Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-09 / 279. szám, kedd

Egy hős forradalmár mártírhalálának huszadik évfordulója A BUDAPESTI MARGIT KÖRÜTI fogház udvarán felállították a bitófát. Zárkíjából utolsó útjára kíséri a fogházor Schönherz. Zoltánt. A tántoríthatatlan forradalmár emelt fűvel megy a vesztőhely felé. Elvonul a szenzációra éhes, szadista Horthy tisztek sorfala közölt. Keze bilincsekben, de hangját nem tndják elnémítani, amely erft•ebb a zengő kürtszónál. Ajkáról tisztán csendülnek az utolsó szavak, a kommunista párt és a Szovjetunió éltetése. Schönherz Zoltán 1S05. július 25 én született KoSicén. Szülei haladé szellemű értelmiségiek voltak. A fiatal Schönherz már gimnazista korában tevékenyen bekapcsolódott a kommunista ifjúmunkás és a baloldali diákmozgalomba. Szellemi és politikai gondolkodására nagy befolyást gyakorolt nagybátyja, Kassai Géza, aki 1920-ban tért. vissza gazdag forradalmi tapasztalatokkal orosz fogságból és később a Kassai Munkás főszerkesztője lett. Az érettségi vizsga után beiratkozott a brnói, majd a prágai műszaki egyetemre. ahol elektromérnöknek készült. Kitartóan tanult, fáradhatatlanul dolgozott, nevelt, agitált főiskolás társai körében. Tevékenyen részt vett a KOSTRUFA (főiskolai hallgatók kommunista frakciója), valamint a komszomol-szervezet munkájában. Csakhamar a brnói és prágai ifjak népszerű, közkedvelt vezetője lett. 1930-ban többhónapi fogházra ítélték Schönherz Zoltánt a bevonuló újoncok között kifejtett forradalmi tevékenysége miatt. Egy évvel később a párt megbízásából sikeresen irányította a Teplice—Sanov-i üvegipari ifjúmunkások bérmozgalmát. Miután megszerezte elektromérnüki képesítését, csak rövid Ideig munkálkodott szakmájában, de annál lelkesebben kivette részét Csehszlovákia Kommunista Pártjának munkájából. Főhivatása a pártmunka lett és komszomol-vonalon tevékenykedett. 1935 BEN EGYIK FŰ SZERVEZŐJE VOLT annak a hatalmas politikai tüntetésnek, amelyet a bratislavai munkásifjúság szervezett a Redoute nagytermében Široký elvtárs börtönből ,valő szabadulása alkalmával. Ä komszomol több évi betiltása után ez volt Bratislava ifjú dolgozóinak első legális politikai megmozdulása. A további években mint Csehszlovákia Kommunista Pártjának megbízottja felelős volt a Szlovák Ifjúsági Szervezet s annak magyar alosztálya, a Magyar Fiatalok Szövetsége politikai tömegszervezetének kiépítéséért és irányításáért. Schönherz ezt a felelősségteljes szervezfi és Irányító munkát pártunk népfrontpolltikéjának szellemében nagy lelkesedéssel és sikeresen végezte, sok áj. öntudatos fiatalt nevelt pártánk számára. 1938-ban, Csehszlovákia összeomlása után Koiicén maradt. Lakásának ablakából aggódva figyeltük Horthy bevonulását. Schönberz, hála politikai érettségének, az új helyzetben is csakhamar feltalálta magát. Néhány hónappal Kogice megszállása után máris megszervezte a kommunista párt illegális területi vezetőségét, amelynek hatásköre Rožňavától Užhorodig terjedt. A területi pártvezetőség számos röplapot és egy illegális újságot adott ki Dolgozók lapja címen, amelynek Schönherz Zoltán volt a szerkesztője. Az illegális sajtótermékeket Szlovákia megszállt területein kívül Magyarország számos iparvidékén, sót Budapesten is terjesztették. 1939 októberében a part megbízásából a Szovjetunióba utazott. Moszkvában a Kommunista Internacionálé illetékes tényezőivel tárgyalt a magyarországi kommunista párt helyzetéről, majd határozott utasitásokkal visszatérve Budapestre költözött és onnan irányította nz elcsatolt területek mozgalmát. 1940-ben az illegalitásban dolgozó Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának titkára lett. 1S42 február elsején Schönherz Zoltán és Rózsa Ferenc Budapesten kiadták a párt központi lapját, a Szabad Népet, amelynek első számába Schönherz írta a vezércikket. Ezekben az években lényegesen fellendült ai Illegális pártmunka, amely több sikeres akcióhoz vezetett Természetes, hogy az Európa országai közül a kommunisták üldözésében a leggazdagabb tapasztalatokkal rendelkező magyarországi politikai rendőrség sem maradt tétlen. Irtó hadjáratot indított a nárt ellen és több száz elfogottat együtt Schönherz Zoltánt és Rózsa Ferencet, a Közporti Bizottság két tagját is letartóztatta. Az utóbbit a vallatás során halálra kínozták. Schönherzet pedig a magyar fasiszta bíróság kőtél általi halálra ítélte. SCHÖNHERZET. a rendíthetetlen, hős kommunistát és embert legjobban, családjához írt utolsó levele jellemzi: ..Drága feleségem, kedves kisflaml Mikor e sorokat kézhez kapjátok, nem leszek már az élők sorában. A természet örök törvénye, minden ami keletkezik, elmúlik . . Anyukád majd elmeséli, ki volt édesapád és miiven nagy háború volt... Kedvesemi Viszszagondolok szép, közös emlékekre. Prága, Brno. Kassa . . . Abban a hitben halok meg, hogy munkám nem volt hiábavaló, ha újból születnék, sem tudnék másképp cselekedni,.. ahogy éltem, úgy halok meg... Schönherz Zoltán mártírhalálának huszadik évfordulóján önkéntelenül is Csehszlovákia Kommunista Pártjára gondolunk, amely a proletár nemzetköziség szellemében évtizedeken keresztül ügy nevelte tagjait, hogy a legnehezebb időkben is helytálljanak. Ezt a feladatot Schönherz Zoltán becsülettel teljesítette. RÓJÁK DEZSŐ Régészeti leietek a hanál fennsíkon A šumperkf járásban levő Mohelnice környékén a régészeti ku-: tatás néhány érdekes leletet eredményezett. Rudolf Tichý történész, a CSTA brnói Régészeti Intézetének dolgozója az Időszámításunk előtti 5000. évből származó első paraszttelepülésen többek között nyílhegyet talált, amely azt bizonyítja, hogy ez a neolitikus település a késői kőkorban, vagyis időszámításunk előtt mintegy 3000 évvel is lakott volt. Ebben az időben Itt az úgynevezett íjászok éltek. A szomszédos Moravidanyban dr. J. Nekvasil, ugyancsak a brnói intézet dolgozója, a bronzkor végéről s a vaskor elejéről származó temetkezési hely középső részét tanulmányozta. VWVWWSArvAAA/WWVWW^WWA ] Ijpf A Prienistav dolgozói, akik a Prievidza melletti Zemianske Kostolany-ban korszerű villanyerőművet építenek, ez év végéig másfél milliú korona értékű munkát végeznek terven felül. Képünkön : Jozef LisCinský, a plzeňi Lenin Művek hegesztője hatalmas vízhűtő csöveket hegeszt. (F. Kocián felvétele — CTK) A jó szakember aranyat ér — Emberek, ez így tovább nem mehet! Gyakran állnak a gépek és mindig elkésünk a vetéssel, a talajelőkészítéssel — fakadt ki az egyik vezetőségi ülésen Furinda Rezső, a túrái szövetkezet elnöke. Szó szót követett, végeredményben a vezetőség minden tag-i ja arra volt kíváncsi, hogy Simun-: der László, az új géplakatos, mennyi fizetésért lenne hajlandó betölteni a megüresedett javító-; mesteri tisztséget. Másnap szélesebb körű tanácsa kozásra ült össze a vezetőség, melyre ezúttal a kiszemelt mes-. tert is meginvitálták. — Hogy mennyiért jönnék el? Erről már beszéltem a szövetke-: zet elnökével és a könyvelőnek is benyújtottam igényeimet. Most ismét hangsúlyozom, hogy az előző munkahelyemen kétezerötven koronát kerestem ... A jelenlevők tekintete egymásra szegeződött, mindenki azt vár-' ta, szóljon a másik, elsőnek senki sem akart az ajánlattal kap-: csolatban állást foglalni. Az el-, nök kérte a behívott vendéget, rövid időre hagyja el a helyiséget, s megtárgyalják fizetésének kérdését. — Nem szeretném elvtársak — folytatta az elnök — ha éppen ennek a fontos kérdésnek megoldásánál ikrajcároskodnánk. Javaslom, egészítsük ki előző munkahelyén kapott fizetését kétezer-; kétszázra, hadd lássa, hogy a szö-i vetkezet anyagiakban is nagyra értékeli munkáját. Mire Simunder Lászlót behív-i ták, mosolygó arcokon pihent meg a tekintete. — No Laci — nyújtja felé ke-) zét az elnök — ajánlatodat százötven koronával megjavítottuk, most már nyugodtan megihatjuk az áldomást. A forró nyári napsugarak roha-^ mosan érlelték a gabonát, ami-' kor az új mester először lépte át a szövetkezet javítóműhelyének küszöbét. Első dolga volt, hogy megismerkedjen a munkatársakkal, a traktorosokkal, akiket nyomban a gépekkel való helyes bánásmódra, a napi karbantartás elvégzésére serkentett. Megjele-t nése igen jó benyomást keltett a gépesítőkben. Három hónap telt el azóta, hogy Simunder László került a javítóműhely élére s e rövid idő alatt munkájával méltán kiérdemelte az egész tagság megbecsülését. — A gabonabetakarításban egy ízben sem fordult elő üzemzavar s ha a nyári munkák után minden átmenet nélkül ép gépekkel, kijavított szerszámokkal megkezdhettük az őszi tennivalókat, ez mind az új mester érdeme — hangoztatják a falubeliek. Nagy munka folyik kint a föl-: k u 1 r ű r ä 415 EVE SZÜLETETT CERVANTES, az ember tragikomédiájának szerzője 415 évvel ezelőtt született. Egyetlen hiteles arckép maradt rőla 1600ból, egy sevillai költő és festő műve, melyről az akkor 53 éves Cervantes még friss szemmel tekint a világba, homloka büszkén domborodik, hoszszúkás arcát sötét haj, deresedő szakáll keretezi. Mozgalmas élet áll mögötte: a kurtanemesi szülők fiának megalázó szegénységben eltelt alcaiai ifjúsága, a valladoli kóborlások, a sevillai és madridi nyomorú-* ság. Majd egy bíboros nyelvtanítójan ként a Rómában eltöltött évek. 1568-i at frtak, mikor az olasz föld csodálatos világa tárult elé, a reneszánsz pompás virágzása, a humanista műi vészét, a polgárosult életforma. Olaszul tanul. Szenvedélyesen veti magét Boccaccio müveire s ez eltörölhetet-, len nyomokat hagy benne. Független-: ségre törve katonának ál! be. A tö-j rök ellen vívott lepantói csatában félkarjával fizet a hadi dicsőségért. A hajó, amellyel hazafelé vitorlázik, kalózok kezébe kerül s elkövetkezik a hosszú, kínos algériai fogság. Kalandos visszatérése után a Portu-; gáliát megszállt hadsereg tagja. Később otthon szerény kishivatalnok, aki folyton dicsőségről álmodik. Írja az alkalmi és szerelmi szonetteket. Színpad! kísérletei eredménytelenek. Hogy is tudna versenyre kelni a híres, csodálatosan termékeny Lope de Vegával? A kor divatos műfajával. a pásztorregjénnyel is kísérletezik.Boldogtalan házasságot köt, — félreértésből börtönbüntetéssel sújtják. Kudarcra kudarc következik. Közben elmúlik fölötte az ifjúság siker, elismerés nélkül. S a kitűzött céltól még messze van. Ám a sok viszontagságnak végül is hasznát látja. Az élményszerzés és tapasztalatgyűjtés hosszú esztendei után lázas lendülettel pótolja az elmulasztottat. Élete utolsó évtizedében még mindig magányosan, sorscsapásokkal, betegséggel, börtönnel, nyomorgáásal, családi gyásszal sújtva végre megvalósítja merész álmát. Alkotó hévvel ontja az immár maradandó értékű müveket. Itáliában szerzett legnagyobb művészt élménye a novella, melynek sűrített ábrázolása kapta meg. Ezt a műfajt fi honosítja meg Spanyolországban, az arisztokratikus lovag- és pásztorregény s a plebejus Izfi kópé regény hazájában. Nyilvánvaló, hogy az elkésett fejlődésfi feudális spanyol társadalmi viszonyok között felnőtt Cervantes a haladottabb. polgárosultabb olasz szemléletet nem teheti magáévá. Bölcs, emelkedett humanizmussal nézi a társadalmat, s természetes jog- és igazságszeretetével helyettesfii a tndatos osztályszemléletet. Korszakalkotó noveilagyűjteményének a „Példás elbeszélések" címet adja, mert erkölcsi tanulságot példáznak. Oktató szándékú, reális életképek, szatirikus bölcselkedések, jellemtanulmányok és kalandos történetek, amelyekben tárgyilagosan szemléli és átfogó ábrázolással, egyben aprólékos realizmussal szemlélteti kora valóságát. Részvéttel beszél • mérők spanyolországi üldözéséről és fajgyűlölet nélkül emlékszik meg algériai fogságáról. Mindez kísérlet és előtanulmány sajátos ábrázolási módszere kialakításához, amely fA müve, a Don Quijote, a világirodalom egyik kincsének megvalósításihoz vezetett. Figyelemre méltő, hogy az erősen arisztokratikus Jellegű „magas" spanyol irodalom által kiváltott plebejus ellenhatásra születik meg a kópéregény, melyeknek népi alakjai minden más irodalom Ilynemű ábrázolását felülmúlták. Cervantes is ezen hagyományhoz csatlakozik. Don Quijote a mohón habzsolt, Ízléstelenül fantasztikus, értéktelen lovagregények kicsúfolása. De a mű túlnő az egyszerű gúnyirat színvonalén. Hőse. a lovagregényektől megkótyagosodott Don Quijote, nemcsak a silány olvasóközönség Jelképe. Ez az első alapgondolat később elhalványodik a remek szövésű elbeszélésben. A főhős rozzant gebéjén, Rosinanten. mint kóbor lovag kel kalandos útra, hogy felszabadítsa az elnyomottakat és gyúmolftsa az árvtkat. A búsképű lovfeg rajongó, ábrándos lélek, vakon hisz illúzióiban. A hétköznapi élet kereteiből kegyetlen ellentétek komikumával emelkedik ki. Cervantes lángeszű meglátással ragadja meg a kor lelki képét. Don Quijote alakja méltán sorakozik az egyetemes irodalom legmélyebben megfogott, nagyvonalúan formált férfi típusai mellé. Körvonalait még élesebben emeli ki csatlósa, az egészséges, életélvező, józan és furfangos paraszt: Sancho Pansa, a népi humor, és bölcseség megtestesítője. Ö a rea-, lizmus, gazdája az idealizmus képviselője. Az író, bár ezer érzelmi szál fűzi tudat alatt a lovageszmékhez, mégis a hűbéri világ sírásója lesz. A parisai valósággal azonosltja magát, hiszen legfőbb eszménye a valóságábrázolás. A bölcs derűvel és olthatat-i lan igazságszomjjal áthatott hatalmas mö többi alakjai, így a tenyeres-talpas tobosoi Dulcinea, a lovag képzelt szerelme s egyes motívumok is annyira átmentek a köztudatba, hogy szálló igévé lettek. (Szélmalom Ijarc, a Búsképű lovag). A világszerte ismert regény fő hősei évszázadok óta a képzőművészetnek is nagyszerű ihletői. A Don Quijotenak, egy francia szöveg magyarázója méltán nevezi Cervantest a szabad gondolat megala-: pozőjának. BÁRKÁMY JKNÖNE A Szlovák Filharmónia évadnyitó hangversenye Október Sén és í-án megnyíltak a bratislavai hangversenyterem kapui. A „zenei vakácIA" után szép számmal egybegyűlt közönség friss érdeklődéssel várta az est érdekesen összeállított műsorát, e Szlovák Filharmónia pedig LADISLAV SLOVÁK vezényletével ugyancsak friss muzsikáló kedvvel, kitűnő formában kezdte al a hangversenyidényt. deken. A szövetkezet tagjai a cu=! korrépa tisztításával, elszállításával foglalkoznak, a napokban a hatvannégy hektár tábla utolsó termését ls a cukorgyárba juttatják. Az erőgépek ugyancsakmegállás nélkül szántanak, jelenleg a szomszédos váradi szövet-: kezet talajelőkészítésének befeje-: zését siettetik. — Máskor saját munkánk elvégzésére sem futotta az időből. A gyakori üzemzavarok miatt kihasználatlanul vesztegeltek a gépek, elkéstünk a munkákkal és ez kedvezőtlenül befolyásolta a terméseredményeket — vélekedik Simkó Lajos, a zootechnlkus, aki az őszi munkák gyors ütemét a javítóműhelyben nemrég beállt gyökeres változásnak tulajdonít-, ja. A kapásnövények betakarításában a falu apraja-nagyja eddig nem látott szorgalommal munkálkodik. A termés behordása után pedig kivonulnak a traktorosok a táblára és kettős műszakban puha magágyat készítenek elő a jövő évi gazdag termésnek. Simunder Lászlót kora reggeltől késő estig fáradhatatlanul végzi munkáját, pontos, becsületes munkára serkenti a többieket is. hogy az adott pillanatban minden gép kifogástalan teljesítményt nyújthasson. SZOMBATH AMBRUS; Filharmóniánk nyitó számként szokatlan csemegével kedveskedett, s a számot követő spontán tapsviharból ítélve a hallgatóság szívesen fogadta a különös fzű zenei falatot. George Gershwin „Egy amerilkai Párizsbaa" című nyitányát hallottuk. Gershwin volt az, aki híres „Rhapsodie in Blue" című dzsessz-szimfoniájával a dzsesszt „hangversenyképessé" tette. Egy néger-operát ís írt, (Porgy és Bess) amellyel Európában nagy sikert aratott. Gershwin kétségtelenül újító volt gondolataiban és kifejezésmódjában egyaránt. Vitatott egyéniség, sokan nem tartják öt „komoly" zeneszerzőnek. ezért nem lísz érdektelen, ha Arnold Sohönberg véleményét idézzük: „Gernhwkn vérbeli komponista, azaz olyan ember, aki a zenében él, s mindent, legyen az komoly vagy komolytalan, mély vagy felületes, zenei eszközökkel fejez ki, mert az az anyanyelve. Egy művész olyan, mint az almafa: ha eljön az ideje, elkezd virágozni és almát terem, akér akarja, akár nem. S ahogyan az almafa nem tudja és nem is kérdezi, milyen értéket tulajdonítanak KULTURÁLIS HÍREK • Harmlncezren vettek részt a hagyományos tibeti dráma-fesztiválon, amelynek három napján hivatásos és amatőr együttesek a tibeti nép életéről szóló operákat és táncjátékokat adtak elő e Norbu Linka nyári palo- * tában. • Giacomo Leopárd i, a múlt században élt olasz költő szülővárosában Recanitiban tudományos ülésszak nyílt meg a költő életművének tanulmányozására tizenhárom ország kutatóinak részvételével. • Londonban bemutatták a Meszszi utca című szovjet filmet. A sajtó a legszebb filmek egyikének nevezi, amely maradandó élményt jelent a mindennapi élet szép ábrázolásában. • Brüsszelben a szovjet filmfesztiválon a többi között a Tiszta égboltot, a Foma Gorgvejevet, a Pique Dameot és Egy év kilenc napját mutatják be. a piaci szakemberek a termésének, hasonlóképpen egy vérbeli zeneszerző sem kérdezi, hogy műveit a szakemberek komoly művészetnek tartják-e vagy sem. Csak azt érzi, hogy mondanivalója van, * azt ki is mondja." Brahms hegedűre és zongorára Irt kettősversenye ritkán hangzik fel a hangversenydobogón, s így mi is kettős örömmel vártuk a mű előadását. Zavartalan megszólaltatásához két egyformán kiváló Ss amellett előadói stílusban öszszíhangolt művész szükséges. Prágai vendégeink, Josef Suk és Josef Chucbro tudásuk gazdag tárházából merítve hiánytalanul teljesítették a mű különleges előadói követelményeit. Josef Suk nemesveretü művészetének ritka szép megnyilatkozásával ajándékozta meg hallgatóságát. Josef Chuchro igazi brahmsi hangvétellel játszotta szólamát. Művészete az utóbbi időben új színekkel bővült és ugyanakkor egyszerűsödött is, mintha egy melsgérzésü szív tisztítótüzében öiegtisztult volna minden salaktól. A két művész produkciója zavartalan örömöt szerzett. Az Allegrőban nagyon szépen sikerült a széles lélegzetű témafelállítás, bát a tétel terjengős feldolgozásával érdekes és sajátságos mozzanatai ellenére Is hosszadalmas. Az Andantében Brahms oly bensőséges, gazdagon áradó dallamot talál, hogy helyenként a szólóhangszerek egymással koncertáló ellentétéről ls megfeledkezik és a csellót egyszólamúan együtt énekelteti a hegedűvel. A harmadik tétel, amely a szólistáktól virtuóz tudást kíván, frissen és szellemesen fejezi be a művet, amelyet Brahms Wieck Klárához intézett levelében „mulatságos ötletnek, jó tréfának" nevez, de valójában sokkal több annál: értékes brahmsi muzsika. A sikerült hangversenyt Alexander Moyzes. államdíjas zeneszerzőnk IV. szimfóniája zárta be. A szimfónia gazdag gondolatokban, tematikus feldolgozása Igazi művészkézre vall, és alkotója hangszerelési művészetének kézjegyét is magán viseli. Ladislav Slovák világos, határozott elképzelésévol nagyon szép előadásban szólaltatta meg Moyzes mester művét. HAVAS MARTA 1982. október 9. • 0] SZÔ 5