Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-26 / 327. szám, hétfő

Szlovákia Kommunista Pártjának k o n g r c* s s z n s a l F oly tatás az 5. oldalról] csökkentésében. A mezőgazdasági ter­mékek felvásárlásáról is egy válla­latnak kellene gondoskodnia. Ezek­nek a járási mezőgazdasági vállala­toknak a lehető legnagyobb mérték­ben kellene kereskedelmi szerződése­ket kötniük közvetlenül a feldolgozó üzemekkel, például a húsfeldolgozó­iparral, a cukorgyárakkal, a len- és kenderfeldolgozó-üzemekkel, malmok­kal és sütőipari üzemekkel, vagy — és ez különösen a zöldségre vonat­kozik — a kereskedelmi szervezetek­kel. Felül kellene vizsgálnunk azt is — folytatta javaslatait Janik elvtárs —, indokolt-e számos kísérleti intézet, illetve tudományos munkahely fenn­állása, de különösen azoké, amelyek már néhány éve nem érnek el mun­kaeredményeket E munkahelyek dpi­gozóit szervező munkával kellene megbízni a mezőgazdaságban, ahol érvényre juttatják a tudomány és technika legújabb ismereteit. Ezeket az embereket megfontoltan kell el­helyezni, s meg kell határozni, hol, illetve milyen távlati feladatok meg­oldásán kell dolgozniuk. Ugyanakkor meg kell állapítani, ki szervezze meg a már tisztázott ismeretek gyakor­lati életbe léptetését. Janik elvtárs javaslatot tett az ál­lami gazdaságok új irányítási mód­jára is. Eszerint az állami gazdasá­gok kerületi szövetségei létesülné­nek, amelyeknek — mint termelési­gazdasági egységeknek — az állami gazdaságok egyes vállalatai lennének alárendelve. Janik elvtárs felszólalása befejező részében kijelentette: — Ha megbíz­nak bennünket, szívesen vállaljuk azt a feladatot, hogy kerületünkben, egyes járásainkban kipróbáljuk az új irányítást s így a mezőgazdasági üze­mek eddiginél tökéletesebb irányítá­sával lehetővé tegyük a mezőgazda­sági termelés gyorsabb növelését, né­pünk életszínvonalának emelését, s ezzel annak a határozatnak minél jobb teljesítését is, amelyet Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának XII. kongresszusa majd elénk tűz. Pavel Murín elvtárs, a Szlovákiai Egyesült Szénbányák igazgatója: Bányászaink helytállnak Szénbányáink dolgozói túlteljesítik a jövesztési terv feladatalt. Szocialis­ta kötelezettségvállalásaikat is tel­jesítik, melyek szerint Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusá­nak tiszteletére vállalták, hogy terven felül 94 500 tonna szenet és lignitet fejtenek. Legújabb bányaüzemünk — a Cígef Bánya — dolgozói már telje­sítették felajánlásukat és ez e napok­ban sikerül a novákyi bányászoknak is. Céljük felé közelednek a Modrý Kameň-l szénbányák dolgozói is, akik a CSKP XII. kongresszusának vállala­ta megtisztelő cím elérésére töreksze­nek, s már többször újabb felajánlá­sokkal egészítették ki kötelezettség­vállalásukat. A Handlovai Nagybánya vájárai szorgalmasan iparkodnak kö­telezettségvállalásuk teljesítésére. Ezek az eredmények annál is értéke­sebbek, hogy a terven felüli jövesztés eredményeként olyan szintre emelke­dik a tervteljesítés, amilyet a nová­kyi, handlovai és pötori bányászok­nak csak 1965-ben kellett volna el­érniük. Ezeket a kimagasló sikereket leg­jobban a következő összehasonlítás bizonyítja. A szlovákiai bányászok je­lenleg az 1956. évi mennyiségnek több mint kétszeresét meghaladó szenet, illetve lignitet jövesztenek. A jövesz­tés az 1958. évihez viszonyítva több mint a felével növekedett. A szlovákiai szénbányákban a mun­katermelékenység növelését kell te­kintenünk a fejtés-gyarapítás leg­főbb forrásának. Bányaüzemeink több éven át nem tudtak sikeresen megbirkózni a fej­tési tervben megszabott feladatokkal. Gyökeres változásra akkor került sor, amikor pártunk azt a feladatot tűzte műszaki dolgozóink elé, hogy saját elgondolásuk szerint dolgozzák ki a bányaüzemeinkben fennálló visszás helyzet rendezésének tervéit. A gaz­dasági dolgozók tanácskoztak a bá­nyászokkal, tanácskoztak egymással is, majd szorosad együttműködve ki­dolgozták a hibák helyrehozását ered­ményező reális terveket. A bányászok, műszaki dolgozók és funkcionáriusok kollektívái ezzel megkapták mindennapi munkájuk vi­lágos, konkrét programját, s feltárul­tak előttük a jobb munkafeltételek és kereseti lehetőségek távlatai. A terv nem teljesítésének időszakát így a tervtúlteljesítés időszaka, a jövesztés növelésének és gazdaságosabbá téte­lének időszaka követte. A Modrý Kameň-i szénbányák új üzemét, a Dolina Bányát és a Prie­vidza melletti Cígef Bányát ez idén helyeztük üzembe. A Cígeľ Bánya épí­tésében kitűnő munkát végeztek a Bányaipari Építővállalat kollektívái, amelyek új munkamódszereket alkal­maznak, meghonosítják a gépesített folyosőhajtás új technológiáját és ne­héz előre gyártott elemekkel zsaluz­nak. Több rekord megdöntésével, ami főleg a Munkaérdemrenddel kitünte­tett Nemec elvtárs vezette szocialis­ta munkabrigád érdeme, olyan idő­előnyre tettek szert a Cígeľ Bánya föld alatti részeinek építésében, hogy a bányában a kitűzött határidő előtt kezdhették meg egy fejtési front ki­aknázását, ami eddig széniparunk egyetlen mélybányájának építése fo­lyamán sem sikerült. Szép sikereket értek el a novákyi bányák, a handlovái Nagybánya és a Modrý Kameň-i szénbányák dolgozói is. Míg 1958-ban naponta alig 8000 tonnát, jelenleg már csaknem 14 000 tonnát fejtenek. Figyelmünket jelenleg s a közeljö­vőben a műszaki fejlesztésre s a kol­lektívákban szükséges politikai neve­lő- és szervező munka problémáira kell összpontosítani. Bányaüzemeink eddig is előrehaladtak a technika s a technológia érvényesítésében, illetve fejlesztésében. Élenjáró kollektíváink azonban további műszaki berendezé­seket igényelnek, hogy munkahelyei­ken még nagyobb fejtési eredménye­ket érhessenek el. Hangsúlyozzák, hogy ma már nincs sok tartalékuk a munkaszervezésben s a munkaerők teljesítőképességében sem. Ezért örömmel vettük tudomásul az arra vonatkozó intézkedést, hogy a szén­bányák számára hatalmas gépipari bázis létesül, melynek termelése le­hetővé teszi az eddigi fogyatékossá­gok kiküszöbölését. Mi azonban nem várhatunk, hanem haladéktalanul nö­velnünk kell a tnunka termelékeny­ségét. Ennek több módja van. A leg­jobb lehetőség a rendelkezésre álló hengeres kombájnoknak s a fejtési frontok acéltámaszainak legnagyobb fokú kihasználása, ezzel egyidejűleg a kombájnok fogószélességének ki­terjesztése 80 cm-re, sőt 1 méterre, s a fejtési frontok zsaluzásának meggyorsítása úgy, hogy mindez na­ponta legalább 3 fejtési ciklust te­gyen lehetővé. A handlovái Nagybá­nyában vannak olyan kollektíváink, amelyek kezeskednek e módszer si­kerességéért. Ilyen például a IV. sza­kaszon dolgozó kollektíva, amely már három nappal ezelőtt teljesítette egész évi tervfeladatait és „a CSKP XII. kongresszusának munkaszakasza" megtisztelő cím elnyerésére javasol­tuk. Igen fontos feladat bányaüzemeink­ben a politikai-nevelő- és szervező munka. Kétségkívül nincs új feladat­ról szó. Teljesítésében már eddig Is bizonyos sikereket értünk el. Ezek a sikerek tükrözik agitátoraink s a párt, az FSZM, a CSISZ munkájának eredményeit a kollektívákban, külö­nösen azóta, hogy nálunk Is kibon­takozott a szocialista munkabrigád, illetve a CSKP XII. kongresszusának kollektívája, munkaszakasza vagy vál­lalat megtisztelő cím elnyerésére tö­rekvő munkaverseny. Szinte szemünk láttára fejlődnek az emberek, s vál­tozik a munka és a kollektíva iránti viszony. A versenykollektívák már szá­mos olyan probléma megoldásában se­gítettek, amelyekkel nem tudtunk mit kezdeni, akár a munkafegyelemről, akár általában az erkölcsi életről volt szó. Már hogvisne sikerült vol­na ez, hiszen nincs nagyobb erő a párt vezette egységes, egybeforrt kol­lektívánál. Ilyen kérdések megoldására kell irányítanunk politikai-szervező mun­kánkat annak teljes tudatában, hogy ez a tevékenység mind nagyobb igé­nyeket támaszt velünk szemben, és­pedig nemcsak tekintettel a termelés egyre nagyobb feladataira, hanem dolgozóink fejlettségére is. Ha a kol­lektívákat kezdeményezésre lelkesít­jük, kezdeményezésüket felkaroljuk és széleskörűen érvényesítjük, akkor ezzel kellőképpen támogatjuk „a szo­cialista munkaviszonyért, a munkás becsületért, parasztbecsületért" fel­hívás népszerűsítését. Ez a felhívás bányaüzemeinkben is egyre több kö­vetőre talál. Bányászaink eddigi munkaeredmé­nyeit szem előtt tartva az a meggyő­ződésem, miszerint'a jövőben is meg­teremtjük az ahhoz szükséges felté­teleket, hogy mindig túlszárnyalják feladataikat, bár azok nem csekélyek, hiszen 1970-ig a maihoz viszonyítva csaknem kétszeresére kell növelniük a fejtést és a munkatermelékeny­séget. Daniel Futej elvtárs, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának elnöke: A CSISZ becsülettel teljesíti az ifjúság kommunista nevelésének komoly feladatait A CSKP XII. kongresszusa nagy ak­tivitásra serkentette a CSISZ-szerveze­teket, munkalelkesedést és elszántsá­got váltott ki a fiúkban és lányok­ban, hogy példás tettekkel fogják köszönteni a pártkongresszust. A CSISZ-tagok ezt már jelentették a kongresszusnak. Eddig 293 ifjúsági CSISZ-kollektíva válaszolt az élenjáró dolgozók fel­hívására. Az aktív tetteket szülő mun­ka a legnagyobb befolyással van a mai fiatalok általános nevelésére, ezért a kommunista nevelés, a mun­kához és az élethez való kommunista viszony legjobb iskolájának tekintjük a szocialista munkabrigádokat. Ám vannak fogyatékosságaink is az ifjú­sági munkában és szövetségünkben. Vannak olyan fiatalok, akik közöm­bösen veszik a terv, a teljesítmény­normák teljesítését. Még nem minden alapszervezet érez teljes mértékben felelősséget minden egyes fiatalért, munkája eredményeiért, neveléséért, tudásának és szakképzettségének fo­kozásáért, helyes életszemléletéért. Ha vizsgáljuk, miért nem teljesiti a fiatal munkások egy része a tel jesítménynormákat, miért nem dolgo­zik a legújabb munkamódszerekkel, látjuk, ennek egyik fő oka az ala­csony szakképzettség. Bár minden üzemben terveket dolgoztak ki a tu­dás és a szakismeretek gyarapítására s ezeket a terveket a CSISZ-szerve­zetek is megvitatták, a terveket nem teljesitik és nem tartják be azokat az elveket, amelyek kötelezik a vál­lalat vezetőségét, hogy törődjenek a szakképzettség fokozásával. Az ifjúság szakképzettségének és tudásának növelésével kapcsolatos problémák lassú megoldását gyakran tanítók, tantermek, tanszerek stb. hiányával indokolják. Ezek a pana­szok eredményesen elintézhetők — ezt mutatják egyes üzemek példái Üzemeinkben sok fő- és középiskolai végzettségű szakember dolgozik, akik oktathatnának is. A CSISZ-szervezetek a szakszervezetek üzemi bizottságai­val és a gazdasági vezetőséggel kar­öltve fokozott gondoskodásukkal jó eredményeket értek el az ifjúság tu­dásának és szakképzettségének növe lésében a novákyi Wilhelm Pieck Ve­gyiüzemben, a sviti Tatrasvitben, a strážskéi Chemkóban és másutt. A gépesítés és a kemizálás terje­dése, új munkaformák alkalmazása a mezőgazdaságban lehetővé teszi az ifjúság széles körű érvényesülését: Ezért a fő figyelmet a szakképzett­ség fokozására irányítjuk, hogy minél több fiatal sajátítsa el a gépesítés alapjait, hogy minél több fiatalt nyer­jünk meg a traktorokkal két műszak­ban végzett munkának. Az ifjúsági komplexcsoportok és -brigádok tapasz­talatai azt ^mutatják, ez a módja an­nak, hogy ' a mezőgazdasági munkát vonzóvá tegyük az ifjúság számára. Egyes mezőgazdasági üzemekben a komplexbrigádok jól megállták a he­lyüket a kukorica termesztésében. A CSISZ szlovákiai Központi Bizott­sága az idén versenyt indított a leg­nagyobb kukoricahozamok elérésére. Az ifjúság 70 000 hektáron, termesz­tett szemes és silókukoricát. Jó ered­ményeket értek el az Ipelský Soko lec-i CSISZ-tagok. Érvényesítették az összes agrotechnikai elveket, és az aszály idején öntözték a kukorica földeket. A kedvezőtlen időjárás el­lenére hektáronként átlag -47 mázsa szemes kukoricát és 670 mázsa siló­kukoricát takarítottak be. Hasonló eredményeket értek el a CSISZ-tagok a kolárovól és a Veiké Teriakovce-i szövetkezetben. Ilyen hozamokát sze­retnénk elérni mindenütt, ahol ku­koricát termeszt az ifjúság. Persze nem dicsekedhetünk vele. Ezért azt a következtetést vonjuk le belőle to vábbi munkánkban, hogy nem elég csupán elindítani a versenyt és fel­kelteni az ifjúság kezdeményezését, hanem állandóan fejleszteni kell a versenyt, nem szabad megengedni, hogy elernyedjen, s közvetlenül a helyszínen kell segíteni az ifjúságot a vállalások teljesítésében felmerülő nehézségek leküzdésében. Éppen a mezőgazdaságban kell sokkal többéi tanulnunk a szovjet tapasztalatokból, a szoviet Komszomoltól, amely nagy­szerű eredményeket ér el az ifjúság mozgósításában, a kukoricatermesz­tésben és általában a mezőgazdasági termelés növelésében. Nem eléggé oltjuk be a fiatalokba a föld és a mezőgazdasági munka szeretetét. E téren az iskola s a CSISZ pionirszervezete is sokkal töb­bet tehetne. Gyakran találkozunk olyan esettel, hogy a szövetkezete­sek, a szövetkezeti elnökök, a szövet­kezeti vezetőség bírálják az ifjúsá­got, > mert nem marad a mező­gazdaságban, maguk viszont nem te­remtik meg a kellő feltételeket, nem nyerik meg az ifjúságot a mezőgaz­daságnak. A szövetkezetek és az ál­lami gazdaságok vezetősége nem for­dít kellő gondot arra, hogy a fiatalo­kat szakképzettségüknek megfelelően osszák be az egyes munkahelyekre. Előfordulnak olyan esetek, hogy a fi­atalok a mezőgazdasági vállalatok­ban érvényesíthető végzettségre tesz­nek szert, de különböző érdekekből még ott sem helyezik el őket. Olyan esetek is előfordulnak, hogy a fiata-^ lókat nem akarják iskolába küldeni, vagy visszarendelik őket az iskolák­ból, bár szerződést kötöttek velük. Az ifjúság helyes díjazásának és anya­gi érdekeltségének lebecsülése kö­vetkeztében a fiúk és lányok egy ré­sze az iparban keres állást. Ezeket a kérdéseket a mezőgazdasági üze­mekkel 'és a nemzeti bizottságokkal együtt kell megoldanunk. Jobban kell propagálnunk a trsticei, opoči, kva­kovcei és más szövetkezetek példáit. Ezek jól gondoskodnak az ifjúságról. Példáikon mutassuk meg a többi me­zőgazdasági üzemnek, hogyan nyer­jék meg tartós munkára az ifjúságot a mezőgazdaságnak. Az ifjúság rész­vétele a föld termővé tételében, fő­ként lecsapolásában és öntözésében, a Jó hagyományokhoz tartozik. E bri­gádoknak azonban más jelentőségük is van. A fiatalok egyidejűleg mé­lyebb életszemléletet sajátítanak el, fokozódik a felelősségérzet, a fegye­lem és a kollektív szellem A CSISZ­brigádok egyúttal romantikát, kultu­rális és sportszórakozást adnak az ifjúságnak. Az idei brigádok tevékeny­ségénél azt is láthattuk, hogy az ifjú­ság komoly részt vállal a hígtrágyás gazdaságok létesítésében, jövőre az if­júság még nagyobb részvételére számí­tunk a föld termővé tételében, s az ilyen gazdaságok építésében. Le kell azonban küzdenünk a tervezésben, az anyag előkészítésében, valamint a munkaszervezésben ismétlődő fogya­tékosságokat. A CSKP története arra tanít, hogy a kommunisták mindenkor az ifjú nemzedék nevelésének élén állottak, s minél nagyobb gondot fordított a kommunista párt az ifjúsági szerve­zetre, annál tevékenyebben és szo­rosabban zárkózott fel az ifjúság pártjához. Az ifjúsági szövetség köz­vetlen pártirányításának tapasztala­tai is érezhetők. A Jó eredmények ellenére hiányosságok is vannak, el­sősorban a falvakon, a kisebb üze­mekben és az iskolákban, ahol szű­kebbé válik az ifjúsági szövetség kül­detése, ahol az ifjúság törekvése nem irányul a fő feladatokra. Másrészt nem minden CSISZ-szervezet értel­mezi kellőképpen a közvetlen párt­irányítás jelentőségét. Nem tesznek kezdeményező javaslatokat, várják, hogy a pártszervezet megoldja he­lyettük a nevelési, kulturális és test­nevelési problémákat, nem állnak elő kezdeményező javaslatokkal, hogy mit akarnak csinálni. Nagy bizalom­ban részesült az ifjúsági szövetség, hogy soraiból a legjobbakat előké­szítheti és felvételre javasolhatja Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Ez nagy felelősséggel jár. Szerveze­tünk szempontjából azért is nagy je­lentőségű, mert növeli az ifjúsági szövetség tekintélyét az egész ifjú­ság körében és az egész társadalom­ban. Örömmel töltöttek el bennün­ket azok a szavak, amelyekkel a •kommunista párt a CSISZ munkáját értékeli. Ugyanakkor mi, a CSISZ-ben dolgozó kommunisták mélyen átérez­zük, nagy erőfeszítést kell még ten­nünk, hogy valamennyi ifjúsági szer­vezet becsülettel teljesítse az ifjú­ság kommunista nevelésének komoly feladatait. Jozef Valeš, vezérőrnagy: Készen állunk a szocializmus védelmére Pártunk Központi Bizottsága a kor­szerű haditudomány követelményei­vel összhangban számos intézkedést foganatosított a hadsereg harci és politikai felkészültségének rendsze­res fokozására. Ennek fő feltétele a múltban és ma a párt vezető szerepe. A hadsereg alakulataiban nemrégen tartott pártkonferenciák bírálóan és önbírálóan értékelték a végzett mun­kát, rámutattak a további tartalékok­ra és felhasználásukra. A pártszervek és -szervezetek tevékenységének jel­legzetes vonása: hatásuk kiterjed a hadsereg életének minden szakaszá­ra, — és céljük a szárazföldi, rakéta­és légierőink harckészségének növe­lése. A pártszervek és -szervezetek még szorosabb kapcsolatot teremtet­tek az alakulatok életével, amit a CSKP Központi Bizottságának a had­seregben működő pártszervek és -szer­vezetek új felépítésére vonatkozó határozata is elősegített. A gyakorlat igazolta, hogy a had sereg viszonyai között nemcsak le­hetséges, hanem szükséges ls a szo­cialista demokrácia bővítése, mely a kezdeményezés és az aktivitás szé­les körű kibontakozásában, szocialista vállalásokban és teljesítésükben tük­röződik vissza. Az országos vita is jelentős njértékben hozzájárult a ka­tonák és a parancsnoki káderek kez­deményezésének és aktivitásának ki­bontakoztatásához. Az országos vitá­nak nagy visszhangja volt a hadsereg­ben és helyes irányításával a harci készültséggel összefüggő számos problémát oldottunk meg. A párt vezető szerepének további elmélyítése azt jelenti, hogy tovább kell fokoznunk munkánk hatékonysá­gát. A kritérium az erkölcsi politikai állapot, a fegyelem és a harci készült­ség eredményei legyenek. A védelmi képesség és a harci ké szültség jelentős mértékben a had­sereg szükségleteinek biztosításától, a hadsereg és a népgazdaság szük ségleteinek összehangolásától függ E téren nagy sikereink vannak, ugyanakkor nagy segítséget nyújta­nak a járási és kerületi pártbizottsá­gok. Nagyon jó tartalékosaink van­nak, akik politikailag és szakmailag a helyzet magaslalán állnak. Számos példát említhetnénk arról, hogy a tartalékosok a gyakorlatokon kivá­lóan teljesítik a feladatokat, politi­kailag nagyon egészségesen hatnak a ténylegesekre, ismét közelebb vi­szik őket a termelési problémákhoz. Fejlett emberek ezek, akik sohasem panaszkodnak az igényességre és a fárasztó gyakorlatra, s méltán bírál­ják azoknak a parancsnokoknak és politikai dolgozóknak a munkáját, akik nem tanították meg a katoná­kat arra, amire a mai hadseregben szükségük van. A hadseregben évente bevonuló újon­cok mintegy tíz százaléka fiatal kom­munista. Számunkra ez nagy segítség, mely erősíti a hadsereg pártéletét. Az újoncok körülbelül 70 százaléka CSISZ-tag. A HESZ (Svázarmj szer­vezetei évente a fiatalok százait és ezreit készítik elő a katonai életre, javasoljuk, hogy a HESZ szervezetei tovább javítsák az újoncok ideológiai nevelését a katonai előképzésben. He­lyes volna, ha a CSISZ a tartalékos politikai dolgozókat nagyobb szám­ban szervezné be propagandista mun­kára. Mindnyájan tisztában vagyunk ve­le, hogy amíg fennáll a ragadozó im­perializmus, készen kell állnunk a szocializmus védelmére. A szocialista tábor katonai fölénye a Jjékés egy­más mellett élés politikájának érvé­nyesítésében is jelenlős szerepei ját­szik. 1 Ennek szemléltető példáiéul szolgálhattak a legutóbbi kubai ese­mények. Hazánk minden állampolgá­rának legmegtisztelőbb becsületbeli kötelessége, hogy készen álljon a szocializmus védelmére. Ezt rögzíti le szocialista köztársaságunk alkotmá­nya is, a kommunistáknak ezt a kö­telességét domborítja ki az új alap­szabályzat tervezete. Munkánkkal, a feladatok példás teljesítésével bizto­sltjuk, hogy katonai alakulataink minden próbát kiálljanak. ÜJ SZÖ 6 * 1962. november 2B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom