Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-27 / 328. szám, kedd

Szlovákia Komnmnista Pártjának kongresszusa Ľudovít Benada elvtárs, az SZNT alelnöke: A nép képviselőire nagy feladatok hárulnak Kongresszusunkon hazánk minden dolgozója nagyfokú aktivitásának jegyében tárgyalunk. Ehhez a Szlovák Nemzeti Tanács és minden képviselője teljes mértékben hozzákíván járulni. Elsősorban tőlük függ, milyen lesz a Nemzetgyűlés, az SZNT s általában a nemzeti bizottságok aktivitása, munkájuk eredménye. Főleg azt szeretném hangsúlyozni, hogy a képviselő tevékenységének döntő fontosságú része az a munka, amelyet az emberek körében, választókörzetében végez. A képviselőnek mindig igen gondosan figyelembe kell vennie választóinak véleményét, tanácskoznia kell velük s észlelnie mindazt, ami körülötte történik. Szerfölött fontos, hogy a képviselők minél nagyobb figyelmet szenteljenek a nemzeti bizottságoknak. Tőlük telhetően segíteniük kell az építőmunkában, az üzemekben, EFSZ-ekben vagy az iskola, illetve egészségügy szakaszán felmerülő nehézségek megszüntetésében, a fogyatékosságok kiküszöbölésében, mindenütt, ahol ezt az adott helyzet megköveteli. Elsősorban a képviselők kezdeményezésétől, de a képviselők tevékenységét irányító pártszervek tevékenységétől is függ, hogy ez így legyen. A kerületi és a járási pártbizottságoknak, ami a képviselők tevékenységét illeti, igényesebbeknek kell lenniük, szem előtt tartva különösen azt, hogy választókörzetében minden képviselő aktívan népszerűsítse a párt és a kormány határozatait s hathatósan támogassa teljesítésüket. A képviselőnek arra kell törekednie, hogy közvetlenül a helyszínen oldja meg a felmerülő problémákat. Éppen ezért fontos, hogy a párt kerületi, de különösen járási bizottságai rendszeresen adjanak megblztatást a képviselőknek konkrét feladatok teljesítésére s ellenőrizzék is munkájuk eredményét. Hiszen a Szlovák Nemzeti Tanácsnak minden járásban 2—3 képviselője van és ugyanannyi képviselője a Nemzetgyűlésnek is. Túlnyomórészt kommunisták és ennyi kommunista munkájának jobban kikeli domborodnia. Ha értékeljük képviselőink tevékenységét, általában azt mondhatjuk, hogy túlnyomó részük sikeresen teljesíti kötelességét. Ismerik a választókörzetükben előforduló problémákat, s a helyi pártszervezetekkel, vhlamint az állami szervekkel szorosan együttműködve, esetleg a felsőbb szervek támogatásával segítséget nyújtanak megoldásukban. Ugyanezt állíthatjuk nemcsak a kommunista képviselőkről, hanem a pártonkívüli ős a Nemzeti Front más pártjainak képviselőiről is. Benada elvtárs a továbbiakban a képviselők szlovákiai kerületi szövetségéinek tevékenységét ismertette. E szövetségekben alkalmuk adódik a képviselőknek, hogy közöljék egymással a választókörzeteikben, az SZNT szerveiben és a Nemzetgyűlésben kifejtett tevékenységük tapasztalatait. A kerületi pártbizottságoknak nemcsak irányítaniuk kell a képviselők kerületi szövetségeinek tevékenységét, hanem napirendre kell tűzniük azokat a kérdéseket is, amelyekről e szövetségekben tárgyaljanak. A képviselők kerületi szövetségeinek tevékenysége ugyanis még mindig elég formális, annak ellenére, hogy néhol a múltban elért eredményekhez viszonyítva bizonyos sikereket érnek el. Sikeresen bontakozik ki például a képviselők kelet-szlovákiai kerületi szövetségének a tevékenysége különösen azért, mert a kerületi pártbizottság irányítja. A párt és a kerületi nemzeti bizottság vezető funkcionáriusai részt vesznek a szövetség értekezletein, amelyeken rendszeresen beszámolnak a kerület problémáiról, helyzetéről s a legidőszerűbb feladatokra irányítják a képviselők figyelmét. A képviselők nyugat-szlovákiai kerületi szövetsége üléseinek, napirendjén ugyan fontos problémák szerepelnek, mégis gyér az ülések látogatottsága, ami az egész kerületben megnehezíti a nemzeti bizottságok munkáját. A képviselők közép-szlovákiai kerületi szövetségének tagjai azonban nem üléseznek rendszeresen s ezért szükséges, hogy a képviselőket hathatósabban vonják be a közérdekű munkába. Most még néhány szóval szeretnék említést tenni azoknak a szerveknek tevékenységéről, amelyeket a Szlovák Nemzeti Tanács ugyan nem irányit közvetlenül, de munkájukat figyelemmel követjük és segítséget is nyújtunk nekik. Ilyen például a szlovákiai Nyugdíjbiztosítási Hivatal, az állami egyeztető bizottság szlovákiai hivatala stb. Szociális biztosítási rendszerünk egyre kedvezőbb lehetőségeket teremt arra, hogy dolgozóinknak öreg korukban, rokkantság, vagy a családfenntartó elhalálozása esetében biztosítva legyen létfenntartásuk. Szlovákiában 1961-ben több mint 573 000 személy kapott nyugdíjat és az ezzel kapcsolatos költségek elérték a 2 763 000 000 koronát. A nyugdíj havonta átlag 652 korona, és a rokkantsági járadék 631 korona volt. Ez év április 1-től érvénybe lépett a szövetkezeti parasztok új szociális biztosítása is. Ezzel megkezdődött az a folyamat, amelynek eredményeként a szövetkezeti parasztok szociális biztosítása megközelíti, illetve fokozatosan eléri a munkások és más dolgozók szociális biztosításának, színvonalát. Ennek az intézkedésnek alapján havi 270 koronáról 357 koronára emelkedett a szövetkezeti parasztok nyugdíja és 92 000 gyermek után kapnak családi pótlékot. Ennek az intézkedésnek életbeléptetése folyamán nagy nehézségek fordulnak elő. Rá kell mutatnunk a nemzeti bizottságok számos mezőgazdasági szakbizottságának megfontolatlan eljárására. Felelőtlenül kivételeket engedélyeznek olyan egységes földművessszövetkezetek esetében, amelyek önhibájukból nem tettek eleget a mezőgazdasági termékek felvásárlása tervfeladatainak. A nemzeti bizottságok sok esetben mostohán kezelik megöregedett, vagy különleges gondoskodást igénylő polgártársaink biztosításának kérdését. Ezt 1960-ban is tapasztalhattuk, amikor az átszervezés után a megszüntetett intézmények épületeiben aggok otthonait, vagy más szociális intézményeket kellett volna elhelyezni. Mindnyájan jól tudjuk, milyen az említett épületek sorsa. Mindmáig nem szolgálják azt a célt. Benada elvtárs felszólalása további részében a szlovákiai egyeztető bizottság tevékenységével foglalkozott és az állami, valamint a gazdasági szervek munkájában szükséges éberségre figyelmeztetett. Sámuel Takác elvtárs, az SZNT építésügyi megbízottja: Az építészet komoly feladatok előtt áll Az utóbbi években fokozott ütemben folytatódott az új üzemek, lakások, iskolák egészségügyi, kulturális és egyéb berendezések építése. A mezőgazdaságnak nagy segítséget nyújtott a több ezer új szerelt tehénistálló . építése. Szlovákiában 1958 óta több mint 100 000 lakás épült. Ennek csaknem a fele vidéken, egyéni és családi házként, a többi pedig több mint 120 új lakótelepen. Több mint 450 általános iskola épült 5600 tanteremmel, valamint főiskolák és internátusok Bratislavában, Nitrán, Zilinán, Košicén és más városokban. Szép korszerű kórházak épültek Prievidzán, Pov. Bystricán, Dunajská Stredán és másutt. Ehhez még hozzá kell számítani a kulturális, üdültetési, testnevelési stb. célokat szolgáló építkezéseket. Az építkezési termelés térfogata az Építésügyi Minisztérium vállalataiban és a kerületi építészeti vállalatokban 82 százalékkal növekedett, az egész ágazaton belül 48 százalékkal. Az építőanyag-termelés több mint 50 százalékkal emelkedett s az építészeti termelésben, az építőanyagtermelésben több mint 50 százalékkal növekedett a munkatermelékenység. Az Ipari módszerek bevezetése terén építészetünkben a legnagyobb eredményeket a lakásépítésben értük el. Míg 1957-ben csak 152 lakás épült panelből, az Idén több mint 4200. Ehhez hozzá kell számítani az öntött beton és egyéb haladó formákat, amelyeket öt évvel ezelőtt még nem alkalmaztunk. 1962-ben több mint 8000 lakás épült haladó technológiával. A haladó módszerek elterjedése következtében az egy lakásra eső költségvetési beruházás országos átlagban 83 000 koronáról 1961-ben 66 000 koronára csökkent. Ez a folyamat lehetővé tette a tipizálást és az unifikálás következetesebb érvényesítését, s ennek alapján nagyobb mértékben kibontakozhatott az épületelemgyártás és a szereléses építészeti módszer, valamint a haladó munkaszervezés, főként a folyamatos építkezés. A haladó lakásépítésben úttörő munkát végeztek a bratislavai tervezők és építők.' A kelet-szlovákiai kerületben e haladó módszerek teljes megértésre találtak és érvényesültek. Az építkezések számára — a PREFA üzemeken és néhány mozgó körzeti panelgyártő részlegen kívül — négy panelüzem állítja elő a panelokat és az épületelemeket. Egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a könnyű építőanyagokat, amelyeket néhány évvel ezelőtt csak hírből ismertek. A könnyű építőanyagok alkalmazása, mint minden újdonság, nehézségekbe és akadályokba ütközött. Népgazdaságunk kiváló dolgozóinak felhívása értelmében az építő munkálatok jó minőségét, a munka iránti helyes viszony egyik fő tényezőjének kell tartani. Következetesebben kell felhasználni a lakásépítés tapasztalatait, be kell fejezni a típus-alaptervek előkészítését és létre kell hozni a feltételeket megvalósításukhoz. A műszaki fejlesztés külön problémáját jelenti a falusi építkezés, ahol továbbra is tart az ösztönösség. A szereléses módszerrel épített ipari épületek terén az utóbbi években lényeges haladást értünk el, habár az eredményekkel távolról sem lehetünk elégedettek. A -szovjet tapasztalatok alapján az egyes vasbeton előregyártott elem alkalmazásáról fokozatosan áttértünk egész épületek és csarnokok típusos szerelt vasbeton szerkezetélnek felhasználására. A bratislavai Priemstav, amely az ipari építkezéseken az előregyártott elemek úttörője, az 1956—196-1-es években a szerelt szerkezetek számát csaknem hatszorosára növelte. Emellett gazdag tapasztalatokat nyert dolgozói elsajátították a szerelést, erről tanúskodnak a Novákyban, Humennén, Zilinán, a Kelet-Szlovákiai Vasműben, Bratislavában épített nagy termelőcsarnokok. A hordozható vasbeton szerkezetek gyártásának és szerelésének elsajátítása után nagyobb mértékben kell alkalmazni a csarnokok tetőburkolatának előregyártását, a már említett könnyű építőanyagok felhasználásával. Hatékonyabban és gyorsabban kell növelni az épületelem-gyártást a műszaki építkezéseken ís. Az utolsó pártkongresszus óta haladást értünk el az építőmunkák gépesítésében ís. A betonozó munkák gépesítése például az 1958-évi 51,7 százalékról, 1961-ben 67,8 százalékra emelkedett. Külön ki kell emelni azt az igényt, hogy a tervezési és termelési dolgozók viszonya az új anyagokhoz, termékekhez és technológiához pozitív legyen, s mindazt ami új és jobb, bátrabban érvényesítsék. Az építészet további iparosítása nagy mértékben attól függ, hogy a vegyipar, a közszükségleti és a gépijpar hogyan szállítja a szükséges anyagokat és termékeket az építészet számára. Rí váló gazdasági dolgozóinak felhívásával komolyan kell foglalkozni az építészetben, mégpedig nemcsak az építkezéseken, az építészeti igazgatóságokban és a termelőhelyeken, hanem a vállalatokban, a vállalati igazgatóságokon. Mégpedig úgy, hogy biztosítsák minden gazdasági dolgozó lelkiismeretes és becsületes munkáját, az anyagok, berendezések, a végzett munka és a díjazás pontos nyilvántartását. Ezekben a napokban a jövő évi terv feladataira készülünk. Elsősorban az a fontos, hogy a feladatokat azokon az építkezéseken teljesítsük maradéktalanul, amelyek a népgazdaság szempontjából döntő jelentőségűek, amelyeket az idén, valamint 1963 első felében kell üzembe helyezni. Ilyenek például a novákyi Turbocentráleépítkezés, a seredi Nikkelkohó, a šaIai Nitrogéngyár, a bratislavai J. Dimitrov Vegyipari Üzem szuperfoszfát részlege, a púchovi Május 1 Gumigyár bővítése stb. Továbbá be kell fejezni a félig kész építkezéseket, mégpedig fontosságuk sorrendjében. A jövő évben és a következő években iš állandó gondot kell fordítani a befejezetlen építkezések számának csökkentésére. Mindez feltételezi, hogy az építészeti vállalatok termelési programját konkrétan, s megfelelő Időbeli előnynyel állapítsuk meg és, hogy e program a megvalósítás folyamán ne változzék. Ugyancsak idejében . tisztázni kell a műszaki fejlesztés koncepcióját, főként az újonnan kezdett építkezések szerkezetének és technológiai eljárásainak megválasztását. A kerületi építészeti vállalatokban 800 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért, s több mint egyharmada már elnyerte a címet. Az építészeti vállalatokban számos munkacsapat versenyez a XII. kongresszus kollektívája címért, közöttük pl. Rosza elvtársnak, a Csehszlovák Békedíj tulajdonosának csapata, a bratislavai Magasépítészeti Vállalatban, Osadský elvtársnak, a Munkaérdemrend tulajdonosénak csapata, a poprádi Magasépítészeti Vállalatbari. Az építészetben a megtisztelő címet elsőként a košicei Kohóépítő Vállalatban dolgozó DeveCek elvtárs ve-, zette csapat, és a Hydrostavban dolgozó Rehák elvtárs csapata nyerte el. Az építészeti vállalatok közül a CSKP XII. kongresszusának vállalata címért a košicei Műszaki Építészeti Vállalat és a bratislavai Priemstav versenyez. Ernest Šupčík elvtárs, az Oponicei Állami Gazdaság igazgatója: Fordítsunk nagyobb gondot a hüvelyes növények termesztésére A mezőgazdasági termelésben eddig nem fordítanak megfelelő gondot a pillangós növények, főként a borsó, a bab és más hüvelyes vetemények művelésére, bár a takarmányalap és az élelem fontos részét képezik. Agrotechnikai szempontból is indokolt a pillangós növények termesztése. Ezek ugyanis azzal a képességgel rendelkeznek, hogy a levegőből nitrogént vonnak el és ezzel gazdagítják a talajt. Ily módon a hüvelyesek nitrogénnel kellőképpen ellátott talajt hagynalc a következő kultúrnövények száméra. Ez évben őszi búzából hektáronként 38 métermázsa átlagtermést értünk el. Ezt elősegítette azt, hogy a búza javarészét borsó után vetettük. Több parcellán 46 métermázsa átlagtermést ls elértünk hektáronként. A gazdasági állatok alacsony hasznosságát főképpen a takarmány rossz összeállítása, elsősorban a fehérjehiány idézi elő, ami tulajdonképpen probléma az egész világon. A Szovjetunióban nagy figyelmet szentelnek a hüvelyesek termesztéséneik. Fontos szerepet töltenek be a takarmányalapban — 24—28 százalékos a fehérjetartalmuk. Ez az aránv a szójababnál a 34 százalékot is eléri. A fehérjehiányt éppen e növények nagyobb mérvű ültetésével lebet megoldani. Ez a kérdés különösképpen sürgős, ha kiváló minőségű takarmánykeveréket akarunk bevezetni ipari termelés útján. Mi kellő figyelmet szentelünk ennek a kérdésnek. A hüvelyesek közül a szántóföld hét százalékán, főképpen a borsót termesztjük. Ezenkívül hüvelyeseket termelünk zöldtakarmány-keverékre, és a jövőben a hüvelyesek és a kuko rica termesztését Silózási célokra ls bevezetjük. Állami gazdaságunk kétéves fennállása alatt jó eredményeket értünk el a borsó termesztésében. Ez idén a kedvezőtlen időjárás ellenére is 16 vagon borsót termesztettünk. Hektáronként 23,5 métermázsás átlagtermést értünk el. 1961-ben 21 vagon * szemesborsót termesztettünk és hektáronként 32 mázsa átlagtermést értünk el. A rekordhozam hetáronként 35 métermázsa volt. Ha a borsótermelésben elért eredményeket pénzben fejezzük ki, hektáronként mintegy 30 000 koronát értünk el. Ha a magot fehérjében kifejezett takarmányértékben számítjuk, a gabonafélékhez 1:3,5 arányban vi- 1 Siakelová elvtársnő: szonyítva, ez azt jelenti, hogy egy hektárnyi borsótermés egyenértékű 100 métermázsa árpa terméssel, jelenleg nem vagyunk képesek hektáronként 100 métermázsa árpát termeszteni. A borsónál azonban hektáronként lehetséges 30 métermázsát is, sőt többet is elérni. Egy métermázsa borsóvetőmag termelési költségei mintegy 300 koronát tesznek ki. Gazdaságunkban a dolgozók kollektívájának ugyanúgy, mint a gabonánál, kétmenetes módon, kombájnokkal sikerült megoldani a borsó betakarítását. Ez a körülmény lehetővé teszi a hüvelyesek termesztését lényegesen nagyobb területen, mint eddig. A termelési költségek csökkentésének lehetőségei a kiválasztott gyomirtó vegyszerek alkalmazásában is rejlenek. A hüvelyesek termesztésében szerzett jó tapasztalatok alapján s a járási pártbizottság határozata értelmében, bővítjük a hüvelyesek termesztését a járásban, távlatilag egészen a szántóföld 6 százalékáig. Ez a mezőgazdasági termelés, a takarmánytermelés és ezzel az állatte-; nyésztési termelés belterjessége fokozásának egyik legnagyobb tartaléka lesz. Gazdaságunk 1961-ben hektáronként 250 kg húst és 783 liter tejet adott el. 1962-ben 280 kg húst és 570 liter tejet szállított hektáronként. Felszólalásom további részében a gyümölcstermesztés fejlesztéséről akarok beszélni. A gyümölcstermesztés fejlesztésében nagy tartalékokkal rendelkezünk. A gyümölcsösöket sikeresen lehet létesíteni olya-n talajon is, amely kevésbé alkalmas más kultúrnövény termesztésére. A keménymagvas gyümölpsültetvényeknek nagy lehetőségei vannak Dél-Szlovákiában, a futóhomokon, a Kiskárpátokon túl, ahol lényegesen nagyobb belterjesség érhető él mint más mezőgazdasági növényeknél. Nagy tartalékok vannak a hegyaljai és hegyvidéken is. Járásunkban több helyen: Hladkovcén, Partizánskén, Hradišten és másutt létesítünk gyümölcsösöket. Az ültetési terv megvalósítása után gazdaságunkban a téli alma termése évente mintegy 40 vagont tesz majd ki. Belterjes gyümölcsösök létesítését 100 hektárnyi területen a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség járási szervezetének védnökségével valósítjuk meg. Pártszervezetünk figyelemmel kíséri a tanítási folyamatot Siakelová elvtársnő a košicei VII. alapfokú kilencéves iskola üzemi pártszervezetének munkamódszereiről beszélt. Rámutatott, hogy a pártszervezet az Iskola vezetőségével együtt rendszeresen ellenőrzi és értékeli azt, hogyan teljesítik a CSKP KB határozatait a tanítási folyamatban. A szervezet a tanítási folyamatban figyelemmel kíséri és irányítja az elmélet és a gyakorlat egybekapcsolását. De a tanításon kívül is a munka iránti helyes viszonyra neveljük a tanulókat. Hogy teljesíthessük a CSKP KB határozatát és naponta legalább egy órát tornásszunk, társadalmi munkával a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére hozzáláttunk egy játszótér építéséhez. Öröm volt látni a pionírok és CSISZ-tagok lelkes munkáját, amelyet a Kelet-Szlovákiai Gépgyár védnökségl üzem, a szülők és az iskolabarátok szövetségének hatékony segítségével végeztek. Munkánk nem volt hiábavaló, ezt megmutatta a szocialista munkaverseny értékelése, amikor is kerületben első helyre kerültünk. Az ateista nevelés terén egyre újabb formákat keresünk és az eredmények már mutatkoznak. Több mint 1400 tanuló közül csak 13 jelentkezett hittanra. Az ifjúság hivatásválasztása terén aránylag jó eredményeket érünk el. Hogy ezek az eredmények még jobbak legyenek, a hivatásválasztással nemcsak az utolsó, 9. osztályban foglalkozunk, mint eddig, hanem elhatároztuk, hogy a tanulókat már az 5. osztálytól, hajlamaik alapján, a gazdasági szempontból fontos hivatások szeretetére, így a bányászat, a mezőgazdaság, építészet iránti szeretetre vezetjük. Ugyancsak gyakran rendezünk szakszerűen előkészített tanulmányi kirándulásokat az EFSZekbe, védnökségi üzemünkbe, az építkezésekre, valamint beszélgetéseket tartunk üzemi dolgozókkal és filmeket vetítünk. A pártszervezet az eszmei nevelőmunkáját alaposan megfontolt és kidolgozott terv szerint végzi, nagy figyelmet szentel a pártoktatási évnek, amelybe az összes tanító és iskolai dolgozó bekapcsolódott. Támogatjuk a távtanulókat is, akik így megszerzik a szükséges szakképzettséget. A pártszervezet az iskola vezetőségével, a pionírszervezettel, az FSZM üzemi bizottságával megtárgyalta a népgazdaság kiváló dolgozóinak felhívását. Elhatároztuk, hogy mi is magunkévá tesszük e felhívást. Erőnk teljéből arra fogunk törekedni, hogy mindannyian szocialista módbn dolgozzunk. A nevelés és oktatás folyamatának megjavításával harcolni fogunk a szocialista tanító becsületéért. Ü| SZÖ 6 * 1982. november 27. a