Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-26 / 266. szám, szerda

A népek öntudatos kékeharca ártalmatlanná teszi a háború erőit (Folytatás az 1. oldalról), körök határoznák meg a tagállamok politikai fejlődését is, és erre első­sorban a gazdaságilag gyenge orszá­gok fizetnének rá. Az érdekelt orszá­gok egyes képviselői ezért méltán el­lenzik az Európai Gazdasági Közös­séget. A Közös Piac elveinek érvé­nyesülése a szóban forgó országok tő­kés monopóliumok általi korlátlan ki­zsákmányolásának folyamata, a neo­koloniaiizmus új formája lenne. Önök jól tudják, mit tesz az Egyesült Ál­lamok a latin-amerikai országokra gyakorolt gazdasági nyomással. Az imperialisták tehát gazdasági úton akarják elérni politikai céljaikat. Ter­mészetesen látni kell azt is, hogy köztük — kapitalisták között — el­lentétek vannak. Ellentétek vannak nemcsak az egyes országok és cso­portok között, hanem a tőkés orszá­gokon belül is. Mindenki első akar lenni és minél többet akar nyerni és zsákmányolni. Az angol kapitalisták például nagyon igyekeznek bejutni a Közös Piacba. Ugyanakkor a nem­zetközösségi országokban fenálló ki­váltságos helyzetüket félnek feláldoz­ni emiatt. Jogosan tartanak attól, hogy a Brit Nemzetközösség tagálla­maiba további kapitalisták, főiként németek is behatolnak s ezek majd kiszorítják őket. Ezek természetesen mi/iél többet szeretnének zsákmá­nyolni. Anglia belépése a Közös Piac­ba tehát zsákmánnyal kecsegteti őket a Brit Nemzetközösség tagállamaiban. A különféle gazdasági csoportosu­lások ugyanakkor megkísérlik a szo­cializmussal való békés versenytől félő kapitalisták ellentételnek áthida­lását vagy enyhítését. KÉRDÉS: Nagyon örülnénk, ha mint újságírók elvíhetnénk az Ön üzene­tét a kubai népnek, kormányunknak és Fidel Castro miniszterelnöknek. Hogyan látja Ön az Egyesült Államok Kuba-ellenes agresszív mesterkedé­seit, és mit üzen a kubai népnek? VÁLASZ: Nem kell külön kiemel­nem, hogy népünk túlnyomó többsége magáévá teszi Kuba forradalmi prob­lémáit és tudja, mi történik önöknél, Kubában. Biztosíthatom róla, hogy egész köztársaságunk önökkel érzett, pártjukat fogta és támogatta önöket akkor, amikor az ellenforradalmi bandák megtámadták Kubát, és tá­mogatta önöket, hogy népük kiűzze az ellenforradalmárokat és győzelmet arasson. Amikor rokonszenvünket, ba­rátságunkat és segítségünket akarjuk kifejezni, azt mondjuk, hogy szur­kolunk neki. Népünk szurkol önöknek és a forradalmi kubai nép pártjára áll. Az Egyesült Államok reakciós erői már hosszabb ideje rágalomhadjára­tot folytatnak önök ellen s ugyan­akkor azt állítják, hogy „Kuba veszé­lyezteti az Egyesült Államokat", hogy „haditámaszponttá válik az USA el­len". Az Egyesült Államokban rend­szeresen szítják a háborús hangula­tot és hisztériát, melynek semmi köze sincs a választási kampánnyal ma­gyarázható jelenségekhez. A cél na­gyon világos a Kuba elleni nyílt ag­resszió bel- és külpolitikai előkészí­tése. Az amerikai imperialisták nem ta­nultak abból a leckéből, amelyet 1961 áprilisában a Kubai Köztársaság gá­lád megtámadásakor kaptak. Űjra fegyvert akarnak emelni a kubai nép­re. Az amerikai monopóliumok kép-, viselői olyan javaslatokkal és köve­telésekkel állnak elő, amelyek a Ku­bai Köztársaság tengeri blokádjától, a Kubába irányuló áruszállítmányok le­foglalásától a nyílt katonai beavatko­zásig mindent felölelnek. A készülő intervencióra vall az amerikai elnöknek az a kérése is, hogy 150 000 tartalékost hívjanak fegyverbe, amit a kongresszus a na­pokban jóvá is hagyott. Az Egyesült Államok tehát szándékosan olyan helyzetet teremt, hogy bármelyik pil­lanatban világháború törhet ki. Ezen a tényen mitsem változtathatnak Ken­nedy elnök szavai, hogy nem akarja mindjárt felhasználni teljhatalmát az összes eszközök bevetésére, azaz a hadsereg felhasználására is a kubai forradalom ellen. Dodd szenátor az amerikai kongresszusban nemrégen mondott beszédében félreérthetetle­nül kifejezte az Egyesült Államok há­borús köreinek igazi törekvéseit, amw kor kijelentette, hogy a forradalmi Kuba elleni támadás költségei „most összehasonlíthatatlanul kisebbek lesz­nek annál az árnál, melyet két-hárpm év múlva kellene fizetnünk". Szóval akkor, amikor a kubai nép a szo­cialista társadalom építésében teljes mértékben élvezni fogja munkája gyümölcseit. Az amerikai imperialisták attól fél­nek, hogy az imperializmus összes cselszövéseivel eredményesen szembe szálló és boldog életet építő kubai nép nemcsak a latin-amerikai, hanem más országok népeinek is utat fog mutatni az amerikai monopóliumok uralmának lerázására. Ám értsék meg jól, hogy elmúlt már az az idő, ami­kor az Egyesült Államok büntetlenül felszámolhatta a számára kényelmet­len latin-amerikai kormányrendszere­ket. Ezért erélyesen figyelmeztetni kell, hogy „a guatemalai recept", me­lyet az Egyesült Államok sok kor­mánynak ajánl, már hatástalan. A szovjet kormány szeptember 11-1 nyilatkozatában újra világosan meg­erősítette, hogy ma senki sem támad­hatja meg Kubát azzal a feltevéssel, hogy" a támadót nem éri megtorlás. Ha támadásra kerül sor, akkor ez há­ború kezdetét fogja jelenteni. Cseh­szlpvákia népe és kormánya teljes mértékben egyetért a szovjet kor­mánynyilatkozattal, mely a szocialista tábor szolidaritását fejezi ki az önök országával. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság a szocialista tábor szilárd ré­sze és mindenkor támogatni fogja a forradalmi Kubát. Saját tapasztala­tainkból tudjuk, hogyan vettek részt a nemzetközi imperialista körök az 1948 februári reakciós puccs előké­szítésében. Ezzel a puccsal akartak fordulatot előidézni Csehszlovákia belpolitikai fejlődésében. Népünk visszaverte a cselszövéseket, szétzúz­ta a hazai reakció és külföldi cin­kosaik összeesküvését, s a Februári Győzelemmel végérvényesen biztosí­totta jogát a szocialista társadalom felépítésére. Az Egyesült Államok egyes körei azonban még mindig nem nyugodhatnak és nem is titkolják, hogy meg akarják dönteni szocialista rendszerünket. Beszédekben és kü­lönféle nyilvános akciók alkalmával, mint például „A rab nemzetek hetei", ezt nyíltan hangoztatják. Csehszlovákia népe azonban soha­sem »ngedi meg, hogy bárki is be­avatkozzék belügyeibe. Érdekeinek és I szükségleteinek teljesen megfelelő ál­lamrendszert választott; amely bizto­sítja gazdasági és politikai független­ségét és teljes összhangban van az egyetemes emberiség békés és ha­ladó vágyaival. KÉRDÉS: Mi a véleménye a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság ás ' Kuba kereskedelmi árucsere-forgal­máról és kölcsönös együttműködésé­ről? Milyen lehetőségeket lát együtt­működésünk kibontakozására? VÁLASZ: Csehszlovákia népe mély megértéssel és rokonszenvvel figyelt és értékeli a hazafias, demokratikus és szocialista kubai forradalom ed­digi sikereit. A forradalom felszaba­dította Kubát Batista diktatúrája és az amerikai monopóliumok uralma alól, alapos földreformot hajtott vég­re, kisajátította a külföldi monopó­liumokat, államosította az ipar nagy részét, nagyszabású lakásépítési prog­ramot valósít meg, véget vetett az írástudatlanságnak és a nyomornak. Most rakja le tervszerű gazdaságfej­lesztésének alapjait, hogy megteremt­se a dolgozó nép boldog életét. Fidel Castro miniszterelnök és munkatár­sai következetesen megvalósítják ezt a programot, amely irfegteremti a ku­bai nép szabad és boldog életének feltételeit. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság és a Kubai Köztársaság a nép­gazdaság és a kultúra számos terüle­tén együttműködik. Az 1960 júniusában megkötött ke­reskedelmi, fizetési és gazdasági egyezmény óta országaink együttmű­ködése a kölcsönös, mély megértés és kölcsönös előnyök alapján napról napra fokozódik. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság segít az önök országának ipa­rosításában. A legközelebbi években gépek és berendezések, valamint épí­tőanyaggyártó berendezések és né­hány gépgyár szállításával vesz részt a kubai ipar építésében. Csehszlová­kia több erőmű berendezését szállít­ja' a kubai energetikai bázis megte­remtésére. A nikkel-, réz-, mangán- és krómérc­lelöhelyekkel rendelkező Kuba nagy ásványgazdagsága további feltételeket teremt hosszúérvényű együttműködé­sünkre. Itt lehetővé válnak az együtt­működés különféle formái az ércfej­tés és feldolgozás fejlesztésében, va­lamint egyes gyártmányok felvásárlá­sában Csehszlovákia részéről. Ogy véljük, hogy ezen a téren még szoro­sabb és eredményesebb együttműkö­dés alakulhat ki, hogy a kubai dol­gozók országuk fejlesztésére felhasz­nálhassák ásványkincseiket. Kuba rendkívül kedvező feltételek­kel rendelkezik a növénytermesztés, az állattenyésztés s a vele összefüg­gő feldolgozóipar fejlesztésére. Itt is megvan a két ország hosszúérvényű együttműködésének lehetősége, mivel Csehszlpvákia mezőgazdasági termé­keket vásárol és fog vásárolni a jö­vőben. Ha majd segítségünkkel fel­építik a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipart, mezőgazdasági ter­mékeket szállítnak ki. Mi megkap­juk önöktől azt, amire szükségünk van, önök viszont olyan termékeket kaphatnak tőlünk, amilyeneket nem gyártanak. Az egyezmény alapján csehszlovák műszaki dolgozókat, ipari és mező­gazdasági szakembereket küldünk Kubába, hogy segítsenek kubai bará­tainknak hazájuk építésében. Ezen­kívül jelenleg több mint 200 kubai fő­iskolás tanul Csehszlovákiában, és több mint 200 műszaki gyakornok növeli szaktudását üzemeinkben. Ha­zatérésük után a kubai ipar és me­zőgazdaság kiváló dolgozói lesznek. A kulturális egyezmény keretében eredményesen fejlődnek kulturális, iskolaügyi és tudományos kapcsola­taink. Tudományos szakembereket, pedagógusküidöttségeket cserélünk, megszervezzük a kulturális együtte­sek kölcsönös látogatását, ami a két ország népének közeledését szolgálja. Ezek az elvek vezérlik azoknak az országoknak baráti együttműködését, amelyek önzetlenül segíteni akarnak egymásnak. Ezzei nemcsak az egyes országok, hanem az egész szocialista tábor gazdaságát erősítjük, közös erőnk valamennyi ország erejében rejlik. Ha felhasználjuk, akkor ez már jelent valamit. Kuba és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság viszonyában teljes mértékben érvényesíthetjük ezeket az elveket. Biztosíthatom önö­ket, részünkről mindent megteszünk gazdasági, technikai, tudományos és kulturális együttműködésünk és se­gítségünk növelése .érdekében, mert Csehszlovákia népe jól tudja, hogy Kuba gazdasági építésének támogatá­sával a haladás és a béke erőit szi­lárdítja, s ugyanakkor megteremti a kölcsönösen hasznos gazdasági és kul­turális együttműködés további széles körű kibontakozásának feltételeit. Érthető, hogy egy felszabadult or­szágnak kezdetben bizonyos nehézsé­geket kell leküzdenie, hogy fejlődé­se nem megy simán. Mi is keresztül mentünk ezen. Az imperialisták önök­höz hasonlóan bennünket is blokád alá vettek. .Köztudomású, hogy ami­kor dolgozóink 1948 februárjában le­győzték a reakciót, az - imperialisták embargó alá vettek bennünket és a többi szocialista országot. Ez azon­ban csak segítségünkre volt. Kényte­lenek voltunk azelőtt nem létező Iparágakat építeni, olyasmit gyárta­ni, amit addig tőkésektől vásároltunk, s ma már nem kell kérnünk a ka­pitalistákat, hogy Ilyen gyártmányo­kat adjanak el nekünk. A blokádok és embargók ellenére az önök orszá­ga is fejlődni fog. KÉRDÉS: Milyen jelentősége van a CSKP közelgő XII. kongresszusának Csehszlovákia életében? VÁLASZ: Csehszlovákia népének fi­gyelme a közelgő XII. pártkongresz­szusra és előkészítésére irányul. A XII. kongresszus történelmi szakaszt zár le a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság fejlődésében és kitűzi a fej­lett szocialista társadalom további építési szakaszának feladatait. Mivel 1948-ban végleg megszilár­dult a munkásosztály hatalma, fel­építettük a szocializmus anyagi-tech­nikai bázisát és megvalósítottuk a mezőgazdaság szocialista átalakulá­sát. Ez a bonyolult folyamat éppen a CSKP XI. és XII. kongresszus, között fejeződött be. Csehszlovákiában létre­jött a szocialista társadalom, melyet a munkásosztály, a szövetkezeti pa­rasztság osztálya és a velük egybe­forrott szocialista értelmiség alkot. A szocializmus győzelme után hazánk új szakaszba, a szocialista társadalom fejlesztésének és a kommunizmusba való átmenet előkészítésének szaka­szába lépett A CSKP XII." kongresz­szusa éppen ennek az időszaknak politikai és gazdasági irányvonalát fogja megvitatni és jóváhagyni. A szocialista társadalom fejlődése szempontjából akarjuk a XII. kong­resszuson megtárgyalni, hogyan fej­lesszük tovább hazánk termelőerőit, hogyan használjuk fel az összes tár­sadalmi, gazdasági, műszaki, tudomá­nyos és kulturális lehetőségeket ar­ra, hogy szocialista társadalmunk a jövő években magasabb szintre emel­kedjék. E téren nagy jelentőségű a szocialista országok kölcsönös gazda­sági együttműködésének továbbfejlő­dése gazdaságuk közeledése és lehe­tőségeik teljesmérvű kihasználása alapján. Feladatainkat röviden néhány alap­vető eivben szeretném kifejteni. Dön­tő fontosságúnak tartjuk iparunk, el­sősorban a kohászat és a gépipar to­vábbfejlesztését és az energetikai : alap megerősítését. Az iparban a legkorszerűbb formákat, a legkorsze­I rűbb munkaszervezést akarjuk érvé­nyesíteni a tudomány és a technika ' legújabb ismeretei alapján. Hangsú­lyozni szeretném, hogy az iparban egyik elsődleges feladatnak tartjuk a gépipari termelés minőségi javulását Elsőrendű feladatunk továbbá, hogy mezőgazdaságunkat az ipar színvona­lára emeljük, nagyüzemi termelési alapokra helyezzük. Ezt azzal akar­juk elérni, hogy teljes mértékben ér­vényesítjük a szocialista munkaszer­vezést, korszerű módszerekkel hasz náljuk ki a földet, folytatjuk a gépe sítést és kemizálást, emeljük az állat tenyésztési termelés színvonalát, ma­gasabb szintre lendítjük az állatte­nyésztést és a növénynemesítést, úgy, hogy mezőgazdaságunk elegendő ki­váló és nagyhozamú vetőmaggal és ültetőanyaggal rendelkezzék. Ezzel kapcsolatban feltétlenül szük­séges olyan kádereket nevelni, akik mezőgazdaságunkban valóban szocia­lista módon fognak gazdálkodni. Ez a mezőgazdasági nagyüzemi termelés nem lehetséges politikai és szaksze­rű vezetés nélkül. Ezért az egyik leg­fontosabb- kérdésnek tartjuk a nép művelődését. Erről is tárgyalni fo­gunk a XII. kongresszuson. Néhány éven belül el akarjuk érni, hogy lé­nyegében minden fiatal teljes közép­iskolai műveltséggel rendelkezzék. További feladat az életszínvonal emelése. A jövő évtől már néhány ágazatban meg akarjuk kezdeni a munkaidő lerövidítését ügy, hogy a munkahét fokozatosan 42 órára csök­kenjen. Egyes ágazatokban, Így a bá­nyászatban, a vegyipar nehéz részle­gein és a kohókban még ennél is tovább megyünk. Egyben tovább bő­vítjük a társadalmi fogyasztást. Ma már valamennyi gyermek ingyen kap tanszereket iskoláinkban. A jö­vőben további intézkedéseket akarunk megvalósítani, hogy elsősorban a több­gyermekes családokat segítsük. Most például fokozzuk az anyáról való gondoskodást, meghosszabbítjuk az anya szabadságot. Tovább akarjuk javítani az egészségügyi gondoskodást az egész lakosságról, az iskolarend­szer fejlesztését stb. Csehszlovákia Kommunista Pártja következetesen ahhoz az alapvető marxista-leninista elvhez igazodik, hogy a szocialista társadalom minden gazdagságának és sikerének alkotója a nép. Ezt az elvet érvényesíti a gya­korlatban éppúgy mint a XII. kong­resszus előkészítése folyamán, s min­den feltételt megteremt ahhoz, hogy Csehszlovákia dolgozói a legnagyobb mértékben részt vegyenek társadalmi életünk valamennyi szakaszának to­vábbfejlesztésére irányuló távlatok és tervek kidolgozásában. Ezért a CSKP Központi Bizottsága nemcsak a kom­munisták, hanem az egész nép elé vi­tára bocsátotta azt a dokumentumot, amely összefoglalja eddigi eredmé­nyeinket, nyíltan rámutat népgazdasá­gunk jelenlegi problémáira és javas­latokat tesz a további előrehaladásra. Jelenleg, amikor a kongresszusi vita tetőfokát éri, lehet, hogy számos ötlet merül fel a kongresszus tárgyalásaira vonatkozólag, s fontos lépéssé válik a szocialista demokrácia további el­mélyítésében és abban, hogy megva­lósuljon a dolgozók széles körű rész­vétele társadalmunk irányításában. A vita eddigi lefolyása igen pozi­tív, a dolgozók kedvezően fogadják a pártunk által felvetett javaslatokat, melyeket még számos jó észrevétellel egészítenek ki. Abból indulunk ki, hogy a kollektív bölcsesség minden­nél többet ér. S látják, annak ellené­re, hogy a dokumentum előkészítésén több ezer ember dolgozott különféle bizottságokban és aktívákban, míg a mai formájában a Központi Bizottság elé terjesztették, a vitában az embe­rek újabb ötleteket vetnek fel, jobb és helyes javaslatokat, amelyek sok­éves gyakorlati munkájukból fakad­nak. A társadalmunk fejlődése során megvalósításra kerülő egyes intézke­dések már olyanok lesznek, amilye­nek a jövő kommunista társadalom­ban már magától értetödőek. Egyszó­val nálunk ís megkezdjük a kommu­nista társadalom egyes elemeinek ér­vényesítését. Ihlető példák számunk­ra- a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusának eredményei, a kommunizmus szovjet építőinek prog­ramjában lerögzített gondolatok. Sze­retnénk hozzájárulni ahhoz, hogy Csehszlovákia mai nemzedéke már a kommunista társadalomban éljen. Ezek a komoly feladatok megköve­telik a demokratikus centralizmus alapelvének következetes érvényesíté­sét az irányító munkában, mégpedig azáltal, hogy szilárdítani és tökélete­síteni fogjuk a központi irányítást, s egyúttal tovább mélyítjük az em­berek résztvételét a gazdaság irányí­táséban és ellenőrzésében. Nagy távlatok állanak előttünk. Megvalósításukhoz békére van szük­ségünk. Ismét e legfőbb dolognál tar­tunk, amelyről már. beszélgetésünk kezdetén szóltam. A világ fejlődése a mi oldalunkon, a haladás, a béke és a szocializmus oldalárf van Szeret ném hangsúlyozni, hogy az SZKP XX. kongresszusa két olyan igen fontos kérdést oldott meg, amelyek sokat nyomnak a latban a világ egész to­vábbfejlődése szempontjából. Először ls teljes mértékben lelep­lezték a személyi kultuszt. A XX. kongresszus előtt közülünk senki sem ébredt tudatára annak, milyen hatása van a személyi kultusznak a nemzet­közi forradalmi munkásmozgalom so­raiban. Ismertük ugyan a kultusz bi­zonyos hatását, de teljes horderejének tudatára csak a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusa után ébredtünk. A nemzetközi reakció te­hát azt hitte, eljött az alkalom szá­mára, hogy a szocializmust és a kommunizmust teljesen eltemesse. Azt gondolta, hogy a feltárt igazsá­got a nemzetköz! forradalmi mozga­lom nem viseli el. Emlékezzenek csak az 1956-os évre a magyarországi ese­ményekre, a magyar ellenforradalom szocializmus elleni támadására. Meg­kongatták felettünk a vészharangot. S azóta mennyit fejlődött a szocialista világ és a kommunista mozgalom! Az SZKP XX. kongresszusának lelep­lezései fájdalmasak voltak, de ugyan­akkor egészségesen hatottak. A kom­munista pártok szilárd alapot nyertek, biztonsággal és önbizalommal halad­hattak tovább. A másik kérdés, amelyet az SZKP XX. kongresszusa kidomborított, a békés együttélés gondolata. Világszer­te sok ember kinevette és kigúnyolta a szovjet kommunisták kongresszusá­nak e komoly téziseit. Ma a békés együttélés alapvető kérdés, melyről az egész világ beszél. És beszélniük kell erről az amerikai imperialisták­nak Is, annak ellenére, hogy nem ér­tenek egyet ezzel az elvvel, s agresz­sziókra készülnek. Mi kommunisták természetesen a békés együttélést szé­lesebb körűen értelmezzük, mint ők. Ogy értelmezzük, hogy minden nem­zetnek szabadnak kell lennie, hogy feltétlenül fel kell számolni a gyar­mati rendszert, meg kell szüntetni a háborús veszélyt az általános és tel­jes leszerelés útján, s azzal a felté­tellel, hogy a nemzeteknek joguk van egyenlő felekként tárgyalni. A békés együttélést a haladás útjaként értelmezzük, s erről ők — a kapita­listák — érthetően nem beszélnek, amikor a békés együttélést emlege­tik. Tekintsünk vissza pár évvel és néz­zük meg, mennyi minden megválto­zott ezalatt a világon, Erről beszél­hetnek önök, kubaiak, annak az or­szágnak a polgárai, amely kivívta sza­badságát. Ma Kubában szabad, forra­dalmi és független állam fejlődik. Nézzük meg, mennyire megváltozott Afrika, mennyire fejlődik. Meggyőző­désünk, hogy a kapitalisták ma már i nem olyan erősek, hogy fékezni tud­I nák a világ haladó fejlődését. Telje­! sen meg vagyunk győződve róla, hogy nem ls tudják fékezni. Ez a helyzet abban az Időben, ami­kor népünk Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának XII. kongresszusára készül. A párt, az állami intézmények minden munkájának és az egész ter­melésnek fő értelme a nép anyagi és kulturális színvonalának emelése, or­szágunk gazdasági és politikai erejé­nek megszilárdítása. Munkánk célja továbbá minden tőlünk telhetőt meg­tenni a világbéke megőrzése érdeké­ben, hogy ezzel hozzájáruljunk a nemzetek közötti békés megértés, a haladás, a demokrácia és a szocializ­mus fejlődése feltételeinek megterem­téséhez. Tömören ezek azok a kérdések, amelyek összefüggnek a CSKP küszö­bönálló kongresszusával. A kongresz­szus határozatainak megvalósításával népünk hozzájárul a szocialista tá­bor egységének és gazdasági erejé-: nek megszilárdításához. Egy szocialis­ta család tagjai vagyunk, szilárdan a Szovjetunió népe mellett állunk, amely a múltban mindig önzetlen testvéri segítséget nyújtott nekünk. A többi szocialista ország népe s a hős Kuba népe mellett állunk, a vi­lág valamennyi haladó és békés erői mellett. A kubai újságírók átadták Antonín Novotný elvtársnak Fidel Castró, a kubai forradalmi kormány miniszter­elnök fényképét. Novotný elvtárs ebből az alkalom­ból megemlékezett találkozásáról Fi­del Castróval az ENSZ New York-1 közgyűlésén 1960 őszén és hangsú­lyozta, hogy Csehszlovákia népe nagy­ra becsüli Fidel Castrot szilárd, hő­sies állásfoglalásáért, hazaszereteté­ért, s a kubai népért vívott elszánt harcáért. Antonín Novotný elvtárs felkérte a kubai újságírókat, hogy Fidel Castro miniszterelnöknek, a miniszterelnök munkatársainak és valamennyi kubai dolgozónak adják át őszinte jókívána­tait. Sok sikert kívánt Kub a felvirá­goztatásáért és népének boldog életé­ért végzett munkájukban. Cl SZÖ 2 * 1962. szeptember 17,

Next

/
Oldalképek
Tartalom