Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-15 / 316. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÜJSZO SZLOVAKIA KOMM UNISTA PARTJA KOZPONT1 BIZOTTSÁG ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. november 15. csütörtök • 30 fillér • XV. évf., 316. szám A mezőgazdaság fontos szerepe a népgazdaságban Akadnak még olyan helytelen nézetek, hogy a mezőgazdaság csak amolyan függvénye fejlett iparunknak. Ez a nézet olykor abból ered, hogy a mezőgazdaság kismértékben veszi ki részét a nemzeti jövedelem előteremtéséből. Mások úgy vélik, nincs is szükség a mezőgazdasági termelés gyors fejlesztésére, hiszen fejlett iparunk gyártmányai révén elegendő mezőgazdasági terméket tudunk vásárolni külföldön. Téves nézetek ezek, bár igaz, hogy nem lehetünk elégedettek a mezőgazdaság mai helyzetével, annak ellenére, hogy az 1949-es esztendőkhöz viszonyítva elvitathatatlan sikereket értünk el. A szövetkezeti mozgalom első lépései óta 1961-ig 24,9 százalékkal növekszik a mezőgazdasági termelés. Az 1955-től 1961-ig az egy mezőgazdasági dolgozóra eső termelés 54,3 százalékkal fokozódott. A szocialista szektor a múlt esztendőben az árutermelés 90 százalékos részarányával járult hozzá a központi alapok feltöltéséhez. A mezőgazdasági beruházások összege 1948-tól ötvenmilliárd korona. Sokat tettünk tehát a termelés fellendítéséért, s a mezőgazdaság dolgozói is kitettek magukért, bár a tény tény marad: A mezőgazdaság még mindig nem tud lépést tartani a népgazdáság többi ágazatával, különösen a fejlett iparral. Emiatt aztán nem is tudja kielégíteni a növekvő igényeket, olykor zavarok állnak be a hús és a tejellátásban. Persze nem szabad szem elől téveszteni, hogy fokozatosan sikerül megszüntetnünk az ipar és a mezőgazdaság fejlődése közötti aránytalanságot. Az viszont baj, hogy egyesek még mindig nem látják döntő fontosságúnak a szóban forgó, kérdést és eszerint is cselekednek. Pedig a népgazdaság fejlesztésében kulcsfontosságú feladat vár a mezőgazdaságra. Hasonlítsuk csak össze, mit jelentett az elmúlt időszakban a népgazdaság számára, hogy sok élelmicikket' értékes gépekért kellett behoznunk külföldről. Olyan termékekről van szó, melyekkel egyébként mezőgazdaságunknak kellene ellátnia a közellátást. Ez annyit jelent, hogy a mezőgazdaság lemaradása beleszól külkereskedelmünk alakulásába is. Ezt számokkal is alátámaszthatjuk. Ha például 1960-ban a külkereskedelem gépipari aktív részaránya 3445 millió korona, ebből 2136 millió koronát mezőgazdasági termékek behozatalára kellett fordítani. 1961-ben exportálnunk kellett csaknem 14 000 traktort, 6300 teherautót, körülbelül 34 000 személygépkocsit, 120 000 motorkerékpárt, 31000 villanymotort, 7000 Diesel-motort és egyéb olyan gyártmányokat, melyekre a falvaknak is nagy szüksége volna, s amelyeket megkaphatna a falusi lakosság, ha nem kellett volna kicserélnünk olyan termékekért, amelyeket a mezőgazdaság nem állított elő. Ezzel azonban a mezőgazdaság okozta nehézségek még nem merültek ki, hiszen azzal, hogy gépek ellenében fokoznunk kell egyes mezőgazdasági termékek behozatalát, csökken az ipar, a technika fejlesztésének, az automatizálásnak a lehetősége, s ez az egész népgazdaságban fékezi a munkatermelékenység növekedését. Hadd mutassunk rá egy másik oldalára is annak, milyen hatással van a mezőgazdaság jelenlegi helyzete egyéb ágazatok fejlődésére. A termelés gyors fejlesztéséhez különféle vegyszerekre is szüksége van a mezőgazdaságnak. Vegyiparunkat is ütemesebben tudnánk fejleszteni, ha a beruházások zömét nem a gépiparba kellene fektetnünk, melynek gyártmányaiért élelmiszert hozunk be. Ez, a kissé leegyszerűsített hasonlat is a napnál fényesebben tükrözi, hogy az aránytalanság megszüntetése egyedül a párt által meghatározott úton lehetséges, éspedig, ha a mezőgazdasági termelést az ipari termelés színvonalára emeljük. A hangsúly tehát azon van, hogy minél előbb el kell érnünk a termelés olyan szintjét, hogy saját forrásainkból fedezhessük az igényeket, s hogy főképpen a hús- és vajbehozatal részaránya jelentősen csökkenjen. Más szóval, az életszínvonal a jövőben akként alakul majd, ahogyan azt a mezőgazdasági termelés fejlődése megengedi. Hazánkban, szocialista köztársaságunkban hozzávetőlegesen 7,3 millió hektár a mezőgazdasági földterület. Senki sem állíthatja, hogy nálunk minden talpalatnyi földet gazdaságosan kihasználunk. E téren is nagy tartalékaink vannak, s a munkához való jobb viszony, a társadalmi felelősség elmélyítése egyben hozzájárulna a termelés gyors fellendítéséhez. A jövőnkről szóló okmány is feltárta azoknak a tartalékoknak egy részét, amelyek a mezőgazgazdaságban kihasználatlanok. A párt XII. kongresszusa minden bizonnyal részletesebben, alaposabban rámutat majd, mi a jövőbeni teendő, mit kell tenni annak érdekében, hogy megszüntessük a mindennapi életben előforduló fogyatékosságokat. Mire gondolunk tulajdonképpen? Nem titok, hogy egyes mezőgazdasági üzemek — bár egyenlő termelési viszonyokkal, természeti adottságokkal rendelkeznek — termelési eredményei eltérőek. Például a csehországi répatermő körzet 226 szövetkezete hektáronként 6000 koronánál kisebb jövedelmet ért el, viszont ugyanezen a vidéken 404 szövetkezetben több mint 9000 koronát hoztak ki a föld hektárjából. Szlovákia kukoricatermő körzetének szövetkezeteiben 3000 korona különbség is van a hektáronkénti jövedelemnél. Mit bizonyítanak a tények? Elsősorban azt, hogy — bár a természetnek még van beleszólása a terméseredmények alakulásába — a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságban a döntő szerep az emberé, azé az emberé, aki formálja a természetet, megteremti a nagy hozamok legkedvezőbb feltételeit. Azt taglaltuk, mily kulcsfontosságú szerepe van a népgazdaságban a mezőgazdasági termelésnek. Nem frázis ez s nem is túlzott állítás", hiszen a mezőgazdasági termelés ilyen vagy olyan "alakulásától függ az életszínvonal további emelkedése. Hogy jobban éljünk, ahhoz több hús és egyéb termék kell. Nem lehetetlenség az sem, hogy 1970-ig megvalósuljon egy fontos célkitűzés : Minden hektár földön legalább 200 kg húst és 460—480 tojást tudjunk termelni. Az 1963-as év ebbeli igyekezetünkben döntő jelentőségű. Ezért alaposan fel kell készülnünk és el kell követnünk mindent a nagy cél megvalósítása érdekében. i Hazánkban az egészségügy az embert szolgálja Antonín Novotný elvtárs fogadta a csehszlovák orvoskongresszus küldöttségét (CTK) — ANTONÍN NOVOTNÝ, KÖZTÁRSASÁGUNK ELNÖKE, A CSKP KB ELSŐ TITKÁRA SZERDÁN, NOVEMBER 14-ÉN A PRÁGAI VÁRBAN FOGADTA A CSEHSZLOVÁK ORVOSKONGRESSZUS KÜLDÖTTSÉGÉT. E KONGRESSZUST A CSEH ORVOSTÁRSASÁG ÉS A CSEH ORVOSOK FOLYÓIRATA MEGALAPÍTÁSÁNAK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL HÍVTÁK ÖSSZE. Az egészségügyünk és orvostudományunk 27 képviselőjéből álló kül-' döttséget dr. Jan Vanýsek, a J. E. Purkyné Csehszlovák 'Orvostársaság elnöke vezette. Beszédében hangsúlyozta a csehszlovák orvostudomány és egészségügy dolgozóinak odaadását a szocialista haza építése, békés törekvése és azon munka iránt, melynek célja az emberről való tökéletes gondoskodás. Köszönetét fejezte ki azért a nagy megértésért és támogatásért, amelyben hazánkban az orvostudomány és az egészségügy részesül. Antonín Novotný elvtárs válaszában rámutatott, hogy a cseh orvostudomány és az orvosok nagy többsége kezdettől fogva szilárdan a néppel tartott a jobb életért, a nemzeti jogokért vívott harcaiban. Sok orvos tett tanúságot magas fokú öntudatosságáról azáltal, hogy egyértelműen a munkásosztály mellett állt a politikai és szociális felszabadulásért vívott harcában. Ma szocialista államunkban az orvostudomány és az egészségügy fontos helyzetet tölt be. Szocialista rendszerünk az ember és képességei sokoldalú fejlesztésének útján halad, s ugyanakkor sokoldalúan gondoskodik az emberről. Gondoskodunk arról — mondotta Novotný elvtárs —, hogy megelőző gondoskodással kiküszöböljük életünkből azokat a betegségeket, amelyek a tőkés rendszer kísérői. Hazánkban az egészségügy maradéktalanul az embert szolgálja, a szocialista társadalom szolgálatában áll. Ügy vélem, hogy különösen önök, orvosok, tevékenységükben sok eredményt értek el. Hazánk lakosságának egészségi állapota sokkal jobb, mint a múltban volt, az emberi életkor meghosszabbodik. Jelentős eszközöket fordítunk az egészségügyi intézkedések rendszerére és még többet fogunk erre fordítani. Kórházainkat és tudományos intézeteinket jobban ellátjuk új műszaki berendezéssel. Még sokkal jobban elmélyítjük az egészségügyi gondoskodást s általában az emberről való gondoskodást a különböző imunkaágazatokban, főként a fizikailag fáradságos és jellegüknél fogva az egészségre ártalmas munkák ágazataiban. Még jobban kidolgozzuk a gyermekről történő egészségügyi gondoskodást és az intézkedések egész rendszerét. Mindezt az orvosok sokoldalú aktivitásával kell megvalósítani, valamint az orvosok szakmai színvonalának s az orvosi gondoskodás színvonalának szüntelen emelésével. A közeli napokban összeül a CSKP XII. kongresszusa, amely a szocialista társadalom további fejlődésének kérdéseiről fog tárgyalni, hogy a jövő években szilárd alapokat teremisünk, amelyekről elindulhatunk a kommunista társadalom felé vezető, úton. Az orvosok előtt is fontos feladat áll:, egész tevékenységükkel hozzá kell járulniok szocialista társadalmunk fejlődéséhez. Antonín Novotný elvtárs végül valamennyi egészségügyi dolgozónak sok sikert kívánt munkájában, hogy az egészségügy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban fejlett szocia-:lista társadalmunk jelentős részét képezze s a világ egyik első egészségügyi rendszerévé váljék. Antonín Novotný köztársasági elnök ezután a küldöttségnek átadta a Köztársasági Érdemrendet, amelyet a Cseh Orvostársaság alapítása 100.' évfordulójának ünnepségei alkalmából a J. E. Purkyné Csehszlovák Or-.' vostársaságnak adományozott az or-: vostudomány szakaszán végzett sike-: res tevékenységéért s a szocialista egészségügy építésében való kiváló részvételéért. A fogadáson és az érdemrend át-: adásánál jelen voltak Jirí Hendrych, a CSKP KB politikai irodájának tagja, dr. h. c. Josef Plojhar, egészségügyi miniszter, Vasil Biľak miniszter, az SZNT alelnöke, Zdenek Urban, a CSKP KB osztályvezetője és František Šorm akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke. Az ünnepi fogadás után pártunk és kormányunk képviselői barátságosan elbeszélgettek a küldöttség tagjaival szocialista' egészségügyünk és' orvostudományunk további fejlődésé-, nek kérdéseiről. Tudósítónk jelenti Most rakjuk le a jövő évi termés alapfait Teljes erőbedobással szántani • Termővé teszik az ugart • Az öntözött terület kétszeres hozammal fizet Közeledik az év vége, s habár nagyon sok mezőgazdasági üzemben még van bőven szántani való, az ember egyre többet gondol a jövő évre. Összegez, tervez, mindent megforgat a fejében, hogyan lehetne jövőre többet termelni. A trebišovi járásban az idén soha nem látott hozamokat értek el gabonafélékből, a kukoricából 40— 45 mázsás hozam sem különlegesség s cukorrépából is szép termést takarítottak be. Ezek az eredmények — több szövetkezet példája bizonyítja — jobb gondoskodással, a haladó tapasztalatok alkalmazásával megkétszerezhetők. Ne legyünk elbizakodottak A trebišovi járásban évről évre lanyha az őszi mélyszántás üteme. Legtöbbször még december derekán is szántanak. Az idén a rég nem látott szárazság következtében még majdnem 20 000 hektár vár ekevasra. A nehéz lánctalpas traktorok is alig húzták el a hármas ekét, az eső után azonban minden gépet be kell vetni, mert nem lehet elhallgatni, hogy éppen azokban a szövetkezetekben mutatkozik a legnagyobb lemaradás, amelyekben elegendő gép áll rendelkezésre. Trebišovon például még kb. 600 hektár a szántani való föld, a tervezett terület mintegy 40 százaléka. Azzal érvelnek, hogy nem üzemeltethetik a gépeket folytonosan, m'ert nincs elegendő traktorosuk. Követhetnék a polanyiak példáját, akik leállítottak három kerekes traktort, s az így felszabadult munkaerőt beosztották a három lánctalpas traktorhoz, amelyeket megál-: lás nélkül üzemeltetnek. Matyi János elnök szavai szerint 6—7 napon belül be is fejezik az őszi mélyszántást. Törik a szűzföldeket A járásban mindmáig nagyon sok a kevés hasznú rét és legelő. A rakoncátlan folyók árterületén fekvő réteket és legelőket azelőtt nem is lehetett növénytermelésre használni. A folyómedrek szabályozásával és a védőgátak építésével egyidőben megkezdték az évszázadokig parlagon hevert föld feltörését. Évente így néhány ezer hektár jő termőföldhöz jutnak. Az idei terv 2800 hektár feltörését irányozta elő. Eddig 2390 hektárt szántottak fel. 1963-ban további 2000 hektárt, 1966-ig pedig ínég 7000 hektárt szántanak fel. Bővítik az öntözést Az öntözött területeken rekordtermést érteK el a járás mezőgazdasági üzemei. A Somotori Állami Gazdaságban például (42 hektáron) 70—80 mázsa csöves kukoricát takarítottak be hektáronként. A jó példa láttán a járás területén jövőre legalább 1500 hektárt, főleg a kapásnövényeket akarják öntözni. Több szerves trágyát Évente nagy mennyiségű ipari és szerves trágyát használnak fel talajjavításra. Az utóbbiból azonban hiány mutatkozik. Ezen több helyen korrfposztkészítéssel segítenek. Ám a járási méretben a tervezett 317 000 köbméter helyett csak 214 352 köbmétert készítettek, pedig ez is befolyással lehet a hozamokra. Nemtörődömség Annak ellenére, hogy a járás mezőgazdasági üzemei minduntalan takarmányozási gondokkal küzdenek, nem használják ki az adott lehetőségeket, hogy elegendő takarmányt biztosítsanak a téli hónapokra. Ismeretes, liogy tavasszal, amikor megcsappan a takarmányalap, jól jön a friss takarmánykeverék. Ennek ellenére november első napjaiban a tervezett 6350 hektárból kb. 2000 hektáron még nem végezték el a vetést. Nagy tartalékot jelent a répafej és levél, 3670 hektárról már letakarították a répát, a répalevélnek azonban alig a felét silózták be. (pl) A Prága-Smíchov-i olajmotorgyártó üzemben e napokban hatalmas 2000 ióerős, 8 DR típusú, köolajliajtású hajómotorokat szerelnek a Szovjetunió számára. E motorokat a Josef Tesár vezette 32-tagú szocialista munkabrigád szereli, amely sikerrel versenyez a CSKP XII. kongresszusának címéért. Képünkön a szocialista munkabrigád tagjai a 8 DR motor befejező szerelésénél. (Tachezi (CTK) felv.j