Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-11 / 251. szám, kedd

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOYAKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁN AK NAPILAPJA Bratislava, 1962. szeptember 11. kedd * 30 fillér • XV. évf. 251. szám Megfontoltan, céltudatosan szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól szóló vi­taanyag is arra hívja fel a figyel­met, hogy ezen a téren sürgősen javulást kell elérni. Ennek a fon­tos problémának eredményes meg­oldásához az országos vita min­den bizonnyal nagyban hozzájárul majd. A közszükségleti iparban is nagy alaposságot és céltudatossá­got követel meg a terv jó előkészí­tése. Elmondhatjuk, hogy ennek az iparágnak állandó feladata a belkereskedelem ellátásának szün­telen javítása. A kereslet és a kí­nálat közötti összhang bármilyen megsértése kellemetlen következ­ményekkel jár, ami közvetlenül érinti az egész vásárlóközönséget. Valamennyi vállalat és üzem szá­mára becsületbeli kérdéssé kell válnia annak, hogy munkájukkal a lehető legnagyobb mértékben elősegítsék a közellátás állandó javulását. Különösen nagy gondot kell fordítani arra, hogy ne gyárt­sanak nyakra-főre olyan cikkeket, amelyekből érdeklődés hiányában jelentős készletek halmozódtak fel, ezzel szemben gyorsabb ütem­ben növeljék a keresett áruk gyár­tását. Az Iparban a tervelőkészítés során igen gondosan számba kell venni az anyagkészletet és a szük­ségletet. Az utóbbi években ugyan­is aránytalanul növekedtek az üzemekben felhalmozott anyag­készletek. Ezek mennyiségéről és felhasználhatóságukról mindenütt világos áttekintést kell nyerni. Nem szabad belenyugodni abba, hogy felesleges készletek formá­jában milliárdos értékek heverje­nek kihasználatlanul. Hazánk népe szocialista társa­dalmunk további fejlődésének táv­latairól tanácskozik. A dolgozók érdeklődésének középpontjában állló országos vita mellett szinte mellékesnek tűnik még az olyan fontos gazdasági kérdés is, mint amilyen a jövő évi terv előkészí­tése. Pedig a valóságban a vita és a jövő évi tennivalók összege­zése nagyon is szorosan össze­függ és az egyik nemhogy akadá­lyozná, hanem egyenesen feltéte­lezi a másikat. Hiszen a távlati célok elérése elsősorban a jelen­legi és a közvetlenül előttünk ál­ló feladatok sikeres teljesítésétől függ. Világos tehát, hogy a most tárgyalt távlatokat, amelyek az 1964-es—1970-es évekre szóló hét­éves tervben öltenek majd testet, az 1963. évi feladatok megfontolt és céltudatos kitűzésével kell megalapoznunk. Az országos vitára bocsátott ok­mány a merész távlatok kitűzése mellett nyíltan és tárgyilagosan szól népgazdaságunk fogyatékos­ságairól is, amelyeket éppen az előttünk feltáruló lelkesítő célok elérése érdekében a lehető leg­gyorsabban le kell küzdenünk. Tudjuk, hogy ez nehéz feladat, amellyel nem tudunk megbirkózni máról holnapra, hanem sok eset­ben hosszú ideig tartó szívós erő­feszítésre, mélyreható intézkedé­sek végrehajtására lesz szükség. Helytelenül járnánk el azonban akkor, ha mindent a későbbi évek­re hagynánk. A nehézségek leküz­désére már most, a jövő évi terv előkészítése során határozottan munkához kell látnunk. A jövő évi terv előkészítésével nemrégi ülésén a kormány is rész­letesen foglalkozott. Határozatá­ban kiemeli, hogy jelenleg a ter­vező munkában mindenütt szem előtt kell tartani a népgazdaság hatékonyságának elérését s a le­hető legjobban ki kell használni a népgazdaság tartalékait, hogy az 1963. évi terv össze legyen hangolva mind a belső, mind a külső feltételekkel és szükségle­tekkel, s az igények jobb kielégí­tését eredményezze. Ezeknek a követelményeknek megvalósítását gazdasági életünk minden területén szem előtt kell tartanunk. Vegyük például a be­ruházási építkezést. Ismeretes, hogy a sok befejezetlen építkezés nagymértékben akadályozza a gazdasági fejlődést, késlelteti a termelőhelyek üzembe helyezését, szétforgácsolja az építőipar ere­jét, aránytalanul nagy követelmé­nyeket támaszt a gépiparral szem­ben és hosszú időn át óriási anya­gi értékeket köt le, amelyek a társadalom számára semmi hasz­not sem hajtanak. A munkatermelékenység növelé­séhez a kedvező feltételek megte­remtése elsősorban a gépipartól függ. Ennek az ágazatnak dolgo­zóitól elvárjuk, hogy a jövő évben újabb jelentős lépést tesznek elő' re a termelés koncentrációja és szakosítása útján. Gyökeres vál­tozás elérése szükséges a pótal­katrészek gyártása terén is. Végre meg kell érteni, hogy ennek a fel­adatnak megoldását nem lehet örökösen halogatni. A terv jó előkészítéséért rend­kívül nagy felelősség hárul a ko­hászat dolgozóira. A népgazdaság anyagszükségletének biztosításá­ban ez az iparág rendkívül nagy szerepet tölt be. Ismeretes, hogy a kohóipar a hengerelt anyagok megfelelő mennyiségének és vá­lasztékának termelésében jelentős fogyatékosságokkal küszködik. A A párt feladatul tűzte számunk­ra, hogy az elkövetkező években a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára emeljük. E feladat teljesítése megköveteli, hogy a mezőgazdaságban is nagy figyel­met szenteljünk a jövő évi terv előkészítésének. A mezőgazdaság­nak a jövőben az eddiginél job­ban hozzá kell járulnia a lakosság ellátásához. Ennek minden feltéte­lével rendelkezünk. Közismert do­log például, hogy milyen nagy eltérések mutatkoznak az azonos körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági üzemek eredmé­nyeinek színvonalában. Az élelmi­szerrel való ellátásban mutatkozó valamennyi nehézség leküzdését jelentené, ha az összes gyengén gazdálkodó egységes földműves­szövetkezetet és állami gazdasá­got nem is a legjobbak, hanem csak az átlagos eredményt elérők színvonalára emelnénk. Egy év leforgása alatt természetesen nem várható e feladat megoldása, biz­tos azonban, hogy következetes munkával már jövőre is jelentős előrehaladást érhetünk el. A jövő évi terv előkészítésében valamennyi gazdasági ágazatnak megvannak a maga sajátos prob­lémái, egész sor feladat azonban általános érvényű egész népgazda­ságunk számára. Ezek között az első helyen áll a gazdaságosság követelményének feltétlen betar­tása mindenütt és minden tekin­tetben, Befejezésül emeljük ki azt, ami a jövő évi terv síkeres teljesítése szempontából rendkívül fontos, ez pedig nem más, mind az idei fel­adatok maradéktalan teljesítése. Ebben lényeges segítséget jelent számunkra a szocialista munka­verseny, melynek keretében éppen most értékeljük a XII. pártkong­resszus tiszteletére tett kötelezett­ségvállalások megvalósítását. A IV, BRNÓI NEMZE TKÖ ZI ÁRUMINTA VÁSÁR A NEMZETEK KÖZELEDÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN Két napja tartja már nyitva kapuit a IV. brnói nemzetközi áruminta vásár. Vasárnap — az első na­pon — mindenki csak áttekintést igyekezett szerez­ni az újdonságokról és általában a kiállított tár­gyakról. Ez természetesen szinte lehetetlen elhatá­rozás volt, hisz a vásáron csaknem ez egész világ ipara ad találkozót. Tegnap — hétfőn — már céltuda­tosabban járták a látogatók a vásár pavilonjait. Meg­jelentek az elsőszakvélemények, melyek azt fejezik ki, hogy a tavalyi találkozó éta is sokat fejlődött a világ ipara. Külföldi szakemberekkel is gyakran ta­lálkozhat már az ember, feltehető, hogy valameny­nyien komoly vásárlási s/ándákkal érkeztek a gyak­ran nagyon is távoli országokból. Már most látszik, hogy az idén még sikeresebb lesz az árumintavásár,> mint tavaly volt. Hétfőn: a Szovjetunió nemzeti napja Több mint 1200 tárgyat állít ki á Szovjetunió mintegy 5000 négyzetmé-. ternyi területen. Az egész áruminta-' vásáron a szovjet ipar állította ki valamennyi ország közül a legtöbbet, ezért nem véletlen, hogy az első nemzeti nap o kommunizmus orszá­gának volt szentelve. A vásáron lát­szik meg teljes egészében az a szov­jet törekvés, hogy a békés együtt­élés egyik módját képezik az áru­mintavásárhoz hasonló találkozások, ahol szintén megmutatkozik, melyik rendszer az életképesebb. Nem két­séges, hogy az erőpróbából a szocia­lizmus kerül ki győztesen. Több mint 80 országgal kereskedik a Szovjetunió. Ezek között hazánk a legfontosabb helyek egyikét fog­lalja el. A háború utáni évek alatt a szovjet—csehszlovák külkereskede­lem a háború előttinek több mint húszszorosára növekedett. A nemzetek pavilonjában a terjedel­mes dokumentációs anyag és a fény-; varok gyártására szolgáló automata ­A brnói IV. nemzetközi vásár kiállítási területének egyik része. (E. Bican — CTK — felvétele) amely programirányítással működik. A 8—10 milliméter átmérőjű, csa­képek a szovjet ipar nagyságáról be­szélnek. Szemléltetően bizonyítja pél­dául a Szovjetunió segítőkészségét a Barátság-kőolajvezetékről szóló do­kumentációs anyag, amely a ma már üzemben levő néhány ezer kilómé­gépnek is nagy sikere van a szak­emberek körében. A szovjet ipar e gyártmányai éppoly nagy érdeklődés­nek örvendenek, mint például . az ultrahanggal működő fúrógép, melynek segítségével a legkeményebb ter hosszúságú távvezetéket mutatja és legtörékenyebb anyagot is köny­be a világ szakembereinek. Nagy ér­deklődést váltott ki a szovjet űrhajó-: sokról szóló anyag is, ami szintén összefügg az első szocialista állam iparával, hisz az ipar legkülönbözőbb ágainak fejlettsége híján Gagarin és a többi űrhajós nem jutott volna el a világűrbe. Az ipari üzemek gyártmányait nyolc pavilonban helyezték «1. A leg­érdekesebb gépek között emlegetik például 9 horizontális fúrógépet, nyűszerrel meg lehet munkálni. A legkorszerűbb bányagépek Amikor a szakemberek elolvasták az egyik bányagépnek — a „Tula" komplex mechanizációs szerkezetnek műszaki adatait, ilyen szavakkal fe­jezték ki meglepetésüket: „hihetet­len-, fantasztikus" stb. Azt is mond­ták, hogy ezekkel a gépekkel olyan forradalmat csinálnak a szénfejtés­ben, mint Gagarin a világűrben. Ren­geteg bSnyafát és még több em­beri munkát lehet e gépek segítségé-. A Lengyel Népköztársaság kiállítása a nemzetek pavilonjában. (Tachezzy — CTK —"felvétele); A fő tartalék a termelés automatizálása Két új kezdeményezés a moszkvai gyárakban Jermilov, Petruscseva, Kotyelnyiko- lása šok moszkvai gyárban' vissz­hangra talált s követik a kezdemé­nyezők példáját. A XII. pártkongresszus tiszteletére Több mint 23 000 kollektíva versenyben va és Zubrev moszkvai művezetők felszólították a moszkvai gyárak újí­tóit, vegyenek pártfogásba legalább egy tapasztalatlan dolgozót, s adják át tudásukat. A nevezettek két kezde­ményezést indítottak el a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 45. év­fordulója tiszteletére folyó munka­versenyben : • a termelőberendezés és a ter­melési felület jobb kihasználására irányuló mozgalmat, • az egyes üzemrészlegeken a ter­melés és a munkatermelékenység nö­vel megtakarítani. A munkabiztori-i ság is jóval nagyobb, mint minden eddigi munkamódszer. A kiállítá-: son csak a gép modelljét állították ki, bizonyára azért, mert méretei oly hatalmasak, hogy a rendelkey zésre álló kiállítási terület nagy ré-i szét elfoglalta volna. Előretör a szovjet autóipar Személyautókat, speciális kocsikat, teherautó óriásokat talál az ember a kiállítás e részében. A „Volga" és a „Moszkvics" gyárak új típusokkal jelentkeztek a vásáron, olyanokkal, melyek a legnagyobb konkurrenciá-: ban is megállnák a helyüket. Meg­jelent a vásáron a kisköbtartalmú népautó a „Zápórozséc" is. Mind-, járt a gépkocsik mellett vannak kl-t állítva a mezőgazdasági gépek is, de a távközlési berendezések és a fo-s toberendezések sem hiányoznak a vá-; sár szovjet kiállítási területéről. Nyilatkozat a vásárról Osman Dana libanoni tervezési mi-: niszter így nyilatkozott a látottak-: ról: „A nagyvásár az én benyomá­saim szerint jó szolgálatot tesz majd a nemzetközi kapcsolatok és a tech­nika fejlesztésének. Ez mind csak arról tanúskodik, mily magas fokon áll a csehszlovák ipar." Akik először állítanak ki Brnóban Á Szíriai Arab Köztársaság ez év-: ben először állítja ki gyártmányait a brnói nemzetközi árumintavásáron. A 140 négyzetméteres kiállítási terüle-: ten egy négymilliós nép munkájá-: nak gyümölcse foglal helyet, azé a népé, amelyet Csehszlovákiához oly sok szál kapcsol. Jelentős ugyanis a külkereskedelmünk ezzel az ország­gal éS egészen bizonyos, hogy a vá-: sár után ezek a kapcsolatok még to­vább javulnak. Nyersanyagokat, me­zőgazdasági termékeket, könnyűipari cikkeket állít ki Szíria, de az or-; szágban már a hűtőszekrények, mo-i sógépek, magnetofonok és más ház-: tartási berendezések gyártását is megkezdték. Szíriából mi főleg me­zőgazdasági terményeket és nyers­anyagot hozunk be, amiért cserébe gyárakat építünk és porcelánt, meg más kerámiai készítményeket-szállí-; tunk. Tudósok találkozója a vásáron Tizenkét ország tudósai jöttek ösz-: sze a brnói árumintavásár alkalmá-; ból, hogy értekezzenek, hogyan le-s hetne még jobban és nagyobb mér-: tékben felhasználni az ultrahangot, hogyan lehetne még az eddiginél ís szélesebb körben a tudomány szol­gálatába állítani. Az ultrahang segít­ségével — állapították meg a tudó­sok — például olyan fémféléket le­het gyártani, melyeknek mechanikus tulajdonságai minden eddig ismert (CTK) — Hazánk dolgozói öntuda­tosan törekszenek az idei tervek le­hető legjobb teljesítésére s ezzel már velését célzó műszaki-gazdasági vá- * Z " 8 3' éľV«," g £" " u, uu e" eQa l8 lsmer c laptervek kidolgozásának akcióját. ° da t r i° k 'fi^^enek sikereMegérfil. anyagénál jobbak. Az anyag egész Mindennel kifejezőbben tükrözi e to- szerkezetét meg lehet változtatni az rekvéseiket a CSKP XII. kongresszu­sának tiszteletére indított munkaver­seny, amelyben 23 210 kollektíva, 4051 műhely, illetve üzemrészleg, 1285 üzem és 58 vállalat vesz részt. A szocialista munkabrigád megtiszte- __ „ s fokozatosan érvényesítik a terme- jö címért jelenleg 79 680 kollektíva azt mutatja, hogy a világ fejlődésé­lésben. A gyár fö tartaléka a terme- 870 000 dolgozója versenyez. 12193 nek csak egy lehetséges útja van: a kollektíva már el is nyerte a büszke nemzetek közötti jó kapcsolatok fej­kidolgozásának akcióját. Az állóalapok jobb kihasználásáért küzdő mozgalom a moszkvai platina­tű-gyárban született. Megrendezték a „tartalékok nyilvános felülvizsgálá­sát" és az újítási javaslatokat a „tartalékok könyvében" rögzítették, lés automatizálása. ultrahangos vibráció segítségével, de a vegyi s technológiai folyamatok meggyorsításánál is ki lehet hasz­nálni ezt az érdekes fizikai jelensé­get. A tudósoknak ez a találkozója ls A tartalékok nyilvános felülvizsgá- címet. lesztésének az útja. (tm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom