Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-15 / 316. szám, csütörtök

ŕ Ä parasztakadémiák és a parasztbecsület... A mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének növeléséről pártunknak a Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló dokumentumában a következőket olvashatjuk: „A mezőgazdaság gépesítésének és a kemizálásnak fejlődése magas követelményeket támaszt a dolgozók szakképzettsége iránt." Ennek érdekében, hangsúlyozza a párt dokumentuma, „meg kell szervezni az iskolák és tanfolyamok széles hálózatát, hogy lényegesen növekedjék a dolgozók szakképzettsége ..." Pártunk jogosan sürgeti az oktatás valamennyi iskolai és iskolán kívüli formájának fejlesztését. Már a CSKP Központi Bizottságának a tudomány, a technika és a művészet népi egyetemei küldetéséről és fejlődési irányvonaláról 1961 februárjában hozott határozata is utalt arra, hogy az iskolán kívüli szakoktatás legelterjedtebb és legalapvetőbb módjának a népi egyetemek és akadémiák sűrű hálózatának kell lennie. Pártunk szava a dolgozók körében megértésre talált, amit talán az a több mint 5000 népi egyetem és akadémia bizonyít a legjobban, amelyek az elmúlt iskolaévben szinte gombamódra létesültek. A rohamos fejlődés azonban bizonyos nehézségeket és hiányosságokat ls eredményezett. Hiányosságnak minősíthető például az is, hogy a népi egyetemek és akadémiák legtöbbje a társadalomtudományok köréből merítette tárgykörét és például a mezőgazdaság problémáival csak 943 népi egyetem és akadémia hallgatói foglalkoztak. Ez a hiányosság annál ls szembeötlőbb, mivel a nemrég lezajlott járási pártkonferenclák nem egy esetben megállapították, hogy a szakmai és politikai műveltség a mezőgazdasági dolgozók számára ma már elengedhetetlenül szükséges. A népi egyetemek és akadémiák működésében fellelhető eredmények és nehézségek tipikus eseteit szolgáltatják a kelet-szlovákiai kerület népi akadémiái. A pozitív és negatív jelenségek minden árnyalatával találkozunk e kerületben. Jó példával szolgál a Spišská Nová yes-i járás, ahol az elmúlt évben létesült négy parasztakadémia helyett az idén hatot Indítottak. Ezzel szemben a košicei járásban a tervezett hat helyett tavaly csak egyet létesítettek és a poprádi, trebišovi járásokban egyet sem. A rožňavai járásban változó sikerrel oldották meg a parasztakadémiák kérdését. Az elmúlt években a más irányzatú akadémiák mellett négy parasztakadémiát szerveztek ugyan (az idén már hatot), de a plešiveci ezek közül nem sokáig bírta, úgyhogy az idén újra kellett szervezniök. A plešiveci népi akadémia felbomlásának okait kutatva azokkal a tipikus nehézségekkel találkozunk, amelyek más akadémiák menetét ls gátolták. Az első ós legalapvetőbb okot, amiért a plešiveci parasztakadémia csak papíron szerepelt, a népi akadémiák jellegének félreértésében kell keresnünk. Nem Jehet népi akadémiának nevezni, ha bizonyos témakörből nagy nehézségek árán sikerül összehozni néhány előadást, amelyek azonban együttvéve sem ütik meg egy jól szervezett szövetkezeti munkaiskola színvonalát. A parasztakadémiák célja a mezőgazdasági dolgozók (főleg a fiatalok) továbbképzése. — És ezt nem elég hangsúlyoznunk. Semmi értelme sincs tehát az ismétlődő újramagyarázásnak. A mezőgazdasági dolgozók meglevő szakmai ismereteinek, tapasztalatainak továbbfejlesztéséről, a legújabb és leghaladóbb tudásanyaggal való kiegészítéséről van szó. A plešiveci parasztakadémia befejezését biztosítani azért sem tudták, mert a Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társulat járási szerve képtelen volt elegendő előadót biztosítani. •»• Kiemeltük a kelet-szlovákiai kerületet, ahol az elmúlt év eredményein felbuzdulva a parasztakadémiák száma az idén az eredetinek csaknem háromszorosára nőtt. Itt mindenütt a mezőgazdasági dolgozók szakképzettsége emeléséi tűzték kl célul. A parasztakadémiákat is ennek érdeSikeres hangversenykörút A Cseh Filharmónia három héten át hangversenyezett Olaszország legnagyobb városaiban. Az olasz zenekultúra magas színvonala már a múlté — mondották a sajtó képviselőinek megérkezésük után a zenekar vezetői és tagjai. A nagy kulturális hagyományokkal büszkélkedő Olaszországban csupán három állandó zenekar van s abból kettő az operákban játszik — mondta Jifí Pauer, a filharmónia igazgatója. — Zenekarunk fellépéseit (utoljára harminckét esztendővel ezelőtt turnézott a Cseh Filharmónia ebben az országban) mindenütt óriási siker koronázta. Nápoly, Miláno közönsége szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta a zenekart és a karmester kiváló teljesítményét. A hatalmas hangversenytermek, a Milánói Scala nézőtere teljesen megtelt. Különösen szívélyes, meleg fogadtatásban részesítettek Modena, Ferrara lakói polgármesterükkel az élen. Az egyetlen hangverseny, amelyre nem szívesen gondolunk vissza, a szicíliai Palermőban zajlott le.'Sznob, fegyelmezetlen közönség jött össze, az estélyi toalettjeiket felvonultató nők hangosan beszélgettek, dohányoztak és a zene vajmi keveset érdekelte őket. Az olasz zenekritikusok terjedelmes cikkekben foglalkoztak a Cseh Filharmónia szereplésével. Az igényes műsor (Dvoŕák, Rossirű," Šftťävinszkij'. művészi tolmácsolásáról egyöntetűen a legnagyobb elragadtatással írtak. A zenekart Kárel AnCerl vezényelte. —va kében létesítették. Felismerték, a szakképzettség növelése nem öncélú, hanem a mezőgazdasági termelés növelésének tartalékát képezi. Van azonban a mezőgazdasági termelés növelésének egy másik, nem kevésbé jelentős tartaléka is — a politikai felvilágosítás. Ez is éppúgy, mint a szakmai tudás, nélkülözhetetlen fegyver a többtermelésért vívott harcban. » • • Országszerte közfigyelmet keltett Nagyezsda Zaglada ukrajnai parasztasszonynak, a szocialista munka hősének Védjük a parasztbecsületet című cikke. Ennek nyomán született meg a napokban „A munka Iránti szocialista viszonyért, a munkásbecsületért, a parasztbecsületért" című országos felhívás. Becsületesség, lelkiismeretesség, önzetlenség, áldozatkészség és nemeslelkűség, ez a parasztbecsület. Ezt kéri számon Nagyezsda Grigorievna, erre buzdít Jozef Trousll és társai — ebben rejlik a mezőgazdasági termelés további fokozásának beláthatatlan tartaléka is. A parasztbecsületet óvni, ápolni és állandóan ébresztgetni kell, és ezt csak neveléssel érjük el. Neveléssel, amelyből a parasztakadémiáknak ls részt kell vállalniuk. A népnevelést a termeléssel szoros kapcsolatban kell megvalósítanunk s ennek érdekében szükséges, ahogy Lenárt elvtárs mondotta az SZNT 10. ülésén, hogy „ ... a gazdaságok leghaladóbb módszereikkel s gazdasági eredményeikkel ne csak a mezőgazdasági termelést, hanem a földművesek körében minden népművelő propagandatevékenység irányítását is támogassák". • • • A kommunizmus első csiráiban való kibontakozását kell látnunk a munkához és a társadalmi tulajdonhoz való új, szocialista viszonyban. A parasztakadémiák, amelyek az új társadalmi viszonyok megteremtésének hathatós eszközei — a kommunista társadalmat hozzák egyre közelebb' hozzánk. öregek és fiatalok, a régi „rossz álmú" zsellérek és ivadékaik új szocialista emberré válásának folyamatát kell a parasztakadémiáknak ls előbbrevinniük... A valaha korgó gyomrúak, akiket oly mesterien megrajzolt Ady, ma már nem titkon érzik, hogy övék az élet, s a kalász, de tudják, hogy munkájuk gyümölcsét 'nem bitorolja senki, mert az mindnyájunk javát szolgálja. Ebben vannak az új szocialista ember nevelésének objetív feltételei. KOBÁK KORNÉL A bratislavai Csehszlovák—Szovjet Barátság Házában megnyílt szovjet grafikai és kerámiái kiállításnak nagy közönségsikere van. Képünkön az egyik látogató a kerámiái tárgyakat szemléli. (Foto:^ CTK fetoy Műkedvelők iskoláztatása Néhány napja a népművelési Intézet és a CSEMADOK Központi Bizottsága Bratislavában kétnapos értekezletet rendezett műkedvelő színjátszásunk feladatairól és problémáiról. A mintegy 50 résztvevővel megtartott tanácskozás bevezetőjéül Hatvani László, a Népművelési Intézet dolgozója a szocialista dráma nemrégen lezajlott fesztiválját értékelte. Utána Dr. Szabó Rezső, a CSEMADOK vezető titkára műkedvelő színjátszásunk helyzetéről és az 1963-as színjátszó fesztivál előkészületeiről, Ján Kalina szlovák író pedig az esztrád és a rövid színpadi formák problémáiról tartott részletes előadást. A műkedvelő színjátszás legidőszerűbb teendőivel foglalkozó előadásokat mindkét nap élénk vita követte. A felszólalók a színjátszás hagyományos és új formáit boncolgatva arra próbáltak feleletet kapni: milyen formában működjenek műkedvelő színjátszóink a jövőben. Bár a vélemények eltértek egymástól, — volt aki a hagyományos, volt aki az új formák mellett döntött — a vita általában azt fejezte ki, hogy legfontosabb a jó műsorpolitika szem előt^ tartása, valamint a művészi színvonal állandó emelés.e. Mind a hagyományos, mind az új színpadi forma egyaránt jogosult, ha jó az előadás, ha a szereplők művészi A bratislavai Oj Színpad Kramasil rendezésében színreviszi Giovanini, Garinei és Kramer zenés vígjátékát. Címe: Milliós botrány. A bemutató e hó 20-án lesz. (J. Herec felv.) JEVGENYIJ JEVTUSENKO: S

t * I * •• •• I iá 1 ztalin örökösei Hallgat a márvány. Csend hártyázza a hűs üveget. Hallgat az őr. Bronzarca a szélben szinte csikordul A koporsó résén mintha kicsapna fehér lehellet, amint a márvány-sírpalotáből a térre kifordul. Lassan úszva halad, csengő szuronyoknak ütődve. Hallgat bent maga is. De ijesztő csend az a csend! Feszül, fenyegetve bebalzsamozott komor ökle, r a résre tapasztja szemét az ál-halott odabent: meglesni az embereket, akik tetemét kiviszik — a kurszki, rjazányi újonc kiskatonákat: ha egyszer erőt gyűjt és sírjából talpraszökik, majd rajtuk ls, tudatlanokon, bosszút állhat! Tervel valamit. Addig kifújja magát. Mert mégse halott. Hát kőlapját — kormányunk! őriztesd te keményen: megkettőzni, sokszorozni az űrcsapatot! Hogy Sztálin, és Sztálinnal a múlt soha vissza ne térjen! Én most nem a fényes, hősi múltat emlegetem, nem a Turkesztán—Szibéria-utat, Magnyitogorszkot, nem Berlint, hol zászlónk lengett ég fele — nem: a koholt pereket, ártatlanokat, akikre börtön rácsa csapódott!... Becsülettel arattunk. Becsülettel olvasztottunk ércet, acélt. Becsülettel tudtunk, mint katonák, a sorba beállni. , De ő félt tőlünk. És kitűzve magasra a célt, úgy vélte, a célhoz jó eszköznek akármi! Messzire látott, és a harc törvényét tudta nagyon. Sok híve maradt minden sarkán a világnak. Ogy rémlik, a sírjából titkos telefonhuz&lon Enver Hodzsához tompán parancsai szállnak. S hová nem nyúlnak még a dróthuzal ágbogai! Folytatja a harcot még. Halálával ma se békül. Kivetették őt Mauzóleumunk falai. De hogy vessük ki őt követői szívéből?... Némelyik, nyugalomban, rózsákat nyeseget, s reméli, már nem tart soká a nyugalma. A másik emelvényről zúdít Sztálinra átok-förgeteget,r s álmatlan éjjel a régi időket sírva siratja. Sztálin követői manapság okkal szívbetegek Nekik — ők hajdan Sztálin gyámpillérei voltak — nem tetszik e kor: a lágerek és cellák üresek, S a termek, ahol költők szava szól: zsúfoltak... Ne nyugodj meg! — engem a Párt int erre maga. Csitító szó nyugalomra hiába csábít. Míg küztük jár Sztálin maradékcsapata, ott látom addig a márvány-sírpalotában Sztálfat! RAB ZSUZSA fordítása. (A vers a moszkvai Pravda 1962. október 21-1 számában jelent meg.) módon időszerű mondanivalót tolmácsolnak. E központi értekezlet után, amelyen a legjobb színjátszó együttesek vezetői, valamint módszertani előadók vettek részt, most a Járási székhelyeken kerül sor színjátszóink iskoláztatására. Itt van a színjátszás Idénye, műkedvelőink gondosan készülnek. Ez idén azonban Jobban, mint bármikor, sokirányú segítséget ls kapnak. Komárnóban például vasárnap fejeződött be egy négynapos iskoláztatás. A Járási Művelődési Otthon, valamint a CSEMADOK Járási vezetősége rendezte tanfolyamon ez alkalommal mintegy 30 műkedvelő, rendező és szereplő vett részt. Az iskoláztatáson színházi szakemberek tartottak előadást a párt kultúrpolitikájáról, a műkedvelő mozgalomnak a kulturális forradalomban betöltött szerepéről, valamint szakkérdésről: a jelmezről, a színpadképről, a dramaturgia problémáiról, a rendezőpéldány elkészítéséről, az alakításról, és még sok más műkedvelőink tevékenységével kapcsolatos kérdésről. Az iskoláztatás során az új évadban bemutatásra kerülő darabok közül a hallgatók többek között Kónya József: Senki fia, BfezoVáký: Veszedelmes életkor, SIposs Jenő: Bolondóra, Debreceni — Somlay: Huszárvágás, Sós: Két szem mazsola, és Kolomijec: Fáraó című darabját elemezték. Néhány járási székhelyen már volt, a többieken most kerül sor hasonló iskoláztatásokra. E tanfolyamok nagy segítséget nyújtanak műkedvelőinknek. Fontos azonban, hogy szerzett ismereteiket a hallgatók a gyakorlatban minél gyümölcsözőbben hasznosítsák és az őszi-téli időszakban minél több és jobb műsort • szervezzenek. (b) Érdekes kezdeményezés A CSEMADOK Nové Zámky-i helyi csoportja két hónapos gondos előkészület után 1962. október 20-án elérkezett az őszi évad első műsorához. A szervezet vezetősége érdekesnek számító műsort állított össze. Szavalat, énekszám, tánc, dal és egyéb műsorszámok peregtek le a» bíráló bizottság előtt. A műsorban a „Ki mit tud" elv alapján bárki felléphetett.. Az első előadásra 41 Jelentkező akadt, de az Időterv csak 23 szám előadását engedte. Ogy számítják, hogy kb. három előadássorozatra lesz jelentkező. A verseny első hét helyezettje azután a döntő vetélkedőn méri majd össze erejét. Rövidesen az a kérdés is megoldódik, hova viszi majd a vonat a döntő győzteseit. Ugyanis az első előadást megtekintették a CSEMADOK komár- • nói és levicei képviselői is, akik elismeréssel nyilatkoztak a kezdeményezésről. Valószínű, hogy e két városban is sor kerül hasonló rendezvényre s akkor a három város győztesei mérhetik össze majd erejüket. Kétségtelen, hogy ez a rendezvény a fiatalok nagy tömegét vonzotta a CSEMADOK rendezvényére, s remélhető, hogy kéznél lesznek akkor is, ha a helyi csoport a kultúra bármely területén számit kezdeményezésükre. Az említetteken kfvül a CSEMADOK Nové Zámky-l helyi csoportja ugyanakkor színdarabbal ls készül a téli évadra, s szorgalmasan működik a táncegyüttes is, mely tavaly a nyugat-szlovákiai kerületi versenyben a második helyen végzett. Egy esztrádelőadás próbái is sikerrel folynak. Gábris József, Nové Zámky 1962. november 15. * ÜJ SZÖ 5