Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-29 / 299. szám, hétfő

A világ közvéleménye lelkesen támogatja Hruscsov elvtárs békejavaslatát x U Thant folytatja tárgyalásait • Kuba éberen őrzi függetlenségét Az amerikai katonai támaszpontok az agresszió gócai Kennedy válaszolt Hruscsov levelére Washington (CTK) — Washingtonban nyilvánosságra hozták Kennedy ilnök válaszát Hruscsov üzenetére. Az elnök a levélben megállapítja, hogy a békés megoldás keresésében az első tennivaló a támaszpontokon végzett munkálatok beszüntetése és a „támadó Jellegű fegyverfajták" kivonása az ENSZ felügyelete alatt. Az elnök a továbbiakban azt lr]a, hogy utasította ENSZ-megblzottját, dolgozzon kl a szovjet küldöttel eg^zményt a kubai kérdésnek Hruscsov Javaslatai szellemében történő kidolgozásáról. Az elnök megállapítja, hogy Hruscsov javaslatainak kulcsfontosságú elemel általánosan elfogadhatók: Ezek: 1

Beleegyezik a szőbanforgó fegy• verfajták ENSZ-felügyelettel történő kivonásába Kubából s biztosítékot ad arra, hogy további Ilyen fegyverszállítmányok nem érkeznek Kubába. 2

Az Egyesült Állomok az ENSZ • útján létrejövő megegyezés esetén visszavonja vesztegzár-intézkedéselt és biztosítékot ad arra, hogy nem hajt végre inváziót Kuba ellen. Az amerikai kormány ragaszkodik csökönyös álláspontjához ős a komoly tárgyalások megkezdését az állítólagos „támadó jellegű kubai támaszpontok' felszámolásának feltételéhez köti. A Fehér Ház nyilatkozata megismétli azt az elcsépelt amerikai érvet, mely a logikával ellentétben hangoztatja, hogy a Kubába küldött szovjet fegyverszállítmányok „veszélyeztetik a nyugati félteke biztonságát". Ezt nemrégen Walter Llppmann, a neves amerikai hírmagyarázó ls megcáfolta. Hangoztatta, hogy „az Egyesült Államok a hagyományos fegyverekkel is néhány órán belül elbánhatna Kubával, s hogy „a mostani kubai katonai előkészületek célja nem lehet támadás az Egyesült Államok ellen". A Kennedy kormány saját magát cáfolja meg nyilatkozatában, amikor azzal kapcsolatban, hogy Hruscsov elvtárs mind a kubai, mind a törökországi támaszpontok felszámolását javasolta, különbséget tesz „a nyugati félteke államai" és a kívül eső államok között." Ez arra vall, hogy az amerikai kormány még mindig az 1823-as Monroe doktrínával operál, mely megtiltja „a nem amerikai hatalmaknak", hogy beavatkozzanak az amerikai földrész ügyeibe. Az amerikai kormány ennek az elavult doktrínának csak egy részét emeli kl, ugyanakkor nem vesz tudomást a másik részéről, melyben Monroe, az akkori elnök kötelezte magát, hogy az Egyesült Államok nem fog beavatkozni más földrészek ügyeibe. Ebből az Is kitűnik, hogyha az Egyesült Államok feljogosítva érzi magát a Kubának küldött fegyverszállítmányok ellen tiltakozni, akkor — saját érvel alapján — a Szovjetuniónak is ugyanolyan Joga van tiltakozni az Egyesült Államok törökországi támaszpontjai ellen és elleintézkedéseket foganatosítani a más földrészek belügyeibe történő amerikai beavatkozás ellen. A legfontosabb lépés a nemzetközi viszály békés megoldása Így jellemzik Londonban Hruscsov elvtárs Kennedyhez intézett üzenetét, melyet a londoni esti lapok feltűnő helyen ilyen címekkel közöltek: „Hruscsov békét javasol". „Új Hruscsov-Javaslat". „A szovjet kormány kész elszállítani Kubából azokat az eszközöket, amelyeket az Egyesült Államok támadó jellegűeknek minősít, javasolja, hogy az Egyesült Államok hasonló eszközöket távolltson el Törökországból". — így foglalta össze a Francé Presse sajtóiroda Hruscsov elvtárs üzenetét. A sajtóiroda az üzenetnek különösen azokat a részelt emelte jji, amelyekben a szovjet kormány a Biztonsági Tanács keretében hajlandó kötelezettséget vállalni Törökország határainak és szuverenUáAZ IGAZI OKOK A moszkvai Pravda az amerikai háborús hisztériáról Moszkva (CTK) -* „Az amerikai népet lépten-nyomon becsapják, megtévesztik és háborús hisztériával butítják. A washingtoni kormány agresszív politikáját azzal a kiagyalt bárdolatlan hazugsággal Igyekszik megindokolni, hogy a Szovjetunió a .független Kubához fűződő baráti kapcsolataival nemcsak az USA-t, hanem az egész nyugati féltekét, a „szabad világot veszélyezteti" — írja Viktor Majevszklj, a moszkvai Pravda kommentátora. New Yorkból küldött tudósításában rámutat arra, ml késztette Kennedy kormányát az olyan veszélyes kalandra, mint amilyen Kuba blokádja. Mindenki, aki csak némileg ért a politikához, tudatában van annak, hogy tulajdonképpen nincs szó a Kuba területére állítólag szállított misztikus „támadó fegyverekről". Kl ls hinné el, hogy az USA valóban fél a kis Kubától? A kubaiaknak sokkal több okuk van arra, hogy óvakodjanak az amerikaiaktól, mivel amerikalak tartózkodnak Kuba kerületén, a guantánamól haditámaszponton, amely a kubai nép nyakán tartott késhez hasonlítható. Nehezen lehet elhinni, hogy az eseményeket az USA-ban hatalmon levő demokraták választások előtti cselfogásai idézték elő, bár tudvalevő, hogy nem egészen rózsás a helyzetük. Csak azért kellett fegyverbe sz/JHtanl as egész amerikai hadseregét s az egész atlanti tengeri hajórajt útnak indítani, hogy a demokraták a választásokban győzelmet arassanak a republikánusok fölött? Kennedy kormányának jelenleg sokkal fontosabb okokból kell tárgyalnia — folytatja a kommfentátor — azért, mert bel- és külpolitikája Az Egyesült Államok fellőtte az Explorer-15 mesterséges bolygót Washington (CTK) — Szombaton délután a Canaveral-fokon kilőtték az Explorer-15 mesterséges bolygót, mely a júliusi magaslégkörl atombombarobbantások-okozta mesterséges radioaktivitást fogja kutatni. A 40 kg súlyú mesterséges bolygó hosszú ellpszls alakú pályán kering. Még nem állapították meg, elérte-e megjelölt pályáját. zsákutcába Jutott. A beharangozott gazdasági felvirágzás helyett a gazdasági élet romlása, válság és munkanélküliség veszélye fenyegeti az USA lakosságát. A nyugati világban elismert hatalmi fölény helyett kiéleződtek az USA ellentétei atlanti szövetségeseivel s a „Közös Piaccal". Nem a sokszor hangoztatott békepolitika s a fegyverkezés elutasításai hanem egyre újabb atomkísérletek, a dél-vietnami háhprú, a Kuba elleni provokációk s a NyugatBerlinnel kapcsolatos kilátástalan álláspontok jellemzik ezt a politikát. Az Amerikai Egyesült Államok kalózkodással akarja felújítani a nyugaton hatalmi fölényét és tekintélyét, alárendeltségben akarja tartani NATO-belI szövetségeseit s Igy akarja bebizonyítani az Imperializmus életképességét. Ez a kalandorpolitika elejétől végéig az USA antikommunizmusát s a nemzetek békés egymás mellett élése elvének elutasítását bizonyltja. Ma már mindenki látja, hogy ez a politika egy nukleáris háború közvetlen veszélyével fenyegeti a világot — állapítja meg a Pravda kommentátora. A kubai torradalmi fegyveres erők katonája áll őrséget • Mara Castle erőd előterében. Valaha itt sínylődtek a Batista-rendszer várfogságra Ítélt áldozatai. (CTK felvétele) sának tlszeletberi tartására, ha az Egyesült Államok is hasonló kötelezettséget vállal Kubával szemben. A DPA bonni sajtóiroda és a nyugatnémet rádióállomások gyorsan tá Jékoztatták a közvéleményt Hruscsov leveléről. Az üzenet visszhangja kidomborítja a szovjet kormányfő üzenetének békeszerető jellegét. A DPA azt irta, hogy Hruscsov szerint a legfontosabb feladat a béke megőrzése. A sajtóiroda és a rádióadók kiemelték a Szovjetunió készségét, hogy kivonja rakétafegyvereit Kubából, ha az Egyesült Államok is kivonja rakétafegyveren Törökországból. A DPA azt írja, hogy a Szovjetunió hajlandó szavatolni Törökország biztonságát, ha az Egyesült Államok is garantálja Kuba biztonságát. U Thant Stewensonnal tárgyalt U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára szombaton félórás megbeszélést folytatott Stewenson amerikai ENSZ küldöttel. Tárgyalásukat titokban tar tották s azt sem közölték, mikor találkoznak Ismét. Stewenson nem volt hajlandó kommentálni Hruscsov üzenetét és arra hivatkozott, hogy még nem kapta meg a hivatalos szöveget. U Thant szombaton saját kérésére fogadta Vlagyimir Popovics jugoszláv ENSZ-küldöttet. Havannába érkezett a Lidice Szombaton a havannai kikötőbe érkezett a Lidice csehszlovák hajó. Ugyancsak szombaton futott be a havannai kikötőbe a Bukarest szovjet tartályhajó. Tanácskoznak az agresszív tömbök tagállamai Az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének képviselője bejelentette, hogy az ENSZ-ben összehívták az Egyesült Államokkal különféle „biztonsági" tömbökhöz tartozó szövetséges országok képviselőinek értekezletét, amelyen a kubai válsággal kapcsolatos helyzetet fogják vizsgálni. Castro válaszolt U T hantnak Fidel Castro, kubai miniszterelnök válaszolt U Thantnak arra a felhívására, hogy a tárgyalások Idején Kuba szüntesse be védelmi intézkedéseit. Castro hangoztatta: Kuba kész kompromisszumra lépni, természetesen azzal a feltétellel, hogy a tárgyalások Idején az amerikai kormány ls tartózkodni fog a Kuba elleni fenyegetésektől és agresszív lépésektől, beleértve a tengeri blokádot is. Kuba az ENSZ-szel karöltve kész mindent megtenni a válság elsimítására, de nem mondhat le szuverén jogairól. Ha a béke érdekében hasznosnak tartja, szívesen látjuk önt hazánkban és készek vagyunk megvitatni önnel a válság problémáit. Fldel Castro kubai miniszterelnök parancsot adott, hogy nyissanak tüzet az ország légiterét megsértő idegen katonai repülőgépekre. A NYUGAT-NÉMETORSZÁGI szakszervezetek szövetségének VI. kongresszusa Hannoverben 276 szavazattal 138 ellenében elítélte a rendkívüli állapotról szóló törvényeket, melyeket a bonni kormány már régóta készít elő és most a Kubával kapcsolatos feszült helyzetet fel akarja használni arra, hogy a törvényeket keresztülhajszolja. (CTK) DR. JOSE MANUEL ASTIGUETA Jogászt és volt diplomatát nevezték kl Argentína új hadügyminiszterévé. (CTK) BRAZÍLIA fővárosában ötven ál-' lam részvételével megkezdődött az Interparlamentáris Unió 51. konferenciája. (CTK) A „SZÖVETSÉG az új köztársaságért" gaulltsta párt tagjainak egy csoportja Párizs Courbevoi külvárosában megtámadott néhány járókelőt és gumibottal megsebesítette egyiküket, akiben a kommunista párt egy tagját Ismerte fel. (CTK) SZÖVETSÉGI rendőröknek kellett utat tömlők Meredlth néger diáknak, amikor az oxfordi egyetem ebédlőjéből távozott, mert a fajgyűlölő diákok szidalmakkal árasztották el és meg akarták támadni. (CTK) Moszkva (ČTK) — A moszkvai Pravda vasárnapi számában szerkesztőségi cikkben foglalkozott az amerikai imperialisták világszerte kiépített katonai támaszpontjaival, így például az amerikai fegyveres erők mintegy 30 százaléka — több mint 700 000 katona és tiszt — a világ 90 országában állomásozik, 2230 katonai támaszponton szolgál. Európa különleges helyet foglal el az amerikai Imperialisták terveiben. A Német Szövetségi Köztársaságban állomásozik a 300 000 főnyi 7. amerikai hadsereg. Itt van a 17. amerikai légíhaderő óriási támaszpont-komplexuma is. Nyugat-Németországban atomtöltésű rakétakilövő berendezéseket ls felállítottak. Angliában 20 középható-sugarú rakétaküövő pályát, atomtöltet-raktárt és kb. 15 légi támaszpontot létesítettek, ezek közül négy a B-47 bombázók befogadására szolgál. Az angliai támaszpontokra 40 000 amerikai katonát helyeztek. A Pentagon militaristái hátországRepülőszerencsétlenség áldozata lett az olasz kereskedelmi körök képviselője Róma (ČTK) — Enrico Mattel, az olasz ENI kereskedelmi társaság elnöke repülőgépszerencsétlenség áldozata lett, amikor saját repülőgépén Katangából Milánóba utazott. A gép Pavla mellett lezuhant. A pilóta és a repülőgép két utasa életét vesztette. Enrico Mattel, bánya és vegyipari szakember volt. Az ellenállási mozgalomban kereszténydemokraták antifasiszta partizánosztagait vezette. A háború után fontos szerepet játszott Olaszország gazdasági életében. Küzdött a külföldi kőolajtársaságok uralma ellen. A kereskedelmi életben azokhoz tartozott, akik a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok szabad fejlesztésére törekedtek minden országgal s része volt az olasz-szovjet kereskedelmi kapcsolatok rendezésében. nak tekintik Afrikát. Líbiában vari až Egyesült Államok egyik legnagyobb támaszpontja, 1400 katona és tiszt szolgál itt. Marokkóban 5000 embere van az Egyesült Államoknak, Etiópiában légi támaszpont és rádióállomás áll az amerikai hadsereg szolgálatában. Az Ázsiában és a Távol-Keleten el-: helyezett amerikai támaszpontok különösen veszélyeztetik a világbékét. Törökországban nagyon sok amerikai katonai támaszpont van, Izmir közelében rakétatámaszpont épül a Jupiter rakéták kilövésére. 1962 áprilisában 1200 katona és 80 lökhajtásos repülőgép érkezett ide. Törökországban összesen 8700 amerikai katona tartózkodik. A Pravda cikke megállapítja: ebből Is látható, honnan ered a békét és a világ biztonságát fenyegető veszély, Jemeni küldöttség érkezett Kairóba Kairó (CTK) — Vasárnap Kairóba érkezett a Jemeni Arab Köztársaság küldöttsége, melyet Hamud Al-Dzsaifi hadügyminiszter vezet. A küldöttség az Arab Ligánál panaszt emel SzaúdArábia és Jordánia ellen, — melyek hátterében a brit imperializmus áll —, mert beavatkoznak Jemen bel-í ügyeibe. A küldöttség bizonyítékokat — fegyvert, pénzt, röpiratokat vitt 1 magával. John fiernal üzenettel fordult a Biztonsági Tanácshoz Stockholm (CTK) — John Bernal, a Béke-világtanács elnöke üzenettel fordult a Biztonsági Tanácshoz. Levelében elitélte az Egyesült Államok agresszív lépéseit és hangoztatta, az ENSZ azzal teljesítheti küldetését — a béke megőrzését —, ha most Intézkedéseket tesz a világot atomháborúval fenyegető nagy veszély elhárítására. Izgalmas légkörben folyt le a franciaországi népszavazás Párizs (CTK) — Franciaországban vasárnap tartották meg a népszavazást az alkotmányreform-javaslatról. Vasárnapra virradó éjjel a két tábor hívei Dunquerqueben összetűztek. Párizsban és környékén délelőtt zivatar volt, délután kiderült. A hivatalos jelentések szerint a délutáni órákban a külvárosokban a választók 30 százaléka, a fővárosban 27 százaléka adta le szavazatát. 3—5 százalékkal többen járultak az urnákhoz, mint a legutóbbi áprilisi népszava-; záskor. Strauss bosszúja Bonn (CTK) — Mint már jelentettük egy nappal azután, hpgy a bonni kormánypárti többség fehérre mosdatta Strauss hadügyminisztert, az ellene emelt korrupciós vádak alól, a nyugatnémet kormány, úgy látszik elérkezettnek látta az időt, hogy lesújtson a félmilliós példányszámban megjelenő hamburgi Spiegelre, amely elsőként szellőztette a nyilvánosság előtt a nyugatnémet fegyverkezéssel kapcsolatos panamákat és az úgynevezett Flbag-botrányt, amelynek középpontjában Strauss hadügyminiszter állott. Országszerte óriási feltűnést ős sajtókörökben nagy megbotránkozást keltett az a hlr, hogy az ügyészség utasítására letartóztatták a Spiegel két főszerkesztőjét, a hetilap bonni szerkesztőségének vezetőjét és a lap több más munkatársát. A letartóztatásokkal egyidejűleg átkutatták a lap hamburgi és bonni szerkesztőségét, lepecsételték irattárát. Az ügyészség ezt a példátlan lépést azzal indokolja, hogy „hazaárulás gyanúja" forog fenn a Splegél vezető munkatársai ellen. Hivatalosan még nem közölték, hogy mire alapítják a hazaárulás vádját, egyes értesülések szerint a vádemelés hivatalos oka az a tudósítás, amelyet a Spiegel a legutóbbi NATO hadgyakorlatokról köbölt, más jelentések szerint a- lap Förtsch tábornokról, a Bundeswehr főfelügyelőjéről írt cikkében „titkos adatokat" hozott nyilvánosságra. Hivatalosan ez az oka a vádemelésnek. Ugyanakkor dr. Josef Augsteln a letartóztatásokat követő nyilatkozatában arra célzott, hogy voltaképpen Strauss hadügyminiszter bosszújáról van szó. Ezt támasztja alá az ls, hogy Strauss a közelmúltban néhány parlamenti képviselővel beszélgetve kijelentette: „Három héten belül súlyos csapás fogja érni a Spiegelt." A Nyugat-Berlinben állomásozó amerikai gépesített lövészalakulatok hadgyakorlatot rendeztek a Grunewaldi erdőben. A hadműveletek során polgári lakosság esetleges megmozdulásának leverését gyakorolták. A képen: Amerikai tankok a hadgyakorlaton. (ČTK felvétele) 1982. október 29 * fl| SZÖ 3