Új Szó, 1963. január (16. évfolyam, 1-31.szám)

1963-01-19 / 19. szám, szombat

Hruscsov elvtárs beszédének világvisszhangja fclO DE JANEIRO-1 TUDÓSÍTÁS) • KAIRÓ Piliso, a Dél-Afrikai Köztársaság Afrikai Nemzeti Kongresszusának képviselője kijelentette: „Meggyőződésem, hogy Afrika, Ázsia és LatinAmerika országai megértéssel fogadják Hruscsov elvtárs kijelentését, hogy a Szovjetunió mindig a függetlenségéri harcoló országokat támogatta és támogatja. • STOCKHOLM A stockholmi lapok kivonatot közölnek Hruscsov elvtárs beszédéből. Hangsúlyozzák, hogy Hruscsov elvtárs a jelenleg legégetőbb problémákról beszélt. • WASHINGTON Hruscsov elvtárs beszédét nagy érdeklődéssel fogadták az amerikai fővárosban. Az Associated Press hírügynökség kommentátora beszédének azt a részét hangsúlyozza, hogy a német békeszerződés senkit sem károsít meg és senkinek sem jelent előnyt. A kommentátor állítása szerint azokban az a szovjet javaslat, hogy Nyugat-Berlinben a NATO lobogóját' az ENSZ-ével cseréljék fel, nem felel meg az Egyesült Államoknak. • PÁRIZS A francia hírügynökségek is részleteket közölnek Hruscsov elvtárs beszédéből és ismertetik a beszéd világvisszhangját. Beszédének azt a részét emelik ki, hogy Németország egyesítését az egész német munkásosztály valósítja majd meg és hogy Nyugat-Berlint szabad várossá kell tenni. A Croix katolikus lap rámutat arra, hogy a szovjet küldöttség vezezetöje a békés együttélés szempontjából nyilatkozott a berlini kérdésről. • LONDON Az angol lapok Hruscsov elvtárs békefelhívását emelik ki. Az újsáNémetország Szocialista Egységpártja VI. kongresszusának Berlin (ČTK) — Németország Szocialista Egységpártja VI. kongresszu sának negyedik napján — január 18 án H. Hoffmann nemzetvédelmi miniszter beszédében elsősorban nagyra értékelte az NDK népi hadseregének s a Varsói Szerződésben részt vevő országok hadseregeinek testvéri együttműködését, amely nagymértékben járult hozzá az első német munkás-paraszt állam védelmi képességének növeléséhez. Ottó Winzer külügyminiszter-helyettes időszerű nemzetközi problémákkal foglalkozott. Wu Ksziu-cshuan, Kína Kommunista Pártja küldöttségének vezetője üdvözlő beszédet tartott a kínai kommunisták nevében. Hangsúlyozta, hogy a kínai nép megérti az NDK nehéz helyzetét, mert a szocialista tábor nyugati arcvonalán kell szívósan küzdenie az amerikai imperialisták által támogatott nyugatnémet militarizmus ellen. A kínai küldöttség vezetője kijelentette, hogy a német békeszerződés megkötése és a nyugat-berlini kérdés megoldása, múlhatatlanul szükséges, mert ez nemcsak a német népnek érdeke, hanem mindazoké, akik világszerte békét óhajtanak. Amikor a kínai pártküldöttség vezetője beszédében kirohant egyes testvérpártok s a kongresszuson részt Az ENSZ egységek megszállják Kolwezit New York (CTK) — New Yorkból érkezett hírek szerint az ENSZ képviselői „megegyeztek" Csombéval, hogy az ENSZ katonai egységei megszállják Kolwezit, azt a katangai nagyvárost, amely mindeddig a katangai csendörök és zsoldosok ellenőrzése alatt állt. vevő vendégek ellen, a küldöttek nemtetszésüknek adtak kifejezést. Paul Werner elvtárs, aki az ülésen elnökölt, felszólította a kínai küldöttség vezetőjét, ne folytassa tovább tá madásait, mert ez a hangnem nem egyeztethető össze a marxi—lenini pártok közötti kapcsolatokra vonatkozó elvekkel. N. Sz. Hruscsov egy berlini üzemben Nyikita Szergejevics Hruscsov. az SZKP KB első titkára pénteken látogatást tett egy a televíziós készülékek elektronjait gyártó berlini üzemben. Az üzem igen fontos szerepet tölt be a Német Demokratikus Köztársaságban. Az NSZEP VI. kongresszusa is hangsúlyozta népgazdaságfejlesztési jelentőségét. gok megállapítják, hogy Hruscsov és Ulbricht is beszédjüknek nagy részét a béke és a békés együttélés kérdésének szentelték. A Daily Express szerint Hruscsov Berlinben jelentős beszédet mondott. Kiemeli, hogy a Szovjetunió által javasolt békeszerződés nem jelentene előnyt a Nyugatnak, sem a Keletnek. Ezután az Express, ha nem is nyíltan, de arra hívja fel a Nyugatot, hogy hasonló szempontból közelítse meg a nyugat-bárlini problémát. Befejezésül azt írja, hogy Hruscsovval észszerűen lehet tárgyalni. • SZÓFIA A bolgár napisajtó Hruscsov elvtárs beszédét az újságok első oldalán közli. A Rabotnicseszko Delo kiemeli, ,iogy a bolgár kommunisták és dolgozók örömmel fogadják és jóváhagyják Hruscsov elvtárs szavait a kommunista mozgalom elméletének alapvető kérdéseiről. Az újság a továbbiakban hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni a második világháború káros maradványait azzal, hogy megkötik a békeszerződést Németországgal és Nyugat-Berlint szabad demilitarizált várossá változtatják. F. Castro V. V. Kuznyecowal tárgyalt Havanna (ČTK) — Fidel Castro kubai miniszterelnök, az Egyesült Forradalmi Szervezetek Vezetőségének első titkára, a havannai elnöki palotában csütörtökön fogadta V. V. Kuznyecovot, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettesét. A két államférfi a teljes baráti egyetértés szívélyes légkörében hoszszabb ideig elbeszélgetett A. I. Alekszejevnek, a Szovjetunió kubai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének jelenlétében. A népszavazás után A

brazíliai népszavazás eredmé nyei mindenkit megleptek. A legnagyobb derűlátók sem vártak ilyen tömeges részvételt, nem várták az elnöki rendszer híveinek spontán győzelmét. A kormánykörök is számítottak rá, hogy a többség az elnöki rendszer mellett fog dönteni, ezért egyetlen nagyobb érdekcsoport vagy politikai párt sem lejtett ki kampányt a parlamentarizmus megőrzéséért. Az eredmények azt mutatják, hogy Goulart eddig az egyetlen brazil köztársasági elnök, aki a legnagyobb támogatással dicsekedhet. A választóknak csak mintegy 22 százaléka tartózkodott a szavazástól. A szavazók 85 százaléka pedig az elnöki Jogkör visszaállítása mellett döntött. Minek tekintsük ezt a győzelmet? Elsősorban a jobboldali imperialistabarát erök, a hazai és a külföldi reakció vereségének. Nem sikerült jobbra tolniuk a kormány jelenlegi nacionalista politikáját és az Egyesült Államok befolyását Brazíliára ls kiterjeszteni. Az antikommunizmus érvei, egy állítólagos kommunista összeesküvés „leleplezett" terve sem segített rajtuk. A népszavazás a brazil nép politikai öntudatosságát és demokratikus szellemét bizonyította. Csapást mért a reakcióra, mely abban a hiedelemben ringatta magát, hogy a kis embereket nem fogja érdekelni a parlamenti vagy elnöki rendszer kérdése. A nép bebizonyította: jól tudja, sokkal többről volt szó, mint a kormányhatalom formális politikai kérdéséről. Megmutatta, hogy nem hódol be az amerikai imperializmus nyomásának, egyet ért az ország önálló útjával, melynek célja a béke és barátság valamennyi jószándékú néppel. Helyesnek tartja, hogy a kormány védje a népek önrendelkezési jogát. Sokan spontánul támogatták a kubai függetlenséget. Természetesen, a népszavazás többet jelentett az eddigi irányvonal megerősítésénél, a nép további követeléseit fejezte ki. A nép olyan kormányt akar, mely következete sen védeni fogja a nemzeti érdeke ket, véget vet az inflációnak és a drágaságnak, elmélyíti a demokia ciát és növeli a dolgozók jogait, szilárd terv alapján megerősíteni fogja a gazdaságot, alapvető reformokat hajt végre, visszautasítja a külföldi töke kizsákmányoló céljait, valamennyi állammal elmélyíti politikai, gazdasági és kulturális kap csolatait. Ezek a követelések valóban elhangzottak a népszavazás elölt. A szakszervezetek és a tömegszervezetek voltak a tolmáesolóik és ebben a szellemben támogatta az elnöki rendszer visszaállítását a Brazil Kommunista Párt is. Az elnöki rendszernek több mint fél évszázados hagyományai vannak Brazíliában, a parlamenti rendszer csak rövid ideig tartott. Ám egyik rendszer sem oldotta meg a nép legfőbb követeléseit. Ha a választó Goulartra szavazott, akkor szavazatával azt a reményét fejezte ki, hogy a kormány folytatni és Javítani fogja független nemzeti polltiká ját. Nem meglepő, hogy az Egyesüli Államokban nagyon tartózkodóan kommentálják Goulart elnök győzelmét. Persze a népszavazás nem oldotta meg a problémákat. Az Egyesült Államok nyomása is csak fokozódni fog. A reakció igyekezni fog meggátolni az elnöki jogkör teljes viszszaállítását. A jobboldali sajtóban már napvilágot láttak ilyen szellemű kommentárok; „Goulart elnöknek teljhatalma van. Hadd mutassa meg, mit tud." Goulart kormánya a múltban ha sonló helyzetekben többször fordult a néptömegekhez, amelyek meghiúsították a reakció cselszövéseit. Ha beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor a nép továbbra is teljes mér tékben támogatni fogja az elnököl, és az ország jövőjét nem kell félteni. MIROSLAV ŠTRÁFELDA A dél-vietnami hazafias erök a Mekong folyó deltájában több amerikai helikoptert lelőttek. Képünkön az Ap Bac falu közelében lelőtt két helikopter roncsait látjuk. (CTK felvétele) Az amerikai költségvetésnek több mint a felét katonai kiadásokra fordítják Washington (CTK) — Kennedy elnök csütörtökön, január 17-én a Kongreszszus elé terjesztette az 1963—64-es költségvetés tervezetét. A bevételek 86,9 milliárd dollárra rúgnak s a kiadások elérik a 98,8 milliárd dollárt. Becslés szerint a költségvetési hiány mintegy 11,9 milliárd dollár. Az új költségvetési tervezetben a legnagyobb összegeket a katonai kiadásokra szánják, amelyek elérik az 55,4 milliárd dollárt. Összehasonlítva szokásos költségvetési évvel ez mintegy 2,4 milA

BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS gondolatának térhódítása hatalmas lendületet kapott a múlt héten: mindenekelőtt Hruscsov elvtárs nagy beszédére gondolunk, amelyet az NSZEP VI. kongresszusán mondott, s amely egyértelműen kifejezte, hogy a békeharc a szocializmusért vívott küzdelem legfontosabb feltétele lett. Azonban nemcsak e beszéd mondanivalója, hanem az ennek alapján keletkezett óriási nemzetközi visszhang is figyelemre méltó eredmény a békés egymás mellett élés térhódítása szempontjából. Nemcsak a kommunista és munkáspártok képviselőinek a beszédet helyeslő nyilatkozatai mutatják ezt, hanem az is, hogy a nyugati burzsoá sajtó kénytelen volt foglalkozni a nagy jelentőségű beszéddel, s így a békés egymás mellett éléssel A béke és a békés egymás mellett élés, a Szovjetunió hajlandósága az ésszerű tárgyalásokra, a német kérdés békés rendezésének követelménye, a kezdeményezés a Kelet és Nyugat közeledéséért, a szovjet kormányfő nevével kapcsolatban került ismét a „világközvélemény" tudatába. Az angol Financial Times kénytelen azt írni, hogy „Hruscsov és Ulbricht is főleg a béke és a békés egymás mellett élés kérdéseivel foglalkozott" és a Daily Express kénytelen leszögezni, hogy „Hruscsov a kompromisszumos megegyezés híve". Hruscsov elvtárs beszéde így kihívás tett, amelyre válaszolni kell, de amelyre nem lehet Nyugaton sem azt felelni: nem akarunk kompromisszumokat, háborút akarunk". A békés egymás mellett élés gya korlati megvalósításának nagyszerű javaslata is napvilágot látott az NSZEP VI. kongresszusán A Wal ter Ulbricht elvtárs beszámolójában elhangzott hét pontra gondolunk. • Kulcsfontosságú kérdések kulcsa Hruscsov elvtárs az NSZEP kongresszusán elhangzott beszédében kijelentette, hogy az NDK e hét pontja jelentőségében messze túlhaladja Németország határait. Kifejtette, hogy a két német állam békés egymás mellett élése a jelenlegi nemzetközi helyzetben világviszonylatban is nagy jelentőségű, mert a német kérdés békés megoldása nyitja meg az utat a világproblémák megoldásához, tünteti el a Kelet és Nyugat közti bizalmatlanság légkörét. Mit tartalmaz ez a hét pont? 1. Mindkét német állam lemond az erőszak alkalmazásáról; 2. tiszteletben tartja egymás határait és kifelé is megerődíti a fennálló német határokat; 3. lemond az atomfegyverekről; 4. beszünteti a fegyverkezést és megvalósítja a leszerelést; 5. kölcsönösen elismeri egymás útlevelét; 6. rendes kulturális és sportkapcsolatokat teremt; 7. kereskedelmi egyezményt köt. Ez a hét pont tehát nem más, mint a békés egymás mellett élés eszméinek gyakorlati alkalmazása a német viszonyokra. Nagyszerű hozzájárulás ez nemcsak az európai, de a világbéke ügyéhez is. Az Adenauer-féle „újraegyesítés" (értsd: bekebelezés) követelménye mellé állítva ez a javaslat minden józan nyugatnémet szemében is kedvező visszhangra talál S lia figyelembe vesszük, hogy Nvugat-Németországban is vannak olyan erők — a burzsoá politikusok körében is — amelyeknek nem közömbös Németország sorsa, ezt a hétpontos békeprogramot konkrét lehetőségnek tarthatjuk, amely ellensúlyozó erőként hat az Adenauer-politikával szemben és siettetheti csődjét. összegezve tehát a hét pont a világ kulcsfontosságú kérdései megoldásának kulcsává válhat. • Mi az a multilaterális atomerő? A többi múlt heti eseményt taglaló részben tisztáznunk kell egyes fogalmakat, mert a nyugati diplomácia rendszerint nem nevezi nevén a gyereket és a múlt héten oly gyakran ismétlődő „multilaterális atomerő" kifejezés például sok tisztázandót takar. A hírek arról beszélnek, hogy Ball, a „sokoldalú NATO atomerő'' megteremtése ügyében Európában járt amerikai külügyminiszter-helyettes elégedetten tért vissza hazájába. Ugyanakkor De Gaulle francia elnök kerekfen elveti a NATO sokoldalú atomerejének gondolatát és újra „saját védelmének Jogát", és az „önálló francia atomeröt" hangoztatja. Hogy megértsük miért keltett De Gaullenak ez az álláspontja (amely egvébként nem új) oly nagy visszhangot Nyugaton, be kell pillantanunk a nyugati atomkonyhába. Az amerikai atomstratégia azon alapul, hogy az USA a NATO »ez°l'n atomhalalma, s mint ilyen eguerl'ill kizártilagos joga van dönteni a nukleáris fegyverek bevetéséről. Ez a ki váltságos pozíció megingott, amikor Anglia is megszerezte önálló atombombáját, s azután Franciaország is. Az NSZK növekvő gazdasági és katonai erejére támaszkodva egyre követelőzőbb lett és a „Nyugaton betöltött szerepének megfelelő" részt akar az atomfegyverekből is. Az USA álláspontja ebben a kérdésben az, hogy az atomfegyver maradjon csak az USA kezében, a többi NATO-partner pedig fejlessze a hagyományos fegyverzetet. Akinek megvan az atombombája, ebbe természetesen nem egyezhetett bele, megtartotta önálló atomfegyvereit, ezeket nem adta a „közösbe", a NATO-ba. Az Adenauerféle atommegszállottak azért két lóra fogadtak, hogy atomfegyverhez jussanak: egyrészt követelték a NATO atomerejének megteremtését (ezen belül egyenlő jogokat a fegyver bevetése kérdésében, másrészt Franciaország atombombájának megszerzésé ben bízva önálló atomfegyverre törekedtek. • Az USA félti vezető szerepét Az USA vezető szerepét ez jelentősen megingatná s ezért engedményt tett. Ennek az engedménynek a formája „a sokoldalú atomerő". Ez azt jelenti, hogy az USA a NATO rendelkezésére bocsátja atomfegyvereit — a Poláris rakétáktól az aknavetőből kilőhető atomlövedékekig. Ilyen nagy választékú atomfegyverről az európai szövetségek ugyanis nem rendelkez nek. Ez az a sokoldalú atomerő. Ide tartozik például 15 Poláris rakétáliárd dollárral magasabb. A költségvetés előirányozza, hogy 1984-ben az Egyesült Államok 2 695 U00 katonával fog rendelkezni. Jelentős összegeket áldoznak az úgynevezett „kommunista veszély" elleni harcra szánt speciális katonai egységek felszerelésére. Kennedy beszédében hangsúlyozta, hogy ez a költségvetési tervezet feltételezi, hogy az Egyesült Államok nemzeti jövedelme minimálisan 4 százalékkal növekszik. val felszerelt tengeralattjáró, 80 Pershing rakéta (ezeket a Bundeswehrnek szánták, de úgy, hogy az atomgyújtófejet az amerikaiak ellenőrizzék], stb. Ebbe az amerikai javaslatba Macmillan kényszerből beleegyezett, és Ball szavai szerint Adenauer is. Az USA ezt az engedményét azzal a feltétellel teszi, hogy továbbra is maga dönt az atomfegyverekről. Ezért oly homályos az amerikai javaslatban a „döntés" módja. A sokoldalúságot pedig azért hangsúlyozzák, mert tudják, hogy csak ezzel tarthatják meg vezető szerepüket, ugyanis éppen az atomfegyvereknek ez a sokoldalúsága hiányzik az európai partnereknél. A lényeg az, ki döntsön az atomfegyverek bevetéséről. Látszólag Kennedy terve a „jobbik" eset, mert így legalább Adeuauernek nincs lehetősége ujját az atombomba kioldóján tartani. Nem szabad azonban megfeledkeznünk Kennedy kijelentéséről, miszerint „nincs kizárva, hogy nukleáris konfliktus esetén az USA kezdeményező szerepet vállal''. Ráadásul De Gaulle még meg is torpedózta a Kennedy-tervet, amikor „nemet" mondott a sokoldalú atómerőre, s ez jelentősen fokozza a veszélyt, hiséen Adenauer még nerti mondott le a francia atombomba megszerzéséről. De Gaulle álláspontja veszélyes azért is, mert lehetőséget ad neki esetleges szovjet—amerikai atomcsendröl szóló megegyezés esetében is a robbantások folytatására. A békés egymás mellett élés megvalósításáért folytatott kitartó küzdelem az egyik oldalon és a nyugati atomstratégia manőverezése a másik oldalon igen jellemzően mutatja egvetlen hét eseményeiben a két egymással szemben álló világrendszer cselekedetelt mozgató erőket. VILCSEK GÉZA 1983. janit*- M. * 0] S7Ô 3