Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-28 / 237. szám, kedd

•v-™-'­Világ proletárjai, egyesüljetek ! SZIOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1982. augusztus 28. kedd * 30 fillér • XV. évfolyam, 237. szám A NAGY CSALÁD MA R MA JÍSSI „A műszaki fejlesztésnek — amely feltételeink között a termelés, a munkatermelékenység és a hatékonyság növelésének fő forrá sa — a né p­gazdasá g tovább i fellendülésének gerincévé kell válnia." A szocializmus építése nem kor­látozódik egy országra. Vannak még ugyan határkövek, sávok és sorompók, azonban ha átléped a Szovjetunió, Lengyelország, a Né­met Demokratikus Köztársaság vagy Magyarország határát, min­dig olyan országban találod ma­gad, ahol a munkásosztály győ­zedelmeskedett. Felnyitod az újságot és olvasod : nálunk a choinutovi járásban épül a korszerű tušimicei villanyerőmű. Határainkon túl még nagyobb mű épül, a lengyelországi torusovl hő­erőmű. Ugyanakkor óriási építke­zések folynak Szibériában, Ukraj­nában, hatalmas vízerőművek épülnek a többi népi demokrati­kus országban is. Ezek a villany­erőművek a szocializmus és a kommunizmus építésének energia­bázisát teremtik meg. Nemsokára Prágában is megkezdi működését a hét szocialista ország központi áramelosztó-szolgálata. Tekints bárhová, a szocialista tábor orszá­gaiban mindenütt találsz hasonló közös érdekeket. Hazánkban jelentős eszközöket fordítottunk a kelet-szlovákiai fo­lyók szabályozására, melyek az­előtt nagy területeket tettek ter­méketlenné. Itt elsősorban a ke­let-szlovákiai síkság termékennyé tételéről van szó. Ugyanakkor azonban hasonló akció kezdődött a Román Népköztársaságban, ahol a bereganski sztyeppék szomját oltják a Duna vizével. Ám sokkal nagyobb vízszabályozási terveket valósítanak meg a Szovjetunióban — s ez a kérdés valamennyi szo­cialista országban napirenden sze­repel. Ezeknek a terveknek célja egy: a föld jobb kihasználása, vagyis ismét közös érdekről van szó. Igen, a szocialista építőmunka nem korlátozódik egy országra. Az új lengyel tengeri hajó a mi árunkat is szállítja. A szovjet szakemberek munkasikerei, ta­pasztalatai népgazdaságunk érde­keit is szolgálják. S a mi gyárt­mányaink is jól ismertek a szo­cialista tábor országaiban. Ha pedig a szocialista kultúra fejlődé­sét akarjuk felmérni, nem marad­hatunk csupán annál, amit saját íróink és művészeink alkottak. Nem vagyunk egyedül. A szocia­lista tábor országaiban elért sike­rek — a mi sikereink is. Ezekben az országokban elért haladás — a mi előrehaladásunkat is jelenti. Nem akarjuk, hogy a szocialista társadalom alapköveit „mindenki saját maga" rakja le. Ez nem he­lyes, s nem is járható út. Közvet­lenül ellentmondana a proletár nemzetköziség elvének. A kommu­nista társadalom alapjait csakis valamennyi szocialista országgal együtt, kölcsönös támogatással és szervezetten rakhatjuk le. Éppen ezért megelégedéssel fogadtuk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának legutóbbi ülését, amely a szocialista országok kapcsola­tainak, együttműködésének elmé­lyítésében újabb szakaszt nyitott meg. Ennek a tanácskozásnak az eredménye számunkra igen nagy jelentőségű. Közvetlenül össze­függ népgazdaságunk problémái­nak és nehézségeinek megoldá­sával. 1948 után nagy büszkeséggel ír­tunk a sajtóban arról, ha iparunk újabb gyártmánnyal gazdagította a választékot, s rámutattunk ar­ra, mi mindent vagyunk képesek gyártani, kezdve a hatalmas gé­pektől a miniatűr műszerekig. Ak­kor ez érthető és egészen jogos volt. Ám miként alakult később a helyzet? Ogy, hogy erőnket túl­ságosan szétforgácsoltuk, s ma már ott tartunk, hogy ez a sokré­tűség, felaprózás fékezi a legna­gyobb mértékben az új technoló­gia és technika alkalmazását nép­gazdaságunkban. Antonín Novotný elvtárs, a CSKP Központi Bizottságának jú­liusi ülésén e kérdésről a követ­kezőket mondotta: „Egyszóval gyártunk mindent, amit gyártani tudunk, de kis sorozatban, s gyakran olyan árut is, amely szá­munkra nem kifizetődő." Világos, hogy az egyedüli kivezető út a többi szocialista országgal való együttműködés továbbfejlesztésén keresztül vezet, éspedig a megfe­lelő magasabb szinten. Nem töre­kedhetünk mindenáron arra, hogy ától-zettig minden árut gyártsunk, hanem elsősorban arra kell össz­pontosítani tudásunkat és erőnket, amivel a leggyorsabban és leg­jobban hozzájárulhatunk hazánk és a baráti országok népgazdasá­gának fejlesztéséhez. Szó van itt azonban más ösz­szefüggésekről is. Elég gyakran és jogosan hangsúlyozzuk az im­perialista monopóliumok kapzsi­ságának lényegét. Ezek a farka­sok egymást falják fel, ám ha zsákmányról van szó, néha egy falkába verődnek. így az imperia­lista monopóliumok is szükség esetén szövetkeznek. Az imperia­listák e törekvéseinek hangsúlyo­zása helyénvaló — különösen az Európai Közös Piaccal és más ha­sonló célú tömbbel kapcsolatban. Miénk a jövő, s miénk lesz a végső győzelem is a jelenlegi óriási gazdasági versenyben. Ez a győzelem egyre közeledik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mannaként a szánkba hull. Az imperialisták haszonéhesek, nagy tapasztalatokkal rendelkez­nek a gazdasági nyomás terén, s foggal, körömmel védelmezik érdekeiket. Éppen ezért szüksé­ges, hogy a szocialista országok még jobban egyesítsék erejüket. Nemcsak egy kőolajvezeték, vil­lanyerőmű stb. építésénél, hanem minden téren, az egész szocialista tábor keretén belül. Itt adva van­nak a legkedvezőbb feltételek ah­hoz, hogy kihasználjuk az anyag­forrásokat s a természet minden gazdagságát. Egyedül sohasem érhetnénk el azt, amit elérhetünk a szocialista tábor nagy családjában. Aštól a Csendes-óceánig, mindenütt mi vagyunk, mindenütt a mi vilá­gunk. Oj, nagy és szép dolgok születnek itt s a bölcsőnél mi is ott vagyunk. Ezeket a tényeket tudatosítsuk ma, amikor szocia­lista társadalmunk fejlődésének távlatairól vitázunk. A CSKP KB közzétett vitaanyagá­nak fent idézett részéről beszélge­tünk a bratislavai Kablo pártbizott­ságán. A pártfunkcionáriusok és szakemberek egyöntetű véleménye az, hogy a hazai kábelgyártás távlatait tekintve a legnagyobb szerep a mű­szaki fejlesztésnek jut. Mivel hazánk­ban nem gyártunk kábelkészítő gépe­ket (csak nemrég szerkesztették meg Plzeňben az első típust) a műszaki fejlesztés mindenekelőtt a dolgozók kezdeményezésének, újítótevékenysé­gének ügye lesz. Csupán a speciális ! gépek behozatalában bízni és ölbe tett kézzel várni a gépszállításokra — ez a gondolat áll a legmesszebb a jelenlevőktől. Az üzemi pártbizott­ság szervezte értekezleten ezért meg­állapodtak abban, hogy az országos vitában az üzem dolgozóinak érdek­lődését mindenekelőtt a műszaki fej­lesztésre fogják összpontosítani. • A felkészülés Az elképzelés helyes, hogyan lát­nak azonban megvalósításához? Az üzem .igazgatója ezzel kapcsolatban pártfeladatot kapott: Kidolgozott egy dokumentumot, amely rávilágít a mű­szaki fejlesztés helyzetére az üzem­ben és felvázolja a távlatokat. Ez az elemzés az üzemi vita konkretizálá­sát szolgálja. Ennek alapján a dolgo­zók a vitában világos képet kapnak azokról a feladatokról, amelyek a népgazdaság fejlesztésének távlatai­ból rájuk hárulnak, s így építő ja­vaslataikkal, módosításaikkal a leg­jobban hozzájárulhatnak a vita sike­réhez. A kábelgyár üzemi pártbizottsága részletesen kidolgozta a vita „menet­rendjét", úgy hogy mindenki részt vehessen benne, minden tömegszer­vezet közreműködjön. A kommunisták már szeptember első napjaiban cso­portgyűléseken és az alapszervezetek bizottsági gyűlésein vitatják meg a feladatokat. Mindenekelőtt azt tár­gyalják meg, hogyan kapcsolják egy­be a vitaanyag felvetette problémákat az egyes munkahelyek problémáival. A legfontosabb feladat, hogy egybe­kapcsolják a jövő évi terv előkészí­tését a vitával. Hiszen a jó tervelő­készítés Jelenti az első lépést a nép­gazdaságfejlesztési távlatok megvaló­sítása felé. • Miről lesz szó? Bár a vita az üzemben csak szep­temberben lesz, már ma mindenütt a vitaanyagról beszélnek. Megkérdez­zük František Stanzel mérnököt, ml foglalkoztatja most, miről fog vi­tázni. — A konstrukciós osztályon dolgo­zom, s így munkám szoros kapcsolat­ban van a műszaki fejlesztéssel. Most a legjobban a „menetközi vulkanizá­lás" kérdése foglalkoztat és a vi­tában is ennek mielőbbi megvalósí­tását fogom szorgalmazni. Mint megtudjuk, a menetközi vul­kanizálás nem más, mint a kábelek szigetelőanyaggal való bevonása és a gumiköpeny vulkanizálása egyidő­ben, egy munkafolyamat keretében. Ezt a kitűnő módszert már a leg­apróbb részletekig kidolgozták, a hozzá való gépeket megszerkesztet­ték és el is készítették. A módszer havi 2 millió korona megtakarítást jelent. A szerelők és a szakemberek a javítások, a karbantartási munkák körüli elfoglaltságuk miatt azonban nem jutnak hozzá, hogy felszereljék a gépet. S ráadásul kevés a szakem­ber. Éppen ezért kellene mielőbb fel­szerelni a gépet, mert ez munkaerőt ls megtakarít. A menetközi vulkani­A holnap merész távlatai felé a jelen szilárd alapjáról tekin­tenek • Hogyan előzik meg a kábelgyárban a formális vitát? • Általánosságok helyett konkrétumok • A napirendi feladatok szemszögéből • A tervelőkészítés és a haté­konyság ellenőrzése a vito szerves része I/W^/Awwvwvvsftwyy^vww, A Trenčín melletti kubrái üzem dolgozói állandóan tanulmányozzák és megvitatják a CSKP KB „Szocialista társadalmunk további fejlődésének távlatairól" című dokumentumanyagát. Képünkön Alojz Gavura, a CSKP üzemi részlegszervezetének elnöke (jobboldalt) a 436. sz. részlegben dol­gozó CSISZ-tagokkal tanulmányozza a CSKP KB dokumentumanyagát. (V. Píibyl — CTK-felvétele)' zálás kérdése tehát egyik jelentős témája lesz a kábelgyári vitának... A vitaanyagnak a műszaki fejlesztés­ről szóló szakasza így ölt, konkrét formát. • A verseny alakisága ellen A kábelgyárról az a hír járta, hogy a szocialista munkaverseny Itt for­mális, sürgősen változtatni kell a verseny irányításának módszerein. A népgazdaságfejlesztési távlatok megvalósítása meg fogja követelni, hogy a verseny valóban az előreha­ladás mozgató erejévé váljék. Ezért a munkaverseny kérdéséről is szó lesz a vitában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a verseny azokon s szakaszokon jó és teljesíti küldetését, ahol rendsze­resen értékelik a felajánlásokat és az értékeléskor felszínre került aka­dályokat azonnal igyekeznek elhárí­tani. így van ez Pajdelhauser vagy Motovit elvtársak szocialista mun­kabrigádjaiban. Sok helyütt azonban a verseny a felajánlások elfogadásá­ban merül ki, azzal már kevésbé törődnek, hogyan teljesítették őket, s ha nem teljesítették, miért. Ennek a gyakorlatnak most úgy igyekeznek véget vetni, hogy az országos vita folyamán, a vita részeként értékelni fogják minden munkahelyen a CSKP XII. kongresszusa tiszteletére tett vál­lalásokat. Ezt ez akciót mind a CSISZ-ben, az FSZM-ben dolgozó kommunisták, mind a gazdasági ve­zetők pártfeladatává tették. A fentiekben csak néhány mozza­natot ragadtunk ki a bratislavai KABLO vitaelökészületeiből. Ds eny­nyiből is kitűnik, hogy az üzemben megteremtették a feltételeit annak, hogy az országos vita ne legyen for­[ČTK) — Az ostrava-kuncicei Klement Gottwald Oj Kohó nem­rég épült részlegén — az új oxi­gén gyárban — előzetes sikeres kipróbálás után vasárnap, augusz­tus 26-án megkezdődött a terme­mális, s az üzem konkrét távlataira összpontosuljon. Megvan a feltétele annak, hogy a vita során feltárt és kiküszöbölt fogyatékosságok közvet­len eredményt hozzanak a szocialista munkaverseny megjavításában, a mű­szaki fejlesztés meggyorsításában, a jobb termelési eredményekben. Az, hogy a napi feladatok, a helyi prob­lémák szemszögéből tekintenek az országos távlatokra — a kábelgyáriak vitájának jelentős és követésreméltő mozzanata. V. G. lés, mely már az első nap elérte a tervben előirányzott mennyisé­get. Az új üzemrészlegben gyár­tott oxigén minden Igénynek megfelel. A Közép csehországi kerületben kihasználták a szép vasárnapi időjárást a termés gyors betakarítására. 13 087 hektáron végezték el az aratást és 14 401 hektárról takarították be a gabonát. A suchdoli EFSZ tagjai min­den szállítóeszközt bevetettek a termés gyors betakarítása érdekében. (CTK — Piclia felvétele) • ÚJ RADIOLÓGIAI INTÉZET MOSZKVA MELLETT Moszkva mellett felépítették Euró­pa egyik legnagyobb orvosi rádioló­giai intézetét. A kutatólaboratóriu­mok és a kórházak osztályai 16 nagy épületben lesznek elhelyezve 30 hek­tár területen. Az új Intézet tudomá­nyos dolgozói az ionsugárzás hatasa ala,p.ján történő gyógyítást tanulmá­nyozzák majd. A szovjet ipar hatal­mas gammabe§ugárzó-kúszüléket, ré­szecskegyorsítót és betatront készít az intézetnek. • HATALMAS GŐZTURBINÁK A Szovjetunióban jóváhagyták az 500 000 és 80Ö 000 kilowatt teljesít­ményű hatalmas gőzturbinák tervét. Leningrádban és Harkovban gyártják majd őket. Ezeknek a gőzturbináknak sok előnyük lesz az eddig gyártot­takkal szemben. Sokkal gazdaságo­sabbak, műszakilag tökéletesebbek es üzemeltetésüknél az automatizálás is kihasználható. A tüzelőanyag fogyasz­tása is jelentősen csökken ezeknél a gőzturbináknál. A turbinákat —, melyeket nagy hőerőművekben hasz­nálhatnak —, legkésőbb 1965-ig fel­szerelik. • ELEKTROMOS ALTATÓKÉSZÜLÉK A moszkvai Orvosi Müszergyárban nemrégen készült el egy sorozat ESZ-IP jelzésű elektromos készülék, melyet az ídegmegbetegedések mes­terséges altatással való gyógyításá­nál alkalmaznak. Az új készülék a külföldi szakemberek körében ís nagy érdeklődést keltett. Amerikai \ cégek megvásárolták az ESZ-IP gyár-, tásának szabadalmát. < • IRÖ G ÉP­AUTO M ATA A moszkvai írógépgyárban „EUM­1 23" elektromos írógépet készítettek, [ mely automatikusan regisztrálja a , termelési folyamatok üzemi adatalt. < Ezeket különleges műszerek, elektro­1 mos jelek közvetítésével juttatják a j gépbe. A. gépet a legfontosabb ipar-1 ágakban széles körben alkalmazzák, i Az iparágközi bizottság jóváhagyta 1 és sorozatgyártásra ajánlotta. • KOZMIKUS MÚZEUM MOSZKVÁBAN A Komszomolszkaja Pravda több szovjet közéleti személyiség nyílt le­velét közli, melyben azt javasolják, hogy létesítsenek Moszkvában koz­mikus múzeumot. A levélírók úgy képzelik, hogy a múzeum részletesen ismertetné az ember feljutását a koz­mikus térségbe, fényképeket, make­teket, az űrhajók berendezéseit, az utasok ruházatát, a Vosztok űrhajó naplóit, az űrkutatás problémájával foglalkozó irodalmat mutatnák be. Az idő múlásával, egyre gazdagabb lesz a múzeum anyaga A levélírók re­mélik; hogy a szovjet közvélemény támogatja javaslatukat. #

Next

/
Oldalképek
Tartalom