Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)
1962-10-31 / 301. szám, szerda
M Öl SZO P0STÄÍÄ80L lIMtlIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllillllllllllllllllll. Tiszta számlával a kongresszus elé Befejezték az őszi munkákat a Celovcei szövetkezeiben (trebišovi járás). A 140 hektár búzát október 26-ig a földbe helyezték. Végeztek a burgonya és a cukorrépa betakarításával is. Mindössze 5 hektár őszikeverék vetése marad még hátra, s a napokban ezt is elvégzik. Horosz Arpád, Trebišov A villanytelep dolgozói kitettek magukért Sok gondot okozott a komárnóí villanytelep dolgozóinak, miként lehetne gépesíteni a kazánháznál végzett munkát. A szenet a kazánházba két emelet magasra kell felszállítani. Ezt a munkát eddig szállítószalaggal végezték, ami bizony gyakran felmondta a szolgálatot. Hogy ilyenkor ne forduljon elő üzemzavar, munkás és technikus, vezető és beosztott fogta a nehéz szeneszsákot és hajrá, neki a magasnak — valamennyien szenet hordtak a hátukon. Elképzelésben, ötletben nem volt hiány, de mindeddig hiányoztak a javaslatok megvalósításához szükséges anyagi eszközök. Az elgondolások többnyire különben is igen költségeseknek mutat- 1 koztak. Végül — most a XII. kongresszus j előtti versenyben az üzem dolgozói úgy i döntöttek, hogy technikusaik bevonásá- < val maguk készítik el a műszaki tervet, ' az anyagszükségletet pedig nagyobbrészt ( ócska- vas és hulladék acél felhasz^-'i Iásával fedezik. * i így ís történt. A villanytelep szorgal- 1 mas dolgozóinak ígéretét tettek követték és ma már az üzem bejáratától is jól látható a szerkezet, amely a szenet két emelet magasságba szállítja. Az új berendezés teljes mértékben bevált, így az üzem dolgozói és technikusai bebizonyították, hogy zászlóvivői tudnak lenni a műszaki fejlesztésnek. A szocialista munkaverseny és az újítómozgalom serkentő ereje meghozta gyümölcsét, mert a szerkezetet, amely a beruházási építkezés keretében 145 000 koronába került volna, a dolgozók 48 000 koronáért állították elő. Holczer László, Komárno. Felkészültek a barátság hónapjára Hadseregünk alakulataiban is folynak az előkészületek a Nagy Októbe- ! ri Szocialista Forradalom 45. évfordulójának és a csehszlovák-szovjet barátság hónapjának megünneplésére. Bartoš politikai tiszt alakulatában az ünnepi felvonulásra már festik a jelszavakat, transzparenseket, képeket. A barátság hónapja folyamán előadások és beszélgetések hangzanak el a szovjet békepolitikáról, tudomá- ' nyos, kulturális és gazdasági témák-i rôl. A katonák szovjet filmfesztivált is rendeznek. Eljön a katonák közé Konecek elvtárs is, a CSSZBSZ járási bizottságának tagja, aki nemrég tért vissza a Szovjetunióban tett látogatásáról, tapasztalatairól fog beszélni a katonákkal. Ján Kolaja, százados A komáméi hajógyár életéből • A hajógyár dolgozói a harmadik negyedévben az árutermelési tervet 103, az exportfeladatokat 120 százalékra teljesítették. • A broói Smeral Üzem dolgozói a IV. negyedévre kötelezettséget vállaltak, hogy áruszállítási feladataikat december 15-íg teljesítik. Ígéretük teljesítésének feltétele az, hogy a Steiner Gábor Hajógyár határidőre szállítsa a megrendelt három prést A hajógyár dolgozói azonnal vála- i szóltak felhívásukra. Azt üzenték a J brnóiaknak, hogy az első prést 8 nap- i pal. a másodikat egy nappal a határ- ; Idő előN és a harmadlkat határidőre szállítják. • Az újítómozgalom széles alapokra helyezése mutatkozott meg a > kilenc hónap alatt beadott 1146 újí- ] tási javaslatban, 371 javaslatot elfő- i gadtak, 341 -et pedig már a gyakor- ] latban alkalmaznak. A megtakarítás, 1879 000 koronát tesz ki. ' • A fiatal újítók negyedévét most j értékelték. 53 fiatal 85 újítást adott . be. Az évi megtakarítás 175 788 ko-] rona. A tíz legjobb újító élén Horváth i Elemér, a konstrukció dolgozója áll. 1 akinek négv ériékes újítási javaslata [ 108 ezer korona megtakarítását je- < lenti. Szénássy János, Komárno j Teljesítik a tervet [ Eredményes tervteljesítésről adhat- i nak számot a Kuriova Teplica-i szövetkezetesek. Burgonyából a tervezett 368 mázsa helyett 385 mázsát adtik el az államnak. Cukorrépából az előirányzott 655 mázsa helyett 805 mázsát szállítottak a cukorgyárba.' A szép siker annak köszönhető, hogy okulva az elmúlt év tapasztalataiból, mikor még a saját szükségletüket sem ! fedezték, az idén fokozott figyelmet szenteltek a talajelőkészítésnek'. Drenko László, Kunova TepÜca A košicei újvárosi lakótelepen panellakótömbök épülnek. Már az idén beköltözik az első 280 lakó e panelházakba. (S. Petráš — CTK felvétele) Más lapokban olvastuk Egy nap a szaktanintézetben Az ügyeletes hangja éleself*hasított a folyosó csendjébe: Ébresztő! A borzas fejek előkerültek a takaró alól, s a félig nyitott szemek álmosan hunyorogtak a reggeli félhomályban. Egyesek még lobbnak gondolták egy kicsit ráhúzni, durcásan magukra rántották a paplant, hogy a többiek unszolására kelletlenül kimásszanak a meleg ágyból. Csak néhány percig tartott a reggeli bágyadtság, aztán néhány nyújtózás után Gizi, Erzsike, Manyi, Juli, Kati fürgén kifordulnak a folyosóra, áhol szépen sorba rakva várnak a lábbelik. Lentről már felhallik a fiúk zsibongása, s a folyosó végén Maszlanyák Zoltán nevelő is feltűnik. Gyerünk, lányok! Szép idő mutatkozik, ma megnyomjuk a gombot. Reggeli után a maradék álom is elszáll a szemekből. Frissen, fürgén sorakoznak az udvaron. Ma nincs tanítás, mert kukoricát mennek törni a szövetkezetbe, vagyis hát a magukéba. Ök vetették, művelték. Vcelincén 21 hektárt, azzal már rendben vannak, idehaza Safárikovón pedig^ 34 hektárt, s ebből vár még néhány hektár törésre. Mire Kiszllng János igazgató elosztja a munkát, megérkezik Maszlanyák János bácsi a traktorral. Egykettőre felkapaszkodnak a pótkocsira, azonmód száll is a nóta ... „Mert nincsen pártja a tornaijai leánynak..." Pontosabban: a Safárikovói Mezőgazdasági Szaktanintézet tanulóinak. Fiúknak, lányoknak egyaránt. Nótáznak, nevetgélnek, míg a kukoricaföldre érnek. Munka közben sem száll el a jókedv. Csípős tréfák születnek, a fiúk mókáznak, a lányok viháncolnak, addig a kombájn egyet kerül, aztán... már csak a hántolt kukoricakupacok nőnek a kezük nyomán. Vajon ki talál először piros csövet? Elő is villan Tóth Gizi kezében. Magas, gesztenyebarna lány, ő a CSISZ szervezet elnöke. Ez pedig nagy szó, mert alig egy tucatnyi lány van csak az iskolában. De hát talán ő a legidősebb, tizenhét éves, meg odahaza, Širkovcén az ifjúsági szervezetben és a szövetkezetben is dolgozott. Fülig pirulva magyarázkodik. — Régen volt- divat ilyen korán férjhez menni. — Most megint divatba jött — vágja rá a tréfás kedvű Halász Kati, olyan kis, barna teremtés. Úgy látszik neki már komolyabb szándékai vannak. Egy ideig ezen szórakoznak. Térül-fordul a traktor a gazdasági udvar meg a kukoricás között. Telik a padlás. A kombájn is szaporán kerülgeti a táblát., Reisz Andris és Vávrek Maximilián, mint győztes várurak állnak a gép tetején. Egyszer sem térnek meg anélkül, hogy valamit oda ne kiáltanának a lányoknak. Délután hűvösebbre fordul az idő. A kombájn ls megáll, valami baia akadt. Egy ideig még hántják a letört csöveket, majd . elnéptelenedik a határ. Sietnek haza, mert holnap ifjúsági találkozó lesz Tisovecen, még arra is fel kell készülniük. Nagy a sürgés-forgás a szobákban. A munkaruhák a fogasra, a lábbelik a polcokra kerülnek. Előkerül a vasalt ing, tiszta ruha. Néhányan moziba indulnak, mások egyebüvé, de erről az újságírónak nem illik szólnia, elvégre ő is fiatal. « • • Akik odahaza maradnak olvasnak, sakkoznak, szájharmonikáznak, vagy a televíziót nézik. A lányokhoz érdekes beszélgetés közben nyitunk be. Egy kicsit nehézkesen indul a kérdez-felelek. Először csak annyit tudok meg, hogy a kőmüvestanulók kibírhatatlan társaság, mert tyúkiparosoknak csúfolják a lányokat. Igaz, ők viszont „fészekrakóknak" hívják a fiúkat. Vasárnap az ötórai teán azért egésaen jól megértik egymást. Az iskola érdekli őket. Három nap elmélet és három nap gyakorlati oktatás az egy heti program. Maguk sem tudják, melyik tetszik jobban. Az igazgató a legaranyosabb ember a világon, a nevelő túlságosan jó, néha szigorúbb is lehetne — persze ezt csak nekem árulták el. Traktorvezetést is tanulnak, meg az idén továbbképző gépesítési évfolyam is létesült. — Ha elvégezzük a két évfolyamot, az egész B osztály jelentkezik a gépesítő továbbképző évfolyamba — áll elő a kis Halász Kati. Mag Manyi a mezőgazdasági középiskolán akar érettségizni. Mindegyik tervez, az ember le sem győzné jegyezni a sok elhatározást. Fekete képű fiú ül az ágy sarkán az egyik fiúszobában. Szajkó Boldizsár, izmos hamvai cigánygyerek. Természetes közvetlenséggel ered szóba. Az idén végez, odahaza a szövetkezeti műhelyben fog dolgozni. Kell egy kis pénz, most • építettek házat. — Katonaság után talán mechanizátornak is elfogadnak — így mondja és barna arcából elővUlannak értelmes szemei. A pöttöm Magyar Laci, akiből a legagyafúrtabb sorozótiszt se nézné ki, hogy maholnap katonaköteles, Pósa Laci. Górta Pista, Górta Gyuszi. Agócs Pista — mind-mind a gépekről beszélnek. Nőnek a gépi munka szerelmesei, az új mezőgazdaság építői. Igazi gépesített termelési bemutatót szerveztek a két szövetkezetben. A talajelőkészítéstől a betakarításig. az egyelésen kívül mindent géppel végeztek. A gyomirtásnál az Atrazin, később a Simaztn megtette a magáét. Vetés után háromszor boronálták a területet. Csupán a meg nem értés —- különösen Včelincén — és a rossz időjárás akadályozta meg őket abban, hogy rekordtermést érjenek el. Safárikovón még így is 480 mázsát termeltek silókukoricából, a szemeskukorica pedig 50 mázsát fizet hektáronként. Elhatározásukról, hogy 100 mázsa kukoricát termeljenek hektáronként, továbbra sem mondanak le. PALAGYI LAJOS JEVGENYIJ JEVTUSENKO £eaéí (Zmetifidnafí Amerika, neked írok Kubából, zápor szakad ezen az élfelen, sziklák kövéről s az örök arcáról elszántság villan s feszült figyelem. Miniszter, orvos parancsszót se várva — árnyuk óriásként suhan tova — öltözött újból az egyenruhákba, mikből még száll a tábortűz szaga. Fegyveres munkás áll a kikötőben, cipész tisztogat gépfegyvereket, revüszínésznő katonacipöben esztergályossal járőrbe siet. Ecsetjük és vitájuk félretéve, realista s absztrakt ellenfele esőben fut a tengerparti térre s vizsgálja, rendben-e a fegyvere. Amerika, nyílt szóval kérdem tőled, nem szégyenled e álszent magadat? Előbb fegyverbe kényszeríted őket, majd ellenük szól vádoló szavad! Blokáddal, rágalommal szembeszállnak. erejük nem emészti a vita, emberségben messze fölötted állnak, nemesebbek nálad, Amerika. Aggódnak érted, lelked bánatára, hogy éljen országod minden fia, . istenhez szállt négy néger nő imája, hogy tartson meg téged, Amerika. Hallottam Fidelt. Szavai úgy hatnak, mint orvosi vagy ügyészi lelet. Nyoma sincsen bennük az indulatnak, de riad rá a lelkiismeret. Ifjúkori, szép emléket idézett, > lépcsők során futott fel könnyedén, fönn a téren Lincoln arcára nézett, szeme megpihent a szobor szemén. Most, hogy kemény kezét ökölbe zárva jogtiprók ellen harcra kelni kész, Fidel bátran nézhet Lincoln arcára, de Lincoln — nem tudom, hogy merre néz. Amerika, hogyan ís engedhetted, hogy harsogjon álszent, hazug szavuk, s a Szabadságra, mely őrt áll felelted, hulljon rágalmazó gyalázatuk? Nemcsak Kuba népét sértette vérig hajóhadad dölyfös erőszaka, a sérelmet más nemzetek is érzik, elsősorban sajál néped maga. Ismerem jól. Zömében jó a néped, lövője, sorsa nem mindegy nekem. De ha nagy ország bitang útra téved, lette szörnyű teher a lelkemen. Szent jogaikat mennyien feledték, kínoz a sok hallgató, néma száj! Nagyságodat, Amerika, megették az acsarkodó farkasok ma már? A nagyságot nem ajándékba adják. . E vak játékban fogy, vész a tied, s fölébed nő — betelvén az igazság — a szabadságért küzdő kis sziget. Havanna, 19Q2. október 24. Fordította TÓTH TIBOR MIÉRT 1962-t írunk. A bratislavai vasútállomáson a szomjasok sora lassan és türelmetlenül halad az italpult felé. A sorban egy kistermetű asszony is áll, szoknyájába hároméves fiúcska és négyéves kislány kapaszkodik. Végre a pulthoz értek. Az asszony még megfogni sem ér rá a poharat, a gyermekek már húzzák ki a kezéből és nagy kortyokban isznak. — Miért nem vett inkább málnaszörpöt nekik? — csodálkozik egy idősebb férfi. — Mlg mit nem — válaszolja az anya — a málnát meg sem innák. A sört szeretik, különösen a tízeset — mondja, s közben ő tartja a poharat, amíg a kisfiú iszik. Az ember sajnálja ezekeket a gyerekeket és nehezen talál választ a kérdésre: miért legyenek a gyerekek szüleik felelőtlenségének áldozatai? VÉLETLEN? Esté van. A lámpák csak .szerényen vf» lágítják meg a peront.. A csaknem zsúfolásig megtelt vonat indulásra készen áll. A kocsisor mellett itt-ott,, egy-egy elkésett utas szalad. Az ablaknál egy fiatalember cigarettázik. A cigaretta csikkét egy könnyed mozdulattal kidobja az ablakon és elgondolkodva figyeli, hogyan szállnak a foszladozó füstfelhőcskék. A parázsló csikk ívelve hullott lefelé... Egy elfojtott jaj — azután csend. Ezúttal csak egy lány haját pörkölte meg ... ÖSSZEESKÜVŐK Az óvodához vezető úton egy fiú állt. Már komolyan benne volt az óvodás korban. Ott állt egyedül és várt. A barátait várta. Csak nem-megy előbb be az óvodába, még akkor sem, ha anyu szigorúan a lelkére kötötte: „S^hol se állj meg, menj egyenesen az ővodábal" Végre megjött az egyik pajtás. Már ketten voltak. Együtt vártak tovább a következőre. Már többen is összegyűltek, az idő szaladt s a gyermekcsoport csak várt, egyre várt a következőre. Vártak, hogy együtt léphessék át az ővoda küszöbét. Most csak ennyi volt a szándék. De mi lesz, ha idővel változik? Nem félnek a szülők attól, hogy az óvodások útja nélkülük máshová is vezethet, mint az óvodába? SMEIt A KILINCS „Engedjék meg, hogy bemutatkozzam: Tizenötkoronás bakelitkilincs vagyok, olyan amilyennel naponta többször is találkoznak az ajtónyitásnál . . . Például a Banská Bystrica-i lakótelepen. Pontos címem a következő volt: 27-es blokk, alagsor, pinceajtó. Bizony ott szolgáltam az embereket. De nem sokáig. Nemrégen elköltöztettek. Ugyanis szép voltam, új és fényes. Talán éppen ezért megtetszettem valakinek. Hát erkölcstelen dolog valakinek tetszeni? Ugye nem, csakhogy én lakáskiutalás nélkül változtattam meg fi lakhelyem. S ahogy az már lenni szokott, a költözködés ezúttal- sem volt kellemes. A lakók ugyanis ezután csak az udvar felől kerülhettek be a pincébe. Ogy ahogy mondom, valaki engem kölcsönvett Igaz, a házkezelőség szerelt fel helyettem máslkat, majd amikor az ís eltűnt, egy újabbat, de legutóbb már nem tettek oda semmit abban a reményben, hogy idővel a lakók is öntudatosodnak. De minek ennyit írni egy ilyen csekélységről? Pedig kell róla írni. Mert egy ilyen kilincs sokkal többet ér, mint amennyiért az üzletben meg lehet vásárolni. Visszatükrözi ugyanis a lakók viszonyát' a szocialista tulajdonhoz. Ül SZÖ 4 * 196 2- október 31.