Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-14 / 315. szám, szerda

Szép eredmények a szovjet mezőgazdaságban N. Sz. Hruscsov beszámolt a gazdasági év eredményeiről • A Központi Bizottság következő ülésének feladatai Maszk v a (CTK) — N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára kö­zölte, hogy — becslés szerint — ez idén 3450 millió pud szemes terményt vásárolnak fel a Szovjetunióban. A felvásárlás és a hektárhozamok is el­érik az 1958-as színvonalat, amely eddig a legmagasabb volt. A Szovjet­unióban november 10-ig már 3432 millió pud szemes terménvt vásárol­tak fel. Hruscsov elvtárs ezeket az adatokat az SZKP KB elnökségének „A gaz­dasági év eredményeiről, a gabonatermesztés ás felvásárlás növeléséről" címen előterjesztett beszámolójában sorolta fel. A beszámolóban többek között a következőt hangsúlyozta: „Vélemé­nyem szerint országos feladatként kellene kitűznünk az 1963-as évre 4200—4500 millió pud szemes ter­mény felvásárlását, hogy a következő 2—3 évben ötmilliárd púdra növel­hessük az eladásra, illetve az állami felvásárlásra kerülő gabona termesz­tését. A Szovjetunióban rendkívül fontos szerepet töltött be az a határozat, melynek értelmében átszervezték a mezőgazdaság Irányítását. A terme­lési igazgatóságok az előzőnél mély­rehatóbban foglalkoztak a kolhozok és szovhozok gazdaságával és opera­tívabban oldották meg a mezőgazda­sági termeléssel kapcsolatos legidő­szerűbb problémákat. A Szovjetunióban ez idén előre­láthatólag 9 milliárd pud szemes terményt, 4,5 millió tonna nyers gya­potot, 9,2 millió tonna húst (vágó­súlyban), 64,5 millió tonna tejet és 950 000 tonna vajat termelnek. Ta­valy 8,4 milliárd pud szemes ter­ményt, 4,5 millió tonna nyers gya­potot, 8,7 millió tonna húst, 62,6 mil­lió tonna tejet és 894 000 tonna vajat termeltek. Hruscsov elvtárs leszögezte, hogy ez idén jobb a mezőgazdasági ter­mékek állami felvásárlása és hangsú­lyozta, hogy erről az árutermelésről csaknem teljes egészében a szovho­zok és a kolhozok gondoskodtak, amelyek döntő szerepet töltenek be ez ország mezőgazdasági termékek­kel való ellátásában. Többek között közölte, hogy a múlt évi eredmé­nyekhez viszonyítva a kolhozokban és a szovhozokban jelentősen növe­kedett a szarvasmarhaállomány. A Szovjetunióban ez év november 1-ével 60 millió szarvasmarhát,, ebből Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 12-én ülést tartott. Az ülés napirendjén a Központi Bizottság kongresszusi be­számolója szerepelt. Kádár jános elv­társnak, a Központi Bizottság első titkárának bevezető előadása után a Központi Bizottság a kongresszusi be­számolótervezetet megvitatta, majd egyhangúlag jóváhagyta. Ezt követő­en a Központi Bizottság folyó ügye­ket tárgyalt és megfelelő határozato­kat hozott. 20,9 millió fejőstehenet, ezenkívül 56 millió sertést és 111,9 millió juhot tartottak. A kolhozok és a szovhozok fejősteheneinek állománya egy év alatt 1,8 millió darabbal, szarvasmar­haállománya 4,4 millió darabbal, ser­tésállománya 3,8 millió darabbal és juhállománya 3 millió darabbal gya­rapodott. „Ez a gyarapodás kétségkívül igen. jelentős, azonban korántsem felel meg a kolhozok és szovhozok lehe­tőségeinek". Hruscsov elvtárs figyel­meztetett arra, hogy a Szovjetunió mezőgazdasági termelésében még mindig nem küszöbölték ki a legna­gyobb fogyatékosságot, mivel az azo­nos feltételek között gazdálkodó kol­hozok és szovhozok termelése külön­böző színvonalú. Úgy vélem, — írta Hruscsov elvtárs beszámolójában —, itt a megfelelő időpont, amikor a me­zőgazdasági dolgozókhoz kel! fordul­nunk és konkrét feladatokat kell eléjük kitűznünk: értékelniük kell a gazdasági évben s a növénytermesz­tés, valamint az állattenyésztési ter­melés növelésében elért eredményei­ket. A termelési igazgatóságoknak részletesen elemezniük kell minden egyes szovhoz és kolhoz gazdasági helyzetét, hogy jobban megállapít­hassák az irányításban előforduló fo­gyatékosságokat, hibákat és azokat a jövő évben elkerülhessék, hogy ala­posabban ismerhessék a tartalékokat, a lehetőségeket és az eddjginél még céltudatosabban honosítsák meg a termelésben a tudományos és a ha­ladó gyakorlati ismereteket. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy az SZKP KB márciusi teljes ülésén s az övezeti konferenciákon is bebi­zonyosodott a füves vetésforgós gaz­dálkodási rendszer tarthatatlansága. Közölte továbbá, hogy az Orosz Szövetségi Köztársaság, Ukrajna, Ka­zahsztán és további köztársaságok is elegendő tartalékkal rendelkeznek a szemes termények termesztésének növelésére. Egy ilyen tartalék a fü­ves vetésterületek és a parlagok to­vábbi korlátozása. „Vannak azonban további lehető­ségeink is. A távlatokat megítélve szem előtt kell tartanunk a növény­termesztés eddiginél kulturáltabb nö­velését — a vetésforgók meghonosí­tását, a kapásnövények termesztésé­nek bevezetését, — mondotta Hrus­csov elvtárs. Az SZKP KB következő teljes ülé­sén megvitatja az ipar, az építészet és a mezőgazdaság pártos irányítá­sának tökéletesítését. A párt területi bizottságainak fő tevékenysége a jö­vőben a termelési problémák meg­oldása. A jövőben azonban nemcsak a területi pártbizottságoknak és a termelési Igazgatóságoknak kell kö­zelebb kerülni a kolhozok, Illetve a szovhozok életéhez. A területeken a pártszervezeteknek a mezőgazdasági kérdésekkel kapcsolatosan hozott párt­határozat végrehajtására kell össz­pontosítaniuk figyelmüket. Tekintet­tel mindezekre a lehetőségekre s ed­digi tapasztalatainkra, tekintette! ar­ra, hogy elegendő káderrel — agro­nőmussal, zootechnikussal s mérnök­kel, — rendelkezünk, képesek le­leszünk a szemes termények, az ipari növények, s az állattenyésztési ter­mékek termelésének növelésére. Imperialista ellentétek „a katangai kérdés" megoldása körül New York (CTK) — Csőmbe repü­lőgépeinek Észak-Katanga elleni tá­madásai az ENSZ figyelmét ismét Kongóra összpontosították, ahol Csőmbe szakadár kormánya zavarta­lanul folytatja az ország egységének bomlasztására irányuló akcióit. Az ún. katangai probléma megoldá­sával kapcsolatban ismét éles ellen­tétek . merültek fel a gyarmatosítók köréhen. Az USA már hosszabb ideje próbálkozik azzal, hogy a kongói köz­ponti kormány és esetleg az ENSZ közvetítésével érje el a számára elő­nyös megoldást, mert azt reméli, hogy így a természeti kincsekben bővelkedő Katanga az Amerikai Egye­sült Államok befolyása alá kerülhet. Az USA nemrég Csőmbe elleni gazda­sági megtorló intézkedéseket javasolt. E tervének nemcsak Nyugat-Németor­szágot nyerte meg, hanem Belgiumot is. A katangai szakadárokat legbuzgób­ban Anglia, támogatja, mert az angol tőkéseket közvetlen érdekek fűzik a katangai „Union Miniére" bányatár­sasághoz. * # • Az ENSZ képviselője tegnap este közölte, hogy az ENSZ kongói repü­lőgépeinek személyzete parancsot kapott, mely szerint „haladéktalanul reagálniuk kell a katangai légierő támadó jellegű hadműveleteire". Kö­zölte továbbá, hogy a kongói közpon­ti kormánnyal létrejött megegyezés alapján ENSZ-bizottság indul Észak­Katanga területére s a helyszínen vizsgálja ki a legújabban kialakult helyzetet. A Szovjetunió a vegyipari termelésben világméretben a második helyen áll. Az idén sok új vegyipari vállalatot adnak át rendeltetésének. Az omszki szintetikus kaucsukgyár első részlege már termel. A képen a polimerizá­ciós osztály. Glubokov gépmester' a berendezés működését figyeli. (ČTK—TASZSZ felv.) A jemeni fegyveres erők visszaverik a betolakodókat Reakciós államszövetség a láthatáron San'á (CTK) — Abdallah Szalal, je­meni elnök Szan'ában november 12-én találkozott Anvar Szadattal, az EAK elnöki tanácsának tagjával, aki jelen­leg látogatáson időzik a Jemeni Arab Köztársaságban. A találkozón a jemeni kormány s*a forradalmi fegyveres erők több képviselője ls jelen volt. A találkozó résztvevői a MEN hírügy­nökség szerint az EAK sokoldalú se­Nagy-Britaimia újabb föld alatti atomrobbantásra készül London (CTK) — Peter Thorneyc­roft, Nagy-Britannia hadügyminisztere az alsóházban írásban közölte, hogy Nagy-Britannia a közeljövőben újabb föld alatti atomrobbantásra készül. Kijelentette, hogy ez a kísérlet „múl­hatatlanul szükséges, fontos katonai érdek.", mert szervesen összefügg újabb nukleáris fegyverek fejleszté­sével. Egyben arról biztosította a kép­viselőket, hogy a tervezett robbantás­sal nem kezdődik meg a nukleáris kísérletek újabb sorozata. A kísérleti robbantást éppúgy, mint ez év már­ciusában, ismét a nevadai föld alatti atomlőtéren hajtják végre. Thorneycroft hadügyminiszter be­jelentése nagy felháborodást idézett elő az ellenzéki munkáspárt képvi­selőinek sorában, elsősorban azért,' mert a miniszter írásbeli válaszával kitért azelől, hogy szemtől szembe válaszoljon a képviselők kérdéseire. gítségével kapcsolatos kérdésekről, valamint a Jemen északi és keleti határán uralkodó helyzetről tárgyal­tak. A Jemeni Arab Köztársaság katonai alakulatai az ország északi határán Szaád város közelében ismét vissza­verték a szaúd-arábiai és jordániai egységek támadását. Mintegy 20Ü tá­madót foglyul ejtettek és sok fegy­vert és lőszert zsákmányoltak. Abdallah Nahid, Szaúd-Arábia je­meni nagykövetségének első titkára e napokban politikai menedékjogot kért Szan'ában. A Ruz El-Juszef című kairól hetilap közölte, hogy . Szaúd, szaúd-arábiai uralkodó és Husszein, jordániai király Szaúd-Arábia, Jordánia, valamint a jemeni monarchisták közreműködésé­vel államszövetség összetákolását ter­vezi. A szövetség élén Szaúd király állna. Egy jordániai dandártábornok menedékjogot kért az EAK-tól Kairó (CTK) — A MEN hírügynök­ség közölte, hogy Szuhajl Azzavi, a jordániai légihaderő dandártáborno­ka tegnap menedékjogot kért az Egyesült Arab Köztársaságtól. A dan­dártábornok négymotoros katonai re­pülőgépen szökött meg Jordániából. A legfrissebb jelentés szerint két további jorlániai repülőgép szállt le Kairóban és a pilóták menedékjogot kértek az EAK-tól. A földbirtokosokai szolgálják i mezőgazdasági szakszervezetek Sikerült ls propagandájukkal sok kisparasztot megtéveszteni. A politikai „vezérek" ravaszak. Hogy megédesít­sék a pirulát, a törvénynek néhány demagóg, de alapjában véve jelen­téktelen pontját emelték ki és han­goztatják minduntalan. Ezeknek egyike a „földharácsolási tilalom". A mezőgazdasági szakszervezetek ve­zetői és az egyház által támogatott Ifjú Földművesek Nemzeti Központja (mely főleg a „középparasztok" érde­keit képviseli), szintén egy „csillapí­tó" jelszót kürtöl: „A földet a pa­rasztoknak 1" A mezőgazdasági veze­tők és az Ifjú Földművesek Nemzeti Központjának ifjú „forradalmárai" lát­szattüntetéseket szerveztek a „földha­rácsolók" és a nem paraszt földbir­tokosok ellen, hogy mondjanak le birtokaik egy részéről. De igen jól megválogatták „áldozataikat". Zajos éjjeli látogatást tettek például egy normandiai faluban, ahol Jean Gabin filmszínész megvásárolt több parasztj gazdaságot. Az ilyen „tüntetéseket általában már jó előre beharangoz­ták, a hivatalos közegek, a rendőrség, mely oly készségesen és brutálisan szokta a munkástiinietéseket szétver­ni, ez esetekben szemet hunyt. A száj­hős tüntetők jól vigyáztak, hogy vé­letlenül se háborgassák a parasztság problémáiért valóban felelőseket, a valódi főldharácsolókat. Bezzeg nem mertek Deleau szak­szervezet! funkcionáriusnál hangos­kodni. aki, hogy birtokát további 50 hektárra! gyarapíthassa, csendörökkel kergetett ki egy parasztot földiéről Becsületkérdés lett volna az ellen til­takozni. hogy Touraine vidékén 8000 hektár földet németek vásároltak fel Ez eszük ágéban se volt e „torra­an él a kapitalista országok parasztsága? Nyolcszázezer francia parasztgazdaságot pusztulásra ítéltek dalmároknak". Ha már olyan szemfü­lesek, miért kerülte el figyelmüket, hogy Giscard D'Estaing pénzügymi­niszter 1961-ben hat farmot (700 hektárt) vásárolt a Touraine-megyei Authon községben. Pedig a miniszter úr tipikus földharácsoló, nem paraszt földbirtokos. „Forradalmár" uraink azonban óvakodtak attól, hogy zak­lassák. Mi több, amikor a kisparasz­tok felkérték őket, segítsenek nekik Authonban egy gyűlést megszervezni, melyen tiltakoznának a miniszter el­len, aki ily szemtelenül szegi meg az általa is megszavazott törvényt, a mezőgazdasági szakszervezetek és az Ifjú Földműviesek Nemzeti Központja felelős képviselői a fülük botját sem mozgatták. Ehelyett több száz roham­sisakos és állig felfegyverzett rendőr szállta meg a gyűlés helyét és őrizte az új miniszteri kastélyhoz vezető utakat I A Közös Piac megfojtja a francia mezőgazdaságot „Egy kétszázmillió főnyi óriási piac nyílik meg előttetek" — ígérték a francia, no meg a Közös Piac többi tagállama parasztjainak. Valószínű, hogy néhány jómódú nagybirtokos versenyképes lesz és megtalálja szá­mítását a Közös Piacban. De általá­ban a hat ország közötti versengés triég csak fokozza e kisparasztok gondját. Elméletileg Franciaország könnyebben viheti ki árult külföldre, f megszüntetik a vámkorlátokat) de szzel szemben a francia piacot is el árasztják majd a külföldi termékek. Már az első tapasztalatok ls kiáb­PÁRIZSI TUDÓSÍTÁSUNK rándltók. A hat ország közül Fran­ciaországban lehet a legolcsóbban fötdhöz jutni. A „tőke szabad moz­gása" lehetővé tette a gazdag néme­teknek, hogy jutányos áron több mil­lió hektár földet vásárolhassanak Franciaország legtermékenyebb és legszebb vidékein. Von Heinemann volt Wehrmacht-ezredes például, aki a megszállás Idején Mansban volt fő­parancsnok, Ch&r megyében 230 hek­tár földet vásárolt. A Hollandiából nemrég behozott sertéshús lenyomta a ml sertéshúsunk árát (ez azonban nem mutatkozott meg a fogyasztási árakban, mert e közvetítők és a nagykereskedők zse­belték be a különbséget). A nyáron az Olaszországból importált korai zöldség komoly konkurrenciát jelen­tett a francia terményeknek. Sok ter­mékből felesleg van nálunk, s ennek nem utolsó sorban a városi munkások vásárlóképességének csökkenése az oka. Béreiknek emelése az első fel­tétele annak, hogy kievickélhessünk a francia mezőgazdaság pangásából. Már említettük, hogy 40 millió mé­termázsa gabonát exportálhatnánk... Németország azonban csak 2 millió métermázsa gabonát hajlandó behoz­ni, a Közös Piac többi tagállamainak megrendelései pedig nem tesznek ki többet összesen 500 ezer métermázsá­nál I Németország például a Közös Piac elveiből csúfot űzve olyan országok­ban vásárol, ahol ez számára a leg­előnyösebb. Továbbra is Dél-Aineriká­ból fedezi hússzükségletét, ahol Igen jutányos áron vásárolhat és cserébe eladhatja saját gyártmányú gépeit. Dániától 118 ezer szarvasmarhát ren­delt. Franciaország szarvasmarha­feleslegéből Németországnak nem tud eladni többet 4600 darabnál. Kölcsönös kereskedelmet valamennyi országgal! A francia parasztok érdeke, hogy valamennyi országgal kereskedjünk. Nemrégen egy burzsoá lap keserűen megjegyezte, hogy Nyugat-Németor­szág nagyon rossz gabonavásárló, de hogy Lengyelország, Magyarország és Bulgária felajánlotta, hogy hajlandó három és félmillió métermázsa gabo­nát vásárolni Franciaországtól, a Né­pi Kína pedig 3 millió métermázsát. A francia parasztság számára csak egy kiút van a zsákútcából: az az út, amelyet Franciaország Konjmunis­ta Pártja javasolt: kölcsönös keres­kedelmet valamennyi országgal, a szocialista álláinokkal is. Egy olyan kereskedelmi politikát, mely kölcsö­nös előnyökön és a nemzeti függet­lenség tiszteletben tartásán alapszik. Franciaország semmi esetre sem bol­dogulhat a Közös Piac szűk keretében, ahol sokkal több a gazdag szemfény­vesztő íntrikus, mint a komoly vevő. A dolgozó parasztság szembeszáll a veszedelemmel Hiába ontja a kormánybefolyás alatt álló rádió, televízió és sajtó a kábító propagandát, a legöntudato­sabb kisparasztok már rádöbbentek a csalásra és nem akarnak áldozatául esni. A kommunisták kezdeményezé­sére a dolgozó parasztok a hivatalos ' szakszervezetek keretén kívül védel­mi szervezeteket alakítanak. Egyes megyékben pedig a dolgozó paraszt­ság képviselői kerültek a mezőgaz­dasági szakszervezetek élére. Befolyá­suk nőttön nő, de egyelőre még ki­sebbségben vannak. A kommunista párt a La Terre (A föld) című mezőgazdasági lap­jának hasábjain szüntelenül figyel­mezteti a kisparasztokat a halálos ve­szélyre. Waldeck «Rochet elvtárs, Franciaor­szág Kommunista Pártjának másodtit­kára a nemzetgyűlésben lerántotta a leplet a Pisani-törvényröl mondván: „Annak ürügyén, hogy meg kell vál­toztatni a mezőgazdaság struktúráját, rövid időn belül teljesen tönkre akar­ják tenni a kisgazdaságok ezreit". Majd megmagyarázta, hogy a lehető­ségeket és körülményeket tekintetbe véve a kommunista párt azt javasolja, adjanak lehetőséget mindenekelőtt a kisparasztoknak, akik családjaikkal dolgoznak gazdaságaikban, hogy az eladásra kerülő földekkel gyarapít­hassák birtokukat. Nyújtsanak nekik hosszú lejáratú, kamatmentes hitelt és egyéb segélyt műtrágya és mező­gazdasági felszerelések beszerzésére. Szállítsák le az Iparcikkek árait, stb. Álig hogy érvénybe lépett a Pisanl­törvény, máris megmutatkoznak sú­lyos következményei, melyek csak növelik a mezőgazdasági Közös Piac okozta nehézségeket. Egyre több kis­és középparaszt látja be, hogy a kommunistáknak Igazuk van. Véget akarnak vetni De Gaulle szerencsét­len politikájának, mely csak a trösztöknek és a nagybirtokosoknak kedvez. PIERRE CAMES Új SZÓ 4 * 1962. november 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom