Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-03 / 304. szám, szombat

„Pártunk politikájának min­dig célja volt Szlovákia gaz­dasági, szociális és kulturális elmaradottságának leküzdé­se ..." (Idézet a pártdokumentumból) Az általános fejlődés kulturáltabb életformát biztosít Az űj társadalmi rendszer építése mellett a CSKP helyes politikáiénak érdemeként alapjában megváltoztak a nemzetiségek közti kapcsu-aUik is hazánkban. Megszűnt a kölcsönös bizalmatlanság, torzsalkodás mint a kapitalizmus hagyatéka. Megerősö­dött a barátság és szövetség a nem­zetek és nemzetiségek között, melyek kapcsolataikat a proletár nemzetkö­ziség szellemében mélyítik. Hazánk felszabadítása óta óriási fejlődésen ment át Szlovákia, amely ma már a köztársaság iparilag és mezőgazdaságilag fejlett része, ahol a nagy fellendülés korát éli a kul­túra, az iskolaügy, a tudomány és művészet egyaránt. Mindez megmutatkozik azokban a körzetekben is, ahol ukrán • nemzeti­ségű dolgozóink élnek. Illetékes he­lyen kopogtatunk a Kelet-Szlovákiá­ban élő ukrán dolgozók mai, főleg kultúrélete után érdeklődve, a Pre­šovon székelő Ukrán Dolgozók Kul­túregyesületének (UDK) Központi Bl­zo*tságán. Iván Humenník elvtárs a KB vezető titkára készségesen nyújt tájékoztatást. Az elmaradottságot felváltja a fejlődés Hosszú évszázadokon át az ország legelmaradottabb részének minősítet­ték Kelet-Szlovákia ukránok lakta vidékét. A burzsoázia tudatosan táp­lálta a különböző nemzetiségek köz­ti ellentéteket. Természetesen, ennek a jól ismert népellenes politikának megmutatkoztak a következményei az ukránok által lakott területek gazda­sági, szociális és kulturális elmara­dottságában. A burzsoá kormány el sem Ismerte a München előtti köz­társaságban az ukrán nemzetiséget, s ukrán iskolákról hallani sem akart. Nem csoda, hogy ebben a körzetben szégyenletesen nagy volt az Írni és olvasni nem tudók száma. A felszabadulás után a Košicei Kormányprogram alapján pártunk megkezdte a gyakorlatban megvaló­sítani azt a politikát, amelyért hosz­szú éveken át harcolt. Soha nem elé­gedett meg csupán a nemzetek és nemzetiségek politikai- jogi egyen­jogosításával, hanem kezdettől fogva az összes dolgozók gazdasági, szociá­lis és kulturális felemelkedésének biztosítására is törekedett. Kulturáltabban élnek az ukrán dolgozók A felszabadulás után új, hatalmas ipari üzemek épültek Kelet-Szlová­kiában s fellendült a mezőgazdasági termelés is. Ennek eredményei meg­mutatkoznak a dolgozók kulturális színvonalának emelkedésében is. Azokban a járásokban, melyekben túlnyomó részt ukrán nemzetiségűek laknak, hetven új iskola épült 270 tanteremmel, ami azt jelenti, hogy az ukrán diákok 50 százaléka ma új iskolában tanul. Társadalmunk minden lehetőséget A medzilaborcei 12-éves középiskola tánccsoportja sikerrel szerepelt a svidniki dal- és táncünnepélyen. megad az ukrán nemzetiségű polgá­rok kulturális életének fejlesztésére. Mindennél jobban bizonyítanak az alábbi adatok. A többnyire általuk lakott községekben 73 kultúrotthon, 41 művelődési szoba, 112 állandó mo­zi, 125 ezer kötet könyvvel ellátott 221 népi könyvtár áll rendelkezésük­re. Az Ukrán Dolgozók kultúregyesü­lete hivatását teljesítve felszínen tartja az ukrán nép gazdag kulturá­lis hagyományait, megismerteti az ukrán dolgozókat a klasszikus és a mai irodalmi művekkel, fejleszti a népművészeti alkotótevékenységet, s mindezen keresztül növelni igyekszik az ukrán lakosság kulturális szín­vonalát. Több mint tíz esztendeje tevékeny­kedik az NDK és ez alatt az idő alatt munkája nem volt eredménytelen. Az egyesület irányítása mellett jelentős mértékben növekedett például a nép­művészeti alkotó tevékenységben részt vevő ukrán dolgozók száma. Míg 1954-ben az ukrán lakosú köz­ségekben 52 népművészeti csoport működött, 1962-ben ezeknek száma 230-ra emelkedett. Évente több mint nyolcezer személy bekapcsolódik ezekbe a kultúrcsoportokba. A nép­művészet fejlesztésében nagy segítsé­get jelentenek az országszerte ismert hagyományos svidniki dal- és táncün­nepélyek. A dal- és táncegyütteseken kívül 102 önkéntes színjátszó kör tevékeny­kedik az ukránok által lakott közsé­gekben. A körükben szépen fejlődő népművészet eredményeiben nagy ré­sze van az 1956-ban alakult Ukrán Népiegyüttesnek, amely közelebb hoz­za a dolgozókhoz a szocialista mű­vészetet, tudatukba oltja a proletár nemzetköziség gondolatát. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a Prešovon székelő Ukrán Nemzeti Színházat, amely fennállásának 15 éve, alatt érdemleges kultúrnevelő munkát fejtett ki Kelet-Szlovákia dol­gozói körében. Joggal kiérdemelte „Az építésben elért érdemekért" ál­lami kitüntetést. Végezetül még meg kell jegyezni, hogy az UDK négy ukrán nyelvű fo­lyóiratot, hetilapot ad ki rendszere­sen, melyeknek széleskörű előfizető és olvasó tábora van. Ezenkívül biz­tosítja a szépirodalmi művek fordí­tását és eredeti ukrán nyelvű nyomá­sát. Kulik Gellért. BÖSZÖRMÉNYI JÁNOS: CSALÁD ÉS ISKOLA A Szlovákiai Pedagógiai Könyvki­adó magyar szerkesztősége az elmúlt években jelentős eredményeket ért I el. Főleg az utóbbi két év kiadvá­nyainak eszmei, pedagógiai és művé­szi értéke, nyelvi tisztasága, valamint a közlés stílusa lényegesen jobb mint az azelőttieké. Különösen örvende­tes, hogy a Tankönyvkiadó fennállása óta elriszttr a sz-5'es nioyközrinsé? számára írt magyar nyelvű művet is megi'Slen e! A .Család éi >»y, Böszörményi János műve, mint azt a cím ís elárulja, egyaránt szól a szü­lőkhöz és a pedagógusokhoz. A szerző mondanivalóját három fe­jezetbe tömörítette. Az iskola és a család fejezete inkább a szülőkhöz szól, de a pedagógus részére is ér­dekes és tanulságos olvasmány. Köz­vetlen hangon bizonyítja, hogy az is­kola mindennapi nevelői feladatának | teljesítése közben nem nélkülözheti j a szülői ház, a társadalom erkölcsi támogatását, a családi és az iskolai nevelés harmóniáját. Ez az egyébként sokszor és sok helyütt feldolgozott kérdés-komplexum Böszörményi János művében újszerűen hat, mert minden­kor. ott érezni a szerző több mint egy évtizedes pedagógiai tevékeny­"ségének, az egyéni élménynek és a tudatos anyaggyűjtésnek a meggyőző hitelét. Sajnáljuk, hogy a szerző mondanivalójának vörös fonalaként nem mindenütt választotta a szülőt legjobban érdeklő gondolatfűzést: ho­gyan nevelhet gyermekéből — a gyermekhibák leküzdésével és a pe­dagógusok segítségével — boldog, felnőtt embert. Ugyanis a mű olva­sásakor úgy éreztük, mintha a ren­geteg (egyébként rendkívül érdekes és a legtöbb esetben hasznos) kité­rés egy kissé megbontotta volna a mondanivaló logikai folyamatosságát. Ezt egyébként a könyv alcímei akar­ják áthidalni — el kell ismernünk, eléggé sikeresen, mégis azt valljuk: a célhoz vezető legrövidebb út az egyenes. Summásan összegezett mondaniva­lója ennek az érdekesen megírt feje­zetnek, hogy minden sziilő és hiva­tását igazán szerető pedagógus egy­azon célja: az egészséges szemléletű, az életre jól felkészített, szocialista eszméinket magáénak valló ifjúság felnevelése. Ez a közös cél a család és az iskola szoros együttműködésé­nek elvi alapja, fundamentuma. Erre a szilárd alapra kell nagy gonddal és felelősségérzettel felépíteni az együttműködést. Hogyan? Ezt tár­gyalja a szerző a „nevelő és a szülő kapcsolata" és „az iskola és a család szervezett együttműködése" fejezet­ben. Gazdagon sziporkázó ötletsorban mutatja be a szerző: a pedagógus és a szülő, a család és az iskola együtt­működésének lehetőségeit és formáit. A második és a harmadik fejezet ol­vasása közben önkénytelenül Is az a gondolatunk támadt: |ó lenne, ha minden Iskolaigazgató, minden peda­gógus magáévá tenné a szerző gon­dolatait és ha ugyan olyan ügyszere­tettel valósítaná meg a leírottakat, mint ahogy az a mű minden monda­tából kicseng. Csak egy-két csekélységet emelünk ki: az alapfokú kilencéves iskolát si­keresen elvégző iskolásgyermek szü­leihez intézett köszönő levél hatha­tósan hozzájárulna az olyan közvé­lemény kialakításához, mely a teljes alapfokú műveltség megszerzését mindenki számára Dél-Szlovákiában erkölcsi igénnyé tehetné. Mennyire emelné a tanulás és a gyermekekkel való törődés erkölcsi súlyát, tekinté­lyét, ha ezeket az elismerő sorokat a szülőnek munkahelye üzemi szakszer­vezeti bizottsága adná át. Mekkorát nőne a tanító tekintélye, ha a rend­szeresen megtartott fogadóórákon az érdeklődő szülőnek gyermeke visel­kedését és tanulmányi előmenetelét alapos pedagógiai és pszichológiai felkészültséggel elemezné. Bizonyára akadnak majd olyanok is, akik úgy vélik, hogy a második harmadik fejezet ötletsorát fölösle­ges volt ilyen részletesen tárgyalni, hiszen kimeríteni e témát úgy is le­hetetlen. Az iskola és a család kap­csolatának ezernyi lehetősége, formai sokoldalúsága és a megvalósítás fel­tételei minden iskolában, falubbn mások és mások. Ez való igaz. Mi mégis úgy véljük, hogy ez a kiad­vány éppen gyakorlati útmutatásával jelent nagy segítséget a gyermekét szerető szülőnek és hivatását elmé­lyült tudatossággal gyakorló pedagó­gusnak egyaránt. Hiszen mi ma már az iskolareform, az élet és az iskola, a szülő és a pedagógus kapcsolata továbbfejlesztésének nem csupán el­vi, de gyakorlati útjait-módjait ís ku­tatjuk. Már pedig éppen itt mond újat a könyv. Talán még nem álta­lánosan beváltat, de a szerző egyéni tapasztalatában kipróbáltat. Elsősorban a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák feladata lenne a könyvben ajánlottakat kipróbálni s a hasznos tapasztalatokat általános ér­vényűvé érlelni. Mózsi Ferenc A M INDÍG KÉSZ exped/c/ó útnak indult M fiután az utolsó betűt ls le­írta, Misa Prohorov nagyot sóhajtott és mormolva olvasni kezdte a levelet: élete elsOí, ön­álló levelét. Az Irkából kitépett kockás papírlapon ez állt: „Kedves bácsikI Ezt a levelet Mihail Prohorov, a rucsevszki középiskola második osztályos tanulója írja. Természe­tesen nem Ismernek enqem. En azonban tói Ismerem magukat. Hallottam a rádióban űrrepülésük­ről. Kivágjam az újságból a ké­peiket, piros és kék ceruzával ki­színeztem és az ágyam fölött, a falra akasztottam őket. Kedves bácsik, maguk biztosan újra repülni fognak a rakétában. Nagyon kérem, vigyenek maguk­kal i En ügy szeretnék a Föld kö­rül repülnil Elmondhatom, hogy LADISLAV KUCHTA: GYURKA és MISKA Gyurka és Miska édestestvérek. A minap meglátogatta fiket nagy­anyó Kosara tömve volt finumnál­finnmabb dolgokkal. Nagy piros aima. viaszsárga körte, aszalt szil va dió és mogyoró kandikált ki a kosárból. Kirakta mind az asztal ra és megkérdezte: — Kl a szófogadóbb gyerek, Gyurka vagy Miska? — Én — lelentkezett gyorsan Gyurka. — Jó Na és kinek adjam a leg­szebb almát? — kérdezte nagy anyé. — Nekem — jelentkezett fljból Gyurka. Miska csak hallgatott. Tekinte tét nagyanyó kíváncsi és mnsoly gós arcén felejtette. Nagyanyó folytatta: — Annak adom az almát, aki hamarabb idehozza a papuntom és kltisztftia a cipóm Gyurka teklntetn elsötétült M ;-'*írH n^Tftt és <isnmrnbänyn te"' ,n<ntti)l dürmnKtp — tía/An Ía'ňntk-Thr inéi már te is Elvéere mlndnnt nem győ zök egyediül Fordította VÉRCSE Miklós könnyű a súlyom és nem foglal­nék el sok helyet a rakétában. A bizonyítványom ötösökből és négyesekből áll. Csak énekből van hármasom, de hiszen a vi­lágűrben nem kell feltétlenül éne­keint .. . Egészségem elpusztítha­tatlan! Csak fültőmirigygyulladá­som volt, de régen ám, egészen kicsi koromban . .. Erős ember vagyok. Nem akarok hencegni, de múltkor birkózásban legyőztem Valka Krjukvot, pedig Valka az osztály vasgyúrója. Anyukám azt mondja, hogy vakmerő vagyok. Ezt arra érti, hogy jól sízek a magas hegyek között. Egyszóval nem félek a magas­ságtól ... űrhajós bácsik, nagyon szépen kérem, vigyenek magukkal repül­ni. A rakétában olyan csendben jogok ülni, akár'egy kis egér. Ha kell, például egész idő alatt ki­nézhetek az ablakon és beszámol­hatok maguknak mindarról, amit látok. Ezzel be ts fejezem levelemet. Ne feledkezzenek meg kérésem­ről. MIHAIL PROHOROV, 2. osztályos tanuló, kisdobos. Aznap éjjel Misa azt álmodta, hogy rakétában ül, amely a világ­űr végtelen térségében száguld. A kerek ablakon keresztül látja a távoli Földet: a folyókat és tengereket, hegyeket és sivata­gokat. ... A fiúcska fekszik az ágy­ban, arcát tintafoltos kezére hajt­va és édesdeden mosolyog álmá­ban. Kovács László fordítása. A Mindig kész expedíció első feladatcsoportjának közlése után a pionircsapatok legtöbbje szorgalmasan hozzálátott az egyes követelmények elemzéséhez és teljesítéséhez. A Somorjai Ál­talános Középiskola pionírcsapa­tának tagjai rajgyűléseken ismer­kedtek meg a feladatokkal. A gyű­léseken megbeszélték, milyen módon vezetik majd a csapatexpe­dició krónikáját, megállapították, kivel és mikor beszélgetnek majd a pártkongresszus küldetéséről, s kidolgozták a kirándulások és a sporttevékenység tervét Is. A rohovcel kilencéves iskola pionírcsapata örömmel fogadta a feladatok közlését. A pajtások a feladatok első pontjának teljesí­tését november 24-re tűzték ki. Ezen a napon ünneplik Klement Gottwald születésének évforduló­ját — akinek nevét viseli csapa­tuk. Erre az ünnepélyre fneghív­ják Patócs elvtársat, az öreg kommunistát. Ebben az iskolában a napi egyórás sportolás jelszavát lényegében már valóra ls váitot­Játék IDEGENEK i ~ "— ^ Ez szerte a világon elterjedt já- „És ml a foglalkozásotok?" erre ^téknak japán változata, amelyet az egész Idegen csapat néma já­^ ml „Mesterségünk címere" néven tékban mutatja be, hogy mivel ^Ismerünk. foglalkoznak. Ha például pékség ^ A japán változat annyiban kü- a mesterségük, akkor a csapat Slönbözlk hogy versennyel ts ösz- egyik része Vötényt köt. a má­fcsze van kötve. Rendszerint szAmo- sik llsz,et szlt á>. a harmadik Ssan vesznek részt benne: a |áté- tésztát dagaszt a negyedik a ke­okosok két egyenlő számú cso- mencét rakja stb Ahogyan elő­í portra oszlanak és egymással ?ôl e8 megegyeztek Minden fog § szemben mintegy hat-nyolc mé- lalkoz.ást tehát különböző iellem­§ terre vonalban felsorakoznak An- 7 0 mozzanatokra osztanak fel. A ínak a csapatnak a tagjai, ame haza l csapat találgat és ha vala­fclyek a játékot megindítják, az melyikük eltalálta a megtelelő 5 idegenek foglalkozást, az Idegen csapat S ' , . . . ,., sarkonfordul 4s rohanni kezd a * Az tdenenek mintegy másfél haz-atak ül S méterre megközelítik a másik s a' st vonala rele A hazalak ül í soportot ís így szólnak: „Itt :iözlk A k" elfognak, mielőtt a ^ vagyunk!", ,,Honnét jöttetek?" — vonalához ért volna, a hazai csa­^ kérdezi a másik oldal „Indiából pat foglya. % : vagy Amerikából, Ausztráléból, Aztán a szerepek cserélődnek, > Olaszországból |" - válaszol most a haziiakból lesznek az Idegenek i már csupán az Idegenek kapltá s j gy to vsbb s i g y tovább Ame ^ nva. |yik csapatnak a játékidő letelte <! Mire a hazai csapat kapitánya: után több foglya van, az nyert GYURCSÚ ISTVÁN: Hull a levél a fáról, fészek pottyan az ágról: szundikál már az ősz, szundikál már az ösz. Barlangot les a medve, Ilyenkor nincs már kedve: dörmög, hogy Itt az ösz, dörmög, hogy Itt az ősz. Gyárkémény füstöl frtssen, ködöt kavar a ködben: dinamó zümmög — ősz! kalapács koppan — ösz! Kopog a lárda, dalol. — Talán ősz van valahol! Neonfény nevet — ősz. Kacag a kő ls — ősz! Szomorú sárnak gondja cuppogni, cuppog s mondl'i — én vagyok, lám az ősz. én, a valódi ősz. Megszűnne már a kedve, tavaszt lesne a medve: parancsol még az ősz, szundikál még az ösz. ták. A pionírok tanítás előtt s óra közi szüneteiben is tornász­nak, az ügyeletes tanító vezetésé­vel, minden második napon ön­kéntes testnevelésen vesznek részt. Tanítás után a bejáró ta­nulók ls az iskolaudvaron tor­násznak. A rendszeres testneve­lésnek meg Is van az eredménye: a legutóbbi járási sportversenye­ken a nyolc első hely \özül hár­mat a rohovcel iskola tanulói nyertek el. Cséfalvay Margit tá­volugrásban 452 cm-t ért el. Puha János ezen a versenyen 253 cm-es ugrással harmadik lett, de azóta már 483 cm-re javította egyéni re­kordját, amely egyben iskolai re­kord is. A rohovcel pajtások továbbra is sportolni kívánnak anna'í ellené­re, hogy a régi kastélyban be­rendezett iskolájukban nincs megfelelő tornaterem. A Mindig kész expedíció feladatai között hat nagyobb kirándulás is szere­pel. Eze'iet a 'ílrándaiásokat atlé­tikai versenyekkel a HAÉVLK-jei­vény felvételeinek teljesítésével kötik össze. A Duna-parton talál­nak bőven helyet még akkor is, ha történetesen váratlanul messze röpítenék a 'irikettlabdát. .. Az expedíció első feladatcso­portjának közlését nagy lelkese­déssel fogadták a tomaiikovól pio­nírok is. Az ilyen expedíciót megszerették már a múltban: Az Irány Prága és a Vörös zászló nyomában nevű plonlrjátéiban Já­rási viszonylatban szorgalmukért elismerést szereztek. Megvan te­hát minden feltétel arra, hogy most is a legjobbak közé kerül­jenek. P. J. Tömmív TÖRPaKJÉP A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lommal kapcsolatos három kifejezést rejtettünk el az alábbi rejtvényben (vízszintes 18., füg­gőleges 3. és 6.). Eze'xet küldjétek, be. Vízszintes: 1. Né­velő. 3. Nem lát. 4. Becézett leány név. 7. Filmszínház. 9. Nem város, 10. Nyí­ró-szerszám. 11. Kor­szak. 12. Nagyobb súlymérték. 16. Eső után van. 18. A forradalmárok rohammal vették be Péterváron. 20. Nem áll. 21. A testet a fejjel összekötő rész. Függőleges: 1. Gyümölcs (visz­sza) 2. ZOO. 3. A szocialista forradalom nagy vezére. 4. Egye­sült Arab Köztársaság. 5. Visz­sza: tüzet... 6. Sortüze a szo­cialista forradalom kezdetét je 1 2 m 3 i U 6 7 a i V/A % 9 la W/ v/A 11 1 'ň '/A/ M ü 1 12 <3 f<i '/A/ M 1 IC o 18 11 zo m 21 i 1 MÜLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE: 1. így lehet egyenlő nagysá­, gú és alakú me­Izőre felosztani a közölt területet. 2. Lacinak 192 koronája volt. 3. Tizenkét óra alatt tlzenegy­ientetté. ' ľ'"Žôu "'má"sTalhľngzóT f" £edi k ^V" 1* 51 az óra ,nut a" 9. Szájban van. 12. Évszak. 13. Beszél-esszel. 14. Nándor, Péter, Yvetta. 15. Ák. 16. Ételízesítő. KIK NYERTEK? Múlt heti fejtörőnk megfejtői 17. Andalgás (visszafelé — es- közül könyvjutalomban részesül­sel). 18. Állóvíz. 19. Lök mással- nek: 1. Magyarics Ilona, Senec, hangzói. Beküldte Cenec. Lados István, Lu 2. Tegyetek az 1, 2, 3. 4, 5, 2. Bjgi Szerén Hohelov, 3. Pl­kula Éva, Nižná Po'iovadz, 4. Ger­gely Ilona, Vet (ý Kamenec, 5. Ružička ján, Štúrovo. Leveleiteket, megfejtéseiteket és 7 %'izft^nrhánv össz.eadásjelet -iz alábbi címre küldjétek- Üj Sző, úgy, hogy a végösszeg 64 le G nrmekvilág, Bratislava, Gorkého gyen. 10. Ül SZÓ 8 * 1992. november 3. jt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom