Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-29 / 330. szám, csütörtök

Körséta a hajógyárban Sokirányú az üzemi klub munkája * Jól dolgoznak a szakkörök * Sikerültek a szocialista brigádok összejövetelei * Kiállítást rendez az irodalmi központ * A képzőművészeti kör jár az élen š š Muhammed Abdulvali: lemen) Arab Köztársaság Valamikor, ha kulturális életükről faggattuk őket, a komárnói hajógyár dolgozói sokat panaszkodtak. — Mi — mondták többször és többen — szívesen étnénk kulturális életet, szívesen járnánk tanulni, szórakozni, erre azonban nincs lehetőségünk. A kultúra hajléka a városban van, ahová a telepről messze bejárni... Valóban, Néhány éve a hajógyár mellett épült lakótelepen nagyon kevés szórakozási lehetőség volt. A j probléma azonban hamarosan megoldódott. Felépült a korszerűen berendezett üzemj klub, mely a kulturális életre kitűnő lehetőséget teremt. Megváltozott a helyzet? Igen, de... Mire felépült az üzemi klub, sok család beszerezte a televíziót. És természetesen ma is újak és újak sorakoznak a televízió-tulajdonosok táborába. Míg tehá/néhány éve azért nem élt a hajógyári dolgozók egy része társas kulturális életet, mert nem voit rá lehetősége, ma azért nem él, mert megvan a televízió, amely otthon, a négy fal között ls kielégíti a kulturális igényeket. De hát akkor minek az üzemi klub, miért volt a sok panasz, miért kellett sok millió korona befektetéssel hajlékot építeni a kultúrának? Az üzemi klub kell, a panasz jogos volt, a kultúra hajlékára érdemes költeni. Az új lakótelepen ugyanis, ha nem is kifogástalan a kulturális élet, — az üzemi klub azért nem kihasználatlan és eleget tesz feladatának. Különösen a szakkörök dolgoznak Jól. Ezek között a képzőművészeti kör jár az élen. De jól dolgozik a fényképészeti, a bélyeggyűjtő, az akvarista és a többi szakkör ls. Az üzemi klub munkáját tulajdonképpen a szakkörök tevékenysége, a rendszeres filmelőadás, a vendégszereplők fellépése, a saját erejükből rendezett bemutatók, a különféle összejövetelek (teadélután, kérdés-felelet est, íróolvasó találkozó, könyvvita stb.) képezik. Az utóbbi időben jól sikerültek a szocialista brigádok részére rendezett összejövetelek. A szocialista brigádok e találkozókon megismerkednek egymással, barátságot kötnek, megteremtik a társas élet új formált, ugyanakkor munkatapasztalataikat is kicserélik. Hasznosnak bizonyultak az írókkal és a képzőművészekkel rendezett találkozások Is. Hasonló összejöveteleket az üzemi klub vezetősége a jövőben is tervez. Az üzemi klub tehát annak ellenére, hogy nincs minden este tele, aránylag tevékenyen dolgozik, a hajógyár dolgozóinak sokirányú a kulturális élete. Hiányosság talán csak abban van, hogy nincs elég lendület az együttesekben, nem elég nagy a társas élet Iránt az érdeklődés. Pedig a jó munkához, az igazi kulturális élethez lendület is, meg érdeklődés is szükséges. A kulturális élet — mint mindenütt — most a hajógyárban is a pártkongresszus, valamint a csehszlovák— szovjet barátság jegyében folyik. A kulturális együttesek, akárcsak a szocialista brigádok és a többi dolgozók a XII. kongresszus tiszteletére munkafelajánlásokat tettek. Vállalásalkat becsülettel teljesítik és nem feledkeznek meg az élenjáró dolgozók felhívásáról sem. A munkához való szocialista viszony úttörőinek felhívására elsőnek a Hencz és Rajjcó elvtárs ifjúsági munkacsoportja válaszolt. Példájukat többen követték, úgyhogy a szocialista munka úttörőinek gondolatai már a hajógyárban ls mély gyökereket eresztettek. A párt XII. kongresszusa tiszteletére tovább fokozódik a munka minden téren. A csehszlovák—szovjet barátság hőnapját az üzemi klubon kívül a hajógyár irodalmi központja ls megünnepli. Közvetlenül a munkarészlegeken, többnyire szovjet szerzők műveiből, — a barátság hónapjában — 12 előadással és vitával egybekötött kiállítást rendeznek. Az irodalmi központ egyébként Igen kedvelt és gyakran látogatott hely. A szellemi táplálék iránti igény egyre nő. Azok ls, akik azelőtt csak köl' csönkönyvet olvastak, ma saját könyvtáruk megteremtésére törekszenek és rendszeres könyvvásárlók. Ha az Irodalmi központ a tervteljesítésben mégis lemarad, annak nem a vásárló, hanem a könyvhiány az oka,

ä. Gyakran azokból a kiadványokból ls csak két-három darab érkezik a központba, amelyből vjszont százas tételek ls elfogynának. Fő is a feje Rackó Máriának, az irodalmi központ vezetőjének: kinek adja azt a néhány példányt, amelyet százan és százötvenen is kérnek ... Az irodalmi központban ml is hoszszan elidőztünk és jólesőn állapítottuk meg, hogy a könyvhiány ellenére a hajógyár dolgozóinak azért van miből könyvszükségletüket kielégíteniük. Említettük, hogy a hajógyárban különösen a szakkörök dolgoznak ]61 s ezek között a képzőművészeti kör tagjai járnak az élen. Nézzük, miben merül ki tevékenységük, mivel vívták ki az elsőbbséget. E kör tíz éve működik. Tagjai hetente kétszer tartanak összejövetelt. A tíz év alatt a kör munkájában kétszázan vettek részt. Jelenleg 26-an vailnak, ebből heten a megalakulás óta tagok. A kör lelke, szervezője és irányítója Mester Pál, a hajógyár propagációs osztályának a vezetője. Kitűnő segítőtársa a felesége, aki egyébként a járási Művelődési Otthon dolgozója és aki a siker érdekében szintén nem sajnálja az Időt és a fáradságot. ' A fáradhatatlan tagok közé tartozik többek között a Mester házaspár szemefénye: az ígéretes Mester Péter, aki munkásságával már sok sikert aratott és jelentősen növelte a hajógyár képzőművészeti körének a hírnevét Mester Péter legutóbb az Ifjúsági alkotóversenyen aratott szép sikert Egyik metszetével — az ő kategóriájában — országos viszonylatban első díjat nyert. A különféle versenyeken és kiállításokon rajta kívül a kör tagjai közül már mások is nyertek igen szép díjakat. Nem nevezhetjük meg mindannyiukat, hiszen a kör tagjai kivétel nélkül szorgalmasak, mindannyian szép eredményeket érnek el. Dicsérni nem egyeseket, hanem az egész kört dicsérjük, amelynek tevékenységét a rendszeres, jól átgondolt, tervszerűen irányított munka képezi. A körben egyaránt dolgoznak fiatalok és idősebbek, értelmiségiek és fizikai dolgozók. Vannak kötelező és szabadon választott gyakorlatok. Képességét senkinek sem befolyásolják, a művelődést, az ismeretek állandó gyarapítását azonban mindenkitől megkövetelik. Azonkívül, hogy kapcsolatot tartanak hivatásos művészekkel, akiktől tanácsot, útmutatást kapnak és akiknek 'műveiből az üzemi klubban kiállítást rendeznek, — a képzőművészet kérdéseiről és a rajzolás technikájáról rendszeresen tartanak elméleti és gyakorlati előadásokat. Időnként, helyi jellegű kiállításokon, saját műveiket is bemutatják, hogy lemérjék egymás munkájának az értékét és a körnek az adott időszak alatt megtett útját. A szakköri munkának a lehető legjobb fonmáját végzik: nem akarnak mindenáron művészek lenni, nem érzik magukat zseniknek, nem tartják műveiket klasszikus alkotásoknak. Mindent megtesznek azonban annak érdekében, hogy gyarapítsák Ismereteiket, kiaknázzák adottságaikat, s képességeikkel segítsék a nevelést, az agitációs munkát. Sok esetben a kör tagjai készítik a különféle tablókat, a transzparenseket, a faliújságokat és a más agitációs eszközöket. A komárnói hajógyárban működő képzőművészeti kör tagjainak a soksok igazán dicséretre méltó munkán ktvül a szerénység, az adottság reális felismerése a legnagyobb erényük. Űk, mint a művészet lelkes hívei, műkedvelőkként dolgoznak, munkájukat azonban jól végzik, így is sok elismerésben és megbecsülésben részesülnek. S a „műkedvelés" nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kör tagjai közül hivatásos művészek is kikerüljenek. A szép teljesítmény, amelyet egyesek elérnek, máris több mint amit a műkedvelők általában nyújtanak. LE NEM TÖRNEK A történelem olivin rétegét mi Birtokunkba vettük, És forradalmunk pörölycsapásait Zúdítottuk rá, Sugárzó, fényes gyémántokat Jemenben Igy termelünk ma. Ősrégi városunk, Mareb, Történelem dúlta ősi városunk! A vadak törnek rád ma újra, Rettegik bár a fényt. Azt akarják, hogy ma élő nemzedéked A kőkorszakba térjen vissza. 0, Vörös-tenger, Hős arab fiak vérétől vagy vörös. Ti lőtök ránk, gazok?! Hisz féltek tőlünk, Mint ördög a tömjén illatától. Reszket a kezetek, Ha megpillantjátok jövendőnk vörös zászlaját, Látjátok, az ég vörös vászna ez, Édes szülém, anyám vére ez! Féltek testvéreimtől, Féltek bajtársaimtól, Reszketeg a kezetek, Ha vérfestette lobogónkat Pillantja meg a szemetek. Egy-testvér már e nép — nélkületek. S mondjátok! Volt, van-e példa rá, Hogy testvéri egységünket letörték volna?! BÁBI TIBOR fordítása Az elmondottakon kívül a hajógyár dolgozói még számos eredménnyel dicsekedhetnek. Van azonban fogyatékosságuk is, amiről szintén szólni kell. Azelőtt a kulturális együttesek úgyszólván kivétel nélkül bekapcsolódtak az agitációs munkába. Nem állítható, hogy ma ezen a téren nincsenek sikereik. A nyár folyamán például jelentős munkát végzett az aratási brigád, amely több alkalommal vendégszerepelt és sok kellemes percet szerzett az aratóknak. Ennek ellenére a hajógyár kulturális együtteseinek agitációs munkája mégsem kielégítő. A mostaninál például sokkal gyakrabban kellene olyan műsort rendezniük, amely a gyár életéből veszi mondanivalóját, a gyár életét eleveníti fel. Valamikor nagyszerűen kifigurázták a lemaradókat, meggyőzően érveltek a hibák, visszáságok ellen. Most Ilyen értelemben alig tesznek valamit. Pedig a kulturális műsorokkal végzett agitáció ma is szükséges. Nem kielégítő a színjátszó együttesek munkája sem. Pedig az elmúlt években ezek ls jelentős munkát végeztek. Érthetetlen, miért maradnak ma le ... Az eredmények ellenére tehát néhány hiányosság is észlelhető a hajógyár kulturális életében. E fogyatékosságok azonban könnyen kiküszöbölhetők s a hajógyár dolgozói minden bizonnyal kl is küszöbölik azokat. BALÁZS BÉLA Rossz a gyerek ? Asszonyom, ön a múltkor panaszkodott nekem, hogy rengeteg a dolga, munkája után a háztartással foglalkozik, bevásárol, alig győzi a sok tennivalót, de mégis úgy osztja be az idejét, hogy mindenre fussa, csak az a gyerek, az ne lenne olyan rossz! Elmondta, hogy ötéves kislányát magával szokta vinni a városba, ha elintézni valója van. Ugye milyen jó anya, — mondotta, — sietnie kell, de mégis jut ideje arra is, hogy magával vigye a kis-, lányt sétálni. Csak ne lenne olyan rossz, — ismételte. Ha ön siet, a gyermek mégis megáll a játékklrakat előtt, — milyen okos az a gyerek, — már előre figyelmezteti önt, hol van a játékbolt és kéri, nézzék meg a kirakatokat. Ön azonban siet, nincs ideje, a kislány pedig mintha csak odaragadna az üveghez, „engedetlen", mert nem tudja kedve szerint végignézni a sok becses játékot Ön húzza már tovább, de a gyermek még ragaszkodik, még néhány percet kér, hiszen még nem nézte meg a felfújható babákat, amott a sarokban valami új játékot ts lát, kérdezi mi az, de ön nem válaszol, nincs ideje, siet. Rossz a gyerek, említi ismét. Nem rossz, — állítjuk ml. Nem, mert higgye el asszonyom, — bár nem voltunk ott —, de tudjuk, hogy ön többször megállt a divatüzlet kirakata előtt, alaposan és tüzetesen megnézte az új pulóvereket, látott néhány újdonság műanyagfehérnemüt, lám milyen, szép volt az új műszálas hálóing. Elgyönyörködött fejlődő iparunk sok tetszetős gyártmányában, amivel önnek, az asszonyoknak kedveskedik. Ha venni akar valamit, vétel előtt talán többször ts megnézi, talán ugyanazt a kirakatot. Ez az ön kedvtelése. Szakít rá időt, bármennyire siet. Csak éppen azt nem érti meg, hogy lehet egy gumibabát annyira ' és többször is megcsodálni, mit lehet oly sokszor nézni ugyanazon a babaszobán, és az a varrókészlet? Ugyan hát, azon mi van olyan érdekes. Hiszen hasonlót már vett a kislányának, igaz olcsóbbat és kisebbet. Ön jó gazdaasszony, úgy osztfa be, hogy mindenre jusson. Értse meg asszonyom: semmi különbség a két eset között. A babaszoba épp olyan értékes a gyermek számára, mint a műanyagfehérnemű az ön részére. Egy gubilabda felér egy nylonpulóverrel, az a kis öltöztető baba pedig egy NDK importharisnyánál is többet ér, ... Hogy látta már a gyerek? Hát ön is többször nézte meg azt az új blúzt, amit aztán megvett. Vallja be, hogy így volt. A' gyermek tudja, hogy a játékvétel öntől függ. Neki az egész kirakat kellene. De ő már okos. Nem kér, csak néz. Csak gyönyörködik benne. Hosszan, vágyakozóan, de ez is elég. Gyermeki játékszenvedélyét elégíti kl. Szerény gyermek. És ön siet? Csak néhány percről van szó. Szenteljen neki annyit. Meglátja, nem rossz a gyermek. Csak egy kts idő kell hozzá Néhány perc. És még valami: egy kis türelem, egy ici-píci kis türelem. LOÖSZ DEZSŐ A népművészeti és ifjúsági alkotóverseny új irányelveiről Alkotó módon, kezdeményezőin... A népművészet alkotásainak napjainkban szocialista jelenünk tartalmasabb ábrázolása a feladata. A hivatásos művészekkel együtt a népművészeti csoportok is mélyítik dolgozóink művészet-szeretetét és hozzásegítik a tömegeket a művészetek helyes értékeléséhez. A népművészeti alkotómunka örömteli életünk kifejezője és megtestesítője. Az öntevékeny kulturális munka ma már — társadalmi életünk más megnyilvánulásaival összhangban — a kommunista nevelésnek, a szocializmus emberének politikai, erkölcsi és esztétikai nevelésének oszthatatlan részét képezi. Az elmúlt években nem minden esetben tudtunk ezen fontos követelményeknek eleget tenni. A hiányosságok leginkább a népművészeti alkotóversenyeken mutatkoztak meg. Az elmúlt években — ez közismert — rendszerint az volt a helyzet, hogy a CSISZ helyi, járási Vagy magasabb szintű vezetőségei, amelyek a nép művészeti alkotóversenyek megszervezéséért felelősek voltak, magukra hagyottan, legtöbb esetben a legcsekélyebb támogatás nélkül birkóztak meg az országos verseny lebonyonlítá sával. Ugyanakkor az együttesek mű vészi-eszmei színvonala és nevelő ha tása is csak lassan terebélyesedett s nem egy helyütt egyhelyben topo gás is mutatkozott. A helyzet ugyanis az volt, hogy a magasabbszintű versenyekre szin te évről évre ugyanazok az együttesek jelentkeztek, igy a bíráló bizottság már előre sejtette a színvonalat. Majd az együttes megkapta a bírálatot, ennek alapján műsorszámait még valamelyest átcsiszolta és újra bene vezett... Az alkotóversenyek babérjaira így egyes csoportoknak már szinte monopóliuma volt, de az általános színvonal csak alig emelkedett. Visszás helyzetet teremtett az ifjúsági népművészeti alkotóversenyeken az ls, hogy az Idősebb személyekből álló együttesek fellépéseit ls a CSISZtagok szervezték. Pozitív eredménynek tulajdonítható, hogy a népművészeti együttesek és az alkotóversenyeken szereplők száma állandóan gyarapodott. Az 1948—49-es évtől ma már az öntevékeny kultúrmunkások százezres hadserege üdvözli a CSKP XII. kongresszusát. A népművészeti és ifjúsági alkotóversenyek 1962—63-as évfolyamában a népművészet terén új szellemet honosítunk meg. A CSISZ Központi Bizottsága és a Központi Szakszervezeti Tanács az Iskolai és Kulturállsügyl Minisztériummal közösen a népművé szeti alkotóversenyek új irányzatát szabta meg. A kulturális alkotótevé kenység irányító tényezőinek törek véseit így összhangba hozzuk. Job ban bekapcsoljuk a munkába a nép művelési előadókat, a nemzeti bizott ságok felelős funkcionáriusait és a CSEMADOK képviselőit ls. A népművészeti alkotóversenyek új irányelvei jelentős lépés a népmű vészét alkotó erőinek összefogásé ban. Az egységes irányítás és veze tés minden bizonnyal a kulturális munkában ls meghozza a maga jó gyümölcseit. Ez az intézkedés a falu és a város dolgozói kulturális színvonala állandó emelését tartja szem előtt. Éppen ezért az elkövetkező időszakban helyi, üzemi szemlékre helyezzük a fő súlyt és versenyeket — az eddigiekhez hasonlókat — legfeljebb 3—5 évenként rendezünk. A népművészeti együttesek versengése nagyobbrészt a helyi bemutatókon és seregszemléken folyik majd. Az együttesek értékelésekor pedig minden esetben az egész évi tevékenységből Indulnak ki. A seregszemlék csak az általános felmérési szolgálják s egyben alkalmat adnak a népművészeti alkotások további célkitűzései meghatározására Ezért a szemléket tapasztalatcserével is egybekötik Ugyanakkor — megrendezé sük idején — a népművészetnek csak azon ágazatai szerepelnek majd mű soron amelyek társadalmunk fejlő dése és a kulturális élet fejlesztése szempontjából a legfontosabb. Az elkövetkező időszakban, magasabb szinten, csak az esztrád- és agitációs csoportok, jovábbá az amatőrfényképőszek és filmesek alkotásaiból rendeznek seregszemléket, bemutatókat. A népművészeti alkotások terén sajnos ezekben az ágazatokban a legkisebb a fejlődés, így hát a versenynek e téren is ösztönzően kell hatnia. Az új versenyszabályzat jelentősen leegyszerűsíti a népművészeti alkotóversenyeken meghonosodott bonyolult kategorizálást A bonyolult szervezési forma ugyanis sok esetben — főieg a magasabb szintű versenyeken — azt eredményezte, hogy az egyes kategóriákban sokszor alig egy-két együttes szerepelt Így hát a sorrend kérdése már ezzel is kötött volt. Az új szabályzat most már csak a gyermek és ifjúsági (azaz felnőtt) részre egyszerűsödik, s csak a gyermekek kategóriájában különböztet meg fiatalabb és Idősebb korosztályt. A népművészeti alkotások lehetőségei jelentősen bővültek az ún" nemhagyományos formák révén A nemhagyományos formák között szerepel az üzemi és helyi hangoshíradó szerkesztése, a munkakörnyezet díszítése, a munkáslevelezők mozgalmában való részvétel stb. A népművészeti alkotóverseny új alapelveiben a népművészeti alkotásokról 1959-ben egybehívott országos értekezlet határozatát valósítjuk meg, amely kimondja: „A népművészeti alkotásokat szoros kapcsolatba kell hozni az élettel". KOBÁK KORNEL 1362. november 29. * ft] 5