Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-22 / 323. szám, csütörtök

Ä szakképesítés újabb formája 1 Jövőre méq többet akarnak ^ínitanmtion tm)ii<l/ Unn.. *.. .1 „ 1 !. _:i i. !i_ Mindannyian tudjuk, hogy társadalmunk sikeres fejlesztésének egyik blapfeltétele az olyan szocialista értelmiség, mely a kor színvonalának megfelelően teljesíteni tudja a reá háruló feladatokat. Mindenekelőtt a műszaki élet terén nagyok a követelmények. A pártdokumentum is hangsúlyozta, hogy az új technika, ha korlátlan mennyiségben is állna rendelkezésünkre, nem érne sokat a dolgoz,ók szakképzettségének nö­velése nélkül. A feladat tehát világos, s egyes üzemeink teljesítéséért azonnal tettek is valamit. A bratislavai energetikai berendezéseket sze­relő gyár ezek közé tartozik. Miért? Kérdéseinkre HENRICH KURTHA elvtárs, a gyár iskolai felelőse válaszolt. • MILYEN ISKOLÄRÔL VAN SZÖ ÉS MI BENNE AZ 0}? — Oktőber elején létesítettük ún. vállalati műszaki iskolánkat, mely­nek — ügy hiszem, ez a fő újdon­sága — esti és levelezői tagozata is van. Az esti iskola kétfokú: az alap­fok 3 éves [hasonlít a volt mester­iskolákra), a kétéves továbbképzős fokozat elvégzésével a tanulók érett­ségi bizonyítványt szerezhetnek. Az alapfokú esti iskolában 50, a tovább­képzősben 34, a levelezői tagozaton pedig 95 dolgozónk kezdte meg ta­nulmányait. Arra törekedtünk, hogy dolgozóinknak a lehető legmesszebb­menöen biztosítsuk a tanulás kedvező feltételeit. Miután iskolánkba főleg szerelők járnak, akik Szlovákia kü­lönféle részein dolgoznak, a levelező tagozat hallgatói számára Košicén és Banská Bystricán Is tartanak elő­adásokat. Ennek előnyei, azt hiszem, kézenfekvők, nem szükséges őket magyarázni. • MIÉRT ÉPPEN ILYEN ISKOLÄT LÉTESÍTETTEK? — Eredetileg ezt az iskolát csak az 1968—67-es évekre terveztük. A műszaki előrehaladás gyors üteme, egyre nagyobb feladataink (például a Kelet-Szlovákiai Vasmű építkezésén) azonban arra kényszerítenek, hogy határidő előtt megkezdjük az oktatás­nak ezt a formáját. Mint említettem, az iskolát főleg szerelők, idősebb munkások látogatják, akiknek beosz­tásukhoz nincs elégséges szakképzett­ségük, de gazdag gyakorlati tapasz­talatokkal rendelkeznek és közülük sokan Bratislavától nagy távolságra dolgoznak Ez tette lehetővé, illetve szükségessé, hogy Iskoláinkban leve­lezői tagozatot ís létesítsünk. Tehát egyszerűen: igényeinknek és követel­ményeinknek a leginkább ez az isko­la felel meg. • MILYENEK AZ EDDIGI TAPASZ­TALATOK? — Másfél hónap rövid idő ahhoz, hogy általános érvényű tapasztalato­kat szerezhessünk. Egy azonban bizo­nyos: dolgozóink odaadással tanul­nak, az előadásokra rendszeresen el­járnak. Megmutathatom az osztály­naplókat: a tanulók eddig csak be­tegség miatt mulasztottak. Ogy vé­lem, ez is jelzi: értékelni tudják tár­sadalmunk gondoskodását, mely ilyen kedvező feltételek közepette lehetővé tette számukra a tanulást. Ha akad­nak is majd mulasztók, külön-külön foglalkozunk velük. A tömegszerve­zetek vezetői, s mindenekelőtt az üze­mi pártbizottság megígérték, hogy minden szervező munkában hatéko­nyan támogatnak bennünket. • KIKBŐL ÄLL A TANTESTÜLET? — Hosszabb mérlegelés után úgy határoztunk, hogy a bratislavai Elekt­rotechnikai Középiskola tanítóit kér­jük fel az előadások és vizsgák meg­tartására. Az általános műveltség tan­tárgyait pedig a Novohradská utcai általános műveltséget nyújtó közép­iskola pedagógusai tanítlák. Figye­lemre méltó, mennyire készségesen vállalták e feladatot az említett is­kolák tanítói Azt hiszem, kölcsönös együttműködésünket a pedagógusok és a gazdasági élet kapcsolatának példaképéül állíthatnánk. Nemcsak a tanítást vállalták, hanenn a szerve­zésben is részt vesznek, mindenek­előtt a tanterv és az órarend össze­állításában. Szeretném, ha megemlí­tené, hogy Iskolánkban a nyelvkultú­rának is nagy figyelmet szentelünk. Ma a műszaki dolgozók szüntelen fej­lődése úgyszólván elképzelhetetlen a világnyelvek ismerete nélkül. Éppen ezért az orosz nyelv tanulásán kívü, a diákoknak alkalmuk nyílik az angol és a német nyelv elsajátítására ls. • MIVEL INDOKOLNA, HA MÁS ÜZE­MEKNEK IS HASONLÓ ISKOLA LÉ­TESÍTÉSÉT JAVASOLNÁ? — A pártdokumentum arra intett, hogy keressük a szakképesítés újabb formáit. Az üsemi iskoláknak már komoly hagyományuk van. A levele­zői tagozat viszont egy újabb forrna, mely nagyon célszerű azokban a vál­lalatokban, ahol a munkafeltételek szükségessé teszik. A jó szakembe­rekben ma még hiány van, s minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy ezt a hiány t ^kiküszöbölhessük. Pil ­lanatnyiiag nehéz volna megállapíta­ni, hogy iskolánk milyen eredménnyel fog dolgozni. Az azonban vitathatat­lan, hogy a kezdet jó, á ez bizonyos mértékig a további sikerekért is ke­zeskedik. (szó) A HOSSZAN TARTÓ szárazság után végre megnyíltak az ég csatornái. | Örákon át szemerkél az eső, sőt időn­ként úgy nekibátorodik, hogy garma­dával ontja a vizet. A szomjas föld bizony egy kicsit sem bosszankodik érte, mert öblös repedéseit most be­hegesztheti. — Nyáron kellett volna ilyen eső, sokkal jobb lett volna a'termés, — mondja Nagy Gyula, a zemnéi szövet­kezet elnöke. Az esőcseppek szaporán potyognak, mintha felejtetni akarnák a nyári szárazságot. Persze ez nem megy könnyen, mert az aszályos nyár jól az emberek emlékezetébe vésődött. Senki se higyje azonban, hogy min­den gazdaságban tétlenül nézték a természet kénye-kedvét. A zemnéi szövetkezetben (Nové Zámky-i járás) nagy keletje volt az öntözőberende­zésnek. A gazdaság ennek köszönheti, hogy például a 32 hektáros kertészet negyedmillió koronával nagyobb be­vételt könyvelhetett el a tervezettnél. — A zöldségen kívül öntöztük a cukorrépa nagy részét — említi Ro­hotka György agronómus — meg az­tán a későn vetett silókukoricát, a másodvetésű csumizt és az évelők nagy részét. Ami az öntözést illeti, nem volt hiábavaló fáradozás. A szövetkezete­sek állítása szerint a csumiz, amit a korai burgonya után vetettek, deré­kig megnőtt. A silókukorica is szép termést hozott. Helyenként az ember feltartott karral sem látszott ki be­lőle. Természetesen normális termé­szeti viszonyok között az ilyen siló­kukorica nem megy ritkaságszámba, de ebben az évben igen. Nemcsak a szárazság miatt, hanem'a kései vetés miatt is, mivel árterületbe vetették és csak június elején művelhették meg a földet. Kint egyenletesen szemerkél az eső. Szinte olyan érzést kelt, mintha ön­tözésre sohasem lenne szükség. Ám a valóság más. A növények vegetá­ciós idejében alig esik, s a száraz földben lassan fejlődik a növény. Ve­gyük alapul a cukorrépatermést. Bár a járásban még folyamatban van a cukorrépa felvásárlása és pontos ada­tokról még nem beszélhetünk, már következtetni lehet, hogy a járási át­lag két vagon körül lesz hektáron­ként. Ugyanakkor a zemnéiek fél va­gonnal többet takarítottak be ennél Senki sem állítja, hogy ez mór re­kordtermésnek számit, az azonban biztos, hogy a fél vagon' hektáron­ként sokat jelent egy szövetkezetben, méghozzá olyan szövetkezetben, ahol több mint száz hektáron termeszte­nek cukorrépát. — Nem mértük külön az öntözött here hozamát, annyit azonban állít­hatok, hogy jóval magasabbra nőtt az öntözetlennél — mondja- az ag­ronómus. SZÓVAL A ZEMNÉIEKNEK egyik­másik növényfajtából többet sikerül kicsikarni, mint amennyit a termé­szet önként szánt. Felvetődik a kér­dés, vajon hogyan áll a gazdaság az állattenyésztési termékek eladásában? Bohus Mátyás zootechnikust illetné a válasz, az elnök azonban közbe­szól. — A tojást és a húst, a XII. párt­kongresszus tiszteletére vállalt 50 mázsa hús eladását is hiány nélkül teljesítettük, hanem a tejlemaradást nehéz lesz behozni. A napi hozam jelenleg csak 5,7 liter egy-egy tehén­től. A zootechnikus fölkel székéről, ide­oda jár a szűkre szabott irodában, bántja őt a lemaradás, mert hiszen a parasztbecsület forog kockán. Is­mét leül és átveszi a szót. — A természeti adottságokhoz képest sok takarmányt termesztettünk, de még ez is kevés — jegyzi meg. A téli időszakban csak 2—3 kiló lucerna jut egy tehénnek. Kurta megjegyzés, ám ért belőle az ember. A gazda azt tartja, hogy száján keresztül fejik a tehenet, s ha kicsi a takarmányadag, a hozam sem lehet nagy. Az idén persze már nem lehet sokat változtatni a helyzeten, hanem hogy jövőre kiköszörülhessék a parasztbecsületen esett csorbát, a szövetkezet jól felkészül. Az összes cukorrépát, és az idei 17 hektár he­lyett száz hektáron öntözik jövőre az évelő takarmányokat. Az öntözőberen­dezést már meg is vásárolták. A vezetők azzal számolnak, hogy az öntözött területen hektáronként 20 mázsával növekedhet a lucerna termés. A tervezés semmi esetre sem vehető túlzásnak, hiszen csak 00 má­zsás hektárhozamról van szó, ami szerény termésnek számít. A valóság­ban azonban sokat javít a takarmány mérlegén, kétszeresére növeli a téli lucernaadagot. Erre annál ls inkább sor kerülhet, mármint a takarmány­adag megduplázására, mert a nyári időszakra a teheneknek legelőt biz­tosítanak. — A gazdasági udvar közelében 35 hektárt baltacimmal vetünk be — möndja az elnök. Ezt trágyalével is öntözzük és az első kaszálás után szakaszonként legeltetjük. A zemnéi szövetkezetesek úttörők az újdonságok bevezetésében. Nem sajnálják a fáradságot, ám meg is ta­lálják számításukat. Egy munkaegy­ség értékét 34 koronában szabták meg (tavaly 38 koronát fizettek egy­egy munkaegységre), s hogy ezt fe­dezni is tudják, az új meghonosításá­val próbálkoznak, ami rendszerint beválik. — Szép lucerna termést takarítot­tunk be. A 65 hektárról 225 mázsát, pedig a terv csak 85 mázsát irány­zott elő — említi az agronómus. IGEN, A KÖZEL 3,5 mázsás átlagos hozam lucernamagból szép termésnek számít hektáronként. A szövetkeze­tesek ezen a téren is újdonsághoz folyamodtak. A heretábla közelében 152 méhcsaládot telepítettek, melyek a beporzás idején hasznos munkát fejtettek ki. A szövetkezetesek jövőre sem mondanak le erről a módszerről s amint látjuk, az öntözést is kibőví­tik, hogy még több takarmányt ter­melhessenek. Így van ez rendjén, ha mindenütt számba veszik azokat a tartalékokat, melyek feltárása nagy­ban elősegíti majd a termelés fellen­dítését. BENYUS JÓZSEF zott, akiket a vihar pillanatra sem tántoríthatott meg. Ady jóval a há­ború előtt „őrző volt a strázsán", Intés a béke posztján: az élet „nem azérf adott annyi szépet, hogy most átvádoljanak rajta véres s ostoba fe­neségek". Amit a Béke-világtanácsa követel évek óta: törvényes intézke­dést minden országban a háborús uszítók és uszítás ellen, azt Ady csí­rájában már 1914 előtt megfogal­mazta: emberigék ne vadulhassanak „állat-hős"-igékké! A HÁBORÚ A LEGNAGYOBB KE­RÍTÖ, írtam egyszer és nyoma­téknak Liebknechtet idéztem, aki ni­velláló állatiasságában látja a hábo­rú kivédhetetlen öntörvényét: „Min­den nép, melyet szervezett gyilkos­ságba hajszolnak, egyik percről a másikra barbár hordává válik". Ezt a folyamatot, ezt a veszétyt, ezt a bűnt leplezi le Ady háborús költé­szete. Ady sohse volt nagyobb: em­beribb, mint a háború csábító vagy terrorizáló embertelenségében. Em­beri magatartása, antiimperializmusa a humánum csúcsfokára löki. Így lesz példa, örök és magyarul a leg­nagyobb: „Ember az embertelenség­ben" E két szóban fejeződik ki a legpontosabban az ember háborús viszonylata. E két szó a béke erköl­csi parolája: embernek megmaradni mindenek ellenére, a legnagyobb em­bertelenség, a Tőke háborúja köze­pette. „Sohse volt még kisebb az ember": Adynak ez a megállapítása az impe­rialista háború cáfolhatatlan elma­rasztalása. A gondolkodásra kötele­zett ember az imperializmus korában, a tőkés társadalmi rend profitanar­chiáiában csak önmaga gyilkosa le het. Ezt a gondolat gyilkosságot fe­di fel első háborús szavaiban Ady: „Véres, szörnyű lakodalomba Részegen indult a Gondolat, Az Ember büszke legénye, Ki íme, senki béna volt". Apponyi Albert a parlamentben a "történelmi osztály nevében „Végre!" felkiáltással üdvözölte a háború ki­törését. a jobb sorsra érdemes Gyón! Géza „Ferencz Ferdinánd jár a ha dak élén" címmel erőlteti a lehetet­len társítást, egyedül Ady látja a tragikus igazságot a „kiért-miért"-cél­talanságot, a „másért" az idegenért — vérzés német muszáját, hogy a vé gén a magyar mint a „harcok kény­szerültje" öntragédiá|ára döbbenjen: „Prédák, szegények jók voltunk... Mi voltunk a földnek bolondja. El­használt szegény magyarok" És ki fizette mindenkinél jobban a vér­adót? A szegény emberek, munkások és parasztok, izzadtság és vér egy­forma kizsákmányoltjai. És amíg a háború szervezői, hullarablói, a gyil­kos profitból gazdagodnak, amíg „rút zsivány-arcok ékesre derülnek"... „Szegény emberek mindent kitörülnek Emlékeikből, mert csak ölnek, ölnek". Ha iskolapélda kell, bizonyíték, hogy a múlt-hatalmak imperializmu­sa mint gyilkol haladást és forradal­mat, hogy a háború mint állítja ha­mis váltóra a fejlődést és téríti ki a történelmi folyamatot, akkor Ady há­borús forradalom-siratását kell fel­lapozni, mely utolsó versében meg­rendítő erővel összegez történelmi ítéletet: „Baljóslatú, bús nép a magyar. Forradalomban élt s ránk hozták Gyógyítónak a Háborút, a Rémet Sírjukban is megátkozott gazok." A kapitalizmus háborúja problé­maódázó, figyelmet terelő kiút. Ady költői meglátását a szociológus min­denben aláhúzza Kortársa Szabó Er­vin írta nemsokďra a háború kitö­rése után: „A háború rajongói és misztikusai legkevésbé szívesen hall­ják, hogy a háború sokszor arra szol­gál, hogy a belső elégedetlenséget, a forradalmi hangulatot, vagyis a dol­gozó osztály háborúját az uralkodó osztály ellen, a külső ellenségre ve­zesse le". D E HA A KAPITALIZMUS HÄBO RÜJÁNAK egyik célja a fórra lalom megelőzése, akkor ebből logi kusan következik, hogy imperialista háborút szüntetni csak forradalmi úton lehet. A kapitalizmus világhá­borúja maga után vonja a proleta­riátus világforradalmát. Ady magyar forradalma a háború következtében világfqrradalommá terebélyesedik. Aki az esedékes és a háború által megszakított magyar társadalmi for­radalom költőjé volt, a világháború tanúságaképp csak a világforradalom óhajtozója lehet. És ez a háború el­leni világforradalom a nép- és érte­lemgyilkoló múlt-barbarizmus ellené­ben a gondolat forradalmát, jogát és kötelességét is jelenti: a gondolat igazát! Gondolat, büszke embertudat nél­kül nincs béke, nincs élet, nincs ha­ladás. Adynál a gondolati igazság elkötelező erkölcsi parancs: vele és általa leplezi le a kapitalista impe­rializmus kerékkötő reakciós hazug ságát. És itt, ezen a ponton Ady, a legmagyarabb költő, az internacioná­lis békeszolidaritásnak lesz halhatat­lan szószólója. A magyar költő a há­ború közepén „nagy halottra" emlé­kezik: a háború előestéjén legyilkolt francia szocialista vezérre, Jean Jau­res-ra. „Fáj e szívem s nehéz üzennem Es mindeneket meg nem mondhatok De nagy halott, ölt testvérem bennem Ügy él mint a Gondolat igaza". A BÉKE: a gondolat igaza és íté­lete. És ha Ady ezt a gondolati igazságot a békéért küzdő és békéért legyilkolt szocialista vezérre vonat­koztatja, akkor megdönthetetlen tör­téneti igazságot szövegez: a tőkés társadalmi rend csak a kultúra árán, csak az emberség kisebbítésével, csak a háború gyilkoló barbarizmu­sával tengetheti életét. Ady a ma­gyar társadalmi forradalom költője, ezt a legbűnösebb antiszociális és antikulturális zsarnokságot nem ige­nelheti. Aki a magyar elnyomottak forradalmi igazsága volt, az a há­ború tömegrabszolgaságának sem ad­hat menlevelet. Ady, csak a háború ellenesség példájává erősödhet „aki soha, soha nem állhat" — a kapita­lista imperializmus által elbódított' és hipnotizált — „őrjöngő népek kö­zepébe". Tegnapja: a forradalmi igaz­ságtevés, átmenti tanúnak és tanul­ságnak: „Kel! még Tegnapról hív tanú S kell talán az én hadi-sarcom, Hogy drága mementóként Fölemeljem arcom Egy új emberű, új világra". A DY ENDRÉT ina új emberű, új világ köszönti: milliárdok, kik békét akarnak, milliárdok, kik túl­estek, kiestek a tőkés imperializmus bűv- és átokkörén. És e békemil­lióknak meg kell látni, meg kell mu­tatni Ady Endrét, aki a háború ret­tenete, terrorja, csábítása, kéjelgése és őrülete közepette, 'megközelíthetet­lenségében úgy áll, mint egy szobor, így is örökíti meg magát: a kimoz­díthatatlan emberség törvényes sors­szerűségében: „Bóbiskolván lehajtott kardomon, — Engedem a világot fut­ni — S visszafutni kérőn hallgata­gon. — S akkor megint világ lesz a világ, — S mi az igazi nagyhatal­mak, Kirójjuk rá a penitenciát." Az ítélet elhangzott, most már csak a próféciának kell megvalósulni, hogy Ady igazolódjon, hogy a háború ösz­szegező zsarnoksága a tőkés impe­rializmus munkásklzsákmányoló, vi­lágnyomorító, világpusztító, gondolat­ölő emberrontása múlttá, semmivé törpüljön: „Jönnek majd jobb napok is, S egyszer (Be jó lesz, ki megéri) Torkig a förtelemmel S emlékezve Megállítjuk A gonosz szédítőket, A tegnapi időket És csöndesen megkérdjük: Milyen halált akartok, Buta és elnyűtt < Régi, ostoba kardok?! A JOBB NAPOK TELJESSÉGE: a háborús zsarnokságtól megsza- ; badult emberhez méltó élet. Ha ez < eljön, Ady igaza teljességévé dicsőült! ' A szovjet—csehszlovák barátság ho­napja alkalmából a Szovjet—Cseh­jj szlovák Baráti Társaságnak a moszk­í vai Dinamó Elektrotechnikai üzem- ll C.' i jj ben működő szervezete címére 10 csehszlovákiai üzemből érkeztek üd­vözlő táviratok. Képünkön: B. B. Scserbakov, a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság üzemi szervezetének elnöke és K. Poljakova, a bizottság tagja az üdvözlő táviratokat olvas­sák. (Finda felv. — CTK) 0J TlPUSŰ VASÜTI VAGONOK gyártását kezdte meg Lengyelország­ban a swidnici vagongyár. A 100 tonna teherbírású, billenthető vago­nok a Szovjetunió részére készülnek. KÉTMILLIÓ ACÉLCSAPOT SZEREL­TEK egy nürnbergi kazángyárban a szénportüzelésű kazán csöveibe. E csapok a tűzben felizzanak és a me­leget átadják a csövekben keringő víznek. .NÉHÁNY NAPJA HŐHULLÁM ural­kodik Argentínában, Buenos Aires környékén. Az ipari városokban víz­hiány jelentkezik. JORDÁNIÁNAK 1961 VÉGÉN a liba­noni sajtó adatai szerint 1573 000 lakosa volt Rajtuk kívül 65 000 jor­dániai külföldön él. 130 KILOMÉTERES SEBESSÉGŰ ORKÁN, tombolt Sarajevo felett. A szélvihar nagy károkat okozott, a re­pülöforgalom megszakadt. CSAK KOPASZON VERSENYEZNEK a jövőben az ausztrál úszőnők? Art­hur Cusack edző megállapítása sze­rint ugyanis a hajzat jelentősen aka­dályozza a kimagasló rekordok szüle­tését. OKTŐBER FOLYAMÁN 33 REPÜLŐ­KATASZTRÓFA történt a Német Szö­vetségi Köztársaságban 12 személy vesztette életét e szerencsétlensé­geknél, 10 megsebesült, 8 repülőgép elégett, 25 megrongálódott. 131 ÁLTALÁNOS ISKOLÁT nem tud­tak megnyitni tanítóhiány miatt Szer­biában. A kraljevói járásban 28 isko­la szünetel. E NAPOKBAN ADTÁK ÁT RENDEL­TETÉSÉNEK az új washingtoni re­pülőteret. Az épületek tervét E. Sa­arinen finn építész készítette. KÉSÓ RÓMAI KORI TEMETŐT tár­tak fel Magyarországon Hévíz mel­lett A kibontott 132 sírban kerámia­és vastárgyakat, bronz- és arany­ékszereket találtak. A BOMBAY KIKÖTŐ KÖZELÉBEN 415 kg aranyat halásztak ki a ten­gerből. Az indiai hivatalok feltétele­zik, hogy az aranyat csempészek rejtették el a tengerben. 1962. november 21. * (Jj SZÖ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom