Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-13 / 253. szám, csütörtök

Ha az ember a határt nézi, elő­ször is arra a megállapításra jut, hogy valóban csendes. De ez csak azóta van így, mióta a gépek teret hódítottak a mezőgazdaságban is. Ilyenkor, nyár utóján (naptár sze­rint már itt az ősz) már csak „hír­mondónak" marad egy-két szántó traktor a földeken. A tesárei szövet­kezet (nitrai járás) 850 hektáros ha­tárában csak két lánctalpas traktor munkálkodik. Még megtalálni is nehéz őket, elvesznek a nagy határban, pe­dig olyan port vernek, hogy messzire ellátszik. — Ha két kerekes traktor is szán­tana, mindjárt élénkebb lenne a ha­tár — mondja ján Mefthárt csoport­vezető —, de ilyen szárazságban azoknak nehéz az eke, a lánctalpasok­nak is van mit húzniuk. így csak Milan Solčianský és Mi­roslav Šlágor törik a száraz rögöt. Éppen most kezdtek egy 30 hektáros dűlőbe, előtte már egyet felszántot­tak. — Nem várhatnék ez esőre, mert elkésünk — folytatja a csoportvezető —, hiszen 550 hektár földet kell fel­szántanunk az őszön. Ugyanis tavaly úgy jártunk, hogy a várakozás miatt 80 hektár föld szántatlan maradt. A tavaszi szántásban sohasem olyan jó a termés, mint az ősziben. Azért láttak Idejében az őszi munkákhoz. Az őszi árpát és repcét már elvetet­ték és a két traktoros nyomban a bú­za alá ls elkezdte a szántást. A szö­vetkezeteseknek az a tervük, hogy mihelyt megázik a föld, két-három kerekes traktort is beállítanak, s 18— 20 nap alatt végeznek a szántással. Ez egyelőre azonban csak terv, mert az égen egy csöppnyi felhő sem mu­tatkozik, s ha időnként jön is, nem nyitja meg csatornáit. A két lánctal­pas vezetője — amint munkájuk mu­tatja — nem is bízik az esőben, meg­állás nélkül folytatják a szántást, mintha sejtenék, hogy úgyis rájuk vár az egész. Éppen ezért tartják szem előtt, amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Helyei állásfoglalás, hiszen jövőre többet akarnak termelni. Bár az idén is hét vagonnal több gabona termett a tervezettnél, még mindig nagy tar­talékok vannak a termés növelésére. A jövőnkről szóló okmányt a tagság még nem vitatta meg, de a vezetők már mondogatják, mit hogyan módo­sítsanak a nagyobb hozamok érdeké­ben. — Az új módszerek alkalmazását illetően nálunk még tavaly is nehéz volt a helyzet — jegyzi meg Viktor Bezák, a szövetkezet könyvelője, mi­kor az irodában a jövőre vonatkozó témára terelődik a szó —, most azon­ban már könnyebb lesz meggyőzni a tagságot az új előnyéről. A könyvelő néhány konkrét adatot is említ. A tagság sehogy sem akarta elhin­ni, hogy az ő régi „jó" kukoricája meg búzája ne teremjen annyit, mint az, amit a járásról ajánlanak vető­magként. Nos, az idén meggyőződött róla, hogy a nagy hozamú fajták vá­sárlása nem fölösleges pénzkidobás. Kukoricából először vetett a szövet­kezet lednicei középkéseit. A nagy szárazság ellenőre is gyönyörű a ter­més. Hektárja testvérek között is megadja a 35 mázsát. Itt kezdődik a meggyőző szemléltetés. A háztájin a tagok a régi fajták­ból vetettek, s most egy sem akad közülük, aki ne ismerné be, hogy az ő hozama a fele sem lesz a közösének. Azt pedig mindenki tudja, hogy a háztájin a kukorica jobb ápolást ka­pott, mint a közös. Hasonló eset for­dult elő a búzánál is. Búzából 25,38 mázsa átlaghozamot ért el a szövetkezet hektáronként. A kosúti fajtából bevetett dűlőn alkal­mazták a nitrifikálást. Igaz, ezt más szövetkezetben is helytelennek tartot­ták egyes tagok, ellenezték a műtrá­gya fölösleges pazarlását és a végén kiderült, hogy nagy a jelentősége. Így jártak a tesáreiek is. A télen mű­trágyázott búza hektáronként 33 má­zsát termett. Jóval többet az átlag­nál. ÜTJÁN| — Ezután csak nagy hozamú búza- s és kukoricafajtákat vetünk és a nit- fc rifikálást is alkalmazzuk — mondja ^ a könyvelő. — Most már senkinek § sem lehet kifogása ellene. A szövetkezetben valóban sok | a rejtett tartalék. Az embereken mú- s Uk, hogy beszéljenek róla, meg tár- & gyalják és a jövőben jól alkalmazzák i a helyes eljárást. Mondhatnák a te- 8 sáreiek, hogy ők az idén is sokat S termeltek, hiszen gabonaeladási ter- ^ vüket 105 százalékra teljesítették és ^ a vetőmag, a takarmány és a termé- ^ szetbeni az utolsó szemig biztosítva S van. Igen ám, de milyen szinten áll & az állattenyésztési termékek termeié- & se, mert ez mutatja a növénytermesz- § tés erősségét. Szarvasmarhából 57-et | tartanak 100 hektáron s a napi tejho- i§ zam egy tehéntől csak 4 liter körül ^ mozog. Sertéshúsból mindössze 720 ^ mázsát adhatnak el, míg a 375 hektá- fc ros ížopi szövetkezet (Dunajská Stre-& da-i járás) 493 mázsa sertéshúst küld & a piacra. Szarvasmarhából 93-at tart fc 100 hektáronként, s a tejhozam 7 li- ^ teren felüli. Nem kerül nagy megeröl- ^ tetésbe a kiszámítása, hogy melyik ^ gazdaságban több az egy hektárra eső ^ termék. Ezt ls figyelembe kell venni, fc illetve ilyen szemszögből kell megítél- s ni a termelést. A többtermelés érdekében természe- fc tesen már a tesáreiek is jó feltétele- ^ ket teremtenek. Idejében végzik a ^ munkát, nagy hozamú vetőmagokat ^ szereznek be, alkalmazzák a nitrifl- ^ kálást, s ami szintén fontos tényező, ^ a szerves trágya adagolására is na- fc gyobb súlyt helyeznek. Mivel egy év- i ben sem futja az istállótrágya, a kom- i posztkészítéshez folyamodtak. Az | őszön 2500 köbméter komposzttal ja-1 vítják földjeiket s a jövőben sem § mondanak le a komposztkészítésről. S> — Mindent elkövetünk, hogy na- Š gyobb legyen a termelés — jegyzi ^ meg a csoportvezető —, mert így ä csökken az önköltség — fűzi hozzá * a könyvelő —, s mint pénzzel foglal- S kozó ember, más módot is említ az ^ önköltség csökkentésére. Ugyanis Tepáre község Mlyňany tő- | szomszédje. Csak a helybelitik tudják, § hol végződik az egyik és hol kezdő- | dik a másik falu, annyira egybeépült, s Politikailag már egyesült és a Tesár- S ske Mlyňany nevet vette föl. Szó esett ^ a két szövetkezet egyesüléséről is. ^ Akkor a mlyftanyak azt mondták, mi ^ dolgoznánk rájuk, mert tudniillik ná- ^ luk rendszerint nagyobb a munkaegy- S ség értéke. Most már a tesárei szö- | vetkezet is javult, gabonafélékből !j megközelítőleg olyan hozamokat ért | el, mint a szomszédok s így nem nagy ^ a különbség köztük. A tervezett munkaegység értéke ^ még az Idén sem lesz teljes, mert a i mák nem váltotta be a hozzá fűzött s reményeket. A 20-hektáros területről i 140 mázsa termést vártak, de csak fc a fele termett, ami jelentősen befolyá- ^ solta a bevételt. Jövőre már nem vet- ^ nek ilyen sokat belőle, inkább gabo- ^ nát termesztenek helyette, hogy több ^ abraktakarmányuk és szalmájuk le- ^ gyen, ez biztosabb bevételt jelent. ^ Máskülönben a két szövetkezet ^ között a viszony jó, gépekkel segítik ^ egymást. Ha sor kerülne az egyesü- S lésre, előnyt jelentene mindkét fél ^ számára. Mint ahogyan a könyvelő i mondja, csökkenne a rezsiköltség is, fc mivel nagyabb területen ugyanannyi ^ funkcionárius volna, mint most az ^ egyik szövetkezetben. Jobban ki le­hetne használni a gépeket, épülete- ^ ket, s ebben a könyvelőnek igaza ^ van. Benyus József § l Gondoskodnak dolgozóink | téli ellátásáról s (CTK) — A bratislavai Hűtővállalat i dolgozói elhatározták, hogy egyes zöld- ^ ségfélék, például a spenót újra vetésé- i vei több fagyasztott zöldséget biztosíta- ^ nak a téli hónapokra. Ha az újravetés i sikerül, akkor sokkal több vitamint jut- ^ tathatnak dolgozóink asztalára. Spenót- i ból például 150 tonna helyett 200 ton- § nát terveznek tartósítani. Ezenkívül i már 110 tonna zöldborsót, 36 tonna zöld- ^ babot, 160 tonna vágott tököt és para- i dicsomot, 85 tonna töltött paprikát, 35 § tonna gulyáslevest és más élelmiszere- i ket készítettek, illetve fagyasztottak a ^ téli hónapokra. fc I Uj technológia a távvezetékek építésében | (CTK) — Sikeresen teljesítik a CSKP ^ XII. kongresszusa tiszteletére vállalt i kötelezettségeiket a bratislavai Elektro- ^ vod dolgozói. Kiváló eredményeket ér- S nek el az önköltség csökkentése, vala- ^ mint az anyagtakarékosság terén. íme i egy példa: A Sokolntcéröl Križovan nad ^ Dudváhom-ba vezető távvezeték építése i során 11 ezer kilogramm acélt és 110 i köbméter betont takarítottak meg. Az ^ itt szerzett tapasztalatok alapján jövő- ^ re Észak-Szlovákia egyik távvezetékének ^ építésénél további 550 tonna acélt és fc 8900 köbméter betont akarnak megtaka- S rítani. ® 2000-ben Erőművek a Hold felszínén • Irányított éghajlat • Energia a Föld magmatikus rétegeiből • Az emberi agyat kiegészítő gépek Moszkva (CTK) — Nyikolaj Szemjonov Nobel-díjas szövjet tudós a nemzetközi felsőoktatási tudományos értekezleten beszámolót tartott, amely világszerte nagy visszhangot keltett. Szemjonov az emberiség várható jövőjéről beszélt a természettudományok fejlődésével kap­csolatban. A TASZSZ ismerteti Az emberiség 2000-ben című beszámo­lót és hozzáfűzi: A beszámoló egyes részelt költői fantázia terméké­nek hihetnők, ha nem az egyik legkiválóbb tudós mondta volna el azokat. Napenergiából villamosenergia A szovjet akadémikus feltételezése szerint 2000-ig megoldódik az irányí­tott termonukleáris reakció problé­mája. „A modern tudomány tapaszta­latai bebizonyítják, hogy ami elvileg lehetséges, az hamarosan gyakorla­tilag is lehetővé válik". Nemrégiben még lehetetlennek tűnt olyan reak-: ciók előállítása, amelyeknél a hőmér­séklet százmillió fokokat ér el. A szovjet fizikusok azonban felvetették a mágneses izoláció eszméjét, amely elvileg megvalósíthatóvá teszi az irá-, nyitott termonukleáris reakciót. — Ugyancsak ez .az évszázad fogja megoldani azt a problémát is, hogy napenergiából nyerjünk villamosener­giát — mondotta Szemjonov. — Oj fény — és hőelemek megteremtése lehetővé teszi a napenergiának vil-; lamosenergiává való átalakítását. — Gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrás a Föld felszíne alatt 30 kilométeres mélységben elhelyez­kedő magmatikus rétegek föld alatti hője is. Itt a mélyfúrási módszerek kidolgozása az alapvető probléma. Oj módszereket dolgoznak majd ki a villamosenergia továbbítására is. ... a Hold felszínén — A XXI. század elején — mon­dotta Szemjonov — tömegesen kez­dik majd építeni a termonukleáris, a napenergiát feldolgozó és a föld alat­ti erőműveket. A villamosenergia a Föld minden részén és minden meny­nyiségben rendelkezésére áll majd az embereknek. Az emberiség ilyen óriási mennyiségű villamosenergia birtokában irányítani tudja majd Föl­dünk éghajlatát, meg tudja hódítani a naprendszer bolygóit, mindenek­előtt a Marsot. A szovjet akadémikus beszélt arról Is, hogy a jövőben lehetővé válhat a Hold gyakorlati felhasználása. Ha a Hold egész felszínét sikerülne elborí-: tani félvezetőkkel, nagy, hasznos ha­tásfokú fényelemekkel, akkor a Hold az egész Föld számára sok billió kilo­watt kapacitású erőművé válna. A Holdon ugyancsak el lehetne helyez­ni atom- és termonukleáris erőműve­ket és ezáltal a Föld teljes mérték­ben mentesülne a rádióaktív szennye­ződéstől. — Ez az az örökség — amit gyer­mekeinkre, unokáinkra és déduno­káinkra hagyhatunk 1 Hát nem a leg­nagyobb bűnösök azok az emberek, akik a háború elkerülhetetlenségét és szükségességét hirdetik?! — mondot­ta Szemjonov. A világ népeinek elő kell segíteniük a tudomány és a technika olyan irányú fejlődését, amely biztosítja, hogy az emberiség mielőbb elérje az új boldog korsza­kot. Az anyaggá lett gondolat A második előadó, John Bernal pro­fesszor volt. A mai élet gyors üteme magával hozza, hogy egy ember élete során több ízben kénytelen szakmát változ­tatni és így igazodik a társadalom­hoz, amely állandóan és elképesztő gyorsasággal halad. A jövendő kiala­kítása nemcsak a soron levő nemze­dékek ügye. A mai világunkban olyan a változások üteme, hogy a kortár­saknak előre kell látniuk a jövőt, amely erősen eltér jelenlegi életünk­től és amely nincs már olyan távol, s ezt a körülményt figyelepbe kell venni az oktatásnál is. A főiskola nem korlátozódhat arra, hogy beve­zesse bizonyos mennyiségű gyakorla­ti Ismeretbe a diákokat. Tíz év alatt ezek az Ismeretek elavulnak — mon­dotta Bernal. Régebben az ember tanult az Isko­lában, azután dolgozni kezdett és általában félbehagyta tanulmányait. Ma a tanulásnak végig kell kísérnie az ember egész életét. John Bernal nagy figyelmet szen­telt annak a szerepnek, amelyet az elektronikus számítógépek betöltenek a gazdasági élet és a tudomány fej­lődésében. Feltételezése szerint e be­rendezések elterjedése már öt év alatt teljesen átalakíthatja e techno­lógiát. Ez azonban csupán első stá­diuma az elektronikus számító beren­dezések fejlődésének. Ezek a beren­dezések anyaggá testesíthetik az em­beri gondolatot. Az elektronikus gépek nem fogják helyettesíteni az emberi agyat, de kiegészítőjévé válhatnak — mondot­ta Bernal — és ezáltal nagymérték­ben növelhetik lehetőségeit. Vélemé­nye szerint az elektronikus számító­gépek tanulmányozásának az oktatás elengedhetetlen részévé kell válnia — hangsúlyozta Bernal. Az idei aratásban a szovjet SZK-3 kombájnok megnyerték mező­gazdasági dolgozóink tetszését. A brnói árumintavásáron kiállított SZK-4 kombájnt így bizonyára még nagyobb örömmel várják, mivel korszerűsített és nagyobb teljesítményre képes. A Német Demokratikus Köztársaságban készült univerzális trak­torra szerelt répafejezőgép is felkeltette az érdeklődést. Az említett gép a kiszántás előtt lefejezi a répát, s a répafejet tartályba gyűjti. Ez a gép lehetővé teszi a cukorrépa betakarításának teljes gépesí­tését. Ez aztán igenl Így vélekedett számos látogató, amikor a hegy­vidék számára készített kis traktor, valamint a rászerelt kaszáló­gép előtt megállt. Ugyanis még mindig gondot okozott a hegyi rétek kaszálása, amely problémát a felvételünkön látható gép hiva­tott megoldani. Mindenes gép. Bátran nevezhetjük így az önjáró univerzális gé­pet, amelyet az aratásban és a takarmány, vagy a burgonya betaka­rításában egyaránt lehet használni. Az említett mindenes gépet így egész éven keresztül üzemeltethetik. N. J. ŰJ SZÖ 4 * 1962. szeptember 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom