Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-20 / 321. szám, kedd

Marad és dolgozik tovább... A Gazdálkodás Tudományos RendM szere Intézetének a nevéből ls következtethetünk küldetésére. Itt, ebben az Intézetben kerestük fel a sokéves tudomá nyos munkásságé ról külföldön ls Jól Ismert és szakma körökben nagyra becsült Karel Kou bek mérnököt, a műszaki tudomá nyok doktorát, aki a Mezőgazdaság Főiskola docense ként ma is nagy szeretettel és odaadassal oktatja az ifjúságot. Azt hinnéd, Idős, mogorva tudós hajol iratai fölé, mert években bizony alaposan túllépte már a hatvanat. Ennek azonban ellentmond gyors észjárása, irigylésre méltó kedélye, fürge mozgása. Nem, pihenésre még csak nem ls gondol. A legszívesebben még mindig -állatai között tartózkodik valamelyik kísérleti gazdaságban. — Bárcsak még sokkal többen volnának az olyan fáradhatatlan, önfeláldozó, hivatásuknak élő, ízig-vérig szakemberek, mint Koubek elvtárs — mondják fiatalabb munkatársai, akik megszokták, hogy kiapadhatatlan tapasztalataiból merítsenek, hogy megtanácskozzák vele szakmabeli problémáikat. 1924-ben a prágai Mezőgazdasági Főiskolán segédtanárként kezdte gyakran göröngyös pályáját, de ma már csak a jóra, a szépre emlékezik. — Hosszú, igen hosszú utat tettem meg azóta — sóhajtja, miután megtörülte szemüvegét. — Amikor négy évi munka után kiváltam a főiskola kebeléből, azért tettem, hogy ne csupán a katedráról terjesszem az elméletet. Gyakorlati tudásomat ts növelni akartam — vallja. Mindig szerettem az embereket. Közelebb akartam kerülni hozzájuk, no meg az élethez, a gyakorlati munkához. így került a szlovákiai Topof' čiankyban működő Fajnemesltő Intézethez. Az ott eltöltött öt esztendő életének egyik legtermékenyebb, sikerekben gazdag időszaka. Sok jó barátra, kedves ismerősre tett szert. Olyanokra, akikre mindig, még ma is szívesen gondol, akik nagy örömére, valahányszor errefelé járnak, mindig felkeresik. — Szinte érthetetlen, mily nagy ellenállásba, meg nem értésbe ütközött kezdetben a sertésszaporítással kapcsolatos tapasztalataim megvalósítása — csóválja a fejét, miközben belemelegszik mondanivalójába. Kartársai sokáig attól tartottak, hogy a keresztezés folytán csorba esik a tenyészállatok fajtisztaságán. Jó időbe beletelt, amíg meggyőződtek téves felfogásukról, arról, hogy a fehér sertés és a cornwalli fekete sertés keresztezésének eredménye a nem annyira zsírbő, mint inkább húsos, életképes állat, mely sokkal edzettebb és jóval szaporább, mint a fajtiszta fehér sertés Ez a keresztezéssel történő szaporítási mód annyira bevált, hogy még gyakrabban alkalmaznák, ha nem mutatkozna nagy hiány a cornwalli tenyészállatokban. A keresztezés problémájával egyébként Szlovákiában dr. Vojtech Kováč mérnök, a nitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára, kedves barátom, régi munkatár sam foglalkozik igen jó eredménynyel — mondja a tudós tanár. Még ennél Is komolyabb probléma a szarvasmarhák keresztezése. Ezt a kérdést az uhfinčvesi Állattenyésztési Kutatóintézetben végzett kísérletezések alapján az ayshirei bikák és hegyvidéki szarvasmarháink párosításával oldották meg. A Földművelésügyi Minisztériumban, 1960 óta pedig a Gazdálkodás Tudományos Rendszerének Intézetében latba vetve minden eddigi tapasztalatalt azon fáradozik, hogy a tudományos elmélet, a kutatások és kísérletezések eredményeit a gyákorlatba átültessék, megvalósítsák, a társadalom javára hasznosítsák. H

ogyan? Az erre a célra kijelölt mezőgazdasági üzemeket irányító Kerületi és Területi Állomások bekapcsolásával. Koubek elvtárs intézete ma már 162 450 hektárnyi területen 113 mezőgazdasági állomással dolgozik együtt. A mezőgazdasági termelés egyes ágaiban dolgozó, ide kiküldött szakemberek pontosan az intézet tudományos irányelvei, útmutatásai alapján járnak el és előre meghatározott időközökben részletesen beszámolnak eredményeikről az intézetnek. Így például sok gondot okozott, hogy a szarvasmarhákat egész éven át azonos mennyiségű és minőségű takarmánnyal, egyenletesen lássák el. A takarmányalap biztosítása a téli időszakra, a veszteségek kiküszöbölése nyáron, főleg aratáskor, elég sok fejtörést okozott a kollektívának. — De végül ls megoldottuk ezeket a problémákat, sőt a takarmány konzerválásának a kérdését ls. A takarmány silőzása például a legújabb módszer szerint szervetlen savak (kénsav, sósav) felhasználásával történik. De ez a cél ammoniákos víz alkalmazásával is elérhető a sUőtakarmány nltrqgéflU'el va? 10 dúsítása érdekében — magyarázza Koubek elvtárs. A nagyüzemi technológia, alkalmazásával igen jó tapasztalatokat ért el az Intézet a gabona aratásánál, a cukorrépa, a burgonya termesztésénél, a széna betakarításánál és másutt. — A takarmányos vetésforgó kidolgozása is a mi feladatunk — szövi tovább a szót. — A takarmánynövények szakszerű értékesítésének a módja, különös tekintettel a silózásra, az egész vegetációs időszakban nem kis gondot okoz az intézet dolgozóinak. Az intézet legfontosabb feladatai közé tartozik jelenleg a borjúnevelés módszerének a kidolgozása a nagy befogadóképességű istállókban, az idei kormányhatározat értelmében. — Mondanom sem kell, hogy a munkát Idejében elvégeztük, a tervrajzok szerint épült istállók elkészültek. Próbaüzemeltetésük folyamatban van — jelenti ki Koubek elvtárs. — Legközelebbi terveink? Mi más volna, mint teljesíteni a párt által kitűzött feladatot: a mezőgazdaságot az ipar színvonalára emelni. Sokat, nagyon sok mindent kell még bevezetnünk, elvégeznünk, még több hibát kiküszöbölnünk, hogy nagy terveink megvalósulhassanak. Az Intézet, legközelebbi feladatainak egyike a talaj intenzív kihasználása és megművelése a takarmánytermelés és szarvasmarha-tenyésztés céljára. Tudományos gazdálkodási módszereik betartása mellett a szakosítás néhány alapelvének az érvényesítésére is sor kerül. Czép és nagy tervek várnak a » Gazdálkodás Tudományos Rendszerének Intézetére és igy az örökifjú Koubek elvtársra is, aki hallani sem akar a pihenés lehetőségéről. Munkatársai örömére, valamennyiük elégedettségére elhatározta, hogy marad és dolgozik tovább. Marad, mindaddig, amíg a -társadalomnak hasznára lehet. KARDOS MÁRTA kultÚRa A szabadság- és hazaszeretet muzsikája A. P. Borogyin Igor herceg című operájának bemutatója a bratislavai Nemzeti Színházban Már elöljáróban megállapíthatjuk, a Szlovák Nemzeti Színház operaegyüttese méltó módon ünríepelte meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulóját A. P. Borogyin Igor hercegének bemutató előadásával. Az orosz nemzeti zene megteremtője ugyan Glinka, de útjának, művének folytatói, a realista nemzeti zeneművészet elmélyítő! között Borogyin az egyik legnagyobb óriás. Muszorgszkij, Rimszkij Korszakov, Kjui és Balakirev mellett ő is tagja az Ötök csoportjának, amely a múlt század másik felében áttöri a meg nem értés közönyét, a tiltakozás gátait és diadalra viszi a forradalmian merész, új orosz muzsikát. Borogyinnak ez az egyetlen operája. Kitűnő sebész, híres vegyész és természettudós volt, nem szentelte a zenének minden idejét. Ezt a daljátékát sem tudta teljesen befejezni, pedig lľ^évig dolgozott rajta. Glazunov és Rimszkij Korszakov egészítették ki a hangszerelést, hogy ma töretlen egységben, művészi teljességében csendülhessen fel előttünk a zeneirodalom egyik legszebb alkotása. Az Igor herceg zenéje mély gyökerekkel kapaszkodik az orosz népdalklncs televényébe és ebben élesen letér a nyugati muzsika fejlődését utánzó korabeli orosz zeneszerzők útjáról. Még ettől is jelentősebb az eszmei A Szlovák Nemzeti Front bratislavai városi bizottságának székhelyén rengeteg ajándé' gyűlt össze, amelyeket Szlovákia fővárosának dolgozói és ifjúsága a Barátság Stafétájával a szovjet népnek küld. Képünkön Mária Fázíková és )án Hudec az SZNF városi bizottságának dolgozói az ajándékokat csomagolják. , (V. Pfibyl — CTK — felv.) Beszélgetés problémákról A fifakovói KOVOSMALT a közép-szlovákiai kerület déli részének egyik legjelentősebb üzeme. Zománcedények, tűzhelyek, kályhák, konyhaberendezések és más háztartási cikkek készülnek itt gazdag választékban. A gyárnak fontos szerepe van mind a hazai piac ellátásában, mind a külkereskedelemben. Az utóbbi időben azonban akadozik a terv teljesítése. A háromnegyed évet jelentős lemaradással zárták és nem következett be lényeges javulás az utolsó negyedévben sem. Nem teljesítették a termelési feladatokat, a munkatermelékenység tervezett növelését és jóval túllépték a béralapot. Az üzemben a gazdálkodás jelenlegi helyzete tehát nem mondható kielégítőnek. Az okot kutatva mint legtöbb esetben, ezúttal is objektív és szubjektív tényezőkkel találjuk magunkat szemben. A kétségkívül fennálló objektív nehézségek ellenére a lemaradás legfőbb oka az, hogy a múlt évhez viszonyítva lényegesen nagyobb feladatok megvalósítására nem teremtették meg a feltételeket. Különösen megnyilvánul ez a szervező és irányító munka fogyatékosságaiban. Az üzemi pártbizottság és a részlegek pártalapszervezetei szívós harcot vívnak a nehézségek leküzdéséért, a kedvezőbb munkafeltételek megteremtéséért. Az alapszervezetek elnökeivel elbeszélgettünk a részlegeikben felmerülő legégetőbb problémákról, azokról, amelyek a kongresszus előtti vitában leginkább foglalkoztatták az üzem dolgozóit. 4 VASS FERENC elvtárs, az öntödei pártalapszervezet elnöke hangsúlyozza: — Részlegünkben a legfontosabb feladatnak tartjuk a tervteljesftés biztosítását, s a gépesítés és műszaki fejlesztés útján a jobb munkafeltételek kialakítását. Az öntöde munkája nagyban befolyásolja az egész gyár termelését. Az elégtelen kapacitás egyike a legnagyobb objektív nehézségeknek. A részleg vezetői szerint a rendelkezésre álló termelési területet már teljesen kihasználják, a termelést csakis a műszak! fejlesztés és az új termelési módszerek segítségével növelhe tik tovább. Ebben az irányban jelentős igyekezetet fejtenek ki. Folyamatban van a fémformákba való öntés bevezetése. A legfontosabb változás azonban az, hogy az egész formázási függőszalag-rendszerűre építik át. Az új rendszer nagyban növeli majd a munkatermelékenységet — a régihez viszonyítva mintegy hetven százalékkal —, jelentősen megkönnyíti a munkát és megjavítja a munkafelté teleket. — Az utóbblak számunkra különösen nagy jelentőséggel bírnak a munkaerőhiány, a nagy munkaerőhullámzás és munkamulasztás leküzdésében — mondja Vass elvtárs. Ezek a bajok jelentik számunkra a termelés legnagyobb akadályait. A politikai munka fokozása mellett a munkafeltételek megjavítása nagy kihatással lesz a dolgozók állandósítására. A folyamatban levő műszaki intézkedések tehát kétségkívül nagyon fontosak nemcsak az öntöde, hanem az egész üzem szempontjából, összpontosított figyelmet érdemel tehát ez a kérdés valamennyi érdekelt szerv, szervezet és dolgozó részéről, Határozottan véget kellene vetni az e feladat végrehajtásában megnyilvánuló, immár nagyon is számottevő késlekedésnek. — Erős pártszervezet működik a lemezosztályon — mondja MAG VILMOS, a pártszervezet elnöke Hozzáteszi azonban azt is, hogy sajnos, még nem mindegyik párttag teljesíti kifogástalanul a párttagsággal járó kötelességeit Éppen ezért nagy súlyt fektetnek a politikai munkára nemcsak a pártonklvüllek között, hanem magában a pártszervezetben is, hogy valamennyi párttag a kommunista névhez méltó jó példát mutasson. — A legégetőbb problémáink? — ismétli meg a kérdést a pártelnök elgondolkozva. — Egy ilyen kiterjedt részlegben nagyon sok probléma merül fel. Közülük első helyen kell megemlítenünk, hogy a részleg gépei általában öregek. Ennek következtében géphiba miatt gyakran kiesnek a termelésből, ami érzékenyen sújtja a gyár többi részlegeinek munkáját is. A pártszervezetnek ezért arra kell törekednie, hogy a dolgozókban elmélyítse a gépek és más berendezések jó karbantartáséért viselt felelősségtudatot. Nagyon sokat • jelentene az ls, ha a gépjavítók nagyobb igyekezetet fejtenének ki a gépjavítások idejének lerövidítésében. — Sok problémát okoz a lemez minősége és a választék hiánya — folytatja Mag elvtárs. A hengerdékben dolgozó elvtársaknak nagyobb gondot kellene fordítaniuk a választékterv teljesítésére és sohasem volna szabad szem elől téveszteniük, hogy a hengerlésnél a technológiai folyamat legcsekélyebb megsértése is súlyos nehézségeket és károkat okoz nálunk a lemez sajtolása közben. A fontosabb problémák közül megemlíthetnénk még, hogy a fémnyomá? szakaszén kevés a szakember, a hosz szú betanítási idő miatt erre a mun kára gyéren jelentkeznek: A bádo gosműhelyben sincs biztosítva ť szakmai utánpótlás. Az ts idekívánko zik, hogy az új présház nem szolgálja teljesen eredeti célját. Ott szerelik az ún. hideg-, meleg- és mosogatóasztalokat, sőt ott raktározzák a kész gyártmányokat is. Helyszűke miatt ezek az értékes árucikkek gyakran megrongálódnak, azonkívül ez az állapot fékezi a termelőmunkát és fokozza a balesetek veszélyét. Sok nehézséget okoz az is, hogy gyárunkban nincs kielégítően megoldva a részlegek közötti szállítás kérdése. Gyakran a gépek mellől vonunk el munkásokat az anyag- és áruszállításra, ami természetesen a termelés rovására megy. A részleg pártbizottsága mélyrehatóan foglalkozott a munka megjavításának kérdéseivel és számos konkrét intézkedést javasol. Egyebek között a műhelyek és a mesterek közötti együttműködés megjavítását, a dolgozók szükséglet szerinti átcsoportosítását, a veszteségidők okainak alapos elemzését mielőbbi kiküszöbölésük céljából, a legfontosabb gépétnél a háromműszakos üzemeltetés bevezetését, a fülezőben előrevágó szerszámok alkalmázásával az anyagtakarékosság fokozását. A zománcozóban mutatkozik meg legjobban a munkaszervezés fogyatékosságainak egyik legkomolyabb következménye, a rohammunka. KORONCI ERZSÉBET elvtársnő, a részleg pártszervezetének elnöke ennek az állapotnak leküzdését a legfontosabb feladatnak tartja. — Sokszor akkor kapjuk meg a félkészterméket, amikor már szállítani kellene. Néha úgyszólván a hónap utolsó harmadában kell a havi feladatok nagy részét elvégeznünk. Émiatt aztán nemegyszer csorbát szenved a jó minőség követelményeinek betartása. A selejt elleni küzdelem a pártszervezet politikai munkájának egyik igen fontos része. Ezt tartja szem előtt a szocialista munkaveiseny keretében a magasabb szakképzettség elnyerésére irányuló törekvés is, amelyben főként a szocélzatosság, amely egy pillanatra sem hagy kétséget afelől, hogy ez a zene méltó fegyvertársa lett az orosz realista irodalomnak. Merészen előtérbe állítja a népet, az egyszerű dolgos emberek gondját és álmait mintázza és harcra buzdít. Igen, az Igor hercegben a főhős tulajdonképpen a nép, amely szabadságáért mindig harcra kész, amely az idegen ellenséggel szemben bátran vállalja a csatát. Igor herceg alakja is azért nő oly magasba ebben az operában, mert megszemélyesíti a haza és a nép iránt hű főurat, aki még vérben, vészben, vereségben is hisz a hős orosz nép törhetetlen erejében. Borogyin dallamdús, erőteljes zenéjében törvényszerűen jut nagy szerephez a kar, amely a mű — lírai epikus jellegével összhangban nem ls annyira drámai hatást hivatott kiváltani, hanem inkább kimondottan zenei tényezőként szerepel. Nem véletlen, hogy ez a daljáték az 1890. évi első bemutató óta állandóan műsoron van, valóban nemzeti opera lett és átlépve az orosz birodalom határait, az egész zenekedvelő világ gondosan ápolt kincsévé vált. A bratislavai előadás rendezője, Miroslav Fischer, nem törekszik a korszerűsítésre, beéri a konvencionális játékmóddal. Mintha ezzel azt akarná bizonyítani, hogy ez az opera klasszikus felfogásban is közvetíti korunknak a szabadság- és haza-: szeretetet, a nép erejébe vetett hit nagy gondolatait és zenéjének monumentalitásával, gazdagságával és szlnességével meghódítja a mai hallgatóságot ls. Ez lényegében így igaz. Csupán az sajnálatos, hogy Fischer nem tudta lerövidíteni az egyes képek közti túl hosszú szüneteket. Az énekesek közül kimagaslóan a legjobb — nem stílusosan mondhatnánk azt Is, hogy az előadás motorja — Bohuš Hanák. A címszerepben főleg biztosan szárnyaló, dús színezetű, meleg baritonjával alakjának erkölcsi erejét sugárzó játékával is újra meggyőzött minket európai viszonylatban is számottevő képességeiről. A poloveciek kánját éneklő 'Ondrej Malachovský is már több a nagy ígéretnél. Mellettük Jaroszlavna szerepében Mária Hubové finom szopránja tetszett. Jó volt a kán lányát éneklő Nina Hazuchová és a Galickij herceget alakító Gejza Zelenay is. A poloveci táncok sikerült koreográfiai megoldása Jozef Janko munkáját dicséri, míg a zenekar telt, erőteljes hangja és fegyelmezett Játéka Tibor Frešo karmestert. Gály Iván cialista munkabrigádok és az e címért versenyző csoportok tűnnek ki. BOTOS JÓZSEF, a szerelcosztály alapszervezetének elnöke a legfontosabb feladatnak a munkaszervezés megjavítását és a munkafegyelem megszilárdítását tartja. — A vezetők Jó szervezéssel sokat segíthetnek az anyagellátás fogyatékosságaiból adódó nehézségek leküzdésében is — szögezi le. A munkafegyelemmel kapcsolatban nemcsak azt hozza fel, hogy sokan nem tartják be a. munkaidőt, későn jönnek és korábban abbahagyják a munkát, de nagy hibának tartja a vezető dolgozóknak a munkafegyelem megszegőivel szemben elfoglalt gyakran elnéző magatartását. Itt vetődik fel egy Igen fontos kérdés, amellyel a gyár más részlegeiben ls találkoztunk. Ez a gazdasági vezetők rendszeres politikai nevelésének feltétlen szükségessége. Sok vezető nem áll azon a színvonalon, amelyet a feladatok nagysága megkövetel. Az alapszervezeteknek ezzel a kérdéssel érdemben foglalkozniuk kell. Problémákról beszélgettünk a fifakovói KOVOSMALT pártfunkcionáriusaival. Néhányat a fentiekben felvetettünk. Teljességre természetesen nem törekedhettünk, hiszen egy gyár élete és problémái nagyon sokrétűek, szerteágazóak. A legfontosabb, hogy a fő problémák a pártszervezetek figyelmének középpontjában álljanak, s céltudatos szervező és politikai munkával mozgósítsák megoldásukra az üzem valamennyi dolgozóját. Kiváltképpen nagy figyelmet kell szentelni a műszaki fejlesztésnek, mely mint a Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatiról szóló pártdokumentum hangsúlyozza „... feltételeink között a termelés, a munkatermelékenység és a hatékonyság növelésének döntő fort-ása." GÁL LÁSZLÓ 1962. november 20. * (Jj SZO 5