Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-04 / 244. szám, kedd

A SIKER ALAPJA: a jó együttműködés Népgazdaságunk fejlődésére mindenkor nagy hatást gyakorolt a gyors áruszállítás, a késedelem nélküli ki- és berakodás — tehát a teherkocsik körforgásának meggyorsítása. Az utóbbi időben megnövekedtek nemzeti vállalataink kiadásai a kötbérek miatt. Gondoljunk csak a bányák nehézségeire. Vagonhiány miatt nem tudták a szenet és a fontos nyersanyagokat a szükséges helyre szállítani. A cukorrépakampány idején előfordult, hogy a répa még a tél beállával is elszállításra várt az állomásokon. Ez csak néhány példa a sok közül. A komoranyi Lenin Bánya vájárjai és a tŕebušicei vasutasok kezdeményezése ezeket akarja megszüntetni. A felhívás alkalmából beszélgettünk František Puras mérnökkel, a bratíslavai vasútigazgatóság koordinációs bizottságának vezetőjével s megkérdeztük, milyen visszhangot váltott ki ez az akció vasutasaink körében. Nagy visszhangra talált a komoranyi Lenin Bánya vájárjai és a tŕebušicei vasutasok kezdeményezése • Bizottságok alakultak a közös munka öszszehangolására • Sok kérdést a gyakorlat old meg • A Bratislava-Elöváros teherpályaudvar eredményei • Beszélgetés František Puras mérnökkel, a bratislavai vassútigazgatóság koordinációs bizottságának vezetőjével A topoľčanyt járásban kilenc egységes földműveszövetkezet és az Oponicei Állami Gazdaság termeszt komlót összesen 51 hektárnyi területen. Képünkön Adam Ondreika, egy icomlótermeszt'ó csoport vezetője. T. Andrejčák — ČTK — felvétele — A felhívásnak országszerte nagy e jelentősége — mondja Puras mérnök. — Az előre bejelentett szállítási igény, az áru előkészítése, a gyors ki- és berakodás megkönnyíti a vasutasok és a vállalatok munkáját. A nemzeti vállalatok szállítási osztályai komolyan hozzáfogtak a munkához, s már eddig is szép számban kötöttek szerződést a vasúttal. Körzetünkben például a Nové Zámky-i teherpályaudvar a Benzinollal és a szénraktárakkal kötött szerződést, a Bratislava—Déli pályaudvar, a Dunajplavba és a Cechofracht vállalattal, a Bratislava Előváros a Dimitrov Üzemmel, Nové Mesto nad Váhom az ottani mészégető vállalattal, Trenč. Teplá a magasépítő vállalat kavicsbányájával, Brno—Tišnov a brnói papírgyárral kötött szerződést. Az akció természetesen tovább folyik, amit az is bizonyít, hogy vasutasaink élénk beszélgetéseket folytatnak az üzemek dolgozóival. A Nové Zámky-i járműjavító műhely a helybeli pályaudvarral állapodott meg arra vonatkozólag, hogyan javítják ki a vagonokat, illetve hogyan vigyázzanak a vasutasok a vagonok épségére. Hasonló szerződést kötöttek Jihlaván is. A felhívás szerint a szállító vállalat köteles a kisebb rongálódásokat saját műhelyében megjavítani .és a kocsikat kifogástalan állapotban viszszaszármaztatnl. A nagyobb javításokat a vasúti műhelyekben végzik el. A vasútigazgatóságok körzetében bizottságok alakultak, a vasutasok munkájának irányítására és a javítások ellenőrzésére a vállalatoknál. LEVÉLSZEMLE Mikor lesz rendes út? čalovón korszerű, gyönyörű poliklinikát építettek — írja levelében dr. Polonyl Béla, az ottani orvos. A kórház 24 órán belül 300—400 ágyas gyógykezelőhellyé alakítható át. Baj azonban, hogy a vasútállomástól oda vezető út csak az l-es számú étkezdéig van kikövezve, s onnan esős Időben csak gumicsizmával járható. — Miért nem lehet ezt a néhány széz méteres utat kikavicsozni, járhatóvá tenni? — kérll levélírónk. Szerkesztőségünk érdeklődésére a Calovói Városi Nemzeti Bizottság tanácsa azt válaszolta, hogy hibásan építették meg az út alatt a szennyvlzlelevezető-csatornát, s az út ezen a pár száz méteres szakaszon bedűlt. Ez nehézséget okoz a további munkálatoknál. E magyarázat rövidebb időre elfogadható volt, de az útszakasz rendbehozásának most már hónapokkal való elodázásával nem értünk egyet. Újra van telefon-összeköttetésünk „Községünkben a régi telefonokat leszerelték és új, tárcsás . készülékkel cserélték fel" — irja Eszényi László, a veškovcei HNB titkára —, az új vezetéket azonban nem kapcsolták össze a Veiké Kapušany-1 postahivatal központjával. így községünk 1962 július 1-től teLefon-összeköttetés nélkül maradt." .,Aratás idején betegség, baleset, tűzvész esetén nem tudunk segítséget kérni, felettes szerveinkkel érintkezni. Már több alkalommal kértük a Veiké Kapušany-i postahivatalt, tegye lehetővé érintkezésünket a külvilággal. Az eredmény: a posta Igazgatója kijelentette, hogy telefonösszeköttetésünk nem lese, mert községünk kimaradt az új hálózatből." Szsrkeeztöségünk felkérte a Trebišovl Járási Nemzeti Bizottságot, tegyék mielőbb lehetővé Veškovce község újrakapcsolását a telefonhálózatba. Közbenjárásunk eredménnyel járt, s a veškovceiek kérése teljesült. Felhígítják a tejet Sklabifián több hete savanykás tejet árusítanak. • A tej forraláskor összefut — írta levelében Csányi János. — Megállapítottuk, hogy a gyenge minőségű, lefölözött tej különösen a kisgyermekeknek ártalmas. Felszólítottuk a lučeneci Járási tejcsarnok vezetőit, fordítsanak nagyobb gondot a tejfelvásárlásra, hogy a tej kifogástalan minőségű legyen. A bizottságoknak sok gondot okozott annak eldöntése, hogy a vállalatok csak munkaerőt és anyagot kötelesek-e adni, vagy anyagilag is hozzá kell járulniok a javításokhoz. Az sem volt világos, hogy a vállalatok javítóműhelyeiben milyen felügyelet mellett hozzák rendbe a kocsikat. Hosz-. szas tanácskozás után úgy döntöttek, hogy a vállalat anyagilag is köteles hozzájárulni a javításokhoz. Az akció eredményeiről eddig még nem futott be sok jelentés, azonban előreláthatóan jó eredmények várhatók. A Bratislava-Elöváros pályaudvar — a kongresszusi címért küzd és az első félévben 100,8 százalékra teljesítette a szállítási tervet. A szerződés megkötése után a Dimitrov Üzem jobban kihasználja a rakhelyet, s míg eddig egy vagonba 15 tonna műtrágyát raktak fel, addig most 18 tonnát helyeznek el. Ez havonta 270 vagon megtakarítását jelenti. Jól megszervezték a vagonok gyors klés berakását a munkaszüneti napokon is. Ezzel is csökkentették a vagonok veszteglését. Különösen nagy gondot fordítanak a külföldi vagonok ki- és berakodására. A bizottság vezetője beszélgetésünk végeztével annak a reményének adott kifejezést, hogy az akció beváltja a hozzá fűzött reményeket. HORNYÁNSZKY TIBOR * Edo Ruc é pí t k e z é s v e z e t ő a bratislavai Vár újjáépítési munkálatairól 1958 áprilisától dolgoznak a Stavoindustria dolgozói a bratíslavai Vár újjáépítésén. Megkértük Edo Ruc építkezésvezetőt, feleljen három kérdésünkre. • Mi segíti az építészeket a terv teljesítésében? Több tényező. Meg kell jegyezni, hogy központi építkezéseket ls végeznek, mint például a Matador-gyárban, de ezek ellenére nem hanyagolják el a munkát a Várban. Természetesen a gépek, a munka jó megszervezése, a Stavoindustria együttműködése a beruházóval és a tervezővel, kötelezettségvállalások teljesítése és a versenyzés is elősegítette az eredmények elérését. • Milyen munkákat végeznek most? A palota építését fejezik be. Központi fűtést, villanyvezetéket szerelnek. A központi fűtőházat építik, ezzel teszik majd lehetővé, hogy télen Is zavartalanul folyjon a munka. Az év végéig elkészítik az ablakokat, bevakolják a tornyokat és befejezik a tetőzést. A Vár udvarát ls rendbehozzák. 0 Mit végeznek az építészek jövőre? . Az említett munka elvégzése után a belső munkákhoz látnak. Bevakolják a helyiségeket, folyosókat. A lépcsőkön, erkélyeken kőfaragók veszik át a munkát. Ha jut rá idő, a befejező munkálatokat is elvégzik. Íja ez mind megvalósul, a bratislavai Vár megújult, megszépült alakban fogadja majd a látogatókat. M. M. ESŐ PARANCSSZÓRA! Ä CSKP XII. kongresszusa előtti vita tárgyát képező „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távla-i tairől" című dokumentumanyag III. fejezetében „A mezőgazdaság színvonala érje el az ipar színvonalát" jelszót értelmező részben többek között a következő áll: „Felhívjuk a földművesszövetkezeteket, a mezőgazdasági üzemeket, a nemzeti bizottságokat, hogy a kongresszust megelőző vitában mérjék fel lehetőségeiket és foganatosítsanak intézkedéseket halastavak, víztárolók és öntözőberendezések létesítésére ..." Kocsitábor a rónán Végtelennek tűnik a kelet-szlovákiai síkság. Ha kitekintesz a gumikerekű lakókocsi ajtajából, aprónak találod az embert a nagy, sík területen. Első pillantásra úgy tetszik, mintha bóbiskolna a táj, pedig nem így van. Igaz ugyan, hogy évezredeken keresztül tartott a vidék álma, csak Iskovce, vagy Orbin község félrevert harangja riasztotta olykor az embereket, ha a Laborc, vagy az Ung folyó kilépett medréből és hullámaival tengerként árasztott el mindent több kilométeres körzetben. Am az idő múlásával e táj is lényegesen megváltozott. Az Ung, Laborc és a többi folyó, hullámát az emberi erő belekényszerítette az új, szabályzóit medrekbe, e hullámok soha többé nem lesznek az emberi nyomor és rémület okozói. A síkság szabályozási munkálatai gyorsan és tervszerűen haladnak befejezésük felé és a termőföldek minden évben bőkezűbbek. Több ilyen kereken álló házacska van itt, mint amilyennek ajtajából nézelődünk. Elszórt, mozgó táborok ezek, amelyekben éjszaka és rossz idő esetén meghúzódnak a munkások. Ez a kis tábor például a széles Bodrogköz északkeleti csücskén vert ideiglenes gyökeret. Nincs itt semmi látnivaló, csupán három egymástól távol álló gémeskút. Csak akkor egyenesedik ki hajlott törzsük, ha felcsendül a vojkai EFSZ tehéncsordáfának kolompja. Az állatok körülveszik a hosszú vályúkat s mohón oltják szomjukat. Mégis látni itt valami különbséget

7 ami némi színt kölcsönöz a tájnak: a távoli Bodrog folyó irányából szelíd kigyózással öntözőcsatorna kúszik Emberek és gépek a kelet-szlovákiai síkságon. (Róbert Berenhaut felv.) a tábor felé. A Bodrogköz szerves része, amely nem víztelenítésre, hanem ellenkezőleg — öntözésre szorul. Ennek a kígyózó öntözőcsatornának az a hivatása, hogy egyelőre 5000 hektárnyi, később 10 000 hektárnyi mezőgazdasági földterületet lásson el vízzel. A kerekes lakókocsikban a 06. számú vasúti építkezési részleg munkásai vannak elszállásolva. Ez év májusában költöztek ide azzal a feladattal, hogy a tél beálltáig 10 kilométer hosszú öntözőcsatornát létesítenek a Bodrogtól egészen Vojkán túlra. Egy részük a csatornát formálja, a többi a hidak betoncölöpeit ágyazza a földbe. Ma már itt tartanak, nem messze a vojkai bükköstől és szilárd elhatározásuk, hogy a csatornát teljes hoszszában ez év novemberéig, pártunk XII. kongresszusáig átadják rendeltetésének. Nyolc bágeros és huszonkét munkás dolgozik ezen a szakaszon. Munkájukat két kotrógép és két földgyalu segíti. Most már minden rendben megy. Az elején némi nehézség volt a bodrogközi földdel, nehezen tudtak vele boldogulni. A kb. 30—40 centiméteres humuszréteg alatt ragacsos föld rejtőzik és mint a csiriz tapad ásóhoz, csákányhoz, a kotrógép acélagyaraira meg a földgyalu késére. Ez megfeszített munkát, kétszeres erőlködést jelentett. De mit tehettek? A föld különböző és ők azt vallják, arra való az akadály, hogy legyőzzék. Es le is győzték! A csirizes földben naponta 90—100 méteres árkot készítenek. Erős akarat kell ehhez, különösen itt, a forró pusztai nap alatt, ahol ráadásul még vízhiánnyal is kell küzdeniük, mert a három gémeskút vize ember számára élvezhetetlen. Messziről, tehergépkocsin hordják az ivóvizet. Mindezek ellenére a bodrogközi kis munkástáborban nyugodtan folyik az élet, akárcsak az új öntözőcsatornában a Bodrog vize. Hiszen minden ténykedésük arra irányul, hogy adott szavukat becsületesen megtartsák. VLADIMÍR KALYTCUK Nem fér kétség ahhoz, hogy többek között az öntözőberendezések is • jelentősen járulhatnak hozzá a mező gazdasági termelés belterjességének növeléséhez és ahhoz, hogy színvonala minél előbb elérje az ipari termelés színvonalát. Az ipari termelés egyik jellegzetessége^ hogy független az •időjárástól. A mezőgazdaságban öntözőberendezések segítségével csökkenthetjük az időjárás befolyását a termalésre. Évek hosszú során át végzett kísérletek és azoknak gyakorlati eredményei arról tanúskodnak, hogy a rendszeres öntözés a hektárhozamok jelentős növelését teszi lehetővé, éspedig gabonából átlag 8 mázsával, kukoricából 10 mázsával, burgonyából 60 mázsával, cukorrépából 100 mázsával stb. Igen jelentős az öntözött földeken termesztett takarmánynövények hozamának növelése. A közép-szlovákiai kerületben több példa bizonyítja, hogy a földművesek öntözőberendezések segítségével a szokásosnál bőségesebb termést értek el. így példáui a Veľký Krtíš-i Állami Gazdaság obeckovi részlegének dolgozói ez idén egy öntözőberendezéssel 40 hektárnyi területen öntöztek különböző növényeket és most alig győzik dicsérő szóval, ha a szép eredményekről beszélnek. Öntözéssel hektáronként átlag 30 mázsával növelték a lóhereföldek hozamát. így 10 hektárnyi vetésterületen 30 mázsával több kiváló minőségű takarmánynövényt termesztettek. Csupán ez a mennyiség mintegy 30 000 liter tej termeléséhez elegendő. Az obeckoviak más terményekből is bőséges termésre számítanak. Nemrég ellátogattunk a včelincei szövetkezetesekhez, akik a bőséges cukorrépatermés elérése érdekében versenyfelhívással fordultak a többi EFSZ tagjaihoz. Nem maradnak szégyenben? — kérdeztük tőlük. Štefan Orbán, a szövetkezet agronómusa nem szaporította a szót, hanem válasz helyett elvezetett bennünket arra a földre, amelyről a szövetkezetesek hektáronként 800 mázsa cukorrépát készülnek betakarítani. Szemet gyönyörködtető látványt nyújtott a dús, sötétzöld növényzet. A tikkasztó melegben is sűrű eső permetezte a cukorrépaföldet... „Amint látják, rendszeresen öntözzük a cukorrépát, pontosan annak megfelelően, milyen csapadékmennyiség szükséges a növény fejlődéséhez" — magyarázta az agronómus. A včelincei határra például júliusban csak 47 mm csapadék hullt, de a cukorrépának mintegy 110 mm-re van szüksége az említett hónapban. A včelinceiek azonban összesen 130 mm mesterséges csapadékkal támogatták cukorrépájuk fejlődését. Nem csodálkozhatunk tehát azon, ha a cukorrépa egy-egy példányának súlya már most is átlag 65 dkg. Ez pedig azt jelenti, hogy ha minden hektárra 84 000 egyedet számítunk, akkor máris 540 mázsa cukorrépát takaríthatnának be hektáronként. Az eddig elmondottak is elég meggyőzően bizonyítják, hogy az öntözés a mezőgazdasági termelés növelésének rendkívül hatékony s egyben gazdaságos eszköze. Kár, hogy a középszlovákiai kerületben még igen kevés a včelinceihez hasonló példamutatás. Magától értetődő, hogy több is lehetne, hiszen az EFSZ-ek és az állami gazdaságok több száz öntözőberendezéssel rendelkeznek, de azokat csak néhol hasznosítják. A Közép-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályán megkérdeztük, hány ilyen öntözőberendezést használnak fel kellőképpen a kerületben. Sajnos, senkitől sem kaphattunk érdemleges választ. Amikor kiutaztunk, több helyütt voltunk tanúi annak, hogy nem használják ki az öntözőberendezések adta lehetőségeket. A pincinái EFSZ fészerében már 1960 augusztusa óta rozsdásodik egy ilyen berendezés, ami annál is elszomorítóbb, hogy erről a lučeneci járási pártbizottságnak és a járási nemzeti bizottságnak is tudomása van. "lA tomášovcei EFSZ tagjai ez idén 19 hektáron öntözhették volna a cukorrépát, ha összeállították volna az öntözőberendezést és rákapcsolták volna az e célból épített vízvezetékre ... A Rimavská Sobota-i járásban is hasonló a helyzet, mint a lučeneciben. Erről tanúskodik a következő eset: A Safárikovói Állami Gazdaság 50 000 koronáért öntözőberendezést vásárolt, amely szintén csak rozsdásodik, jóllehet 25 hektárnyi terület öntözését tehetné lehetővé. A lenártovcei szövetkezetesek nagy érdeklődést tanúsítanak a felhasználatlan öntözőberendezés iránt, de — sajnos — hiába. Helyes lenne, ha a Rimavská Sobota-i JNB intézkedne az öntözőberendezés eladása, illetve átadása érdekében. Hadd szolgáljon olyan gazdákat, akik nagyra értékelik a technikát s a termés növelésére akarják használni a mezőgazdasági gépeket. A Közép-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság Banská Bystrica-i szervei és a kerület )NB-inek dolgozói nagyon helyesen cselekednének, ha felülvizsgálnák, hol és miként használják fel az öntözőberendezéseket. Határozott intézkedéseket kellene foganatosítaniuk az öntözőberendezések minél nagyobb mérvű kihasználása érdekében. Ez ugyanis szintén a mezőgazdasági termelés színvonala emelésének egyik lehetősége. A. M. Ü] SZÖ 4 * 19B

2' szeptember 4.