Új Szó, 1962. augusztus (15. évfolyam, 210-240.szám)

1962-08-24 / 233. szám, péntek

K avicsos a Kysuca medre, nincs iszap benne, nincs, ami zava­rossá tenné a vizét. Csillog benne a sok apró kavics és látni a fürgén úszó halakat is. Tiszta a gyor­san elfutó hideg víz, olyan tiszta, mint az ébredő szerelem. Olyan, mint a szerelmes lány tekintete, mely szí­vének legrejtettebb titkát is a világ elé tárja. A Kysuca olyan, mint a sze­relmes lány... Meg is énekelték ezt a Kysuca menti emberek. Régi dal ez, a nép dala, de ma is olyan frissen hat, mint ahogy örökké friss marad a Kysuca vize. Most is hallom e dalt. A turzovkai asszonyok éneklik... A hosszú asztal körül vagy húsz asz­szony ül. Kötött kesztyűk, gyermek­sapkák halmaza hever előttük. Mind­egyiket a kezükbe veszik, nem talál­nak-e hibát rajtuk. Ha találnak, ki­javítják ... és énekelnek Velük da­lolnak a többiek is, lányok, asszo­nyok, akik mással vannak elfoglalva, akik az utolsó simításokat végzik a Slovenka-kötőüzem termékein. A cso­magolók is énekelnek. Negyvenöt asz­szony dalol a kikészítőben ... Kysu­ca, Kysuca, te hideg vizecske, ha iszom belőled, megfájdul fejem. Meg­fájdul fejem, szívem fele is fáj, te­érted kedvesem, szürike galambocs­kám ... Ott, ahol dal fakad az ember ajká­ról, ott csak testvérek között lehet. Könnyebben megy a munka is. Jobban lá; a szem, ügyesebb a kéz. Naponta .négyezerötszáz kötött termék, gyap­jú- és szilonkesztyű, gyermeksapka, gyermeknadrágocska megy a kezükön keresztül. És nincs itt parancsolga­tás, hangos veszekedés. Mert ahol a dal szépíti a munkát, ott olyan jók az emberek, mind amilyen szép az éne­kük ... De azt nem mondhatnám, hogy nagyon kényelmes ienne a mun­kahelyük. Szűkiben vannak a hely­nek, szorosan egvmás mellett ülnek az asszonyok. Még megmozdulni is alig tudnak. Az üzem régi épületében annyira megnövekedett a termelés, hogy az emberek szinte kiszorulnak belőle. Vagy száztíz asszony otthon dolgozik, oftbon köti a kesztyűket, otthon varr­ja össze a kesztyűk ujjait. Talán még egy évig lesznek ebben az épületben, mert már épülőben van az új, három­emeletes üzem. Szép 'esz. Gyönyörű! — mondják a turzovkaiak Ott még jobban fog menni a munka. Sokan most azért tanulnak az esti ipari is­kolában, az üzemi munkaiskolában. Többen a Banská Štiavnica-i Pletában és a sviti Tatrasvitben tökéletesítik tudásukat. Csakhogy jobban menjen a munka az úi üzemben! Szinte jel­szóvá vált már náluk ez. örömüket azonban megkeserítik az építők, a ži­linai Mélyépítő Vállalat cadcai rész­legének dolgozói. Eddig már félévi munkával adósak. Tavaly július he lyett szeptember derekán kezdtek hozzá az építkezéshez. Baj volta terv­rajzokkal is. Nem készültek fel a téli munkára sem. s ezért több szak­munkás elmen' máshová dolgozni. Most meg nem tudják behozni a Ké­sést .. . Nem csodálkoznék azon. ha a kikészítő asszonyai egy napon sze­renád helyef élces csasztuská' éne­kelnének az építőknek Például arról: mi egymás hegvén-hátán dolgozunk, de a tervet teljesítjük, s arról sem feledkezünk meg, hogy az új üzem­részleg részére szakembereke' nevel­jünk. Ti meg... ha nem emberelitek meg magatokat, a Kysuca hideg vi­zében fürdetünk meg benneteket . .. Miért ne tennék meg ezt, hisz hason­ló tréfát már elkövettek máskor is. A tavasszal történt, amikor a kötők behozták lemaradásukat. Ezt meg akarták nekik hálálni, mert hogy tel­CLz Jesftsék flk a tervet, ha a kötődéből nem kapnak terméket? Két legjobb énekesüket, a fiatal Terézia Brezino­vát és Mária Krišťákovát elküldték a kötőkhöz, hogy szép dalokkal köszönt­sék őket... M ost a te dalodat, Joža! — szól hamiskásan kacsintva az egyik asszony és a sarokban álló mesterre néz, a sudár termetű, kék szemű Jozefa Sperkovára. A szőke asszony arcát pír futja át, mosolyra nyílik ajka és csengő hangon éne­kelni kezd. A többiek követik ... He­gyeken és völgyeken át az üt hozzád vezet, meg­szerettem azt a kislányt, az éjsötét szeme. Éjsö­tét a szeme, életem álma, piroslik orcája, akár a málna ... — A te orcácskád is olyan, akár a málna — kacsint megint a kövér­kés asszony. Šperková, a mester, akiről minden­ki tudja a műhelyben, hogy harminc­öt éves, úgy pirul az éneik dalolása­kor, mint lánykorában ... Ilyen emberek között nem ls olyan rossz mesternek lenni. Mielőtt bejöttem volna a kikészí­tőbe, Ján Cabalák elvtárs, az üzem­vezető érdekes esetről tett említést. Šperková 1947-ben, húsz éves korá­ban jött az üzembe dolgozni. Azelőtt üzletben volt alkalmazva. Itt kész tyűkötéssel kezdte a munkát. Aztán bérelszámoló lett, fnajd tervező, mű­szaki ellenőr és az új munkaformák referense. Csak két éve mester a ki­készítőben. Tizennégy éve tagja pár­tunknak. Hosszú ideig a pártbizott­ságban tevékenykedett. Most nincs funkciója, mert tanul, már két éve az esti ipari iskolán. Kitűnően tanul. Egyszerű asszony, szereti a mun­kát ... Amikor az üzemvezető idáig jutott a felsorolásban, kérdőn néztem rá: mi ebben az érdekes? — Akkor történt, amikor mester lett — folytatja Cabalák elvtárs. — Az üzemben a mesterek ls versenyez­nek egymással és havonta táblán tün­tetjük fel, ki a legjobb és ki követ­kezik utána. Amikor Šperková mes­ter lett, utolsó volt a versenyllstán. A kikészítőben az asszonyok felzúdul­tak, szinte palotaforradalmat csinál­tak. Ilyen szégyent soha többé i — kiáltották. — Nem engedjük meg, hogy a ml mesterünk még egyszer az utolsó legyen ! Csak első lehet I. .. Hát csak látta volna az elvtárs, hogy dolgoztak ezután az asszonyok. A töb­bi mester talán meg ls haragudott Sperkovára, mert azután a leggyakrab­ban az ő neve szerepelt az első helyen. Azt mondták, kibérelte. Ezt pedig na­gyon nehéz kibérelni, mert a meste­rek becsületbeli harcot vívnak az elsőségért. A mestereknek, különösen a férfiaknak sértette a büszkeségét, hogy őket egy újonc mester, egy asszony letromfolja. Látja, néha még ilyesmi ls segít a versenyben ... T romf Ide, tromf oda, kezd érde­kessé válni a dolog. Már az is érdekes, hogy a munkásasszo­nyok megfogadták, hogy úgy fognak dolgozni, hogy a mesterük első le­gyen a versenyben. Ez az ó első­ségüket is jelenti. Mert hiába ipar­kodik a mester ha a műhely dol­gozóiban nem éled fel az elsőség utáni vágy. A kikészítőben ez a vágy a tettel azonos. Kíváncsi kezdtem lenni Jozefa Sperkovára, miben is látja a mester hivatását? — A jó mesternek vezetni kell tud­ni az embereket. Eredményei a terv teljesítésében mutatkoznak meg, — mondja Šperková elvtársnő. — Ér­dekes ez a munka. Érdekes, mert akadnak mindig új dolgok és nehéz­ségek. Az ember meg kedvét leli a nehézségek leküzdésében ... Nálunk a munka irányításába bekapcsoló­dott az egész kollektíva. Ha kell operatív gyűléseket tartunk, mond­juk a minőség megjavítása ügyében. Aztán itt vannak a rendszeres mun­kaértekezletek, mindenkinek van va­lami javaslata, észrevétele. Ez ls so­kat segít tervünk teljesítésében. Ami­kor az asszonyok hibát találnak a kesztyű kötésében, meghívjuk mű­helyünkbe a kötődéből azt az asz­szonyt, aki a hibát csinálta és figyel­meztetjük őt, hogy máskor ne csi­náljon nekünk felesleges gondot, ügyeljen jobban a munkájára ... Ez bizony hatásos agitáció a jobb, a gondosabb munka végzésére, de a maguk háza táján is ezzel a seprővel sepernek. Jozefa Šperková naponta a&ô/uwtfnuwoltf titňa JOZEFA ŠPERKOVÁ beszél a műhely dolgozóival és éles szemmel figyeli a munkát, különösen az új dolgozókét. Az egyiknél felfi­gyel valamire. Nem végzi jól a rá­bízott műveletet. Rájön, nem az ér­dektelenség miatt, nincs meg a kellő kézügyessége. Más munkát ad neki, hátha az jobban fog menni... Ni, ni, azzal a lánnyal meg mi van? Egy héttel előbb jött Ide dolgozni, mint a szomszédja. A szomszédja már tel­jesíti a normáját, ő meg Mi van veled? — kérdezi tőle. — Nem ér­dekel a munka? Hagyod, hogy a szomszédod, aki később tanult bele a munkába, lepipáljon téged?!" Itt ha szól valamit az ember, tud­ja az egész műhely. Amikor meghal­lották az asszonyok mesterük figyel­meztető szavát, nem hagyták békén a lemaradozó lányt. „Mit^ járatod a a szemed, ha valaki bejön a műhely­be?" — kérdezi egyikük a lánytól. „Nem a te szép szemedért jött ide az illető 1" — szól a másik. „Figyelj inkább a munkádra I" — szól a har­madik És ha megered az asszonyok nyelve, nincs megállás. De hatott is a szó. Ezt úgy ls mondhatnánk, hogy az itt dolgozók egymást ellenőrzik. Jó példáért nem mennek a szomszédba, a rosszat meg nem tűrik meg maguk között... Ehhez, a kollektivitás el­mélyüléséhez hozzájárult a műhely három szocialista brigádja is. Ha a brigádban megbetegszik valaki, sok itt az anya, akik többször beteg gyermekük miatt sem tudnak munká­ba jönni, ilyenkor összefog a brigád és elvégzik hiányzó társuk munkáját is, mert a tervvel lemaradni nem szabad. Most, ha új dolgozó jön a műhelybe, a brigád védnökséget vál­lal felette ... Vagy szóljunk a másik védnökségről? A földművesszövetke­zetben a szénát szokták szárításra előkészíteni. De van itt más brigád­munka is. Most épült fel az üzem új kultúrháza. Súrolni, ablakokat tisztí­tani kellett az épületben S ki vállal­kozott erre? Mentek a kikészítő asz­szonyai. < M indig másra terelődik a szó, J én pedig a mesterről szeret- i nék többet megtudni, arról J az asszonyról, aki letromfolja a fér- 1 fiakat. Hát nem elég az, amit eddig J megtudtál? — kérdezem magamban. J — Hisz mind­abban, amit halottál, ben ne van Joze fa Šperková a kommu nlsta asszony munkája ls I — Nélkülük én sokat nem tehet­nék, — mondja Šperková elvtársnő munkatársaira mutatva és arcán kitá­rulkozik a boldog asszonymosoly. Valóban, Itt rátalált a boldogságra, Rájött annak nyitjára, milyennek is kell lenni egy jó mesternek, akit szi­gorúsága ellenére is nagyon szeret­nek. Eszembe jutnak szavai. A mes­ter munkája érdekes munka, mert akadnak mindig új dolgok és nehéz­ségek. Az ember meg kedvét leli a nehézségek leküzdésében... Ez mondása azt juttatja az eszembe, hogy neki, Šperkovának a műhelyen kívül is lehetnek nehézségei. Har mincöt éves korában ott ül az iskola padban és tanul. És a család, a ké gyermek, az ötéves Janka és a tizen­három éves Dušán, a háztartás? — Tanultam volna én fiatal korom ban is, de nem lehetett, dolgoznom kellett — mondja. — Hatan voltunk testvérek, apám a fűrésztelepen dol­gozott, keresetéből nem sokra tel lett... Ismerjük ezt az életet. Tudjuk, mi­lyen volt a múlt. De aki tanulni vá gyott, az a vágyáról nem tud lemon dani. Így van ez Jozefa Šperkovával. A munkaköre is tanulásra késztele De ne felejtsük el. olyan ember, aki mindig többet kíván tudni. Tisztában van azzal is, hogy <í szakismeretek gyarapítása nélkül a jövőben, az új üzemben nehezen állná meg a helyét. A technika csak a haladást ismeri, s az ember egy lépéssel sem maradhat le. És munkatársaira sem hozhat szé gyent, akik azt akarják, hogy a mes terek versenyében mindig az első le gyen. Hogy ne csalatkozzanak benne, tanulnia kell, hogy még jobban értse mesterségét... A tanulásban ls az el­sők között van. Ha már itt tartunk, áruljuk el azt is, hogy a jó előmene­telt annak is köszönheti, hogy Dusán fiával versenyzik. Ki hoz haza több egyest? — ez a verseny alapja. A fiú gyakran titokban is ellenőrzi édes­anyja tankönyvecskéjét. Amikor pedig az anyja az iskolapadban ül, ő jár bevásárolni, szenet, fát hord a lakás­ba. A férje meg, aki Cadcán dolgozik, büszke tanuló feleségére, és naponta segít a háztartásban ... H a úgy vesszük, Jozefa Šperko­vának nincsenek is gondjai. Megértik otthon, megértik az üzemben. Ahol meg a megértés honol, ott a nehézségnek nincs is helye... Megint az a boldog asszonymosoly Šperková elvtársnő arcán s ezt vála­szolja szavaimra: — Azt valahogy el is kellett érni, elvtárs... E szavai fedik fel mosolyának tit­kát. A kikészítőben újra felcsendül a dal. Az asszonyok a Kysuca hideg vizéről énekelnek. Én meg úgy érzem, mennyi melegség árad a Kysuca vidé­ki emberekből. Petrőci Bálint Mikotintól sárga, reszkető ujjai között cigarettát tar­tott. Mélyen mellre szívta a füs­töt, s közben félénk pillantáso­kat vetett a hatalmas tölgyfa­ajtóra. Lerítt arcáról, hogy kellemetlen számára a felelősségrevonás ... Nem az első eset, már harmadszor áll a tár­gyalóterem ajtaja előtt. Első ízben 18 hónapot kapott határsértésért. A második esetben 14 hó napi elzárásra ítélték a feletteseivel szemben tanúsított magatartásáért... Ma újból vádlottként várja esetének tárgyalá­sát. Ez év áprilisában Starý Smokovecen, az éjszakai órákban történt. A közbiztonság szervei tettenérték, amikor ittas állapotban az Elelmi­szeráruház előtt egy autó ablakait kővel törte be. A vád ismertetése után elhangzott az elnöklő bíró kérdése. — Vádlott, megértette a vádat? — Igen . .. megértettem. — Beszéljen arról, hogyan követte el a vád­iratban ismertetett bűntényt? — hangzott a to­vábbi kérdés. Elérkezett a kínos pillanat, vallania kell az igazságszolgáltatás előtt. A törött arcú ifjú, a még alig 26 esztendős fán Macek talán belátta, hogy tagadással nem ér célt. Rajtakapták. Mit is mondhatna mentségére? Törvénysértő uíakon — Nagyon be voltam „kenve" — Jcezdte vallo­mását — ... nem is emlékszem pontosan, mit tettem ... Talán éjfél után két óra lehetett, ami­kor kifőttem a Grillből... de nagyon ittasan ... igazán! Nem tudom, mi történt velem ... egy nagy kőre emlékszem és arra is, hogy valamit összetörtem vele, de lopni?! ... Higyfék el, nem akartam ... én nem loptam ... A munkahelyekről kikért vélemények ismerte­tése következett. A plzeni Lenin Müvektől többek között a következőket írták: „Alacsony színvo­nalú képesítéssel rendelkezett, a munkához nem volt jó viszonya... a tömegszervezetek szere­pét és tevékenységét feleslegesnek tartotta ..." A Horný Smokoveá-i „Uj Elet" üdülőből érkezett vélemény is arról szólt, hogy a munkához való viszonya rossz, sokszor elmaradt a munkából, gyakran volt ittas állapotban, durván viselkedett munkatársaival és vezetőivel szemben egy­aránt ... S így olvasták fán Macek vádlott fe­jére a többi szégyenletes, egyéni tulajdonságaira rávilágító véleményt. De a kérdésekre adott vá­laszaiból is kitűnt elítélendő magatartása. —> Ha az ember valamit elkövet, mindig csak a rosszat fedik fel... Hiszen én aktív tagja vol­tam a Lenin Művek tánc- és énekegyüttesé­nek ... CSISZ-tag voltam ... Igen, ön bíró — irányította heves szavait az elnöklő bíró felé — de esetemet bírálja úgy, mint ember. Csönd következett. — Van még valami mondanivalója? — tette fel a kérdést a bíró. — Csak annyi, kérem, hogy ne ítélkezzenek felettem lopás bűntette miatt... én soha nem loptam és nem is fogok ... Az ítélethozatalra várva újból a folyosón áll­tunk szemtől szemben egymással. Amikor gyer­mekkora, szülei iránt érdeklődtünk, összeráncolt homlokkal végigmért és idegesen megszólalt: — Mit érdekli az magukat... bűnöző va­gyok ... az lett belőlem ... Elgondolkodott és enyhébb, szinte fájdalmas hangon folytatta: —- Szüléimről csak annyit tu­dok, hogy anyám Štrbské Pleson, apám meg Košicén lakik ... nem élnek együtt... Tízen­négy éves korom óta magamra vagyok utalva ... — A szeme sarkában meghúzódó vádló, s egy­ben tanúskodó két könnycsepp kikényszerítette a szülői gondoskodás és szeretet hiányában el­durvult, tévutakra került, ifjú zsebéből a zseb­kendőt ... KULIK GELLÉRT Košice nyugati területén teljes iramban folyik egy új városrész építése mintegy 60 000 lakos számára. Csaknem 200 hek­tárnyi területen hét új városnegyedben mintegy 17 000 lakásegység épül. A mun­ka éjszaka sem szünetel. A szereifik kollektívái sikeresen teljesítik a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállalt köielezettségeiket. hogy még ez idén 281 lakást adnak át rendeltetésének. Képünkun az A. Kanda elvtárs vezette szerelők kollektívája. (M. Tuleja — ČTK-felvétele.J •ŕr A „PRÁGA 1962" postabélyeg-világ­kiállítás alkalmából a Pofis bélyeg­katalógust adott ki „Csehszlovákia 1962" címmel, amelyben minden pos­tabélyeg szerepei, amelyet az 1918— 1961-es években Csehszlovákiában hivatalosan kiadtak. BAMBUSZÜLTETVENYT LÉTESÍTETTEK Jugoszláviában a Neretva völgyében. Az ottani erdőigazg-atóság a sporthor­gászokat akarja ellátni hazai bambusz­szal. Dr. SILANDER SVÉD ORVOSNAK sikerült egy olyan műszert szerkesz­tenie, melynek segítségével idejében meg lehet állapítani a szív alkati megbetegedését. A műszert a nyaki ütőérbe helyezve bepillantást nyer­nek a szív jobb- vagy balkamrájá­ba. A FORMAI BETILTÁSOK ELLENÉRE 300 ezer 12—14 éves gyerrtiek dolgo­zik az olaszországi gyárakban. Az egyik milánói harisnyagyárban negy­ven kislány dolgozik. 35—60 lírás órabérért. A FUTBALLPÁLYÁRA ZUHANT Le Cambre argentin városban egy repü­lőgép. A pályán éppen mérkőzés folyt, három néző életét vesztette, többen megsebesültek, de a repülő­gép két utasa csak karcolásokat szenvedett. MEGKEZDTE MŰKÖDÉSÉT a ma­gyarországi televízió kabhegyi állo­mása. Az állomás 200 méteres adó­tornyát a Bakony legmagasabb részén helyezték el. AZ ESZAK-MORVAORSZÁGl KERÜ­LETBEN is gondosan előkészítik az új iskolaévet. Ebben a kerületben 2 200 000 új tankönyvet osztanak szét ingyen a diákok között. ÖTVEN KILOWATTOS, 23 kg súlyú Izzólámpát állítottak elő Japában. A lámpa fényénél 600 métjr távolság­ban is újságot lehet olvasni. AUSZTRÁLIA EGÉSZ TERÜLETÉN szokatlanul hideg az időjárás. Né­hány államban olyan erős havazás volt, hogy megbénult a közlekedés és akadozik az áraiíiellátás is. E NAPOKBAN NYITOTTÁK MEG Izmirben a 31. nemzetközi vásárt, amelyen 14 csehszlovák külkerestke­delmi vállalat mutatja be a hazai ipar gyártmányait. ALEXANDRIA KIKÖTŐJÉBEN egy bú­vár felfedezte az ókor egyik világcso­dájának, a világítótoronynak marad­ványait, amelyet a XIII. században földrengés pusztított el. TÁJFUN TOMBOLT KEDDEN JAPÁN DÉLI KERÜLETEIN. Kju-su szigetén nyolcszáz házat elöntött az árvíz, nyolc személy -megsebesült. ERKÖLCSVEDELMl TÁRSASÁGOT ALAKÍTOTTAK ANGLIÁBAN, amely célul tűzte ki, hogy a helyi hiva­taloktól kikényszeríti az erkölcste­len filmek vetítésének betiltását. A társaság vezetője elmondotta, hogy e filmek 80 százalékát Amerikából importálják. HATVANEGY SZIKI.AFARAGVÁNNYAL DÍSZÍTETT BARLANGOT talältak Kanszií északnyugat-kínai tartományban. A több mint 1400 éves barlangban 2115 kö­szobrot és számos falfestményt fedez­tek fel. SZERDÁRA VIRRADÓRA Olaszor­szág déli kerületeiben két nagyobb földrengés pusztított. 15' ember meg­halt, több fnint száz személy meg­sebesült y "I SZÓ 4 A 19B5>. nnaiiSAlu* 24.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom