Új Szó, 1952. július (15. évfolyam, 179-209.szám)

1962-07-01 / 179. szám, vasárnap

Mas lapokban olvastuk Békepisztolyok tüzében 1957-ben nyerte cl Ghana függetlenségét, a két évvel ezelőtt megtai'tntt népszavazáson pedig a lakosság a köztársaság kikiáltása mellett szállt síkra. A ghanai koimány igyekszik a sokévszázados gyarmati múlt átkos maradványait felszámolni. A rendkívül elmaradott egészségügy megjavítá­sát szolgálják az új kórházak, orvosi rendelők, stb. Képünkön a Kumasi­ban épült új korszerű kórházat látjuk. (ČTK-felvétel) A szovjet egészségügy meggyőző eredményei Moszkva (ČTK) — Szergej Kurasov, a Szovjetunió egészségügyi minisztere a gyermekorvosok kijevi országos kongresszusán számos meggyőző ada­tot közölt a szovjet egészségügynek a legutóbbi öt év folyamán elért eredményeiről: Az orvosok száma öt év alatt 93 ezerrel, vagyis csaknem egyharma­dával emelkedett. Több mint 360 ezerrel nőtt az egészségügyi dolgozók Az ítéletet megsemmisítették Washington (ČTK) — Az ÜSA Kommu­nista Pártja nagy sikert ért el. Az ame­rikai hatóságok a pártot a fasiszta Mac­Carran-törvény alapján üldözik. A washingtoni legfelsőbb fellebbviteli bíró­ság megsemmisítette az alsóbbfokú bí­róság döntését, amely james Jacksont, a Worker szerkesztőjét a bíróság megsér­tése címén hathónapí börtönre ítélte. Jackson ellen ez év márciusában emel­tek vádat, amiért nem volt hajlandó vá­laszolni a vizsgálóbíró kérdéseire, akt a MacCarran-törvény alapján anyagot gyűjtött az USA Kommunista Pártja el­len. flIllillllllllllllllllllllllllllllllllIlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIIIIIIIIIIIIIH KÉT ŰJ FÜGGETLEN ORSZÁG AFRIKÁBAN: és több mint egy félmillióval a kór­házi ágyak száma. A legutóbbi öt év folyamán telje­sen megszűnt a malária, négyötöd­részben csökkent a torokgyík és a gyermekbénulás eseteinek száma. A lakosság halandósága 7,2 ezreléket tesz ki és a legalacsonyabb az egész világon. A nyugatnémet bírók háromnegyed része volt náci Bdnn {ČTK} — Azoknak a volt nácik­nak, akik ma bírókként működnek a Né­met Szövetségi Köztársaságban, dönte­niük kell arról, vajon idö előtt teljes nyugdíjjal hivatalosan „hibátlan múlttal" nyugalomba vonulnak-e. A volt nácik­nak ezt a lehetőséget nyújtja az a tör­vény, amellyel a bonni parlament meg­kísérelte tisztára mosni a nyugatnémet igazságszolgáltatás náci múltját. Ezzel kapcsolatban a Neue Presse cí­mű frankfurti lap közli, hogy a mintegy 11 600 nyugatnémet bíró háromnegyede a volt fasiszta bírói apparátusban tevé­kenykedett. RWANDA és BURUNDI A z ENSZ-közgyűlés június 27-i " határozatának értelmében jú­lius elsejei ha'állyal megszűnik a belga gyámság Ruanda Urundi terü­letén és két új független állam léte­sül Afrikában: Rwanda és Burundi. E gazdag terület már a XIX. szá­zadban idecsábította a német impe­rialistákat, akik 1894-ben Ruanda Urundiban gyarmatot alapítottak. 1916-ban kiszorították őket az ango­lok, négy évre rá pedig Belgiumot bízta meg a Népszövetség, majd a második világháború után az ENSZ a gyámsági hatalom gyakorlására. A belgák gyarmattartókként uralkod­tak e területen. A bennszülötteket megfosztották a legtermékenyebb föl­dektől, melyeken kávé- és gyapot­ültetvényeket létesítettek Az ország ásványkincseit (cin wolfram, arany, kőolaj, urán) pedig szintén teljes mértékben a kolonialisták aknázták ki. Ugyanaz a nemzetközi társaság — az Union Miniére du Haut — Ka­tanga (melyben a belgák játsszák a főszerepet) gazdagodott Ruanda Urundi természeti kincsein, mely oly szégyenletes szerepet játszott a kon­gói eseményekben. S mialatt a gyarmatosítók a zsebü­ket tömték, gondoskodtak arról, hogy Ruanda Urundi Afrika egyik legelma­radottabb országa maradjon, melyben a lakosság döntö többsége növény­termesztéssel, egy kis része állatte­nyésztéssel és vadászattal foglalkozik. 43 éves belga „közigazgatás" alatt a lakosok tízezrei haltak éhen. A gyar­matosítók a hazafias erőket és az antikolonializmus mindennemű meg­nyilvánulását véres terrorral nyom­ták el. A felszabadító -mozgalom azonban, melynek élén a legfontosabb politikai pártok, a ruandai UNAR és az urundi UPRONA álltak, s a füg­getlenség kikiáltását, valamint a bel­ga csapatok kiyonását követelte. Ezt a folyamatot a gyarmatosítók nem tudták megállítani, sem a haladó pár­tok vezetőinek letartóztatásával, sem V. Klgeri ruandai király száműzeté­sével, sem pedig Louis Rwagazore miniszterelnöknek, az UPRONA párt vezetőjének meggyilkoltatásával. Ruanda Urundi függetlenségének kér­dése már tavaly ősszel az ENSZ-Köz­gyűlés elé került, majd különbizottság foglalkozott a belgák által mestersége­sen összebonyolított helyzet kibogozásá­val. Belgium a többi NATO-tagállam támo­gatását érezve, egyre makacskodott. Nemcsak gazdasági okokból ragaszko­dott Ruanda Urundihoz. A Kongóval ha­táros ország fekvésénél fogva stratégiai szempontból is fontos Belgium számára. Ezért katonai támaszpontokat létesített területén és repülőtereket építtetett, ahonnét Anglia, Franciaország és Por­tugália afrikai gyarmataival tarthatott fenn közvetlen légi összeköttetést. A köngól véres események Idején innen kapta a szakadár Csőmbe a belga se­gítséget. A hosszan tartó viták az ENSZ gyám­sági bizottságában meg a közgyűlésen a gyarmatosítás híveinek és ellenzőinek harcát tükrözték, melyben végeredmény­ben a haladó erők diadalmaskodtak. A gyarmatisítóknak azonban sikerült elérniük Ruanda Urundi kettészakítását és a belga csapatok távozásának egy­hónapos elhalasztását. A belga katonák további jelenléte ko­molyan veszélyezteti Rwanda és Burundi önállóságát. Félő, hogy újabb viszály szításával olyan körülményeket terem­tenek a volt gyámságl területen, melyek ürügyül szolgálhatnak arra, hogy Bel­gium továbbra is otthagyja fegyvere­seit vagy hogy más gyarmattartó ha­talmak avatkozzanak be „rendfenntartás" ürügyén. Az egész világ békeszerető és haladó elemeinek ezért éberen kell őrködniük, liogy az ENSZ plénumának határozatát a két független államban következetesen végrehajtsak. B. E. P isztoly és pisztoly között nagy a különbség. Van olyan, amely ellen páncéllal kell vértez­ned magad, mert megölne. E pisz­toly ellen csupán gummiköpeny­nyél kell védekeznünk, mert be­fröcskölné, tönkretenné ruhán­kat. Így is néhány perc múlva frissen modellezett, mozgó szobrok­hoz hasonlítunk. Friss vakolattal fröcskölt le tetőtől talpig, termé­szetesen csak úgy játékosan, ol­dalvást, mert a pisztoly fő cél­ponttá az új, hatemeletes bérház lakásának falai és mennyezete. Ezt a pisztolyt ugyanis gépi vako­láshoz használják a kőművesek. E pisztolyok „tüzében" nőnek itt, Košice északi részén, a volt Kadétisko'la területén, az új blokk­házak, mint eső után a gomba. Azaz, hogy — szakkifejezéssel él­ve — folyamatosan nőnek. Ám vi­gyázat, folyamat és folyamat kö­zött is nagy a különbség. E fo­lyamat például, melynek sodrába kerültünk, semmiféle folyó, sem árvíz, csupán ilyen néven nevezik a „szakik" azt a módszert, amely­lyel a blok házakat építik. Es a módszer tényleg áradat gyanánt ragadja el az embert s munkáját egyaránt. Ha innen, a hatodik emeleti la­kás tágas ablakából széttekintesz, a környéken összesen öt ilyen módszerrel épített hatalmas bér­házat látsz. Ez itt az északi folya­mat, melyet a tervrajz 2. számmal jelez. A gépi vakolást ezen az épületen Ondref Ballon elvtárs 19­tagú brigádja végzi. De álljunk meg egy szóra! Van itt elég bri­gád, azonban a Ballon-brigád nem akármilyen kollektíva. Tavaly az építők napján kapták meg a szo­cialista munkabrigád büszke címet. Beszélj bármelyikkel, akár magá­val a brigádvezetővel, akár a ta­gokkal, Daňkóval, Bredával, Ko­cúnnal, Koíejjal vagy a Tomkó-test­v írekkel vagy akármelyikkel — mindegy, fiatal arcukon a felfuval­kodottságnak mégcsak nyomát sem látod. A malterrétegek alatt kemény vonások húzódnak, de minden egyes ráncocskáböl vidám­ság, élcelődés, mosoly áramlik. Olykor felcsendül daluk s a nóták közben telnek a napi műszakok, készülnek a lakások, nőnek a há­zak. Persze, minden figyelmük a munkára irányul, mert vakolópisz­tolyuk egy percig sem dolgozik ön­célúan. A Közkórház környékén elterülő 1­számú építkezésen Klema István I elvtárs 22-tagú brigádjánál; piszto- ' lyosai viszonozzák a „tüzet", lm- { már harmadik éve állnak munka­versenyben Ballonékkal. Milyenek J az eredmények? Változók, mint i minden versehyben. 1960-ban Kle-' máék győztek, 1961-ben Ballonék i és ez idén ... Ez még kérdéses. A ' versenyt havonta, negyedévenként i és évenként értékelik. Két főcél­juk: a mennyiség és a minőség. Természetesen mindkét arcvonal i legjobb erőit, legjobb szaktudását) veti látba s majd kitűnik, észak < vagy dél felé hajlik-e a győzelem pálmaága. Ballonékat eddig elért eredmé­nyeik sarkallják. Tulajdonképpen miben is rejlik sikerük titka? — Jgyan, ugyan, miféle titok? ] Nincs itt titok, kérem, — mond­ja Ballon brigádvezető. — Az a fon-' tos, hogy a .teljes gépesítés, te-, hát: a CM 6-os mérőkészülék, a mészciszternák, a kompresszor s \ a keverő mindig a legnagyobb • rendben legyen. Hogy a felkészü­lés ne okozzon akadályokat. Es i mindenekfelett, hogy a munka j tényleg folyamatos legyen, min-1 denkit mindenkor a helyén talál- j jon, leállások és hasonló akadá­lyok nélkül, egyszóval, hogy 1 egyetlen órányi, sőt egyetlen \ percnyi késedelem se forduljon < elő. Higgyék el, gyatra kőműves j az, de különösen gyatra vakoló, < akinek mindez nem hatol be tuda- j tába, ereibe, idegeibe. Ügy látszik, a Ballon-csoport em­bereibe már mindez „behatolt", erről tanúskodnak az eredmények. \ Ez év májusában például összesen • 11260 m 2 gépi vakolást végeztek, ] de ez nem rekordteljesítmény. Már ciusban kereken 12 000 m 2-t értek ' el. \7 ilágos, hogy ott lent délen < " Klemáék sem ülnek karba-] tett kézzel. A versengés kemény, i olyan, mint maga a gépi va- J kolás munkája: kemény embereket i kíván, ezt tudja mindkét fél. Es J észak e nemes munkaharcából dél ellen újabb és újabb lakónegyedek ] nőnek KoSicén, hogy e virágzó vá­ros tényleg Kelet-Szlovákia metro­polisává fejlődjék s dolgos népe ] minél hamarabb, minél több egész­séges, komfortos lakáshoz jusson. ] VLADIMÍR KALYTCUK! Leküzdik a nehézségeket A pártunk XII. kongresszusa tisz­teletére indított felajánlási mozgalom már az év elején kedvező visszhang­ra talált a lučeneci Béke Bútorgyár dolgozói között. Sajnos, e bíztatóan kibontakozó versenyt derékba törte a márciusban ismeretlen okokból ke­letkezett tűzvész, ami 2 millió 610 ezer koronás lemaradást okozott a termelésben. Ez a visszaesés károsan befolyásol­ta a dolgozók vállalási kezdeménye­zését, de nem szüntette meg. Tanul­ságos lesz meghallgatni, hogy az üzem dolgozói hogyan hidalták át a nehézségeket, mit tettek a lemara­dás behozására s annak érdekében, hogy kongresszusi vállalásaikat tel­jesítsék. Dancs László elvtárs, az üzemi párt­bizottság elnöke igv nyilatkozott: — Az üzem kommunistái tudták, hogy az akadályok áthidalásában oroszlánrészt kell vállalniuk. Legelső feladatunk az volt, hogy átszervez­zük az anyagmozgatást és csökkent­sük a selejtet. Az üzemi pártszervezet elnöke a to­vábbiakban elmondo'ta hogy most a szalagrendszerben dolgozó elvtársak egymást figyelmeztetik az átvett munkadarabon előforduló hibákra. Természetesen a hibákat azonnal ki­javítják s így jelentősen csökkentik a selejtet. A továbbiakban arra tö­rekednek, hogy minden bútordarabot Továbbképzés a műszaki körökben Hadseregünkben az idén kezdtek el komolyabban dolgozni a műszaki érdek körök és meg kell állapítani, hogy nagy közkedveltségnek örvendenek. Ezt talán az is indokolja, hogy e kürökben a ka lunák sok olyan tudásra tesznek szert, amit majd a polgári életben is haszna sítani tudnak, de az itt szerzett tudást már az egységnél is kamatoztathatják. Vanícok őrnagy egységében összesen 93 műszaki kör miiködik, van közöttük építészeti, asztalos, hegesztő, és még sokféle. A hegesztők körében tanfnlya mot is rendeznek, amelyet vizsgával zár nak le. E napokban kerül sor a körök uinnkájának értékelésére s ebből az al­kalomból katonáink mfiszaki alkotása! bői kiállítást is rendezünk. ]. KOLAJA, főhadnagy exportminőségben állítsanak elő. A gyárban mozgalom indult a szo­cialista munkabrigád megtisztelő cím elnyerésére is. Erről Lengyel elvtárs, az FSZM üzemi bizottságának elnöke beszélt. — Az üzemben jelenleg 25 kollek­tíva versenyez a büszke címért, Pál István csoportja már el is nyerte. A márciusi elemi csapás után került valóban felszínre a kollektívák ere­je. A csoportok vezetői megállapítot­ták a tennivalókat, konkrét javasla­tokkal jöttek. — A dolgozók pé'dául felajánlották — mondta a továbbiak során Hor­váth józsel elvtárs, az üzem egyik ve­zető dolgozója —, hogy készek egy mű­szakot ledolgozni a tűzvész okozta kár megtérítésére. A szerelőműhely Nagy elvtárs vezette munkacsoportja arra jött rá, hogy a munkamenet mó­dosítása révén az eddigi 21 szobabú­tor helyett a jövőben 25-öt is lehet gyártani. Az ilyen javaslatok most nagyon kellenek, hiszen az üzem nem telje­síti exporttervét és még most is több mint 400 bútorral adós. Reményt és biztatást ad azonban az a tény, hogy az iizem májusban már 113,8 száza­lékra teljesítette termelési tervét. De még ez sem elég, mert ahhoz, hogy a hiányzó bútort elkészíthessék, ha­vonta 120 százalékra kellene teljesí­teni a tervet. S ez lehetetlen? Az üzem dolgozói­nak kezdeményezése azt bizonyítja, hogy lehetséges. Májusban 558 ezer koronát törlesztettek adósságukból, s ez még csak a kezdet. Az üzem dol­gozói arra törekszenek, hogy pártunk közelgő kongresszusa tiszteletére be­hozzák a lemaradást. A kommunisták, a ' szocialista munkabrigád címért küzdő kollektívák tagjai s az üzem minden dolgozója bizonyára megvaló­sítja ezt az elhatározást. AV MBRANA LIDI Statisztika Hogyan meri valaki azt állítani, hogy Ficerke Misi kétórás szónokla­tában tulajdonképpen semmit sem mondott? A statisztikai adatok sze­rint, melyeket a résztvevők jegyzet­füzetükben állítottak össze, elmon­dotta : 86-szor „látnunk kell" 98-szor „rendszeres figyelmet kell szentelni" 29-szer „az előtérbe került" 150-szer „elvégezni" 127-szer „feladatot teljesíteni" 77-szer „a feladatokat kijelölni" 99-szer „kiértékelni" 63-szor „fokozódnak a feladatok" 60-szor „elvégezték" és 60-szor „nem végezték el". Mindebből világosan látható, hogy igenis eleget mondott. Természetesen másra már nem került sor. De hát mondják meg őszintén, ha semmit sem mondott volna, miből állították volna össze ezt a statisztikát. 20 fillér Valamelyik reggel ismerősöm a Dolná Súca-i autóbuszhoz sietett. Eb­ben a községben tanít. Az autóbusz­megállónál észrevette, hogy egy het­ven körüli idős asszony rajtafelejtette vizsgálódó tekintetét. — Kisasszony kérem, véletlenül nem Soblatovára való? — Nem nénike — mondta megle­petten — miért kérdi? — Kár, hogy nem onnan való — válaszolta —, tudja, a múltkoriban az autóbuszon egy soblatovai kisasszony 20 ; fillért kölcsönzött nekem. Megígér­tem, hogy visszaadom. És tudja, még ma sem adlam meg, pedig szeretném, ha már tiszta lenne a lelkiismeretem. — Két hónapja keresem az Illetőt, Nagyon bánt engem a dolog, pedig nem is tehetek róla... AZ IL-18 MINTÄJ0 személyszállító repülőgép megnyitotta tegnap a Moszkva és Khartom közötti rendes légijáratot. A Szovjejunió és Szudán fővárosát egybekötő útvonal a szov­jet légiforgalom 25. nemzetközi út­vonala. A mostoha Mária röviddel a szülés után balt meg, itthagyva az ikreket és szerető férjét. Az árvákat a nagymama nevel­te, Áldozatkész, szerény, gondos öreg­asszony, szorgalmas templomjáró, aki még mumussal ijesztgette a gyereke* ket. Az apa az ikreket beadta az óvodá­ba. Az új környezet jó hatással volt rájuk, összebarátkoztak a gyerekek­kel, már nem féltek többé. Csak az anya hiányzott nekik. A férfi később megismerkedett Verá­val. Az óvodában volt nevelőnő, na­gyon szerették a gyerekek. Az ik­rek is. Később összeházasodtak, és az asz­szony mindhármukat önzetlenül sze­rette, igyekezett pótolni, amit elvesz­tettek. Boldogan él a család. A gyer­mekek testben, lélekben fejlődtek, nőttek, okosodtak. S ekkor az egyik „jó szomszéd" el­árulta nekik, hogy Vera nem az igazi anyjuk. A kislány értetlenül tette fel a kérdést: „És hol az én anyukám?" — „Az úristen magához vette" — hangzott a felelet. — Az úristen? És az 1 ki? Neki nincs anyukája? Miért vette el a miénket?" A szomszédok összedugták a fejü­ket: „Látják, micsoda pogányokat nevel belőlük! Na, de mit lehet elvárni egy mostohától 1" A tettes ismeretlen Új ballonkabátjában a Vencel téren sé­tált. Az egyik szembejövő asszony nagy bevásárló táskájával óvatosan kitért elő­le. Egyszer csak érezte, hogy a kabát va­lamibe beleakadt. Az anyag megrepedt és egy hatalmas hasadás keletkezett a^ új kabáton. A cigaretta-automata részére odakészített vaskeretből ugyanis élesen meredt elő két hatalmas csavar. Ezeket hiába szidta volna össze. Az Igazi tettes valahol másutt keresendő. A neve: fe­lületesség. Sajnos, ez a jelenség nem­csak abban a vállalatban található meg, ahol a csavarokról elfeledkeztek, hanem elég gyakran másutt is. 01 SZÖ 4 * 1962. július 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom