Új Szó, 1962. november (15. évfolyam, 302-331.szám)

1962-11-01 / 302. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesül jetele I UJSZO SZLOVAKIA KOHHUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1962. november 1. csütörtök • 30 fillér • XV. évf., 302. szám Antonín Novotný elvtárs hazatért Moszkvából (ČTK) — Antonin Novotný elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasá­gunk elnöke Jirf Hendrych és Otakar Simünek elvtársaknak, a CSKP KB politikai irodája tagjainak kíséretében szerdán, oktőber 31-én elutazott Moszkvából. A vnukovói repülőtéren az SZKP KB elnökségének tagjai — L. I. Brezs­nyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, F. R. Kozlov, az SZKP KB titkára, A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettese búcsúzott a csehszlovákiai elvtársaktól. Jelen volt N. P. Firjubin, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese, J. I. Gromov, a Szovjetunió külügyminisztériuma IV .európai osztályának vezetője és az SZKP KB vezető dolgozói. A küldöttségtől Richard Dvorák, Csehszlovákia szovjetunióbeli rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete és a csehszlovák nagykövetség dolgo­zói is elbúcsúztak. A csehszlovák küldöttséggel M. V. Zimjanyin, a Szovjetunió csehszlová­kiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is Prágába utazott. A délelőtti órákban V. Široký, J. Dolanský, L. Jankovcová, D. Kolder s B. Köhler, a CSKP KB politikai irodájának tagjai és póttagjai, továbbá Dubček és V. Slávik, a CSKP KB titkárai, valamint további elvtársak fo­gadták Antonín Novotný, Jirí Hendrych és Otakar Šimúnek elvtársakat és M. V. Zimjanyint, a Szovjetunió nagykövetét a ruzynéi repülőtéren. A fo­gadtatáson a Szovjetunió prágai nagykövetségének felelős dolgozói is jelen voltak. Üdvözlő táviratok az algériai államünnep alkalmából '(CTK) — Antonín Novotný, köztársaságunk elnöke, az Algériai Demok­ratikus Népköztársaság államünnepe alkalmából Ahmed Ben Bella minisz­terelnöknek üdvözlő táviratot küldött, amelyben többek között a követke­ző áll : „Csehszlovákia népe nagyra értékeli ez algériai nép áldozatos harcát, amely jelentős hozzájárulás a világ valamennyi haladó erőinek imperialis­taellenes küzdelméhez s a gyarmati rendszer végérvényes megszüntetésé­nek meggyorsításához. Csehszlovákia népe mély rokonszenvvel követi az Al­géria függetlenségének megszilárdítására s az építésével kapcsolatos fontos gazdasági, valamint szociális feladatok megoldására irányuló törekvése­ket". Köztársaságunk elnöke üdvözlő távirata befejző részében kifejezte őzt a meggyőződését, hogy a jövőben még jobban elmélyülnek 6 erősödnek Csehszlovákia és Algéria nemzeteinek kapcsolatai. Zdenők Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke az algériai államünnep alkal­mából Ferhat Abbasznak, az Algériai Demokratikus Népköztársaság alkot­mányozó nemzetgyűlése elnökének, míg Václav Dávid külügyminiszter Mo­hammed Hemiszti algériai külügyminiszternek küldött üdvözlő táviratot. Az emberiség hálás az atomháború vészfellegeinek eloszlatásáért U THANT A KUBAI KORMÁNNYAL TÁRGYAL Havanna (ČTK) — U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára kedden Ha­vannába érkezése után azonnal tár­gyalni kezdett Fidel Castroval, a ku­bai forradalmi kormány elnökével. Az ENSZ titkársága kedden este közleményt adott ki U Thant tárgya­lásairól. Eszerint „nagyon hasznos" tárgyalások voltak. U Thant a Castro­hoz intézett levelében említett vala­mennyi kérdést megtárgyalta a kubai kormány képviselőivel. Az ENSZ képviselője figyelmeztet­te az amerikai újságírókat, hogy több kérdés van napirenden, nem pedig egy, ahogyan az amerikai újságok jelezték. Az amerikai sajtó olyan szín­ben tünteti fel U Thant látogatását, mintha csak a katonai berendezések leszerelését akarná biztosítani. Az ENSZ-szóvivő hangoztatta, hogy a megbeszélések tárgya a Kubai Köz­társaság szuverenitásának szavatolá­sa. A kubai köztársasági elnök irodájá­nak hivatalos közleménye szerint U Thant ügyvezető ENSZ-főtitkár ked­den 2 óra 15 percen át tartó megbe­szélést folytatott Fidel Castro minisz­terelnökkel, Dorticos köztársasági el­nökkel, Raúl Roa külügyminiszterrel és más hivatalos személyiségekkel. A kubai fél világosan kifejtette állás­pontját, melyet a megegyezés érde­kében tekintetbe kell venni. (Folytatás a 4. oldalon) A Szlovák Nemzeti Tanácsra felelősségteljes leiadatok hárulnak Ülést tartott Szlovákia legfelsőbb államhatalmi és igazgatási szerve Jozef Lenárt elvtársnak, az SZNT elnökének életrajza A Szlovák Nemzeti Tanács tegnap megtartotta 10. ülését. Az ülést Ľudovít Benada elvtárs, az SZNT alelnöke nyitotta meg. A bevezetőben meg­említette, hogy az utóbbi ülés óta a Szlovák Nem­zeti Tanácsot nagy veszteség érte: rövid ég súlyos betegség után elhunyt Rudolf Strechaj elvtárs, az SZNT elnöke, a CSKP KB politikai irodájának pót­tagja, miniszterelnök-helyettes. A képviselők egy­perces csenddel emlékeztek meg az elhunyt Rudolf Strechaj elvtársról. Az SZNT alelnöke ezután üd­vözölte Pavol Kompišt, az építésügyi miniszter he­lyettesét, Miloslav Žaloudeket, az Állami Tervbi­zottság elnökhelyettesét, a kerületi ás a járási nemzeti bizottságok építésügyi bizottságainak el­nökeit, az építővállalatok igazgatóit, valamint az ülésen megjelenő többi vendéget. Ľudovít Benada elvtárs megnyitó beszédében rá­mutatott arra, hogy az SZNT állandóan figyelem­mel kísérte az állami terv teljesítésével összefüggő kérdéseket. Az iparra háruló feladatok mellett nagy súlyt fektetett a mezőgazdasági termelés nö­velésére, az építőipar és Szlovákia kulturális fej­lődésére. Az SZNT szervei az elmúlt időszakban hathatós segítséget nyújtottak a mezőgazdasági üzemeknek, a nemzet) bizottságoknak; foglalkoz­tak az új technika és technológia bevezetése terén felmerülő hiányosságokkal a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági termékek felvásárlásának biztosí­tására számos intézkedést foganatosítottak és meg­tették a szükséges lépéseket a jövő évi terv jó előkészítésére is. Az SZNT behatóan foglalkozott továbbá Szlovákia kulturális fejlődésével és nagy súlyt helyezett a magyar és az ukrán dolgozók kulturális életének fellendítésére. Ľudovít Beneda elvtárs végül hangsúlyozta: a képviselők feladata, hogy a nemzeti bizottságoknak és a szövetkeze­teknek hathatós segítséget nyújtsanak igényes fel­adataik teljesítésében. A megnyitó beszéd után Vojtech Daubner, a mandátumbizottság elnöke előterjesztette a 77. számú választókörzetben (Košice II.) megejtett pót választások eredményét. Az említett választó­körzet Jozef Ľenárt elvtársat egyhangúlag megvá- • lasztotta az SZWT képviselőjévé, s mivel a válasz­tások a törvények értelmében zajlottak le, a Szlo* vák Nemzeti Tanács Jozef Ľenárt elvtárs megvá­lasztását jóváhagyta. Jozef Lenárt elvtárs letette a képviselői esküt. Ezt követően Vasil Biľak mi­niszter, az SZNT alelnöke előterjesztette az elnök­ség javaslatát, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács új elnökévé Jozef Ľenárt elvtársat válasszák meg. A képviselők a javaslatot lelkes tapssal fogadták, s egyhangúlag jóváhagyták. Jozéf Lenárt elvtárs beszédében köszönetét fe­jezte ki a bizalomért, s biztosította a képviselőket, minden tőle telhetőt megtesz, hogy bizalmukban ne csalatkozzanak. Jozef Ľenárt elvtársnak, az SZNT elnökének beszéde után a képviselők meg­hallgatták Sámuel Takáč mérnöknek, az SZNT megbízottjának beszámolóját a beruházási építke­zésekkel kapcsolatos kérdésekről Szlovákiában. A beszámolót vita követte, melyben 10 képviselő szólalt fel. (Folytatás a 3. oldaton) Jozef Lenárt, a Szlovák • Nemzeti Tanács elnöke 1923. április 3-án született a Liptovský Mikulás i járásbeli liptovská POrubkqn. Munkáscsalád gyermeke. Már 15 éves korában munkásként dolgozott és mint magánta­nuló elvégezte a vegyipari mesteriskolát. A poprádi járásban részt vett a kommunista párt illegális tevé­kenységében, majd a Szlovák Nemzeti Felkelésben is. Hazánk felszabadítása után, mint pártunk sviti aktív funkcionáriusát beválasztották az SZLKP poprádi' területi bizottságába, ahol 1947-ig titkári funkciót töltött be. Atután 1950-ig az SZLKP Központi Bizottságán dolgo­zott, majd a partizánskei Augusztus 29. Művek vállalati igazgatója lett. Az 1951—1953-as években a könnyűipari miniszter helyetteseként ténykedett. A moszkvai párt­fŐiskolán három évig folytatott tanulmányainak elvég­zése után 1956-tól Bratislavában dolgozott, mint az SZLKP kerületi bizottságának vezető titkára és ezt a tisztséget 1958-ig töltötte be, amikor megválasztották az SZLKP KB titkárává. Ebben a tisztségében az iskola­és propagandaügy, majd később az építőipar és közle­kedésügy tartozott hatáskörébe. 1951-ben megválasztot­ták az SZLKP KB tagjává és a CSKP XI. kongresszusán a CSKP KB tagjává. 1960-ban megválasztották a Nemzet­gyűlés képviselőjévé és az SZLKP KB irodájának tag­jává. Tevékenységét több állami és pártkitüntetéssel méltatták. Jozef Lenárt elvtárs a CSKP küldöttségének tagjaként részt vett a testvéri kommunista pártok több kongresz­szusán, így 1961-ben az SZKP XXII. kongresszusán is. (ČTK) Jozef Lenárt elvtárs beszéde TISZTELT SZLOVÁK NEMZETI TANAbs, KÉPVISELŐ ELVTÁRSAK! Engedjék meg, hogy köszönetet mondjak bizalmukért, melyet azzal tanúsítottak, hogy megválasztottak a Szlovák Nemzeti Tanács elnökévé. Egyidejűleg köszönetet mondok kör­zetem választóinak is, akik képvise­lővé választottak. Ezt a bizalmat elsősorban a Cseh­szlovákia Kommunista Pártja hazánk népe érdekében kifejtett érdemdús tevékenysége iránti bizalomnak te­kintem. Ezért mint a párt egyik tag­ja, annál inkább is tudatosítom, hogy rendkívül komoly s felelősségteljes feladatra kaptam megbízatást. Bizto­////////////////w//////////////^^^^ A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS KÉPVISELŐI JOZEF LENÁRT ELVTÁRSAT EGYHANGÚLAG MEGVÁLASZTJÁK AZ SZNT ELNÖKÉNEK. sítom Önöket arról, hogy megteszek mindent, ami erőmből s képességeim­ből telik, hogy ne csalatkozzanak a személyem iránt tanúsított bizalmuk­ban. Ülésünket akkor tartjuk, amikor igen komoly a nemzetközi helyzet. Tanúi voltunk annak, hogy az Egye­sült Államok kormánya a Kuba el­leni blokád elrendelésével a legutób­bi években példátlan, önkényes cse­lekedetre vetemedett. A blokád el­rendelésével tetőpontját érte el az USA- arra irányuló törekvése, hogy ezt a hősies országot elszigetelje a külvilágtól, különösen barátaitól, szö­vetségeseitől, hogy megbénítsa gazda­sági életét, aláássa védelmi képessé­gét, végül pedig elfojtsa a forradal­mat s az imperialisták jármába hajt­sa a kubai népet. Mi dühíti fel annyira és mi vezeti e hallatlan cselekedetekhez az ön­kényeskedő amerikai urakat? Minden józan gondolkodású ember előtt vi­lágos, hogy a hétmilliónál kevesebb t lakosú Kuba nem veszélyeztetheti az | olyan nagyhatalmak biztonságát, mint az USA, és a világbékét sem. Kuba példamutatása felébreszti a kevésbé fejlett latin-amerikai országok sza­badságvágyát. El tudjuk képzelni, mi­lyen mesés nyereségek folynak a la­tin-amerikai országokból az amerikai monopolisták zsebébe, ha az USA csu­pán 1960-ban 641 millió dollár sápot sepert be ezekből az országokból, s új tökebefektetése az említett or­szágokban csak 95 millió dollárt tett ki. Kuba — az elnyomott latin-amerikai nemzetek reménycsillaga. Az USA azért törekszik zavart kelteni ebben az országban s az amerikai földré­szen így eltüntetni a szocializmus csíráját, mert meg akarja gátolni to­| vábbi növekedését és terjedését. A tör­ténelem kerekének forgását azonban senki sem állíthatja meg. Kuba nincs j magára hagyatva. Elmúltak már azok az idők, amikor a kis nemzetek az imperialisták kényére-kedvére voltak kiszolgáltatva. Kuba ma a Szovjet­unió által vezetett szocialista tábor anyagi s erkölcsi támogatásában ré­szesül, amiről a Szovjetunió kormá­nyának s a többi szocialista ország kormányainak nyilatkozata is tanús­kodik. A kizsákmányolt és az impe­rialisták által elnyomott nemzetek vi­lágszerte rokonszenveznek Kubával. A Szovjetunió következetes béke­politikája meghozza gyümölcsét a vi­lágbékét veszélyeztető konfliktus fel­számolásában. A szovjet kormány megfontolt, de ugyanakkor határo­zott béketörekvései, az a világszerte megnyilvánuló ellenszenv, amelybe az amerikai imperialisták agresszív akciói ütköztek, továbbá a szabad­sága védelmében harcos elhatározott­sággal fellépő kubai nép arra kény­szerítette az USA-t, hogy reálisan ítélje meg a helyzetet, s levonja a megfelelő következtetéseket \ Szov­jetunió békepolitikájának alapvető si­kere azoknak a feltételeknek a létre­jötte, amelyek lehetővé teszik egy háborús világégés akut veszélyének megszüntetését. További jelentős győ­zelem a Kubát az USA részéről tel­jesen /•eálisan fenyegető invázió köz­vetlen veszélyének megszüntetése ís. N. Sz. Hruscsov üzenetei s az a visszhang, amelyet világszerte kel­tettek, indokolt reményt adnak arra, hogy megegyezés alapján nyerjen megoldást a jelenleg aggasztóan vál­ságos helyzet, s ez kedvezően befo­lyásolhatja további világproblémák j megoldását is. Különösen olyan fon­(Folytatás a 2. oldaton J

Next

/
Oldalképek
Tartalom