Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-04 / 04. szám, péntek

'A mozik ünnepi műsorán a könnyű műfajú filmek domináltak. Szórakozható Jellegű az NDK revüfilmje — az Éjféli revü, komolyabb mondanivaló ja van a hazat Ketten a más v il á g r ól és az olasz A r end6 r című filmvígjátéknak. Miloš Makovec jőnevfí cseh rendező KETTEN A MÁSVILÁGRÓL című filmjében, melynek központi alakja a kettős szerepben feltűnő Oldťich Nový, nevettet és egészségesen bírál. Bírálja a „nyugatmajmolást", a polgári kultúra dekadens termékeinek „imádatát", ugyanakkor finom szatírával a „beskatulyázottak" ellen is fordul, akik gyakran nem értik meg az ifjúság életoptimizmusát, fiatalos lendületét. Makovec filmjének hőse egy zenetanár, aki csak a klasszikusokat ismeri el, a mai könnyűzenétől, például a dzsjssztől irtózik. Éppen ezért ellentétbe kerül tanítványaival, elsősorban saját lányával. A „beskatulyázott" tanár úr alakja akkor emelkedik ki a szürkeségből, amikor váratlanul megjelenik Amerikában élő fivére, aki szakasztott hasonmása. Néhány hétre hazalátogatott a holtnak vélt fivér, hogy kissé körülnézzen az óhazában. A rendező ötletes megoldásokkal, szellemes párbeszédekkel tarkítva viszi tovább a történetet. Néhány hétre szerepcsere A RENDŐR. A munkakerülő, léha Otelló Celetti „karrierjének" története humoros társadalombírálat. A dologtalan életre, a sokat jelentő, de a fáradozástól megkímélő egyenruhára vágyó szájhős utcai figurán kívül az olasz társadalom jellegzetes alakjaival találkozunk: a látszatra sokat adó, erényeit fitogtató polgármesterrel, akit — merő véletlenségből — pártfogoltjának, Celettinek „túlbuzgó ügyködése" leplez le és deríti ki, hogy a jámbor városatya a városon kívül élvezi a pásztororákat és szívesen hagyja magát megvesztegetni, vagy az aktív monarchistákkal, akik egy kis Celetti-ügyből is választási tökét kovácsolnak maguknak stb. Zampa remekül vezetett és ötvözött szatírával göngyölíti a történet A KÉT „N" OR című lengyel bűnügyi filmet, mely meglepően ötletes és lebilincselő kémtörténet. A cselekvést egy megmagyarázhatatlan gyilkosság indítja el. Az áldozat — egy idős telekkönyvi tisztviselő híres volt gyűjtőszenvedélyéről. Ugyanazon a napon született emberek adatait gyűjtötte. Kartotéké jában két Henryk Nowak szerepelt, mindkettő február 29-én született, s egyéb adataik ls egyeztek. Izgalmas epizódok, a kémelhórító szervek munkamódszerelt megörökítő jelenetek után kiderül, hogy a zöldségárus, kertészkedő Nowak valaha egy náci koncentrációs táborban a szerencsés véletlen folytán Elmélyült lélektanilag pontosan kidolgozott alkotás Stanislaw Rözewicz lenkaí teletűzdelt, szellemes vonalvezetésű gyei rendező Hlmelbeszélése A KERESZTLEVÉL. A három filmnovella közös voná- kelti. Egy álnéven bújkíló zsidó kissa: fö hőseik gyermekek, akik kü- lány sorsát ecseteli, aki borzalmas íönböző helyzetben válnak aktív- élmények után védelmet talál egy lenpasszív szemlélőivé a második világ- gyei gyermekotthonban. Ám a gyerháborúnak nevezett nagy világégés- mekeket ls zaklató Gestapo keze ide nek. ls elér: bár nem jönnek rá a klsA legerősebb benyomást talán a lány származására, a fajelméleti tuharmadik novella — Egy csepp vér dásával kérkedő náci orvos „szakvéleménye szerint a kislány igazi germán fajta s ezért lavasolja, vigyék német gyermekotthonba ... A gyermeki lélek veszélyt sejtő meg rezdüléseit, felnőtthöz méltó )kos, szinte ösztönös reagálását a rendkívül tehetséges Beata Barszewska játéka híven tükrözte, s az 1961-es velencei gyermekfilm fesztivál méltán ítélte oda díját a lenA keresztlevél cínuí nagy sikerű lengyel gyermekfilm gyei filmnek egyik jelenete L. L. Feltárják-e a Föld mélyének titkait? történik, ami bizarr helyzetekhez vezet. A humoros epizódok vége: a „rakoncátlan" diákhad ráébred, hogy nem ls olyan unalmasak azok klasszikusok s az a nyugati dzsessz ; sem a zeneművészet netovábbja, a tanár úr pedig szintén elismeri, hogy a könnyűzene sem megvetendő. Vesz- ; tesként vonul el a porondról az amerikai fivér, ő az egyetlen, aki alul maradt, mert rádöbbent, hogy az általa képviselt életfelfogásnak nálunk nincs talaja. Makovec nem alkotott valamilyen igényes művét. Mint mondottuk, nevettet s így mutat rá finom iróniával arra, ami szellemi életünket néhol még beárnyékolja. A jó rendezésen kívül a színészi élgárda — Oldrich Nový, Dana Medŕická, Miloš Kopecký s mások szerepeltetése mozdította elő a film sikerét. A polgári társadalom visszásságairól rántja le a leplet Luigl Zampa Ismert olasz rendező vígjátékában, melynek hőse és címszereplője Mit rejt a Föld mélye? — Hasonló kérdésekre kért választ Peter Oreskin, a Novosztyi sajtóiroda tudósítója Vaszilij Novikov mérnöktől, a Szovjetunió geológiai minisztériuma tudományos dolgozójától. Az érdekes beszélgetést az aláb- b biakban ismertetjük. í fonalát, ám a konfliktus megoldása —- megalkuvás. A polgármesterrel pereskedő Celetti meghátrál és — az egyenruha visszaszerzése árán — kibékül a polgármesterrel. Az ő esetében — jelleme miatt az nem meglepő, de általában az ilyen felemás megoldások tompítják a haladó olasz rendezők alkotásainak társadalombíráló szellemét, kiölnek minden forradalmiságot. Celetti szerepét Alberto Sordl, a nálunk is elég népszerű olasz színész alakította, nagyszerű, színes emberábrázolással. A korrupt polgármestert Vittorio de Slca személyesítette meg, mély kifejező erővel. A többi szerepeket is tehetséges művészek alakították. Tadeusz Chmielewski lengyel rendező neve is feltűnt az ünnepi moziműsorban. Ö rendezte megmenekült s aztán álnéven szerepelt mint kápo. Valaki tehát — nyilván bűnös szándékkal — felhasználta okmányait. Izgalmas nyomozás után kiderül, hogy a másik Henryk Nowak, a mérnök, a német kémszolgálat embere fedi kilétét az Igazi Nowak okmányaival. Az utolsó pillanatban sikerül lefülelni a szökésben levő kémet. Chmielewski filmje azt nyújtja a nézőnek, amit egy ilyen zsánerű jó alkotástól méltán elvár a közönség. Wiedermann Károly nem tartozik a közismert magyar rendezők közé, de a HÁZASSÁGBÓL ELÉGSÉGES eímfl vígjátékára felfigyel a közönség; íilm lebilincsel, szórakoztat, megnevetMint a címe ts mutatja, a film a mai tet. kigúnyolja a múlt pszichikai visszaflatalok életéből meríti tárgyat, £ő húzó erőit, „megoldja" a problémát, ám problémája a korai házasságkötéssel Já- a meggondolatlanul korán kötött fiatalrö konfliktusok. kori házasságok nyílt kérdése nem kap Tetszik-e a film? Röviden válaszolva: választ, szóval a probléma továbbra ls Igen, de ez korántsem Jelenti azt, hogy megoldandó társadalmi ügy. valamilyen rendkívül! alkotásról van Általában a Házasságból elégséges szó. A film ugyanis csak felszínesen frls

s lendületű film, mai időszerű probérinti a mai házasságok komoly problé- iémát vet fel. de sekélyesen kezeli a máját, nem hatol a konfliktusok môlyé- s

0,krétü és mélyebbre ható társadalmi re, voltaképpen nem Is az igaz! konf- prom6mfit A filmben a Bodrogi-TBröliktusokat domborítja ki, hanem csak a cslk hÍMSpS

r szabó Ernő s a magyar „mellékzörejeket , ugyanakkor finom tnmmövé328t má

s kiválóságai tűntek ki szatírával pellengérezi ki azt a sok kis- élethfi szer

epalakításokkal. polgári csökevényt, ami még a mai társadalomban is sokszor a fiatatok házasságkötését kíséri. A helyzetkomikumok Már rég letűntek azok az idők, amikor az emberek azzal Is megelégedtek, hogy lépésekkel mérjék a távolságot, vagy aszerint állapítsák me^, hány „könyöknyi", illetve „lábnyi ... Azóta a távolságmérés terén is óriási fejlődést értünk el, és ma mér különleges mérőeszközökkel milliomod milliméternyi pontossággal mérhetünk bizonyos alkatrészeket. A szó szoros értelmében hajszálpontosan mérő eszközök azonban további, — valóban csodálatra méltó eredmények elérését is lehetővé tették. Segítségükkel tudtuk meg 'például azt is, hogy a Föld lélegzik! Lélegzése nem az óceánban, hanem a Föld mélyében megismétlődő árhoz és apályhoz hasonlít. A Nap és a Hold vonzásának hatására ugyanis állandóan változik bolygónk alakja. Megismétlődő kilengések következtében görbületek keletkeznek a Föld felületén. A kilengés például Moszkvában mintegy 40 centiméteres, és ennél is nagyobb az egyenlítő táján. Napjainkban kéts'gkívül igen sokfélék a tudományos érvelés lehetőségei. A csillagászok őriásl távcsövekkel megfigyelhetik az őrlési távolságú galaxisok (tejútrendszerek) belsejében végbemenő folyamatokat is. A spektrálanallzls (színképelemzés) pedig a csillagok szerkezetének megállapítását teszi lehetővé. Azt azonban, hogy milyen a Föld magvának szerkezete, még ma sem állapíthatjuk meg teljes biztonsággal. Elődeink a tűzhányók kitöréseinek, az Izzó lévatömegek hömpölygásének láttán s a Föld remegését érezve azt hitték, hogy Héphaisztosz, a tűz ós a kovácsmesterség Istene döngeti pörölyével az üllőt a Föld mélyében. Szentül hitték, hogy létezik egy föld alatti királyság, ahol örök szenvedésre kárhozott bűnös lelkek bolyongnak. • Mit rejt a Föld mélye? — Egyelőre csak nagyon általános és csupán megközelítőleg képzelhetjük el a Föld mélyének szerkezetét. Azt azonban tudjuk, hogy a földkéreg nagyon vékony, hiszen vastagsága helyenként nem haladja meg még a 7 kilométert sem. Ha almához hasonlítjuk a földgolyót, akkor azt állíthatjuk, hogy kérge sokkal vékonyabb, mint az alma héja. A földkéreg több rétegből áll, amelyek után a mintegy 3000 kilométer vastagságú földköpeny következik. Ennek szerkezetét ma még nem Ismerjük, de határozottan állíthatjuk, hogy más, mint a földkéregé, mert a szeizmikus hullámok megtörnek e köpeny határán. Ez a tény azt bizonyítja, hogy a Föld mélyének van egy toA Föld lélegzik! • A Föld kérge — mint az alma héja ® 10—15 kilométer mély furatok • Gondolkodó „vakond" a Föld mélyében? vábbi, — de más övezetbe ágyazott — magva is. Még nagyobb mélységben van a Föld szilárd magva. § Elérhető-e a földgolyó közepe? — E feladat megoldása rendkívül bonyolult, de egyszer minden bizonnyal sikerül. A tudományos dolgozók egyelőre csak arra törekszenek, hogy legalább a földkéreg „étfúrását" tegyék lehetővé. Ha sikerül elérniük a földköpenyt, és megállapítaniuk szerkezetét, akkor az eddigieknél sokkal pontosabb képet alkothatunk a Föld keletkezésének folyamatáról. A Szovjetunióban jelenleg több — 10—15 kilométer mély — furatot vettünk tervbe. A szovjet tudományos dolgozóknak tehát még igen sok rendkívül bonyolult •feladatot kell megoldaniuk. Elsősorban teljesen újszerű, egyedülálló, óriási teljesttoTsépességű fúrógépet kell tervezniük s megszerkeszteniük. Képzelje el, hogy ennek a gépnek a több száz tonna súlyú, 15 kilométer hosszú csövek egész sorát kell forgásszerű mozgásba hoznia. Ugyanakkor gondolnunk kell e nagy mélységben az óriási nyomásra s a több mint 600 fokos hőségre Is, mert tudjuk, hogy ezen a hőfokon minden fém elolvad. A ml talajréselőlnknek azonban ennek ellenére is megbízhatóan kell dolgozniuk. Es mennyi előre nem látható, váratlan veszély rejtőzhet a Föld mélyében. KÖztudatú ugyanis, hogy már az 1,5—2 kilométer mély furatoknál ls roppant gázrétegek hatalmas nyomása a fúrócsövet ás a réselőt akárcsak valami vékonyka fűszálat, könnyedén löki a Föld felszínére. Ez pedig nem csekélység, mert a „fűszál" sok-sok tonna súlyfll Már most azt ls elképzelhetjük, milyen „meglej>etéseket" tartogathat a 10—15 kilométernyi mélység. 9 Az ily roppant mély furat bizonyára új módszer alkalmazását igényli? — Természetesen. Az eddigi módszerek erre már nem alkalmasak. Ma azonban még nem tudjuk, hogy a tudományos dolgozók az eddig ismert fúrási módszerek közül melyik mellett döntenek. Lehetséges, hogy a horgonyjáratú fúrást választják, melynek folyamán a fúrócsövek egész sora együtt forog a réselővel. Természetesen az sincs kizárva, hogy a turbinás fúrást tartják majd előnyösebbnek. Ez a módszer viszont ab ban áll, hogy egy turbina cupán a réselőt hozza forgó mozgásba. Az sem lehetetlen, hogy a földnek, illetve kőzetnek magasba — a levegőbe — lökésével végzik majd a fúrásokat. E módszerek közül mindegyik előnyös, de egyben hátrányos is. A mélyfúrás további lehetősége az ultrahang felhasználása, mivel oly rendkívül szilárd kőzetet ls hasíthat. amelyen pozdorjává törnek még s legellenállóbb gyémántfúrófejek ls, További lehetőség a hatalmas erővel áramló forró gázsugerak felhasználása. KI tudhatja, melyik módszer mellett döntenek majd a tervezők? Ma már annak az elképzelése sem időszerűtlen, hogy egyhamar sikerül valamilyen „gondolkodó* gép megszerkesztése, amely holmi gépesített „vakond"-ként kaparhatja ki a föld mélyébe vezető utat. Képzeljük «1, hogy ez a „vakond" valamelyik óriási hegyhát alatt, a mélyben kúszva „jelenti" a tudósoknak mindazt, amit útközben észlel. Bár ez az elgondolás szinte minden képzeletet felülmúl, évszázadunkban mégis megvalósíthatjuk, sőt a még ennél valószínűtlenebb elképzeléseket is. 9 Hol tervezik az óriási mély* ségekbe hatoló furatokat? — Egy ősi rege szerint a Kungur sivatagban réges-régen szörnyű óriáskígyó bújt ki a földből, majd észak felé kúszott. A földgolyó köré akart tekerőzni. Amikor az ócedq partjához ért, lefeküdt, hogy megpihenjen. Ám a tengerek cárja ezért szörnyű haragra lobbant, és egy óriást hullámot zúdított feléje. A kígyó kővé dermedt ijedtében. Így keletkezett az Ural hegygerince. A legenda szerint ez a hegygerinc az óriáskígyónak csupán a háta. Testének többi része a föld mélyébe van beágyazva. Mi pedig r i arra törekszünk, hogy keresi fúrjuk a ^szörnyeteget" és belenówönk „a hasába". Ez lesz tehát az első furat. A második furatra a Kaspi-tenger közelében kerül sor. Ez a furat rendkívül vastag hordalékkőzet-rétegan keresztül eléri a mostani Kaszpl-tenger helyén egykori kiterjedt őskori óceán „bazaltfenekét". A munkálatokban részt vevő tudomônyos dolgozóknak alkalmuk adódik annak megállapítására is, hol és milyen mélységben rejlenek újabb, értékes kőolaj-lelőhelyek. A harmadik furatot Karéllában tervezzük, ahol Földünk legősibb márvanykőzetei találhatók. Mihelyt megtudjuk, milyen e közét szerkezete, végérvényesen válaszolhatunk arra a kérdésre is, hogyan és mikor keletkeztek a földrészek. A negyedik furat színhelye Azerbajdzsánban lesz. Tudományos dolgozóink itt azt állapíthatják majd meg, miként keletkeznek fémek a földkéregben. Behatolnak a Föld „laboratóriumaiba", ahol akár valami fortyogó katlanban, olvadnak az értékesnél értékesebb elemek, — é« ebből a katlanból mintákat is vesznek. Az ötödik — s egyben a legmélyebb, ún. kurilszki furat a földkérgen keresztül hatolva eléri a földkéreg alatti eddigi Ismeretlen anyagokat. E tervek megvalósításával minden bizonnyal sikerül feltárnunk a Föld mélyének eddig csupán sejtett titkait. ECHO STEREO 535 A A legtökéletesebb gramolemezek — az úgynevezett mikrobarázdás lemezek — igen magas szinvonalat Jelentettek technikai kivitelben. Főelőnyük a széles frekvenciaterjedelem, a reprodukciós idő hossza, a sistergésminimum és a törhetetlenség, könnyen sokszorosítható, kezelése könnyű és a hangfelvétel eléggé tartós. A hanglemezek még mindig tartjők az elsőbbséget a magnószalaggal szemben. A hanglemezek fejlődésében a technika még nem érte el a csúcspontot, erről tanúskodnak a legújabb hanglemezek, az úgynevezett sztereó-lemezek, amelyek az eddigi hibákat küszöbölik kl. A sztereolemez élethű, plasztikus hangot ad. Hogy mi a plasztikus hang, néhány szóval ezt is megvilágítjuk. A két füllel való hallás teszi lehetővé a hangversenyteremben az egyes hangszerek elhelyezésének a meghatáro-' zását. Ezt a térbeli — plasztikus — hallást azért érzékeljük, mert fülünk nem egyforma hangerőséggel érzékeli a hangot. Az elmondottakból kiviláglik, hogy a sztereo hangfelvételnél és reprodukálásnál két, egymástól független hangjelre van szükségünk. A hangfelvétel két mikrofon és két ersítő segítségéve) történik. A hangreprodukálásnál két erősítő és két hangszóró van. Ezért a műszakiak két kanálisú rendszerről beszélnek. (Mostanáig csak egy kanális < volt.) A sztereó-lemezek hallgatásánől Igen fontos szerepet játszik a helyiség. A kis helyiségben, lehetőleg a falak egyenlő hangvisszaverő képessége mellett jó hangreprodukciő érhető el. Minden esetben be kell tartani azt a szabályt, hogy a hallgatótól jobbra és balra a falak egyenlően verjék vissza a hangot. Helytelen, ha az ablak a hallgatótól jobbra, vagy balra van. Az üveg ugyanis erősan visszaveri a hangot és ezáltal a helyiség „hangegyensúlya" megbomlik. A sztereó-lemezek reprodukciója lehetővé teszi a zene térbeli érzékelését, ami annyit jelent, hogy a hangszórók helyes elhelyezése azt az érzést kelti a hallgatóban, mintha a hangversenyteremben ülne. Meg tudja határozni a hangszerek elhelyezését, hogy az egyes hangszerek jobb, közép, vagy a baloldalon vannak-e? Ezt a térbeli előadást sem a rádió, sem más berendezés nem tudja nyújtani. (Ez ideig még nincsen megoldva, de a kísérletek folynak.) Az első hazai rádíóvevőkésztllék, ar ilynek segítségével és sztereo — lemezjátszó beiktatásával a sztereó-hanglemezek lejátszhatók: az ECHO STEREO 535 A. Ez a készülék tulajdonképpen nem más, mint modern technológiával, nyomtatott áramkörrel előállított Echo. A készülék 7 + 1 csöves szuperheterodin, a hosszú, közép, rövid ős URH részére. A készülékben elipszis alakú és egy kör alakú hangszórő képe2i az első kanális hangszóró-rendszerit, a második kanális ugyanilyen hangszőrórendszere egy különálló szépen fényezett ízléses dobozban nyert elhelyezést. A vevőkészülékben forgatható ferrit-antenna van. A reprodukció színezését tetszés srerint szabályozhatjuk, a zenének, a beszédnek, vagy egyéni ízlésünknek megfelelően. Ez billentyűk segítségével történik. A hangskála felett van a hangreglszter. Miután a készülék a sztereo hangreprodukciót szolgálja, a készülékben két teljesen egyforma háromfokozatú erősítő van: az ECC 83 és 2XECL 82 csövekkel. A mély és magas hangok kiegyensúlyozására — sztereoegyensúly — Sžolgál egy gomb, amelynek forgatása által kiegyenlíthetjük mindkét kanális erősítését. A kés?fllék teljesítménye 2,9 W. Fogyasztása 65 W. Méretei 350*800x726 milliméter. A legújabb rádiókészülék, melynek sorozatgyártása megkezdődött, a szaküzletekben rövidesen kapható lesz. Vörösmarty Géza. 1963. január 4. * (jj SZÖ 5