Új Szó, 1962. december (15. évfolyam, 332-359.szám)

1962-12-30 / 359. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZ0TTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. december 30. vasárnap * 30 fillér * XV. évf. 359. szám. Célszerűbben bánjunk a takarmányokkal A tél komoly gondok elé állítja mezőgazdasági üzemeinket. Első­sorban azokat, amelyek nem for­dítottak elég gondot saját takar­mányalapjuk megteremtésére. Több szövetkezet határában még most is kint virít a kukoricaszár, sőt olyan parcellák ls akadnak, ahol az értékes répát belepte a hó, teljesen elveszítette tápérté­két. Ilyen körülmények között ter­mészetesen jó néhány helyen igen nagy nehézségekkel kell megküz­deniük az állatok átteleltetésében, mert csak a létfenntartásukhoz szükséges adagokat képesek szá­mukra biztosítani. A nyugat-szlo­vákiai kerület mezőgazdasági üze­meiben 98 százalékra fedezik a takarmányszükségletet, de ha ezt a mennyiséget átszámítjuk fehér­jékre, akkor az eredmény sokkal rosszabb lesz, hiszen alig éri el a 68 százalékot. Az ország más kerületeiben sem jobb a takarmánybiztosítás, s ezért természetesen a mezőgazdaság dolgozói sem lehetnek közömbö­sek. Arról van szó, hogy az álla­tok hasznosságát, a hús- és a tejtermelést a téli hónapokban sem hanyagolhatjuk el, mert a közellátásnak minden kilogramm húsra, minden liter tejre és tojás­ra szüksége van. A gazdálkodásban jártas pa­rasztember nagyon jól tudja, hogy a tej- és hústermelés fokozásának nem egyedüli módja a gazdag ta­karmányalap, az állatok túleteté­se, mert előfordult már olyan eset is, hogy a bővebb etetés nem járt a súlygyarapodás és a tejhozam növekedésével. A szűkös takar­mánytermés következtében előállt helyzetben az élőmunka hatéko­nyabb felhasználására van szük­ség ahhoz, hogy az átmeneti bajo­kon mielőbb túljuthassunk. Vajon mi is az az élőmunka? A Nová Ves-i szövetkezet elnö­kének szavaival a választ egysze­rűen így fogalmazhatjuk meg: „Állatgondozóink nagyobb fele­lősséggel, mélyrehatóbb körülte­kintéssel a nyári hónapok tejter­melésének szintjét most is tartani igyekeznek. Még a lucernában, szénában bővelkedő szecskát is ízesítik, mert így szívesebben fo­gyasztják az állatok és gazdagab­ban térül meg a takarmányok ér­téke a tejhozam és a súlygyara­podás növekedésével." Ebből tehát világosan követke­zik, hogy emberi beavatkozással a szűkös takarmánytermés okozta nehézségeket is legyűrhetjük, az adagok élesztősítésével, ízesítésé­vel változatosabbá tehetjük állat­állományunk étlapját. A házilag elkészített „mosléknak" — mint ahogyan a szövetkezetben elne­vezték — igen nagy jelentősége van a hasznosság [okozásában. Az ohradyi szövetkezetesek (Dunaj­ská Streda-i járás) már tavaly sa­ját készítésű moslékkal tették vál­tozatosabbá a fejőstehenek takar­mányauagját. Az elmés főzőberen­dezés még húszezer koronájukba sem került ős a tejtermelés szép eredményeiről adhatnak számot. Mezőgazdasági üzemeinknek 1970­ben a termőföldek hektárján műtrá­gya formájában 200 kg tiszta táp­anyagot kell a talajba juttatniuk ' E cél eléréséhez hathatósan járulnak hozzá a salai vegyipari kombinát dolgozói is, akik jelenleg kipróbálják a többféle műtrágya, például a sa­; iétronisav és ammonsalétrom gyártá sát. Képünkön: Az üzem aminonsalét romot gyártó részlege. (V. Pfibyl — CTK felvétele' ŕ Ws/WWW­.ŕ Hasonló lehetőségek valamennyi mezőgazdasági üzemünkben adva vannak, s csak saját és a köz hasznára válhat, ha az úttörők példáját előbb-utóbb mindenütt el­sajátítják. Mindenesetre nagyra kell értékelnünk azon szövetkeze­tek kezdeményezését is, amelyek a hasznosság fokozása érdekében az egyedi etetés alkalmazásától sem zárkóznak el, s azokkal az állatokkal etetik fel a tápanya­gokban bő takarmányt, melyek ezt hozamban a leggazdaságosabban kamatoztatják. A járási zootechnikai szolgálat szaRemberei a közelmúltban mély­reható elemzést hajtottak végre a mezőgazdasági üzemekben. Ezzel a lépéssel csak segítségükre siet­tek a szövetkezeteknek, mert az átteleltetés fonlosabb kérdéseit közvetlenül az állatgondozókkal beszélték meg. Több helyen a fo­gyatékosságokra is bátran rámu­tattak. Általánosságban arra a meggyőződésre jutottak, hogy- a szövetkezetek döntő többsége a fehérjékben dús szálas és erőta­karmányok zömét a rövidebb ideig tartoti állatokba tömi, a fejőste­heneknek pedig csak szűkösen méri ki adagjukat, ami csupán az életük fenntartására elegendő. Ezen a téren igen hasznos tapasz­talatot szerezhetnének mezőgaz­dasági üzemeink az élenjáró hazai és a Szovjetunió kiváló állatte­nyésztőinek példájából. Nem hagyhatjuk említés nélkül az anyagi ösztönzés fontos eszkö­zeit sem, hiszen mindnyájan meg­győződhettünk róla, hogy a premi­zálás mily fontos a szorgalom és a hozamok növelésében. Ezt a be­vált formát nem minden szövet­kezetben alkalmazzák sikeresen. Az „Emeljük fél literrel a napi tejhozamot" országos mozgalom csakis azért járt jobb eredmények­kel, mert az anyagi érdekeltséget közös nevezőre hozták a hozamok fokozásával. Erről az útról most a téli hónapok idején sem térhet­nek le mezőgazdasági üzemeink. Véssék mindenütt emlékezetükbe a vezetők, hogy több jár annak, aki jobbat, többet juttat a társada­lomnak. Tagadhatatlan tény, hogy ez idén kevesebb takarmány termett, mint az előző esztendőkben. Jó beosztással, pontosabb etetéssel azonban túltehetjük magunkat a takarmánygondokon és a szűkö­sebb feltételek mellett is biztosít­hatjuk az ország mezőgazdasági termékekkel való zavartalan ellá­tását. Tudósí t ónk jelenti EVVEGISZAMVETES a nitrai járás néhány mezőgazdasági üzemében Ä külső szemlélő még az ünnepek hangulatát véli felfedezni a járás­ban, de ez csak látszat, mert a valóságban igen szívós és nem is min­dennapi munka folyik a mezőgazdasági üzemekben. A pártkongresszus óta legfőbb tevékenységüket a jövő formálására, terveik előkészítésére használják fel a szövetkezetek. állatgondozók az állattenyésztés fej­lesztésének kérdéseit, lehetőségeit boncolgatják. Náluk ez a termelési ág jövedelmez a legjobban. Ezért jö­vőre a növendókállatok tenyésztése mellett tejtermelésre szakosítják kö­zös gazdálkodásukat, s az idei év­hez viszonyítva 90 000 liter tejjel többet adnak el a közellátásnak. • A szakosításé a jövő A „Ma jobban, mint tegnap, jövőre többet, mint ez idén" elv betartásá­val dolgoznak a skýcovi szövetkeze­tesek is. A vezetőség tagjai és az Lapunk holnapi számában közöljük az Oj Szó újévi ankétját, amely során közismert személyi­ségek nyilatkoztak szerkesztősé­günk alábbi kérdéseire: 1962&1963 1. .Ni félenhu ndBÁrét illíiwméiielríl? Ufirtir u Uti-is áitil! Képünkön Pavel Popovics szov­jet űrhajóst láthatjuk, amint az Oj Szó számára nyilatkozik. Kér­déseinkre választ küldtek még többek között lord BERTRAND RUSSELL, angol filozófus, neves békeharcos, DR. ADOLF HOFF­MEISTER cseh érdemes művész, OTTO HORN osztrák szakszerve­zeti vezető, SZEPESI GYÖRGY, a Magyar Rádió és TV közismert munkatársa, SZAVA GANOVSZKI professzor, bolgár akadémikus és mások. • Lehet tőlük tanulni Nem véletlen, hogy az egész kör­nyék csodálja, bámulja a Topolcian­kyi Fajtenyésztő Gazdaság eredmé­nyeit. Állattenyésztési termékekből, gabonából és gyümölcsből is több mint 30 százalékkal szárnyalta túl előirányzatát. A napi tejhozam most, a téli időszakban is jóval a 10 lite­ren felül mozog, a hízó sertések súlygyarapodása nem kisebb napi 70 dekánál. Minek lehet ezeket az ered­ményeket tulajdonítani? Sok talán a takarmányuk? Etetnivalóból náluk sem termett elegendő, de az állat­gondozók okosan, beosztva bánnak a takarmánnyal, parasztbecsülethez méltó a viszonyuk a munkához. Pe­ter Belčizák fejőgulyás, Ján Zižka sertésgondozó egyetlen alkalmat, le­hetőséget sem szalaszt, ha a terme­lés fokozásáról van szó. Ízesítik a takarmányt és az új technológia al­kalmazásától sem zárkóznak el. • Dycka az élen Zsitva melléki kis falucska, ez­előtt csak az árnyoldalait emleget­ték. Ezúttal azonban a dicséretet ls méltán megérdemli. Állam iránti kö­telezettségének sertéshúsból még no­vember havában eleget tett. Szilvesz­ter előestéjén 54 darab 120 kilog­rammos sertésszállítmánnyal pedig a kongreszus tiszteletére vállalt köte­lezettségét ls túlszárnyalta a szövet­kezet. Ezenkívül terven felül 20 000 tojással gazdagították dolgozóink asz­talát. Ezek után kíváncsiak voltunk, Pavel Popovics Prágában járt A kubai forradalom győzelme 4. évfordulójának megünneplésére Havan­nába utazó szovjet küldöttség néhány órára megszakította útját és meg­állt a fővárosban. A küldöttség tagja, Pavel Popovics, szovjet űrhajós. A ritka vendégek megtekintették Prága nevezetességeit, majd Pavel Popo­vics meglátogatta a CSISZ Központi Bizottságának dolgozóit. Az űrrepü­lőt a csehszlovák ifjúság nevében Václav Vedra, a CSISZ Központi Bizott­ságának elnöke üdvözölte. A baráti beszélgetés folyamán szó esett a szov­jet űrrepülők munkájáról, előkészületeiről is. Popovics megjegyezte, hogy bármelyikük, bármikor készen áll feladatai teljesítésére. Arra a kérdésre, vajon hova szeretne a legközelebb „kirándulni" a vi­lágűrben, Popovics mosolyogva azt válaszolta, hogy jelenleg szeretne el­jutni Knbába. Különben a Marsra szeretnék repülni — mondotta —, dehát ez a jövő kérdésé és a szovjet űrrepülők jobban szeretik a tetteket, mint a terveket. Rövid az idő, rövid a beszélgetés. Pavel Popovics ünnepi ebéden vett részt és onnan egyenesen a ruzynéi repülőtérre indult. A küldöttségtől Václav Slávik elvtárs, a CSKP KB titkára, Ladislava Kleňhová-Besserová, a CSSZBSZ Központi Bizottságának titkárnője, M. V. Zimjanyin, a Szov­jetunió prágai nagykövete, Adolfo Marti, Kuba prágai nagykövetségének ügyvivője és más személyiségek búcsúztak. A jelenlevők éljenzése, inte­getése kisérte a levegőbe emelkedő repülőgépet. -va­mire építi jövőjét a szövetkezet? Min­denekelőtt az alapszabályokra, az új formák keresésére és az anyagi ér­dekeltség még nagyobb mérvű kiter­jesztésére, melyek a legjobbak közé emelték fel jól megalapozott szövet­kezetüket. • Ismét kivágták a rezet Gergelová mindig az élenjárók kÖ» zé tartozott, de az utóbbi években mintha elhalványultak volna a szö­vetkezet eredményei. A megtorpa* nást a munkafegyelem meglazulásá­val és az aszály okozta terméskiesés­sel magyarázzák a szövetkezetben. Az okos vezetés és a kommunisták felvilágosító munkája az év végén helyrebillentette a gazdálkodás me­netét. Terveit húsból, tejből, tojás­ból most a napokban teljesítette túl a szövetkezet, s ezzel öregbítette hírnevét. [th) • A TANULÁS — TÖMEGMOZGALOM A Magyar Népköztársaságban egyre több az olyan ipari és mezőgazdasági üzem, ahol a dolgozók fele bővíti szakképzettségét vagy pótolja mű« veltségét. Az országos mozgalmat a Magyar Szocialista Munkáspárt VIII, kongresszusának augusztusi tézisei indították el. Kiváló eredményeket érnek el a Salgótarjáni Acélművek­ben, ahol 900 dolgozó növeli tudását szaktanfolyamokon, több mint 500 alkalmazott vesz részt műszaki tan­folyamokon és több százan tanulnak esti ipariskolákban. A martfűi Cipő­gyárban, ahol az alkalmazottak nagy része nő, esti tanfolyamokat rendez­nek a környező falvakban is, ahon­nan az asszonyok munkahelyükre be­járnak. Jő szervezéssel elérték, hogy minden második alkalmazott bővíti szaktudását vagy növeli műveltségét. A gép- és vegyiparban is egyre több az olyan üzem, ahol a dolgozók több mint fele tanul. • NÉGY ÉV ALATT 9 MILL1Ö LAKÁS A szovjet szakszervezetek szövet­ségi tanácsának ülésén Ignetylj Novi­kov beszámolt az építőipar helyzeté­ről a Szovjetunióban. Novikov meg­említette, hogy a hétéves terv négy éve alatt 3700 nagy ipari vállalatot építettek. A városok és munkásne­gyedek lakói négy év alatt 9 millió lakást kaptak. Vidéken 2,5 millió há­zat építettek a dolgozók számára. Az építészetben a vasbetoné a Jövő, hangsúlyozta Novikov. Az előregyár­tott vasbetonelemek használatában a Szovjetunió kivívta a világon az első helyet. • OJ BORTERMŐ VIDÉK A Tisza és Duna között elterülő ho­mokos síkságon nagy kiterjedésű sző­lőket telepítenek. Több mint 200 traktor és mezőgazdasági gép készí­ti elő a talajt. Ez évben már több mint 16 millió köbméter homokot helyeztek át. Ez volt valamikor Ma­gyarország legszegényebb vidéke, most szőlők telepítésével és gyü­mölcsösök létesítésével gazdag mező­gazdasági területté varázsolják. 10 év alatt 60 000 hektár szőlőt léte­sítenek ezen a vidéken. • 140 000 KÖBMÉTER FÖLD MEGMOZDUL A legnagyobb felszíni bolgár rézbá­nyában hatalmas robbantást valósí­tottak meg. 41 tonna robbanóanyag­gal 140 000 köbméter földet mozgat­tak meg. A robbantást bolgár szak­emberekkel együtt szovjet tudósok készítették elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom