Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-11 / 189. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! mmmmm PÁ $Bm Ijlil, 1 ••l«|l IIIMMBBMBgaM i/ ÉillflHutiflBBH Bratislava, 1982. július 11. szerda * 30 fillér * XV. évfolyam, 189. szám A les

zerelési és b

ék

e-világkongresszus folytatja munkáját AZ ÁLTALÁNOS ÉS TELJES LESZERELÉS a béke és a nemzetközi biztonság záloga HRUSCSOV ELVTÁRS BESZÉDET MONDOTT A BÉKE-VILÁGKONGRESSZUS KEDD DÉLUTÁNI ÜLÉSÉN Kedden, moszkvai időszámítás szerint röviddel 8 óra után a Kreml Kongresszusi Palotájában íolytatta munkáját a leszerelési ás béke-világkongresszus plénuma. Az ülésen Boaten ghanai képvise1 lő elnökölt. A moszkvaiak milliói nevében Nyikolaj Digaj, a moszkvai városi tanács elnöke üdvözölte a kongresszus küldötteit. Ismertette Moszkva nagyvonalú építkezését, s reményét fejezte ki, hogy a becsületes emberek közös erőfeszítése diadalra viszi a béke eszméjét és megakadályozza az atomháborút. A latin-amerikai békemozgalom küdlöttei — Pablo Neruda chilei költő és Alvaro Linz brazil küldött elítélték az amerikai imperialistákat, akik felelősek a latin-amerikai országok gazdasági elmaradottságáért. Viharos tapssal fogadták Juan Ma. rinellónak, a havannai egyetem rektorának felszólalását, melyben hangoztatta, hogy a kubai küldöttség büszkén hirdeti a kongresszus esz- I méit. A békés egymás mellett élés ! megvalósításának leghelyesebb útja ' az általános leszerelés és a leszerelés ellenőrzése. Stanislaw Kulczynski lengyel küldött kijelentette, hogy Lengyelország teljes mértékben támogatja a Szovjetunió általános és teljes leszerelési tervét, majd a közép-európai atommentes övezet létrehozásával és a német kérdéssel foglalkozott. A német békeszerződés kérdését vetette fel beszédében Werner Hartke professzor, az NDK küldötte is. Kijelentette, hogy az NDK kormánya kész mindenképpen hozzájárulni a leszereléshez és vállalni a közép-európai atomfegyvermentes övezet megalakulásából reá háruló kötelezettségeket. Felszólalása végén felolvasta Ulbricht elvtárs üdvözlő levelét. A küldöttek lelkes tapssal fogadták a laoszi és a dél-vietnami küldött felszólalását. A kongresszus a szünet után vitával folytatta tárgyalását. Egy-egy feM szőialás nem tarthat tovább tíz perc-!, nél. A felszólalások teljes szövegét külön könyvben adják inajd ki. A szünet után Alváro Minz brazit küldött elnökölt az ülésen. Tetteket követelnek beszédükben az olasz küH döttek, Collins angol kanonok, Spang-i berg svéd képviselő, Ruth Colbý amerikai asszony, Marokkó, az EAK; Jugoszlávia és Mongólia küldöttei, valamint egy* magyarországi egyházi méltóság. A leszerelési és béke-világkorig-; resszus délutáni ülésének napirend-, jén az előkészítő bizottság levelérq beérkezett kormányfői válaszok fel*' olvasása szerepelt. A küldöttek lelkes tapssal fogadták Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió minisztertanácsának el-' nőkét, aki Gromiko külügyminiszter kíséretében a küldöttek között az első sorban foglalt helyet. A délutáni ülésen elnöklő Bernal professzor átadta a szót Hruscsov elvtársnak. N. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Tisztelt küldöttek és vendégek! Kedves békeharcos fegyvertársaim! Elvtársak és barátaim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy a szovjet kormány és nép nevében üdvözöljem önöket, és megköszönjem, j hogy éppen Moszkvát választották a történelem legtekintélyesebb békekongresszusának székhelyéül. Lélekben önökkel van az egész szovjet nép, mert a kongresszus céljai teljej sen megfelelnek létérdekeinek. A leszerelési és béke-világkongresszus összehívása korunk egyik legjelentősebb eseménye. A világ valamennyi népének képvli selői, a különböző fajok és nemzetiségek, osztályok és társadalmi rétegek, pártok képviselői, a különböző politikai meggyőződésű emberek, különböző vallásfelekezetek hívei és az ateisták mindent félretettek, ami őket elválasztja egymástól, és A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KÜLDÖTTSÉGE A MOSZKVAI LESZERELÉSI ÉS BÉKE-VILÁGKONGRESSZUSON. (CTK — TASZSZ f elv. j Dolgozóink üdvözlik a moszkvai béke-világkongresszust összejöttek itt, hogy megvitassák korunk legégetőbb kérdését, — a háború megakadályozását. A társadalmi haladás rendkívüli meggyorsulása, a tudomány és a technika forradalmi vívmányai óriási hasznot hozhatnak a földkerekség népének. Ám egy pillanatig sem szabad elfelednünk, hogy az agresszió sötét erői az emberiség és civilizációja ellen akarják fordítani az emberi géniusz felfedezéseit. A legszélesebb néptömegek haladéktalan határozott akcióira van szükség, hogy erősen lefogják a nukleáris rakétaháború gépezetének gombjait kereső bűnös kezeket. Jelentős mértékben a békevédőktői függ, hogy a világ népei eredményesen egyesüljenek az új világháború veszélye ellen, hogy egyesüljenek mindazok, akik élni és alkotni akarnak. Ez a felelősség hassa át a kongresszus küldötteit! A leszerelés — sürgető korparancs (ČTK) — A moszkvai kongresszus lenyűgöző szemléje lesz mindazoknak a harcosoknak, akik élvonalban küzdenek ez egész emberiség leghőbb óhajának teljesítéséért — az általános és teljes leszerelés biztosításáért s a világbéke megőrzéséhez szükséges feltételek megteremtéséért — áll többek között abban a levélben, amelyet a Nyugat-Szlovákiai Energetikai Művek bratíslavai dolgozói küldtek gyűlésükről a moszkvai kongresszus résztvevőinek. — Meggyőződésünk, hogy a tartós béke érdekében múlhatatlanul szükséges a szovjet kormány által előterjesztett javaslatok szerinti leszerelési intézkedések foganatosítása. Mi a világ minden békeszerető emberével együtt minden feltétel nélkül támogatjuk ezeket a javaslatokat — hangsúlyozzák a levél írói. A bratíslavai Dionýz Štúr Geológiai Intézet dolgozói a moszkvai kongresszusra küldött határozatukban többek között a következőt hangsúlyozzák: — Mély felháborodással elítéljük az USA vezette nyugati imperialisták háborús törekvéseit és. azt, hogy nem hajlandók megegyezni a pusztító háborúk kirobbantását hathatósan gátló intézkedésekről. ígérjük, hogy lelkes munkánkkal, feladataink s a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére vállalt kötelezettségeink sikeres teljesítésével iparkodunk a békevédők mozgalmának erősítésére s támogatjuk a szocialista tábor béketörekvéseit. A bratíslavai Elektrovod vállalat dolgozóinak nyilatkozata többek között a következőt tartalmazza: — Elítéljük az USA és más imperialista országok reakciós csoportjait, amelyek nem hajlandók megegyezni a jelenleg legidőszerűbb kérdésekben és atomháború kirobbantására törekszenek. Biztosítjuk önöket, hogy minden békeszerető ország dolgozóival együtt bátran szállunk síkra a moszkvai kongresszus magasztos célkitűzéseinek eléréséért. A béke megőrzése az emberiség legfontosabb feladata, melynek teljesítése érdekében össze kell fogniuk mindazoknak, akik a teljes leszerelésért küzdve az im- I perializmus és a gyarmati rendszer ' ellen harcolnak. A Nyugat-Szlovákiai Tejfeldolgozó Vállalat bratíslavai dolgozói röpgyű- I lésükről a moszkvai békekongresz- j szusnak küldött határozatukban többek között kijelentik: — Meggyőződésünk, hogyha a népi tömegek világszerte felemelik hangjukat, a leszerelés ellenfeleit is általános és teljes leszerelési megegyezésre kényszeríthetik. így valóra váltják a fegyverek és háborúk nélküli világ gondolatát. Brnó több mint 300 000 lakosának képviselői a moszkvai béke-világkongresszushoz intézet levelükben szintén hangsúlyozzák, hogy „Háborús hisztéria előidézése és az emberiségnek elképzelhetetlen katasztrófába döntése helyett minden módon j támogatni kell az ember alkotó erejének s képességeinek kibontakoztatását, mert csak az ember békés munkája biztosíthat. mindannyiunknak gindtalan boldog életet". . A nemzetközi helyzetet talán még sohasem ítéltük meg oly derűlátóan, mint ma — jelentik ki öntudatosan levelükben a bfeclavi DfeVospoj termelőszövetkezet dolgozói, majd így folytatják: „Megbízunk a világbéke megőrzésére törekvő nemzetközi mozgalom s a szocialista országok erejében. Munkahelyeinken az eddigieknél- még jobb eredmények elérésére törekedve járulunk hozzá ennek az erőnek gyarapításához." Hazánk 40 járásából vesznek részt fiatalok a xaverovi ifjúsági építkezésen és ifjúságunk nevében a következőt közölték a kongresszussal: Békében akarunk élni, dolgozni és alkotni az emberiség javára. A hazánk minden tájáról Moszkvába küldött levelek, határozatok, üdvözlő táviratok azt az óhajt juttatják kifejezésre, mutassa meg a kongreszszus az egész világnak, de különösen a reakciós politikusoknak, hogy a békevágy hatalmas erő, amellyel talán még sohasem kellett' annyira számítaniuk, mint ma. Drága barátaim! A genfi leszerelési tárgyaláson résztvevő kormányfők között engem is felszólítottak, fejtsem ki a kongresszuson hazánk álláspontját az általános és teljes leszerelés kérdésében. A szovjet kormány hálásan fogadta a meghívást és kötelességének tartja, hogy tájékoztassa a kongresszust nézeteiről. Szembe kell nézni az igazsággal: fennáll egy új világháború veszélye. Ha az emberiség nem tesz határozott lépéseket, belesodródhat e háborúba. Látni kell, hogy a termonukleáris fegyvereket állandóan tökéletesítik, és felhalmozásuk válságos pontra juthat. Szinte azt mondhatjuk: a termonukleáris töltetű rakéták maguktól kezdenek repülni. Egyre több államban helyeznek el nukleáris fegyvereket, egyre több katonai csapatot szerelnek fel atomfegyverekkel. Ennek következtében fokozódik a veszély, hogy a kalandor csoportok új világháborút robbantanak ki. A háború előkészítése sohasem öltött olyan óriási méretet, mint most. Tekintélyes nyugati atomszakértők szerint a „nukleáris halál ereje" világszerte eléri a 250 000 megatonnát, azaz 250 milliárd tonna trinitrotoluolt. A föld minden lakójára tehát átlag több mint 80 tonna robbanóanyag jut. Szóval az emberiség eléggé el van látva termékkel. A hivatalos adatok szerint a katonai kiadások világviszonylatban meghaladják az évi 120 milliárd dollárt. Ez körülbelül a fele a világ gazdasági beruházásának, mintegy kétharmada a gazdaságilag elmaradott országok nemzeti jövedelmének. A NATO országok minden tíz percben egymillió dollárt fordítanak a háború előkészítésére. A katonai előkészületek terén az Egyesült Államok vezet. Közvetlen és közvetett katonai kiadásai 17 év év alatt — 1946-tól 1962-ig — elérték a 900 milliárd dollárt, tehát majdnem annyit tettek ki, amennyit a második világháborúban a tőkésországok együttvéve vesztettek. A lázas fegyverkezés elképzelhetetlen mennyiségű emberi munkát emészt fel. A világon több mint 20 millió ember szolgál a fegyveres erőknél. Több mint százmillió ember fecséreli energiáját háborús előkészületékre, s a tudományos dolgozók 70 százaléka katonai célú munkával foglalkozik. A nyugati országokban reális az a veszély, hogy a militarizmus az egész társadalmat hatalmába keríti. A nyugati sajtó az utóbbi időben makacsul azt állítja, hogy az Egyesült Államok nyugodtan kirobbanthat termonukleáris háborút, mert ez állítólag nem sokkal rosszabb a közönséges háborúnál. Csak „valamivel" több áldozatot, „valamivel" súlyosabb arnyagi veszteségeket és „valamivel" nehezebb helyreállítási feltételeket jelent. Szerinte óvóhelyek építése és a vakondok — életmódhoz alkalmazkodás elég ahhoz, hogy átélhessék a háborút. Eisenhower, az Egyesült Államok előző elnöke, ős Kennedy, a jelenlegi elnök, valaha reálisabb álláspontot képviseltek, hangoztatták, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyenlő haderővel rendelkezik. Kennedy elnök bécsi találkozónk alkalmával fejtette ki ezt az állaspontját. Most azonban az amerikai vezetők arról akarják meggyőzni népüket és szövetségeseiket, hogy ez az erőviszony állítólag az Egyesült Államok javára változott. Szándékuk világos: az amerikai militaristák buzdítani akarják a maguk és szövetségeseik fegyveres erőit azzal az állítással, hogy megnyerik a háborút. Felmerül a kérdés, hogyan számították ki az amerikai vezetők azt, hogy az erőviszony az ő javukra változott? Hisz nincs rá alapjuk. Ha objektíven vizsgáljuk a helyzetet, egészen más képet látunk. A Szovjetunió biztonságának szavatolására 50, 100 és még több megatonna erejű nukleáris fegyverekkel, interkontinentális lövedékekkel, és gyakorlatilag elháríthatatlan globális rakétával volt kénytelen kísérleteket végrehajtani, s rakétaelhárító rakétát szerkesztett. Az amerikai kormányköröknek nincs ilyeu hatalmas haditechnikájuk, s ezért a legkisebb okuk sincs annak állítására, hogy az erőviszony az ő javukra változott. Az amerikai vezetők az utóbbi időben mind gyakrabban beszélnek a termonukleáris háborúról afféle kultuszt űznek belőle. E tekintetben jellemző volt McNamara amerikai hadügyminiszter június 16-i beszéde, melyben kijelentette, hogy állítólag meg lehet egyezni abban, hogy nukleáris fegyvert csak" 3 fegyvere^ erők, de' ne a nagyvárosok ellen használjanak. Az amerikai sajtó azt állítja, hogy a Fehér Ház hagyta jóvá McNamara kijelentését, melyet az atomháború bizonyos „szabályzattervezetének" tekint, melyet 3 Szövi jetunió elé terjesztettek. Mit mondjunk rá? Ezt a förmedvényt az embereŕ, aj emberiség gyűlölete hatja át minden részében, mert törvényesíteni akarja a nukleáris háborút, következésképpen milliók és milliók pusztulását, Ez a javaslat azt bizonyítja, hogy bizonyos amerikai körök azokat az országokat akarják kitenni a fő csapásnak, ahol amerikai támaszpont tok és fegyveres erők vannak, tehát Olaszországot, Törökországot, Angliát, Nyugat-Németországot, Japánt, Görögországot és sok más országot. Talán az atombombák — McNamara úr „szabályai szerint" — mondjuk New York külvárosaiban fognak felrobbani és nem pusztítják el az óriás várost? Ez az amerikai lakosság legszégyenteljesebb becsapása. Vagy talán a kisebb városok és falvak lakossága, akikre NcNamara lehetségesnek tartja az atombombák ledobását, kevesebbet ér a nagyvárosok la-i kosságánál? A jelenlegi viszonyok között nem alkalmazhatjuk a régi mércét a világhá-barúra, nem gondolkodhatunk régi kategóriákban. A haditechnika minőségileg alapjában megváltozott, a hadviselési eszközök romboló ereje rendkívül megnövekedett. Miben nyilvánul ez meg? Először: az új fegyvereket össze sem lehet hasonlítani a régiekkel. Egy hatalmas hidrogénbomba robbanó ereje többszörösen felülmúlja az emberiség történelmében ismert összes háborúkban, köztük az első és a második világháborúban alkalmazott összes harci eszközök robbanóerejét. Másodszor: a nukleáris rakétaháború teljesen megszünteti a határt a front és a hátország között. A tömegpusztító fegyverek áldozata elsősorban a polgári lakosság lesz. Több termonukleáris bomba nemcsak többmilliós nagy iparközpontokat, hanem egész államokat tud teljesen elpusztítani. Az amerikai szakértők kiszámították, hogy egy 20 megatonna kapacitású hidrogénbomba légköri robbanás esetén a robbanás központjától 24 km-es körzetben a földdel tenné egyenlővé a téglaházakat, New Yorktól Philadelphiáig minden élőlény dühöngő lángtenger martaléka lenne. Már most vannak 50, 100, sőt még több megatonna erejű bombák. A tudósok számításai szerint a világ nukleáris fegyverkészlete már most felér 12,5 millió olyan bombával, mint amilyet Hirosimára dobtak le. Azok, akik a háború peremén táncolnak, el akarják hitetni, hogy a béke megőrzésének szilárd biztosítéka állítólag maga a nukleáris rakétafegy. ver. Ez a nyugaton a „félelem egyensúlyának" nevezett felfogás ellentmond a józan észnek. Mi határozottan állítjuk: ha az agresszorok atomháborút robbantanak ki, lángjaiban maguk is elkerülhetetlenül elégnek. Látni kell azt is, hogy a nemzetközi feszültség légkörében a .'ígkisebb hiba is villámgyors láncreakciót idéz[Folytatás a>*V oldalon}'