesen ez a várakozási időszak sem telik tétlenül. Akad most is munka garmadával. Sőt, most van az ellenőrzések ideje. Még egyszer átnézik a gépeket, kifogástalanul megjavították-e azokat s hozzálátnak a tavaszi munkaterv elkészítéséhez. Ott, ahol még nem zajlott le a zárszámadási közgyűlés, az előkészület egy-egy részletkérdését a vitában is megtárgyalják. Mert hát régi igazság: Több szem többet lát. A felkészüléssel általában [főképpen addig, amíg meg nem kezdődik a muhka) minden esztendőben jól állunk. Legalább is ezt tanúsítják a jelentések. Persze akadnak szövetkezetek, melyekben még a gépek javarészét nem javították ki. Fontos, hogy a szóban levő közösségekben is minél előbb teljes felkészültségben legyenek, mert hamarosan beköszönthet a tavasz, felmelegszik a talaj, s kezdődhet a vetés. Addig is, amíg ez bekövetkezik nem árt, ha mindenütt meggyőződnek róla készenlétben van-e a nagy termés megteremtője, az ember. Nem volna helyes, ha — úgy mint ez tavaly is történt — könynyelműsködnénk, mondván rendben van minden, gép is van elég, s ha megkezdhetjük a munkát egy-két nap alatt végzünk a kora tavasziak vetésével. Tavaly is így vélekedtek sok helyütt. S mi történt? Sok gép esett ki már az első napokban a munkából amiatt, hogy rosszul javították ki őket. Pedig, ha valaha is hosszú volt a tél, a tavalyi az volt, jutott volna mindenütt elég idő az alaposabb felkészülésre. Ám szépszerével akadtak olyan szövetkezetek is, melyekben éppen azért csak kisebb termést takaríthattak be, mert az amúgyis megkésett tavasz kellemes napjait nem tudták teljesen kihasználni. Most már tudjuk (sok szövetkezet saját bőrén tapasztalta, a zárszámadás sem lett oly gazdag), hogy emiatt kára lett a szövetkezetnek, az ország is kevesebb gabonát kapott, hiszen ahol megkéstek a vetéssel, csupán húsz mázsa árpát arattak le hektáronként. Ám, ahol igyekeztek, s jó gazdfl módján cselekedtek, 30—35 mázsát termett a föld hektárja. A viskiek átlagtermése gabonából elérte a 31 mázsát, sőt egyes dűlőkön 36, sőt 41 mázsát fizetett a jól művelt föld hektárja. A jó gazda tudja mi vár ilyenkor a föld művelőjére. Ennek tudatában fel is készül a munkára. De hát ki is tudhatná a legjobban, mikor melegedett át any nyira a talaj, hogy meg lehet kezdeni a vetést? A szövetkezeti agronómus, a szövetkezet tagjai. Ezek után azt mondhatná valaki, miért beszélünk mostanában any nyit a felkészülésről. Megmond juk kereken miért. Azért, mer! a mezőgazdasági termelés fellen dítése nemcsak a falvak népének hanem az egész ország dolgozói nak ügye. Megerősítette ezt a párt XII. kongresszusa is azzal, amikor kidomborította, hogy a helyi nemzeti bizottságoknak és a falusi kommunistáknak az eddiginél nagyobb gondot kell fordítaniuk a szövetkezetekre. Nem le het közömbös senki számára sem (a városi dolgozóknak is tudniok kell), mi történik most a falvakon, mi lesz az idei terméssel. Sokat írtunk, kipellengéreztük azt is, miért hagyják a szövetkezeti udvarokban tető nélkül a jobbnál-jobb mezőgazdasági gépeket. Az idén is (bár egyes helyeken gondosan elraktározzák a gépeket) jó néhányszor szóvá tettük, miért telel a szabad ég alatt a traktor, miért rozsdásodik az eke, a vetőgép? Lett volna rá mód, hogy elhelyezzék őket. Ha egy kicsit szétnéznénk, minden egyes szövetkezetben találnánk helyet minden traktornak. Menynyi üres csűr, pajta, fészer van a paraszti portákon. Nem lehetett volna azokat felhasználni erre a célra? Ügy véljük ennek semmi akadálya sem lett volna. A sült galamb-várás helyett — meg, hogy majd az állam segít egy nagy gépszín építésében — több kezdeményezést várunk a szövetkezeti vezetőktől. Hiszen a szó szoros értelemben véve nem az állam, hanem a szövetkezet károsodik elsősorban, ha az idő, a rozsda marja a mezőgazdasági gépeket. Most ugyan már közeleg a tavasz, más gondja van a szövetkezetnek (mondják az okoskodók). Mi azonban azért szóltunk erről, hogy figyelmeztessünk a jövőre. Ezzel egyidőben persze a legfontosabb figyelmeztetés a tavaszvárás munkáinak szól. Most van az ideje az ősziek ápolásának, a tél megviselte búzák rendbehozásának is. El kell végezni a fejtrágyázást, a nitrifikációt. Fontos agrotechnikai követelmény ez, mindenütt, ahol szükséges, el kellene végezni, különösen azért, mert tavaly már bebizonyosodott: a nitrogén-műtrágyázás aranyat ér, hektáronként 8—10 mázsával is többet terem a föld a megosztatt műtrágyázással. Végezetül a nagy termés elérésének a legfőbb biztosítékáról, a jó vetőmagról sem szabad megfeledkeznünk. Nem mindegy az sem, milyen magot vetünk a földbe. A rossz, a kevésbé csíraképes, gyommagvas vetőmagból még a jól előkészített talajban is satnya, gyenge növény fejlődik. A tvrdošovceiek szem előtt tartva ezt már e hó eleje táján elkészítették, kitisztították az árpa vetőmagot, majd mintát küldtek belőle a traktorállomás laboratóriumába a csíraképesség megállapítása céljából. Kövessék a jó példát mindenütt, mert nagy igazságon alapul a közmondás: Aki szemetet vet, ocsút arat. Télen is túlszárnyalható a terv — Az új évbe való lépéskor elhatároztuk, hogy az idei felvásárlási feladatokat idő előtt teljesítjük — mondja Mindžak Michal, a trebišovi szövetkezet elnöke. Hogy ez nem csupán üres szócséplés, bizonyítják az eddig elért eredmények. Mindjárt az év első hónapjában valamennyi termékből túlteljesítették a tervet. Sertéshúsból a tervezett mennyiségnek a kétszeresét adták, tejből 10 000 literrel, tojásból 4000 darabbal szárnyalták túl a tervet. S az egész nem ördögi mesterség, hanem a pontosan kidolgozott etetési módszeren múlik — mondják a szövetkezetesek. Persze, — erről nem szólnak — egy kis szorgalom is kell hozzá. Tessék utánunk csinálni! A Kráľovský Chlmec-i Állami Gazdaság, amely tavaly is magasan túlszárnyalta eladási tervét, az idén nem akarja, hogy jő hírnevén csorba essék. Eddig 1100 mázsa disznóhúst és mintegy 4 vagon marhahúst adott el közellátásra, ami az időtervnek négyszerese. A Trebišovi Élelmiszeripari Vállalat gazdaságában egy tehéntől naponta 8,22 liter tejet adnak, s az év elejétől mintegy 20 000 litert adtak terven felül. Hasonló jó eredményeket érnek el Brehovon, Slanská Hután, Vojanyban, Milhostovon, Botanyban, Borban stb. Ha az előbb a siker zálogaként a helyes etetési módszert és szorgalmat említettük, idesorolhatunk még egy, az előbbieknél is fontosabb tényezőt, a sok takarmányt, s ez lényegében szintén a szorgalom eredménye. A Kráľovský Chlmec-i körzetben bezzeg nincs baj a takarmányalappal, mert — ahogy tréfásan mondogatják — még a kerítéskarót is besilózták. Más a helyzet a Trebisov környéki szövetkezetekben. Velký anyaggal. A hatékonyság növelésének azonban jelentős eszköze lehet a dolgozók kezdeményezése, az újító-, feltaláló- és ésszerűsítő mozgalom, a szocialista munkaverseny és a ínég parlagon heverő tartalékok feltárása. Hogy ez csakugyan így van, erre jó példával szolgálnak a gottwaldovi cipőgyár dolgozói. A JÖVÖ — A POLIAMIDÉ A cipőgyár 4524-es részlegének dolgozói — akiket egyébként az üzemben fásoknak hívnek — a CSKP XII. kongresszusának műhelye cím Ruskovon mindmáig 100 hektár kukoricakóró áll a határban. Višňovon 20, Sečovcén 20, Novosadon 20, Kurincén 25, Velatynban 50, Nižný Žipovon 25 hektár. Ez a hanyagság legkézzelfoghatóbb bizonyítéka. Munkaerkölcs, munkafelfogás A munkaerkölcs nagymértékben befolyásolja az eredményeket. Rossz a munkaerkölcse a V. Trňa-i és a M. Trüa-i tagságnak, amely fő megélhetőségi lehetőségét még mindig a háztáji szőlőben látja. Elhanyagolja a közösben végzett munkát. Ezt elősegíti az is, hogy az állatgondozókat nem a hozam szerint jutalmazzák, hanem állandó fizetést állapítottak meg számukra. Továbbá egyes kommunisták közömbös magatartása is károsan befolyásolja a közös gazdálkodást, akik a „ne szólj szám, nem fáj fejem" elv alapján szemet húnynak a rendellenességek felett. A párt évzáró gyűlésén bírálták őket és várható, hogy a jövőben változtatnak magatartásukon. A kurmicei szövetkezet kommunistáinak évzáró gyűlésén szintén elitélték az ilyen tagokat, akiknek a viselkedése összeegyeztethetetlen a párttagság elveivel. Mire jó az évzáró? Az ember el sem hihetné, hogy mi mindenre jó egy évvégi zárszámadás. Azt gondolná, hogy csak számot vetni, vezetőséget választani, elvitázni, no meg egy kicsit, kiforgatni a szövetkezetes asszonyok derekát. Brehovon és Ižkovcén azonban még hasznosabb ötletekkel álltak elő a nagy ünnepen. Brehovon a gazdag részesedés a tagságot újabb értékes vállalásokra ösztönözte, amelyek szerint az idén 20 000 tojást, több ezer liter tejet és sok mázsa húst adnak terven felül. Ižkovcén 20 000 tojásra és 20 mázsa húsra tettek vállalást. A háztájiak kötelezték magukat, hogy 2275 tojással és 620 liter tejjel segíbirtokosai. Nem vitás, hogy e kitüntetést helytállásért, jó munkáért kapták. Lássuk csak, milyen munkáért? Öt-hat évvel ezelőtt komoly probléma merült fel a cipőgyár technikusai előtt: — Nem elég tartósak a női cipősarkak — reklamálták innét is, onnét ls a vásárlók. — Ez nem jő, ennek ne.m szabadna lennie, de hát — kérdezték önmaguktól a technikusok —, hogyan vessünk véget a panaszoknak? Vasból készítsük a cipősarkakat!? Badarság, nevetne rajtunk a .világ! Hát akkor műanyagból...!? Igen, ez jó volna! A mechanikai-fizikai hatásoknak nagyszerűen ellenálló poliamid talán helyettesíteni is tudná a fasarkakat. Csakhogy a feldolgozása... a technológiai eljárás ... Ki vállalja a kockázatot, az úttörést, a gép vagy berendezés megszerkesztését? Ez a bátor férfi Vyletel technikus, a részleg vezetője lett, aki nem morfondírozott sokat, hanem kollégájával, Charamza vegyésszel hozzáfogott a poliamid sarokgyártás technológiájának kidolgozásához. A vállalkozás, a fáradozás sikerült. 1959-ben már több mint egymillió cipősarkat gyártott műanyagból Stanislav Neradil mester „fásainak" egyik csoportja, azokon a csigáscsőpréses sarokformáző gépeken, melyeket a rakovníki TOS-üzem dolgozói fejlesztettek ki Vyletél és Charamza elvtársak együttműködésével. — Már műanyagosoknak titulálnak bennünket — mondta Neradil mester. — E jelző jogos, mert 1959-hez viszonyítva mér tavaly néhányszorosára növeltük a poliamid cipősarkak gyártását, s emellett polietilénből is több millió sarokvédőburkot gyártottunk. A gyártmányok minősége kiváló. Eddig még egy reklamációt se kaptunk. Merem állítani, hogy egytik a községet tervezett feladatai teljesítésében. Hol vannak tartalékok Míg az állami gazdaságok járási méretben átlag 4,55 liter tejet adnak naponta és tehenenként a közellátásnak, addig a háztáji gazdaságok nem egészen 2 decit. Nem mintha a háztáji tehenek rosszul tejelnének. Legtöbbször éppen fordítva áll a dolog. A Malý Horeš-i háztáji gazdálkodók például naponta 100 liter tejet adnak közfogyasztásra és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy községük 234 százalékra teljesíti a tejeladás tervét. Sok helyen csupán az elégtelen szervező munka okozza az áldatlan helyzetet. A kaišai nőbizottságnak például csupán egyetlen meggyőző akciónapja 18 670 tojást, 3658 liter tejet, 7732 kg marhahúst és 117 kg sertéshúst eredményezett. Ezzel szemben Veľatýnen, Slivníken, Matovcén, Oborínban az év elejétől még egy cseppnyi tejet sem biztosítottak a háztáji gazdaságokból. (pl-) ff 4 m 'mm^te a illllMlS i-t ľ i 'Ám ti I T A prešovi Geodéziai és Kartográfiai Intézetben a térképek kidolgozásához légi felvételeket és úgynevezett foto- grametriu t is alkalmaznak. Képünkön: Mária Polláková az egyik légi felvételt vizsgálja, mielőtt belehelyezné az NDK-ban készült korszerű sztereometrográfba. (G. Bodnár — ČTK felvétele) két éven belül teljesen kiszorul részlegünkről a fa. A jövő a poliamidé, a polietiléné és más poliméreké. A „műanyagosoknak" azonban más érdemeik is vannak. Néhány szóban ezeknek is figyelmet kell szentelni, mert kiegészítői az újért, a többért, a jobbért folytatott harcuknak. Az érdem pedig az, hogy rendszeresen teljesítik tervüket, szocialista gondozásba vették gépeiket s ezeket munkamenetben adják át egymásnak; súlyt helyeznek az újítómozgalomra és a műszaki fejlesztésre. S ami pedig a legfőbb, arra törekednek, hogy a kaptafákat is műanyagból gyárthassák. Ha sikerül ezt megvalósítaniuk, úgy sok ezer hektár erdőt menthetnek meg a kivágástól, de jelentősen csökkenthetik keményfa-behozatalunkat is. Nos, nagyjából ezek azok az eredmények és érdemek, amiért az említett címmel kitüntették őket. Oj GÉPET SZERKESZTETTEK Egy másik műhelynek, a gépfejlesztőrészlegnek technikusai Eduard Kyselák vezetésével már évek óta a példás takarékoskodók közé tartoznak. Tizenöten vannak. Feladatuk főként abból áll, hogy tökéletesítsék a már kifejlesztett és termelésben levő cipőkészítő gépeket. Az elmúlt években azonban a termelésből kivont cipőkészítő gépek korszerűsítésére is kiterjedt figyelmük. Erről tanúskodik egy régi típusú orrborfeszítő és szögező gép átalakítása is, mely a kaptafára helyezett bőrt szögelés helyett ragasztással erősíti a talpbéléshez. — Miért vált szükségessé a ragasztás? — A talpbéléshez szögekkel erősített orrbőr válaszolta Kyselák elv(Folytatás a 2. oldatott) A Bratislavai Vasútigazgatóság hat szakmai tanulóhelye közül — ahol a iövo közlekedési szakembereket képezik ki — a (úr pri Bratislave-i vasúti szakmai tanulóhelyen 149 leány tanul. Képünkön az egyik szakkör — a fényképészkör — tagjai láthatók. (Andrejčák — ČTK felv.J Ésszerűsítsünk—takarékoskodjunk Népgazdaságunk további fejifi- A hulladékba csak hulladékot • Utat az újnak, a haladónak • dése nem kis mértékben függ at- p Q h e| yett: p o|j a mjd és polietilén • Ésszerű megoldással az öreg tol, mikeppen fogunk gazdalkodni ' r r . . .. , , . a rendelkezésünkre álló nyers- 9 eP 15 UJ ,ene l
