Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-10 / 341. szám, hétfő

Csehszlovákia Kommunista XII. kongresszusa A javasló bizottság jelentése a CSKP XII. kongresszusának határozatairól (Folytatás a 4 oldalról) függelékében — amelyet ma kaptak kézhez — foglaltatnak. A bizottság javasolja továbbá, hogy a határozati javaslat 14. oldalén a mezőgazdaságról szóló fej6zet utolsó mondatát, a kongresszusi beszámoló alapján, a következőképpen egészítsük ki: „Létrehozni a CSKP Központi Bizottságának mezőgazdasági bizottságát, mint a mezőgazdaság irányító központját." A bizottság javasolja, hogy a részleges Jellegű hozzászólások és javaslatok további részét a kongreszszusi határozat feldolgozásának munkálatai folyamán használják fel. A küldöttek felszólalásai és a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételeik gazdag gondolatokat tartalmaznak, amelyek alátámasztották és tovább fejtegették a kongresszusi beszámoló következtetéseit. A javasló bizottság véleménye szerint a XII. kongresszus elé terjesztett határozati javaslat megfelel a kongresszusi beszámoló tartalmának és az észrevételeknek, valamint a kongresszusi vitának. Ennek alapján a Javasló bizottság a kongresszusnak jóváhagyásra ajánlja a szocialista társadalmunk továbbfejlesztésének fő irányáról szóló határozatot, ahogy — a kiegészítésekkel együtt — előterjesztették. Tisztelt elvtársaki Kongresszusunk tanácskozásának egész lefolyása újból, egyértelműen megerősítette, hogy pártunk mindig szilárd része volt a nemzetközi forradalmi kommunista mozgalomnak, politikájában a közösen jóváhagyott elvekhez igazodott, a marxizmus—leninizmus elvei alapján az egész mozgalom egységének megszilárdítására törekedett és harcolt mindazok ellen, akik ezt az egységet veszélyeztetik. A párt továbbra is minden erejét latba veti a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért, a marxizmus-leninizmus tisztaságáért és alkotó módon való fejlesztéséért, s harcol minden olyan kísérlet ellen, amellyel a revizionisták és dogmatikusok el akarják torzítani. A történelmi tapasztalatok és a jelenlegi tapasztalatok alapján pártunk a Szovjetunió Kommunista Pártját, a marxizmus—leninizmus alkotó fejlesztése rendíthetetlen harcosának tekinti és a Szovjetunió testvéri kommunista pártját a nemzetközi forradalmi mozgalom élcsapatának és legtapasztaltabb osztagának Ismeri el. (Taps.) A javasló bizottság a XII. kongresszusnak ajánlja, hogy ebben a szellemben küldjön levelet a Szovjetunió Kommunista Pártjának és üzenetet a testvérpártoknak. E levelekben fejezze ki azt, hogy a Szovjetunióhoz, s a többi szocialista országhoz és az összes testvérpárthoz fűződő szilárd és / rendíthetetlen szövetség Csehszlovákia Kommunista Pártja és Csehszlovákia egész népe tevékenységének egyik fő vezérelve. (Taps.) A javasló bizottság jelentése a párt új alapszabályzatáról Jozef Lenárt elvtárs a javasló bizottság nevében a következő jelentést terjesztette a kongresszus elé: Tisztelt elvtársak, a javasló bizottság a szocialista társadalom további építésének feladataiból kiindulva, amelyeket a XII. kongresszus tűzött ki, s amelyek nagy igényeket támasztanak pártunk munkájával szemben és megkövetelik, hogv tovább erősítsük vezető szerepét társadalmunk egész életében, Jóváhagyás céljából a kongresszus elé terjeszti a párt új alapszabályzatának tervezetét. Az új alapszabályzatot az jellemzi, hogy tovább akarjuk fokozni valamennyi kommunista, minden pártszerv és szervezet aktivitását és kezdeményezését, mivel elsősorban ettől függ a párt egységének és cselekvőképességének további erősítése. Az új alapszabályzat tervezete még jobban elmélyíti a párton belüli demokráciát, s következetesen érvényesíti a demokratikus centralizmus elvét. A párton belüli vitában a járási és kerületi pártkonferenciákori, kongreszszusunk tanácskozásai sorén elvben egyetértettek az új alapszabályzat ter vezetével. A javasló bizottság csak három észrevételt kapott, amelyek részleges stiláris módosításokat ajánlottak. A Javasló bizottság ezért a XII. kongresszusnak azt javasolja, hagyja jóvá Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapszabályzatát abban a formában, amelyben a küldöttek elé terjesztették. Használjuk ki a tudományos módszereket a termelés tervezésében és irányításában Ľudmila Jankovcová felszólalása Elvtársaki Szocialista gazdaságunk jelenleg nagyon fejlett és bonyolult szervezetet alkot. Az eddigi tervezési és nyilvántartási módszerek már nem felelnek meg zavartalan arányos fejlődésének biztosítására. Tervezéskor előbb alaposan számoljunk és azután döntsünk és irá nyítsunk. Ma ugyanolyan terveket számítunk, amelyek a számítást tekintve bármelyik műszaki tervnél bonyolultabbak, ám még mindig a régi számoló- ős technikai eszközökkel- végezzük a számítást. Pedig a nagyvilágban nem ritka eset, hogy az önműködő számítógép 70 ezer fajta pótalkatrész nyilvántartását tudja vezetni. Az önműködő számítógép naponta 50 ezer bevételi és kiadási dokumentumot dolgoz fel. Bármikor gyorsan elkészíti az összes vagy kiszemelt raktári anyagok leltározását. Az ember helyett a készletek ellenőrzését is átveszi... 1 Novotný elvtárs méltán bírálta az anyagi-műszaki ellátás nagy fogyatékosságait. Az anyagkészletek és a kereslet lassú és nem részletes nyilvántartása nem teszi lehetővé eléggé pontos és részletes tervek összeállítását a termelés előkészítéséhez szükséges határidőben. így a termelés elkerülhetetlenül késik a kereslettel szemben, vagy pedig olyan árut gyártunk, amelyről később kiderül, hogy normán felül található raktáron. Elvtársaki Nagyon bonyolult, politikailag felelős, ugyanakkor nagyon hálás feladatot tűztünk ki: 1970-ig egy szintre kell hoznunk a mezőgazdaság színvonalát az iparéval. Dolgozóink a Rostoklatyi Állami Gazdaságban kipróbálták az új módszereket. A 2485 hektáros, répavidéken fekvő gazdaságban 1060 hektár takarmányalapul szolgál. A számítások megmutatták, hogy a talaj jobb felosztáséval az egyes takarmánynövények között 168 tonna takarmányegységgel, azaz 6,8 százalékkal bővíthető a takarmányalap. E módszerekkel eredményesen megoldható további problémák közé tartozik például a vetésterületek legkedvezőbb struktúrájának, a legkedvezőbb szállítási távolságoknak, és a szállító eszközök legjobb belső felhasználásának megállapítása. Sok szövetkezetben és állami gazdaságban felmerül a kérdés, előnyösebb-e a helyi természeti és gazdasági feltételek szempontjából a tejtermelés, a sertéshús-termelés vagy más termékek termelésének növelésére építeni a termelés bővítését. Ez a kérdés nem csupán a mezőgazdasági termékárak viszonylagos előnyösségének egyszerű fontolgatása. Nemcsak az árról, hanem a termelési önköltségek nagyságáról van szó. A növénytermesztés és az állattenyésztés bonyolultsága és kölcsönös összefüggése miatt nehéz meghatározni, vajon az előírt tervezett beadások teljesítése után a növényi árutermelés bővítése előnyös-e, s mely növényeké, a takarmányfélék árutermelésének kibővítése előnyös-e és melyeké, ezzel kapcsolatban az állattenyésztés bővítése előnyös-e, s mely állatfajtáké. A termelési terv lehető legkedvezőbb meghatározása mellett kb. 50 korlátozó körülményt kellene tekintetbe venni, matematikailag kifejezve ötven egyenletet kellene megoldani. Ezekben kb. 60 ismeretlen lenne. Nyilvánvaló, hogy e feladat becsléses, csupán tapasztalai szerinti megoldása sok fáradságos számítást igényelne és így sem lehetne szavatolni az optimális megoldást. A szovjet közgazdászok is foglalkoztak a termelés területek szerinti szakosításával 1963 végéig az OSZSZSZK tíz övezetében akarják ki számítani húsz alapvető mezőgazdasági termény legkedvezőbb elosztását. Figyelemmel követjük a szovjet eredményeket, mert nagy segítségünkre lehetnek a mezőgazdasági termelés szakosításában és összpontosításában. Azért foglalkoztam behatóbban a matematikai módszerek alkalmazásának lehetőségeivel, mert a mezőgazdaság fejlesztése ma elsőrendű politikai és gazdasági feladat és éppen itt nem kielégítő az irányítás és a tervezés színvonala. Ezenkívül nagyon fontos, hogy minden talpalatnyi földet a legkisebb munkaráfordítással, a lehető leghatékonyabban használjunk ki. Csak a társadalmilag szükséges munka ráfordítása csökkenti lényegesen az egy termékegységre jutó költségeket, ez pedig az életszínvo nalban érezteti majd hatását. Az új tudományos tervezési és irányítási módszerek alkalmazása váljék az új mezőgazdasági igazgatóságok egyik jelentős munkamódszerévé. A matematikai módszerek alkalmazása a tervezésben és az irányításban széles működési teret nyit valamennyi gazdasági ágban, ugyanakkor az iparban vitathatatlanul előbbre vagyunk e módszerek kidolgozásában. Néhány példát említettem csak a matematikai módszerek alkalmazására népgazdaságunk hatékonyságának fokozásában. Sok további lehetőség van még. Tudjuk, hogy a Szovjetunió és az iparilag fejlett tőkés országok sokkal előbbre vannak az önműködő számítógépek gyakorlati közgazdasági alkalmazásában. Ezért tegyük fel a kérdést, hogyan küszöböljük kl gyorsan eddigi lemaradásunkat és gondoskodjunk hatásos segítségről a népgazdaság tudományos irányításában és tervezésében. Nem várhatjuk, hogy az irányításnak ezeket az új eszközeit minden esetben pozitívan fogadják, mert lényegesen pontosabbá teszik az ellenőrzést és sokkal igényesebbek az irányító apparátus gazdasági szervező munkájával szemben. Fontos, hogy idejében gondoskodjunk kellő számú szakképzett közgazdászról, akik ismerik a matematikai módszereket és együtt tudnak működni a kérdések matematikai megoldásában. E téren néhány főiskolánk idejében megértette a feladatok fontosságát és megkezdte a szükséges káderek előkészítését, főként a gyakorlati szakemberek pótlólagos oktatásával. A népgazdasági irányítás tudományos alapra helyezésének másik nagyon fontos feltétele az, hogy a XII. kongresszus határozatainak teljesítésével összhangban azonnal megkezdjük az adminisztratív munkák gépesítésének előkészítését. Az SZKP programja a szovjet közgazdászok feladatává tette az anyagi és munkaerőforrások, a legjobb ter-i vezést és szervezési módszerek leghatékonyabb felhasználási módjának megtalálását. Ezek a problémák a mi problémáink is — mondotta Novotný elvtárs —, meg kell ezeket oldanunk, hogy szilárd alapokra helyezzük népgazdaságunkat és helyes arányban határozzuk meg fejlesztését 11970-lg. [Taps.) Biztosítsuk a növénytermesztés elsődleges növelését Vratislav Krutina földművelésügyi miniszter Nagy erőfeszítést tettünk és sok eszközt fordítottunk mezőgazdasá gunk átalakítására. Ez lehetővé tette a mezőgazdasági termelés nagyüzemi fejlesztése fő feltételeinek megteremtését. Az EFSZ-ek és az állami gazdaságok bizonyos nehézségek ellenére — jelentős állami segítséggel — növelték az általános és az árutermelést. A mezőgazdasági teljes termelés értéke 1958-ban egy hektár mezőgazdasági földre számítva 5842 korona volt, de tavaly már 6142 koronára emelkedett Ez azt jelenti, hogy a termelés belterjessége ezalatt 5,1 százalékkal emelkedett. Még szembetűnőbb eredményeket ért el a szocialista szektor az árutermelésben. Krutina elvtárs a továbbiakban a népgazdaság gyors fejlesztésének általános irányzata és a mezőgazdasági termelőerők lassú fejlődése közti ellentét leküzdéséről beszélt. Kijelentette, hogy társadalmunk Jó minőségű és olcső mezőgazdasági termékekkel való ellátásának foka — a mezőgazdaság és az ipar színvonala kiegyenlítésének fő mértéke. A növénytermesztés és az állattenyésztés intenzívvé tételével saját termelésből akarjuk fedezni a megnövekedett élelmiszerfogyasztást és tovább csökkenteni az élelmiszerbehozatalt. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy 1970-ben egy mezőgazdasági dolgozó a mai 9 helyett 15 lakos ellátását biztosítaná. Krutina elvtárs ezután a föld kihasználásával foglalkozott. Kijelentette, hogy a közeljövőben a kemizálás lesz a legfontosabb. Ezért gyors ütemben kell növelni a műtrágya- és vegyszergyártást. A trágyaigényes növénykultúrák, például a cukorrépa, a komló, a kukorica, az olajos növények, a burgonya stb. részaránya 1936-ban 20 százalék volt, 1960-ban azonban már a 29 százalékot is meghaladta a szántóterületeken. Több trágyát igényel a köztes vetemények termesztése, az öntözött területeken folytatott gazdálkodás, a rét és legelő, amelyet egyáltalán nem trágyázunk. Bár a vegyszerek, főként a műtrágya juttatása 1956 óta mintegy 135 százalékkal növekedett, a növények évek óta több tápanyagot vonnak el a földből, mint amennyit a föld visszakap A kémia alkalmazását a leghatásosabb ráfordításnak tartjuk a mezőgazdasági termelésben. A Központi Bizottság ezért a mezőgazdaság kemizálásának lényeges fokozására törekszik. Az új technika és technológia fejlesztése mellett ez a fő anyagi feltétele annak, hogy a mezőgazdaság gyorsan fejlődjék. A növénytermesztés elsődleges fejlesztésének biztosítása — a belterjesség fokozásának kulcskérdése. Erre kell összpontosítani minden erőt és eszközt, teljesen ki kell használnunk a meglevő tartalékokat. A Központi Bizottság beszámolója rámutatott a belterjesség fokozásának fő Irányaira és erőforrásaira, elsősorban a nagyhozamú termények, például a kukorica, a cukorrépa, a hüvelyesek és egyebek termesztésére. A kukorica 400 mázsás hektárhozam esetén 6680 zabegységet tartalmaz és alapvető silónövényünk a kukoricatermesztő vidékeken, a szemes takarmányok Jelentős forrása. Az idei sikertelenségek nem magyarázhatók csupán éghajlati viszonyokkal, mélyebb okaik vannak. Ott, ahol a kukoricát helyesen kezelték és betartották az agrotechnikai elveket, a jó eredmények nem maradtak el. Pártunk már többször rámutatott arra, milyen nagy lehetőségeink vannak az évenkénti két termés elérésére. Mindenekelőtt az őszi keverékek és köztes termények felhasználása a fontos. A rétek és a legelők nagy tartalékot jelentenek a belterjesség fokozásában. A mezőgazdasági földek 26 százalékát foglalják el, összesen 1900 000 hektáron terülnek el. Krutina elvtárs felszólalása további részében-hangoztatta, hogy a legnagyobb gondot fordítjuk a jövőben a mezőgazdassági termelés szakosítására. A mezőgazdasági termelés elsődleges fejlesztése, a mezőgazdaság és az ipar színvonalának kiegyenlítése nagy igényeket támaszt a további technikai feltételekkel szemben. Ezek között megemlíthetjük a munkafolyamatok komplex gépesítését. Az idén értékes szovjet tapasztalatokat vettünk át, alkalmaztuk Szvetlicsnij, Manukovszkij és Gitalov szovjet gépesítők módszereit. Az idén már 1700 komplexcsoportunk van. Munkájuk összefügg az új munkaszervezéssel, melyben a technika a döntö, az élőmunka ennek csupán a legszükségesebb kiegészítője. Az iparhoz hasonlóan be kell vezetnünk a tervezés hozraszcsot-módszerét. E módszer alkalmazása megköveteli, hogy a komplexcsöportok dolgozóit nem természetbeniekkel, nem munkaegységgel, hanem pénzzel díjazzák. Krutina elvtárs felszólalása végén a káderkérdéssel foglalkozott. Hangoztatta, hogy a mezőgazdasági káderekről, elsősorban a szakemberekről való gondoskodás elősegíti a mezőgazdaság folyamatos fejlődését. Ezt kell tekintetbe venni a mezőgazdaság megszervezésében és irányításában. (Taps.) Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a szakmai továbbképzésre t Vladimír Meduna (dél-morvaországi kerület) Pártunk Központi Bizottsága már több ízben felhívta a figyelmet dolgozóink szakmai továbbképzésének nagy Jelentőségére. A mi dél-morvaországi kerületi pártbizottságunk 1960 őszén behatóan elemezte a kerület ipari és mezőgazdasági üzemei dolgozóinak szakmai továbbképzését. A vizsgálat megmutatta, hogy az üzemi dolgozók szakképzettségének foka nem felel meg a termelés követelményeinek. Pártunk Központi Bizottsága a múlt évben megtárgyalta a délmorvaországi kerület e téren végzett munkáját, jóváhagyta határozatait, s azok érvényét országos szempontból kibővítette. Ma két év elteltével elbírálhatjuk a kerüleítünkben elért eredményeket. Még számos fogyatékosság fennáll, de az alapvető kérdésekben fordulat következett be. Elsősorban a tanulmányokat folytató dolgozók száma 13 000-ről 23 000-re emelkedett. Ez a szám azonban nem felel meg az ipar és a mezőgazdaság követelményeinek. Ezért továbbra is meg kell nyerni a dolgozókat a tanulásra. Tapasztalataink azt mutatják, a dolgozóknak tanulmányaik megkezdése előtt bizonyos előkészítésre van szükség, hogy az elméleti tárgyakban kiegészítsék tudásukat. Nagyon beváltak dz előkészítő tanfolyamok, amelyeket nemcsak az Iskolák, hanem gyakran az üzemek is szerveznek, mint például a Král. Pole-i Gépgyár. Különös figyelmet kell fordítani a dolgozók tanulmányaira, ezen a téren főként főiskoláink még sokkal adósak. A legjobb eredményeket a vegyes tanulmányi forma alkalmazásában és az esti iskoláknál értük el. A leggyengébbeket pedig a távtanulásban. A dolgozók tanulása szempontjából döntő fontosságú a tanítók kérdése. Ez nemcsak a tanítók számára, hanem elsősorban minősítésükre vonatkozik. A tanító nevelő tevékenysége és tekintélye egyenes arányban áll tudásával, tapasztalataival és erkölcsi tulajdonságaival. A dolgozók tanulmányai során ezért csak a legjobb tanítók válnak be. De nem mindig bánunk Jól a kiváló tanítókkal. Kerületünk középiskoláiban 140 tanítóval kevesebb áll rendelkezésre a dolgozók tanítására, ezért a tanító nem 21 órát, hanem 30 órát tanít hetente. Ez a túlterhelés nemcsak a tanítóhiányből, hanem néha más okokból ered, például az elégtelen béralapokból. Az Idén Brnóban például ezért nem tudtunk 34 -osztályt létesíteni, a dolgozók továbbtanulására. Meduna elvtárs felszólalása végén megállapította, hogy a dolgozók továbbtanulása érdekében pártunk döntő lépéseket tett. E lépéseket azonban következetesen valóra kell váltani és a tapasztalatok alapján az eddiginél nagyobb gondot kell rájuk fordítani. (Taps.) 1982. december 10. * Ü] SZÖ 5 /