Új Szó, 1962. szeptember (15. évfolyam, 241-270.szám)

1962-09-23 / 263. szám, vasárnap

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁG NÉPE Több munkát és kevesebb anyagot Fontos ténynek tartom, hogy a jövőben nagyobb aránybaii fogunk olyan termékeket gyártani, ahol a befektetett munka értéke túlsúlyban lesz, az anyag értékével szemben. Tekintettel arra, hogy a nyersanyag nagy részét importáljuk, ez az Irányzat csak helyeselhető. A vegyiparban ls érvényesíteni kellene ezt az elvet, javasolnám, hogy nagyobb mértékben vezessük be a finomvegyszerek gyártását. Ehhez mind nyersanyag, mind káderfeltételeink megvannak. A finomvegyszerek gyártása nemcsal^ a mi iparunkra (vegyészeti és gyégyszergyártásra) lenne serkents hatással, hanem nagy exportlehetőiéségekkel számolhatnánk — a KGST keretén belül is. Intézetünk tapasztalatokkal, szakemberek továbbképzésével hozzájárulhat a finomvegyszerek fokozottabb mértékfi előállításához. Jó hatással lenne a gyártás folyamatosságára, ha az üzemeknek és az intézeteknek nagyobb lehetőségeik lennének az anyagraktározásra, így az esetleges utánpőtláii zavarok nem befolyásolnák a termelést. Ogy vélem, az anyagi érdekeltség fokozásával a feleifis vezetőknél el kellene érni, hogy érvényesítsék a gyártásban a tudományos kutatás eredményeit, üj anyagok és termékek gyártását és a meglevő gyártásmődok korszerűsítését. Az életszínvonal emelkedésének szempontjából fontos lenne a fizetett szolgáltatások (a közlekedéstől a mosodáig) hálózatának megjavítása, személyzeti, gépi felszerelés és szervezés szempontjából is. Rugalmasabb bérpolitikával arra kellene törekedni, hogy elegendő alkalmazott legyen ezekben az üzemekben és a szolgálatok minőségével és gyorsaságával a dolgozók meg legyenek elégedve. Az állásban levő asszonyok szükségleteihez alkalmazkodva kellene módosítania a javítóműhelyek, gyüjtőüzletek nyitvatartási idejét. Ogy vélem, az üzleti hálózat bővítése, a folyamatos áruellátás megszüntetné a sorban állást, amely kihatással van a munkaidő kihasználására is. DR. FRANTIŠEK SlPOS, a vegyi tudományok kandidátusa, a Csehszlovák Tudományos Akadémia szerves kémiai és biokémiai intézetének tudományos kutatója. Sokat HM még tanuCnunk A TATRA VAGONGYÁR gépkarbantartó részlegén 1952 óta vagyok művezető. Felelősségem tudatában, több éves tapasztalatomból akarván meríteni, egyre azon töröm a fejem, hogyan dolgozhatnánk kollektívámmal még jobban, hogyan távolfthatnánk el mielőbb az itt-ott még felbukkanó fogyatékosságokat. 1952-ben a karbantartóban százötvenen dolgoztunk, de a nagyobb, bonyolultabb munkák elvégzésével mégis mindig más üzemek dolgozóit bíztuk meg. Nem csoda, hiszen abban az Időben még szerszámgépeink sem voltak. Munkásaink kellő felkészültség hiányában az előírt munkaidőben még normális kötelességeiket sem voltak képesek elvégezni, úgyhogy a túlórák száma havonta sohasem tett ki hatezernél kevesebbet. AZÖTA ÜZEMÜNK az új technika és technológia bevezetésével, dolgozóink szakképzettségének, ideológiai műveltségének állandó növelése folytán sokat fejlődött. Mondanom sem kell, hogy ma már mindenben önellátók vagyunk. Nincs az a gép, amelyet, ha szükség van rá, magunk meg ne javítanánk. Korszerűen felszerelt gépparkunk jóvoltából ötvennel kevesebb munkást foglalkoztatunk, mint a múltban. Karbantartóink java része maga ls újító. Ezért különös megértéssel viseltetünk az átadott újítási javaslatok megvalósítása iránt, melyeket — még ha szerzőjük nem is közülünk való —, igyekszünk azon nyomban kivitelezni. Mindez azonban — jól tudjuk — csupán formális teljesítése kötelességeinknek. Ha őszinte akarok lenni, meg kell mondanom, hogy a műszaki fejlesztésért folytatott harcban egyelőre még nem ismertük fel a döntő fontosságú politikaigazdasági láncszemet, amint azt a pártdokumentum kimondja. Az irányítás módszerét sem tudtuk mindig úgy alkalmazni, hogy segítséget nyújtson a tudomány és a technika fejlesztésének meggyorsításában és eredményeinek teljes mértékű gyakorlati kihasználásában. ANTONLN KRAL, a prágai Tatra Vagongyár művezetője Az állattenyésztésben is nagy élőnyt jelent a szakosított termelés. A jövőnkről szóló vitaanyag sok új ötlettel gazdagította a tvrdošovcei szövetkezeteseket is. Képünkön Vass Ti-bor zootechnikus a B tagú épftőcsoporttal beszéli meg, hogyan volna a legmegfelelőbb az istállót felépíteni. (CTK — K. Cich felv.) jwwwwwdvwuww^ A terveket tettek kövessék Mint ércbányászatunk régi dolgozója, szerény észrevételeimmel én is rá szeretnék mutatni — teritiészetesen főleg a bányászat szakaszán — oly körülményekre és teendőkre, melyek a dokumentummal egyértelemben a további fejlődést biztosíthatják. A dokumentum IV. fejezetének második bekezdése szószerint így hangzik: „A BERUHÁZÁSI POLITIKÁBAN A KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS ELVÉT VALÓSÍTJUK MEG ÉS NEM FOGJUK A BERUHÁZÁSOKAT MINT KÖZPONTIT ÉS NEM KÖZPONTIT MEGKÜLÖNBÖZTETNI". Ehhez tudnunk kell, hogy a központilag irányított beruházás olyan, amely része az állami tervnek s Így központilag engedélyezett és ellenőrzött. Ezek rendszerint nagyobb beruházások, mint egész üzemek, gyárak stb. létesítése. A kisebb értékű beruházásokat az egyes vállalatok saját hatáskörükben végezték. Ez. a körülmény bizonyos önkényességre vezetett. Ezt akarja kiküszöböLrji a javasolt intézkedés. dolgozók megtesznek-e mindent a problémák megoldása érdekében, felkarolják-e a dolgozók kezdeményezését és figyelembe veszlk-e a termelés megjavítására irányuló javaslataikat. A népi ellenőrző bizottságokban a legfejlettebb és legtapasztaltabb tagjaival képviselt kollektíva idejében jelezheti majd a munkahelyeken előforduló rendetlenséget, tájékoztathatja ezekről az illetékes párt- vagy ellenőrző szerveket, tárgyilagosan és nyíltan rámutathat a fogyatékosságok okára és javaslatokat tehet leküzdésükre. Az új választott ellenőrző bizottságok közvetlen ellenőrzése az üzemek, vállalatok felelős dolgozóit és a nemzeti bizottságokat alaposabb munkára, kötelességeik következetes teljesítésére fogja vezetni. A társadalmi érdekek szigorú védelme és rendszeres érvényesítése az Irányítás valamenynyi fokán elősegíti majd a dolgozók jeliemének formálást. A CSKP Központi Bizottsága javasolja, hogy népi ellenőrző bizottságok alakuljanak az üzemekben, községekben, járásokban és kerületekben, a Szlovák Nemzeti Tanács mellett és a kormány szerveként hozzák létre a központi népi ellenőrző és statisztikai bizottságot, amely a kormánynak és a Nemzetgyűlésnek felelne. A bizottságokat a nép választott képviselői fogják alkotni. A központi népi ellenőrző és statisztikai bizottság határozata kötelező lesz a népi ellenőrzés valamennyi szervére. Az Állami Ellenőrzés és Statisztika Központi Hivatala, valamint, annak kerületi és járási osztályai a népi ellenőrző bizottságok végrehajtó apparátusának feladatkörét fogják betölteni. A népi ellenőrzés választott kollektív szerveinek megalakítása további előrevezető lépés az állam- és gazdasági apparátus demokratizálásának útján, és kezeskedik arról, hogy a független ellenőrző szervek munkájában hatékony módszerek érvényesüljenek. A társadalmi érdekek mindenekelőtt A bizottságoknak minden igyekezetükkel elő kell segíteni, hogy az ellenőrzött szervek és szervezetek minden körülmények között teljesítsék az állami tervet és más társadalmi feladataikat és Äinek rendeljék alá a helyi és reszortérdekeket. Annak elérésére törekedjenek, hogy az állami és gazdasági szervek idejében és következetesen megvalósítsák a pártszervek és a kormány határozatalt, szigorúan betartsák az állami fegyelmet és a gondjaikra bízott értékekkel a lehető legjobban gazdálkodjanak. A népi ellenőrző szervek tevékenységének alapvető módszere a lakosság körében végzett szervező és nevelőmunka lesz. A népi ellenőrző szervek fejlesztik a dolgozók részvételét az ellenőrzésben, hogy a gazdálkodás eredményeiben való közvetlen érdekeltségük és tapasztalataik a legnagyobb mértékben hozzájáruljanak a terv teljesítésében előforduló fogyatékosságok mielőbbi leküzdéséhez. A népi ellenőrző bizottság munkájába bevonja a kiváló munkásokat, technikusokat, közgazdászokat, újítókat, a szocialista munkabrigádok, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, a nőblzottságok tagjait, a polgári ellenőröket és másokat. A munkahelyeken az ellenőrzés végrehajtásában és eredményei feldolgozásában együtt fognak működni a nemzeti bizottságok és a Nemzetgyűlés képviselőivel. A nép! ellenőrző bizottságok munkájukat mindenekelőtt arra irányítják, hogy elejét vegyék a fogyatékosságok keletkezésének, az adódó hibák esetében pedig a helyzet tárgyilagos és a valósághoz hű megvizsgálására és mindjárt a helyszínen a gyors és mélyreható javulás elérésére törekedjenek. A bizottság ügyelni fog arra, hogy feltárják és kihasználják a tartalékokat és a helyi forrásokat, s minden tekintetben megszilárdítsák a gazdaságosságot. Ennek elérésére olyan bevált módszereket is igénybe vesz, mint a hatékonyság felülvizsgálása az üzemekben, részlegeken, műhelyekben és más munkaszakaszokon. Bonyolult esetekben és komoly fogyatékosságok megállapítása esetén a népi ellenőrző bizottságok az üzemek, nemzeti bizottságok és más szervek funkcionáriusaitól és vezető dolgozóitól az illetékes munkaszakaszon alapos felülvizsgálat és ellenőrzés vagy komplex elemzés végrehajtását kérhetik. A népi ellenőrző szervek a dolgozók üzemi gyűléseit, a nemzeti bizottságok plenáris üléseit, a szakszervezet, a CSISZ és más tömegszervezetek értekezleteit és összejöveteleit felhasználják majd arra, hogy a dolgozók és a lakosság minél szélesebb rétegeit bevonják a hibák leküzdésébe, az erre vonatkozó intézkedések teljesítésének ellenőrzésébe, a jó eredmények, tapasztalatok és munkamódszerek terjesztésébe és a nevelőmunkába. Ezeken az összejöveteleken adnak majd számot választóiknak munkájukról ls. Társadalmunkban az ellenőrzés szerepének elmélyítésében, hatékonyságának fokozásában és a választott ellenőrző szervek tevékenységének fejlesztésében szem előtt kell tartanunk, hogy e feladatok sikeres teljesítésének alapvető feltétele a párt vezető szerepének további szilárdítása. Az új szerv létesítése nem csökkenti a többiek feiélősségét A népi ellenőrző és statisztikai bizottságok megalakítása nem csökkenti a minisztériumok, nemzeti bizottságok s alárendelt szerveik és szervezeteik felelősségét az ellenőrzés rendes végrehajtásáért. Ez irányító munkájuk szerves része. A népi ellenőrző és statisztikai szervek még inkább arra törekszenek majd, hogy a vezető dolgozók tökéletesebbé tegyék a gazdaság ellenőrzését és a pénzügyi ellenőrző szervek, főként a Nemzeti Bank, elmélyítsék a korona-ellenőrzést, s a vállalatok és nemzeti bizottságok tevékenységében a legnagyobbfokú gazdaságosság elérését tartsák szem előtt. A termelési, közlekedési és kereskedelmi vállalatok, gép- és traktorállomások, állami gazdaságok, tervező irodák és kutatóintézetek pártszervezetei a népi ellenőrző bizottságok munkájának eredményét felhasználják majd a bővített ellenőrzési jog gyakorlásában. A pártszervezetek hasznosítják a népi ellenőrző szervek megállapításait és továbbfejlesztik tevékenységüket. PAVEL MAJLING miniszter, az Állami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatal elnöke. Egészben véve ez helyes ls, de ne essünk viszont az ellenkező túlzásba. Például valamely üzemben egy egyszerű kis épületet kell létesíteni, melynek építési költsége húszezer korona. Ne legyen erre három minisztériumi kiszállás, két- vagy háromfokú tervezés stb., melynek következeiében a kiadásokat beszámítva — az épület ténylegesen negyvenezer koronába kerül. Ellenőrizni kell minden építkezést, de az ellenőrzésnek rugalmasnak, egyszerűnek és bürokrá-: ciamentesnek kell lennie. A jövőben az egyes termelési ágazatok fejlesztési tervelnek reálisabb adatokból kell kiindubilok. Az ércbányászatban a geológiai kutatás, a feltárt és kellő biztonsággal feltételezhető érobázis legyen a kiindulópont. A termelés fejlődésének összhangban kell lennie a geológiai kutatás eredményeivel és természete-: sen az országos szükséglettel. ' A másik fontos feladat a műszaki fejlesztés. A dokumentum megállapítja: „A MŰSZAKI FEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A BERUHÁZÁSOK LEGNANAGYOBB TECHNIKAI KORSZERŰSÍTÉSÉRE KELL TÖREKEDNI." Ha nem akarjuk, hogy a leirt betű csak papíron maradjon, akkor meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Az ércbányászatból veszek példát. Kőzetfúrási technikánk a vi-: lágviszonylathoz imérten elmaradott. Svédországban és másutt is már régen hajlítható acélből készült fúrórudakat használnak, ami magas fúróteljesítményt biztosít. Nálunk a mai napig sem tudtuk bevezetni. Továbbá nincs fúrógépünk, mellyel föld alatti fejtésben 30—40 m hosszú lyukakat fúrhatnánk robbantás céljából s így nagy teljesítményű fejtési módszereket vezethetnénk be bányáinkban. Hasonló fúrógépeket pl. a Szovjetunióban s másutt is sorozatban gyártanak. Lehetővé kell tenni, hogy a szocialista országok a KGST keretében a szükséges és az, illető országban nem gyártott gépeket beszerezhessék. Az V. fejezet a nemzetgazdaság irányításénak megjavításával foglalkozik. A 3. pontban megállapítja, hogy: „KELLŐ FELÜLVIZSGÁLAT ÉS ALAPOS ELŐKÉSZÍTÉS UTÁN A TERMELÉSI EGYSÉGEK ÉS VÁLLALATOK VEZETÉSÉT KÖVETKEZETESEN MŰSZAKI ÉS EKONÖMIAI IRÁNYBAN SZAKOSÍTANI ÉS A FELELŐSSÉGET IS KÉT IGAZGATÓHELYETTES: MŰSZAKI ÉS EKONÓMIAI KÖZÖTT MEGOSZTANI ..." Ez az intézkedés helyes. Hiszen most az igazgatónak — sokszor kl-. sebb üzemeknél ls — négy-öt helyettese van, mint: műszaki, termelési, beruházási, ekonómial és kereskedelmi. Az eredmény az, hogy egyik helyettes a másikra hárítja sokszor a felelősséget, ellenkező in-: tézkedések történnek s minden igaz-, gatóhelyettes igyekszik növelni osztálya személyzetét s végeredményben nincs egy ember, klnék teljes áttekintése legyen az üzem menetéről és helyzetéről. Fontos Intézkedésnek tartom az üzemi,adminisztráció javasolt átszervezését és egyszerűsítését. Felül kell vizsgálni az üzemeinkben már szinte tömegesen gyártott jelentések, kimutatások, statisztikák stb. célszerűségét és szükségességét. Üzemeinkben technikusaink is munkaidejük nagy részét a sok papírmunkával — ami sokszor haszontalan ls — töltik el. Illusztrációként megemlítem, hogy pl. egy nagyobb bányaipari vállalatunk évi papírfogyasztása kilencven tonna, amit főleg nyomtatvány formájában használnak. Az üzemvezető főmérnök és minden üzemi technikus első és legfőbb feladata az üzemvezetés, a termeléssel, dolgozókkal való közvetlen és szoros kapcsolat. BARABÁS JÖZSEF bárnyamérnök Takarékoskodjunk az anyaggal, idővel A PRÁGAI FranttSek Kórház sebészett osztályának vagyok a főnövére. Hosszú évek óta dolgozom a kórházban, és néhány gyakorlati hozzászólásom volna a vitaanyaghoz. Az orvostudomány részére sokat jelent a kutatóintézetek munkája, az eredmények azonban nem alkalmazhatók elég rugalmasan, gyorsan a gyakorlatban. Véleményem szerint aránytalanul sok a kutatóintézetek dolgozói nak a száma. A járási kórházakban például a nővérekre, segédszemélyzetre több beteg esik, mint a tudományos intézetekben, már pedig akárhol is fekszik a beteg, egyforma gondoskodást Igényel. A termelőüzemek és az egészségügyi dolgozók között az együttműködés nem mindig a legjobb. Sajnos, gyakran vagyunk tanút annak, hogy a műszerek, segédeszközök nem felelnek meg a követelményeknek. Pedig ha megkérdeznének bennünket, biztosan jó tanácsokkal szolgálhatnánk. Például — valószínűleg anyagtakarékosságból — a betegeket szállító tolókocsikat kis kerekekkel készítik. A. következmény: a kocsikat folyton javítani kell, mert a kts kerekek nem bírják az állandó megterhelést. Végül a javításra több anyag kell, mint amit az új terméknél megtakarítottak. Gondolom, ha az egyes ágazatok dolgozói megegyeznének egymással a termékek pontos, részletekbe menő kivitelezésére vonatkozólag is, rengeteg anyagot, munkát, időt takarítanának meg, és csökkenne az elfekvő árucikkek mennyisége. Ha valamennyien nagyobb felelősséggel fogjuk végezni munkánkat, több tdőnk marad a tanulásra, szórakozásra, sportra. Az anya szabadság meghosszabbítását kitűnő javaslatnak tartom. Más az, ha az anya egy évtg a gyermeke mellett lehet, nyugodtabban megy aztán dolgozni. Ahhoz azonban, hogy az anyáknak ne kelljen gyermekeik betegsége miatt olyan gyakran otthon maradniok, más intézkedésekre is szükség volna. A bölcsődék, óvódák hálózatának bővítéséről sok szó esett, és talán már az üzemek is kezdik megérteni: elsősorban az B érdekük és feladatuk óvodáról gondoskodni alkalmazottaik gyermekei részére. Mint egészségügyi dolgozó fontosnak tartanám, hogy a bölcsődék, óvodák építésénél ne feledkezzenek meg az elkülönítő helyiség berendezéséről sem. így az anyáknak, ha gyermekük könnyebben megbetegszik, nem kellene távolmaradniok munkahelyüktől. Kis jóakarattal. ügyes szervezéssel a meglevő Óvodákban is be lehetne vezetni a gyengélkedők szobáját. NAGYRA ÉRTÉKELEM — fs azt hiszem, velem együtt az egészségügy valamennyi dolgozója —, hogy a távlatl terv szerint emelkedni fog a nem termelő ágazatokban is a munkaerők száma. Az egészségügy nem termelő ágazat, de azzal, hogy az emberek egészségét adja vissza, közvetlenül visszahat a termelés minden szakaszára. ZDENKA VRÄBLOVÄ, ápolónő I 1882. szeptember 26. * ÚJ SZÖ 5