Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-09 / 09. szám, szerda

Mindennapi munkánkban valósítsuk meg a XII. kongresszus határozatait (Folytatás a 3. oldalról) termelésre eső költségnek csak 0,24 százalékkal való csökkentésével számolnak. A XII. kongresszus rendkívül nagy súlyt helyezett a tudomány és a technika fejlesztésének meggyorsítására, aini alapvető fontosságú a népgazdaság hatékonyságának növelése, az anyagforrások legnagyobb mérvű kihasználása és a munkatermelékenység növekedésének meggyorsítása szempontjából. Az 1963. évi tervben ez az irányvonal abban a tényben jut kifejezésre, hogy az ütem általános lassulása mellett a tudomány és a technika fejlesztésére fordított kiadások 9 százalékkal növekszenek és a döntő feladatok ellátására 15 százalékkal nagyobb összeget fordítunk, mint 1362-ben. A tudomány és a kutatás terén dolgozók száma 8 százalékkal emelkedik. A tudomány és technika fejlesztésének terve az évi terv lehetőségeinek keretében már gondoskodik arról, hogy erőinket és eszközeinket a CSKP XII. kongreszszusa által 1970-ig terjedő gazdasági fejlesztés irányzataiból eredő döntő feladatokra összpontosítsuk. A tudomány és a technika tervezésének tökéletesítése és a népgazdaság fontos problémáinak megoldása szempontjából nagy jelentőségű a kiválasztott kulcsfontosságú feladatok egyetemes tervezése. A tudomány és a technika fejlesztési tervének következetes teljesítése, valamint a tudománynak és a technikának a gazdaság fejlesztésében betöltött szerep tényleges növelése érdekében nagy szervező és politikai nevelőmunkát kell végezni. El kell érni azt, hogy a tudomány és a technika fejlesztése valóban egész irányító tevékenységünk homlokterében álljon fent éppen úgy, mint lent, s hogy rendszeres figyelmet szenteljenek a tudomány és technika fejlesztésének. Az új technikáért, a technika gyors fejlődéséért és tömeges felhasználásáért vívott harcba a pártszervezetek vezetésével mozgósítani kell a dolgozókat. Az 1963. évi terv néhány komoly problémát okoz ' Szlovákia gazdaságának fejlesztésében, s e problémáknak különös figyelmet kell szentelni. Komoly feladatokat tűz a mezőgazdasági termelés elé, melynek terjedelmét a múlt évhez viszonyítva 12 százalékkal kell növelni. Szlovákia mezőgazdasági termelésének fejlődését az Idén a növénytermelés gyors növelése jellemzi. A növénytermelésnek a múlt évhez viszonyítva csaknem 22 százalékkal kell emelkednie. Ezáltal létrejönnek az állattenyésztési termelés és az ezen alapuló élelmiszeripari ágazatok termelése további növelésének feltételei. Jelentős feladatok várnak megoldásra a vegyipar fejlesztésében is. A vegyipari termelésnek több' mint 10 százalékkal kell emelkednie, emellett a tervezett gyarapodást lényegében az új termelőhelyeken, a bratislavai Slovnaftban és a šalai Duslóban kell elérni. A beruházási építkezés Szlovákiában az idén a múlt évhez viszonyítva 1,6 százalékkal növekszik. A tervezett beruházások elsősorban az iparra összpontosulnak, mégpedig az ipar fő ágazataira. Az ipari beruhá zások kétharmada az energetikai, kohászati és vegyipari ágazatokra jut. Az idén arra kell törekednünk, hogy az egész népgazdaság fejlesztése érdekében eredményesen megoldjuk Szlovákiában a beruházási építkezés és az ipari termelés fejlesztésének problémáit. A beruházási építkezés terén biztosítani kell az alapvető fontosságú építkezések folyamatos építését, a gépek és berendezések szállítását, az üzembe helyezési határidők feltétlen betartását. Emellett különös gondot kell fordítani azokra az építkezésekre, amelyek döntő Jelentőségűek a népgazdaság arányos fejlesztésére — a Kelet-Szlovákiai Vasműre és a vegyipari építkezésekre. Ugyanakkor kevesebb anyagot igénylő munkák elvégzésével gondoskodni kell a felszabaduló építkezési termelőhelyek kihasználásáról, főként a mezőgazdaság számára végzett munkákkal, talajjavítással, a rétek és legelők gondozásával, erdei utak építésével stb. Az a szükségszerűség, hogy az 1963as évi tervben komoly problémákat kell megoldani, tekintetbe véve a források és a szükségletek realitásának és egyensúlyának elérését, megmutatkozott a népgazdaság fejlődési ütemének csökkenésében és ennekkövetkeztében a nemzeti jövedelem lassúbb kialakulásában. Ennek ellenére a terv kifejezi azt az erőfeszítést, hogy teljes mértékben biztosítsuk az életszínvonal elért magas fokát. A terv a személyi fogyasztás további növekedésére számít. A személyi fogyasztás növekedését a béralapok és a mezőgazdasági dolgozók jövedelmének növekedése alapján kell elérni, a. kiskereskedelmi forgalom 2 százalékkal emelkedik. Az 1963. évi terv a lakosságnak nyújtott szolgáltatások 6,8 százalékos növekedésére számít, amelyekről a helyi gazdálkodási vállalatok és szervezetek gondoskodnak. E gyarapodást kétségtelenül túl lehet szárnyalni, tekintve, hogy ezen a téren még nagy tartalékokkal rendelkezünk. A múlt évben ugyanis a szolgáltatásokért a lakosságtól kapott bevétel 9,4 százalékkal emelkedett, s emellett jól tudjuk, hogy e szakaszon a helyzet még mindig nem kielégítő. A szolgáltatások színvonala általában még alacsony és ezenfelül az egyes kerületekben és járásokban még nagyon különböző, s főként vidéken gyakran még a legalapvetőbb szolgáltatásokat sem biztosítják. Ezért e téren jelentős szervező munkára lesz szükség, hogy túlszárnyalják a tervezett feladatokat, habár a beruházások általános helyzetére és lehetőségére való tekintettel a helyi gazdálkodásban sem elégíthetjük ki az új építkezések iránti igényeket. A XII. kongresszus határozataival összhangban rendkívül nagy erőfeszítést teszünk a lakásépítés feladatainak teljesítésére, hogy meggyorsítsuk a lakásépítést és túlszárnyaljuk azt az országos feladatot, amely szerint 1970-ig 1200 000 lakást kell építeni. Tekintettel arra, hogy egyes szakaszokon lassul a beruházási építkezés, itt kétségtelenül lehetőség nyílik arra, hogy mind a termelőhelyek, mind az anyagok szempontjából meggyorsuljon az ütem. A lakáskérdés megoldásában ezzel egyidejűleg fokozni kell a lakosság részvételét. Ezért a szövetkezeti lakásépítés már az 1963. évi tervben 15 százalékkal növekszik a múlt évi színvonalhoz viszonyítva. Konkrét intézkedéseket kell végrehajtani a szövetkezeti lakásépítés részarányának növelésére, másrészt meg kell ítélni az állami lakásépítés csökkentésének társadalmilag szükséges méreteit és lehetőségeit annak érdekében, hogy fokozódjék a lakosság részvétele a lakásprobléma megoldásában. Ebből indul ki a párt elnökségének határozata is a nemzeti bizottságok által folytatott lakáspolitika megvalósításáról és a lakbér egységesítésének elveiről. A legközelebbi időszakban gondoskodni kell arról, hogy a lakásbizottságok munkájából eltávolítsuk a komoly fogyatékosságokat. A lakások juttatása terén meg kell szüntetni főleg az aránytalanul nagy lakások lassú felszámolását, s következetesen kell fellépni azokkal szemben, akik nem fizetik a túl nagy lakás után megállapított illetékeket, sőt még a lakbért sem, s e célból módosítani kell a lakásbizottságok és albizottságok tevékenységét. A XII. kongresszus irányelvei alapján 1963 első negyedévének végéig a lakbér terén elvi megoldás javaslatát készítik elő. E téren — tekintettel a lakbérek eddigi elaprózottságára és egységességük hiányára — jelentős tartalék rejlik annak a hiánynak megszüntetésére, amelyet eddig az állami költségvetésből kell fedeznünk a lakásalap karbantartása és igazgatása terén. A lakbérek mindmáig igen eltérőek és megállapításukat több mint 160 különféle előírás szabályozza. Ennek következtében a lakbér nagysága nem függ mindig a lakás minőségétől, felszerelésétől és nagyságától. Ebben az irányban kell módosítani a lakbért. Az a tény, hogy a dolgozók széles tömegei magukévá tették a XII. kongresszus határozatát, egyben nagy ígéret arra, hogy a népgazdaság teljes mértékben biztosítani tudja az 1963. évi terv még megoldatlan pontjait és progresszívabbá teheti a terv mutatóit. „Most minden attól függ — amint Novotný elvtárs újévi beszédében mondotta —, hogy hajtja végre a gyakorlatban a XII. kongresszus határozatait a kommunista párt — a Központi Bizottságtól valamennyi alapszervezetig — a kormány, valamennyi állami és gzadasági szerv." A legnagyobb mértékben fontos lesz, hogy a CSKP KB politikai, szervezési Irányelvei és az 1963. évi állami terv teljesítésére és további javítására szolgáló Intézkedések alapján már a legközelebbi napokban és betekben valamennyi vállalatban és üzemben Jól megalapozott politikai és szervező munka induljon meg, amely kezeskedik arról, hogy minden egyes vállalati terv a legnagyobb mértékben hozzájárul a népgazdaság jelenlegi nehézségeinek leküzdéséhez s a progresszív gazdasági mutatók eléréséhez. Nagy gondot kell fordítani az anyagfogyasztásban és a szállítóiátvevői kapcsolatokban rejlő nagy tartalékok, főként az utóbbi két évben felgyülemlett készletek felhasználására. Gondoskodni kell a munkaerőtartalékok jó felhasználásáról, tekintettel arra, hogy kivételesen csekély feladatokat tűztünk ki a mun ka termelékanysége terén és végül a szabad kapacitásokban rejlő tártalékokra, amelyeket főként a feldolgozóágazatokban nem használnak kl maradéktalanul. A belső tartalékok mozgósítása az alapvető nyersanyag- és anyaghiány enyhítése a gazdaság fejlődése általános ütemének meggyorsítása céljából, a minőségi mutatók színvonalának emelésé, és az általános hatékonyságnak növelése kell, hogy az év kezdetétől a vállalati tervek kidolgozásának fő tartalmát képezze, s az 1963-as terv feladatai progresszivitásának növelésére irányuló konkrét feladatokat kell eredményeznie az első negyedév folyamán. E célból az egész gazdasági irányító apparátust arra vezetjük, hogy a tervfeladatok szétírásánál, megtárgyalásánál és kidolgozásánál a minisztériumokban, a vállalatokban és az üzemekben a fő feladatokat a XII. kongresszus határozataival összhangban rugalmasan és konkrétan oldják meg a pártszervezetek vezetésével, a szakszervezetek, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és valamennyi dolgozó tevékeny részvételével. Elsősorban az alábbi fő feladatokat kell állandóan szem előtt tartani: A legnagyob tartalékok — amelyek lehetővé teszik a népgazdaság tervezett fejlődési színvonalának javítását — az aránytalanul nagy'készletekben, a félkész termékek nagy mennyiségében rejlenek. Az 1963. január elsejéig végzett leltározások eredménye szolgáljon alapul a felgyülemlett készleteknek a legfontosabb termelési feladatok teljesítésére való konkrét felhasználására ós a leggyengébb pontok leküzdésére akár a behozatali igények korlátozása, vagy a kiviteli termelés fokozása útján. A minisztériumok, vállalatok és üzemek szoros együttműködésében biztosítani kell a vállalati tervek és az állami terv teljes összhangját, az állami terv szétírása alapján meg kell valósítani a szállítói, átvevői kapcsolatok első pontos lerögzltését, gondosan felül kell vizsgálni az anyagfogyasztási mutatókat. A készletek, a szállítói, átvevői kapcsolatok és fogyasztási normák elemzésének eredménye alapján konkrét intézkedéseket kell tenni a feszültség csökkentésére az egyes szakaszok és ágazatok közötti kapcsolatokban. Intézkedéseket kell tenni, hogy létrejöjjenek a folyamatos ellátás és a termelőhelyek jobb kihasználásának feltételei, azonnal be kell szüntetni az olyan termékek gyártását, amelyeket nem lehet felhasználni. Igen fontos, s a legnagyobb mértékben időszerű gazdasági feladat a termelés olyan összetételének megteremtése, amely biztosltja a népgazdaság és a társadalom szükségleteinek folyamatosabb kielégítését. Ezzel kapcsolatban gondoskodni kell a kivitelre, a beruházási építkezésre és a piaci alapokra történő szállítások pontos teljesítéséről, s ezeket következetesen ellen•őrizni kell. Biztosítani kell az együttműködő vállalatok számára szolgáló szállítások pontos és időben összehangolt teljesítését. A tervteljesítés döntő kritériuma a választék tervének teljesítése. Ezzel függ össze az a határozott követelmény, hogy gondoskodni kell a termékek kiváló minőségéről, a berendezések megbízható működéséről, és a termékek műszaki színvonalának emeléséről. Következetesen meg kell követelni, hogy a minisztériumok és a felettes szervek lényegesen fokozzák a termelés minőségének műszaki ellenőrzését. Egyáltalán nem engedhetjük meg, hogy az anyagokat és nyersanyagokat rossz minőségű termékek, vagy olyan áruk gyártására pazaroljuk, amelyek használati ideje a szokásosnál rövidebb. Oda kell hatni, hogy egész kollektívák törekedjenek a gyári védjegy becsületének megdrzésére, a selejt, és az előírt minőséget el nem érő termékek gyártásának lényeges csökkentésére. Az alapvető nyersanyagforrások lényeges korlátozása következtében az 1963. évi tervben olyan helyzet alakult ki, hogy a feldolgozóipar potenciális lehetőségeit nem lehet a termelés olyan arányú növelésére felhasználni, mint a múlt években. A munkatermelékenységben rejlő tartalékokat éppen a népgazdaság fejlődése minőségi oldalai terén kell kezdeményezően felhasználni. Arról van szó, hogy a kitűzött terv keretében leküzdjük a termelési választékban, az új termékek termelésében, az anyagmegtakarításban, a termelés minőségében, a pótalkatrésztermelés, a szerviz, a megfelelő szolgáltatások stb. biztosításában rejlő fogyatékosságokat. E fogyatékosságok megoldása lehetővé teszi a nyersanyagok jobb értékesítését és a szükségletek folyamatosabb kielégítését a követelmények és kereslet szerint. A gazdaságfejlesztés hatékonyságának fokozásával összefügg az a széles körű és sokoldalú törekvés, amely a technika és a technológia tervszerű és céltudatos fejlesztésére irányul. Ebben rejlik elsősorban a nyersanyagés anyagforrások jobb kihasználásának és a munkatermelékenység növelésének nagy tartaléka. A műszaki fejlesztés a népgazdaság jelenlegi helyzete és további fejlesztése gazdasági problémái megoldásának fő útja. Ezért el kell hárítani az útjában álló akadályokat. A műszaki fejlesztésnek egész tervező, gazdasági és irányító tevékenységünk tengelyévé és központjává kell válnia. A Jelenlegi' nehézségek leküzdésében egyik legsürgősebb feladat a beruházási építkezés konszolidálása. Az 1963. évi tervben még nem sikerült teljesen biztosítani egyes döntő építkezések, például a Kelet-Szlovákial Vasmű, a ledvicei, a tušimicei villanyművek stb. folyamatos építését. A fő probléma a nehézgépipari vállalatok termékeinek idejében való szállítása, az acélcsövek, vasúti sínek szállítása, az építőanyag és a föld szállítása. A beruházási építkezés előbb említett és további problémáinak megoldására kell mozgósítanunk minden forrást a gépipari termelésben, hogy elsősorban azoknak a döntő építkezéseknek szükségleteit elégítsék kl, amelyeket 1963-ban kell üzembe helyezni s azokét, amelyek a legközelebbi években hozzájárulnak nyersanyag- és anyagforrásaink bővítéséhez. Ebből a szempontból Idejében tisztázni kell az 1964—1965-ös években sorra kerülő építkezések programját is, amelyekre megfelelő időelőnnyel kell felkészülnie a gépiparnak. Haladéktalanul meg kell kezdeni a beruházási építkezés olyan koncepciójának kidolgozását, amely a legközelebbi 2—3 évben biztosítaná a befejezetlen építkezések csökkentését. E fő feladatok teljesítése érdekében módosítani kell a név szerint jóváhagyott építkezések építési harmonogramjaít az 1963. január elsejei reális helyzet alapján, és még a szállító-átvevői szerződések megkötése előtt alaposan felül kell vizsgálni azokat a kulcsfontosságú építkezéseket, amelyeknek befejezése 1963-ban ve. szélyben forog. Az építőipari termelésben az új akciók korlátozott megkezdése következtében általában csökken a földmunkák száma. Annál kevésbé engedhető meg néhány építkezés befejezésének késése az ilyen gépek hiánya miatt. Az Építőipari Minisztériumok és a többi, építőipari termelést Irányító szervnek szervezésileg biztosítaniuk kell azt, hogy a vállalatok célszerűen használják fel a felesleges építkezési gépeket, s a dolgozókat más szakaszokon és ne engedjék meg a termelőhelyek feloszlatását és a munkakollektlvák szervezetlen felbomlását. Azokban a vállalatokban, ahol lassú a termelés, meg kell vizsgálni a leNépgazdaságunk továbbfejlesztésére irányuló törekvésünk oszthatatlan része az 1964—1970. évi hétéves terv és az 1964. évi terv előkészítése. Pártunk XII. kongreszusa a szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének fő irányairól hozott határozatában kitűzte a legfontosabb feladatokat, munkánknak világos és pontos Irányt szabott. Az 1963. évi népgazdasági terv következetes teljesítése, a hétéves terv előkészítése s a kongresszus által kitűzött összes többi feladat teljesítése az állami és gazdasági szervek, elsősorban a kormány és a minisztériumok irányító és szervező munkája színvonalának emelését követeli meg. Az irányító munka valamennyi fokán és minden láncszemében gondoskodni kell a demokratikus centralizmus elvének következetes érvényesítéséről, elsősorban fokozni és javítani kell a központi irányítást és biztosítani kell a társadalom érdekeinek szigorú, elsődleges érvényesítését. Annak feltétele, hogy valamennyi állami és gazdasági szerv helyesen és hatékonyan dolgozza ki és biztosítsa a kongresszusi határozatok teljesítését az, hogy egész tevékenységükben következetesen érvényesítsék a XII., kongresszus által kitűzött alapvető feladatot: a párt vezető szerepének további erősítését és gondoskodjanak döntő, irányító befolyásáról életünk valamennyi szakaszán. hetőségeket és a termelés összpontosítására, az elavult, nem jövedelmező részlegek felszámolására stb. kell törekedni. Ezzel kapcsolatban a minisztériumok megszervezik a termelés műszaki Javítását és ésszerűsítését, a műszakok számának növelését és a termelőberendezések korszerűsítését a fő javítások alkalmával. Az 1963. évi terv megtárgyalásakor és teljesítése folyamán gondoskodni kell a munka termelékenységének növekedése és a bérek emelkedése közötti tervezett viszony betartásáról, biztosítani kell a bérfegyelem megszilárdítását, s nem szabad megengedni e fegyelem megszegését. A termelés bővítésének és az 1963. évi tervmutatók hatékonysága növelésének nagy tartalékai rejlenek a termelési állóalapok kihasználásában. Elsősorban a nyersanyag- és anyagágazatokban, a termelőhelyek kihasználásában levő tartalékok mozgósításával kell jelentősen hozzájárulni a források és a szükségletek közötti feszültség enyhítéséhez. Ezért szükséges, hogy a szűk keresztmetszetű termelőhelyeken a legjobb szakemberek dolgozzanak, biztosítsák e berendezések jó karbantartását, és működésüket a vállalatok legtapasztaltabb műszaki dolgozói naponta ellenőrizzék. A termelőerők erőteljes növelésére, a gazdasági fejlődés hatékonysága fokozására irányuló erőfeszítés döntő mércéje a munka társadalmi termelékenységének gyorsabb növekedése. Az említett utakkal együtt a munkatermelékenység növeléséhez jelentősen hozzájárul a törvényes munkaidő maradéktalan kihasználása, a termelés és a munkaszervezés korszerű módszereinek bevezetése és a folyamatos anyagellátás. A munkaidő jó kihasználása feltételezi az öntudatos munkafegyelem további szilárdítását is a népgazdaság kiváló dolgozóinak felhívása s a szocialista munkabrigádok példája alapján. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal szoros együttműködésben fejleszteni kell a „Munka Iránti szocialista viszonyért" mozgalmat. E mozgalom tömeges kibontakoztatásában rejlik a tervfeladatok teljesítésének egyik legjelentősebb tartaléka. Ezzel kapcsolatban újból emlékeztetni kell arra, milyen nagy tartalékokat mozgósíthatunk a munkafegyelem fokozása, a szocialista tulajdon védelme és a munkabiztonság alapján. Közös vagyonunk védelmének még mindig nem kielégítő állapota például csak az 1962-es év első felében több mint 50 millió korona kárt okozott nekünk lopások folytán és csaknem 40 millió korona kárt hanyagság következtében, további 50 millió korona kárt okoztak a tűzvészek, melyeket nagyrészt szintén a hanyagság okozott stb. Ezek tulajdonképpen csak a bíróság előtt megtárgyalt és büntetett esetek. Számokban kifejezetlen az a kár, amit a felelőtlen és törvényellenes munkaerőhullámzás, a munkából való távolmaradás, valamint a még mindig nagyszámú balesetek által keletkezett kár okoz. Csak 1961-ben a munkabalesetek miatt 5 millió munkanapot mulasztottak a dolgozók. A kormány egész irányító munkájában azt az elvet fogja érvényesíteni, hogy ma valamennyi állami és gazdasági szerv legfontosabb feladata, konkrétan és naponta az életben megvalósítani a XII. kongresszus határozatait, minden szakaszon valóra váltani és kiharcolni a párt egységes irányvonalát. A XII. kongresszus rámutatott arra, hogy nálunk ís teljes törvényszerűséggel egyre közvetlenebbül összekapcsolódik a párt irányító munkája az állami és a gazdasági szervek Irányító tevékenységével, elsősorban a gazdasági szakaszon. A pártszervek és -szervezetek egyre konkrétabban foglalkoznak a népgazdaság irányításának kérdéseivel. Ez természetesen a legkisebb mértékben sem csökkenti az állami és a gazdasági szervek felelősségét. Elenkezőleg, a párt közvetlen Irányító szerepének növekedése ennek fontos eszköze a népgazdaság fejlesztésében és még inkább arra kötelezi az állami és gazdasági szerveket, hogy az irányítás kérdéseit a problémák beható elemzése alapján még nagyobb felelősséggel intézzék és következetesen gondoskodjanak az egész társadalom érdekeiről és szükségleteiről. Viliam Široký elvtárs beszédének befejező részét lapunk bolnapi számában közöljük. 1963 a hétéves terv előkészítésének az éve 0] SZÖ 4 * 1983. janiiür 9. a