Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-03 / 03. szám, csütörtök

A szövetkezetesek a XII. pártkongresszus határozatáról tárgyalnak A jövedelmezőbb gazdálkodás szellemében kezdik az új esztendőt Készülnek a termelési évi tervek • A parasztság figyelmét nem kerüli el a takarmánytermesztés növelése • A N ové Zámký-i sertéscondozók az első hússzállítók között A mezőgazdasági üzemekben az évi termelési terv összeállítását élénk vita előzi meg. Vitaindító a XII. pártkongresszus határozata, amely irányt mutat a termelés növelésére. Ennek értelmében a beszélgetéseken a terv teljesítésének megjavításáról, azaz piac jobb ellátásáról van szó. Az 1963-as esztendőben mindjárt az év elejétől kedvező feltételeket kell te­remteni, hogy eredményesebb legyen a gazdálkodás. Ez a jelszó a Nové Zámky-i szövetkezetesek körében is. Visszapillantás az ó esztendőbe — Ami az állattenyésztési termé­kek eladását illeti — mondja Barák János, a szövetkezet elnöke —, min­dent elkövettünk, hogy helytálljunk. Ez sikerült ls, de csak részben. A hús eladását teljesítettük, a tojásból 26 százalékkal többet adtunk el, a tej­eladásnak azonban csak 87 százalék­ra tettünk eleget. Ez az, ami a terve­zés idején alaposabb meggondolásra késztet, hogy a jövőben ilyen lema­radásra ne kerüljön sor. Megjegyzem, ha csak egy kicsit is jobb lett volna az időjárás és több takarmány terem, tejből sem maradtunk volna adósai a közellátásnak. A vezetőség a jövőről tárgyal Most, amikor a vezetőség a terme­lési terv összeállításához kezd, tuda­tosítják, hogy nem kis feladat előtt áll: több takarmányt kell termeszte­nie. Természetesen ez nem marad csak megállapítás. A javulást az ön­tözéstől várják. A nyáron lucernából csupán 20 hektárt öntöztek a szövet­kezetesek. Meggyőződtek róla, hogy az öntözött terület hektáronként 30—35 mázsa szálas takarmánnyal nagyobb termést hoz, márpedig a tejtermelésben a jó minőségű lucerna sokat segít. Éppen ezért jövőre 50 hektár lucerna öntözését vették terv­be. Az őszi gabonaneműek nitratá­ciójával az abraktakarmány hozamát is növelik. Őszkor úgy osztották be a műtrágyát, hogy a téli fejtrágyá­zásra is maradjon. Helyesen jártak el, hiszen ismert tény, hogy a hozam nem csupán az elhasznált műtrágya mennyiségétől, hanem annak helyes elosztásától is függ. A nitratáciq teret hódít A gabonaneműek hozamát ország­szerte a legtöbb mezőgazdasági üzem­ben jónak tartják. A Nové Zámky-i szövetkezetesek azonban nem lehet­nek vele megelégedve. Igaz, nem az ő hibájukból volt gyenge á termés, mert a jégverés több mint 21 vagon szemes takarmánytól fosztotta meg őket. így az átlagos hozam búzából csak 21 mázsa volt hektáronként. Le­hetett volna nagyobb a hozam, ha tavaly az őszi vetéseknek nemcsak a felén alkalmazzák a nitratáclót. Persze, ezen változtatni már nem le­het. De hogy a jövőben ne érje őket hasonló meglepetés, a télen az összes őszi kalászosokon elvégzik a fejtrá­gyázást. És így van ez rendjén. A kár, vagy fogyatékosság mindig figyelmez­tető legyen a termelés javítására. Eladásra készen a hízó sertések Az ember azt hinné, hogy ilyen természeti csapások után a Nové Zámky-i szövetkezetesek gyengén kezdik az új esztendőt. A valóság azonban más. A tagság megtalálta a módját, hogyan járjon el. Az üzemi konyhákból és a vágóhídról összesze­di a hulladékot, ami a sertéshizlalás­nál jó takarmánynak bizonyul. A mos­lékot szívesen fogyasztják a süldők és napi súlygyarapodásuk 45 deka da­rabonként. Ez nagyon szép eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy az elvá­lasztott malacok súlygyarapodását is az átlagba számítják. A szép súly­gyarapodás legnagyobb bizonyítéka az, hogy a szövetkezet az év első és második dekádjában 100—100 má­zsa sertéshúst küld a piacra. Tehát az űj esztendőben jól kezdi a gazdál­kodást és minden erejével arra tö­rekszik, hogy a XII. pártkongresszus határozatának szellemében egyre több árut adjon a közellátásnak. (bj) 40 éve holt meg loroslov Hošek | Ma, január 3-án emlékezünk meg kiadását, amelyet a Československý § Jaroslav Hašek, a cseh humor és spisovatef kiadóvállalat tavaly 60% szatíra klasszikusa korai halálának ezer példányban jelentetett meg, ^ azonnal szétkapkodták. Számos ér-^ 40. évfordulójáról. KOMMENTÁRUNK: lyet számos világnyelvre lefordítot- gező értékelést adjon Hašek életé- i tak. A múlt évben kiadta a buda- rul és munkásságáról. Kisebb tanul- i pesti Eurőpa Könyvkiadó, a milánói mányok jelentek meg külföldi iro-^ Feltrinelli kiadóvállalat, a lisszabo- dalomtörténészek tollából, a Szov-§ ni Portngália Editora vállalat, s 1953 jetunióban például megjelent Duna-^ óta immár hatodszor jelent meg a jevszkij „Haseket követem" című ^ Švejk a berlini Dietz kiadó gondo- monográfiája. A „The Times Lite- ^ zásában, ezúttal 140 000 példány- rary Supplement" angol irodalmi^ számban stb. hetilap nemrégen közölt „Cseh ki- ^ Hazánk olvasói is szüntelen érdek- rály" című cikkében Jaroslav Ha- fc lódést tanúsítanak e híres szatiri- seket „a világ halhatatlan klasszi-fc kus regény iránt, hisz a Svejk 22. kusának" nevezte. A szovjet és nyugati államférfiak újévi üzenetváltása Moszkva (ČTK) — Az Izvesztyija közölte azokat áz újévi üzeneteket, amelyeket Nyikita Hruscsov és Leo­nyid Brezsnyev elvtársak váltottak John Kennedyvel. A szovjet államférfiak táviratukban rámutatnak arra, hogy az 1962. év olyan események tanúja volt, ame­lyeknek végzetes irányát sikerült el­hárítani. Ez annak köszönhető, hogy a tárgyaló felek józanul mérlegelve a helyzetet megállapodásra jutottak. „A világ népei tőlünk most a ha­laszthatatlan problémák rendezésére irányuló határozott törekvést várnak, hogy biztosítsuk a békés élet és al­kotó munka megbízható feltételeit" — írja N. Hruscsov és Leonyid Brezs­nyev. John Kennedy, az USA elnöke vála­szában azt írja, hogy az amerikai nép az új évben szívből óhajtja, hogy kedvező eredményt érjen el a béke kérdésében. Legyen 1963 a béke éve Az idei új év kezdete ismét al­kalom volt arra, hogy az emberek — elsősorban a politikusok és ve­zető személyiségek, szándékaikról és az emberiség vágyairól nyilat­kozzanak. A szocialista országok képviselői egyöntetűen a békéért és a béke nevében emelték fel a szavukat. Hruscsov szovjet kor­mányfő óhaját fejezte ki, hogy le­gyen 1963 az emberiség békés fej­lődésének éve, az időszerű nemzet­közi kérdések megoldásában bekö­vetkező lényeges változások és az enyhülés éve. Köztársasági elnö­künk, Novotný elv.árs újévi kö­szöntőjében hangoztatta, hogy tet­teink soha sincsenek ellentétben a békéről hangoztatott szavainkkal, s tovább haladunk a Szovjetunió oldalán. A testvéri Lengyelország Ál­lamtanácsának elnöke is hangoztatta, hogy országa az idén tovább tá­mogatja a Szovjetunió békepoliti­káját és felkarol minden békés kez­deményezést. Walter Ulbricht, az NDK Államtanácsának elnöke ismét a német békeszerződés megkötését szorgalmazta... A világ persze más megnyilatko­zásokat is hallott. Lübke nyugat­német köztársasági elnök „határo­zottságra" és „keménységre" tüzel­te a Nyugatot a Kelettel szemben. Az ún. önrendelkezési jog leple alatt most is revansra uszított. De Gaul­le elnöktől sem hallhattunk valami újat. Most ls a Közös Piac erősíté­sét, a Párizs—Bonn tengely megszi­lárdítását, az atomütőerő megte­remtését szorgalmazta. Spellman amerikai bíboros a béke sajátos ma­gyarázata szellemében áldását adta az amerikai támaszpontokra. A közvélemény különféleképpen reagál a nyilatkozatokra. Különösen élénk visszhangot váltottak ki azok a válaszok, emelyeket Hruscsov elv­társ a Daily Express című angol lap szerkesztőségének kérdéseire adott. Hruscsov elvtárs ismét konkrétan megmutatta, mi a teendő a nukleá­ris veszély elhárítására. Nem vélet­lenül emelte ki, hogy az általános és teljes leszerelés nélkül nem biz­tosítható tartós világbéke. A tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet január közepén Genfben folytatja munkáját. Hruscsov elv­társ kijelentette, hogy a Szovjet­unió az új évben még elszántabban fog küzdeni a leszerelés megoldá­sáért. Ezzel kapcsolatban önkénte­lenül arra gondolunk, hogy a nyu­gati hatalmak tavaly mindent elkö­vettek a leszerelési tárgyalások zsákutcába vezetéséért. A nyugati államférfiak újévi köszöntőjéből is hiányzott az az ígéret, hogy hozzá­járulnak a kérdés mielőbbi érdem­leges megoldásához. A nukleáris kísérletek beszünte­tése szép újévi ajándék volna a népeknek. A sző szoros értelmében megtisztítaná a légkört, és kedve­zőbb feltételeket teremtene az álta­lános és teljes leszerelésre vonat­kozó egyezmény megkötésére. A Szovjetunió az ENSZ XVII. ülés­szakának felhívását követve kész 1963. január 1-től beszüntetni nuk­leáris kísérleteit, természetesen az­zal a feltétellel, hogy a nyugati ha­talmak ís követik példáját. Hruscsov elvtárs ismét nagy je­lentőséget tulajdonított a német bé­keszerződés megkötésének és a nyugat-berlini kérdés rendezésének. A nyugat-berlini egyenruhás és pol­gári ruhás provokatőrők újabb me­rényletei e kérdés megoldásának halaszthatatlanságát bizonyítják. Szinte illusztrálják Hruscsov elv­társ szavait: „Honnan hangzanak ma robbanások és lövések? Éppen Nyugat-Berlinből!" A béke megőrzéséért különösen nagy felelősség hárul a két leg­nagyobb atomhatalomra — a Szov­jetunióra és az Egyesült Államok­ra. A Szovjetunió az új év kezdetén ismét békés együttműködést kínál, ápolni akarja a baráti viszonyt, azt kívánja, hogy kapcsolataikat ugyan­az a szellem hassa át, mint. Roose­velt elnök idejében. Ez a békeaján­lat is választ vár az amerikaiaktól. A szovjet—amerikai kapcsolatok nagy jelentőségén kívül az is fon­tos, hogy valamennyi ország hozzá­járuljon a béke ügyéhez. Hazánk ismeri feladatait a békéért és a haladásáért vívott történelmi küzde­lemben és kész elszántan tovább harcolni. MV Hruscsov elvtárs válaszai a német sajtó tükrében Berlin (ČTK) — A Neues Deutschland vezércikkében azt írja, hogy az új év kezdetét a Szovjetunió újabb kezdemé­nyezése jellemzi az emberiség reményei­nek valóra váltásában, a tartós béke biztosításában. A lap hangsúlyozza, hogy N. Sz. Hruscsov Adenauernak küldött levelében és a Daily Express angol lap­nak adott nyilatkozatában napjaink idő­szerű problémáival foglalkozik. A Neües Deutschland rámutat arra, hogy most minden a Nyugattól függ. A nyugati hatalmaknak az 1963. év kü­szöbén végre nyíltan állást kell foglal­niuk a szocialista világ újabb kezdemé­nyezésével kapcsolatban. A nyugati ha­talmaktól most egy kis jóakaratot vá­runk. Bonn (CTK) — A nyugatnémet sajtó nagy érdeklődést tanúsít N. Sz. Hrus­csov elvtárs válaszai iránt. A Neoe RUeinzeitung azt írja, hogy „A nem­zetközi kapcsolatok terén fordulatot Hruscsov nézete szerint, kompromisszum útján kell elérni. Engedményt az en­gedményért. Ez helyes és a józanul gon­dolkodó nyugati politikusok ezzel egyet­értenek." SZOVJET MUNKAMÓDSZEREK NYOMÁBAN KUTATÓK A TERMELÉSBEN Foglalkozása bányász, szak­mája mérnök. Sőt, ennél is több: tudományos dolgozó. Munkahelye és beosztása: a prágai Erckutatô Intézet rud­női kirendeltségének vezetője. Neve: Ondrej Počubaj. Szenve­délye: a föld gyomrának ala­pos megismerése és kincsének az ember szolgálatába állítása. A völgyben fekvő fiatal bányavá­ros modern lakónegyedének egyik emeletes épületében találtam a mér­nökre, aki három éve vezeti a rud nói kutatórészleget Szikár és magas, deresedő hajú. negyvenes férfi. Kis­sé meglepődött, amikor megkérdez­tem: — Hogyan szereztek tudomást a szovjet bányászok nyíltkamrás fej­tési módszeréről? Levetette szemüvegét, hellyel kí­nált. — Ezekből az újságokból, itt — mutatott a folyóiratokkal teli könyv­szekrényekre. — A módszer tanulmá­nyozására — legnagyobb örömömre — engem küldött ki a minisztérium. Tavaly tizenöt napot tartózkodtam a Szovjetunióban ... — Miben rejlik a szovjet bányászok sikere? — Sikereik titkát abban látom, hogy lényegesen jobb gépberendezé sekkel vannak felszerelve, mint a mi bányászaink, és nagyobb segítséget nyújt nekik a bányászati kutatás Azaz több mérnök, technikus, stb. foglalkozik tudományos és kísérleti alapon új munkamódszerek, s új, nagy teljesítményű gépek bevezetésé­vel. Meggyőződtem erről a Krivoj Rog-i hatalmas bányakombinát Rosa Luxemburg, Novaja és XX. Partszi­jezd bányáiban, valamint a kombinát­hoz tartozó NJGRI-féle kutatóintézet­ben. — Bizonyára sok, nálunk még is­meretlen munkamódszerrel találko­zott. Melyeket lehetne nálunk is al­kalmazni? — Elsősorban a szovjet bányászok fúrási technikájáról szeretnék szólni. A fúrási technikától ugyanis nagyon sok függ, mert minél gyorsabban és olcsóbban képezzük kl a lyukakat, annál nagyobb munkatermelékeny­ségre számíthatunk. A szovjet bányá­szok e téren messzemenő újításokat vezettek be. Náluk a nagy átmérőjű mély furatok dominálnak. A mi bá­nyászaink mindeddig csak kis átmé­rőjű lyukakat tudtak fúrni és mély­ségük is csak nagy ritkán haladta meg a 6—7 métert. Krivoj Rogban ezt a fúrási módszert csak nagyon el­vétve alkalmazzák, mert az ezzel el­érhető eredmény minimális. A szó­ban forgó szovjet fúrási módszerrel 40—50 métert lehet gazdaságosan fúrni. Ez a módszer nagyon elter­jedt az ország ércbányáiban. A nagy átmérőjű mélyfuratokat kb. 300 kg súlyú fúrógépekkel végzik. A legel­terjedtebb a BA-100 K típusú fúróbe­rendezés, de találhatók még korsze­rűbbek is, mint pl az NKR-100 típu­sú és még sok más E berendezések abban különböznek egymástól, hogy változó átmérőjű — 105 mm-ig és 50 méter mély furatokat ls lehet velük kiképezni. — Miben látja az ilyen furatok je­lentőségét? — A kis átmérőjű, 6—7 méteres lyukakkal nem tudnak bányászaink nagyobb eredményt elérni, bár mű­szakonként 40—90 tonna ércet is le­het velük lerobbantani. Három órá­nál is több fúrási időre van szükség. Krivoj Rogban ugyanennyi idő alatt — de nagyobb lyukátmérővel és mélységgel — 160—400 tonna ércet is fejtenek. Ez lényegében azt jelen­ti, hogy a szovjet bányászok keve­sebb munkaráfordítással négy- és többszörös teljesítményt érnek el. — Eredményesnek tartja tanul­mányútját? — Igen. Kísérleteink eredménye meglepően jő. A rendelkezésünkre álló BA-100 K tipusú fúróberende­'zéssel különböző szilárdságú ércek­be kísérleti lyukakat fúrtunk. A cél az volt, hogy megállapíthassuk: mi­lyen eredményeket lehet vele elérni Rudftanyban- Az eredmény, mint már mondottam, jó, mert négyórás tiszta munka alatt 13,5 méter lyukakat le­bet fúrni. Ezeknek az eredmények­nek birtokában egy kísérleti blok­kon hqzzáfogtunk a fejtési paraméte­rek kivizsgálásához. Ez a munkánk csak egy hónapig tartott, de a ki­lenc lerobbantott lyuk utá: kb. 5500 —6000 tonna érc termelését érte el két ember, összehasonlítva az üzemi átlaggal, ez 2—3-szoros teljesít­ményt és önköltségcsökkentést je­lent. Visszatérve a fúráshoz, azt kell még elmondani, hogy a kis átmérő­jű és 6—7 méter mély furatú lyuk­ból méterenként 3—5 tonna ércet le­het lerobbantani, ugyanakkor a szov­jet módszerrel méterenként 42,6 ton­nát értünk el. — Beszélhetne az új, nyíltkamrás fejtésről? — Az eddig használatos kamrafej­téseknél szükséges volt a lefejten­dő blokkot előkészíteni, ami kb. 300 méter osztószlntvágatból, 100 méter gurítőból és 16 csapolótölcsér kikép­zéséből állott — vagyis a kifejtendő blokkot fél évig kellett előkészíteni. Mivel a Ba-100 K típusú fúróberende­zéssel 40 méter mély lyukat is fúr­hatunk, így a féléves előkészületi munka a legkedvezőtlenebb körülmé­nyek között sem húzódhat tovább, mint három hónapig. Nagy előnye, hogy feleslegessé teszi az osztószin­teket, ami viszont a 300 méter Aosszú vágat helyett csak 100 méter kikép­zését teszi szükségessé. Előnye to­vábbá, hogy párhuzamosan az elő­készületi munkálatokkal ércfejtést is végez. Hogy mit jelent ez az érc­fejtés intenzitása növelésének szem­pontjából, ezt akkor értjük meg a legjobban, ha azt is figyelembe vesz­szük, hogy azt a blokkot, amelyet eddig 14—16 hónapig fejtették a bá­nyászok, az új módszerrel 6—8 hó­nap alatt kifejthetik. — Más bányákban is alkalmazható ez a fejtési módszer? — Röviden Igennel nem lehet vá­laszolni, de mindenesetre sok olyan település van hazánkban, ahol meg­felelőek a fekű- és fedőviszonyok a nagyobb kamrák, bányaüregek kikép­zéséhez. Szerintem előnyösen lehet­ne alkalmazni a Gömör-Szepesi-Érc­liegység több bányaüzemében, vala­mint a magnezitbányákban, sőt Cseh­országban, a barrandieni érctelepa­ken ís. Mindehhez azonban szüksé­ges, hogy illetékes szerveink kellő mennyiségben biztosítsanak megfele­lő fúrőberendezést. — Milyen javulást hozhat e mód­szer széles körű alkalmazása a rud­ňanyi üzem tervteljesítésében? — Tudatában vagyok annak, hogy ezt a fejtési módszert nem lehet minden munkahelyen alkalmazni. Azonban minden ércbányában akad e célra megfelelő fejtési front. A módszer bevezetése 2—4, egyenként 600—1200 tonna havi érejövesztésű munkahely megnyitását tenné szük­ségtelenné egy-egy bányában. A mun­kaerők csökkentéséről s jelentős mennyiségű előkészületi munkálatok elmaradásáról már nem is beszélek. A nagy átmérőjű és mélyfuratokat alkalmazó munkahelyen havonta könnyűszerrel 8—12 ezer tonna érc jövesztését ls el tudja érni 4, eset­leg 6 ember. Počubaj mérnök ezután háromtagú kollektívája életéről számolt be. Azt mondja, hogy Ivan Vozár és Borik András technikusokban nemcsak ki­tűnő munkatársakra, hanem nagy­szerű emberekre is talált... A kísér­leti fúrásokat ők hárman hajtották végre. Az idén sokkal nagyobb meny­nyiségű vasércet kell a rudňanyi bá­nyászoknak kitermelniük. E feladatok valóra váltásában igen nagy támoga­tást nyújthat Ondrej Počubaj mérnök és két munkatársának új, nyíltkamrás fejtési módszere, amely szélesebbkörű alkalmazásra találhatna a rudňanyi vasércbányákban. KEZES JÓZSEF Cl SZÔ 2 * 1963. január 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom