Új Szó, 1962. október (15. évfolyam, 271-301.szám)

1962-10-17 / 287. szám, szerda

Más lapokban olvastuk FiSer Az emberek döntöttek Az iparhoz hasonlóan az állami gazda­ságokban, a gép- és traktorállomásokon is megértették, hogy nem elég csak meg­ismerni a pártokmány tartalmát, eset­leg megjegyzéseket tenni hozzá, hanem gondoskodni Kell arról, hogy az okmány gondolatait a mindennapi munkában va­lósítsák meg a dolgozók. Ebben a szak­szervezetekre hárul a fő feladat. A Bez­nói Állami Gazdaságban a pártokmány megtárgyalásával a dolgozók egyben ér­tékelték a CSKP XII. kongresszusára tett szocialista felajánlásaikat is. Büszkén-je­lentették, hogy vállalásaikat rendszere­sen teljesitik. 1962. szeptember 30-ig ter­ven felül 840 mázsa húst, ebből 530 má­zsa marha- és 290 mázsa sertéshúst, va­lamint 141 000 liter tejet adtak a dolgo­zók asztalára. A feladatok idei teljesítése alapján a beznóiak vállalták az 1963-as termelési és felvásárlási terv túlteljesítését is. 7HJCFUHFOIFOTMAFA Rendszeresen segíteni kell a helyi szakbizottságokat A szakbizottságok a nemzeti bizott­ságok kezdeményező és ellenőrző szervei, amelyek döntő jogkörrel bír­nak az irányítás egyes szakaszain. A heíyi és járási szakbizottságok megalakulásuk óta szép munkát vé­geztek. Tagjaik közül sokan megta­nultak önállóan és felelősségteljesen dolgozni, dönteni, megoldani az élet­ben felmerülő problémákat. Munká­jukban azonban még itt-ott fogyaté­kosságok is találhatók. Ezért pártunk Központi Bizottsága szükségesnek tar­totta, hogy a Szocialista társadal­munk további fejlődésének távlataival foglalkozó okmányban erre a tényre is rámutasson. A poprádi járásban a járási nem­zeti bizottságnak és szakbizottságai­nak széles aktívája van. A tény azon­ban az, hogy a nemzeti bizottságok tanácsainak többsége, sőt maga a já­rási nemzeti bizottság tanácsa is egyedül foglalkozik olyan problémák­kal, melyeket ez a széles aktíva jól elintézhetne, s ezáltal tehermentesí­tené a járási nemzeti bizottság ta­nácsát. Egy szocialista munkabrigád életéből Büszkeség elnyerni egy nagy üzem­ben a legjobb kollektíva címet. Kü­lönösen, ha olyan üzemről van szó, amely bonyolultságánál fogva a mun­ka legszélesebbkörű skáláját foglalja magába. Ilyen például a lubeníki Magnezitgyár. Igaz ugyan, hogy itt a munka magvát a magnezitfejtés ké­pezi, de ezzel egy hatalmas munka­folyamat függ össze a zúzódáktól és osztályozóktól kezdve az égetőkemen­céken, gépházakon és egyéb részle­geken át — egészen ide a mechani­kus műhelyig. Természetesen, a legjobb kollektíva címet sehol sem adják ingyen. Ez nemcsak a kollektíva fényképének a faliújságon való kifüggesztését jelen­ti, ez kötelességet is jelent, ez nem­csak jó munkára, hanem fejtörésre, gondolkodásra is serkent. Ha ezek a fő feltételek összhangba jutnak, ez biztosítéka annak, hogy a kollektíva pontosan le is törleszti becsületbeli adósságát az üzemnek. Világos, hogy ez az elv nemcsak az egyes kisebb­nagyobb kollektívák, hanem az egyé­nek részére is érvényes, különösen a lubeníki Magnezitgyárban, mely a tervteljesítés terén állandó zavarok­kal küzd. Véletlen-e, hogy ilyen ki­váló kollektíva éppen e bonyolult üzem mechanikus műhelyében ala­kult meg? Nem, véletlenről szó sincs. Ez elsősorban az itt dolgozó nyolc ember szüleménye, hogyne hallgatna ^ fiatalember munkakedvéből és lelke- a gazdájára. Csakhogy az embernek ^ sedéséből adódik. A brigád vezetője elsősorban önmagának kell tudni pa- ^ július Lašan elvtárs. Valahogy termé- rancsolni. És erre Lašánék, a lubeníki ^ szeresnek látszana, hogy funkciójából mechanikus műhely fiatal munkásai, ^ kifolyólag legalább némi előnvt él- IÍÓI-IOCPU vnitait pihatárn7á<;Tikrit siker kifolyólag legalább némi előnyt él vezne a többiekkel szemben, de nem így van. Lašan elvtárs kortársa hét fiatal munkatársának. Nincs kizárva, hogy éppen ez a körülmény munká­juk harmóniájának egyik fő oka. An­nak idején mindenképpen átgondol­ták a dolgot, jól megismerték egy­mást és midőn megállapították, hogy nemcsak gépeik munkája, hanem gondolkodásuk is összhangban van, egyhangúlag bólintottak — bele­egyezünk gyerekek! — Ha hét ördög állná utunkat, akkor is sikerül — jelentette ki Ju­hász Fali. — A munkának is úgy lehet paran­csolni, mint a kiskutyának — fűzte hozzá komolyan Ondriš Laciak. — Arra van az embernek a sütni­valója — fricskázta meg izzadt hom­lokát Varga Zoli. — Tán bizony a masinák istentől valók — egészítette ki társait Mladši Ondrej. — A fenét! Hallgatnak a pa­rancsra, csak rájuk kell ripakodni. A brigád többi tagja Gajdos, Koreň, Fabo, ki mosolyogva, ki komolyan bó­lint a szentenciára. Ügy van, a gép Kelet-Szlovákiában megkezdődött a siiret. Képünkön a Sobrancei Állami Gazdaság tibavai részlegében a szüreelők Viliam Sterlingerrel, az állami gazdaság fö ökonómusával beszélgetnek. (Š. Petráš ČTK felvétele J képesek voltak, elhatározásukat siker ^ koronázta. Ma már a XII. pártkong- ^ resszus brigádja cím elnyeréséért ve- ^ télkednek es joggal élvezik más rész- ^ legekben dolgozó társaik elismerését. ^ Azért joggal, mert tudják, hogy min- ^ denki elsősorban a saját munkahelyén ^ felelős mindazért, amit egyszerűen ^ üzemnek, vagy jelennek, vagy pedig § jövőnek nevezünk. Pártunk kongresz ^ szusi anyaga, mely hazánk jövőbeli ^ szocialista fejlődését taglalja, hasz- ^ nukra vált. Az anyag áttanulmányozá- ^ sa és megvitatása után Lašánék saját ^ munkahelyükön, a mechanikus mű- ^ helyben a kongresszusi anyag egyik ^ fontos pontjára — a takarékossági ^ problémára — összpontosították fi- ^ gyelmüket. S amikor kiosztották ré- ^ sziikre az aggregátok javítását, lát- ^ ták, hogy idejük elérkezett; felaján- ^ lást tettek : ötszázalékos időmegtaka- ^ rltást érnek el az egyes aggregátok ^ javításánál. . ^ Első látásra kicsinek tűnik ez a ^ szám, nemde? Ám számítsuk át em- ^ berre, műszakra, teljesítményre, ko- ^ rónára. És vegyük számításba, hogy ^ a lubeníki Magnezitgyárban sok az ^ ember, a műszak, meg a teljesítmény. ^ Ha az üzem minden egyes dolgozója ^ a saját munkahelyén csak ekkora, lát- ^ szólag kicsi számmal járul hozzá a ^ közös ügyhöz, az elért eredmény ko- ^ rónában is hatalmasan megnövekszik ^ és a tervteljesítés lényegesen megja- ^ vul. Márpedig mindenekelőtt erről $ van szó. ^ Vladimír Kalytőuk ^ — | Jó tapasztalatokkal tértek^ vissza a Szovjetunióból | (ČTK) — E napokban tért vissza a ^ Szovjetunióból a trineci Vasmű acél- ^ munkásainak héttagú csoportja. A Zá- ^ porozssztal üzemben egy hónapon át ^ tanulmányozták az oxigénnel végzett ^ munkát. Ez a módszer már régen ^ kitűnő segítséget nyújt a szovjet ^ kohászoknak az acélolvasztók teljesít- ^ menyének növelésében. A tŕineci tech- ^ nikusok nagy érdeklődéssel tanulmá- ^ nyozták a nagyolvasztók dekádonkénti ^ javításának új módszerét is, amikor ^ magnezitpor alkalmazásával a javítás ^ idejét 3—4 órával lerövidítik. A ^ tanulmányi útról visszatért dolgozók ^ a Szovjetunióban nyert tapasztalatai- ^ kat érvényesítik a tŕineci Vasműben, ^ s átadják hazánk többi kohászainak. fc A ZDENÉK NEJEDLÝ NEVÉT VISE­LŐ REALISTA SZÍNHÁZ Pavel Kohout Harmadik nővér című színmüvének bemutatásával fejezte be a VI. ber­lini fesztiválon való részvételét és október 15-én elbúcsúzott • Berlintől. Az NDK kulturális ügyi minisztere a cseh művészek tiszteletére fogadást adott. A LOUVRE KÉPTÁRÁBAN ismeretlen tettes éles tárggyal barbár módon össze­karcolt kilenc nagy értékű festményt, köztük három Corot képet. A nyomozók a képtár egyik éjjeliőrét gyanúsítják a vandál merénylettel, aki nyilván bosz­szúból követte el tettét, mert rosszabb beosztásba helyezték. A DÉL- ÉS DÉLNYUGAT-SPANYOL­ORSZÁGBAN bekövetkezett árvíz sú­lyos károkat okozott a mezőgazdasági ültetvényeken. Az árvíz megszakította a vasúti összeköttetést Barcelona és Valencia között, a víz az Alicante vá­rosba vezető összes utat elöntötte. A SZOVJETUNIÓ KÖZPONTI STA­TISZTIKAI HIVATALA bejelentette, hogy az év első nyolc hónapja alatt a kolhozok és szovhozok 1 402 000 tonna tejjel többet adtak a közellá­tásnak, mint tavaly. OTT, AHOL SEMMI SEM TÖRTÉNIK cí­mű új filmjén dolgozik jüan Antonió Bardem haladó szellemű spanyol film­rendező, akinek a Biciklista halála és a Fő-utca című lilmjeit jól ismerjük. A SZÓFIAI Csehszlovák Kulturális Központban hétfőn megkezdődött a fasiszta- és revansisztaellenes filmek hete. Elsőként a Lejtő című csehszlo­vák filmet vetítették. MÉG NEM ÉRT VÉGET A CUKOR­RÉPA BETAKARÍTÁSA Kirgíziában, de 'már az eddigi eredmények azt mu­tatják, rekordtermést értek el a kir­giz mezőgazdasági dolgozók. Hatmil­lió mázsával több cukorrépát takarí­tottak be, mint tavaly. HELSINKIBEN befejeződött a lengyel film hQte. A finn mozikban a lengyel filmgyártás 5 legújabb alkotását és több rövid filmet vetítettek. ÜJ MOSZKVAI RÁDIÓÁLLOMÁS kezdte meg rendszeres adásait októ­ber 15-én. Az 547 és az 54 m hullám­hosszon főként ifjúsági műsort sugá­roz. TÖBB MINT 2000 SZEMÉLY KÍSÉ­REL MEG ÉVENTE öngyilkosságot Nyugat-Berlinben. Ennek 9 százaléka 17 éven aluli gyermek, illetve fiatal. BÉCSBEN az Osztrák—Csehszlovák Tar­saság új helyiségeiben nagy érdeklődés­nek örvend a csehszlovák festőművészek alkotásaiból összeállított kiállítás. A Ké­peket a Nemzeti Galéria kölcsönözte. Fejlődő szocialista társadalmunk irányításának kérdései Irta: Jiŕí Hendrych, a CSKP KB politikai irodájának tagja A XII. kongresszus előkészületei folyamán a legsürgetőbb kérdések egyike államunk és társadalmunk irányítása. Pártunk Központi Bizott­sága legutóbbi plenáris ülésein, A. Novotný elvtárs beszédeiben, és a Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló doku­mentumban az irányítás kérdése az első helyen szerepel. Nem véletlen, hogy pártunk az irányítás színvonalának emelésére oly nagy súlyt helyez. A gazdasági és a kulturális építés egyre nagyobb fejlődése, a termelés méretei és mi­nőségi fejlődése, a technika széles körű alkalmazása áz elmélyülő terv­szerűség, szakosítás és kooperáció folytán — mindez objektíven megkí­vánja a központi irányítás céltuda­tos megszilárdítását tevékenységünk minden szakaszán. E téren alapvető feladat: az irányítás tudományos alapokra helyezése. Szükséges, hogy színvonala összhangban legyen fel­adatainkkal, a társadalmi kapcsola­tok színvonlával és a termelőerők fejlődésével, mert az irányításnak a helyzet objektív értékeléséből kell kiindulnia. A valóban tudományos irányítás feltételezi az elért eredmények és egész gyakorlati tevékenységünk rendszeres elemzését. Egyúttal ebből indulunk ki a szocializmus és a kommunizmus felépítése elméletének további kibontakoztatásánál is. Szeretnék néhány megjegyzést fűz­ni az irányítás kérdéseihez. Társadalmunk fejlődésének az utóbbi időszakban egyik legjelleg­zetesebb vonása lett a szocialista demokrácia széles körű kibontako­zása, egész tevékenységünk és éle­tünk széles körű demokratizálása. A helyi, az állami és a gazdasági szer­vek nagyobb jogkörrel rendelkez­nek, számos funkciót, milyet azelőtt az állam teljesített, ma a dolgozók társadalmi szervezetei töltenek be. Sokat tettünk azért, hogy elmélyül­jön a dolgozók részvétele a népgaz­daság irányításában és az állam igazgatásában. Erről tanúskodik már az a tény is, hogy csak a nemzeti bizottságokban és aktíváikban mint­egy 800 ezer lakos, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban másfél millió elvtárs dolgozik. Társadalmi szervezeteinkben négymillióra tehe­tő a funkcionáriusok száma, ami fi­gyelemre méltíi annak ellenére is, hogy egyesek több tisztséget is el­látnak. Arra. hogy hazánk lakosai mily nagy mértékben vesznek részt az irányítás­ban s országunk igazgatásában, újabb bizonyítékul szolgált a társadalmunk távlatairól szóló ez évi vita. Az előze­tes, nem teljes adatok szerint a párt­dokumentumot a nyilvános pártgyűlése­ken több mint hárommillió lakos tár­gyalta meg, közülük mintegy 60 száza­lek volt pártonkívüli. A vitában több inint 300 000 javaslat és észrevétel hangzott el, melyeknek körülbelül a tele helyi kérdésekre vonatkozott. A dolgozóknak az államigazgatás­ban való fokozott részvétele teljesen megfelel annak a folyamatnak, hogy a proletariátus diktatúrája, amely megszüntette a kizsákmányoló osz­tályokat s a szocializmus győzelmé­hez vezetett bennünket, fokozatosan össznépi szocialista állammá alakul­jon át. Társadalmunk szocialista szer­vezetének fejlődése, melynek alapjait a XI. pártkongresszus vetette meg, a dolgozókban újabb alkotóerőket sza­badít fel, lehetővé teszi a szocialista rendszer előnyeinek széles körű ki­használását. Ezért a szocialista de­mokrácia további kiszélesítése és el­mélytése a össznépi szocialista ál­lam építése a jövőben is a párt irányvonala marad. * A szocialista demokrácia fejlesz­tésében elért eredményeink senkit sem jogosítanak fel arra, hogy sze­met hunyjon e folyamatban felme­rült fogyatékosságok felett. Látni kell azt, hogy e kérdéseket nem mind-ig értették meg helyesen. A szo­cialista demokrácia fejlesztésének jelszavát nemegyszer az ösztönösség és a fegyelmezetlenség igenlésének tekintették. Ez a demokratikus cent­ralizmus alapelvének érezhető gyen­gülésére vezetett az irányításban. Amint pártunk Központi Bizottsága fi­gyelmeztetett rá, mindez, különösen a népgazdaság tervezése, pénzellátása, szervezése és irányítása új — az 1958. évi országos vita után jóváhagyott alap­elveinek — gyakorlati megvalósítása íulyamán nyilvánult meg. Sok elvtárs elfelejtette, hogy a szocialista demokrá­cia fejlesztése, a helyi és az alsóbb fokú gazdasági szervek jogainak és kö­telességeinek növelése nem ellenezheti a központi irányítást. Ellenkezőleg, a demokratikus centralizmus marad to­vábbra is társadalmunk felépítésének vezérelve, s az lesz bizonyos formában nyilvánvalóan a kommunizmusban is, amikor az államot a kommunista ön­igazgatás váltja tel. Ennek tipikus meg­nyilvánulása volt az, amikor a minisz­tériumok fő feladatukat csupán a terv összeállításában látták, elhanyagolták a koordináció és a kooperáció kérdéseit, s e kérdéseket az üzemeknek és a vál­lalatoknak a minisztériumok részvétele nélkül maguknak kellett inegoldaniok. Ennek következtében a központi szer­veknek nem volt áttekintésük arról, hogy a kitűzött feladatok megvalósítá­sa miként folyik. Ezért pártunk Központi Bizottsága igen helyesen és nagy nyo­matékkal lépett fel a szocialista de­mokrácia egyoldalú értelmezése s ál­talában a „decentralizáció" hibás fo­galma ellen. Tekintélyének egész sú­lyával emlékeztetett arra, hogy a szo­cialista demokrácia elmélyítésének sem­mi köze sincs a kispolgári anarchizmus­hoz és elképzelhetetlen a központi irányítás egyidejű megszilárdítása nél­kül. Teljesen elvetendő az olyan el­képzelés is, mintha a szocialista de­mokrácia megengedné az ösztönös­séget, sőt a fegyelmzetlenséget, a feladatok nem 'teljesítését, a szocia­lista rend megzavarását. Minden ilyen cselekedet, amely a társada­lom érdekei ellen irányul, lényegé­ben mélységesen demokrácia- és tár­sadalomellenes. Szeretném idézni Lenin szavait, aki mindig hangsúlyozta, hogy a kommunisták demokratikus centra­lizmusra törekszenek, amely egyesíti magában az ország gazdaságának központi tervszerű irányítását s a dolgozóknak az Irányításban való széles körű részvételét a helyi szer­vek szerteágazó jogkörével és fele­lősségével. A szocializmus a termelés tervszerű megszervezését, a termé­keknek az egész ország viszonylatá­ban való elosztását, a gazdaság va­lamennyi ágának és területének összhangban álló fejlesztését, a mun­ka és a szükségletek mértékének el­lenőrzését jelenti. E feladatot az ál­lam központi irányítása nélkül nem lehet teljesíteni. Emellett látni kell azt, hogy a de­mokratikus centralizmus mindkét ol­dala — a központi irányítás és a széles körű demokrácia — elválaszt­hatatlanok egymástól, dialektikus egységet képeznek, s nem lehet ká­ros következmények nélkül a de­mokratikus centralizmus egyik olda­lát a másik fölé helyezni. Ez egyút­tal válasz azoknak, akik ma nálunk a párt Központi Bizottságának szi­gorú bírálata után azt a benyomást igyekeztek kelteni, hogy a központi irányítás erősítésére helyezett súly szocialista társadalmunk és a társa­dalom irányítása további demokrati­zálásának folyamatát beszünteti vagy lelassítja. Hisz a párt éppen ellen­kezőleg minden erejét arra fordít­ja, hogy az emberek széleskörű de­mokratikus jogai és kezdeményezé­se teljes egészében kibontakozzék —, de természetesen mindig és minde­nütt az egész társadalom érdekeivel teljes összhangban. Ezt éppen a szi­lárd központi irányítás biztosítja. A mi feltételeink között is érvényes az SZKP programjának általánosítása, amely azt mondja, hogy a kommuniz­mus építése feltételezi az irányítás demokratikus alapelveinek sokoldalú kibontakoztatását, de ugyanakkor a népgazdaság központi irányításának megszilárdítását és tökéletesítését jelenti az állam részéről. Hogy e kérdések egyoldalú szemléle­te hova vezet, ezt igen meggyőzően mu­tatják például az úgynevezett decentra­lizált építkezések terén nyert szomorú tapasztalataink. Ezekre az építkezésekre önkényesen más eszközöket is átcsopor­tosítanak. Nem kell összefoglaló orszá­gos számadatokat felsorolni. Csupán az észak-morvaországí kerületben — amint az ostravai kerületi pártbizottság indít­ványára niegvalósítutt felülvizsgálás megmutatta, — az idén 138 jóvá nem ha­gyott építkezést kezdtek, s emellett 83 részére még a rendes dokumentáció sem volt meg. Ezen építkezések megkezdé­sére nagyrészt a vállalati igazgatók ad­tak utasítást. A költségeket az üzemi eszközükből vagy pedig egészen jogtala­nul a generáljavításokra szánt alapokból fedezték. A demokratikus centralizmus mara­déktalan érvényesítéséhez, a népgaz­daság és az ország egész élete köz­ponti irányításának megszilárdításá­hoz vezető utakra pártunk Központi Bizottsága rámutatott a Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló dokumentumban. Arról van szó, hogy megvalósítsuk az elvet: — „az egységes irányítás fő eszköze az állami népgazdasági terv, amely mintlenki számára tör­vény". A központi irányítást minél közelebb kell hozni a termeléshez, ahol a terv sorsa közvetlenül eldől. (Ez többek közt megköveteli, hogy a négyévi tapasztalatok alapján tovább tökéletesítsük a gazdaság szervezeti felépítését és mentesítsük az irányí­tást a célszerűtlen közbeeső láncsze­mektől.) Egyszerűsíteni és javítani kell az irányítás apparátusát, s követ­kezetesen érvényesülniük kell az irá­nyítás lenini alapelveinek: az ellen­ül SZÖ 4 * 19 02- október 17. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom