Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-21 / 21. szám, hétfő

VÁLTOZÓ ELET R

adzovce és Cakanovce azelőtt sem esett messze egymástól, az utóbbi időben azonban a két községet elválasztó térköz úgyszólván az országutat átszelő kicsi hídra zsugorodott. Az egyik község felől ls, a másik oldalról ls ú) lakóházak egyre szaporodó sora Indult meg egymás felé. Ma az arra járó idegennek méltán olyan érzése támad, hogy egy vadonatúj helységben jár, annál inkább, mert itt épült fel a középiskola nagy, emeletes épülete, a Jednota ú] üzletháza, emeletén a vendéglővel és most épül a őakanovcei új, emeletes kultúrotthon. Szóval, ami a falvák képét illeti, az hazánknak ezen a — magyar határral szomszédos — táján is rohamosan változik. A külső változás azonban kétségkívül az emberek belső változását, életszínvonaluk, életmódjuk átalakulását tükrözi. A szép, korszerű lakások, a modern új berendezések, háztartási cikkek az emberek növekvő igényességét mutatják. Azt, hogy ma már sokkal többet kívánnak az élettől, mint mondjuk tiz és egynéhány évvel ezelőtt. Ezenkívül még valamit megmutat, azt, amit általában természetesnek veszünk, magától értetődőnek tartunk. Ez pedig nem más, mint az, hogy nálunk lehetővé vált a nagyobb Igények kielégítése. Az emberek anyagi körülményei megengedik, hogy a régi kis házikóból nagy lakásba költözzenek, nagyobba annál, amelyről az egyszeri kulák anyja nagy büszkén így nyilatkozott: „A legnagyobb házat építtettük a faluban, olyan nagyot, hogy az emberfia eltéved benne I" MindannaR o nagy, ífffllÖenütt jelenlevő, mindenütt ható valóságnak eredményeként, ainii tömören szocialista rendszernek nevezünn, változnak, formálódnak az emberek, Jellemvonásaik szüntelenül a pozitív mutatók irányában fejlődnek. A változás azonban legmarkánsabban épp ott mutatkozik meg, ahol a legtöbb volt a pótolnivaló, a cigányoknál. A falvakban általában a perifériákra szorultak a cigányok. A község többi lakosától elkülönült településeket alkottak. Ami az elkülönülést illeti, nincs ez másképpen Cakanovcén sem, bár itt az úgynevezett cigánynegyed közvetlen folytatása a falu egyik utcájának. A

z idei tél, bár szigorúságban az utóbbi telek közt párját ritkítja, néha tréfás kedvét is kimutatja. Nein fukarkodott a hóval, faggyal, szélviharral, egy nap meg szinte minden átmenet nélkül kitartó, áztató esőt zúdított a határra. A falut átszelő patakocska tajtékzó folyóvá duzzadt, az út Jegén vastagon hömpölygött a víz. Ilyen mostoha körülmények között derekas munkába tellett, míg az utat mutató klsbíróval együtt felküzdöttük magunkat a domboldalon elterülő házak közé. Ráadásul a kisbíró alaposon kilépett... a televízió mellől szólította el a hivatali kötelesség, Igyekezett hát minél előbb túlesni rajta. Eközben ilyen Időjáráshoz alkalmazkodó lábbelijében nem nagyon ügyelt arra, miképpen kerüli ki a félcipős városi ember az úton folydogáló ezernyi patak vizének útvesztőit. Ilyenkor télen, kiváltképpen fossz időben, nincs kint a népes gyereksereg, amely általában a Clgánytelepüléseket jellemzi. Egy-két, Jó melegen felöltözött vérmes fickó lézeng csupán az ázott hóval borított térségen. Nem azért, mintha kevés lenne itt a gyerek, a gyerekáldásra nincs panasz, de úgy látszik, néha a gyerekek is többre becsülik a Jó meleg szobát a téli örömöknél. Aki egyébként a szokásos „péró" képet keresné itt, az bizony ennek nyomát sem találná. A házak szép rendben sorakoznak egymás mellett, vadonatúj lakásokban sincs hiány, közülük nem egy a község bármely részén megállná helyét; a porták rendezettek, tiszták. Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy a őakanovcei cigányok lakótelepe, úgy, ahogy ezen a téli vasárnapon láttam, általában semmiben sem különbözik a községek egyes részeinek általános képétől. T7~ökény Vilmosé k portája takaros, •I*- rendben tartott. A házba lépő látogatónak szinte kedve támad a küszöbön kívül hagyni ázott lábbelijét, ne sértse meg a konyha pedáns tisztaságát. Ifjabb Kökény Vilmos, a fiatalabb házigazda szíves unszolása veszi elejét a szándék megvalósításának, bár ennek következtében Jó néhány vizes folt került a tükörfényes padlóra. Idősebb Kökény Vilmos nyugdíjas munkásember, ötvennyolc éves még, de a reuma idő előtt nyugdíjba kényszerítette. Pedig nem szívesen engedett a kényszernek, kezdetben kézzel-lábbal tiltakozott a rokkantság ellen, de a betegség nem tréfadolog, bele kellett nyugodnia az orvosok döntésébe. „Elvégre jobban értenek hozzá" — ismerte be végül. — Jó munkás voltál Kökény elvtárs —• megérdemled a nyugdíjat! — mondta neki a mester, amikor nehéz szívvel búcsút vett a műhelytől. Bizony Kökény bácsi jó munkás volt egész életében. Zsenge gyermekkorától megszokta a dolgot, amikor jó öreg tanítója tanácsára egy évvel idősebbnek vallotta magát, hogy munkába lépve részt vegyen a nagy család eltartásában. fó munkás 1 Ha már felvetődött e két szó, álljunk meg itt egy kicsit. Nem más, mint ez a titka annak, hogy a őakanovcei cigányok döntő többsége rendezett anyagi körülmények között él és általában olyan lakásberendezést és életnívót mondhat magáénak, amelyet valamikor csak a Jbbb körülmények köZött élő hivatalnok engedhetett meg magának. A filakovoj üzemek, az egykori radzovcei szénbánya és a környék számos kőbányája viszonylag kedvező lehetőséget teremtett a munkaalkalomra, amely az Itteni cigányok számára ls lehetővé tette, hogy bekapcsolódjanak a munkába. 'fjabb Kökény Vilmos magas, karcsú fiatalember, intelligens vonásokkal. A füleki Kovosmaltban dolgozik ő is, ahol apja egyfolytában csaknem két évtizeden át markolta kemény kézzel a szerszám nyelét. Bádogos mesterséget tanult, és foglalkozása mellett elvégezte az esti ipariskolát, mégpedig nagyon Jó eredménnyel. Törekvő, ügyes mesterember, kiváló kul túrmunkás. Ezt a tulajdonságát jó eredménnyel gyümölcsözteti a CSEMADOK helyi szervezetében. Nem volt könnyű dolog, de elérte, hogy a község meglehetősen pangó kulturális életéből rövid Időn belül Jó hírnévre szert tett tevékeny tánc- és énekcsoport fejlődött ki, amely a kulturális versenyeken Is megállja a helyét. Nem tipikus ugyan, mégis elmondom, milyen is lehet egy énekkar születése. A vezetőség tagjai túlságosan nehéz feladatnak tartották az énekkar megszervezését, mások is húzódtak tőle, mondván, hogy kár ezzel próbálkozni, nincs ennek hagyománya a faluban és Így tovább. Az ifjabb Kökényt azonban nem olyan fából faragták, aki könnyen lemond terveiről. Gondolt egyet, mégpedig nem mást, mint azt, hogy a ľ próba szerencse, a szerencse próbája pedig megéri pár liter bor árát. Egy alkalommal összehívta tehát a számba Jöhető embereket, néhány üveg bor került hangulatkeltőnek az asztalra. Egy-két pohár után dúdolgatni kezdtek a jelenlevők, majd szárnyra kapott egy nóta. Kökény Vilmos pedig máris elemében volt, serényen munkához látott. Hangjuk alapján osztályozni kezdte az éneklőket, másnap pedig már meg ls tartotta első próbáját az énekkar. A közös kultúrmunka, a társadalmi munka, brigád a mezőgazdasági munkák elvégzésére, mind-mind olyan megnyilvánulások, amelyek fokról fokra lebontják azt a válaszfalat. amely a múlt csökevényei nyomán még cigányra és nem cigányra osztja a falvak lakóit. S

érelem imitt-amott akad még. Balázs Dezső gyári munkás felesége, egy villogó szemű, jól felvágott nyelvű menyecske panaszkodott, hogy „a parasztok nem becsülik a cigányszármazású embereket", gyakran hallanak olyan megjegyzéseket, mint „piszkos cigány" és hasonló. Pedig magam tanúsíthatom, mert ott jártam náluk, Balázs Dezsőné konyhája meg egész lakása a szó szoros értelmében ragyogott a tisztaságtól. Másrészt pedig a tűzrőlpattant menyecske nemigen vágta zsebre megfelelő válasz nélkül az efféle megjegyzéseket. Ifjabb Kökény Vilmosnak is sérelem nyomja a szívót. Az öregeffkel együtt nehezen fSimek mér el itteni házukban. Jelentkezett hát Fűteken a lakásszövetkswtbe. Ffepôra jött éppen, hogy mogtrtlt egy hely a írorábbati elkösztlt saövefkezeö lakóházban. Kiutalás, lakáskulcs is a kezében volt már, édesanyja és felesége napokat dolgozott a lekés takarításán, végül mégis más költözött a lakásba. A fiatalember joggal éreahetl, hogy méltatlanul bántak el vele, máT csak aaért te, mert a lakáskiutalás körül kelefkezett huzavona fő szereplői a jövendő takótársak elé legnyomósabb érvként clgánysaórmazésát állították. Az előítélek hatása kdönként felüti még a fejét, ezek a tényezők azonban imlnd szűkebb tertletre saoralnak viessa és egyre ritkábbak. Azért pedig, hogy véglegesen Ss örökre leküadjük ez ez irányá előítéleteket, a legtöbbet éppen a cigányszármazású polgárok tehetnek. Cakanovce egy azoknak a falvaknak sorában, ahol a cigányok életmódjának alakulása mutatja a fejlődés irányát. Idősebb Kökény bácsival együtt sok cigánycsaládhoz kopogtattunk be. Mindenütt szívélyesen fogadtak, és mondhatom, ami a lakást, a berendezését Illeti, az valamennyi helyen a legjobb benyomást keltette. Televízor, zeneszekrény, hűtőszekrény, új konyha- és szobabútorok (néhol kettő is, mert mér a serdülő tóny számára rs előkészítették), motorkerékpárok, mosógépek a mindennapi dolgok közé számítanak. Nem találkoztunk nyomorral, gyötrő anyagi gondokkal, éhezéssel, ami valamikor a cigánytelepeken általános jelenség volt. A rendezett, jól megalapozott családi élet félreismerhetetlen Jeleit láttuk mindenütt. E

nnek és a további fejlődésnek alapja, mint már előbb szó volt róla: a munka. Az, hogy Kökény Vilmos, Oláh Gyula, Balázs Dezső, Oláh Kálmán és a többiek minden nap útnak indulnak a gyárak, a bányák, a szövetkezet és az állami gazdaságok felé és este a jól végzett munka tudatában térnek otthonukba. GAL LASZLÖ MADÁCH IMRE 140 éve született Az ember tragédiájának szerzője Néhány nap eltéréssel Madách egy családi és nemzeti gyász levezetésé-i évben született Petőfivel. Egyéniség ül megírta a világirodalom egyik leg-: és életforma tekintetében azonban szebb művét: Az ember tragédiáját, alig találunk kettejüknél ellentéte- Ebben a 15 színből álló filozofi-: sebb alkotópárt. Petőfi: lángoló for- kus drámai költeményben egyaránt radalmár, Madách: zárkózott tépelő- megformálta magánélete nagy csalódő. Petőfi, ifjúkori vándorlások, nél- dását és az 1848-as szabadságharc külözések és csalódások ellenére is kudarcát. Műve azonban nemcsak bátran, megingathatatlanul küzdött, családi és társadalmi rajz, de világMadách, a jól előkészített hivatali r.ézeti válságának a kivezetője ls. Ez pályán ls belefáradt a nehézségekbe, abból látható leginkább, hogy művét A két nagy személyiség mégis azonos: a forradalom és függetlenség j eszméjét mindketten egy életre tették magukévá. S bár Madách a szónak nem abban az értelmében volt forradalmár, mint Petőfi, neki éppúgy, mint Petőfihek, a forradalom határozta meg döntően az életét ós művészetét. Miről írjunk születésének száznegyvenedik évfordulója alkalmából? | Életéről vagy vi- Égg lágHírű művéről? 1§ Ez ls, az ls, máig érő beszédtéma ... Életsorsán sajnálkozunk, művét csodáljuk. A nagy mű _ befejezve messze ww-"T-t*-®v tülJutott ama r

é. m'* gebbl felfogásán, hogy: „Ádám a teremtés óta folyvást más ős más alakban Jelenik meg, de alapjában ugyanazon gyarló féreg maradt a még gyarlóbb Évával oldalán"... A nemzeti függetlenség, nem utolsósorban a jobb jövőbe vetett hite, a kiábrándultság és peszszimizmus helyett a küzdés és bízás elvéhez téritette vissza. Erről a Tragédia utolsó sora tanúskodik a legbeszédesebben: „Mondottam, eraA sztregovai Madách emlékmű ber: küzdj és bíz(G. I. felvétele) va bízzál." Éppen ezért a Madáchazonban csak'a nagy költő életének kérésben ls az alkotó marxista iroismeretében érthető meg igazán. Be- dalomtudománynak van igaza, amely széljünk hát mindkettőről — ameny- — ellentétben a Madách művét kinyire ect egy rövid megemlékezés zárólagosan pesszimistának nyilvánílehetővé tesel... tó polgári és dogmatikus felfogással AteósztregováTi született középne- — Az ember tragédiájában nemcsak m esi családból. Apját korán elvesz- a pesszimizmus, a csalódás, a csügtette. Nevelését erélyes és nagyravá- gedés müvét, hanem a pesszimizmusgyd anyja irányította. A fiatal Ma- sal, a csalódással és a csüggedéssel dách valóságos csodagyerek. Tizen- való makacs szembeszegülés pátoszát négyéves korára magánúton elvégez- is látja. te a gimnáaíamot Egyetemre Pesten Élete szomorú fordulatai, a tragiJárt. Itt ismerkedett meg a kor lro- kus kor Madáchot a pesszimizmusdafrni életével s a színház világával, ra tette hajlamossá. Diákévei, pollFiatalon kezdett verselni. Gyermek- tikai eszméi viszont optimizmust ember (17 éves) mikor megjele- oltottak belé. Lelkében tehát a pesznik első verseskötete. Aztán húsz szimizmus harcban állt az optimizéven át - Az etnber tragédiája be- mussal, mint ahogy müvében Az fejeaéséig - nem Jelentkezett nyil- ember tragédiájában is a jó és a vámosán szépirodalmi alkotással. Ügy ross

z. a

z '8

az 05 a hamis küzú ör

ö" tótsaik, tudta, jön majd a nagy al- köse

n egymással. • kotfe s minek előbb köaepes művek- Madáchra nyomasztóan hatott a kel ismertté válni... (Mert - bár n

emzetl ü8? vere

sff

e- óP

kÉ

nV összegyűjtött műve két vaskos köte- uralom az a nagy fásultság es CMt*t képez - Az ember tragédiáján lódottság, amely a levert forradalkívül még a legjobbnak tartott írá- ma

t, Európa-szerte követte Az sai is /Civilizátor, Mózes/ közepe- ^ztrák uralommal és a magyarság sek... Az egyetlen igazi azonban ^rében felbukkanó kibékülés, szánelée ahhoz hoev örökre halhatat- dékka

l azonban egy pillanatra sem lanná tpev'p 1 halhata

t békült me

g. Ellenkezőleg! Hitt az lóéi tanulmányainak befelezése ember

i haladásban, az elnyomottak jogi tanulmánya nak betejezese diadalában. Tudta, ha hoszután visszatért szülőfalujába. Megyei . - . ... V e„

vszo

r hiiíotuit „üiioit sz

u KUzaeimeK aran is, ae egysz-r hivatalt vállalt, ahol megismerkedett a bájos de kacér, szeszélyes és könynyelmű Fráter Erzsivel, akit felismert hibája és anyja intelme ellenére ls feleségül vett. megvalósul a boldog, a többség érdekeit védő társadalom. Errő is müve tanúskodik. Bár — mivel Marx és Engels tanítását nem Ismerte — az utópisták Néhány évi boldog házasság után hatására a szocializmusról torzképet sorozatos csapások érik. A szabad- fest, drámájában a párizsi forradalságharcban elvesztette öccsét, húgát m

at bemutató szín az egyedüli, és sógorát... Politikai menekült búj- amely nem hoz kiábrándulást, tatásáért hónapokig raboskodott... „Mily nagyszerű kép tárult fel szeRáadásul felesége, a könnyűvérű „Li- memnek"! mondatja Keplerrel, leldércke" nem állta ki a próbát: hűt- kesedést érezve a forradalom iránt, lenné vált s Madách — néhány hó- „Ha vérrsl és sárral volt is befennappal szabadulása után — a három- ve". gyerekes anyát kiutasította a családi Az elmúlt és Jövendő forradalházból. mat dicséri egyik epigrammájában A családi tragédia és az elvesztett ls

: ..A nép szava fenyítő üstökös, szabadságharc nagyon megviselte a Feltűnik olykor — elhalaványul. félénk, gyengéd, pesszimizmusra haj- Kigúnyolják, — de egyszer vissza

h ló, érzékeny költő lelkét. Ma- té

ru S kihányja a földet sarkaiból", dách évekig élt búskomoran, magá- b

ul'nyosan töprengve, míg a csalódás, a Minden erőt a feladatok teljesítésére összpontosítanak (Folytatás az 1. oldalról) hűbb tükörképét a szövetkezeti gazdálkodás nyújtja. A pártbizottság beszámolója — ami egyébként nagyon helyes — több Időt szentelt a hibák feltárására, mint az elért eredmények regisztrálására A beszámoló például leszögezi: a szövetkezet termelésipénzügyi tervét csupán 90 százalékra teljesítette, önként adódik a kérdés: jó, vagy rossz-e a szövetkezet, hogyan bíráljuk el a kommunisták munkáját? Mielőtt megadnánk a választ, két dolgot kell szem előtt tartanunk. Először is azt, hogy a múlt évi szárazság ugyancsak megvámolta a szövetkezet termését. Másodszor, de nem utolsósorban tudnunk kell azt is, hogy a selicei szövetkezetben a 90 százalék is Jóval többet Jelent, mint sok más szövetkezetben a száz. A tervezett hektárhozamokat a növénytermelésben sem érték el, fontos azonban tudni. Jiogy ebben a több ezerhektáros szövetkezetben búzából még így is 30,73 mázsa, árpából 32,42 mázsa volt az átlagos hektárhozam Nem árt tudni azt sem, hogy a terv 90 százalékos teljesítése mellett Is 32 korona egy-egy munkaegység értéke. A szövetkezet tehát Jó, elégedettek, jómódúak a tagok. Ez a kettő együttvéve pedig a szövetkezet kommunistáinak munkáját dicséri lú SZÁNDÉKKAL Pártunk egyik leghatásosabb fegyvere a bírálat és önbírálat, az őszinteség, az elvtársias szókimondás. És ahogyan már említettük is, a sellce! kommunisták eléggé kritikus szemmel mérlegelték múlt esztendei tevékenységüket. A problémákról nemcsak nagy általánosságban beszéltek, hanem — ahogyan mondani szokás — nevén nevelték a gyereket. Elismeréssel nyilatkoztak például a szövetkezet vezetőségéről, mivel Jól megszervezte as aratási munkákat, és így ezt gyorsabban végezték el a tervezettnél. Nem hallgatták el azonban azt sem, hogy a préselt szalmából rakott kazlak beáztak. A szalma megrothadt, takarmányozás céljára alkalmatlanná vált — mivel nem volt megfelelően befödve. A pártbizottság feladatul adta a szövetkezet vezetőségében tevékenykedő kommunistáknak, hogy az esetből vonják le a tanulságot, tegyenek meg mindent azért, hogy az Idei aratáskor hasonló eset már ne forduljon elő. A beszámoló mint a további előrehaladás egyik fontos tényezőjéről emlékezett meg a szocialista munkaversenyről. Kezdetben, amikor az előző négy mnnkacsoport a komplex gépesítés követelményeinek megfelelően két nagyobb munkacsoporttá olvadt össze, nagy lendületet vett a szocialista munkaverseny. A lendületes jfidulást azonban pangás, majd visszaesés követte, mivel elmaradt a verseny rendszeres értékelése. És hogy ez így történt, azért a pártbizottság is hibás. Streba József elvtárs, e szövetkezeti pártszervezet elnöke örömmel ős elismeréssel beszélt arról, hogy szövetkezetük marhahúsból több mint 300 mázsával túlteljesítette a szerződéses eladást, 100 tehéntől a tervezett 81 borjú helyett 94-et választottak el, rámutatott azonban arra is, hogy tejBői adósai maradtak a társadalomnak. A lemaradást a takarmányhiány okozta. Esetenként azonban a legelőket sem használták ki eléggé gazdaságosan. A bábpusztai részlegen például a helytelen legeltetési módszer következtében a Jószág csak letaposta a füvet. HOGYAN TOVA

BB Az elmúlt esztendő munkájának alapos elemzése részben már erre a kérdésre ls megadta a választ. Ami jó, hasznos volt, azt az időn tovább folytatják, ami pedig rossznak bizonyult, iparkodnak elkerülni. Ogy szervezik, irányítják majd a munkát, hogy a most feltárt hibák a jövőben ne Ismétlődjenek meg és minél nagyobb teret hódítsanak a bevált módszerek. Mint fő feladat továbbra ls a párt vezető szerepének szilárdítása, elmélyítése, a legodaadóbb fiatal szövetkezeti tagok soraiból újabb tagjelöltek, Illetve párttagok nevelése, az állandó politika! és szakmai továbbképzés kerül előtérbe, ami nélkül ma már szinte elképzelhetetlen a nagyüzemi gazdálkodás, az olyan mezőgazdasági termelés, amely Képes kielé glteni a fokozatosan növekvő Igénye ket. SZARKA ISTVÁN Az ember tragédiáját Madách 1859. február 17-től 1860. március 26-ig írta. Színpadon először csak — húsz évre Madách halála után — 1883-ban mutatták be. Azóta azonban Az ember tragédiája úgy Is mint könyv, úgy Is mint színdarab bejárta és meghódította a világot. Madách Imre ma már mindenütt elismert és megbecsült klasszikus. Szülőföldje ls törleszti az adósságot... A lučeneci irodalmi kör közbenjárására a Műemlékvédő Hivatal a közelmúltban hozta rendbe a sztregovai síremléket. Nem avult el a Madách Múzeum kérdése sem. jövőre, a költő halálának 100. évfordulójára, talán ez is megvalósul. Balázs Béla • A Moszkvai Állami Gyermekkönyvkiadó kiadja František Hrubln válogatott verseit és Vančura vidám elbeszéléseit. • Jugoszláviában 1962-ben 1039 folyóirat Jelent meg 602 millió példányszámban. Ugyanekkor 33 millió könyvet adtak kl A főiskolák száma 98-ról 204-re növekedett, a diákok száma pedig 72 ezerről 140 ezerre. Jugoszláviában minden ötödik fiatal tanul. Belgrádban rövidesen megnyitják a művészet parkját, melyben képtárakat, operaszínházai s a forradalom múzeumát létesítik. C] SZŐ 2 * 1963. január 21.