Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-17 / 257. szám, hétfő

Meglepően friss festői szókincs Á tempósan induló ószl tárlatok sorát Bratislavában a Városi Képtár František Studený bolgár tájainak bemutatásával kezdte meg szeptem­ber 9-én. Bulgária ezen a napon ünnepelte felszabadulásának 17. évfordulóját. A kiállítás is az or­szágaink közti barátságot és kulturá­lis együttműködést jelzi. Studený mester (sz. 1911-ben) « prágai BlažiCek és Bouda professzo­rok vezetésével végezte a Techni­kai Főiskolát. Tlsovecen, majd 1945 után Bratislavában rajztanárkodott. Ez a hivatása fokozta következetes és módszeres kereséseit a festészet terén. Most mór több mint két év­tizede tevékeny résztvevője a szlo­vák képzőművészeti életnek, mely­ben komoly szervező munkát is vé­gez. A háború előtt tájfestés, csend­élet és alakos motívumok foglal­koztatták. Képein korát szólaltatta meg, már komor színei is társadal­mi bírálatának kifejezői voltak. Csendéletei a proletár nyomor si­várságát éreztették. Expresszív rajzainak szociális mondanivalója az emberhez méltóbb életkörülménye­iket sürgette. A felszabadulás után palettája derűsebb, világosabb lett. Az utóbbi estendőkben a tájfestés képezi al­kotása tengelyét, s ezzel párhuzamo­san festi halas- és virágcsendélet sorozatát, mind tömörebb kifejezés­re, egységesebb képszerkezetre tö­rekedve. Sugallója a gazdagságban minden képzeletet felülmúló természet. Szenvedélyes rajongója a tájnak, s a közvetlen természeti inspiráció életszükséglet száméra. Ragaszkodik a látványhoz, és a tárgyi valóságot énjével kiteljesítve alakítja s érleli képpé. A mintegy 40 kiállított olaj­festmény az 1961—62-es év termése. Valamennyi bensőséges tájélmény szülöttje. Mindenekelőtt az idehaza nélkülözött s annál mélyebb, erő­teljesebb hatást kiváltó tenger ra­gadja meg. Hónapokat töltött már több ízben a Fekete tenger napsu­garas partján s a folyvást más ar­cát mutató, a napszakokkal színét, formáját, ritmusát változtató óriás víztükör rögzítése képezte gondját. Levegő és fény itatja át ezeket a kisméretű vásznakat, melyeken Stu­dený a látomást elsősorban színben fogalmazza meg. Jellegzetes, köny­nyed, széles és temperamentumos ecsetjárással veti vászonra a hatal­mas víztömeget. Hol mint nyugvó elemet festi, hol meg játékosan ker­getőző hullámokkal, majd vihar előtti feszültségében tomboló moraj­lását, — felette a vadúl gomolygó felhők száguldásával. (Vihar, Tinta­kék tenger.) Néhány jól választott Karel Souček képeinek kiállítása Bratislavában (CTK) — Bratislavában, a Dosztojev­szkij sori kiállítási teremben tegnap megnyitották Karel Sontek cseh festő és grafikus, a prágai KépzdmSvészeti Akadémia tanára képeinek kiállítását.. A kiállított képek nagy része már több külföldi kiállításon méltóan képviselte a csehszlovák képzőművészetet. szín kölcsönhatására épít. Pasztozu­san, vérbő lendülettel rakja fel víz és ég kékfát, a tarajos tajték tej­fehérjét, a parti föveny aranysár­gáját. Lángol és ragyog Aratás után a dúsan termő bolgár mező, vlru­lóan üdék a Dimitrov kolhoz zöld­séges táblái. Gyöngyházfények tán­colnak a sópárologtatókon. Embert és munkát nem mutatnak képel s mégis egy fejlődő, tetterős és nyu­godt országot tükröznek. Közben egészséges életörömet árasztva nyílnak mázas kancsökban és vázákban a hajdani szomorúságot idéző krizantémok, rézvirágok és vörös dáliák, — aprólékos részle­tezéstől mentes tudatosan összefog­laló alkotó folyamat eredményei. Ecset és ceruzarajzai az élmény spontán rögzítései, esetleg későbbi kompozíciók ötletei, vázlatai. A kí­nai papír hibátlan fehérségén lé­nyegre törő egyszerűséggel jeleníti meg a táj egy-egy szakaszát. Dina­mikus hatású a tömören összefogott bravúros rajzú Vihar a tengeren, — drámát sejttető és érzelmeket éb­resztő e Sirályok című tusrajza. Studený fiatalosan sokrétű érdek­lődése, a (kitűzött és elért célok után minduntalan újabb kísérlete­zései teszik festői szókincsét vál­tozatossá és meglepően frissé. Stu­dený műve már ma is a XX. szá­zadi szlovák festészet egészének értékes fejezetét képezi. Bárkány jenöné Még a közelmúltban is gyakran előfordult, hogy a kuneicei Klement Gott­wald Oj Kohóban ele­gendő „meleg anyag" híján le kellett állítani a hengersorokat. Az üzem műszaki dol­gozói megbányták-vetet­ték a problémát és ta­valy arra a következte­tésre jutottak, hogy egy további aknás kemencét kell építeni A probléma gyors megoldása azon­ban egy, az első benyo­másra leküzdhetetlennek tűnő akadályba ütközött. Az olvasztókemencékhez vezető iparvágány alatt ugyanis nem lehetett a melegitőkemencéhez szükséges csatornaháló­zat árkait kiásni. A fá­radt kokszot, illetve sa­lakot tudvalevően a ke­mence alján levő nyila­son keresztül távolítják el. A kunčiceiok ezért el­határozták, hogy olyan olvasztókemencét épí­tenek, amelyből nem kell kikaparni, hanem kl le­het belőle folvatnl a sa­lakot. A terv megvaló­sításához szükséges ada­tok után külföldi szak­lapokban kutattak, de csak kísérletek leírására szorítkozó cikkeket talál­tak. Be kellett tehát lát­niuk, hogy az volna a leghelyesebb, ha szintén kísérleteznének és kivár­nák a megfelelő eredmé­nyeket. Az olvasztókemence építését azonban meg kellett kezdeni, mert a veszteglő hengersor az üzemeltetés újra­kezdésére várt. Haladék­talanul hozzáfogták tebát a kemence építéséhez. A kemence egyik oldalfalá­ban nyílást hagytak a salak kifolyására. Ez a kísérlet nem volt sikeres. Ezért úira tanács­koztak az elvtársak s ar­ra a következtetésre ju­tottak, hogy ba koksszal fätenék a kemencét, ak­kor a fáradt kokszot és salakot egy különleges alakú lapáttal akadály­talanul ki is szedhetnék. Nem haboztak sokáig, ha­nem kipróbálták újabb módszerüket. A kuneicei kohászok egy további leleményes újítással is hozzájárultak a termelési folyamat eredményességének növe­léséhez. A Klement Gott­wald Cj Kohó beruházási építkezései keretében ugyanis ún. előmelegítő kemencét állítottak fel, amelybe a kohászoknak hideg anyagot kellett volna adagolniuk s meg­várniuk, míg mintegy 800 C fokra felmelegszik. Az anyagot esak azután kellett volna továbbíta­niuk a hevítő kemencébe s abban elérniük a hen­gerléshez szükséges hőfo­kot. Az előmelegítő ke­mence azonban már üze­meltetése kezdetén ls sok gondot okozott. Bel­ső falai, lemállottak, s a kohászok többnyire sem­mire sem használhatták. Az elvtársak sokszor megkísérelték a belső falak lemállásának meg­akadályozását. Fáradozá­sukat végül siker koro­názta. A kemencét válaszfal­lal két kamrára osztat­ták, « mindegyikbe két égőtestet helyeztek el. A kemence belső falat most már nem mállanak le s a kamrákban hevített anyag eléri a hengerlés­hez szükséges hőfokot. Mindez rendkívül elő­nyös, mert a szükséges­nél alacsonyabbra soha­sem csökken sem a nyeriöntvénv, sem a ke­mence hőfoka, viszont je­lentősen csökkent az ún. nem produktív idő. jARMILA SOUKOPOVA, Ostrava Nagyrészt az ő érdeme Csend honol mindkét sertésistá Hó­ban, csak a jóízűen szundikáló hízók szuszogása jelzi, hogy nem üres a sertések otthona. Gondozójuk. Posa Bertalan látja el a Král. Chlmeci Ál­lami Gazdaság udvarán a két egymás mellé épített istálló 550 „lakóját". Amikor tapintatosan kinyitja a be­járati ajtót és betessékel, viselkedésé­vel bennünket ts óvatosságra, csendre int. — Ilyenkor szed magára a sertés, ha jóllakottan pihen — jegyzi meg halkan. A takarmányozó­3ól szemléljük a riszta fehérre me­szelt ketrecekben leverő állatokat. Szembetűnő a tisz­taság mind a súly­csoportok szerint elhelyezett hízók­nál, mind a ketre­cek közötti folyo­són. Szinte hihetet­len, hogy ilyen rendet tudnak tar­tani. Bajusz Ödön elv­társnak a gazdasá­gi udvar vezetőjé­nek szavaiból meg­eredmények megteremtője Pősa Ber­talan. — Pedig hlgyjék el, olyan szerény, becsületes dolgozó Pósa elvtárs — jegyzi meg a gazdasági udvar veze­tője —, hogy alig tudjuk létezik-e. Csak munkaeredményei beszélnek ró­la. Ha lenne is mivel, soha nem di­csekszik, Annál szorgalmasabban dol­gozik kora reggeltől... A továbbiakban megtudjuk, hogy a 36 éves állatgondozó már 10 eszten­Pósa Bertalan (jobbról) és Bajusz Ödön. tudjuk, hogy bi­zony rend és tisztaság s nem utolsó ! deje dolgozik a szakmában és terme­sorban a hízóknál elért gyarapodási | lési eredményei egyre jobbak. Tagja a szocialista munkabrigád cím elnye­réséért versenyző kolletívának. A CSKP XII. kongresszusának tiszteleté­re tett felajánlásában a tervezettnél nagyobb, 38 dkg-os napi súlygyarapo­dást vállalt a gondjaira bízott hízók­nál, amit becsületesen teljesít ls. Jú­liusban 43, augusztusban 42 dkg-os gyarapodást ért el a sertéseknél. Ez év első felében közel 34 mázsa húst termelt terven felül és kg-ként 1 koronával olcsóbban a megszabott­nál. Elsősorban az ő érdeme, hogy a gazdaság egész évi sertéshús-értéke­sítési feladatát — 803 mázsa hús el­adását alig 30 mázsa híjján — már teljesítette. A napokban ez a hús is a piacra kerül. Az év végéig pedig további 55 mázsát adnak a piacra. Munkatársai is elismeréssel beszél­nek Pósa Bertalanról, aki nagyban hozzájárul ahhoz, hogy még fokozot­tabb reményeket fűzzenek a „CSKP XII. kongresszusának gazdasága" cím elnyeréséhez. Pósa elvtárs is elége­dett. Jólesik számára az elismerő Í-ZÓ, a megbecsülés. Két éve már ennék, hogy szépen berendezett saját házá­ban él feleségével és három gyerme­kével együtt. Ilyen ember a zétényl volt Fuchs­birtok hajdani kepésének fia. a mai szocialista mezőgazdaság fejlesztésű­ben példamutatóan tevékenykedő ser­tésgondozó. Kulik Gellért ti Elkergették o „vörös kakast 'A déli Órákban az ünnepi előkészület a tető­pontjára hágott, s mint Trhové Mtfton mindenben, ebben is a jó szervezés jelei mutatkoztak meg. A nap kitartóan szépen sütött, de a tisztára sepert utcán csak elvétve mutatkozott valaki, eset­leg egy-egy nyaraló gyerek. Ok hordták a friss híreket a Duna partjáról, ahol ügyes szakács főz­te a halászlevet. . A zárt utcakapuk is előkészületeket rejtegettek. Készült a falu apraja-nagyja, hisz minden hely­beli lakos hivatalos volt. s még a környező köz­ségekből is oártak vendégeket. Lesz bor ts a halászléhez — rebesgették, s ez hatásosabbnak bizonyult, mintha valamit hangszó­róval htrdetnek. Azt ts tudták, hogy muzsika is lesz, meg a tűz­oltók jubiláris versenye, ami már maaában is érdekesség, hisz a Trhové Mtjto-i tűzoltók már nem egy járási és kerületi versenyen szerepeltek elismerésre méltóan. Látszólag már minden készen volt ahhoz, hogy az ünnepély zavartalanul lefolyhasson, amikor váratlanul Sándor Béla érchangú trombitája verte fel a csendet. — Tüz van! — szaladt kl az emberek sz áfán a felismerés ... — Tűz, éppen ma, ennyi temérdek idő után, ma, amikor ... — Tyüh, a hét... — szólta el magát nem egy illemtudó polgár. Még Madarász Laci bácsi, a szakaszparancsnok ls olyan cifrát mondott, hogy csaknem meghazudtolta vele harmincötéves önfel­áldozó szolgálatát. Elvégre ki látott már lluet: az utolsó tüzeset a faluban már nem tudni mikor volt, s most, amikor szervezetük megalakulásának hetvenedik évfordulófát ünnepelnék, se szó, se beszéd, kiüt a tűz. Másodpercek alatt mindenki az utcán volt, s ro- hom arra, amerre a többi ember jutott. A „vörös kakas" az önkéntes tűzoltószervezet titkárának kertjében ütötte fel a fejét, legalábbis onnét terjedt az a csúnya szürke füst. amelyen valami vörös lángnyelvszerű tört át. A tűzoltók már működésbe léptek, s asszo­nyok, gyermekek gyülekeztek a „tüz", a füstfel­hőbe burkolt fészer közelében. Sokan bizony nagy szemeket meresztettek, amikor közelebb férkőztek és nyeltek egyet-kettőt a füstből. Hiszen... tu­lajdonképpen mi ez? A gyengébb szemű öregek egyre kérdezgették a fürgébb fiataloktól, hogy: „Mondd csak, lelkem, mivel csinálfák azt a nagy tüzet...?" Egy kislány állítólag már a tűzriadó első per­ceiben ezekkel a szavakkal futott be édesanyjához a koríyhába: — Anyuka, Kálmán fózsiéknál kiauulladt a polyvás... A konyhai gondokkal elfoglalt mama szinte azt sem tudta, mihez kapfon. — faj —- kiáltott fel — a néne (mármint Kál­mánné) bizonyára kétségbeesett... Hirtelenjében csak ennyire volt kévés. De a gyermek így válaszolt: — Dehogyis, Anyu, úgy nevetett, hogy ....' Nem mindennapi patália egy ilyen tűzeset, amikor a „kárvallott" csak mosolyog az egészen. A füstbombák azonban nem eregették haszonta­lanul füstjüket, hisz motorkocsival sem verbuvál hattak volna össze annyi embert ilyen rövid idő alatt, mint amennyi a tűz hírére összefutott. A ju­bileumi tűzoltóbemutatónak tehát várakozáson felül sok nézője akadt. Így az is eljött, aki különben még nehezen tudott volna szabadulni a házi mun­kától ilyen kora délutáni órában. Azzal sem volt gondja senkinek, hogy milyen ruhát vegyen fel, szaladlak kötényben, papucsban. A tűzoltók is egyik ünneplőben, a másik még borostásan. Mind­egyik onnét szaladt a tűzoltószertár felé. ahol a kürt szava érte. Az egész „tűzoltás" íav sem tartott nyolc percnél tovább, pedig 340 méter távolból szállították a vizet a színhelyre... A két gépi fecskendőt egymástól és a hátsót a víztől 150 méterre állították jel, úgyhogy az egyik a má­siknak szolgáltatta a vizet. Ugyanabban az időben a község legréaitib fecs­kendőjét is felvonultatták a Trhové Múto-i tűz­oltók, mert így nagyon jól szemléltethették azt a fejlődést, amelyen szervezetük hetven éves fennállása óta keresztülment. A fejlődést oersze a hetven év ellenére is csak az utolsó másfél év­tized jelentelte. Azóta épült, fel az új tűzoltó­szertár és már a népi demokratikus államtól kap­ták a gépeket. — Pedig a múltban nagyobb szükség lett volna a jobb berendezésre ... Hájas Ferenc bácsi ls ezt bizonygatta, 0 pedig már csak jól tudhatja, hiszen a 80 éven felüli Házi Gyuri, Bugár Rudi és Földes Pista bácsival együtt ö is tagja volt a hetven esztendővel ez­előtt alakult Vásárán Önkéntes Tűzoltó Testü­letnek. Hájas bácsi is ott volt az összeserealettek között és nyolcvanhat éve ellenére tréfás szavak­kal méltatta az ifjoncokat. Az egész élcelődés oka az ósdi fecskendő gro­teszk teljesítményében keresendő. Ez a kezdet­leges szerkezet ugyanis csak hatvan méterről szállította a vizet és az ts nyolc percig tartott. — Akkor kellett volna ilyen fecskendő, amikor egy évben tízszer ts meglátogatta a falut a vörös kakas. Ilyen gépekkel már a dédunokám is meg­birkózna a tűzzel — mondotta Hájas bácsi. Persze, volt ebben egy kis jóleső érzés is. mert mégiscsak jobb az így, hogy a modern gének kor­szakában kevesebb a tűz, mert már csak elvétve akad náddal fedett ház, haragos meg aligha... Hájas bácsi ötleteinek nem fog talán ellent­mondani az, hogy a Trhové Mýto-i tűzoltók nyolc­perces kiváló eredménye nemcsak a gépeknek, de a tűzoltók ötletességének, és főképpen Gányovics Lajos parancsnok több magasabb színvonalú ver­senyen szerzett tapasztalatainak köszönhető. • « • A Trhové Mýto-i tűzoltók jubileuma nem számít szenzációnak, mindössze a Kis-Duna menti község embereinek egy ünnepnapját tarkította... Világot rengető találmánnyal sem lepték mea az embe­riséget, csupán játszi kedvvel vizet merítettek a Kis-Dunából, s ezt egy „tűztől veszélyeztetett' fészerhez vezették. Ezzel bebizonyították felké­szültségüket arra az esetre, ha a pusztító láng tényleg veszélyeztetné az emberek hailékát és munkáfuk gyümölcsét. KOBÁK KORNÉL Nová Banán, a rokkantak szövetke­zetében iskolai szemléltető eszközök ké­szítését kezdték meg. Virágokat, egyéb növényfajtákat és rovarokat konzervál­nak a szövetkezet dolgozói, hogy a jö­vőben még gazdagabbak lesvenek az iskolák szertárai. (Kocian — CTK — felvétele) HATVAN PEDAGÓGUST KÜLD az UNESCO Algériába az oktatási év megkezdésének megkönnyítésére. A MONTREUXI ZENEI FESZTIVÁL KÖZÖNSÉGE nagy elismeréssel adó­zott a Cseh Filharmónia előadásának. Az újságok így nyilatkoztak: A Cseh Filharmónia egyUttese kiváló ének­kar, melyet Európa legjobb ének­karaival lehet csak öszehasonlítani. „Liptó mai művészete" címmel ki­állítás nyílt Liptovský Mikulášban. Több mint ötven képzőművész mutat­ja be itt Szlovákia jellegzetes vidékét megörökítő alkotását. SZÜRETELIK A HlRES DUNAFÖLD­VÁRI CSEMEGESZŐLŐT, amelyből már eddig több mint 10 vagonnal ex­portálták az NDK-ba és hazánkbá. AZ ÉV ELSŐ NYOLC HONAPJA ALATT 4741 közlekedési baleset tör­tént az NDK fővárosában, Berlin­ben. A balesetek száma 1262-vel ke­vesebb, mint tavaly ugyanezen idő­szak alatt. Az anyagi kár 900 ezer koronával kevesebb. Rövidesen műanyagból készült film­vásznakat szerelnek fel a mozikban. A műanyag-filmvászon tartósabb az eddiginél és a vetített képet is éle­sebben adja vissza. PAKISZTÁN NYUGATI RESZET he­ves esőzés súftotta, melynek következ­tében Haiderabad környékén hét sze­mély életét vesztette, ötven megse­besült. A TELCI ÁLLAMI HALÁSZAT DOL­GOZÚI naponta tíz-tizenöt mázsa pontyot és egy-két mázsa pisztrán­got küldenek a brnói üzletekbe és éttermekbe az árumintavásár ide­jén. Húsz éven belül további 1 260 000 új korszerű lakást építenek fel Le­ningrádban. A helyi építőkombínátok az építés 50 százalékát ipari módsze­rekkel végzik. A VlTKOVICEl "KLEMENT GOTT­WALD VASMŰ kórházának gyermek­osztályában kipróbálnak egy duális­üveget tisztító gépet, amelyet Voftech Neuvirt, a Klement Gottwald Vasmű gépkarbantartó mestere talált fel. A gép keféfének módosításával alkal­mas más, szűk nyakú üvegek tisztítá­sára is. A TRNAVAI JÁRÁS KEMÉNYÍTŐ­GYÁRAIBAN megkezdődött az új évad. Az elmúlt évhez viszonyítva 150 tonnával több aureovitot gyár­tanak, főleg a nagy hizlaldák ré­szére. A szovjet tanulóknak körülbelül a fele távtanulás, vagy esti iskola for­májában folytatja tanulmányait. Har­minc önálló intézet és az egyetemek 880 távtanulást és esti tanszéke mind­ezt a célt szolgálja. 1364 200 KOPPENHÁGA LAKOSAI­NAK SZÁMA az 1962. január l-t sta­tisztikai adatok szerint. A TOUŽIMI, ÜZLETI BERENDE­ZÉST GYÁRTÓ ÖZEM DOLGOZÓI 50 teljes önkiszolgáló boltberendezést szállítanak Moszkvába. HÁROM OSZTRÁK RENDŐR VESZ­TETTE ÉLETET az Alpokban megren­dezett hegyi gyakorlatokon. Egy le­szakadt jégtábla agyonütötte őket. Cl SZÖ 2 * 1962. szeptember 17,

Next

/
Oldalképek
Tartalom