Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-26 / 26. szám, szombat

r „A KÖVETKEZŐ IDŐSZAKBAN AZ IDEOLÓGIAI MUNKA FÖ KÜLDETÉSE: AKTÍV SEGÍT- | | S ÉG AZ ÚJ, KOMMUNISTA EMBER NEVELÉSÉBEN." v s W é A /^ri/n \/1 I < l . r . r i # i\ "í ^ (A CSKP XII. kongresszusa határozatából) ^ ?SS///VSS/f//fSfSSS*<//Sŕ/S/S/////SSSS///S///S///SS/^//SS/SSSS/SS//SSS/SSSSSSSS/ŕSS/S/W A művelődés tudatosságáért Életünk minden szakaszán a nagyarányú haladás tanúi lehetünk. Oj viszonyok fejlődnek ki az emberek egymás közti kapcsolatában, alapvetően más, öntudatos viszony alakul ki a munkához, s ennek nyomán változik napjaink emberének erkölcsi arculata is:* Az elmúlt évek során utat tört magának, megizmosodott, s mindennapi gyakorlattá vált rendünk új értékmérője: a munka. Nem a pénz, a vagyon, a föld, a társadalom tagjainak meghatározója, hanem a munka. Ez jelenti a jövő győzelemeit, s az ebből származó- több mint másfél évtizedes tapasztalat lép ma sorompóba az előrehaladás, a fejlett szocialista társadalom építése érdekében. Nincs ma már hazánknak olyan zuga, ahol a jövőt építő harci jelszó: a „szocialista módon élni, szocialista módon dolgozni" ne toborozná százezreket számláló hadseregét. A szocialista munkabrigád-mozgalom, melynek homlokterében az új ember nevelése áll, mély gyökeret vert. A munkához való új, szocialista viszonyt zászlajára tűző mozgalom —• az erkölcsi tulajdonságok kialakításával — éppen ezért ma már a nagyobb tudás fáklyavivője is. A szocialista módon élni ugyanis a brigádtagok többsége számára egyet jelenet a szakképzettség, a tudás és a kulturált íjiagatartás követelményével. S ezt az élet követeli. A kultúra, a művészet, a műveltség ma már nem holmi fényűzés, csillogó máz, hanem mindennapjaink természetes, sőt megkövetelt velejárója. Rég felismert igazság ugyanis, hogy a munkás nemcsak erejével lép munkába, hanem tudásával, készségeivel, sőt érzésvilágával. Ipari üzemeink szocialista munkabrigádjai az elmúlt években e téren kimagasló eredményeket értek el. A mozgalom az új ember formálásának, nevelésének műhelyévé vált, s a brigádtagok a fő súlyt nemcsak a termelési mutatók növelésére, hanem az együttélés szabályainak betartására, a kommunista ftrkölcs normálnak érvényesítésére is helyezték. Falvainkon a szocialista munkabrigád-mozgalom ugyancsak gyökeret vert. A közelmúltban pedig a kiváló dolgozók felhívása alapján egyre jobban terebélyesedik a parasztbecsületért indított mozgalom. A munka iránti új viszony ösztönzői ezek, melyek nem kisebb célt szolgálnak, mint mezőgazdaságunknak — 1970-ig — az ipari termelés színvonalára emelését. S a termelési feladatokkal együtt, természetes, az embereknek is a feladatok magaslatára kell emelkednie. A falu szocialista átszervezése szocialista forradalmunk legnehezebbje. A legösszetetebb és legigényesebb munka: a szövetkezeti tagok átnevelése. A végbemenő társadalmi változások ugyanis nem tükröződnek automatikusan az emberek gondolkodásában. Éppen ezért a többtermelés végeredményben összetett folyamat, az elmélyült nevelőmunka eredménye, következménye. S bár'

e téren akadnak még olyanok, akik a technika, a gépek mindenhatóságát bizonyítva lebecsülik a nevelőmunkát, éppen az üzemek szocialista munkabrigádjaínak gyakorlata igazolja: a a munkához való öntudatos viszony a nagyobb termelés záloga, melyet csakis az emberek szocialista nevelésével érhetünk el. Az új, szocialista életforma, a közösségi tudat és a szocialista erkölcs kialakítása nagy körültekintést követelő feladat. S amiről faluhelyen leggyakrabban megfeledkeznek, az éppen a nevelést érinti. Bár a munkaverseny formái érvényesülnek, jelentős számban találkozhatunk még formalitásokkal, vagy csupán a termelés mutatóit célzó törekvésekkel. Márpedig a falu előzményadottságai, problémái sokkal nagyobb körültekintést követelnek. A termelés közös szervezési módja ugyanis a szövetkezeti tagot arra tanítja, ami a munkás számára természetes: a munkafegyelemre, s a kölcsönös együttműködésre. Ahhoz azonban, hogy a szövetkezetek valóban alkalmazhassák a nagyüzemek minden előnyét, nem elég megszokni az új .életet, meg is kell tanulni. Márpedig a kistermelői óvatosság az új technikával és technológiával szembeni fenntartások, egyszóval a — konzervatív izmus sok helyen még nagy akadálya a falu fejlődésének. Ha e visszahúzó erőkkel szemben csatát akarunk nyerni, aligha lehet ellenükben nagyobb erőt felvonultatni, mint a több tudást, a fejlettebb közösségi életet és a munkához való szocialista viszonyt. Az új ismeretek ma már életünk minden szakaszán feltartóztathatatlanul terjednek. A szövetkezetesek életszemlélete, világnézete, közösségi magatartása alakulásához elengedhetetlenül szükséges, hogy a korszerűbb gazdálkodás igényét a magasabb műveltségi színvonal támogassa. A nagyüzemi technológia fejlődése, s a megjelenő új formák az életben való gyors alkalmazás gyakorlatát követelik. Tehát ebből a szempontból ls indokolt a rendszeres tanulás, az alapos tudás. A komplexbrigádok növekvő száma, s elért sikereik egyaránt tanúsíthatják, a szakképzettség az igényes feladatok elvégzésének egyedüli biztosítéka. Éppen ezért a jövő szempontjából elengedhetetlenül szükséges, hogy falvaink egészséges fejlődésének ezt a mozgatóját minden erővel támogassuk, növelve a népművelési munka hatósugarát és hatékonyságát. A szocialista társadalmi rend megszűntette a műveltség monopóliumát, s mindenki előtt szélesre tárta a tudás, az érvényesülés kapuját, A szövetkezetesítés másfél évtizede alatt az új paraszti vezetők ezrei a helytállás példáját adták. Emberi sorsuk szinte jelkép, nemcsak a parasztságban szunnyadó tehetség és munkakedv bizonyítéka, hanem annaft a társadalmi erőnek a megtestesítője is, mely ezeket az embereket az igényes feladatok elvégzésének magaslatára emelte. A mezőgazdaságban végbement nagyarányú változások azonban nemcsak a vezető és közép káderek magasabb szakképzettségének kérdését tűzi napirendre, ' hanem a szövetkezet tagjainak általános szakmai továbbképzését is. A termelési eszközök rohamos fejlődésével a mezőgazdaság is korszerű eszközökhöz jut. Ezek a befektetések csak úgy térülnek meg, ha parasztságunk a szocialista életszemlélet kialakulása mellett az új módszerek érvényesítőjévé is válik. S éppen ezen a szakaszon, a szakmai felkészültséget illetően, sokat tehetnek népművelési intézményeink. Éspedig a munkaverseny új formál terjesztését és megszervezését illetően egyaránt. Természetes, ez egyáltalán nem jelenti a pártszervezetek és a CSISZ felelősségének csökkentését a munkaversenyek szervezését és az emberek' nevelését illetően. Ellenkezőleg, e folyamat egységesítését, .hatékonyabb támogatását. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az elmúlt év közepéig a mezőgazdaságban 400 szocialista munkabrigád dolgozott, s 4500 versenyezett a cím elnyeréséért, kétségtelenül olyan eredmény ez, amely az újért áldozatos harcot folytatók népes seregének állandó gyarapodásáról nyújt képet. S mivel a munkabrigád éppen az a forma, ahol a nevelés realitása — a munkára nevelés és a szocialista embernevelés — a legkézenfekvőbb, ennek a mozgalomnak a jövőben még több figyelmet kell szentelni. A nagyobb figyelem szempontjából nemcsak a szövetkezetek vezetői érdekeltek, hanem a népművelési intézmények is. • Ez a kitétel talán kissé furcsán hangzik, mivel a brigádszervezés nem kulturális reszortfeladat. Ez kétségtelenül így igaz, azonban igaz az a másik is, hogy a népművelési formák — népi akadémiák, tudomány, technika és művészet népi egyetemei ismeretterjesztő filmelőadfisok, tematikus kérdés-felelet estek stb. — alkalmazásával fogékonnyá tegyük a lelkeket az új befogadására. S mivel az új befogadására a fiatalság rendkívül fogékony, fokozottabb figyelmet érdemel megnyerésük^Annál is inkább, mivel a szövetkezetek tagságának átlagos életkora 50 év körül mozog. örvendetes tény, hogy ma már egyre nő azoknak a száma, akik szabad idejükben könyvet olvasnak, filmet néznek, vagy más, hasznos elfoglaltsággal töltik idejüket. S az sem mondható véletlennek, hogy éppen a szocialista munkabrigádok ennek élharcosai. Aligha találunk ugyanis olyan brigádot, melynek vállalásai között ne szerepelne a több tudás, a kulturált magatartás, és az aktív közösségi élet követelménye. Egyesek épp a rtnmkabrigádokon keresztül jutottak el a színjátszó- és olvasómozgalomba, mások a dolgozók esti iskoláira, távtanulásra stb. A statisztika szerint 1960 szeptember-októberében hetente egy munkás átlag 8 óra 34 percet töltött olvasással, iskolázással, stb. A munkásnőknél ez az arány már lényegesen kisebb, éspedig 2 óra 44 perc. Az alkalmazási viszonyban levő férfiaknál ez az idő 10 óra 14 percet, a nőknél 4 óra 23 percet tesz ki. Indokolt hát, ha a jövőben a nők szakképzetttségének emelésére Is nagyobb súlyt helyezzünk. Ugyanakkor, ha a parasztcsaládokat vesszük figyelembe — bár a statisztika erre nem utal — kétségtelen, a szabad idő hasznos, művelődést szolgáló felhasználásának heti átlaga itt ls elenyésző. Márpedig ha figyelembe vesszük, hogy éppen a mezőgazdaságban a legrosszabb az alapfokú műveltségű iskolát elvégzők aránya, ez még fokozottabb, körültekintőbb munkára ösztönöz bennünket, éspedig a népművelés Iskolán kívüli formáiban. A munkához való új, szocialista viszony legfőbb jellemzője az egyéni és a társadalmi érdekek összhangjának felismerése, azzal a céllal, hogy a legtöbbet nyújtsuk a fejlett, szocialista társadalom felépítése érdekében. Éppen ezt célozza a szocialista munkabrigád-mozgalom, s ugyancsak a munkásbecsületért és a parasztbecsületért indított mozgalom. Harc az elkényelmesedés, a közömbösség, a fegyelmezetlenség és az önzés ellen, mindez végeredményben a gyorsabb előrehaladás érdekelt szolgálják. S bár e harc sikereit a legmeggyőzőbben kétségtelenül a termelési eredmények mérik, egy pillanatra serü szabad szem elől téveszteni, „minden törekvésünk fő célja — az ember". A dolgozók politikai magatartásától, a szocializmus iránti áldozatkészségétől, szakmai felkészültségétől függ a gyorsabb előrehaladás. S mivel kulturális forradalom nélkül nincs szocialista parasztság, a művelődés forradalmának kell napjainkban átformálnia falvaink arculatát, s megértetni a közönyösökkel: a gépek t nemcsak a küszködő paraszti munkának vetnek véget, hanem s nagyobb tudást Is indokolják. A több tanulás, kulturált szórakozás, a nagyobb közösségi élet — mindez a gondolkodás és az érzésvilág formálódásának jele, követelménye. S a lelkesítő példák mindegyike egyaránt ösztönzi a felismerést: a látszatmegoldások helyett a népművelésnek — sajátos és összetett formáival — a jövőben még'hatékonyabban kell szolgálnia a társadalmi előrehaladás ügyét, s tapintatos, türelmes eszmei-politikai nevelőmunkával segíteni a szocialista életszemlélet kialakulását. FÖNOD ZOLTÁN A Nyár utcát kilencemeletes fi. toronyházba még az ősszel költöztek be a lakúk. Felnőttek, gyerekek egyaránt. Bónis Kati az első emeleten, Ruclák Évi és Sene Terus a harmadikon, Nagy Anti pedig a kilencediken lakott. S mert mind a négyen a Nyár utcai tizenkétéves iskola ötödik osztályába jártak, Nagy Anti szeptember óta nem egyszer kiáltotta már oda a három lánynak, hogy: — Majdnem az égből nézegetek le rátok. Évi meg Terus firkarcnyit se törődött ezekkel az „arany mondásokkal". Ha véletlenül megütötte a fülüket Anti gyakori megjegyzése, hogy: — Mit akartok tőlük? Csak lányok! — mindkettő megvonta a vállát és jóízűen elnevette magát. Bónis Kati azonban már jónéhányszor kishíján az egereket Itatta. Mert, hogy-hogy nem Anti csúfnevet adott neki. Először a jégpályán kiabálta utána, hogy: Sose tanulsz meg körözni, Hosszúhajrövidész! — 5 így szólította ezután mindenütt. Nem volt kivétel a könyvtár se, ahol Kati meg Anti egy héttel ezelőtt találkozott: — No nézd már! Te csöppségeknek való meséket viszel hazaolvasni? Pólyásbaba vagy, Hoszszúhajrövidész? — kérdezte és fölényes pillantással mérte végig a meséskönyveket böngésző Katit. A kislány pirosragyúlt arccal kapkodta össze a kiválasztott köteteket, és úgy futott kl a könyvtárból, mintha kergették volna. Könnyeit nyelve szaladt végig az utcán és kisvártatva ajtóstól nyitott be Hudákékhoz: • — Évi, már megint Hosszúhajrűvidész, meg pólyásbaba vagyok — panaszolta elszontyolodva Evtnek. • — Áh, mit törődsz vete — vigasztalta Évi. — Egyszer majd csak megúnja. Móndtam már, hogy emiatt nem érdemes lógatni az orrod. Inkább ide süss! A brigádról van szó? A meséket még ma végig kell olvasnod. És ha akarsz, mesélhetsz fejből is. Azt még jobban szeretik a csöppségek! Mi ma Terussal mindenkit megkérdeztünk már ... Az első helyre szerdán megyünk. Dorogi bácsi aznap elutazik, a néni meg este 5—7-ig lenn lesz a mosókonyhában. Ánnika csak lábatlankodnék, ha levinné... hisz alig négy éves. A néni örül, ha ránk bízhatja! Csütörtökön estefelé meg Chrenkoékhoz kell menni. Chrenko néni fogorvoshoz megy. Tányicskát nincs kire hagynia ... Neki szlovákul kell mesélni ... — terneigette duruzsolva Evl és' Kati arcán lassanként kisütött a nap. Így történt, hogy harmadnap estejelé ott állt üorogiék hetedik emeleti ajtaja előtt Katival együtt Évi ls fneg Terus. — A piohírőrs mesebrigádja megjelent. Egy kislányt két Órai megőrzésre és mesélésre ' átveszünk? — jelentette tréfásan Terus és Dorogi néni nevetve vezette be a lányokat a laltásba. ' Hasonlóképpen segített hát a „mesebrigád" csütörtökön Chrenkóéknak és a következő hét keddjén Kovács néninek ls. Csakhát szerdán majdnem baj történtI — Holnap este 6~8-lg Nagy Anti öcslkéjére^ kellene vigyázni. A bácsi rekreáción van, a néninek meg nőbizottságt ülésre kell menni, és . . sorolta Évinek meg Katinak Terus, de Kati a szavába vágott: Oda nem megyünk és készl — mondta bosszankodva. — De nem kész! Ntncs kész az a rakéta modell, amin Anti már egy hónapja dolgozik teljes gőzzel a szakkörben. Es ha holnap este nyolcig nem készül el vele, nem kerülhet a kiállításra. Szóval nyolcig a szakkörben kell faricskálnia. Aztán meg még a holnaputáni leckét ls meg kell neki tanulni. . . tette le a garast Terus, de Kati még nem engedett: — Rövid haj, hosszú ész. Készüljön el a modellel, ahogy tud! — mondta. Hanem azért a másik két lány ékesszólása meg az együttérzés győzött másnapig mégis! Igaz ugyan, hogy az első me sét még kedvetlenül, kelletlen kedve mesélte el Kati a három éves Öcstnek, de a másikat már itt is éppen olyan szépen mondta, mint másutt. Nagy néni pedig elmehetett a gyűlésre nyugodtan és Anti készen lett modellel időre. Ezenkívül pedig nem is tudok már a mesebrigádról semmi érdekeset! Vagyishogy. .. mégis. Tegnap délután Kati meg Anti összetalálkozott a jégpálya kellős közepén. Kati rápillantott Antira és nyomban tovább akart siklani. Anti azonban megfogta a kabátujját: — Szervusz, Bónis Katit Ha éppen akarnád ... megtaníthatnálak körözni. A jobblábadat befelé hajlítsd. Így ni, — magyarázta Katinak és olyan szép, ,szabályos kört írt le a jégen, hogy megirigyelhette volna akárki! A

feketerigót egyszer meghívtak szőlőt metszeni.<.

( — Jaj, most nem mehetek el — mondta —, éppen fészket rakok. Hát jól van, elmentek nélküI. JERMOLAJEV: ÓRÁN A negyedik B osztályba új kisfiú érkezett ... A tanító néni Ljusza mellé ültette. — Tudsí rajzolni? — kérdezte Ljusza új szomszédjától. — Egy kicsit tudok. 5 — Hát zongorázni? ^ — Azt nem. > — Én meg az Ssszes skálát ^ el tudom játszani. Azt is eltnJdom énekelni, hogy: „Milyen jó a ^ réten". A jupitert, a kandúrunkat Sls idomítom. Hát te mit tudsz ^ még? i — A tanító nénire figyelni. o MIT JÁTSSZUNK BUM A játékosok körben ülnek és százig számolunk. De a hetes és minden vele képzett szám tilos, így tehát tilos a 7. 14. 21. 28. 35. 42. stb., de a 7. 17. 27. stb. is tilos. Aki ilyen számra sorra kerül, annak azt kell mondania: B u ml Ha téveszt, zálogot ad. (.Beküldte: Nagy Jázsef, Štúrovo). Leveleiteket és megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek: Üj S2ó GYERMEK VH,

Ä G, Bratislava, Gorkéto 10. 3 2 1 C 1 S H í t S 1 Ľ 3 í ? 6 2 f 1. TOltsétek ki az üres kockákat olyan számokkal, hogy öszszeadva végösszegük 2387624 legyen. Beküldte: Slmoncslk István, Topoľčianky. 2. Töltsétek kt a mellékelt kockákat számokkal ügy, hogy összegük vízszintesen, függőlegesen és átlósan is harminc legyen (minden szám csak egyszer szerepelheti) Beküldte: Mezei Zsuzsanna, Lučenec. 3. Az alábbi szavak betűiből képezzetek, új szavakat és kezdőbetűik összeolvasva egy ismert közmondást adnak. 1. rúgás — 9. korán — '2. tol — 10. róka — 3. csonka — 11.' ár — 4. retek — 12. pálya — 4. Rajzoljátok le egyetlen vonással a fenti ábrát! Beküldte: Bolyós Etelka, Mul' ka. MÓLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: Kellemes felévi szünidőt kívánunkl KIK NYERTEK Múlt heti fejtörőnk helyes megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: 1. Bodó Béla, Samorin, 2. Szabó Márta, Senec, 3. Gsikós Emma, TvrdoSovce, 4. Varga Gyula, Pribeta, 5. Geri Katalln, Rad

. A HOLD ELŐNYE 5. emir — 6. ócska — 7. Kari — 8. utas — 13. Róma — 14. nyerő — 15. ürügy — hfífá Qicie le. Mikor kezdték a szőlőt kapálni, újból szóltak neki. De a feketerigó megint szabadkozott: — Hogyan hagyhatnám Itt a tojásokat? — kérdezte. — Éppen rajtuk ülök; ti is láthatjátok. És otthon maradt. — Ne haragudjatok, hogy nem Elérkezett a költözés ideje: tarthatok veletek, de roppant most is hívták, de megint hiába, fontos dolgom van: tojásokat to- _ Etetnem kell a kicsinyeket. jok. Ha magukra hagynám őket elPermetezéskor ugyancsak be- pusztulnának, ezt pedig ti sem szóltak hozzá: akarhatjátok. Beküldte: Molnár . Irén, Kolárovo. Itt volt az Idő. a gyomlálásra. j Kérték, menjen velük gazt szedni. — Most nem érek rá — men-< tegetőzött — még nagyon csöp-J pek a fiókáim. Vigyáznom keli j rájuk, nehogy valaki elvigye! Okét. 1 Egyszer aztán elérkezett a' várva várt szüret. Műst sem ke-! rülték el, most ls beköszöntek] hozzá. — Gyere velünk szüretelni, — hívták. — Várjatok, amíg összeszedem a gyerekeket — válaszolta. — Hadd jöjjenek velem ők is. — Ennek aztán jó dolga van, a Holdon fog tanulni... — No és mi ebben a jó? — Hát te még azt sem tudod, •hogy ott minden künnyebb? Ül SZÖ 8 * 1963. január 26.