Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-25 / 25. szám, péntek

Az 1963. évi állami fejlesztési terv Alois hidrának, az Állami Tervbizottság elnökének beszámolója Elvtársak, tisztelt Nemzetgyűlés! Rám hárult a feladat, hogy beszá­molják Önöknek az 1963. évi népgaz­daságfejlesztési állami tervről, ame­lyet a kormány január 11-én hagyott jóvá. Ezt megkönnyíti számomra az hogy az idei tervet már részletesen jellemezte V. Široký elvtárs, a CSKP KB ülésén és beszámolóját közzétet­ték. Az idei tervet a XII. kongresszus előkészítésének időszakában dolgoz­tuk ki a Központi Bizottság júliusi plenáris ülésének irányelvei alapján, a dolgozóknak a kongresszus előtti vitában elhangzott számos indítványa és javaslata felhasználásával. A ter­vezési munkálatok utolsó szakaszát igen jelentős mértékben befolyásolták a XII. kongresszus eredményei, amely határozatában kitűzte szocialista tár­sadalmunk továbbfejlesztésének útját, tehát elsősorban olyan aityagi és műszaki alap építését, amely megte­remtené a kommunizmus építésére való fokozatos áttérés feltételeit. Az 1963. évi terv kidolgozását ab­ban az Időben kezdtük meg, amikor a Központi Bizottság a kongresszus előtti vitára bocsátott dokumentumá­ban a népgazdaság helyzetét így jel­lemezte: „Megbomlott az arányosság és elégtelen a hatékonyság elsősor­ban az irányítás és a tervezés ala­csony színvonala és a tervfeladatok nem teljesítése következtében." E helyzet és okai jellemzéséből az első tekintetre nyilvánvaló, hogy a fogyatékosságok leküzdése olyan mi­nőségi és mennyiségi feladatok telje­sítését kívánja meg, amelyeket nem lehet egy évi tervben megoldani. Hisz az arányosság helyreállítása és a hatékonyság fokozása komoly be­avatkozásokkal jár a népgazdaság szerkezetébe, olyan beavatkozásokkal, amelyek nem valósíthatók meg a be­ruházási építkezés irányainak meg­változtatása, a tudomány és a tech­nika fejlesztéséről való gondoskodás­ban döntő fordulat elérése nélkül stb. Mindezek a beavatkozások a várt eredményt csak akkor hozzák meg, ha velük, párhuzamosan szüntelenül Ja­vul az irányítás, tehát a tervezés is. Az Ilyen röviden és általánosan hangsúlyozott problémák is arra utal­nak, hogy olyan feladatokkal van dolgunk, amelyek "hosszabb ideig fog­nak foglalkoztatni bennünket, s elke­rülhetetlenül a hétéves tervben is szerepelni fognak. Az adott helyzet okait a XII. kong­resszuson megmagyarázták és ehhez nincs mit hozzáfűzni. Tény az, hogy termelési terveinkét már két éve nem teljesítjük, s ez igen kedvezőtlen hatást gyakorolt. Ezért van az, hogy sok szakaszon a szükséges tartalékok nélkül dolgoztak. Rendkívül komoly követkexményekkel Járt a mezőgazdasági termelési és felvá­sárlási feladatok nem teljesítése. A fel nem vásárolt 383 millió liter tej 17,6 ezer tonna vaj veszteségét is jelentet­te. Ha ehhez még hozászámftjnk a több mint 11 ezer tonna fel nem vásárolt húst, a 2 800 tonna baromfit és a 132 mlllié tojást, világos, hogy a kormány­nak a legnagyobb erőfeszítést kellett megtennie, hogy biztosítsa a lakosság nö­vekvő Igényelnek kielégítését. A bekövet­kezett helyzet további rendkívüli élelml­szerbehozatalt tett szükségessé. A XII. kongresszus következtetéseinek helyes megertése annak tudatosítását Je­lentette, hogy a gazr'aságl tényeket nem lehet a terv összeállításánál figyelmen kívül hagyni, ha nem akarjuk azt, hogy a voluntarizmus széhoz jusson. A nép­gazda ág tényleges fogyatékosságainak. • gazdasági elemzések eredményeinek lebecsülése azt |elentené, hogy — a ha­tékonyság követelményeivel ellentétben — belenyugodnánk népgazdaságunk ex­tenzív elemelnek elburjánzásába. Egyszó­val további gazdaságilag indokolatlan behozatalokra, a beruházási eszközök további elaprőzására. a foglalkoztatott­ság további indokolatlan növekedésére stb. kerülne sor. Nem kell bizonygatni, hogy az ilyen passzív belenyugvás az ösztönös fejlődésbe, megkárosítaná né­pünket és elvi ellentétben állana a CSKP politikájával. A helyzet figyelmes értékelésének eredménye az évi terv, amely a múlt évi tervektől jelentősen különbözik, fő­ként a népgazdaság általános fejlődési üteme, tehát a társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem feltételezett növe­kedése tekintetében. Ennek ellenére a terv igényes termelési feladatokat tar­talmaz. így például feketeszénből 27 769 ezer tonnát kell lövesztenl. barnaszén­ből pedig 6 7 235 ezer tonnát. A terv alapján 31.4 milliárd kW őra villanyára ot. több mint 8 millió tonna acélt. 5,4 millió tonna hengerelt anya­got, 8 millió tonna cementet, 178 ezer tonna nitrogénes és 195 ezer tonna fosz­foros műtrágyát, 74,6 ezer tonna vegyi mfirostot, 103,6 ezer tonna műanyagot kell termelni. Továbbá például csaknem más fél milliárd korona értékű vegy­ipari berendezés, több mint 29 ezer trak­tor, csaknem 54 ezer gépkocsi, 260 ezer televíziókészülék, és 220 ezer hűtőszek­rény termelését irányozza elő a terv. Habár az ütem lassulása számos bo­nyodalmat idéz elő, a felsorolt adatok gazdaságunk erejéről, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a szocialista táborban és a világgazdaságban betöltött fontos szerepéről tanúskodnak. Azokhoz a feladatokhoz viszonyítva, amelyek a XII. kongresszus határozatá­ból a jövő években várnak ránk, lát­nunk kell, hogy az idei terv sok gyen­ge pontot rejt magában, amelyek óva intenek attól, hogy lebecsüljük a kitű­zött feladatok Igényességét, és szétzúz­zák azt az elképzelést, amely szerint ez az év valamilyen „pihenést" Jelent. Mindez nem Jöhet számításba, mert a lassúb ütem önmagában még nem old­ja meg a problémákat. Az idei terv összes fogyatékosságá­ról a kormány egészen nyíltan tárgyalt, mert számunkra Idegen bármilyen ,,struccpolitika", az olyan politika, amely nem teszi lehetővé a nehézségek céltu­datos leküzdését. Mire volna jó homok­ba dugni a fejünket éppen most, ami­kor igen jól kell látnunk és értékel­nünk a jelenségeket, a munkát megfon­toltan, de merészen kell Irányítanunk s amikor szüntelenül az irányító- és ellenőrző tevékenvség új módszerelt kell keresnünk? Csak akkor lehet sikeresen harcra mozgósítani, ha konkrétan tud­juk, miért és ml ellen kell harcolnunk, ha ismerjük a harc értelmét, és ha mes­teri módon tudunk bánni a szükséges harci eszközökkel. A párt történelmi tapasztalatai alapján arra tanít bennün­ket, hasznosabb a fogyatékosságokról nyíltan beszélni, sem mint gyengíteni a bírálatot és hízelgő szavakkal önelé­gültséget kelteni. A kormány azonban értékeli az idei terv pozitívumait is, dialektikusan lát­ja, hogy a fogyatékosságok nem elszi­geteltek, hanem ellenkezőleg, olyan je­lenségek kísérik és gyakran ellensú­lyozzák őket, amelyekből nyilvánvaló a helyes irányzatok érvényesülésének kez­dete. Ebből a szempontból a tervre jel­lemző, milyen helyet foglal el benne a tudomány és a technika fejleszté­se. A múlt években a technika fej­lesztéséről hirdetett elvek gyakorla­ti megvalósításában sok mindennel adósak maradtunk. A műszaki fej­lesztést annak valamennyi szakaszá­ban nem egy esetben a terv mellé­kes helyre .szorította, gyakran olyan abszurd helyzet alakult ki, hogy nem voltak eszközök a műszaki fej­lesztésre, mert nem rendelkeztünk korszerű technikával, amely a szük­séges forrásokat megteremtette vol­na. Ezért a termelés gyarapodását a foglalkoztatottság aránytalanul gyors növelésével biztosítottuk, s ebből az a nézet keletkezett, hogy a munka­erőhiány „fékezi" a népgazdaság fej­lődését. Ez azonban csak akkor ér­vényes, ha a munka termelékenysé­gének növelését helytelen módsze­rekkel, nem egyszer a tényleges ha­tékonyság rovására s gyakran csak látszólag érik el. A kormány most megtárgyalta és jóváhagyta a tudomány és technika fejlesztésének évi tervét. Az utóbbi években az ilyen évi tervek kidolgo­zására nem került sor. Az 1963. évre szóló tudomány- és technika-fejlesz­tési terv első ízben tartalmaz olyan komplex feladatokat, amelyek biz­tosítják az egyes részleges feladatok időbeli és tárgyi összefüggését, az alapfokú kutatástól kezdve egészen a megvalósításig. Igen szigorú mértékkel mérve e tervben bizonyára sok minden kifo­gásolható, de itt is figyelembe kell vennünk, hogy egy évről van szó, és ilyen korlátozott Idő nem tesz le­hetővé radikálisabb műszaki változ­tatásokat. A műszaki fejlesztés ez évi terve tehát csak az első lépése­ket jelenti, de e lépések jók, s az alig egy éve fennálló, tudomány- és technika-fejlesztési koordinációs ál­lami bizottság munkájának jelentős eredményét képezik. Az idén minden nehézség ellenére a tudomány és a technika fejlesztésére 14 százalékkal több eszközt fordítunk, mint 1962­ben. A terv további pozitívuma az a nyilvánvaló törekvés, (természetesen ismét csak az évi terv lehetőségein belül), hogy megszüntessük legalább az ágazatok közötti legszembetű­nőbb aránytalanságokat, főként a ne­héz gépipar ágazatában. Joggal téte­lezhetjük fel, hogy a szakágazatok közötti aránytalanságok kiegyenlíté­se kedvezőbb feltételeket teremt a gépipari termelés céltudatos szako­sításához ls. A kongresszus határozatával össz­hangban a beruházási tevékenység terve — a korlátozott források mel­lett is — az alapvető ágazatok fon­tos termelőhelyeinek építésére és már a befejezéshez közel álló épít­kezések bevégzésére irányul. Ennek az összpontosításnak az a célja, hogy a befejezetlen építkezé­sek terjedelmét 4 milliárd koroná­val, vagyis mintegy 10 százalékkal csökkentsük az 1962-es évhez vi­szoriyítva. A tervben kétségtelenül kifejezésre jut az az irányzat is —, a XII. kong­resszus legfontosabb feladatával össz­hangban — hogy jobban biztosítsuk a mezőgazdaság szükségleteit, s így meg­teremtsük a termelés és a felvásárlás tervezett növelésének feltételeit. A me­zőgazdasági föld egy hektárjára eső Ipari műtrágya 76,4 kg-ról 84,1 kg tiszta tápanyagra növekszik, s a kárte­vők és gyom elleni vegyszerek 650 ezer hektárral nagyobb teriilet gondozását teszik lehetővé, mint 1962-ben. Rendkívü­li behozatallal biztosítjuk ai állati ere­detű liszt és az olajos pogácsa szük­ségletet. Ha a mezőgazdaság az Idén és a jövő években jelentősebb mérték­ben hozzájárul a népgazdaság általá­nos fejlődéséhez, akkor a mezőgazda­sági üzemek anyagi szükségleteit Is job­ban elégíthetjük ki. Az idén bármennyire ls megnyilvánul­nak a különféle korlátozó hatások, mé­gis az éremnek csak egyik oldalát jelen­ti az, hogy a terv a hatékonyság köve­telményeinek mefelelően a legnagyobb­fokú takarékosságra mozgósít valameny­nyi szakaszon, de főként a termelési fo­gyasztásban. Amikor a kormány legalább röviden jellemzi az Idei terv néhány pozitív irányzatát ls, hangsúlyozni kell, hogy a terv elvi összhangban áll a CSKP KB kongresszus előtti dokumentumának az­zal a részével, amely lehetőségeink reális felülvizsgálását őhajtja. E lehe­tőségeket célszerűen és megfontoltan kell kihasználni, erőnket és eszközein­ket be kell osztani a legközelebbi évek­re, így kell biztosítanunk a gazdaság folyamatosabb menetét és megfelelő te­ret létesítenünk a dolgozók kezdemé­nyezése kibontakozásának. A kormány meggyőződése, hogy ilyen mértékkel mérve az Idei terv­nek legalább néhány vonása telje­síti azt a küldetését, amelyet a XII. kongresszus határozata az 1963-as év számára kitűzött • • • Elvtérsakl Mindnyájan elég hosszú tapaszta­latokkal rendelkezünk, amelyek fel­jogosítanak bennünket arra az állí­tásra, hogy a terv pozitív oldalai sem fognak önmaguktól hatni és hogy a terv gyenge pontjai sokkal élesebben nyilvánulnának meg, ha csak a legkisebb mértékben is lebe­csülnénk a terv megvalósítására irá­nyuló erőfeszítést. A terv kidolgozá­sa csak az első feltétele (habár igen fontos feltétele) teljesítésének, de a terv sorsa s munkánk sikere vagy si­kertelensége teljesen attól függ, ho­gyan teljesítjük a kitűzött feladato­kat. Az Idei év kezdetét azonban sajnos jelentős bonyodalmak kísérik. A dolgo­zóknak a terv rendszeres teljesítésére irányuló erőfeszítése komoly akadályok­ba ütközik az erős és szakatlanul hosz szan tartó fagyok következtében. 6pp úgy, mint a többi európai országban, a kemény tél nálunk ls igen kedvezőt­lenül hat a gazdaság menetére, és egész életünkre. A kemény fagy különösen megnehezíti a közlekedési dolgozók, de az energetikai, főként a tüzelőanyag­termelő dolgozók, a kohászok stb. fel­adatainak teljesítését ls. A súlyos ter­melési veszteségeket szemléltetően az­zal bizonyíthatjuk, bogy a tervhez vl­zonyítva január 21-ig nem hoztak fel­színre 98 ezer tonna fekete és 243 ezer tonna barnaszenet. Nem termeltek 73 ezer tonna nyersvasat, 90 ezer tonna acélt és 87 ezer tonna hengerelt anya got. Csak az összes dolgozók legnagyobb erőfeszítésével sikerült a lakosságot, a vlllanyműveket, a hőerőműveket és ko­hókat legalább a minimális mennyiségű tüzelőanyaggal, illetve érccel ellátni. Emellett azonban a fagy és a hó nem csekély károkat okoz a hazánkban, az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, a vízvezetékben, az energetikai és a távösszeköttetési elosztó hálózatban és az útépítésben. Nincs elég megfelelő szó arra, hogy érdem szerint értékeljük a dolgozóknak e súlyos napokban tanúsított öntudatos­ságát. Köztársaságunk kormánya az egész lakosság nevében köszönetit fe­jezi kl mindazoknak, akik e súlyos he­tekben megállták helyüket, és tettekkel bizonyították be példás állampolgári helytállásukat. Kormányunk meggyőző­dése, hogy a dolgozók további kitartást tanúsítanak és egyesfiit erővel nem en­gedik a természeti elemeket győzedel meskedni, nem engedik, hogy gazdará­gl életünk túlságosan nagy károkat szenvedjen, s meghiúsuljanak terveink. A nehéz tél és annak következményei ellen vívott harcunkat a terv teljesí­tésére Irányuló erőfeszítésünk részeként értelmezzük. Ezért e napokban ls gon­dolnunk kell a jövő hetekre és hónapok­ra, arra, hogyan szervezzük meg a leg­jobban a munkát, hogy a károkat gyor­san lekUzdjük és teljesítsük a termelési feladatokat. Mitől függ tehát elsősorban az idei feladatok teljesítése és esetleg túl­szárnyalásuk is? Bizonyára mindnyájan megegye­zünk abban, hogy elsősorban a vasúti közlekedés követel rendkívüli figyel­met, mert működésének javulásától függ egész gazdaságunk. A vasutasok az úgynevezett „kék hadsereg" tag­jai, minden bizonnyal legöntudato­sabb társaik példájához Igazodva meggyorsítják a közlekedést, lerövi­dítik a vasúti kocsik körforgását, a legnagyobb mértékben kihasználják a vonatok teherbíró képességét, nem engedik a mozdonyok veszteglését. A vasutasok bizonyára becsületbeli ügyüknek fogják tekinteni, hogy a nép szolgálatában, a szocialista gaz­daság érdekében áldozatkészségük­kel, szilárd munkafegyelmükkel pél­dával járjanak elől. Ezt bebizonyítot­ták az utóbbi hetekben és a kor­mány meggyőződése, hogy a vasuta sok munkáját az egész év folyamán ez fogja jellemezni. A közlekedésről való gondoskodás nem gyengítheti figyelmünket azon problémák iránt, amelyeket a gaz­daság tüzelőanyag- és villanyáram ellátásában levő fogyatékosságok idéznek elö. Válságos helyzetbe ke­rültünk, melynek leküzdése jelentős nehézségekbe ütközik. A jelentékeny veszteségidő a termelésben, a mun­ka éjszakai műszakokba való áthe­lyezése, a kommunális üzemekben és a háztartásokban a villanyáram-fo­gasztás korlátozása — mindez e hely­zet kellemetlen kísérő jelensége. Természetesen Itt kissé igazságosan meg kell különböztetni az utóbbi he­tekben bekövetkezett helyzetet, érté­kelni kell az energetikai dolgozók ér­demelt, de ugyanakkor látni kell az egész évben tartó állapotot ls. A mai nehézségek oka részben az alacsony vízállásban és a kemény fagyokban rejlik, amelyek lehetetlenné teszik a vízierőművek legnagyobb mérvű kihasználását és csökkentik a hőerő­művek teljesítményét is. Másrészt e helyzet oka a villanyművek aggregát­jainak nagyszámú javításában, de fő­ként az új villanyaggregátok késedel­mes felépítésében és rossz minőségű elkészítésében rejlik. A kormány nem csekély szervező erő­feszítéssel Igyekszik megoldani az ez­zel kapcsolatos problémákat s egyben a tüzelőanyagellátást is. Úrlásl társadal­mi eszközöket fordít a fekete- és a bar­naszénjövesztés fejlesztésére, új tárnák nyitására, új binyaművek építésére. Az Igazsághoz hűen kell értékelni, hogy bá­nyászaink többsége becsületesen dolgo­zik. De meg kell javítani mind a közle­kedést, mind a gépi berendezések szál lltását, de magát a munkaszervezést Is egyes tárnákban, hogy ne kerüljön sor súlyos kiesésekre, hanem betartsák a szénszállítás ütemét. Az eddiginél sokkal erélyesebben ren­det kell teremtenünk a lakosság tüze­lőanyag-ellátásában levő komoly fogya­tékosságok terén ls. A források és a szükséglet közötti komoly feszültség el­lenére a mai nehézségek közül sokat enyhíteni lehet azáltal, ha a szállítás egyenletessé válik az év valamennyi Időszakiban. El már nem a bányászok, a közlekedés és a szénraktárak Ugye csupán. Ezek olyan komoly dolgok, hogy itt sokkal aktívabb szervező és ellenőr­ző szerepet kell játszaniuk a nemzeti bizottságoknak, a fogyasztói tanácsok nak és valamennyi társadalmi szerve­zetnek. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tar tom, hogy nyíltan reagáljak egyes kül­földi körök kísérleteire, amelyek erőt nem kímélve igyekeznek bizonygatni, hogy a tüzelőanyagellátásban levő ne­hézségeink oka az aránytalan szénktvl­tel. Hogy van ez a valóságban? Szenet már évek óta exportálunk, s továbbra is számolunk a szén kivitelével. Az idén 5,5 millió tonna szilárd és folyékony tüzelőanyag kivitelére számltunk. Ezzel a kivitellel fizetjük meg néhány kohá­szati anyagnak, de élelmiszernek is igen szükséges behozatalát. Ezzel szemben azonban 6,3 milliő tonna szilárd és fo­lyékony tüzelőanyagot hozunk ba a Szovjetunióból, Lengyelországból és az NDK-ból. E tények fényében tehát min den hamis érvelés szétpattan, mint a buborék. Szükségleteink kielégítését azonban nem érjük el csupán a fejtés növelésé­vel és a szén minőségének javításával, mert mindkettőnek van átléphetetlen határa. A teljesen egyenletes tüzelő­anyagforrás, amely a hatékonyság szem­pontjából még fontosabb — a fogyasz­tásban elért megtakarításban rejlik. A harmadik probléma, amelyet a terv teljesítése során meg kell olda­nunk, a tenne lés i fogyasztás gazda­ságossá tétele valamennyi szakaszon. Beszéltünk mér a hő- és villanyener­gte-veszteségek elleni here szüksé­gességéről, de ugyanez a követel­mény vonatkozik valamennyi nyers­anyagra és anyagra. Semmi ok sincs arra, hogy nálunk a gépipari terme­lésben a fémeket Í0—12 százalékkal kevesebb mértékben értékesítsük, mint iraSís országokban. Ugyanígy cél­tudatosan véget kell vetni annak az állapotnak, hogy a rosszul szervezett javítások következtében a nehöz te­hergépkocsik 30 százaléke tfirtósan Üzemképtelen. A pazarlás ilyen dur­va megnyilvánuláséinak megszünte­tése erőnkben áll és túlnyomó mér­tékben szervezői képességünktől, irá­nyító- és ellenőrző tevékenységünk hatásosságától függ. A legnagyobb mérvű gazdaságossá­gért vívott harcban rendkívül fon­tos a túlméretezett készletei* felszá­molása. Az ufóBBI két év alatt az Iparban és az építészetben mintegy 4,5 mil­liárd korona veszteséget okoztak a vállalatok raktáraiban heverő nyers­anyagok, anyagok és termékek. Ezen anyagok feldolgozásával gazdasá­gunk legalább 9 milliárd korona ér­tékű terméket nyerne a piaci alapok, a kivitel és a beruházási építkezés részére. A legnagyobb pazarlás éppen az ipar kulcsszakaszain, mégpedig a ko­hászati- és gépipari vállalatokban tapasztalható, és azoknak is a leg-. • íontosabb szakaszán, a kohászati anyagkészletek terén. Ügy vélem, teljesen természetes az a kívánság, hogy a tervezési muta-. tók és az anyagi ösztönzők támogas­sák a társadalom érdekeit a célsze­rűen fejlesztett külkereskedelmi kap­csolatok tekintetében ls. Arról van" szó, hogy a termelésben a kiviteli megrendelésekre a legnagyobb gon-i dot fordítsák, hogy azokat idejében és a CSKP KB határozata alapján a negyedévi elosztással teljes össz-í hangban és jó minőségben szállítsák le. Amikor azokról a fő problémákról be­szélünk, amelyeknek megoldása döntő az idei terv sikerében, nem feledkez­hetünk meg a mezőgazdasági termelés­ről. A kormány megteszi a szükségei lépéseket, hogy a mezőgazdaság szük­ségleteinek 1970-lg terjedő anyagi bizto­sítása terén teljesítsük a XII. kongresz­szut határozatát. Változtathatatlan tény marad azonban, hogy e segítség haté­konyságát végeredményben az emberek, az állattenyésztési és növénytermelési szervezők és dolgozók döntik el. A gé­pesítés és a kemizálás a sikeres me­zőgazdasági nagyüzemi termelés fontot feltétele, de az emberek az alkotó em­beri mnnka és a lelkiismeretesség, az emberek megfelelő szakképzettsége nél­kül semmit sem Jelent. A mezőgazdaságnak jelentfis segítsé­get nyújt majd Irányításának átszerve­zése. De mint mindig, most is igen fnn­tos lesz, hogy a helyes elveket hogyan váltják valóra, milyen tulajdonságaik lesznek azoknak az embereknek, akikre e nagy felelősséget bízzák. A CSKP KB legutóbbi ülésén ls teljes egyértelmű­séggel meghatározzák a nemzeti bizott­ságok küldetését az irányítás ÚJ rend­szerében, rámutattak, hogy a mezőgaz­daság Irányítása új módszerének beve­zetése nem mentesíti a nemzeti bizott­ságokat a mezőgazdaság fejlesztéséért, a mezőgazdasági politika megvalósításá­ért viselt felelősségüktől. A mezőgazda­sági termelés fejlesztéséről való gon­doskodásukkal. az állattenyésztési ter­mékek teljesen egyenletes felvásárlásá­nak biztosításával járulnak a leghaté­konyabban hozzá idei népgazdasági tervünk teljesítéséhez és ezáltal a kong­resszusi határozatok megvalósításához lt. Elvtársaki A CSKP KB legntóbm plenáris ülésén Široký elvtárs nagy figyelmet szentelt az irányító munka módszereinek, a kor­mány és a minisztériumok népgazdaság irányításáért viselt felelősségének, és elvben megfogalmazta a kormány objek­tív szerveinek, beleértve az Állami Terv­bizottságnak szerepét. A XII. kongresz­szus határozatai szellemében konkrétan rögzítjük a Központi Bizottság által jó­váhagyott elveket, hogy az Állami TerV­bizottság a leghatékonyabban hozzájá­ruljon a tervezési módszerek tökélete­sítéséhnz, a demokratikus centralizmus alapelveinek ésszerű érvényesítéséhez Csehszlovákia gazdasági életének irá­nyításában. Indra elvtárs ezzel kapcsolatban na­gyon részletesen foglalkozott az Állami Tervbizottság soronlevő feladataival, majd beszámolója befejező részében töb­bek közt a következőket mondotta: t Elvtársak! Már gazdag tapasztalataink vannak azon a téren, hogy minden nehézségün­ket, minden fogyatékosságunkat nagy zalial felfújják azok a körök, amelyek sohasem voltak Jóakaróink. Minden kuvikolás ellenére — amint ezt újból igen tárgyilagosan és meggyfi­zően megerősítette a XII. kongresszus is, — politikánk fő értelmét mindig a dolgozók életszínvonalának emelése ké­pezi. Például elég, ha egy tekintetet ve­tünk a múlt évi élelmiszerfogyasztás és az Ipari cikkek eladásának adataira. Az élelmiszercikkek eladása 19G2-ben mint­egy 5,5 százalékkal, az Ipari cikkek eladása 1 százalékkal, a hús- és a hús­készítményeké 3,5 százalékkal, a zsír eladása 5,6 százalékkal, a vajé 6.5 szá­zalékkal, a kötött fehérnemű és a szö­vött felsőruha eladása 4,1 százalékkal növekedett az 1981-es évhez viszonyít­va. Ebből az az egyértelmű következ­tetés szűrhető le, hogy gazdaságunk súlyos nehézségei ellenére a dolgozók életszínvonala tovább emelkedett, s hogy a nehézségeket nem a nép számlá­jára oldottuk meg. Pártunk, Igaz, mindig hangsúlyozta, hogy az életszínvonal emelkedése köz­vetlenül a termelés növekedésétől, az egész gazdaság fejlfitiésétől függ, s hogy mindenki, a mága szerencséjének ková­csa. S a lakosság túlnyomó többsége ezt az Igazságot maradéktalanul meg is ér­ti. Megérti azt, hogy a munkáján és a munkájánalc eredményeivel való gondos gazdálkodáson kívül nincsenek semmi­lyen más „titkos" forrásaink, amelyek lehetfivé tennék az életszínvonal tetszés szerinti emelését. Ezeket az elveket gya­korlati munkánkban teljesen tisztelet­ben kell tartani, mert előbb termelnünk kell, hogy legyen mit elosztanunk. Elvtársaki Tisztelt Nemzetgyűlés! A CSKP XII. kongresszusa nagy cé­lokat tűzött kl. Határozataival kije­lölte a szocialista társadalom tovább­fejlesztésének útját. A kongresszus határozatait teljesítjük, a kitűzött célokat elérjük, ha haladéktalanul munkához fogunk. Munkánk már ma és holnap dönti el, hogy mivel ren­delkezünk majd 1970-ben. Igen, mun­kánk már ma és holnap dönti el, hogyan élünk majd a jövöben. 1963. január 20. • (Jj SZÖ 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom