Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-21 / 322. szám, szerda

Á Szovjetuni

ó népgazdaságának fejlesztése és a népgazdaság porlirányilosa III. Következetesen harcoljunk a mezőgazdasági termelésről hozott párthatározat teljesítéséért Hruscsov elvtárs beszédének első részét lapunk tegnapi számában közöltük. Elvtársak! A Központi Bizottság, nem egészen egy éve márciusi plénumán alaposan megvitatta a mezőgazdaság továbbfejlesztésének feladatait. Élesen bírálta a kofhoz- és szovhozirányítás fogyatékosságait. A Központi Bizottság helyesen állapította meg. hogy kádereink bizonyos része fölényesen és önhitten viselkedik, eltöm pult felelősségérzetük a párttal és a néppel szemben. Ennek következtében a mezőgazdasági termeiéi fejlődése a legutóbbi 2—3 évben nem tartott lépést az előirányzott feladatokkal. A Központi Bizottság plénuma a kommunizmus építésének fő feladataiból indult ki és haladéktalanul in tézkedett, hogy a mezőgazdaság megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyeket társadalmunk fejlődése és az SZKP új programja támaszt vele szemben. A párt átszervezte a mezőgazdaság irányítási rendszerét, territoriális termelési igazgatóságokat létesítettünk mint új szerveket a kolhozok és szovhozok irányítására. A Központi Bizottság fő feladatukká tette, hogy alaposan vizsgálják felül a termelést minden kolhozban és szovhozban, érvényesítsék a tudományos ismerete ket, a haladó munkamódszereket és hatékonyan használjanak fel minden hektár földet. A füves vetésforgó rendszer bírálata megmutatta a mezőgazdasági dolgozóknak, milyen óriási lehetőségeik vannak a gabonatermesztés és állattenyésztés növelésére. A párt egyidejűleg sorozatos intézkedéseket dolgozott ki a mezőgazdaság anyagi-műszaki megsegítésének javításira és a -mezőgazdasági gép gyártás fejlesztésére. Különös figyel met szentel a mezőgazdasági technika minőségi javításának. Erősebb traktorok stb gyártására gondolok. A párt Központi Bizottsága nemré gen határozatot hozott, hogy a leningrádi Kirov Gyárat, az ország egyik legnagyobb gépgyárát erős traktorok gyártására állítsák át. A párt Központi Bizottsága és a kormány most további nagy traktorgyár építésének gondolatával foglalkozik; ez évente 100 000 traktort fog gyárta ni. A mezőgazdaság megsegítésének további feladatait is teljesítjük. A Központi Bizottság és a kormány nemrégen határozatot hozott a műtrágyagyártás növeléséről. 1966-ban az 1962. évi 17 millió tonnához képest 41 millió tonna műtrágyát fogunk gyártani. I . Sorozatos intézkedéseket foganatosítottunk a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének növelésére. Mindenekelőtt a hús és egyéb termékek felvásárlási árának emelésére gondolok, ami évente 1 milliárd 200 millió rubel többletjövedelemhez juttatja a kolhozokat. A márciusi plénum óta kevés idő telt el, s a párthatározatok még nem tükröződhettek vissza teljes mértékben az idei mezőgazdasági eredmé nyekben. Ennek ellenére elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a pártszervezetek, a mezőgazdasági dolgozók, a munkásosztály és a szovjet nép aktív támogatásával az idén mindent megtettek a határozatok végrehajtására. Mint tudják, az idei év mezőgazdasági szempontból nagyon nehéz volt Szibériában és Kazahsztánban nagy volt a hőség, Belorusziában, Lettországban, Litvániában és Észtországban, valamint az északnyugati területeken viszont hideg és esős volt a nyár, s ennek következtében a termés jelentős része tönkrement. Aszály sújtotta Dél-Ukrajna számos területét, főként az őszi búzát és szemes kukoricát, termesztő területeket. Támogatni kell a tudomány és a gyakorlat eredményeit E bonyolult körülmények között a mezőgazdasági dolgozók bebizonyították nagy szervezettségüket. A kol hozparasztok és a szovhozmunkások milliói buzgón dolgoztak a földeken é% a farmokon, és munkájukat jelentői siker koronázta. A kolhozok és szovhozok tavalyhoz képest növelték a hús, a tej, a tojás, a gyapjú, a gyü mölcs, a tea és egyéb mezőgazdasági termékek termelését. A gabonatermelés az idén 9 milliárd púdra növekedett (1953 ban 5 milliárd pud volt), a hústermelés eléri a 9 200 000 tonnát (1953 ban 5 800 000 tonna volt), a tejtermelés a 64 és fél millió tonnát (1953-ban 36 és fél millió), az idei vajtermelés mintegy 950 000 tonna lesz, míg 1953ban csak 497 000 tonna volt. Az állam növelhette a legfontosabb mezőgazdasági termékek felvásárlá sát. Néhány számadatot említek Nem véglegesek, mert a felvásárlás tovább folyik. 1962. november 15-ig hárommilliárd 472 millió pud gabonát (1953-ban egész év alatt 1 milliárd 899 millió pudot), 7 200 000 tonna húst (3 600 000 tonna), 27 millió tonna tejet (1953-ban 10 600 000 tonnát vásároltunk fel. Ellenségeink gyakran haraggal írnak a szovjet mezőgazdaságról és gúnyolnak minket. Igen, sok még a fogyatékosságunk és a kihasználatlan lehetőségünk. A párt ezeket bátran feltárja. Csak a vak nem látja azt a gigászi munkát, melyet népünk a mezőgazdaságban végzett. 1953-ban egymilliárd 899 millió pud szemes terményt vásároltunk fel, most pedig 3 milliárd 442 millió pudot. Ez is a párt politikájának nagy győzelmét bizonyítja, ez népünk Hősiességének, a kommunizmus iránti határtalan odaadásának az eredménye. Hruscsov elvtárs a továbbiakban a kolhozok és a szovhozok termelési sikereit ismertette az 1953-at követő egyes évek szerint. Rámutatott Ukrajna jó példájára a kukoricatermesztésben,- majd az egyes szövetségi köztársaságok helyzetét vázolta. Mit mutatnak a példák? — folytatta beszámolójában. — Azt, hogyha a szovhozok és a kolhozok tiszta, gyommentes földön fognafy dolgozni, ha harcolni fognak minden csepp vízért, ha nemesített vetőmagot alkalmaznak, akkor mindig jó termésre számíthatnak. Elsősorban az a fontos, hogy a földet gyomtalanítsák. Ideje már, hogy a kolhozokkal és szovhozukkal szemben felszámolják a parancsolgatást, mellőzve a termelők és a szakemberek nézeteit. Azért kell erről beszélni, mert gyakran hivatalos hangot ütnek meg a szavhozokkal és kolhozokkal szemben rájuk kényszerítik a vetési és agrotechnikai időpontokat. Ez csak árthat. Tekintetbe kell venni a szakemberek nézetét, vélerné nyét, támogatni kell azt, amit a tudomány felfedezett és a gyakorlat igazolt. A párt és szovjet funkcionáriusok, a termelési igazgatóságok rezetői mindenekelőtt maguk is tanuljanak, ne akarják átvenni a tudományos intézmények szerepét és ne akarjanak oktatgatni másokat. Ha oktatgatni fogunk, ha a földi agrotechnikát a Holdról fogjuk irányítani, akkor mi haszna lesz a tudományos intézményeknek, akkor hivataloskodni fogunk. Ezt az úgynevezett irányítási „módszert" Szaltikov—Scsedrin már akkor kigúnyolta, amikor még a világon sem voltam. Néhány szó a Földművelésügyi Minisztérium feladatáról Hruscsov elvtárs azután az egyes termelővidékek problémáival foglalkozott, majd rátért az irányítás kérdéseire. A kolhozok és a szovhozok közvetlen irányítására termelési igazgatóságok létesültek. Az adminisztratív feladatokat kivontuk a földművelésügyi minisztérium hatásköréből. Most minden erejét a tudomány fejlesztésére, a tudományos sikerek és a haladó tapasztalatok termelési érvényesítésére összpontosíthatja. Mi legyen a földmüvelésügyi minisztérium tevékenységének mutatója, miről zetek jő munkájáért, a gyakorlati érvényesítésre ajánlott tudományos felfedezések javaslatok minőségéért. Legyen felelős a tudumányos ismeretek gyakorlati érvényesítéséért, bizonyos tudományos felfedezés termelési eredményeiért. Ez tudományunknak, tehát a Szovjetunió földművelésügyi minisztériumának és az egyes köztársaságok földművelésügyi minisztériumainak fő feladata. A földművelésügyi minisztérium munkájának mutatója az övezetek szerint jól megszervezett vetőmagtermesztés, a nemesítés színvonala, a hibridek fejlesztése legyen a növénytermesztésben, az állattenyésztésben és a baromfitenyésztésben. A földművelésügyi minisztérium támogassa a kémia fejlődését és meghonosulását a mezőgazdaságban, a hatásosabb műtrágyafajták, gyomirtószerek, permetezöanyagok, fejlődésserkentő szerek és különféle biokémiai készítmények alkalmazását. Azt hiszem, elsősorban a gyakorlattal a tudománynak a termelés növekedésére és az életszínvonal emelkedésére gyakorolt hatásával összefüggő tudományos kérdések köre tartozik a földművelésügyi minisztériumra. A társadalom fejlődésével párhuzamosan az agrártudomány szerepe is elmélyül. A földművelésügyi minisztériumnak gondoskodnia kell arról, hogy a szovjet agrártudomány színvonala mindig megfeleljen azoknak a feladatoknak, amelyek a kommunizmus útján hazánk előrehaladásával egyidejűleg felmerülnek. Az elmondottak az Országos Mezőgazdasági Gépkereskedelmi Társulásra is vonatkoznak. E szervezet dolgozói aktívan segítsék a kolhozokat és szovhozokat, törekedjenek a technika jobb felhasználására, az új gépek alkalmazására a termelésben, hogy lehetővé tegyék a munka termiiyen *munkae'redményekért feg^t i meíékenységének lényeges növekedőIelős? Felelnie kell a tudományos inté- 1 sét. IV. Állítsuk helyre és szigorúan tartsuk be a párt- és állami ellenőrzés lenini elveit Elvtársak! A népgazdaság pártirányításának átszervezéséről tárgyalunk, és főként a jobb párt-, állami és társadalmi ellenőrzésre kell törekednünk. A XX. kongresszus a Központi Bizottság feladatává tette, hogy ez irányban gyakorlati intézkedéseket dolgozzon ki és léptessen életbe. A kommunizmus építésében sakkal jelentősebbek lehetnének sikereink, ha mintaszerűen megszervezett ellenőrzéssel rendelkeznénk a pártirányelvek és a kormányhatározatok végrehajtásának gyakorlati felülvizsgálására. Az ellenőrzés és a felUgyelet helyes megszervezése a párt és az állam tevékenységének egyik legfontosabb lenini elve, hatalmas eszköz a párt- és államirányítás megerősítésére, a párt qs a tömegek kapcsolatának szilárdítására, a tömegek bevonására a társadalom irányításába. ,

tli

l Ellenőrizni az embereket, ellenőrizni a tényleges végrehajtást Lenin a szovjet állam fennállásának első napjaitól kezdve óriási jelentőséget tulajdonított a felülről lefelé gyakorolt ellenőrzés és felügyelet megszervezésének. „Ellenőrizni az embereket és ellenőrizni a tényleges végrehajtást — ez és újra ez, csakis ez most a munkánk, egész politikánk lényege." (Lenin művei, 33. kötet. 218. oldal, Szikra kiadás.) Lenin nagy és felelős feladatokat rótt a párt- és állami ellenőrzésre. „Hogyan szervezzük a Munkás-Paraszt Felügyeletet" és „Inkább kevesebbet, de jobban" című, élete utolsó időszakában írt műveiben, — melyekben javaslatot tett a XII. pártkongresszusnak — sokoldalúan kidolgozta az ellenőrzés megszervezésének elveit a szovjétállamban. Ezeknek az elveknek lényege a párt- és állami ellenőrzés egyesítése, amit a párt meg is valósított, amikor egyesítette a Központi Ellenőrző Bizottságot és a Munkás-Paraszt Felügyeletet. „így kapcsolom össze gondolatban munkánk, politikánk, taktikánk, stratégiánk általános tervét az újjászervezett Munkás-Paraszt Felügyelet feladataival. Ebben látom annak a rendkívüli gondoskodásnak, rendkívüli figyelemnek az igazolását, amelyben a Munkás-Paraszt Felügyeletet azáltal kell részesítenünk, hogy rendkívüli magasságba emeljük,..." (Lenin művei, 33. kötet. 504. oldal. Szikra kiadás.) Lenin művei meghatározzák az ellenőrzés lényegét és feladatait. Lenin szerint az ellenőrzés nem rendkívüli intézkedés; legyen állandó, támaszkodjék a dolgozókra, s ugyanakkor a párt és az állam megbízható eszköze legyrn az egész irányító gépezet tökéletesítésére. A gazdasági élet és a termelőerők óriási fejlődése mind nagyobb méreteket ölt, s ezzel egyidejűleg a tömegek ellenőrző szerepe ls növekszik. Lenin vezetésével hazánkban a központi Ellenőrző Bizottság — Munkás-Paraszt Felügyelet formájában tömör párt- és ájlami ellenőrző rend szert alakítottunk ki. Az ellenőrzés megszervezésében aktívan részt vettek a dolgozók nagy tömegei. Ez volt a legdemokratikusabb ellenőrzési rendszer, amelyet a világ egyetlen állama sem ismert. Éles fegyver volt ez a párt és az állam kezében a bürokraták és a hivatalok ellen, a hatalommal való visszaélés, az élősködők, a néptulajdon megkárosítói ellen. A sajtó beszámolt az ellenőrző szervek tevékenységéről, és a szocializmus ellenségei, az élősködők és a •bürokraták rettegtek a forradalmi társadalom nagy erejétől. Sztálin durván megszegte a pártés az állami ellenőrzés megszervezésének lenini elvét. A szovjet hatalom első éveiben kialakult nagyszerű ellenőrzési rendszert a személyi kultusz idején gyakorlatilag felforgatták és a tömegektől elszakadt bürokratikus ellenőrző apparátussal helyettesítették. A párt- és az állami ellenőrzésnek ez a kezelésmódja nem volt véletlen, Sztálin már Lenin életében helytelen. nézeteket vallott az ellenőrzés szerepéről és jelentőségéről és nézetei ellentétben álltak a lenini elvvel. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk, egy nagyon fontos dokumentumot, Ienin 1920. január 24-én kelt levelét, melyben javaslatokat tett az ellenőrzés megszervezésének Sztálin személyes részvételével kidolgozott irányelveire. Lenin javasolta, hogy a tervezeteket át kell dolgozni, mert egy szóval sem említi az egész dolgozó tömeg bevonását az ellenőrzésbe. Lenin a levélben az ellenőrzés fö céljaként említi: „az egész dolgozó tömeget, mind a férfiakat, mind különösen a nőket be kell vonni a Munkás-Paraszt Felügyelet munkájába." (Lenin művei, 30. kötet, 297. oldal. Szikra kiadás) Lenin életéHen és a halála utáni első években a lenini ellenőrzési rendszer működött. Később Sztálin számos intézkedést foganatosított, amelyek a valóságban eltérést jelentettek a lenini ellenőrzési elvektől. Sztálin javaslatára az egységes pártés állami ellenőrzési szerv helyett 1934-ben a párt XVII. kongresszusán két ellenőrző központot állítottak fel a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának Központi Bizottsága mellett működő Pártellenőrző Bizottságot és a Szovjetunió Népbiztosainak Tanácsa mellett működő Szovjet' Ellenőrző Bizottságot. E két ellenőrző központ létrehozásával megszegték az egységes pártés állami ellenőrzés elvét, pedig Lenin éppen ezt az elvet védelmezte a XII. pártkongresszusnak tett javaslataiban. Mint tudjuk, a XII. pártkongresszus egyhangúlag jóváhagyta az egységes párt- és állami ellenőrzés létrehozásának lenini eszméjít és külön határozatot hozott e kérdésm °"

4

m Sztálin egy másik fontos lenini eltfeto-is Megszegett, azt, hogy az egész dolgozó tömeget be kell vonni az ellenőrző szervek munkájába. A Szovjet Ellenőrző Bizottság felállítása (1934-ben) a valóságban teljesen felszámolta az állami ellenőrző szerveket segítő csoportok szélesen elágazó hálózatát, az Állami Ellenőrzésügyi Népbiztosság felállítása (1940ben) pedig egyáltalán nem tételezte fel a dolgozók bevonását az ellenőrzésbe. Mehľisz volt ellenőrzésügyi miniszter 1948-ban olyan utasítást adott ki, mellyel elszigetelte az állami ellenőrző apparátust a többi szovjet intézménytől. A személyi kultusz idején, különösen a tömeges megtorlások éveiben sok fontos ellenőrző funkciót az állambiztonsági szervekre ruháztak, melyeknek vezetői a párt fülé akarták magukat helyezni. Az ellenőrzés lenini eszméje összeegyeztethetetlen a személyi kultusz Ideológiájával. Az utóbbi években, kiilünösen a XX. kongresszus után a párt intézkedéseket hozott a személyi kultusz küvetkezményeinek felszámolására. Ezek közé tartoztak az ellenőrzés fokozására és a végrehajtás fokozott ellenőrzésére tett Intézkedések. Csakhogy még nem tettünk meg mindent azért, hogy végleg kiküszöböljük az ellenőrzés megszegésében mutatkozó nagy fogyatékosságokat. Az ellenőrzési szervek struktúráját szervezetileg ínég nem állítottuk vissza oly módon, hogy az megfeleljen a lenini eszméknek. Vissza kell térnünk Lenin útmutatásaihoz és a jelenlegi viszonyok figyelembevételével kell létrehoznunk a legfelsőtől a legalsókig a párt- és állami ellenőrzés szerveit. Miben vannak ellenőrzési rendszerünk fö fogyatékosságai? Elsősorban abban, houv nincs nálunk olvan Ellenőrző Központ, amely párt- és állami vonalon egységes ellenőrzést gyakorolna a központban és a helyszínen. A pártellenörzés állapotát szervezeti szempontból nem lehet kielégítőnek nevezni. Nem ellenőrzik kellőképpen a helyszínen a párthatározatok végrehajtását, külön pártellenörzési szervek pedig lényegében véve nincsenek. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Ellenőrző Bizottság és a helyi pártbizottságok főként személyi ügyekkel és a kommunisták bejelentéseivel foglalkoz-. nak. Az állami ellenőrzés szervei még roszszabbul dolgoznak. Rossz a kapcsolatuk az élettel, a dolgozók tömegeivel, az ellenőrzést alapjában véve lizetett apparátus végzi a széles közvélemény bevonása nélkül. Az állami ellenőrzés ma lényegében véve rendőri funkciókat végez, mindössze azzal a különbséggel, hogy ha felfedez valamilyen visszaélést vagy bűntettet, nem mindjárt vonja felelősségre a vétkeseket, hanem az ügyet a rendőrség vagy az ügyészség elé terjeszti. Az állami ellenőrzés a legjobb esetben csak lerögzíti a visszaélést vagy a büntettet, de nem tesz intézkedéseket az ilyen jelenségek megakadályozására. Az ellenőrzési szervek fontos feladata, hogy megszüntessék a szemfényvesztést, a jelentések meghamisítását, a lokálpatriotizmust, a megvesztegetést, az állam anyagi eszközeinek pazarlását és eltulajdonítását. Sajnos, az Ilyen esetek nagyon el*: terjedtek. A kalinyinl terület kolhozaiban és szovhozaiban az első negyedévben 140 esetben állapították meg az állami kimutatások szépítését és meghamisítását, a zaporozseí terület kolhozaiban és szovhozaiban az első félévben 116 ilyen eset for-, dult elő. A csitai népgazdasági tanács építőipari szervezeteiben egy év alatt 38 esetben állapították meg, hogy a valóságban elvégzett munka értékét 180 000 rubellel növelték. Azt mondhatnánk, hogy egyedülálló esetek, csekélységek. Ám ha nem leplezzük le és küszöböljük kl idejében ezeket a jelenségeket, akkor komolyan fékezhetik fejlődésünket. Sok helyi szervezet nem küzd erélyesen a különféle csalók és csirkefogók ellen. Azok a csalók, akik befurakodtak a Kirgiz SZSZK egyik kötöttárugyárába, hosszai időn át meglopták az államot. Több mint 3 millió rubel értékű árut tulajdonítottak el. A szovjet bíróság szigorúan megbüntette a vétkeseket. De kérdés, hogyan működhettek e csalók éveken át a párt- és szovjet és más szervezetek szeme előtt. A Kazah, a Litván, az Ukrán SZSZKban és az OSZSZSZK számos területén most folyik vizsgálat nagy menyr nyiségű szemes termények és szalma eltulajdonítása és eladása ügyében. A vétkesek 4 millió pud gabonát loptak el. Kiderült, hogy a csalók sok esetben a nyilvántartás hiányát használták ki. Felháborodást váltanak ki a megvesztegetési esetek. Lenin a forradalom leggonoszabb ellenségének nevezte a megvesztegetést. Az SZKP Központi Bizottsága az év elején különlevéllel fordult a pártszervezetekhez és felszólította őket, fukuzzák harcukat a megvesztegetés és a köztulajdon meglopása ellen. Megengedhetetlen, ha egyes pártbizottságok eltörik a kommunisták hivatali visszaéléseit, sőt néha védelmükbe veszik és pártfogolják az ilyen párttagokat. Tudjuk, hogy Lenin mindenkor ellenezte, hogy a törvénysértőket csak a'zért vegyék védelembe, mert párttagok. Követelte: szűnjék meg minden lehetőség arra, hugy az uralkodó párt helyzetét kihasználva enyhítsék a szovjethatalom türvényeit megszegő kuminunisták felelősségét. Hruscsov elvtárs ebben az össze-, függésben felolvasta Lenin 1922. március 18-án kelt, eddig nyilvánosságra nem hozott feljegyzését. Szóban forgó feljegyzésében, amelyet a párt politikai bizottságának tagjaihoz intézett, Lenin azt javasolta, hogy részesítsék szigorú dorgálásban a moszkvai pártbizottságot a kommunista párttagokkal szemben tanúsított elnéző magatartása miatt. A Központi Bizottság — írta Lenin — ki fogja zárni a pártból azokat, akik a legcsekélyebb kísérletet is teszik a bíróság befolyásolására oly módon, hogy enyhébb színben tüntetik fel a kommunisták felelősségét. Lenin javasolta, hogy körlevélben hozzák az igazságügyi népbiztosság tudomására: a bíróságok a kommunista párttagokat szigorúbban büntessék, mint a pártonkívülieket és ha a népi bírák és a népbiztosság kollégiujnának tagjai ezt nem teljesítik, akkor le kell őke-t váltani hivatalukból. Rendületlenül tartsuk szem előtt Lenin utasításait, hogy a párttagoknak nincsenek előnyeik és kiváltságaik a többi dolgozókkal szemben, csak nagyobb kötelességeik vannak. A párt- és állami ellenőrzés új viszonyok között Elvtársak! A kommunizmus szélesen kibontakozó építésének időszakában — mint az SZKP programja is hangsúlyozza — tovább növekszik a kommunista párt szerepe és jelentősége államunk rendszerében. Ezért a pártnak, mint a szocialista társadalom legnagyobb tekintélyű társadalmi szervezetének, irányítania kell az egész ellenőrzést, az ellenőrzés szervező és irányító erejévé kell válnia. Lenin az állami és a pártvonal hajlékony egyesítésében látta a sikeres munka biztosítását, politikánk rendkívüli erejének forrását. Hogyan szervezzük meg a gyakorlatban, a lenini utasítások alapján, a tapasztalatok és a mai követelmények tekintetbevételével a párt- és állami ellenőrzést? (Folytatás az 5. oldalon) Ü] SZÖ 4 * 19B

2- november 21.