Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-06 / 184. szám, péntek

tiiiiiiiiiiiiimiimiimiiimiHiiiiimiiiiiiimiiiiimmiiiimiimiimiiiiiiiiiiim A közelmúltban fu­** tott kl Immár har­madik sarki útjára a vi­lág első atommeghajtású hajója,' a Lenin-jégtörő. Szokásos útvonala : Mur­manszk — Kara-szoros — Vllkickij-szoros — Laptyrv-szoros — Be­ring-szoros — Vlagyi­vosztok. Most kezdődő útján megostromolja a Szannyikov-tengerszo­ros jégtakaróját is, hogy utat vágjon a fát szállí­tó hajókaravánoknak, fel­keresi az Északi-sark 10 állomását, amelyet máso­dik útján telepített egy úszó jégszigetre. „A Lenin harmadik útja — mondotta Borisz Szokolov kapitány, az atomjégtörő pa­rancsnoka az egyik külföldi tudósí­tónak — minden eddiginél nehezebb lesz. Már tavaly olyan vidékeken tör­tük a jeget, amelynél holtabb, élette­lenebb aligha van a földkerekségen és olyan Időszákban, amikor minden más hajót mozdulatlanságra kárhoz­tatott volna a több méteres sarki jég­páncél"* B A hajó adatai Nézzük meg közelebbről azt a ha­jót, amely egyedülálló teljesítmények­re képes a magas Észak legzordabb feltételei közepette, s amely elsőnek bizonyította be, milyen óriási szolgá­latot tehet az atomenergia, ha békés célokra használják fel. A Lenin-atomjégtörő 16 000 tonna vízkiszorítású, 134 méter hosszú, me­rülése 9,2 méter. Motorjai 44 000 ló­erő teljesítményt nyújtanak. Üzem­anyaga uránium, amely három reak­torban kb. százezer kilowatt energiát termel. Ez az energia az összetett gépsorokban hőenergiává, majd moz­gatóerővé válik, s ez hajtja meg a hajócsavarokat. A hajó üzemanyagkészlete 240 ki­logramm urán. Ha a jégtörő teljes gőzzel halad, akkor napi 20—25 de­kagramm uránt fogyaszt. Az uránkész­lettel eddig 30 ezer tengeri mérföl­det tett meg. Ügy számították, hogy az üzemanyagkészlet 200 napra lesz A szigetelés azonban tö­kéletes biztonságot nyújt a hajón dolgozó embe­reknek, a piros jelzőlám­pák sosem gyúlnak ki. ArszenyiJ Sztyepano­vics, az atomhajó egyik teryezője, aki a tengeré­szeti minnsztérium meg­figyelőjeként dolgozik a hajón, kijelentette: „A Lenin megépítésével meg­cáfoltuk azt az állítást, hogy az atomreaktor köz­vetlen közelében nem le­het dolgozni, s egyben bebizonyítottuk azt ls, hogy az atom igenis be­vonulhat mindennapi éle­tünkbe." MAGFIZIKAI INTEZET? NEM, A LENIN ATOMJEGTURU ENERGETIKAI KO ZPONTJA, A HAJÓ AGYA A Lenin atomjégtörő — közelről A világ első atommeghajtású hajója a szakemberek e's újságírók szemével • 30 ezer ten­geri mérföld a jég világában • Harmadik sarki utazására is üzemanyagfelvétel nélkül a ie gén y Sé g éi.t e í s. H Az úszó gimnázium A Lenin atomjégtörő egyedülállót, újat hozott a hajtóerő tekintetében, az atomenergia békés felhasználása terén, a magas Észak tengerei hajóz­hatóságában stb. Nem kevésbé jelen­helyiségek. Nagy tornaterem, amelyet kosárlabdára, kispályás labdarúgásra is használhatnak. A filmvetítő 28 fil­met visz magával, s ha az északi ten­gereken más hajókkal találkozik, ki­cserélik filmkészletüket... • Mire képes? A hagyományos jégtörőknek nem si­került meghódítaniuk az Északi-Jeges­tengert. Mindenekelőtt azért, meít a jégpáncél a legtöbb esetben egy mé­ternél vastagabb, s ezt nem bírják áttörni. A Lenin képes erre. Hadd beszéljen az eddig elképzelhetetlen teljesítményről maga a hajó kapitá­nya: „Hajónk általában nem sima ten­geri utakat választott, nem fiatal jég­képződmények között vágott utat ma­gának, hanem sokesztendős, többmé­teres jégrétegekben. Olyan tengerszo­rosokon vezettük át a hajókaraváno­kat, amelyeket még a legrészletesebb térképeken is csupán fehér folt je- akkori amerikai alelnök Rickover ten­lölt. A kemény tél Idején a hajókat gernaggyal, az atomtengeralattjárók nemcsak vezetni kellett, hanem kl- építésének főfelügyelőjével megte­A Lenin atomjégtörő a nyílt tengeren. szabadítani is. A Vilkickij-szorosban még a szovjet jégtörő flotta veterán­ja, a Jermak jégtörő is elakadt. Ak­kor került sor arra, aminél szörnyebb veszélyt nem ismernek 'a magas Észak tengerein. Az ellenszelektől hajtott hatalmas jégmezők iszonyatos szorítású gyűrűt kovácsoltak a meg­rekedt szállító és jégtörő hajók köré: kintette a Lenin építését. Nixon ugyan kijelentette, hogy „csak nagy üggyel­bajjal tudja megkülönböztetni az atomreaktort a hátaslótól", de a ten­gernagy, aki nagyon is értette szak­máját, fáradhatatlanul járta az orr­tőkétől a hajócsavarig az épülő, ha­jót. Hazajövet jelentést tett a Pen­tagonnak, amelyben hangoztatta, hogy mindennek ellenére innen 40 méterre figyelik a műszereket. A reaktor közelében különleges anyagból készült rudakat helyeztek el, amelyek a legcsekélyebb üzemza­var esetén a másodperc töredéké alatt belezuhannak a dúsított urániumru­dak közé s villanásnyi idő alatt vé­get vetnek a láncreakciónak. A reak­tor így a legsúlyosabb üzemzavar ese­tén sem robbanhat fel, mint az szá­mos nyugati országokban működő re­A tengeri hajózás történetében egye­dülálló munkakörülményeket terem­tettek ezen a hajón s páratlan a ke­zelőszemélyzet összetétele Is. A hajó legénysége 230 fő, köztük 30 nő. A mérnökök száma 811 30-an középtechnikai iskolát, 57-en általá­nos gazdasági iskolát végeztek, 41-en magánhallgatók. A Lenin 1 atomjégtö­rő a világ egyetlen hajója, amelyen úszó gimnázium van — egy középfo­kú tengerészeti iskola. Az idén 11-en kapják meg a diplomát. S nem ls akármilyen iskola ez — a színvonalát az előadók képzettsége szemlélteti: a földrajzot a gyakorlott első tiszt, a kémiát a hajóorvos, a matematikát, a fizikát a hajó reaktormérnökei, a tudományok kandidátusai adják elő. A legénységre jellemző életkoruk és tanulnlakarásuk: az átlagos élet­kor 25 év, maga a kapitány 34 éves. A holnap technikájával dolgoznak, s magatartásuk, tanulási vágyuk ls en­nek megfelelő: a fiatal atommérnö­kök és fizikusok számára, amikor ide­jöttek idegen volt a tengerészet, ma pedig mindnyájan szakképzett tenge­részek és akármelyik tiszti posztot elláthatják a hajón. Még a 26 éves hajóorvos is tengerészvizsgára készül. A tengerésztisztek számára viszont az atomtechnika volt újdonság, ök a re­aktorok titkaival ismerkednek és ma már kifogástalanul kezelik a reakto­rok műszaki berendezését és egész sor dózismérő műszert. Maga a hajó nem csupán a legénység oktatása _ . •II* " JIIJÍ UGUU VI JÍIUGUNUTUI UIUNUUU J. Ö ILUIII OÚU^UU VI IV^OUJŰUQ UIILUIUJU a gyűrű nyomását talán csak mimo a szovjet atomjégtörő aligha lesz kész akt 0r esetében megtörtént. A bizton- szempontjából — iskola. Itt tanulnak tonnákban lehetne kifejezni, hs akkor e gy évnél hamarabb, s ha siettetik a sá Ej rudak mindeddie helvükön dí­n Tnntnt A T Q inmifioľtrtVn O A — ť**-*. :J=1 - . .1 .. 11. . 0 J ^ vetették be a Lenint Az atomjégtörő Savanna építését, egyidőben indulhat olyan manővert hajtott végre, amelyet útjára a Leninnel. Ezután azonban nem tanít egyetlen navigációs tan- mindössze S0 nap múlt el, s a Lenin könyv sem. A szó szoros értelmében kifutott az Északi-Jeges-tenger jégtáb­helyben csinált hátraarcot és tízszer iái közé.... A szenátorok meg is egymásután ostromolta meg a jég- mondták Rickovernek: Ha egy tenger­gyűrűt, amíg végül utat vágott a kö- nag y jjyen kevéssé tudta felmérni az rülzárt hajóknak". építkezés állását egy olyan hajón, amelyen maga ls ott volt, mennyire • Egy kis összeh asonlí tás lehet hinni azoknak az optimista je­lentéseknek, amelyeket a szovjet A világon jelenleg két atommeghaj- atom-tengeralattjárók építéséről tar­tású, békés célokat szolgáló hajó j es zt e nek a kongresszus elé... HI­hennek, — eddig egyetlenegyszer sem történt a legcsekélyebb üzemzavar sem. A korszerű reaktortechnika maxi­mális biztonságáról az győzte meg az újságírók csoportját, hogy egyikük személyi dózismérője sem mozdult el a 0-t jelző pontról. Amikor a reaktor közvetlen közeléből visszaindultak, még egy embernagyságú sugárzásmé­rő előtt kellett elmennlök. Amikor a műszer mutatója meg sem mozdult, az a jövő atomhajóinak technikusai, tisztjei, legénysége, hogy az újabb atomjégtörőkön legyen kit a vezérlő­berendezések mögé ültetni. A Lenin jégtörőn fehérköpenyes tu­dósok, mérnökök, atomtechnikusok váltották fel a hagyományos kékzub­bonyos matrózokat. Egy öreg tenge­rész meg ls jegyezte: „Nekik a hajö­fűtő éppoly távoli fogalom, mint ami­lyen nemrég nekein volt a reaktor­kezelő ..." A munkahelyek Inkább magfizikai intézetek laboratóriumal­van.' Az egyik a szovjet Lenin, a má- sze n tudvalevő, hogy soha egyetlen eS yi k.. r iP or t?r kétségbe vonta, hogy ra hasonlítanak, mint hajó-gépházra, • r. - A C a tj a r, r, O 0 / O/ ~ TT11IC70r milkttHilr & C7J1 IfúHI ho ra L- A 1....-A;.. —-1.. t. ~ L. X Fiatal atommérnökök csoportja az ptomhajó egyik vezérlőhelyiségében. Mint látható az egyenruhát civil öl­tözet, a matrózzubbonyt fehér köpeny váltotta fel. A munkakörülmények olyanok, mint egy szárazföldi mag­fizikai intézetben. elegendő. A gyakorlat azonban meg­lepő eredményt hozott: a hajó har­madik útjára is üzemanyagfelvétel nélkül Indult, pedig csak két hajózá­si évadra tervezték. (összehasonlításképpen hadd említ­sük meg a hagyományos jégtörők üzemanyagfogyasztását: Egy széntü­zelésű jégtörő ^G napot tölthet távol kikötőjétől, s a Diesel-motoros sem bírja 40 napnál tovább. A Lenin nem negyven, de 400 nap után sem szorult üzemanyag-utánpótlásra. Ezért lett a világ első atommeghajtású hajója ép­pen jégtörő.) A hajó raktáraiban 11 tonna hússal, két tonna almával, két tonna narancs­csal, jó néhány tonna nagy tápérté­kű élelmiszerrel indul öthónapos út­jára. A hajón rengeteg hálófülke van, melyek közül a legtöbb nem is fülke, hanem egy szoba-hálófülkés-fürdőszo­bás összkomfortos, rádióval, telefon­nal felszerelt hajólakás. Van Itt hang­versenyterem, klubhelyiség, egy te­rem, ahol asztaliteniszt játszhatnak, sakkozásra, televízió-nézésre szolgáló sik az amerikai Savanna. A Savanna amer ikai admirális sem járt 1962 májusában indult el első útjára, SZ0 V] e t atom-tengeralattjárón, amikor a Lenin már két hajózási idényt maga mögött tudott. A Lenin gyakorlati eredményeket hozott: az eddig áthatolhatatlan jégmezőkön utat tört s lehetővé tette a két hónapig tartó északi hajózási idény meghosz­szabbítását, a Szovjetunió északi vi­még V an-e s ugárveszély az atom jégtörőn? Az Atomproblémák című nyugati tudományos kiadványban ez áll: „Egy dékei természeti kincseinek kiaknázá- százezer kilowatt kapacitású reaktor Távirányított műszerekkel és hordoz­a műszer működik. A szakemberek A jövő hajója, amely már három akkor egy közönséges világító szám- éve hibátlanul dolgozik Észak súlyos lapú órát hoztak a műszer elé, amitől körülményei között, minden jégtörő­a mutató kilendült. Az őra számlap- rekordot megdöntött, az általa elért jának nagyobb volt a sugárzása, mint teljesítményre a világon egyetlen ha­a reaktor közvetlen közelében tartóz- jó sem volt képes A Lenin-jégtörő kodó embereké. azonban nemcsak a több méter vas*­A hajó minden pontján állandóan t aS Jégsziklák között tör utat, hanem ellenőrzik a sugárzás mennyiségét, egyben utat tör az atomenergia bé­kés felhasználásának mind nagyobb lehetőségei felé. (Külföldi lapok nyomán) ható sugárzásmérőkkel mérik a leve­zü gő, a készülékek rádloaktivitását. sät olyan mennyiségű sugarat bocsát ki, Az összehasonlítást azonban enged- hogy a tőle száz méterre tartózkodó jfllj ý^t az^aiMrik^ szakem személy ^ úfj^n a reaktor felmondta a szolgála- f enn- j; z a zf yj elemi, hogy akár 8 órát Nem tévedésből került ide a fenti kép, nem ábrázol nagyvárosi éjjeli tot és Diesel-segédmotorral kellett tölthetnének a helyiségben a legese- mulatót. A kis hangversenyterem intim sarka a magas Észak legzordabb folytatnia útját... kélyebb következmény nélkül. A keze- viszonyai közepette, jéghegyek és hópuszták kellős közepén találgató — Amikor a Savannát építették, Nixon lőszemélyzet, a reaktormérnökök a Lenin atomjégtörő klubjában. 1962. július 6. ÜJ SZÖ 5 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom