Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-24 / 325. szám, szombat

Szlovákia eredményei és további fejlődése a szocialista Csehszlovákiában (Folytatás a S. oldalróll módosítása volt. Szlovákiában 1958ban egymilliárd koronát, 1961-ben pedig már másfél milliárd koronát fizettünk ki családi pótlékra. A további intézkedések — a tankönyvek és tanszerek díjtalan juttatása, a bölcsődei illetékek megkülönböztetett fizetése — szintén kedvezően befolyásolták a többgyermekes Háztartások reáljövedelmének gyorsaDb növekedését. A személyi fogyasztás növekedése szembetűnően megmutatkozott a kiskereskedelmi forgalom bővülésében — az 1958—1961 években a napi árakat tekintve négy milliárd koronával, azaz húsz százalékkal bővült. Megjavult a háztartások ellátottsága főként villanymosógépekkel, hűtőszekrényekkel, villany- és gáztűzhelyekkel, rádió- és televíziós készülékekkel. Ma például minden kilencedik háztartásnak van hűtőszekrénye, minden másodiknak villanymosógépe, minden hetedik családnak televíziója. Az előző évekhez viszonyítva — a helyes kalória és vitamin összetétel szempontjából — nagyobb mértékben javult a táplálkozás Szlovákiában a személyi fogyasztás még jobban megközelítette a csah országrészek színvonalát és nem egy fejlett tőkés állam színvonalát szárnyalta túl. A személyi fogyasztás növelésében elért sikerek ellenére ezzel összefüggésben is nyíltan 'beszélnünk kell a fogyatékosságokról Mindenekelőtt a közellátási problémákról, főként az állati termékekkel való ellátási problémákról van sző. A párt azért veti fel nyíltan ezeket a problémákat, hogy mielőbb és minél határozottabban véget vessünk a problémákat okozó hiányosságoknak. Tudjuk, hogy e nemkívánatos jelenségek közös nevezője a termelés, elsősorban a mezőgazdasági termelés, az elosztás és árucsere, nevezetesen a kereskedelem munkája terén észrevehető számos hiányosság Az említett és a további fogyatékosságok arra vallanak, hogy a nemzeti bizottságok sem szentelnek olyan figyelmet a közellátási kérdéseknek és a kereskedelem munkájának, mint amilyet ez a fontos és politikailag érzékeny szakasz megérdemelne. Az életszínvonal emelésének további útja a társadalmi fogyasztás növelése volt. A szlovákiai dolgozók az elmúlt négy évben 107 000 új lakást kaptak. Szlovákia lakosságának ma már több mint harmadrésze a legutóbbi 15 évben épült lakásokban lakik. E lakásoknak több mint háromnegyede gázzal, központi fűtéssel, meleg vízzel és beépített bútorral van ellátva. Fokozatosan bővül az egy lakosra jutó átlag lakóterület. A lakásépítésben még mindig komoly probléma a szövetkezeti építkezés, mely nem tartja be a tagsági alap szükséges fejlesztését. Az érdeklődők figyelme mindinkább a nagyobb városokra, elsősorban Bratislavára irányul. Egyes nemzeti bizottságok még mindig nem törődnek " kellőképpen a lakásépítésnek ezzel a formájával. Az egyéni lakásépítés ls jelentős mértékben hozzájárul a szlovákiai lakáskérdés megoldásához. Egyéni lakásépítéssel a legutóbbi négy évben mintegy 55 000 új lakást nyertünk. A magánházak belső berendezésükkel megközelítik a korszerű lakóházak színvonalát. Viszont rá kell mutatnunk, hogy az egyéni lakásépítésben bizonyos ösztönszerűség mutatkozik. Az életszínvonal általános emelkedésével összhangban növekedtek a lakosság közszolgáltatási igényei. A közszolgáltatások évente átlag 15 százalékkal bővültek, emellett gyorsabban fejlődtek a fárasztó munkáktól, például a fehérnemű mosástól, ruhatisztítástól stb. tehermentesítő közszolgálatok. A közszolgáltatások fejlődése azonban sok problémát vont maga után. A közszolgáltatási vállalatok, a helyi Ipar és a kisipari termelőszövetkezetek nem képesek mennyiségileg, minőségileg és időbelileg kielégíteni a lakosság növekvő igényelt. A városi és falusi közszolgáltatások színvonalában nagyon lassan szűnnek meg a különbségek. Nem mindig a legcélszerűbben helyezik el a kapacitásokat és nem arányosan bővítik a legszükségesebb szolgáltatásokat. A legutóbbi három évben 13 000 férőhellyel bővültek az ővódák, az Iskolai étkezdében kosztoló diákok száma több mint a felével növekedett, a napközi otthonokba járó gyerekek száma a felével nagyobbodott, a bölcsődék férőhelye 2300-al bővült, hogy megkönnyítsük az asszonyok foglalkoztatását. Bővült a kórházi és szülőotthoni ágyak száma, növekedett az ambuláns egészségügyi intézmények száma, fokozódott a gondoskodás az anyákról és a gyermekekről. Ám Ily nagyfokú gondoskodás és a szociális intézmények ily gyors fejlődése mellett sem tudjuk kielégíteni a gyorsan növekvő igényeket. A vállalatok és a földművesszövetkezetek lassan szánják rá magukat óvodák építésére, pedig ez a nők foglalkoztatásának egyik fő feltétele. E téren a nemzeti bizottságok sem teljesítik következetesen a feladatukat. Az életszínvonal emelésének fontos része a dolgozókról való szociális gondoskodás elmélyítése. 1949 óta csaknem háromszorosára növekedtek a járadékok és tavaly meghaladták a két és fél milliárd koronát. Szembetűnően növekedett a földművesszövetkezeti tagok beteg- és járadékbiztosítására kifizetett összeg. Lényegesen fokozódott az egészségügyi gondoskodás. Ma 656 ember, tehát 1937-hez képest harmadannyi jut egy orvosra. Kibővült a kórházak és más egészségügyi intézmények hálózata. Az egészségügyi gondoskodás az emberi életkor állandó hosszabbodásában érezteti hatását. Szembetűnően csökkent a csecsemő- és gyermekhalandóság. Az egészségügyi gondoskodás eredményeképpen a legutóbbi két évben a gyermekbénulás egyetlen esete sem fordult elő, s eredményes küzdelem folyik a fertőző és más betegségek ellen. Szlovákiában tehát lényegében teljesítettük a XI. kongresszusnak a népjólét fokozására kitűzött feladatait. A tanügy és a kultúra, a testnevelés és a sport fejlődésében, a munkafeltételek javulásában elért eredmények ís erre a megállapításra jogosítanak fel bennünket. A jövőben az életszínvonal további emelésének feladatalt teljesítve tovább haladunk — a személyi fogyasztás növelésének útján, főként a szocialista munkadíjazási elvek következetes érvényesítésével, valamint — a társadalmi fogyasztás növelése útján a lakásépítés, a gyermekgondozó intézmények, tanügyi, kulturális, egészségügyi intézmények fejlesztésével, a munkaidő lerövidítésével. Ugyanakkor elsődlegesen folytatjuk a kisebb jövedelmű, elsősorban a többgyermekes családok életszínvonalának emelését. A személyi fogyasztás terén különös figyelmet kell szentelnünk az árualapok nagyságának és kellő öszszetételének. Állati fehérjék, gyümölcs és zöldség nagyobb fogyasztásával tovább javul a lakosság táplálkozásának összetétele. A közszükségleti iparcikkek terén főként a keresett és ma még hiányos, tartós használatú cikkek termelésének növelésére és megjavítására fogunk törekedni. A személyi fogyasztás növekedését a munkaalkalmak, főként a nők foglalkoztatásának további növelésével fogjuk biztosítani. Ez ugyanakkor megköveteli, hogy lényegesen igényesebbek legyünk a nők foglalkoztatását lehetővé tevő társadalmi Intézmények építésével szemben. Szlovákiában a társadalmi fogyasztás terén elsősorban a tanügy és egészségügy fejlesztése lép előtérbe. Rendszeres gondot fordítunk e szakaszokra, valamint a befogadóképesség bővítésére és a közszolgáltatások megjavítására előirányzott költségvetési kiadások növelésére. Erőteljesebben fogjuk szorgalmazni a fizetett közszolgáltatások kibővítésére, megjavítására és olcsóbbá tételére tett intézkedések végrehajtását. A lakásépítés terén továbbra is a szövetkezeti lakásépítés elterjedésére kell törekedni, elsősorban az ipari központokban, a járási székhelyeken és a központi falvakban. Gyorsan be kell fejezni a megkezdett egyéni lakások építését és a termelőerők fejlődésének megfelelően helyes irányt kell szabnunk az egyéni lakásépítésnek. Az új építkezésekkel egyidejűleg behatóbban kel! törődni a meglevő lakásalappal, meg kell teremteni a feltételeket kulturáltabb környezet kiépítésére, főként zöld növényzet klültetésével az új lakótelepeken és a szükséges társadalmi intézmények folyamatos kiépítésével. V. A szocialista államiság elmélyülése Az elmúlt időszakban szocialista államunk fejlődése szempontjából ls jelentős változások történtek. A párt számos fontos intézkedést foganatosított az államapparátus munkájának egyszerűsítésére és megjavítására, és további feltételek megteremtésére ahhoz, hogy a dolgozók fokozottabban bekapcsolódjanak a gazdaság irányításába és az államigazgatásba. Kibővült az alsóbb fokú állami szervek jogköre és felelőssége, létrejöttek a termelőerők gyorsabb fejlődésének, ennek folytán a néptömegek alkotó kezdeményezése és aktivitása kibontakozásának feltételei. Rendkívül jelentős volt a CSKP Központi Bizottságának 1960. évi határozata a nemzeti bizottságok jogkörének és felelősségének fokozásáról. Az SZLKP KB javaslatára ezzel kapcsolatban a szlovák nemzeti szervek, főként a Szlovák Nemzeti Tanács szerepét ls megoldották. A szlovák nemzeti szervek az államhatalom és -Igazgatás egységes rendszerének fontos részét alkotják. Fő feladatuk Szlovákia sokoldalú gazdasági és kulturális fejlődésének ^lősegítése úgy, ahogyan ezt szocialista társadalmunk szükségletei, valamint Szlovákia konkrét szükségletei megkövetelik. A szocialista alkotmány elfogadása óta eltelt több mint két év múltán megítélhetjük, milyen mértékben teljesítik fontos küldetésüket a Szlovák Nemzeti Tanács és szervei. A Szlovák Nemzeti Tanács pozitív eredményeket ért el tevékenységében. Hatékony segítséget nyújtott a Kelet-Szlovákiai Vasmű problémáinak megoldásában. Kezdeményezően és tevékenyen részt vett annak a tudományos elképzelésnek kidolgozásában, hogyan fejlesszük tovább a mezőgazdasági nagyüzemi termelést Szlovákia hegyvidéki és hegyaljai területein, segített az új, haladó mezőgazdasági mozgalmak terjesztésében. Rendszeres segítséget nyújtott a kelet-szlovákiai kerületnek a mezőgazdaság továbbfejlesztésével összefüggő néhány alapvető kérdés kidolgozásában. Fokozatosan javulnak a Szlovák Nemzeti Tanács és szervei munkájának módszerei és formái. Az eddigi tapasztalatok igazolják, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége tevékenységének egyik helyes formája a különféle problémák megvitatása a miniszter vagy helyettese részvételével az SZNT plénumán, elnökségi gyűlésén, esetleg bizottságai ülésén. A feladatok következetes teljesítése és a jelenlegi hiányosságok — például néhány. fontos szlovákiai ipari üzem, a mezőgazdaság és a beruházási építés tervének nem teljesítése — sokkal nagyobb aktivitást és hatásosabb munkamódszereket követel meg a Szlovák Nemzeti Tanácstól, szerveitől és apparátusának dolgozóitól. A Szlovák Nemzeti Tanács egyik tő feladata a nemzeti bizottságok segítése és munkájuk ellenőrzése. Az a fontos, hogy segítsége hatásos, konkrét legyen és megfeleljen az egyes kerületek és járások szükségleteinek és helyzetének. A Szlovák Nemzeti Tanács bizottságai és szakosztályai több segítséget nyújtsanak a nemzeti bizottságok egyes szakbizottságainak. Az SZNT szakbizottságai és egész apparátusa munkájának súlypontja az állami tervből, a pártós kormányhatározatokból eredő feladatok teljesítésének biztosítása legyen. Olyan segítséget nyújtsanak, amely általánosítja a jó tapasztalatokat és figyelmeztet a hiányosságokra. A Szlovák Nemzeti Tanács határozatai és az áliami terv szlovákiai feladatai teljesítésére irányuló vagy a helyi viszonyokból következő kérdéseket megoldó javaslatai az alsóbb államhatalmi és Igazgatási szervre nézve kötelezőek. A Szlovák Nemzeti Tanács felelős az állami terv szlovákiai teljesítéséért, s ebből a felelősségéből ered az a kötelessége, hogy kezdeményezően javaslatokat és intézkedéseket dolgozzon kl és terjesszen a kormány elé a lehetőségét és hatáskörét túlhaladó kérdések megoldására. A Szlovák Nemzeti Tanács rendkívül fontos feladata, hogy törődjék a szlovákiai dolgozók — nemcsak a szlovák nemzet, hanem a magyar és ukrán nemzetiségű dolgozók — kultúrájának és általános műveltségének további sokoldalú fejlődésével. A Szlovák Nemzeti Tanács figyelmének előterében álljon a munkások, parasztok, művezetők, technikusok, közgazdászok, pedagógusok és tudósok szakképzettségének fokozása. A Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői választó kerületeikben aktívabban vegyék ki részüket a feladatok teljesítéséből A képviselők kerületi szövetségei főként aszerint értékeljék a képviselők munkáját, milyen aktívan segítik elő az üzemek, szövetkezetek, járások és kerületek problémáinak megoldását. A Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői legyenek állandó kapcsolatban választóikkal, s a választó kerületekben szerzett tapasztalataikat érvényesítsék a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács ülésein. A Szlovák Nemzeti Tanács, mint az államhatalom és -Igazgatás szlovákiai nemzeti szerve tevékenységével hozzájárul az itt élő nemzetek és nemzetiségek egységének, szocialista köztársaságunk egységes gazdaságának szilárdulásához, arra készteti Szlovákia dolgozóit, hogy vegyenek részt a államigazgatásban. A Szlovák Nemzeti Tanácsnak elegendő nagyképzettségű szakembere van, akik öntudatos elvtársak, s így minden feltétele megvan ahhoz, hogy Szlovákiában eredményesen teljesítsük a párt- és kormányhatározatokat. Pártunk állandóan kiemeli a nemzeti bizottságok nagy jelentőségét a szocialista társadalom építésében és fokozott figyelmet szentel gazdasági, szervező, kulturális és nevelő munkájuknak, munkaformáik és módszereik megjavításának. Több mint 60 000 képviselőt választottunk a szlovákiai nemzeti bizottságokba és további több mint százezer polgártársunk vesz részt a nemzeti bizottságok különféle szakbizottságainak, lakóbizottságoknak, nőbizottságoknak stb. munkájában. Különösen fontos szerepe van a járási nemzeti bizottságoknak — a nemzeti bizottságok irányítási rendszere fő láncszemének. A nemzeti bizottságok a termelés, elsősorban a mezőgazdasági, építő és helyi ipari termelés fontos szakaszaiért, az egészségügyi, szociális, közés egyéb szolgáltatásokért, a tanügy és a kultúra fejlődéséért felelnek. Felelősek továbbá a mezőgazdasági termékek felvásárlásáért és a kereskedelem fejlődéséért. Tevékenységük óriási társadalmi jelentőségű, mert közvetlenül kihat a dolgozók életére. Szlovákiában a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság a szocialista szektor dolgozóinak 39 százalékát foglalkoztatja. Az idén a szlovákiai beruházási építés 40 százalékát a nemzeti bizottságok biztosítják. Mint már említettük, határozottan pozitív eredményeket értünk el a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság, az egészségügyi, tanügyi és kulturális közintézmények fejlődésében, eredményesen kibontakozik a város és faluszépítési akció. A „Z" akció keretében a lakosság több mint 12 millió brigádórát dolgozott le és több mint 236 millió korona értékű művet alkotott. A nemzeti bizottságok tevékenységének határozott megjavulása ellenére irányító és szervező munkájuk még mindig elmarad a népgazdaságfejlesztési tervfeladatok mögött. Az eleven szervező és kulturális nevelőmunka helyett továbbra is papírháborút folytatnak, bürokratikusán tárgyalnak és fölényesen kezelik az embereket. Ez a fő oka annak, hogy nem teljesítünk következetesen néhány fontos feladatot, amelyek teljesítéséért a nemzeti bizottságok felelősek. A nemzeti bizottságok szakbizottságai döntései és végrehajtó jogkörrel rendelkeznek és fontos szerepet töltenek be a nemzeti bizottságok munkájában. Tevékenységükben, főként a járási és kerületi nemzeti bizottságok keretében túlnyomórészt az apparátus által előkészített anyagok megítélésére szorítkoznak, s kevésbé vesznek részt az állami tervfeladatok teljesítésének helyszíni megszervezésében és ellenőrzésében a községekben, az üzemekben és az intézményekben. Ez abból is következik, hogy a nemzeti bizottságok tanácsai még nem kielégítően teljesítik összehangoló tisztségüket. A nemzeti bizottságok képviselői és dolgozói keveset tanácskoznak a dolgozókkal, nem eléggé használják fel javaslataikat és tapasztalataikat. A nemzeti bizottságok sürgős feladata annak biztosítása, hogy a mezőgazdasági szakemberek tevékenységének súlypontja a járásokban a szövetkezetek és az államf gazdaságok termelésének konkrét megsegítése legyen. A nemzeti bizottságok hatáskörükben következetesen hajtsák végre az állampolitikát, őrizzék a tervezési és pénzügyi fegyelmet, az országos érdekeket és szükségleteket. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sok nemzeti bizottság funkcionáriusai és dolgozói, valamint néhány vállalat, üzem és egyéb intézmény vezetőségei visszaélnek jogkörükkel, megszegik az államfegyelmet és a szocialista törvényességet. Előnyt adnak a helyi érdekeknek a társadalmi érdekekkel szemben. A tervezett akciók rovására nem tervezett akciókat iktatnak az építkezésbe. Helytelenül és önkényesen szükségtelen vagy kevésbé szükséges tárgyak vásárlására használják fel az anyagi eszközöket. Például Košicén, Michalovcén, Považská Bystricán, Žilinán és más helyeken tízezreket költöttek szőnyegek, rádiók, zeneszekrények, képek és a feladataik teljesítéséhez szükségtelen egyéb' tárgyak vásárlására a kiskereskedelmi boltokban. Az államfegyelem megszegésének gyakori jelensége az eszközök nem gazdaságos kiadása különféle iskolázások és tanfolyamok szervezésekor az üdülő és turistahelyeken, ami természetesen jóval többe kerül. A tervteljesítés kimutatása és a prémiumszerzés kedvéért néhol még a számlákat is meghamisítják vagy más módon szegik meg az államfegyelmet. Ezek a negatív jelenségek aránylag gyakoriak az építőipari szervezeteknél, a helyi gazdasági vállalatoknál s másutt. A nemzeti bizottságok tevékenységében komoly hiányosság, hogy még mindig hanyagul intézik a dolgozók panaszait. A jövőben ránk váró komoly feladatok teljesítése a nemzeti bizottságok egész tevékenységének lényeges javulását követeli meg. Ennek módja elsősorban a nemzeti bizottságok, főként a JNB-k választott szervei — a plénumok, a szakbizottságok, a választókerületi képviselők szervező munkájának megjavítása, a nemzeti bizottsági apparátus munkájának megjavítása, és a dolgozók nagyobb részvétele — főként a szakbizottságokon keresztül — a nemzeti bizottságok munkájában. Állandóan tökéletesíteni kell a nemzeti bizottságok pártirányltását. A pártszervek és -szervezetek — a nemzeti bizottságok helyettesítése nélkül — naponta törődjenek a nemzeti bizottságokkal, ellenőrizzék munkájukat és elsősorban az eredmények szerint értékeljék tevékenységüket. A szocialista demokrácia elmélyítésével egyidejűleg szilárdítani kell a nemzeti bizottságok és a társadalmi szervezetek, nevezetesen a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség együttműködését. Ezek a szervezetek mindinkább a társadalmi önigazgatás iskolájává válnak. A dolgozók legszélesebb rétegeinek bevonása az államigazgatásba és a népgazdaság irányításába a szocialista törvényesség továbbszilárdulására irányuljon. A társadalmi átalakulások következtében főként a dolgozó anyagi ellátottságának fokozódása, magasabb politikai és kulturális színvonala folytán a bűntevékenység terjedelme fokozatosan csökken. A biztonsági szervek, az ügyészség és a bíróság munkájának megjavítására tett pártintézkedések pozitívan befolyásolják ezt a fejlődést. Ennek ellenére sem lehetünk elégedettek az ezen a téren fennálló jelenlegi helyzettel. Sokkal gondosabban és hatásosabban kell védelmeznünk a társadalmi tulajdont, a dolgozók egészségét és életét, harcolnunk kell a fegyelem szigorú betartásáért a közúti és vasúti forgalomban. E feladatokat csak pártunk vezetésével, az állami szervek, a szakszervezetek, az Ifjúsági és más társadalmi szervezetek közös erőfeszítésével tudjuk eredményesen teljesíteni. A biztonsági szervek, az ügyészség és a bíróság munkájukban teremtsenek még szorosabb kapcsolatot a dolgozókkal és szervezeteikkel, szélesebb körben alkalmazzák a megelőző módszereket és törvényeink betartására neveljék a lakosságot. Az eszmei nevelőmunka valamennyi eszközének társadalmi ráhatása döntően fontos a szocialista törvényesség és az államfegyelem megszegése elleni haťcban. Ezzel egyidejűleg komoly esetekben teljes mértékben érvényesíteni kell az állami kényszer eszközeit, különösen a megrögzött bűnözők, a társadalmi tulajdon dézsmáló), az élősködők, és a többi asszociális elemek esetében. A társadalmi ráhatás és az állami kényszerítő eszközök alkalmazásának helyes egybekapcsolásával biztosítjuk a bűnözés csökkenését, majd folyamatos felszámolását társadalmunk életében. A népi ellenőrzési bizottságokra jelentős szerep hárul abban, hogy a dolgozók fokozott mértékben bekapcsolódjanak az államigazgatásba, a gazdasági irányításba és harcoljanak társadalmi életünk negatív jelenségei ellen. A CSKP Központi Bizottsága javaslatot tett népi ellenőrzési bizottságok létesítésére, s a dolgozók teljes támogatással és megértéssel fogadták javaslatát. A párt elvárja, hogy ezek az új népi szervek jelentős szerepet játsszanak majd a felelős dolgozók (Folytatás a 8. oldalon f 1962. november 24. + tJJ SZÖ 7